Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-13 / 37. szám

1976. FEBRUAR 13., PÉNTEK ZYctei ja Közös gondoskodás a nagycsaládosokról •% Az ISG szakszervezete biztos támasz A hétgyerekes takarítónő többször is szóba került, ami­kor Törökbálinton, az Ipari Szerelvény, és Gépgyár szak- szervezeti bizottságán Szűcs Gyula szb-titkárral és helyet­tesével, Ambrus Jenőnével a nagycsaládosokról és a szak- szervezet gondjairól beszél­gettünk. Legutóbb ikerbabako­csival segítettek az anya gondjain. Az öt gyerek után tavaly ikreket szült, s bizony jól jött a vállalati ajándék. Hét gyereket felnevelni Most ismét gondban van­nak. A mamát nemrég autó­baleset érte, így a legaprób­bakat, az ikreket nem is tud­ja egy darabig ellátni, ezért ők átmenetileg állami gondozás­ba kerültek. További problé­ma azonban az otthon maradt öt gyerekszáj etetése. A segéd­munkás apa keresetéből és az anya táppénzéből sajnos nem minden napra jut megfelelő és elegendő táplálék. A szak- szervezeti bizottságon most azon tanakodnak, miként tud­nának újabb segítséget nyújta­ni az anya felépüléséig. — Sajnos, ez a család egyéb­ként is nehéz körülmények kö­zött él. Tudjuk, hogy amikor a mama dolgozott, még akkor sem tudott mindig megfelelő ennivalót adni a gyerekeknek. Lakáskörülményeik is rosszak. Még nem találtunk megoldást — mondja Ambrusné. — Leg­kézenfekvőbb lenne, ha befi­zetnénk a gyerekeknek, a la­kásukhoz közeli kifőzdébe. Csakhogy a mi kezünk. is kö­tött sok tekintetben, hiszen ezt a kiadást valahogy el is kell számolni... — És ha nem a hivatalos kasszából fedeznék, hanem mondjuk a közvetlen munka­helyi kollektíva szervezne va­lamilyen segélyakciót — ter­mészetesen csak önkéntes vál­lalkozással, erőltetés nélkül. Gondterhelt hümmögés a válasz. Megtudom, hogy a mű­helyben nem a legjobb kapcso­latban volt az említett takarí­tónő munkatársaival, állítják, hogy elszigetelődött, s minden eddigi kísérletük, hogy a kö­zösségi életbe bevonják, hiába­való volt. Mit kívánhatnak még egy hétgyerekes anyától — kérdezheti bárki, hiszen már az is nagy dolog, hogy hét em­bert felnevel. Igen, de itt nem is valami pluszmunkáról, mun­kaidő utáni tevékenységről van szó, hanem — mint mondják az távolította el őt a közösség­től, hogy annak ügyeit nem érezte a sajátjának is. — Mi akkor sem hagyjuk magára — zárja le Szűcs Gyu­la. — Arra kell gondolnunk, hogy hátha a mi kitartó gon­doskodásunk oldja fel az elszi­geteltségét. S végül is, ha rajta segítünk, a kisgyerekeken se­gítünk. ( > Alomházak a hegyoldalon Gyakori témája a szakszer­vezetnek a törődés a nagycsa­ládosokkal. Minden évben visszatér az őszi, iskoláztatási segély. 1972-től 75-ig 301 dol­gozó között 240 550 forintot osztottak szét. A háromezres létszámból körülbelül kétszáz­ra tehető a három vagy ennél több gyermekes család. — Ahol sok a gyerek, a se­gítség legjobb formája általá­ban az anyagi támogatás — mondja Ambrusné. — Csak­hogy a mi lehetőségeink, ha sokat segítünk is, korlátozot­tak. Évente 60—70 dolgozónk kap kamatmentes kölcsönt. Többségük a már meglevő ház toldozgatására, javítgatására fordítja az összeget. Sajnos, az a szomorú, hogy az igazán nagy családok, ahol esetleg 5—7 vagy még több gyerek van, nem igénylik a kölcsönt. Pe­dig sokan rossz lakásviszonyok között élnek. De ők abból in­dulnak ki, hogy talán vissza sem tudnák fizetni... És ez néha igaz. Az az ötgyerekes családanya, aki egyedül ne­veli gyerekeit — mert ilyen is van nálunk —, s akinek ta­valy 5000 forintot adtunk, hogy rogyadozó házának a te­tejét megjavíttathassa, az is segélyként kapta a pénzt, köl­csönt nem tudott volna vállal­ni. — Próbáltak-e valami más megoldást keresni? Szűcs Gyula megint hosszan hallgat. Nemrég még maga is műhelyben dolgozott, esztergá­lyosként. Két éve került a szakszervezeti bizottságra. Jól ismeri a munkásélet gondjait. a nagycsaládosok mindennapi küzdelmeit. Éppen mert kollé­gáiról van szó, közelről érinti őt valamennyiük problémája. — Tudnám én, mit kellene tenni... csakhát a pénz, a pénz... De ha szabad egy ki­csit álmodozni, akkor elmon­dom. Aki- már körülnézett itt, látta, milyen szép fekvésű a gyár, s ha tudja, hogy terüle­tünk akkora, mint a Csepel- Vas- és Fémműveké, nem tart­ja fantáziának az ötletet. Egy ideig azonban csak ábránd le­het egy ISG-lakótelep terve. Hegyoldalban, jó levegő — ideálisabb lakóhelyet elképzel­ni sem lehet. Ha már mondjuk három tömböt felépíthetnénk, több gondunktól is megszaba­dulnánk. Arra rászoruló mun­kásainknak emberibb lakás- körülményeket biztosíthatnánk, s egy ilyen lakótömb mellett már értelme lenne helyi óvo­dát, bölcsődét is építeni. Mert ez megint csak évek óta meg­oldatlan. Bizony, az álmodozást jó lenne valóra váltani, s erre vannak reális lehetőségek. Bár Szűcs Gyula elmondta, egyelő­re nem mernek hosszabb távra tervezni. mert nem tudják, hogy az új gazdasági szabályo­zók a vállalatnak milyen anya­gi erőgyűjtésre adnak lehető­séget. Talán egy-két év múlva mégis elkezdhetik vágyuk meg­A Középületépítő Vállalat csömöri, korszerűen felszerelt építőgép- és járműjavító üzemébe FELVESZ © autóvillamossági műszerészt villanyszerelőket építőgép-szerelőket autó-motorszerelőket kompresszorszerelőket kovácsot (tűzi) autódaru-kezelőket hegesztő géplakatosokat továbbá akkumulátor­villamos kéziszerszám- és hidraulikajavitó szerelőket targoncaszerelőket és segédmunkásokat Jelentkezés: Budapest V., Molnár u. 19. Munkaerögazdálkodás. valósítását. A Minisztertanács 1973-ban kiadott rendelete szeé rint ugyanis az üzemi munkás- lakás-építések közül éppen a telepszerű, többszintes építke­zések támogatására fordít az állam legtöbbet, ehhez azonban az üzemnek is kell bizonyos anyagi alapot teremtenie. Végre saját üdülőben — De térjünk vissza a való­sághoz, s hadd mondjunk újabb jót: néhány hete van a vállalatnak is saját üdülője, mégpedig a Balaton partján. Kilencszobás nyaralót vásárol­junk, amelyet azonban — mi­vel nem vállalati nyaralónak épült — még át kell alakítani, hogy teljes ellátást adhassunk. Valószínűleg a jövő nyáron már minden kényelmet biztosí­tani tudunk. Továbbra is fenn­tartjuk persze az eddigi bérelt nyaralókat, ahol még az egé­szen nagy családosok is pihen­hetnek. 1974-ben például egyik meósunk, a feleségével és hét gyerekével üdült — életében először. — Minden eredmény mellett ezzel kapcsolatban is van mit panaszkodnunk — szól közbe Ambrusné. — A SZOT-nál ugyanis nem változtattak azon a gyakorlaton, hogy a családos beutalók csak három személyre szólnak. A több gyerekes csa­ládok eleve kiszorulnak a SZOT-beutaló adta lehetősé­gekből. Amit pedig házon be­lül meg tudunk oldani, az édes­kevés ... Márpedig az ISG szakszerve­zeti bizottsága a lehető legko­molyabban veszi dolgát, fel­adatát a munkások érdekvédel­mével kapcsolatban, s ahol le­het, igyekszik minden Kosznál, ható. ötletet kiaknázni, hogy a dolgozóknak könnyebb mun­ka- és életkörülményeket te­remthessenek. Néhány példát a nagycsaládosokkal való törő­désről már felsoroltunk. Vége­zetül megint Szűcs Gyula egy régi elgondolása álljon itt: Műhely — nyugdíj előtt Az Ipari Szerelvény- és Gép­gyár nem tartozik a könnyű fi­zikai munkát igénylő vállala­tok közé. Akik hosszú éveken át hűségesen kitartanak, s vál­lalják a nehézségeket is, sok esetben megromlott egészség­gel távoznak. Ehhez kapcsoló­dik a szakszervezeti titkár igen humánus ötlete: olyan műhelyt kellene létesíteni, ahol a gyá­ri munkában megrokkant dol­gozókat foglalkoztatnák, lehe­tőleg úgy, hogy keresetük vál­tozatlan maradna. Ezzel bizto­sítani lehetne a nyugdíj előtti megfelelő átlagot a további egészségromlás nélkül. — Hat évvel ezelőtt vetettem fel ezt az ötletet — mondja Szűcs Gyula. — Akkor még nem voltunk olyan helyzetben, hogy megvalósíthattuk volna. Ma már jobban megvan a reá­lis alapja, hogy újból megvizs­gáljuk ilyen műhely berende­zésének lehetőségét. Túl azon, hogy a törzsgárdánkat ezzel is megbecsülnénk, a gyár híré­nek sem ártana. Máté Juciit Májustól fogad a föld alatti szanatórium A jósvafői föld alatti szana­tóriumban az idén is fogadnak légzőszervi, valamint asztmati­kus bántalmakban szenvedő betegeket. A gyógykúráztatás előkészítéseként műszeres vizsgálatokat végeznek a bar­lang levegőjének ellenőrzésére. A tervek szerint májustól hat turnusban fogadnak bete­geket a természetes szikla- üregben kialakított és kényel­mesen berendezett klímaterá- piás gyógyhelyen. A betegek naponta öt órát töltenek pihe­néssel a teljesen pormentes le­vegőjű, magas kalciumion_tar- taimú föld alatti gyógyhelyen, állandó orvosi felügyelet mel­lett. Az idén is lehetővé te­szik, hogy az üzemi dolgozó­kon kívül, más hazai és kül­földi betegek is igénybe ve­gyék a gyógybarlangot. Tízezer négyzetméteren Budaörsön épül a Ravill központi raktára. Az épí­tők — a 26. Állami Épí­tőipari Vállalat 72-es épí­tésvezetősége — elérkeztek az első ütem befejező szakaszához. A mint­egy 10 ezer négyzetméter alapterületű, 120 millió forint értékű komp­lexum április végére készül el. Nagy Iván felvétele Szabad időben: A kutatások központja Kiskunlacháza Sokat beszélünk, írunk a szabad idő hasznos eltöltésé­ről. Most árról lesz szó, mi­ként tölti el, mire használja fel szabad idejét Balogh László kiskunlacházi iskola- igazgató. Előbb azonban be­szélni kell arról is, hogy in­gázók tulajdonképpen min­dig voltak. Évtizedekkel ez­előtt, egy családapa Döm- södről utazott naponta a fő­városi munkahelyére és Bu­dapesten is utazgatás töltötte ki a munkaidejét Villamos­kalauz volt ugyanis. A fia pedig — mert akkoriban leg­gyorsabban a tanítóképzőben lehetett többé-kevésbé meg­élhetéshez juttató oklevelet szerezni — tanító lett 1946- ban, és harminc éve szülő­falujában, Dömsödön ült elő­ször a katedrára. Beiratkozott a debreceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetemre és két szak­tárgyból megszerezte a kö­zépiskolai tanári oklevelet. Megmaradt azonban tovább­ra is az általános iskolánál, csakhogy éppen tíz éve igaz­gatóvá nevezték ki Kiskun- lacházán. A közélet számos posztján Szép, tágas, új épület a nagyközség iskolája, de ezen­kívül még több más épület­ben. is tanítanak. Éppen elég­gé szerteágazó feladat az is­kolaigazgató egy terjedelmes nagyközséget magába foglaló munkaterülete. Nem kis fel­adat a 890 növendéket ne­velő 51 pedagógus munká­ját összefogni, irányítani. Ezenkívül azonban az igaz­gató tevékenyen részt vesz a közéletben is. Beválasztot­ták a nagyközségi közös ta­nácsba, a tanács pedig a vég­rehajtó bizottságba. Tagja a vízi úttörő-vezetőségnek, az Országos Általános Iskolai Sportbizottságnak. Megírta a vízi úttörők és a tűzoltó- úttörők szakpróbakönyvét, el­végezte a tűzoltótiszti aka­démiát, századosi rangjelzés van az egyenruháján. Van hát éppen elég társadalmi megbízatása, munkája. — A Duna mellett szület­tem, ott élek ma is és na­gyon szeretem ezt a tájat — mondja. — Gyerekkorom óta barangolok a vidéken. Köz­Előregyártotf tornaterem Az ÉVM várja a terveket Az Állami Ifjúsági Bizottság, az Építésügyi és Város feil esz- tési Minisztérium, az Oktatási Minisztérium és az Országos Testnevelési és Sporthivatal pályázatot hirdet előregyártóit szerkezetekből, tehát iparosí­tott módon felépíthető torna­terem tervezésére. A tervezők­nek elsősorban a vasbeton- elem-gyártó iparág és a köny- nyűszerkezetes központi fej­lesztési program új ipari bá­zisain gyártott termékeket kell felhasználniuk a pálya- I munka kidolgozása során. I Fontos cél, hogy a tornaterem i az iskolás gyermekeknek és a felnőtteknek egyaránt korsze­rű testedzési lehetőséget nyújt­son. A pályázati kiírást az érdek­lődők átvehetik az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztéri­um gazdasági hivatalában (Bp., V. Beloiannisz utca 2—4.), s a kész terveket legkésőbb júni­us 14-ig kell elküldeni a mi­nisztérium műszaki fejlesztési főosztályának. A pályázat eredményét legkésőbb iúlius 17-ig kihirdetik. A legjobb tervek díjazására és megvásár­lására 500 000 forintot irányoz­tak elő. " tudomású, hogy a földtörté­neti idők távlatában a Du­na—Tisza közének ezt a ré­szét több Duna-ág is átszel­te, régen néhol a folyam fő­medre is erre kanyargóit és nem a mai helyén. Sok neves tudós kutatási eredményei ismeretesek. Én viszont a környék náluk kisebb terü­letén, de részletesebben igyekszem feltárni a ráckevei, dabasi, monori járások és Bács-Kiskun megye északi részére is átnyúlva a táj ter­mészetföldrajzi adottságait és azok gazdasági hasznosítá­sának lehetőségét település- és gazdaságföldrajzi szem­pontból. Közel a f öld szívéhez Ezen a területen a föld- történet harmadkorában, sok­sok millió esztendővel ez­előtt a Pannon-tenger hul­lámzott és mélyen a mai ta­lajszint alatt mészkőüledé­ket, meg tengeri állatok ma­radványát hagyta vissza. Er­re a negyedkorban, a dilu­vium (özönvíz) idején iszap rakódott és tőzegtelepek is keletkeztek. Amely azonban maga is ezeknek a hegységek­nek a kőzetéből került ide. A jég tördelte, a víz mállasz- totta ^apróra es sodródás köz­ben csiszolódott simára. Ez a hordalék töltötte fel a terü­letet. Azután azonban a ka­vicsrétegre újabb nagy meny- nyiségű iszapot, meg homo­kot hoztak a folyók áradá­sai. Természetesen a rétegek nem mindenütt egyforma vas­tagságban rakódtak egymás­ra. Itt-ott némelyik egy-két kilométer, másutt csali né­hány száz vagy még ennél is kevesebb méter vastag. Hol egyik, hol másik fekszik kö­zelebb a talaj felszínéhez. Ahol a tőzeg, vagy a kavics, azt érdemes bányászni. Sok kavicsbánya nyilt az utóbbi évtizedekben a környéken, és nyílnak egyre újabbak is. Túl mélyről költséggel jár fel­hozni a kavicsot, Balogh László éppen ezért azt vizs­gálja, hol található kavics­réteg közel a föld felszíné­hez. — A bányák helyén tavak keletkeznek, hogyan lehetne hasznosítani azokat?— mond­ja. — Ezzel kapcsolatban ter­mészetesen üdülőterületi le­hetőségekre is gondolok, de vizsgálom a Ráckevei-Duna üdülőterületi fejlesztésének távlatait is. Öntözésre hasznosítani Mit kutat még? A kavicsré­teg tudvalevőleg jó víztároló és a mélyben még össze­köttetése van a nagy Duná­val, tehát a vízutánpótlás is biztosított. Hol, hogyan len­ne gazdaságos öntözésre hasz­nosítani ezt a vizet. Az is a mezőgazdasággal kapcsolatos vizsgálódása, hogyan lehetne jól kihasználni a kavicsré­tegre települt egy-másfél méter vastag lösziszapos ár­téri hordalékot, s a Kiskun- lacházától délre található szikes földeket, meg ahol van, a futóhomokot. Azt, hogy ilyen irányú ku­tatásokat folytasson ezen a tájon, dr. Kádár László, a deb­receni egyetem professzora és dr. Borsy Zoltán tanszékve­zető docens sugalmazta. Mind a ketten meg-megjelen- tek ezen a vidéken és segí­tettek Balogh Lászlónak. Sőt, terepjáró gépkocsit bocsá­tottak rendelkezésére, meg fú­róberendezést. Lehetővé tet­ték azt is, hogy a fúrási mintákat tanszékük laborató­riumában vesse vizsgálat alá. Szakmai tudományos támo­gatást kap a Tudományos Akadémia Földrajztudomá­nyi Kutatóintézetétől is. Lakásán nagy halom állati csontot őriz, kavicsbányák­ból kerültek elő. Hatalmas zápfogat mutat, de kicsinyli. Azt mondja: vagy fiatal mammuté, vagy kis termetű őselefánté lehetett. Itt éltek-e egykor ezek az állatóriások és a hirtelen fellépő árba vesz­tek? Vagy tetemüket sodorta idáig a sebesen hömpölygő víz, ki tudja? Mindig van feladat A nagy és népes iskola igazgatása mellett mikor sza­kíthat időt tudományos ku­tatásra az igazgató? — Néha hétköznap dél­után, többnyire azonban va­sár- és ünnepnapon. Meg az­tán a nagyvakációban — feleli. S arra a kérdésre, hogy mikor fejezi be a nagy munkát: — Még legalább két év be­letelik. Csak aztán kerülhet sor a vizsgálatok eredmé­nyeinek írásba foglalására. A tanulmányt persze tudó­sok bírálatára bocsátja és csak azután jöhet szóba meg­állapításainak hasznosítása. De hogy Balogh László hasz­nosan tölti szabad idejét, az bizonyos. Csakhogy később is akad szabad délutánja, szabadnapja és lesz nagy va­kációja. Erre mondja: — Ha az ember akar, min­dig talál feladatot. Sz. E. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom