Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-11 / 35. szám

Túrán A hétezer hektáron gazdálkodó dányi Magvető Tsz-nek 300 hektár szőlője van. A szövetkezet dolgozói a téli időszak­ban is folyamatosan metszik a szőlőt, hogy időben végezzenek a munkával. A fontos mezőgazdasági munkát a Rákóczi szőlő­metsző szocialista brigád tagjai végzik. Körzeti program Vácszenllászlón Előadások, könyvvásár, tsz-íalálkozo Igaz, hogy Gödöllőn „elma­radt” a mezőgazdasági könyv­hónap megyei megnyitója, de a járás és a város művelődési életének vezetői több mezőgaz­dasági jellegű rendezvényt tar­tanak februárban. A gödöllői Petőfi művelődési házban a járás tsz_vezetői és műszaki szakemberei részére előadás hangzik el Gépek és gépi be­rendezések állagmegóvása cím­mel. Az Agrártudományi Egye- J temen ez alkalomból vehet- | nek részt a hallgatók A műsza­ki fejlesztés hatékonysága a I mezőgazdaságban című elő-1 adáson. Ugyancsak a mezőgazdasági könyvhó­nap ideje alatt tartanak majd a városban szakmai filmbemutatót. A járási program gazdag. Az aszódi Petőfi könyvtárban feb­ruár 14-én, szombaton öt óra­kor szakíró—olvasó találkozó lesz. Ez alkalommal dr. Pecz- nik János, egyetemi tanár elő­adása hangzik el a levéltrá­gyázásról. A könyvtárban könyvkiállítást is nyitnak, s a Galgavidéke ÁFÉSZ köny­vesboltja helyi árusítást szer­vez. A Szilasmenti Mezőgazdasá­gi Termelőszövetkezet kerepe­st központjában február 37-én, pénteken találkoznak a Szilasmenti és a három budapesti ter­melőszövetkezet vezetői, dolgozói. Az itt elhangzó előadás témá­ja a zöldségfeldolgozás és szá­rítás lesz. A termelőszövetke­zetben a könyvhónap egész ideje alatt kiállítás tart nyit­va, s az érdeklődők számára áll a könyvvásár. Pécelen a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskolában rendhagyó szalunál órát tarta­nak. A vácszentlászlói művelő­dési ház körzeti programot szervez. | A községi művelődési intéz- ! menyben egy szakíróval talál- j koznak a valkói Egyesült Zöld- I mező Termelőszövetkezet, a I dányi Magvető termelőszövet- I kezet és a túrái Galgamenti Rákóczi Termelőszövetkezet dolgozói. —ethy— „öt, négy, három, kettő, egy, zéró!’’ ezzel kezdődik az Űr­szonda beköszöntője. A túrái Gagarin úttörőcsapat ezzel a címmel kéthavonként megjele­nő újságot ad ki, melynek el­ső száma a minap jelent meg, az úttörőmozgalom születésé­nek 30. éves évfordulójára. El­sősorban arra szeretnék fel­használni, hogy a csapat, a mozgalom történetét minél több pajtás , megismerhesse. Jól tükrözi ezt a törekvést az első szám is, amelyben régi úttörők, úttörővezetők emlé­keznek vissza élményeikre, a mozgalom nagy eseményeire. Kardoss Imre iskolaigazgató maga is a csapat egyik úttö­rője volt valamikor, s mint egykori csapatgárdista szíve­sen beszélgetett el Zsolcai Eri­kával, az újszülött lap riporte­rével. így tudódott ki például az, hogy az iskolai pártszer­vezet és az igazgatóság szüle­tésnapi ajándékkal lepi meg a csapatot, ugyanis új úttörőott­hon építéséhez fogtak hozzá. Az Űrszondában ki-ki meg­találhatja a neki való olvas­mányt, szó esik a jubileumi előkészületekről, a nemzetközi gyermekév eseményeiről, s van a lapban kulturális rovat, keresztrejtvény, sport, sőt még humor is. S mondjunk el va­lamit talán a műhelytitkokról is. A szerkesztő bizottság he­tenként. ülésezik, ahol megter­vezik a lapot, minden egyes rovatot, majd elkezdődhet az anyaggyűjtés, amelybe termé­szetesen már az egész csapat bekapcsolódik. Az első szám­ból 250 példány készült, de legközelebb már 300 kerül ki a sokszorosítógépből, mert a példányszám már most kevés­nek bizonyult. Takács Pál III. ÉVFOLYAM, 35. SZÄM 1976. FEBRUAR 11., SZTERDA A HELYI JELENTKEZŐKRE SZÁMÍTANAK Három első osztály indul Lesznek, akik a nyár elején végleg elhagyják az iskolapa­dot, mások nem, csak éppen új falak között tanulnak to­vább. Ez idő tájt sok-sok új feladat megoldása vár a kö­zépiskolákra, s bár ez még vé­get sem ért. máris az új tan­évre kell gondolniuk. Ponto­sabban az új első osztályosok indítására. Ezzel foglalkoznak már a gödöllői Török Ignác Gimnázium és Óvónői Szakkö­zépiskolában is, ahol az új tanévben három első osztály indul, két gimnáziumi és egy óvónőképző. Mindezt az információ ked­véért is szükséges megjegyez­ni. s ezúttal külön nyomatékot ad ennek az a tény, hogy — sajnos nem újdonság ez — kü­lönféle szóbeszédek terjedtek el Gödöllőn. Például az, hogy a gimnáziumban korlátozták egy-egy helyi általános isko­lából felvehetők számát... vagy: elterjedt, hogy az óvó- nőképzés megszűnt e rangos Kuruc kor a Galga völgyében (1.) Rákóczi levelei a hévízi táborból Közeledik a nevezetes nap, a magyar nemzet egyik legjele­sebb szabadsághősének, II. Rákóczi Ferencnek születésé­nek háromszázadik évforduló­ja. Nevével kapcsolódik össze az 1703—1711. közötti, az akkori európai közvélemény csodálatát és rokonszenvét ki­váltó szabadságharc. A 13. i rFü&es<&teh Túlfűtött kályha — Szabálytalan csőniclegítők Seríésmentcs Máriahesnvon ■Bármilyen furcsán is hang­zik, ha közvetve is, de a nagy fagyok sok tüzet okoztak az el­múlt napokban. A szokatlanul hideg időjárás mindenkit na­gyobb tüzelésre buzdított, oly­annyira hogy néhol a szüksé­gesnél is többet raktak a kály­hába. Mogyoródon, a Veres- egyházi út 38-as számú ház alatt Homok Ferenc lakásában a kályha jobban melegített a kelleténél, s mivel a helyi­ségben a tulajdonos kosárfo­náshoz szükséges nádat és szá­razvesszőt tartott, az könnye­dén meggyulladhatott. S bár a keletkezett kár nem túlságo­san nagy, mintegy 3 ezer fo­rint, Homok Ferenc harmad­fokú égési sebekkel került kórházba. Kerepes-Szilasligeten Mihál- ka Imre Előd út 15-ös szám alatti lakos házában berobbant a kémény, s tüstént fellángolt a tetőszerkezet. Igaz, ennek okozója nem az elővigyázat­lanság volt, hanem az, hogy a kéményt szakszerűtlenül épí­tették. A tűz eloltására a gö­döllői és a budapesti tűzoltó­ság egységei vonultak ki. A keletkezett kár értéke mintegy 4 ezer forint volt. A gödöllői Agrártudományi Egyetem máriabesnyői sertés­kísérleti telepén befagyott a vízvezeték, és hogy használha­tóvá tegyék, Kolonics Sándor, valamint Lőre István állatgon­dozók égő szalmacsóvával lát­tak kiolvasztásához. A beavat­kozás folytán a sertés fiaztató 35x6 méteres födémé, majd tetőszerkezete gyulladt meg. Az oltást a két állatgondozó kezdte meg, de sikerült az épületből száz darab egymá- zsás disznót is kimenteniük. A tüzet véglegesen a gödöllői és a hatvani tűzoltóság fékezte meg közös erővel. A kár aránylag nagy, mintegy 15 ezer forintnyi. Ehhez hasonló ok­ból keletkezett tűz Hévízgyör- kön is február 9-én. Bozsik Ferenc Kossuth Lajos u. 127-es szám alatti lakos családi házá­ban, a tulajdonos veje, Kato­na Mihály a központi fűtést próbálta működésbe hozni, ezért a vezeték lakáson kívüli részét melegítette. Az akció vége ezúttal is baleset lett, hi­szen a hevítés következtében hamarosan meggyulladt a szi­getelés, majd a tűz átterjedt a kukoricaszárral teli fészerre. A vigyázatlanság miatt tíz- tizenötezer forintnyi kár érte a családot, de hozzá kell ten­ni, hogy a csőmelegítéssel. sok­kal nagyobb értéket, a családi házat is veszélyeztették. Nemrégiben írtunk e hasá­bokban arról, milyen veszélye­ket rejt az olajkályhák szak­szerűtlen kezelése. Legutóbb Hévízgyörkön is bajt okozott ez a berendezés: Szűcs Antal lakásában berobbant az olaj­kályha, s elégett a szobában levő televízió és a rádió, így mintegy 8 ezer forint értékű kár keletkezett. Hasonló jelle­gű baleset történt Galgahévi- zen, ahol Szabó József Vörös Hadsereg út 69. számú laká­sában az olajtüzelésű bojler robbant be. Ö. E. század eleji eseményeket a tör­ténészek, a kutatók részletesen megírták. A számtalan kisebb és nagyobb feldolgozás közül figyelmet érdemel az a tanul­mány, amely az aszódi Múzeu­mi Füzetek 3. számában, 1967- ben látott napvilágot. Parancs Pest migye kiürítésére Arató Mátyás, a szerző alapos levéltári kutatás, a kor történe­tét is részleteiben feldolgozó kevésbé ismert művek, vala­mint a szájhagyományok fel- használásával írta meg a Gal­ga völgy 18. század eleji tör­ténetét. Ez a dolgozat ma már nehezen hozzáférhető, ezért nem haszontalan, ha segítségé­vel felidézzük a kuruc kori sza­badságküzdelmek legjelesebb eseményének, a II. Rákóczi Fe­renc vezette szabadságharcnak helyi, Galga völgyi történetét. Korabeli iratok, levelek bizo­nyítják, hogy e tájon többször megfordultak a kuruc és labanc seregek. Rákóczi legmegbízha­tóbb és legjobb tábornoka, a le­gendás hírű Bottyán János 1705, szeptember 22-én a „baghi” mezőn keltezi levelét Károlyi Sándor főgenerálisnak, amely­ben sürgeti a világos parancsot, továbbá az élelem- és ruhaellá­tást, mivel csapatai éheznek és rongyosak. Bercsényi Miklós, tekintélyes kurucvezér 1706-ban Túrán tá­borozik. Innen címzi jelentését a főhadiszállásnak augusztus 27-én, majd szeptember 13-án. Egy tévéiből tudjuk, hogy 1708 szeptemberében Bercsényi pa­rancsot kap Pest megye ki­ürítésére. A jelzett időben már Aszódon tartózkodott Szemere, kuruc főember, aki a művelet egyik irányítója. Négy falu lakosok nélkül Romhánynál zajlott le a sza­badságharc utolsó csatája, 1710. január 22-én. Az ütközet szerencsétlen volt, kimenetele a kuruchadak fegyelmezetlen­sége miatt tragikusan végző­dött. Az történt ugyanis, hogy a csata elején a kurucok elűz­ték a harctérről a császári csapatokat, és a győzelem tu­datában zsákmányolni kezdték a hátrahagyott ingóságokat. Mikor azután a labanc sereg ismételt támadásba lendült, a rendezetlen kuruchad nem tud­ta kivédeni az ellenség roha­mát. Rákóczi kénytelen volt csapatait viszavonni a galgahé- vízi szálláshelyre. A hadsereg Rákóczi vezény­letével j'anuár 23-ától február 2-áig tartózkodott a Galga völgyében. A kurucok ereje egyre gyengült, a szabadság- harc végnapjait élte, de a feje­delem még reménykedett. Ezt bizonyítják azok a levelek, amelyeket a „hévízi tábor”-ból írt vezénylő tábornokainak. Erőt akar gyűjteni a további küzdelemre, az éhező Érsekúj­vár felmentésére készül. Ennek érdekében gabonaadót vetett ki, amit a környékbeli falvak népének a jászberényi temp­lomba kellet behordani. Galga- hévízi tartózkodása idején az alábbi leveleket írta: 1710. ja­nuár 24-én gróf Eszterházy Antal tábornagynak, 25-én gróf Bercsényi Miklós főtábor­noknak és Kemsei Sámuel ez­redes-kapitánynak, 26-án a Gazdasági Tanácsnak, Vay Ádám tábornagy, udvari mar­sallnak, és Grudzsinszky Já­nos lengyel tábornoknak, 31-én gróf Bercsényi Miklós főtá­bornoknak, február 1-én báró Perényi Miklós brigadérosnak Ordódy György ezredesnek. Labancok a vidéken A kuruc seregeken kívül, a hadiszerencse alakulásától füg­gően természetesen labanc csapatok is megjelentek a Gal­ga völgyében. A Duna—Tisza közén rabolva, pusztítva végig­vonuló Glöckelsburg császári tábornok serege üresen találta Aszódot, Bagót, Galgahévízt és Túrát. A lakosok a labanc csa­patok érkezésének hírére a környező erdőkbe menekültek. Béri Balogh Ádám brigadé- ros csapatai 1710. június 18-án még Püspökhatvantian állomá­soztak, de az előrenyomuló császáriak az utolsó kuruc ka­tonát is kiűzték a Galga vidé­kéről. Ettől kezdve a labancok birtokolták a vidéket, újabb és még nehezebb terheket rakva az amúgy is sokat szenvedett lakosság vállára. Asztalos István (Folytatjuk) intézmény falai között. Mon­danunk sem kell, hogy egyik sem igaz. Sőt! Az iskola igaz­gatóságának álláspontja az, hogy mindaddig, amíg a város­ból, illetve a járásból megfe­lelő jelentkezők vannak az óvónőképzőbe, „kívülről”, te­hát a járás, vagy éppenséggel a megyehatáron túlról senkit nem vesznek fel. Az általános első osztályok­ba is elsősorban a helyi, kör­nyékbeli diákok jelentkezését várják, mégpedig nem is Ids választékot kínálva. Lehet je­lentkezni matematika vagy angol tagozatra, lehet tanulni műszaki rajzot, avagy német és latin nyelvet is. A Török Ignác gimnázium állandóan fejlődik, nemcsak a létszám bővült, a tantestület is nagyobb lett, s persze a munka sem csökkent. Az isko­la jövője Is biztató, hiszen Gö­döllőn új gimnázium épül. F. B. Erdei tündér Ikladon Az ikladi klubkönyvtárban rendszeresen tartanak a kisis­kolások és az óvodások részé­re gyermekelőadásokat. A leg- közelebbire február 15_én, va­sárnap fél 1-kor kerül sor. Bu­dapesti művészek mutatják be az Erdei tündér című mesejá­tékot. ,,Zsákbadíj” Zavarba jöttem, amikor be­tértem a gödöllői szolgáltató­ház cipőjavító részlegéibe. Az átvevő hölggyel megállapod­tunk a javítás körülményeiben, határidejében. Elfogadta a ci­pőt, de ezenkívül még mást is el akart fogadni. Odaadott egy darab papírlapot, és pénzt kért érte. Csodálkozva mond­tam, hogy én nem cipőt vásá­roltam, hanem csak sarkalás- ra adtam megbízást. Igaz, hogy én szépen kitisz­títottam otthon a cipőmet, mégis furcsálkodva néztem, hogy egy nagy halom paplan­huzat mellé teszik le. Vagy talán nem tudják a kedves szolgáltatóik, hogy nem szabad cipővel ágyba menni? Még a gyermeknek sem. Mint tapasz­taltam ugyanis, itt veszik át az aszódi vegyesipari szövetke­zet Patyolat-részlege számára a mosni való ruhát. Szóval volt itt csodálkozni való éppen elég. A lepedők társaságában árválkodó cipő­mért egy átvételi elismervényt kaptam, de az egyszál papírért fizetnem kellett. Persze csak akkor, ha nem akarok tovább­ra is sarok nélküli cipőben járni. Gondolom, reklamáció­ról itt szó sem lehet ezek után, mert aki előre fizet,' az hogyan reklamálhat.. Vajon akkor mi történik, ha nem tudják megcsinálni a ci­pőt? Vagy ha megfejelik ahe­lyett, hogy sarkalnák. De az is lehet, hogy síbakancsot ka­pok a félcipőm helyett. Vagy ha vissza se kapom a cipőt? N. E. Gödöllő SPORT -+- SPORT -+- SPORT + SPORT Járásiak a teremtornákon A gödöllői járás számos kézilabdacsapata szerepel Buda­pesten különböző kézilabda téli teremtornákon. Képünk a Tura—Erdőkertes mérkőzésen készült az újpesti teremtornán, ahol a sötét mezes túrái együttes 26:13 (14:10) arányban győ­zött az erdőkeríesiek ellen. Továbbra is eredményes az IMI Vasas együttese. Vasár­nap két mérkőzést játszottak. IMI—PEMÜ 11:10 (8;6), míg a második mérkőzésen az ikladi együttes 32:13 (11:8) arányban nyert a Telefongyár csapata ellen. Képünkön szoros ember­fogásra rendezkedtek be a fehér mezes ikladiak. Koppány György felvételei Metszik a szőlőt Segít az egész csapat Űrszonda i h i

Next

/
Oldalképek
Tartalom