Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-15 / 39. szám
19T6. FEBRUAR 15., VASÄRNAP %miao Kollektív gondolkodással Fellendült az újítómozgalom Dunakeszin Mikor tekinthető a magasabb szintű műszaki alkotás újításnak? A módosított újítási szabályzat szerint, amennyiben a fejlesztéssel, tervezéssel, szerkesztéssel foglalkozó mérnökök, technikusok ötletéből két évre szóló fizetésüknél nagyobb összegű gazdasági eredmény születik, úgy a benyújtott javaslat újításnak nevezhető. Tavaly megtört a jég, visz- szaadták a műszaki dolgozók alkotókedvét. Mondhatnánk, a vállalatokét is, mivel megszűnt a bérfék, amely korlátozta az újítási díjak kifizetését, s most az ebből származó béralaptúllépés nem jár következményekkel. Megújult kedvvel A dunakeszi MÁV Járműjavító üzem kétezerhétszáz dolgozót felölelő kollektíváját valósággal felhangolta a kedvező változás; reneszánszát éli az újítómozgalom. Bőczy Zoltán újítási megbízott ritkán van egyedül irodájában, egymást váltják nála a munkások, műszaki dolgozók. — Az előző évihez viszonyítva tavaly csaknem megkétszereződött a benyújtott újítások száma — kezdte a beszélgetést, amikor felkerestem. — Míg 1974-ben 96 beadvány volt, s ebből 39-et fogadtak el, addig 1975-ben 176 újításból 66 bizonyult megvalósításra alkalmasnak. Az utóbbiból tavaly 49-et már bevezetett üzemünk, a többi hasznosítása szintén folyamatban van, az első negyedév végére befejezzük a kalkulációkat. Ügy néz ki, hogy az újításokból fakadó gazdasági eredmény- többlet az 1974-ben nyert 2 millió háromszázezer forintot is meghaladja. A már bevezetett 49 újítás a számítások szerint 1 millió 351 ezer forint megtakarítást hozott az üzemnek. Feltűnő, hogy az elmúlt évben sok, a munkahelyi körülmények javítására vagy munkavédelmi célra javasolt újítással jelentkeztek a dolgozók: két év alatt ezek száma huszonhétről negyvenötre emelkedett. Ez annak is köszönhető, hogy az eszmei díjazás összegét felemelték, ugyanis a munkavédelmi témájú ötletek értéke gazdasági számítással nem kifejezhető. Ha már az újítások díjazásánál tartunk, megemlíteném: 1975-ben 54 273 forint jutalmat fizettünk ki. — Az összeg kevesebb az előző évinél? — Igen, mintegy 25 ezer forinttal. Magyarázata: három kampányszerű versenyt szerveztünk tavaly. A 25 éves az újítómozgalom, a kongresszusi és a felszabadulási versenyeket. Az utóbbi, mivel egész évre szóló volt, nemrég fejeződött be, épp ezért még hátLÁTÓSZÖG „Most majd könnyebben boldogulok” Szigetszentmiklós 1976. január 1-től munkáslakás-épí- tésre kijelölt település lett. A legjelentősebb helyibeli üzem a Csepel Autógyári Hogyan é"1,ékelik az itt dolgozó mun- 1 u >k ezt a határozatot, mit ' % aak megvalósulásától? A jarműgyáregység dolgozói közül hárman mondták el a véleményüket. — Két gyerekkel és a feleségemmel, édesanyámmal lakunk egy szoba-konyhás lakásban — mondja Szombat Anta.l, a szerszámkiadóból. — Négy éve beléptem a gyári KISZ-bizottság által szervezett szövetkezeti lakásépítkezésbe Szigetszentmiklóson. Az eredeti terv szerint az idén kellene átadni a lakásokat, de jelenleg is áll az építkezés. A pénzem benne van, mégis öten szorongunk egy szoba- konyhában. — Nekem sem rózsás a helyzetem — veszi át a szót Szoboszlai Sándor, az NDK- szalag szerelője. — Feleségemmel, négyéves fiammal és kétéves lányommal 9 négyzetméteres albérletben szorongunk. Havi 700 forintért. Sanyi fiam után meg tartásdíjat fizetek az első feleségemnek, mert őt már nem tudtam magamhoz venni, Ha megfelelő lakásunk volna, ő is velünk élhetne. Tagja voltam én is a lakásszövetkezetnek, de nem győztem várni. Kiléptem, hogy más megoldást keressek. Eddig még nem találtam. Mészáros István átadó szerel" sincs sokkal jobb helyzetben : — Egy szoba komfortban lakom ötödmagammal. Feleségem, a kéthónapos Istvánba és a szüleim. Tavaly, mikor bent jártam a tanácson, még bíztatni sem tudtak Megpróbáltam saját erőmből, de így szinte megfizethetetlen. Most, majd, hogy munkáskörzet lettünk, biztosan kö: nyebben boldogulok, s esetleg a tanácsnál is előbbre sorolnak majd. — Milyen változást remél Szombat Antal? — Most, hogy az állam kiemelten támogatja az itteni építkezéseket, talán gyorsabban elkészülnek a szövetkezeti lakások, amit olyan sokan várunk. Hiszen 58 négyzetméteres, kétszobás otthonunk lesz! — Én abban reménykedem, hogy kevesebb lesz az előtörlesztés — mondja Szoboszlai Sándor. — Két éve ugyanis már kaphattam volna egy OTP-lakást, de 72 ezer forintot kellett volna befizetni készpénzben. Gyerekekkel, drága albérletben honnan lenne ennyim? — Most a közvetlen lakásgond foglalkoztat leginkább bennünket — teszi hozzá Szombat Antal —, de ha ezen túltesszük magunkat, még egy igen jelentős szempontból hasznosnak tartom ezt az intézkedést. A munkáskörzetben épülő lakótelepeken bizonyára sokan egy munkahelyről kerülnek szomszédságba. De a máshol dolgozókkal is könnyebb lesz kapcsolatot teremteni. így nemcsak az üzemekben, de a lakóterületeken is kialakulhatnak, megerősödhetnek a munkásközösségek. L. T. Nem először telték szóvá A termelésszervezés hiányosságai Összevont taggyűlés a nagykőrösi Szabadság Tsz-ben Utolsó szakaszához érkezett a kommunisták szokásos év végi önvizsgálata, az alapszervezeti beszámoló taggyűlések után, most az összevont taggyűlések ideje jött el, amelyen a pártvezető6égek értékelik az alapszervezetek munkáját, s adnak számot saját tevékenységükről. A nagykőrösi Szabadság Tsz kommunistái ösz- szevont taggyűlésének a szokottnál is nagyobb jelentőséget adott az a tény, hogy a közös gazdaság a közeli jövőben két másik termelőszövetkezettel egyesül, s ez a tény új, minden eddiginél nagyobb feladatokat és felelősséget ró a kommunistákra. Nagykőrös rossz termőadottságokkal küszködő szövetkezetei közül a Szabadság a legerősebb, bár a tavalyi kedvezőtlen időjárás itt is erősen éreztette káros következményeit: a kukoricát és az uborkát kivéve, a terméshozamok még a kalászosok egy részénél is visszaestek, paradicsomból pedig a tervezett mennyiségnek csupán 55 százaléka termett meg. Ilyen helyzetben érthető a pártvezetőség törekvése, hogy önkritikus szigorral elemezze a terméscsökkenés, az árbevétel kiesések objektív és szubjektív okait. És ez az önkritikus hang volt ennek az összevont taggyűlésnek a legnagyobb értéke. Hiányzik az összhang a vezetésből Az előzményekről tudni kell, hogy a szövetkezet gazdaságiszakmai irányításában jó esztendővel ezelőtt megbomlott az összhang, az egyetértés. Senki sem tudja pontosan, hogyan kezdődött, tény, hogy egyszer csak feltűnt, hogy a főmezőgazdász túlságosán elvész " a részletekben, elaprózza önmagát, olyasmivel foglalkozik, ami a középszintű irányítók — kerületvezetők, brigádvezetők — dolga lenne. Ennek kettős következményei lettek: a főmezőgazdásznak olykor nem jutott ideje, energiája a legfontosabb feladatokra, a középszintű vezetők pedig megsértődtek hatáskörük, önállóságuk csorbítása miatt. Aztán, ahogy a gazdasági gondok sűrűsödtek, úgy romlott egyre inkább a légkör is. A főmezőgazdász türelmetlen, goromba I lett, állandósult a keresztbe szervezés, a kapkodás: egyik munkaműveletet még be sem fejezték az emberek, már máshová irányította át őket. Az erők szétforgácsolása oda vezetett, hogy végül semmilyen munkát sem tudtak befejezni határidőre. Közrejátszott ebben a nem túl szerencsésen megválasztott termelésszerkezet: túl sokféle növénynek esett egy időre a betakarítása. Egyszerre kellett volna például leszedni a 35 hektáron magnak termesztett babot, a lucernát, a burgonyát és a napraforgót / döntés ellenére... Ennek a 35 hektárnyi babnak is van előtörténete. A gazdasági és pártvezetés között évek óta kialakult az a gyakorlat, hogy a szövetkezet egészét érintő, fontos kérdéseket közösen vitatják meg. Ilyen fontos kérdés volt a termelés- szerkezet ügye is, s a pártvezetőség javaslatára olyan döntés született, hogy babtermesztéssel nem foglalkoznak a téeszben, részint, mert errefelé ennek nincsenek hagyományai, részint, mert betakarítása sok munkáskezet vonna el más növények betakarításától. Sajnos, a szakmai vezető ké sőbb figyelmen kívül hagyta ezt a döntést, s ezzel nagy zavarokat, kapkodást okozott a betakarításban, s minőségromlást a termésben. A lucerna például — amelynek harmadik kaszálása éppen akkor vált időszerűvé, amikor a babot és burgonyát szedték ■ az egyik felszólaló szerint „kóró” lett, mire betakarították. Itt más hiba is történt, ami arra utal, hogy a termelő- szövetkezet szakvezetése oly- kojfr nem hallgatja tagság véleményére, nem* -fogadja-meg tanácsait A tagok ugyani* — látva a különböző növények egyidejű betakarításából eredő nehézségéket, s a szállító- kapacitás szűkös voltát —, javasolták, hogy addig is, míg elszállíthatják, szaimalehúzó- val gyűjtsék össze a lekaszált lucernát. Javaslatukat a szakvezetés azzal az indokkal utasította el, hogy csak feltúrnák vele a lucematövéket, kárt tennének a telepítésben. így viszont a lekaszált rendek december végéig hevertek a lucernásban, emiatt a tövek befulladtak, s a termés is Dr. Lékai László esztergomi érsek nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Irodának. Méltatta a szentszéknek azt a törekvését, hogy a szocialista államokban mind rendezettebbé legyen az egyház és az állam viszonya. Hangsúlyozta, hogy küldetését a magyar ka- ,. tolikus hierarchia élén annak fáradhatatlan munkálásában látja, hogy a katolikus egyház alkotó erővel működjék közre a magyar hazának és népének további boldogulásában. Hivatásának tekinti, hogy a realitások talaján a fejlődés folyamatát előmozdítani segítse. A szocialista társadalomban együtt élnek hivők és nem hivők, itt akarnak boldogulni mindnyájan, és ezt az emberhez méltó életet, jólétet közösen akarják még magasabbra fejleszteni. Rámutatott: mindennap igazolja az élet. hogy a haza érdekeiben összhangot lehet teremteni, ha nem azt nézzük feladatainkban, ami elválaszt, hanem azt, ami ösz- szeköt. A párbeszéd őszinte útja közelebb segít bennünket egymáshoz abban a szolidáris egymásrautaltságban, amit a haza java diktál. Méltatta a Magyar, Népköz- társaság alkotmányát, amely biztosítja a vallásszabadságot, maid arról szólt, hogy a katolikus egyház vezetői és a vallásos emberek tömegei is helyeslőén fogadták a kormányzatnak, a társadalmi és közéleti vezetés lesi!'eféke- se*->hjeinek több alkalommal elhangzott nyilatkozatát, a HaAz egyház megtalálta új helyét a szocialista társadalomban Dr. Lé kai László esztergomi érsek nyilatkozata Népfront programját, amelyben az egyházakat és híveiket is az országépítési összefogásra hívták fel. Rámutatott, hogy a püspöki kar tavaly, hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára emlékező körlevelében már válaszolt erre a meghívásra, amikor kimondotta, hogy az egyház a néppel együtt megtalálta új helyét a szocialista társa- c' lomban, és a néppel együtt vállal teljes sorsközösséget. — Mint a püspöki kar tagja akkor is egyetértettem ezzel az elkötelező nyilatkozattal. Most pedig, az esztergomi érseki szék elfoglalásakor szeretném ezt külön is személyben és hivatali elkötelezettségemben megerősíteni és iparkodom tetterősen közreműködni a megvalósításában — mondotta. A második világháború után bekövetkezett változásokkal foglalkozva szólt a szentszék 1951-ben megjelent rendeletéről, amely kimondta, hogy az egyházfők a tisztán világi címüket és rangjukat többé ne viseljék még akkor sem, ha a püspöki vagy érseki székükkel lenne összekötve. Azóta a hercegérsekek és hercegnüspö- kök egyszerűen érseknek és püspöknek hívják magukat. — Mai államformánkban, a Magyar Népköztársaságban különben is anakronizmus volna magamat az ország első zászlós urának, hercegprímásnak tekinteni ‘ — mondótta. Amikor a II. vatikáni zsinat után a magyar püspöki kar elkészítette új szervezeti szabályzatát, akkor az esztergomi érseki szék történelmi tradícióját figyelembe véve úgy döntött, hogy a püspöki kar elnöki tisztét nem választás útján tölti be, hanem az a mindenkori esztergomi érsek legyen. Az érsekprímás megjelölésnek tehát ez az egyik mai gyakorlati értelmezése nálunk, hogy a püspöki kar elnöke. A helsinki értekezlet eredményeiről, a béke és biztonság kérdéseiről szólva kifejtette: olyan korban élünk, amikor az atomerő és a kozmikus térségekbe való behatolás óriási távlatokat nyit az ember előtt. Az emberiség jövőjének azonban csak egyetlen biztonságos alapja lehet, a béke. Csakis ez garantálhatja, hogy a prometheuszi erők birtokába jutott ember vissza ne éljen megszerzett hatalmával. Napjaink is elég példával szolgálnak arra, hogyan fordíthatja az ember a tudományos és technikai felfedezéseket az élet kioltására. A nagy dilemma — fejlődés vagy pusztulás — még mindig megosztja az emberiséget. Az érsek emlékeztetett arra, hogy Ví. Pál pápa Idei, január elsejei szózatában külön kiemelte a helsinki konferencia jelentőségét. A béke mindjobban tért hódít. Helsinkit a hivők is mérföldkőnek tartják földrészünk, de azon túl az egész emberiség életének újkori történetében. Ma még szinte beláthatatlanok azok az áldásos eredmények, amelyeket az egyezmény becsületes betartása ígér. Az érsek hangoztatta: mindannyiunknak össze kell fogni, hogy a helsinki megállapodás ne újabb vitáknak, ellenségeskedésnek és megosztásnak legyen a forrása. Hangsúlyozta, hogy az összefogásban az egyháznak is jelentős a szerepe. Végül utalt XXIII. János pápa „pa- cem in terris” enciklikájára. VI. Pál pápa „populorum prog- ressió”-jára és évenként, január 1-én közzétett üzeneteire, amelyekben a katolikus hivő eligazítást és biztatást talál arra, hogy odaadó mun- kálója legyen a világ békés és igazságos fejlődésének. Hozzáfűzte, hogy a püspöki kar pedig továbbra sem szűnik meg a gondjaira bízott papságnak és híveinek lelkére kötni a béke gondolatának ápolását. rossz minőségű lett. A kár tehát nagyobb, mintha itt-olt esetleg feltúrták volna a szal- malehúzóval a lucematöveket. Sajnos, nem ez volt az egyetlen eset, amikor a szakmai vezetés figyelmen kívül hagyta a tsz-tagság és a pártvezetőség javaslatát, véleményét Ugyanez történt a háztáji földek kimérésénél is. Ennek előzménye az, hogy a gazdaság tavaly áittért a vegyszeres kukoricaitermesztésre, s egyidejűleg növelte a kukorica és a borsó vetésterületét; emiatt a tagok egy része kiszorult arról a területről, s — az addigi szokásokkal ellentétben — másutt, a gyengébb minőségű hangácsi körzetben kapott háztáji területet. Emiatt — épp a legjobban dolgozó tsz-tagokröl lévén szó — rossz hangulat kapott lábra a szövetkezetben. A pártvezetőség is foglalkozott az üggyel, s úgy látta, hogy az a vitás 10 hektárnyi terület, amit a háztáji földekből' elvettek, hogy ezzel is növeljék a vegyszeres kukorica vetésterületét, nem éri meg a zúgolódást, a tsz-tagók rossz hangulatát. Kétségtelen — tette hozzá a pártvezető6ég —, hogy első a közös gazdaság, a szövetkezet érdeke; de annak úgy kell érvényt szerezni, hogy a tagság tartósan ne kerüljön hátrányos helyzetbe. Különösen ne a háztáji gazdálkodásban, aminek jelentősége az V. ötéves tervben sem csökken, sót, továbbra is nagy szerepe lesz a termelésben, a fogyasztók ellátásában. A háztáji termelés jelentőségéről a felszólalásokiban Is szó esett. A kommunisták véleménye az, hogy a tsz vezetői nem adták meg azt a támogatást a háztáji gazdálkodáshoz — mindenekelőtt az állattenyésztéshez — amit a_ tagság joggal élvári Káderpolitikát — ne csak papíron Tévedés ne essék: a gazdasági vezetés hibáit, az összhang hiányát, a kapkodás, keresztbe szervezés káros következményeit nem itt és most tették először szóvá a kommunisták. A főmezőgazdász vezetési módszerének fogyatékosságait és emberi hibáit már több ízben bírálta a pártvezetőség, egyebek között a beszámoltatáskor. Az sem először került' szóba, hogy hiába a legjobb káderfejlesztési terv — ha nem hajtják végre. Itt pedig nem hajtják végre. A szövetkezetnek nincs személyzeti felelőse, nincs kiépítve a szakvezetés második vonala: a helyettesi gárda. Ha egy szakvezető elmegy, akkor a helyét nincs kivel betölteni. Ez történt például a főállattenyésztői munkakörrel: két éve üres! A káderhiány, a szakvezetők közötti súrlódások és a különböző személyzeti problémák megoldása az utóbbi hónapokban azért szorultak háttérbe, mert a tervezett egyesülésnek nem akartak elébe vágni. Az egyesülés azonban most már csakugyan napok kérdése. A megoldás sem tűr további halasztást: o megüresedett szakvezetői munkaköröket be kell tölteni, a gazdasági és pártvezetés közös határozatainak érvényt kell szerezni, a mások iránt bizalmatlan, kötelességszegő vagy hatáskörüket túllépő vezetőknek végső határidőt leéli adni munkamódszerük, magatartásuk megváltoztatására — vagy ha ez nem megy, meg kell tőlük válni. Ez volt a tanulsága annak az összevont taggyűlésnek, amelyen az is kiderült: ezek a tsz-tagok, ezek a kommunisták készek megbirkózni az V. ötéves terv feladataival, az egyesülést követő első lépések nehézségeivel, a káderfejlesztés, az utánpótlás nevelésének gondjaival — hiszen ennél sokkal nehezebb feladatokkal is megbirkóztak már közös erővel, együttesen. Nyíri Éva 1 i ravan az elfogadott újításod díjazása. — Említene néhány jelentősebb újítást? Bőczy Zoltán vaskos dösz- sziékat vesz elő, majd belelapoz a nyilvántartókönyvbe Milliós is akad — Itt van mindjárt egy mii. liós újítás: a tűrésen kívüli GANZ—RÖNAI csapágyvezetések méretre hozása. Hogy mit jelent ez? Eddig a javításkor levágták a forgóvázakról a csapágyvillákat, most az újítással ez a művelet elkerülhető, az illesztési hézagot bizonyos vastagságú lemezek beillesztésével megszüntetik, magyarul: kiveszik belőle a játékot, a kotyogást. Az újítással anyag-, idő- és bérmegtalcarí- tást értünk el, amely egy év alatt forintban egymilliót hozott. Értékes javaslat volt a gyű- rűrúgós ütköző csőszárának felújítása: ezentúl csak a horpadt részt vágják le, majd hulladékgyűrűből kipótolják a csőszárat. Éves szinten 63 ezer forintban fejezhető ki az itt nyert megtakarítás. A Járműjavítóban tizenöt évig gyártottuk a középfeljárós, nyolcajtós Bah-kocsikat. Felújításuk szalagszerűen történik, s ez is ösztönözte újítóinkat arra, hogy a termelékenységet növelő megoldásokon gondolkodjanak. Az új szabályozik is segítenek — Az idei tervek? — Nem szabad, hogy, csökkenjen g mozgalom lendülete. Az 1976. évi tervszerű gazdálkodást kell elősegíteniük az újítóknak is, tehát a termelés hatékonyságát növelő javaslatokra, ésszerűsítésekre lesz szükség. A közgazdasági sza- oályozók módosítása, mint ludjuk erőteljesen kihat a bérgazdálkodásra ,is. Az inyagmégűakaríé&s,: viszont mindenkor bérmegtakarítással jár, tehát sok múlik majd újí- .óinkon. Üjítási feladattervünkben, a /állatainál nehezen megold- íató műszaki követelmények szintén szerepelnek. Pályázatszerűén, pontokban összefog- alva kiírjuk a megoldásra váró feladatokat, amelyek megol- iása azon kívül, hogy újításrak számít, célprémiummal is ár. Előzetes szerződéseket kdünk a szocialista brigádokkal >lyan nehezebb műszaki, tech- íológiai, vagy munkaköri fej- esztésekre, ésszerűsítésekre, ímelyek megoldása kollektív jondolkodást kíván. H. A.
