Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-10 / 34. szám

Vasalás — géppel A Pest megyei Csomagoló és Szolgáltató Vállalat nagy­kőrösi tisztitóiizemében korszerű vasalógépeken dolgoznak. Képünkön Bakos Irén és Károly Katalin a városból és kör­nyékéről érkezett ruhákat vasalják. , Várkonyi Pál felvétele MAGASABB LÉPCSŐFOKOK Mennyibe kerül a fejlődés? döntések nem attól függnek, hogy mit szeretnénk, hanem attól, mit lehet tennünk, mi áll módunkban. A fejlődés in­dokoltan növekvő költségeit vállalni kell, s mert ezek fo­lyamatosan emelkednek, mind nagyobb figyelmet szükséges szentelni a fölös, a társadal­milag nem indokolt kiadá­sokra. Az idén például * 8,8 mil­liárd forintot költenek a vil- lamosenergia-iparban beru­házásokra. Ez a summa az erőművi és hálózatfejlesztés szükséges fedezete. Ám alig­ha kell bizonygatnunk, hogy amit a 8,8 milliárd forint se­gítségével létrehoznak, ab­ból majd pazarlunk is, si­lány termékekbe ölt ener­giával, üresen futó gépekkel, fölös szállításokkal, égve ha­gyott fénycsövek, villanykör­ték millióival. S ha így néz­zük a szóbanforgó összeget, beláthatjuk: a tényleges fejlődéshez kevesebb is elég lenne. Ami persze nemcsak a vil- lamosenergia-felhasználás ese­tében igaz, hanem minden más területen ugyanúgy ér­vényes. S éppen ezért, bár nagyon lényeges, hogy meny­nyibe kerül a fejlődés, egyre inkább arra a kérdésre kell válaszolnunk helyi és társa­dalmi értelemben, hogy any- nyiba került-e, mint amennyi­be kellett, vagy annál többe. S ha többé, akkor ne a fejlő­déssel, hanem — a megvaló­sítókkal szálljunk perbe. Tavaly megközelítően 140 milliárd forintot használtak fel az országban az állóesz köz-állomány bővítésére. Es majd’ háromszorosa annak a? összegnek, amelyet hasonló célokra 1965-ben költöttek el. Magasabb lépcsőfokokon kell feljebb lépnünk, meri nemcsak többet, hanem mást is akarunk, mint korábban. Tényezők sokasága miatt — ahogy a szakemberek fogal­maznak — objektíve drágább a ter­melés, a szolgáltatás kor­szerűsítése, mint volt tíz, vagy tizenöt esztendeje. Erősen fogynak például a könnyen feltárható nyers­anyagok, kitermelésük költ­sége — idehaza és külföldön egyaránt — meredeken emel­kedik. Meggyorsult a ter­melőberendezések műszaki elavulásának üteme, foko­zódó szerephez jutnak a kör­nyezetvédelmi szempontok, s ezek újabb kiadásokat jelen­tenek. Bővül mind a terme­lésben, mind a termelő em­ber ellátásában az úgyneve­zett infrastruktúra jelentő­sége. Jogosnak látszik a kérdés: ugyanazért mind többet kell fizetnünk? Nem egészen, bár bizonyos esetekben ez a helyzet. Egy tonna kőolaj akkor kerül a legkevesebbe, ha itthon hozták a felszínre. Drágább ennél a szovjet im­portból származó, de még mindig sokkal olcsóbb, mint a dollárért vásárolt. A meg­oldás nem az, hogy foggal- körömmel megakadályozzuk a kőolaj növekvő — és indo­kolt! — felhasználását, ha­nem az, hogy mindent elkö­vetünk az ésszerű, takaré­kos gazdálkodás érdekében. Kettős körben helyezhet­jük el a fejlődést szolgáló, gyarapodó kiadásokat. A belső kör az előbbi és a hasonló eseteket fogja át, azokat te­hát, amikor az objektív szük­ség határozza meg a cselek­vést. A külső körbe viszont azok a tények kerülnek, ame­lyek csak látszatra kísérői a fejlődésnek, valójában szer­vezetlenségre, pazarlásra, cél­szerűtlen kiadásokra figyel­meztetnek. Ráfordítás és hozam ará­nya az a mérce, amely ki­mutatja: megéri-e a fej­lődés azt az összeget — vagy akár szellemi erő­feszítést, eszközfelhasználást stb. —, amennyit költeni kí­vánunk, kényszerülünk rá. Nem szószaporítás az utóbbi — kívánunk, kényszerülünk — kettőzés. Hiszen az ötö­dik ötéves tervben — egyet­len elemet kiragadva — nem­csak az előirányzott 35 millió tonna szovjet kőolajat kell megvásárolnunk ahhoz, hogy egyetlen népgazdasági terü­leten se legyen fennakadás, hanem dollárok millióit is kiadhatjuk más országokban, a tőlük vett olaj fejében. Ne tegyük? A kőolaj-felhasz­nálás radikális korlátozása visszavetné az energia- és vegyipart, ennek következ­tében a gépiparban, a mű­anyag-felhasználásban, a me­zőgazdaságban keletkeznének zavarok... Sok tekintetben tehát meg­határozottak a választási le­hetőségek, s ezért a tényekkel mindig szembe kell nézni. A Körzeti orvosok beosztása Február 9-től 14-ig Az I. és a VI. körzetben: ár. Somlyai Károly, rendel: 9—11-ig és 17—18 óráig. A II. körzetben: dr. Lengyel György, rendel: 8—11-ig és 17—18 óráig. A III. körzetben: dr. Mikó Miklós, rendel: 11— 14-ig és 18—19 óráig. A IV. és VIII. körzetben: dr. Kulin Sándor, rendel: 8—10-ig és 17—18 óráig. Az V. körzetben: dr. Pólus Károly, rendel: 11— 14-ig és 18—19 óráig. A VII. körzetben: dr. K. Kiss Dániel, rendel: 11—14-ig és 18—19 óráig. Gyermekrendelés: dr. Hubai Ferenc, rendel mindennap fél 8-tól fél 10-ig, szombaton fél 10-től fél 1-ig. A PESTME&YEI Hf A DA SÄ XX. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM 1976. FEBRUÁR 10., KEDD Keresik a megoldást Uj termék — gazdaságosabban Mint ismeretes, a korábbi pipagyár siratói faipari rész­legét a múlt években a Pest megyei Szolgáltató és Csoma­goló Vállalat vette át, s azóta gyümölcsösládákat gyártanak exportra. A múlt esztendőt 22 millió forintos tervvel kezdték, de a nagy Gatter-fűrészgépük el­romlott, s mint annak idején megírtuk, a telep vezetőjét is leváltották. Nagy anyag- és árukészletük ellenére most készülő mérlegükben körülbelül 3 millió forin­tos veszteség mutatkozik. A faipari üzem vezetője, Nagy Zoltán elmondotta, hogy a nehéz helyzethez sok objek­tív tényező járult hozzá. Tíz szocialista brigádjuk becsület­tel dolgozik, és vállalatuk ke­resi a kedvező megoldást. Erről kérdeztük a vállalat főmérnökét, Terhes Lajost, aki a következőket mondotta: — Megfelelő értékesítési le­hetőségről gondoskodunk és folytatjuk az üzemben az ed­digi faipari munkát. Minthogy azonban a rentábilis gazdálkodás­hoz nincsenek meg a kel­lő feltételeik, a termék- szerkezet átalakítására gondolunk. A kábelgyárral tárgyalunk, mely itt huzalzománcozó üze­met rendezne be, férfi és női dolgozóinknak könnyebb, tisz­tább munkát, jobb keresetet nyújtana. — Az év második felére el­dől az üzem sorsa. Most ké­szülő mérlegünk szerint a többi üzemünk eredmé­nyeiből nyereségrészese­dést is juttatunk a nagykőrösi telep dolgozói­nak. K. L. Hét száz fiatal holnapjáért A SZÜLÖK ÉS NEVELŐK első találkozóját tíz évvel ez­előtt rendezték meg a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szak- középiskolában, a legutóbbit a múlt héten. A zsúfolásig meg­telt aulában a diákok saját éle­tüket bemutató műsorával kez­dődött a program. Ezután kö­zösen vidám zenét hallgat­tak, majd két órakor a ta­nulók elbúcsúztak szüleiktől és megkezdődött, fehér asz­tal mellett a szülők—nevelők eszmecseréje. Az otthon és az iskola közös ügye, az oktatás­nevelés rövid idő alatt meg­teremtette a házigazdák és vendégek közötti kapcsola­tot. A témák feledtették az utazás fáradalmait, pedig nem egy szülőnek ebből is bőven kijutott, amíg Csen- gerből vagy Mosonmagyar­óvárról ideértek. Burszki Józsefek Tatahá­záról érkeztek. Lányuk ne­gyedikes szakközépiskolás. Nem ismeretlen hát előttük az intézmény, sőt már tulaj­donképpen megköszönni jöt­tek a tanárok munkáját, fá­radozását, üdvözölni a nem­sokára hazatérő, dolgozni kezdő nagylányt. S ahogy lányuk itt töltött évei sike­resek voltak, úgy az ő esté­jük is annak bizonyult: tíz alkalommal húzták ki szá­maikat a szülői munkakö­zösség javára rendezett tom- balán. Boros Erika helybeli és el­sős. Bár eredetileg nem ide jelentkezett, mégis — szülei szerint — otthonra talált. Ép­pen a kéthetes konzervgyá­ri gyakorlat kedveltette meg vele a szakmát. A szolnoki Benkö Árpád és felesége, Attila fiúkról ér­deklődött az osztályfőnöknő­nél. S ha Attila nem is zárta az első félévet valami fé­nyes eredménnyel, mégis elé­gedettek lehetnek. Ügy tűnik, a pályaválasztó javaslata he­lyesnek bizonyult. Pedig nem volt könnyű a választás ... A Kondor családot tulaj­donképpen nagykőrösi roko­naik beszélték rá, hogy György fiúkat ide küldjék ta­nulni. Meggyőző érveik le­hettek, mert Csengerből Nagykőrösre járni iskolába, nem éppen egyszerű dolog. Még akkor sem, ha valaki — és itt erről van szó — többé- kevésbé családi hagyomány alapján választ szakmát. Gugyerás Lászlóék Daba- son laknak. Fiúk ugyancsak elsős. Ö is családi tanácsra választotta a Toldit, eddig úgy látszik, szerencsésen. A HOSSZÜ ASZTALOK mellett a néhány órás isme­rősök keresik egymást. Meny­nyi mindent meg kellene még beszélni! Jó-e, ha Kati meg Ica együtt tanulnak? És mit szól ehhez a tanár úr? Melyik tárgyból kellene a gyereknek javítani? Még szót kellene váltani ezzel a ta­nárral is, anyiszor emlegette a gyerek. A terem hangos a beszélgetéstől,, felcsattan a nevetés, közben halkan szól a zene. A kellemes hagulat- ban egy nagy család szüle­tett. Olyan család, mely hét­száz gyerek holnapjáért érez felelősséget. Dr. Bognár Gyula igazgató elégedett az estével. Elmon­dotta, hogy a Toldiban szép hagyományai vannak a szü­lők, tanárok jó kapcsolatának, s ez az iskola életében min­dig hasznosnak mutatkozott. A JÖVŐBEN ezért még fo­kozottabb figyelmet fordíta­nak erre. Igaz, ez nem is olyan könnyű, hiszen tanulóik többsége kollégista, s körül­tekintő, alapos szervezést igényel akár egy szülői érte­kezlet, akár egy szülő—nevelő találkozó megrendezése. F. P. Munkatársai búcsúztatták Dr. Balogh Lászlóné dr. Szépe Margit főorvost, aki csaknem tíz esztendeig a nagykőrösi SZTK-rendelőinté- zet igazgatója, majd felülvizs­gáló főorvosa volt, a budapes­ti Rókus kórház rendelőinté­zetének felülvizsgáló főorvosá­vá nevezték ki, aki új állását már el is foglalta. A főorvosnőtől szeretettel búcsúztak munkatársai és a Vöröskereszt helyi szervezeté­nek vezetői. Olvasónk írja Furcsa szerelő Januárban, egy szombat dél­előtt elromlott a televízióm. Még aznap bejelentettem a hibát a Gépjavító és Faipari Szövetkezet Kecskeméti úti hír­adástechnikai szervizében. A következő hét szerdájára ígér­ték, hogy kijönnek és megné­zik a készüléket. Ki is jött a szerviz vezetője, ám csu­pán nagykabátban és sapká­ban nézelődött. Ez mindösz- sze talán két percig tartott, majd közölte velem, hogy nem tudja a készüléket megjavíta­ni, vigyük be a »eruizbe, ö maga pedig gyorsan elment. Bántott a szerviz vezetőjé­nek magatartása — nem vit­tem televízió-készülékemet a Gépjavító és Faipari Szövet­kezet szervizébe, hanem ki­hívtam a GELKA szerelőjét. Az készségesen, udvariasan, igen rövid idő alatt lakáso­mon elhárította a hibát. A fentiek kapcsán két kér­désre szeretnék választ kapni: a Gépjavító és Faipari Szö­vetkezet szervizének szakem­bere vajon szakmailag nincs felkészülve a helyszíni javí­tásokra, vagy nem is akarta megjavítani, s csak kénysze­rűségből jött ki? Fleischmann János Nagykőrös, Kárász u. 5., 11/53. Mozgalmas kulturális élet A tavaly felújított kocséri művelődési házban pezsgő élet folyik: ifjúsági klubot alakí­tanak, tevékeny a bélyeggyűj­tő és a népművészeti szakkör. Citerazenekar is működik és szeretnék, ha rövidesen tán­cosok is csaitlakoznának a pen­getőkhöz. SPORT Élen a Volán és a konzervgyár csapata A hét végén került sor a gimnázium labdajátéktermé­ben a városi KISZ-es kosár­labda-bajnokság ötödik for­dulójára. NŐK TRAKIS—Városi tanács 109:14 (38:8) A transzformátorosok győ­zelme egy pillanatig sem volt kétséges. Ld: Matuskáné (98, egyedülálló bravúr), Patayné (9), ill. Kiss (8). Gimnázium—ÁFÉSZ 41:39 (26:15) Az elején a diákok jobban dobtak, a hajrában a szövet­kezetiek erősen feljöttek. Ld: Falusi (22), Rózsás (13), ill. G. Nagy (18), Verbó (15). Konzervgyár—DÉMÁSZ 31:17 (18:7) A mezőnyben közel egyen­rangúak voltak az elektromo­sok, a helyzetkihasználás dön­tött. A nagyon hideg terem­ben főleg dobás közben a ke­zek és az ujjak merevek vol­tak. Ld: Szigetváriné (13), Ko­máromi és Molnárné (8—8), ill. Szabóné (12). A Pedagógusok—Gimnázium mérkőzést néhány nappal el­halasztották. 1. Konzervgyár 2. TRAKIS 3. DÉMÁSZ 4. Gimnázium* 5. ÁFÉSZ 6. Városi Tanács* 5 7. Pedagógusok 1 1 5 5 — 262- 86 10 541 239- 96 9 3 106-171 9 3 152-133 6 4 154-T85 6 5 45-322 4 51- 16 2 Játék és muzsika Anyakönyvi hírek Született: Dobos Balázs és Koroknai Sarolta: Balázs; Barhács János és Boros Gi­zella: Anita; Harsányi László és Molnár Zsuzsánna: Hen­riett; Mahlaj Tamás és Bő- szény Erzsébet: Hajnalka; Pap József és Sóki Márta: Márta; Petőfi Sándor és Pó­lyák Ilona: Zoltán; Nagy Ambrus és Csabai Anikó: Krisztián; Monori Dezső és Utasi Irén: Dezső; Kasza Károly és Utasi Ágnes: Gá­bor; Karazsia István és Va­dász Katalin: Lilla; Csáki Géza és Győri Éva: Beatrix; Barkóczi István és Dúzs Má­ria: Zsolt nevű gyermeke. Névadót tartott: Tibor és Hatvani Helga; Csapó kabházi Judit: Szabó Eszter: Csaba és Ja- Judit; Bocs­kai László és Szűcs Kata­lin: László nevű gyermeké­nek. Házasságot kötött: Veres László és Kollár Erzsébet; Túri László és Búz Etelka. Meghalt: Hegyi Sándorné Dorogi Etelka 77 éves (Búvár u. 1.); Bondár Irén 71 éves (Száraz dűlő 37/a.); Utasi Zsigmondné Rusvai Margit 92 éves (Szoros utca 1.); Czeczon István 80 éves (Szabadság u. 56.). Nagykőrösről közvetítette a napokban a Magyar Rádió a Ki nyer ma? című népszerű zenei vetélkedőt. A műsorra a nemrégiben felújított Vé­nusz presszóban került sor, ahol már jóval az előadás kezdete előtt igen sok érdek­lődő gyűlt össze. A jelentke­zők közül sorsolás után Nagy Józsefné és Vecseri Gabriella vettek részt a zenei játék­ban, melyet Zsoldos Péter ve­Kiss András felvétele zetett. A tízperces műsorban Mozart, Wagner, Chopin, Ra­vel és Debussy műveinek' részletei hangzottak el. A Magyar Rádió és a városi ta­nács 300—300 forintos díját, valamint a Pest megyei Ven­déglátóipari Vállalat tortá­ját Nagy Józsefné nyerte el, Vecseri Gabriella pedig egy szép nagy hanglemezt és a városi tanács könyvvásárlási utalványát kapta ajándékul. büntetőpont-levonás. FÉRFIAK Gimnázium A—Pedagógusok 44:35 (22:13). A lendületes, frissebb diá­kok biztosan győzték le tar­talékos ellenfelüket. Ld: Kiss E. (20), Szűcs (8), illetve Jár- vás L. (14), Pusztai (8). 21-es Volán—TRAKIS 62:32 (32:10) Az elején mindkét oldalon sok helyzet kimaradt, de szü­net után a sportszerű játékban feljavultak a volánosok. Ld: Tóth D. (40), Bertalan (14), ill. Farkas L. (10), Petser (9). Városi tanács—DÉMÁSZ 52:2» (34:9) A tanácsiak alacsony cse­rejátékosaikat is sűrűn szere­peltették, de így is fölényesen nyertek. Ld: Szűcs (21), Tar- navölgyi (14), illetve Almási (23). Konzervgyár—Ifjú Gárda 50:38 (17:10) Mindkét csapat sokat kap­kodott a jó hangulatú talál­kozón. Ld: Dudás (23), Danes (12), ill. Bánfi (14). 1. 21-es Volán 4 1 — 262-125 8 2. Városi Tanács 4 4 — 195-116 ° 3. Konzervgyár 4. TRAKIS 5. Gimnázium A 6. Pedagógusok 7. Gimnázium B 8. Ifjú Gárda 9. DÉMÁSZ 532 204-180 532 171-157 532 211-216 312 103-112 413 114-132 4—4 106-187 4—4 113-259 10. Irodagéptechnika visszalépet • = büntetőpont-levonás. S. Z. Mit látunk ma a moziban? Élt egyszer egy énekesrigó. Szovjet film. Kísérőműsor: Kerámiakiállítás. Magyar hír­adó. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. KISKÖRZETI MOZI AZ ÄRBOZI ISKOLÁBAN Ereszd el a szakállamat. Színes magyar filmkomédia. Előadás kezdete: fél 7-kor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom