Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-12 / 36. szám

4 1976. FEBRUÁR 12., CSÜTÖRTÖK Mély részvéttel kísérték utolsó útjára Czóbel Bélát ÖSSZEFOGTAK A CEGLÉDIEK Előtérben a munkásművelődés HETI FILMJEGYZET A két aranyásó Jelenet A két aranyásó című filmből. Jack London reneszánszát éli. Egyre-másra készülnek a filmek regényéből, novellái­ból. Az ok valószínűleg ke: -ős: részint elég jó író volt ahhoz, hogy művei hat évtizeddel a halála után is elevenek, élőek maradjanak, részint pedig ma­napság erőteljes igény mutat­kozik egyfajta nyersebb, ke­ményebb romantika iránt, s ezt sokan épp az ő műveiben vélik fellelni. Azon persze vitatkoznat- nánk, hogy Jack London írói munkássága romantikusnak nevezhető-e egyáltalán, vagy realistának, amelyet álszínez az ábrázolt világ valóban fér­fias regényessége. Magam ré­széről az utóból véleményen vagyok. A most bemutatott NDK- film, A két aranyásó, l.onaon alaszkai novellái alapján ké­szült. A nagy alaszkai arany­láz adja a hátteret, amely előtt két fickó, a kaland /ágya miatt újságírói állását, feladó Kit, s az idősödő, de nem túlságosan ravasszá érett öreg aranyásó róka, Shorty históriája lepereg. A tét persze nem kisebb, mint milliomossá lenni vagy meghalni. Hőseink az előbbi variációt játsszák meg, s be is jön nekik, akár csak a Zöld­fülűnek becézett Kit esetében a hatalmas rulettnyereségek, amelyekkel tulajdonképpen megvetik a milliomossá válás alapjait. Kit és Shorty mellett egész sor eredetien meglátott és áb­rázolt figura bukkan fel a filmben, s ez riemcsak Jack London kiváló írói megfigyelő és ábrázolóképességét dicséri, Elszakadás Ezt a filmet évekkel előzte meg a híre. Rendezőjét, a cseh Milos Formant különböző film­jeiből mi is igen jól ismerjük. Az Elszakadás azonban Ame­rikában készült, Forman ott forgatta, s a témája is jelleg­zetesen amerikai. Ügy is mondhatnánk: egy jellegzete­sen amerikai téma, úgy meg­filmesítve, ahogyan azt egy jel­legzetesen európai rendező lát­ja. Hogyan? — kérdezhetné va- vaiaki. Hát van olyan, hogy amerikai téma és európai ren­dező? Van. A világ ugyan szél­sebesen integrálódik, de azért az Övilóg meg az Újvilág köz­ti különbségek még egyáltalán nem tűntek el. Ami egy szü­letett amerikainak a világ leg­természetesebb dolga, az egv európait mélységesen meghök­kent. s fordítva. Mint ebben a filmben is. Az Elszakadás már cselek­ményében is rejt egy jó adag csodálkozó, gúnyos vé.zmény- alkotást a mai Amerika egy­némely jelenségéről. Főként arról, hogy az emberek ma­gányérzetét, egyedüllétét, kap­csolatteremtésre alkalmazlan voltát nem társkereséssel, em­beri kapcsolatok létesítésével próbálják feloldani, hanem pszichiáterekkel. Tehát egy társadalmi okok miatt létrejött jelenséget nem a társadalmi Ne féljetek a szerelemtől hanem a film forgatókönyvét író Günther Karl, s a rendező Konrad Petzold jó válogatását és Jack London világának ala­pos ismeretéről tanúskodó fel- készültségét. ' Egy alaszkai aranyásó törté­net persze nem lehet meg fér­fias verekedések, versengósék nagy tréfák és nagy ellágyulá- 1 sok nélkül. Itt is van minden. I ami csak kell. Hőseinket több- * szőr sodorja rázós helyzetbe naívságuk, jó szívük. Ki., a jóképű fiatalember (a nem­rég nálunk járt Dean Heed játssza rokonszenvesen) termé­szetesen beleszeret egy kissé rejtélyes, ámde annál csino­sabb lányba, Joyba, akiről ki­derül, hogy nemcsak viozont- szereti, de még a meses gaz­dagságú aranylelőhely titkát is megosztja vele. Van a filmben gyönyörű havas hegyvidék, iz­galmas kutyaszánverseny, bumfordi, mackós külsejű aranyásó, leinek rongyos nad­rágja érző szívet takar, van egy mulatságos tojás história, némi — úgynevezett country rockkal kevert — western mu­sic. S szerencsére van az egész filmnek egy kis gúnyoros fel­hangja, egy kis eltávolodás a témától, ami által A két arany­ásó jóval rokonszenvesebb al­kotássá válik, mint a nemrég bemutatott Fekete farkasok üvöltése, amelyben a fentebb említett romantikaigény több helyen átcsúszott a szirupos vadnyugati giccs területére. Dean Reed mellett megem­líthető a Shortyt játszó Rolf Hoppe, s a szépen fényképező operatőr, Hans Heinrich, okok megszüntetésével kíván­nak gyógyítani, hanem beteg- Ságként fogják fel, s úgy is kezelik. Hogy ebből mennyi visszás, keserűen mulatságos, elgondolkodtatóan nevetséges szituáció jön létre, azt a ihm a Tyne család történetének el­mondásával szemlélteti. A csa­lád tizenéves lánytagja, Jean- nie, elcsavarog otthonról. Szü­lei kétségbeesetten keresik, közben sok-sok más, hasonló cipőben járó szülővel ismer­kednek meg, A lány végül is visszajön, magával hoz egy rozzant fiút, aki beatzenész. A papa meg a mama kétségbe­esett erőfeszítéseket tesznek, hogy a kislányt és fiúját meg­értsék, illetve, hogy azok meg értsék, hogy ők meg akarják őket érteni. A film ennek a suta, kínos erőlködésnek a képsoraival ér véget. Nem mondhatjuk, hogy (Európában) minden rendben van az idősebb és a fiatal aob korosztály kapcsolata körül, de az Elszakadásban ábrázolt helyzethez képest mi kétség­telenül jobban állunk itt (Eu­rópában). Forman ebből a helyzeti előnyből indul, s ezért nem érti az amerikaiakat. Il­letve csak úgy tesz, mintha nem értené. Valójában nagyon is jól tudja — so filmben ki is fejezi — mitől, miért ilyen az a világ. Szerdán a Farkasréti teme­tőben családtagjai, barátai, pályatársai, alkotóművészeté­nek tisztelői mély rész­véttel kísérték utolsó útjára Czóbel Bélát, a Magyar Nép- köztársaság Zászlórendjével ki­tüntetett, Kossuth-díjas, kiváló és érdemes művészt, a XX. századi magyar festészet kima­gasló képviselőjét. A kegyelet koszorúival övezett koporsó­jánál megrendülve búcsúztak tőle politikai, művészeti éle­tünk ismert vezetői, s a képző­művész-társadalom kiváló sze­mélyiségei. A Kulturális Minisztérium, a Magyar Képzőművészek Szö­vetsége és a Népköztársaság Művészeti Alapjának nevé­ben Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész mondott bú­csúbeszédet: — Századnyi életében tanúja Európa változásainak, orszá­gok és elvek, háborúk és for­Hosszú betegség következte- | ben életének 74. évében el- [ hunyt Vértes György író, a Magyar írók Szövetségének tagja, a Munka Vörös Zászló Érdemrend és a Szocialista Hazáért Érdemrend kitünte­tettje. Hamvasztás utáni bú­csúztatása február 16-án. hét­főn délután 13,30-kor lesz a Mező Imre úti temető ravata­lozójában. Barátai és elvtársai 13 órától róhatják le kegyele­tüket a ravatalnál. MSZMP Budapesti Bizottsága Magyar írók Szövetsége ★ Vértes György 1902. decem­ber 21-é n született Budapesten A kommunista eszmékkel már egészen fiatalon elkötelezte magát, a proletárdiktatúra alatt a szocialista középiskolás diákok országos szövetsége di­rektóriumának tagja volt. Bécsben és Prágában végzett alighanem Tápiószelón volt először művésztelep. Ennek a története pedig a következő. A Blaskovich-gyüjtemény sértet­lenül fennmaradt a háború után, elsősorban Blaskovich János és György őrző gondos­sága, továbbá a falut felszaba­dító szovjet egységek jóvoltá­ból. 1944. november 13-án írja be nevét először szovjet pa­rancsnok a tápiószelei múzeum vendégkönyvébe, mely az év folyamán többször megismét­lődik és kiegészül román tisz­tek bejegyzéseivel. Ez a mu­zeális kincs védelmét jelentet­te egyúttal. Az első magyar szó 1945. január 4-én íródott, amikor a munkaszolgálatból szabadult Fekete Gyula szá­molt be a Blaskovich Múzeum kellemes órákat szerző hangu­latáról. Blaskovich János és György nemcsak nemesi származékok, hanem lelkes művészetpárto­lók, műgyűjtők és régészek voltak, jelentős szolgálatot tet­tek a magyar művelődéstörté­net tápiószelei őrhelyén. A tő­lük megszokott vendégszeretet­tel 1945. március 20-án fogad­ták Mohácsi Ferenc és Nagy János festőművészeket, ök hívták ide Gróh Jánost, Eigel Istvánt, Móricz Sándort, Tóth Pált, Tassy Klárát, Ásvány Györgyöt, Kocsis Árpádot, László Gyulát, Bér Rudolfot, Kiss Lászlót, Kirschler ÍMjost, akiknek első tápiószelei képki­állítása 1945. május 20-án nyílt Elsők között a megújult hazában. Ezen a tárlaton ép­pen a demokratikus elvek gyakorlata alapján a helyi te­hetségek is bemutatkoztak: Takács Gyula fafaragással, Rády István ötvösmunkákkal, Nagy István rajzokkal. MI LETT BELŐLÜK? Mű­vészek lettek, mások a művé­szet jelöltjei maradtak. Mohá­radalmak szemlélője lehetett. Első iskolájának, Nagybányá­nak eszményei, az öröm, a de­rű, az életszeretet egész életé­nek és művészetének megha­tározói maradtak. Párizstól New Yorkig, Budapesttől Hat­vanig megbecsült művész volt, különböző koroknak és külön­böző kultúrájú embereknek egyaránt tudott fontosat; szé­pet mondani, mert az embe­rekbe vetett művészi hite mindvégig töretlen maradt. Szűkebb pátriája, Szentendre elismerését, ragaszkodását, díszpolgárának kijáró tiszte­letét Haness László, a városi pártbizottság titkára tolmácsol­ta. Szentendre meg-megújuló tehetsége virágzásának volt színhelye, utcái, terei, hangu­latai gazdag életet nyertek művészi ecsetje nyomán. Em­lékét, alkotásait tisztelettel, Kegyelettel őrizzük — mondotta. műegyetemi tanulmányai után 1929-től aktív tagja az illegá­lis KMP-nek, és egyik alapí­tója a szocialista képzőművé­szek csoportjának. Széles látó­kör, határozott elvisvg jelle­mezte a Gondolni című folyó­irat szerkesztőiéként végzett tevékenységét, 1937 novembe­rében letartóztatták és há­romévi fegyházra ítélték. A háború alatt részt vett az el­lenállási mozgalomban, a fel- szabadulás után Lukács György mellett a Fórum című irodalmi, társadalomtudomá­nyi és kritikai folyóiratot szer­kesztette. Írásai számos napi­lapban és folyóiratban jelen­tek meg. 1964-bem jelent meg „József Attila és az illegális kommunista párt" című műve. Halála a magyar irodalom nagy vesztesége. esi Ferenc Tápiószelén freskó­terveket mutatott be. Gróh Já­nos dunai tájakat, Eigel Ist­ván, a későbbi Munkácsy-díjas festőművész műtermi részlete­ket és cigányportrékat. Tóth Pál, Kocsis Árpád, Bér Ru­dolf és László Gyula tápiósze­lei motívumokat dolgozott tel, Kiss László szociális indítéktól fűtve a szénlapátolókat, útjaví­tást, Dózsa Györgyöt állította képi érdeklődésének közép­pontjába. A képkatalógus az árakat is feltüntette, mely 200- tól ezer pengőig terjedt. A megnyitáson felesége társasá­gában részit vett Elekfy Jenő festőművész is. A visszaemlekezesek tanúsága szerint a Blaskovi- chok pompás légkört biztosí­tottak a művészvendégeknek. Erről tanúskodnak a feljegyzé­sek is. Tassy Klára hálával köszöni meg a figyelmet, s igy nyilatkozik Eigel István, Gróh János, Mohácsi Ferenc, Tóth Pál, Nagy János is. Utóbbi két szép ceruzarajzzal állított em­léket Blaskovich Jánosról és Blaskovich Györgyről a ven­dégkönyvben. Kapicz Margit, aki később Szob festői feldol­gozására vállalkozott, a park csodaszép fáit emlegeti 1945 augusztusában. Kocsis Árpád tréfás rajzban rögzíti a kúriát, mely kerete volt szerelemnek, házasságnak, hiszen András Gizellát itt kérte feleségül, akár Eigel István Tassy Klá­rát. A derű és humor tartozé­ka, hogy sokat énekeltek, ma­guk komoonálta dalt is előad­tak, afféle ironizáló művész­indulót. A jellegzetes tápió­szelei művészélet jegyében 1945 decemberében is képki­állítást szerveztek a MADISZ helyiségében, sőt e nyár au­gusztusában művészvacsorát is terveztek, kiállítással egy­bekötve. Cegléd Pest megye legnépe­sebb városa. Majd negyven­ezren lakják. Egykor alföldi mezőváros volt, ma pedig egy­re inkább az ipar lesz itt is a meghatározó. A változást bi­zonyítja, hogy a város tizen­nyolcezer dolgozója közül majd nyolcezren az Iparban és az építőiparban találtak munkát s a mezőgazdaságban már csak négyezerháromszáz keresi kenyerét. Mit tud nyújtani ez a vá­ros lakóinak az egyre növek­vő művelődési, kulturálódási igények kielégítéséhez — ezt vitatta meg tegnap Cegléden tartott ülésén a Pest megyei Tanács közművelődési, vala­mint közoktatási és ifjúság- politikai bizottsága. Tanulságos felmérés A tanácskozást a város har­mincöt gazdasági egységénél végzett felmérés előzte meg. A vizsgálat feltárta, hogy az iparban a dolgozók 31, a me­zőgazdaságban 44, a közleke­désben pwlig 32 százalékának nincs meg az általános isko­lai végzettsége. A feladatok meghatározásában így került első helyre a munkásművelő­dés fokozottabb segítése — a közművelődési párthatároza­tok szellemében. Kihelyezett osztályokat, il­letve vizsgára előkészítő tan­folyamokat szerveztek a dol­gozók általános iskolájában, a levelező tagozaton kívül. En­nek első eredményeként az 1974—75-ös tanévben. már 218-an tettek eredményes vizs­gát, A Kossuth Művelődési Köz­pontban külön előadó foglal­kozik az ipari és mezőgaz­dasági dolgozók művelődésé­nek szervezésével. Ennek eredményeként egyre jobb kapcsolat alakul ki a műve­lődési központ, valamint a nagyobb ipari és mezőgazda- sági üzemek szocialista bri­TÁPIÓSZELEI nÜVÉSZTELEP KIÄLÜTOSA NYITVA MÁJUS Értékes dokumentum: az 1945-ös kiállítás meghívója. VALLOMÁS EREJŰ Kapicz Margit naplójegyzete 1946-ból: Most már tudom, mi lesz ve­lem: festeni fogok, nagyon sokat. Sokszor visszajövök majd, hogy lássam ezt a szép helyet. Tudjuk, hogy ígéretét társaival egyetemben derékul teljesítette. Festett tehetségé­hez méltó becsülettel. Az ígé­ret másik része hátravan. A visszatérés kiállítás formájá­ban valósulhat meg. Ez a tár­lat bemutathatná megyénk és hazánk első felszabadulás utá­ni művésztelepének hajdani eredményeit, jelezné a 45-ös nyitánytól máig terjedő festői út kibontakozásának lényeges állomásait Tassy Klára, Eigel István, Kapicz Margit művé­szetében és bemutatná Nyíró | Gyula azon szobrait, Rudnay Gyula azon festményeit, me­lyek szintén Tápiószelén ké­szültek a felszabadulás utáni első években egy kicsit az új magyar képzőművészet meg­újulásaként. Losonci Miklós gádjai között. Az intézmény műsorajánlatokat készít az üzemek részére. Kapcsolat szocialista brigádokkal Hogy miért éppen a szocia­lista brigádok kerültek a szervezőmunka középpontjába? A városban több mint hétszáz szocialista brigád dolgozik. Őket kívánják elsősorban se­gíteni kulturális vállalásaik teljesítésében. Hogyan? Az eddiginél gyakrabban ren­deznek programokat — is­meretterjesztő előadásokat, vi­tákat, irodalmi programokat — a város üzemeiben, ter­melőszövetkezeteiben. Ugyan­akkor segítik a munkásfiata­lokat új üzemi klubok létre­hozásában. És kiemelt fel­adat az is, hogy a munká­sokat, elsősorban a fiatalo­kat, minél nagyobb számban vonják be a művelődési köz­pontban működő klubok, szakkörök, tanfolyamok prog­ramjaiba. Mindezek a törekvések mér­hetően tükröződtek a Kossuth Művelődési Központ elmúlt évi tevékenységében. Tavaly a ház látogatóinak száma már meghaladta a kilencvenegy- ezret. Ugyanakkor mind na­gyobb szakmai-módszertani segítséget nyújtanak a város üzemeiben, intézményeiben működő kluboknak, szakkö­röknek. Együttm iiködési szerződések Hosszan sorolhatnánk, mi­lyen klubok, szakkörök és tanfolyamok vonzanak mind több látogatót a művelődési központba. Az évi 1 millió százezer forintos költségvetés is azt bizonyítja, hogy az adottságokhoz képest gazdag, tartalmas programokkal vár­ják a város művelődni, szó­rakozni vágyó lakosait, ....... An nak ellenére, hogy a vá­rosi tanács évről évre mind többet áldoz a művelődési központ fenntartására — 1971-ben ez az összeg még csak 278 ezer, tavaly viszont már 503 ezer forint volt — ez az összeg a költségvetés­hez képest még mindig kevés. A városi pártbizottság kez­deményezésére az elmúlt év őszén kezdődött meg az a ked­vező változás, amely az idei esztendőben már érezteti majd hatását. A művelődési köz­pont együttműködési szerző­dést kötött a város vala­mennyi termelőszövetkezeté­vel, az állami tangazdasággal és tíz nagyobb üzemmel, vál­lalattal. A szerződések ér­telmében — amelyek, nagyon helyesen tartalmazzák a gaz­dasági egységek kulturális igényeit — az idén 300 ezer forintot biztosítanak az üze­mek és gazdaságok a műve­lődési központ működtetésé­hez, így a támogatás ösz- szege a tavalyi félmillióval szemben 1976-ban már 800 ezer forint, ami már nem csupán az alapvető műkö­dési költségek fedezetét biz­tosítja, hanem a művelődés- politikai feladatok — kocká­zat nélküli — végrehajtását is. Korszerűbb körülmények közölt A városi művelődési köz­pont felújítására a negyedik ötéves terv időszakában 1 millió 366 ezer forintot for­dított a városi tanács, ezzel is bizonyítja, hogy anyagi ere­jéhez mérten mindent meg­tesz a korszerűbb közműve­lődés lehetőségének a bizto­sítása érdekében. A művelő­dési központ korszerűsítése az idén is folytatódik: megte­remtik a gázfűtés lehetőségét, Bekövetkezett tehát Ceglé­den is — a közművelődési párthatározatok hatására — az a szemléletváltozás, első­sorban a város gazdasági ve­zetőinek körében, miszerint a közművelődés segítése, tá­mogatása közös ügy kell, hogy legyen. Előbbrelépni csak így lehet. Prukner Pál Közéleti problémák a ma­gánélet szférájában felmutat­va — így összegezhetnénk Vlagyimir Dovgany szovjet rendező új filmjét. Egy nagy ipari üzem igazgatójának, fe­leségéhek, s egy „harmadik­nak”, Verának, meg az ő fér­jének a megromlott házassá­gokból kivezető becsületes út­kereséséről szól a film. Takács István Elhunyt Vértes György író BEMUTATNI A HAJDANI MŰVÉSZTELEPET Először az országban — Tápiószelén A FELSZABADULÁS UTÁN * i i A képzőművészet megújulását szolgálták

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom