Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-11 / 35. szám
1976. FEBRUAR 11., SZERDA ~<MUan Heti jogi tanácsok A fizetés nélküli szabadság és a szülési szabadság ideje szolgálati időnek számit-e? A társadalombiztosítás szempontjából a fizetés nélküli szabadság 30 napot meg nem haladó tartama vehető figyelembe, a 30 napot meghaladó tartama csak akkor számít szolgálati időnek, ha — a biztosítottat három évnél fiatalabb gyermek gondozása, vagy tíz évnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg, vagy — a biztosított a szabadságot azért kapta, hogy tartósan külföldön szolgálatot teljesítő házastársával külföldön tartózkodjék, feltéve, hogy erre az időre az engedélyezett mértékű (7 százalékos) nyugdíjjárulékot megfizette. A másik kérdésre az alábbi választ adjuk olvasónknak: szolgálati időnek számít a terhesség-gyermekágyi segélyezés ideje, a gyermekgondozási segély folyósításának az ideje, továbbá a szülési szabadságnak az az ideje is, amelyre segélyt nem folyósítottak. Megilletl-e a kisiparost 5sz- tönzö nyugdíjpótlék? B. L. asztalos kisiparos, pilisi olvasónk a maga és a többi kisiparos nevében kér tájékoztatást. Megilleti-e őket is az ösztönző nyugdíjpótlék? B. L. iparigazolványát ez év január elsejével nyugdíjaztatására való tekintettel, beadta a tanácsnál. A nyugdíj - korhatár elérése után (60 év) még nyolc évig volt meg az iparengedélye. Egyfolytában 13,5 évet tud igazolni, a többi munkaidejét most ellenőrzik. Ez idáig olvasónk még nem kérte nyugdíjazását, és sem korábbi munkaviszonya, sem kisiparosi működése alatt anyagi támogatást nem kapott, igaz, a helyi tanács adókedvezményt adott részére, majd 65 éves kora után a jövedelemadóját törölte. Levélírónk havi jövedelemátlaga 2000 Ft körül volt. Kisiparos olvasóinknak az ösztönző nyugdíjpótlék kérdésében nem adhatunk kedvező választ, mivel nemcsak kisiparos olvasónk fordult hozzánk hasonló kérdéssel, hanem egy tsz-tag olvasónk Nagykőrösről (K. Z.) és egy bedolgozóként munkát vállaló olvasónk is (M. l.-né, Pilis), ezért tájékoztatást adunk, hogy ki kaphat ösztönző nyugdíjpótlékot. Továbbdolgozásra ösztönző nyugdíjpótlékot az kaphat, aki megszerezte a jogosultságot az öregségi nyugdíjra, tehát elérte az öregségi nyugdíjra jogosító életkort és legalább tízévi szolgálati ideje van, de nem kéri öregségi nyugdíja megállapítását, hanem még legalább egy évet az addigi vagy másik munkáltatónál munkaviszonyban, vagy szövetkezeti tagként munkában tölt. A munkaviszonyban vagy ipari szövetkezet tagjaként munkában töltött idő kiszámításánál azt a szolgálati időt lehet figyelembe venni, amely alatt az igénylő munkaideje a munkakörére megállapított teljes munkaidőt elérte, és munkabért kapott. A mezőgazdasági szövetkezet tagjaként munkában töltött idő számításánál annyi hónapot — naptári évenként legfeljebb tizenkét hónapot — lehet figyelembe venni, ahányszor az igénylő munkavégzéssel tizenhárom (nő nyolc) munkanapot szerzett. Ha az igénylő mezőgazdasági, Válaszol az illetékes Építési tanácsadó 1. Hogyan lehet elhelyezni a lakó- és üdülőépületeket a telken belül? A telken levő építményeik elhelyezését a községrendezési szempöntok mellett a tűzrendészen, egészségügyi és egyéb követelmények is befolyásolják. A fent említett épületeket leggyakrabban úgy helyezik el, hogy azok szabadon állnak, vagy a telek oldalhatárán. A szabadon öló épületet műiden oldalról kert veszi körül. Az oldalkertnek mindkét oldalon három méter szélesnek kell lennie, ha az épület földszintes, s ötnek, ha emeletes. A ház valamennyi oldalfalán bánnely helyiség ajtaja vagy ablaka elhelyezhető. Az oldalhatáron álló lakóvagy üdülőépület elhelyezésénél célszerű azt az oldalhatárt választani, amelyen a lakószobák ablakai a kedvező égtájak felé nyílnak. Ha a szomszédos telek tulajdonosai is az oldalhatárra építkeztek, akkor az épületet úgy kell elhelyezni. hogy azokkal azonos oldalhatáron legyen, ne bontsa meg az utca képét. Az oldal- határon álló épület ereszpárkánya 50 centiméterre átnyúlhat a szomszédos telek területe fölé. A homlokzaton csali a konyha, a kamra, a fürdőszoba és a mellékhelyiség szellőző- ablaka helyezhető el. A szellőzőablak azonban csak beleié nyílhat, s alsó pereme a padlótól legalább két méter magasan kell hogy legyen. Ha a ház az olaalhatárra épül, az oldalkert szélessége földszintes épület esetében négy méter, a kétszintes épületnél hat méter. Az élőkért mélysége — ez a telek utcai homlokvonala és az épület közötti távolságot jelenti — mindkét beépítési módnál öt méter, de a rendezési terv, vagy a helyi tanács rendelete más mélységet is megszabhat. A hátsó kert az épület és a telek hátsó határa közötti terület. Mélysége földszintes épületnél minimum hat, kétszintes épületnél tíz méter. Az ikerházas építkezésnél az épületek a telek közös határán csatlakoznak egymáshoz úgy, hogy külsőleg egy önálló — s szabadon álló — épület képéit mutatják. A zártsorú — főleg városokban alkalmazott — beépítési módnál az épületek mindkét oldalhatáron határfallal csatlakoznak egymáshoz. A hegyvidéki területeken az épületek elhelyezésénél, méreteik, magasságuk megválasztásánál lényeges szempont, hogy ne zavarja a szomszédos épületekből a kilátást. t. Hogyan lehet a mellék- épületeket a telken belül elhelyezni? A melléképületeket a hátsó kertben kell felépíteni. A telek oldalhatárától való távolságukra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a lakó- és üdülőépületekre. Az oldalhatárra elhelyezett lakóépületnél a melléképületek ugyanarra az oldalhatárra építendők. A hátsó telekhatártól három méter távolságot kell hagyni. Az előkertben csak a terepszint alatti építmény (közműpótló berendeziés, sze- méttartály, stb.) helyezhető el. Az oldalkertben kút, közműakna és kerti építmény vagy berendezés építhető. Egyes melléképületeknek az egészségügyi követelmények miatt a lakóépülettől távol kell állniuk. így az ásott kút legalább négy, a baromfiól nyolc, az istálló tizenhat, az űrgödrös árnyékszék, a házi szennyvizszikkasztó és derítő hat méter távolságra állhat a háztól. A kúttól a baromfiól tíz méterre, az isitálló és a többi melléképület tizenöt méterre épülhet. Külön felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a személygépjármű tárolására szolgáló garázs is csak a hátsó kertben helyezhető el, a lakó- vagy üdülőépülettől legalább hat méter távolra. Ha a telek hom- lokvonalán vagy oldalhatórán támfal épül, a garázs az elővagy oldalkertben is állhat, de magassága nem haladhatja meg a támfalét. Wächter Roland, a Pest megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának helyettes vezetője szövetkezeti tagsága egész naptári éven át nem állott fenin, legfeljebb annyi hőnap vehető munkában töltött időként figyelembe, ahány hónapon át a tagság Jennálott. Nem jár ösztönző nyugdíj- pótlék a bedolgozóként munkában töltött idő alapján. Nem jár az ösztönző nyugdíj- pótlék a mezőgazdasági szövetkezetnél — akár munkaviszonyban, akár tagként — 1976. január 1. előtt munkában töltött idő alapján sem. A tulajdouostársak elővásárlási jogáról. Albertirsáról sűrűn látogatja jogi tanácsadásunkat H. J. olvasónk a Viola utcából. Hol, mint nyugdíjas keres fel bennünket panaszával, hol pedig, mint egy kis családi ház résztulajdonosa. Beszélgetésünk során mindenről szó esik, és így legutóbb arról is, hogy a tulajdonostársa nem járt el szabályosan házrészének eladását illetően. Elmondása szerint, elővásárlási jogát nem tudta érvényesíteni, mert máról-holnapra nem tudott előteremteni olyan összeget, amit a tulajdonostárs követelt. Így azután harmadik személy nevére került az ingatlan, jóllehet, hogy olvasónk és családja már korábban is benne lakott. Most az új tulajdonos is odaköltözött, pedig öreg napjaikra szerették volna az egész ingatlant használni. A Polgári Törvénykönyv rendelkezése szerint a tulajdonostársakat elővásárlási jog illeti meg. Ha az elővásárlási jog gyakorlása . végül is a tulajdonostárs hibájából nem jön létre, mert például nincs annyi pénze, hogy a felajánlott ingatlanrészt megvásárolja, akkor nem kifogásolhatja, ha harmadik személy részére történik az eladás. Természetesen az eladó tulajdonos nem szabhat kedvezőtlenebb feltételeket a tulajdonostársának, mint amilyent a harmadik személynek felajánlott. így olvasónk Is akkor sérelmezhetné például a volt tulajdonostárs magatartását, ha tőle egy- összegben követelte volna történetesen az ellenértékét, viszont a harmadik személy esetében pedig részletfizetésbe is belement. Ezt már lehetne támadni, még bírói úton is. A jubileumi jutalomról. Egyik olvasónk azt írta levelében, hogy a vállalat elutasította a 25 éves jubileumi jutalomra való igényét, mondván, hogy az esedékességkor nem kérte, és így ehhez való joga már elévült. Téved a vállalat, mert a jubileumi jutalmat a dolgozó részére akkor is ki kell fizetni, ha a dolgozó annak esedékességekor azt nem kérte. A vállalat sajátmaga hibáját saját előnyére nem használhatja fel. Tanácsoljuk olvasónknak, forduljon a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. Dr. M. J. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a Pest megyei Hírlap szerkesztősége minden héten szerdán, du. 5—7 óráig in- gyenes jogi tanácsadást tart olvasóinak a Hírlapkiadó Vállalat (Bp. VIII., Blaha Lujza tér 3.) földszinti tanácsadó termében. Az elmúlt időszak legmaga sabb országos fórumain is különös hangsúlyt kaptak egyebek között azok a teeendők, melyekkel feltétlenül gátat kell vetni a spekulációs törekvéseknek, a munkanélküli haszonszerzésnek. Világosan megfogalmazódott: az egyéni ér- dekhajhászással szemben a közösség, az össztársadalom érdekeit kell érvényesíteni. Vajon kifejezetten csak politikai és gazdasági intézkedésekkel elejét lehet-e venni annak, hogy az egyéni érdekek a társadalmi vagy a csoportérdek, illetve a csoportérdekek a társadalmi érdekek fölé emelkedjenek? Nyilvánvaló, hogy adott esetben nemcsak elvárandó de megkövetelendő a szigorú és következetes fellépés mindennemű társadalomellenes magatartással szemben. A törvényesség érvényesítésével — Ezzel összefüggésben milyen feladatok hárulnak az igazságszolgáltatásra? — fordultunk a kérdéssel dr. Zalka Károly hoz, a Pest megyei Bíróság elnökéhez. — Kiindulópontunk, hogy az igazságügyi szervek feladata a szocialista törvényesség következetes érvényesítése. Mindenkitől, kivétel nélkül meg kell követelni az egész nép érdekeit kifejező jogszabályok megtartását. Legfőbb feladatunk a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveinek érvényre juttatása minden döntésben. Ez tőlünk is differenciált, egységes és következetes büntetéskiszabási gyakorlatot követel meg, ami azt is jelenti, hogy a jövőben még elemzőbbé kell tenni munkánkat. Akkor dolgozunk ténylegesen a XI. kongresszus és a Központi Bizottság legutóbbi ülésén elhangzottak szellemében, ha a jogi felelősségrevo- nás eszközével fellépünk a társadalomra különösen veszélyes bűncselekményekkel, így a gazdálkodás rendjét sértő cselekményekkel szemben is. Saját gyakorlatunkban is tapasztaljuk, hogy például az üzérkedéssel, a hűtlen kezeléssel megvádoltak egy része azzal védekezik: Nincs kár! Jót akartak. A termelőegység, üzem vagy termelőszövetkezetek érdekében jártak el. Szabályellenes ! — Elvünk, hogy a jogszabályok mindennemű kijátszása büntetendő! Annál is inkább, mert hozzátehetem: a megvádolt gazdasági vezetők, munkatársaik vagy mások — a tapasztalat szerint — közvetve, vagy közvetlenül általában külön anyagi előnyökhöz is jutnak. Egy-egy manipuláció mögött mindig ott rejtőzik az egyéni érdek. Figyelemmel a belső ellenőrzésre! — Mit lehet tenni azért, hogy senki ne cserélje fel a közösét önös érdekeivel? Gondolva itt mindenekelőtt a munkahelyi belső ellenőrzésre. — A kérdés időszerű. Egy- egy ügy kapcsán ugyanis bennünk is felmerült már: milyen volt az ellenőrzés az adott he- I lyen és a kérdéses időpontban?! Azaz miért kellett külső szervnek, például a rendőrségnek, ügyészségnek, népi ellenőrzésnek, vagy éppen a tisztességes, a csalárdságot nem tűrő állampolgároknak — olykor hosszú évek keserű tapasztalatait egybegyűjtve — felfedniük, illetve észrevételezniök az olyan visz- szatetszést keltő ügyleteket, amelyekre a belső- vagy állami ellenőrzés — amenyiben a hivatása magaslatán áll —, már évekkel hamarabb felfigyelhetett volna. Erre alapozom azt a véleményemet, hogy a jövőben sokkal elmélyültebbé kellene tenni a legkülönbözőbb, e feladatkörre illetékes szervek ellenőrző tevékenységét. Annál is inkább, mert sajnos igen sokszor csak itt a bíróságon derül ki, hogy az ügyekben szereplő vádlottak fel tudnak mutatni ugyan látszateredményeket, ezek mögött azonban nemegyszer súlyos pénzgazdálkodási vagy bizonylati rendetlenség, fegyelmezetlenség rejtőzik, amelyet már régen fel lehetett volna fedni. — Mi a módja, hogy — ha utólag is —, de legalább megközelítően elégtételt kapjon a társadalom, minden becsületes ember, s egyúttal a büntetés is kellő visszatartó hatású legyen? — A törvény adta lehetőségek teljességével élünk minden olyan esetben, amikor a I bűncselekménnyel hasznot szerzőt vagyoni jellegű j büntetéssel sújtjuk; például I vagyonelkobzást rendelünk el, I pénzmellékbüntetést határolunk meg, vagy a polgári jogi igényeknek szerzünk | érvényt. Egyben élünk a továb- i bi ítélkezési szigorítás eszközé- | vei is. A felfüggesztett szabad- I ságvesztésekkel kapcsolatosan is az a tapasztalat, és a statisztika szintén igazol bennünket, hogy ez alkalmas ügyben, alkalmas személyre szabottan hatásosnak bizonyul. Vagyis a tette súlyát értékelni képes és felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt személy a bűnismétléstől — az esetek többségében — tartózkodik. Ésszerűen, gazdaságosan, takarékosan — Mit vár a megyei bíróság elnöke azoknak a gazdasági követelményeknek a betartásától, illetve betartatásától, amelyek a társadalom életének, a gazdálkodás rendjének stabilitását szolgálják? — Az imént arról beszéltem, hogy várom az arra illetékes szervek eddiginél szélesebb körű ellenőrző tevékenységét. Ettől azt remélem, hogy eleve csökkennek majd a bíróságra kerülő ügyek. — Várom azt is, hogy a beruházásra vonatkozó szerződés teljesítésének határideje igazodjék a népgazdasági terv előírásaihoz, s a szerződés olyan tartalommal köttessék, amely megfelel az adott beruházásokra vonatkozó központi elhatározásoknak. — A szerződéses kapcsolatokból eredő jogvitákban a bíróságnak ugyancsak szem előtt kell tartania a társadalmi érdek meghatározó jellegét. Ezért feladatunk vizsgálni a szerződés érvényességét, nem kevésbé pedig azt, hogy a szerződés nem ütközik-e a dolgozó nép érdekeivel. — Figyelembe kell vennünk, továbbá, hogy a minőség javítása az egyik legfontosabb népgazdasági feladat. Várom azt is, hogy szűnjék meg a szervezetlenség, a szövetkezetek, illetve a vállalatok egymás közti kapcsolatában, s ne fox-- duljon elő, hogy csak per útján lehessen eldönteni, a gazdálkodás ésszerűtlen és gazdaságtalan. Hisszük, hogy ritkulnak majd a minőség javításáért — nemegyszer a — megvédéséért indított perek is; s hasonlóképp ritkábban kényszerülünk — a jogtalan árbevételt megtartandó — bírság kiszabására. — Ami bennünket illet. Felkészültünk az új feladatokra. Külön összbírói és külön tanácsvezetői értekezleten beszéltünk meg jövőbeni tennivalóinkat. Feladatunk, hogy a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveit még életreszabottan alkalmazzuk. ítélkezési gyakorlatunkban a társadalom és a közvélemény által elvárt feladatainknak a legmesszebbme- nően szeretnénk eleget tenni. Pless Zsuzsa Tíz nap rendeletéiből Az egyes kitüntetések után járó kivételes nyugellátásról szóló 38/1971. (XI. 28.) Korm. számú rendelet kiegészítéséről a 2/1976. (II. 1.) MT. rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny 8. szám.) A mezőgazdasági termékértékesítési szerződésről szóló 54/1967. (XII. 17) Korm számú rendeletet a 3/1976. (II. 7.) MT. számú rendelet módosítja. (Magyar Közlöny 9. száma). A mezőgazdasági termékek forgalmának és felvásárlásának rendjéről szóló 1020/1967. (VII. 11.) Korm. számú határozat módosításáról ugyanitt találják meg az érdekeltek az 1005/1976. (II. 7.) MT. határozatot, valamint az ipari tevékenység keretében foglalkoztatott termelőszövetkezeti tagok munkadíjazásának szabályozásáról kiadott 2/ 1976. (II. 7.) MÉM. í-endelkezést. A vállalatok és szövetkezetek adóigazgatására, költség- vetési kapcsolatainak lebonyolítására és pénzügyi revíziójára vonatkozó eljárás szabályairól szóló 29/1976. (XII.15.) PM. számú rendelet módosításáról a Pénzügyi Közlöny február 4 én megjelent számában található az 1/1976. (I. 31.) PM. számú rendelkezés. A tanulóifjúság nyári szünidei foglalkoztatásáról a Művelődésügyi Közlöny február 4-i számában jelent meg a 119/1975. Mü.M.—OM. számú együttes utasítás. 30-407. ENGEDMÉNY FEBRUAR 2-14i i Jogalkalmazás a irányelvek sze Beszélgetés dr. Zalka Károllyal, a Pest megyei Bíróság elnökével
