Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-09 / 7. szám

W!G. JANUÁR 9., PÉNTEK %Mátn> Új terv - uj szabályozók IV. A mezőgazdasági nagyüzemek pénzügyi A mezőgazdaság pénzügyi rendszerét is módosítani kel­lett. Ennek legfontosabb in­dokai: az V. ötéves terv ter­melésfejlesztési cédáinak, ha­tékonysági követélményeinek közvetítése a nagyüzemekhez, a mezőgazdaságjpan használt import eredetű anyagok vi­lágpiaci árváltozása, a vál­lalati és a személyes jöve­delmek tervszerűbb szabá­lyozása. Áremelés és ártámogatás Jamiár elséjén módosultak, emelkedtek az import- és ipari eredetű anyagok — egyebek között a műtrágya, a növényvédő és gyomirtó szerek, az állati tápszerek és 'takarmánykiegészítők — beszerzési árai, emellett a gépek beszerzési ára is vál­tozik. Az új árak korántsem teszik feleslegessé az ártá­mogatást, csupán arra elegen­dők — s a beszerzési árak emelésének ez az alapve­tő célja —, hogy az import­anyagok, az energia takaré­kos felhasználását, ösztönöz­zék. Amíg az iparban a terme­lői árrendezést semmi sem ellensúlyozza, s ezért teljes egészében a nyereséget csök­kenti, a mezőgazdaságban sor kerül a termelői árak diffe­renciált, a termelésfejlesztési célokat ösztönző módosítá­sára, felemelésére. (Egyes ipari növények, kukorica, sertés, baromfi stb.) A beszer­zési árak mintegy 8—9 mil­liárd forinttal növelik az ága­zat termelési költségeit, az új termelőiTÍelvásárlási árak viszont a többletköltség mint­egy 90 százalékát megtérítik. A jövedelempolitika eszközei Ebben a tervidőszakban a mezőgazdasági termelés dina­mikus növekedése közepette a termelési feltételek és ered­mények is differenciálódtak, emellett a szövetkezeti szek­torban mind a beruházási vá­sárlóerő, mind a személyi jövedelem a tervezettnél na­gyobb mértékben nőtt. A sza­bályozómódosítások ezzel kap­csolatos céljai: a külön­bözeti jövedelmek mértéké­nek tompítása, a fejlesztési források és a személyi jöve­delmek népgazdaságtervvel való összehangolása. A földadó annyiban válto­zik, hogy a földek minősé­géhez igazodik. A jövede­lemelvonás fő eszköze tovább­ra is a jövedelem- és a jöve- delemnövekmény-adó. Ezek módosítást az jellemzi, hogy kevésbé terhelik a munka- igényes üzemágakat — pl. a zöldségtermesztés —, másrészt a személyes jövedelmek nö­vekedését az általános jöve­delempolitikával hangolják össze. (Az átlagosnál alacso­nyabb jövedelmek nagyobb mértékben emelkedhetnek, mint az átlag felettiek.) A fejlesztés eszközei és céljai A mezőgazdaság pénzügyi rendszerének szerves része a támogatás, a beruházások, a termelő tevékenység és a ked­vezőtlen adottságú nagyüze­mek támogatása. A beruhá­zási támogatások kulcsai mér­séklődnek, csak a zöldség- termesztés létesítményei, a zöldség-, a gyümölcs- és az ipari növénytermesztés célgé­pei részesíthetők 70 százalé­kos támogatásban. A terme­lési tevékenység támogatá­sa az állattenyésztési ága­zatra összpontosul. A harma­dik támogatási forma a ked­vezőtlen adottságú nagyüze­Népsierűek a külföldi boltokban Exportáru a megye szövetkezeiéiből Szerte a világon kedves szo­kás, hogy az emberek szüle­tés. és névnapjukon megaján­dékozzák hozzátartozóikat. Vajon a hazánktól távol fekvő országokban, keleten és nyu­gaton, északon és délen a csomagokból milyen Pest me­gyei ajándéktárgyak kerülhet­nek elő? Labda felnőtteknek, gyerekeknek A foci rajongói, művelői között mindenütt a földke­rekségen találni gyerekeket és felnőtteket egyaránt. Ezért nem véletlen, hogy az Alagi Bőripari Szövetkezet labdái a Szovjetunióban és több nyu­gat-európai tőkésországban is ott lehetnek a kirakatokban, hiszen évente 13 ezret varr­nak, s ebből 10 ezret expor­tálnak. A külföldi értékesítés­re az ÁRTEX, veszi át a bőr­labdákat, s körülbelül fele­fele arányban továbbítja a tőkésországokba és a Szovjet­unióba. A labdák többsége futball, közülük is a legnép­szerűbb a 32 szeletes, pettyes, úgynevezett tévélabda. Szovjetunióbeli és román lányoknak, asszonyoknak sze­rezhetnek örömet hozzátarto­zóik a Péceli Ruházati Szö­vetkezet hálóingeivel, pizsa­máival. A HUNGAROTEX, a KONZUMEX és a HUNGARO- COOP a Szovjetunióba 100 ezer, Romániába pedig 106 ezer pizsamát, hálóinget szál­lított tavaly. E két ország ke­reskedelmi vállalatai idestova 10 éve partnerei a péceli szö­vetkezetnek, termelésének mind nagyobb hányadát ve­szik meg. A péceliek 1975-ben 40 millió forint értékű ruha­neműt varrtak, 60 százalékát exportálták. Néhány év óta az olaj gazdagságáról híres Ku- waitba is szállítanak köntös­ből és hálóin gtiől álló garni­túrákat. Az exporttermékeket a szövetkezet 170 bedolgozó­jával varratják. Hibátlan, szép munkájukat az évenként megismétlődő rendelések bi­zonyítják. A budaörsi TEXELEKTRO ipari szövetkezet is elsősorban nőknek való ajándéktárgyakat exportál. Bőrdíszműrésziege évente 12 millió forint értékű terméket állít elő, melynek csaknem a felét exportálja az ÁRTEX. Termékeik közt pipere- és estélyi táskák, szemüvegtokok, pénztárcák, pudriék egyaránt megtalálha­tók műbőrből, brokátból, lu- rexszel átszőtt kelmékből. Férfiakat is meg lehet lepni a Budaörsön előállított szövött óraszíjakkal, amelyekből 4 millió forint értékűt 'expor­tálnak. Isaszegról a moszkvai Balaton áruházba Az Isaszegi Lignifer Fa- és Fémfeldolgozó Szövetkezet kerámia és ötvösáruit a var­sói és a berlini Magyar Kul­túra boltjai és a moszkvai Balaton áruház értékesíti. A képző- és iparművészek által tervezett és kivitelezett aján­déktárgyak egyedi darabok, csak néhány készletből ké­szül egészen kis sorozat. A szövetkezet ötvösei réztálakat, vázákat, dobozokat, dohányzó- és íróasztal-készleteket, elekt­romos világítótesteket készí­tenek, a keramikusok pedig dísztálakat, korsókat koron- goznak, öntenek. Az isasze­gi ek. termékei tetszetősek, népszerűek a külföldi magyar üzletekben. Most tárgyalnak arról, hogy Jugoszláviába 100 ezer dollár értékű ötvöstár­gyat szállítanak a 1 tenger­parti ajándéküzletek ellátásá­ra. Czibor Valéria mek megerősödését, a meg­felelő termelési szerkezet ki­alakítását kívánja segíteni, gyorsítani annak érdekében, hogy az ilyen szövetkezetek­ben a személyes jövedelmek állami pénzből való kiegé­szítése fokozatosan megszűn­jön. A mezőgazdasági nagyüze­mek pénzügyi rendszere sa­játos, eltér a népgazdaság egyéb ágazataiban érvénye­sülő szabályozó rendszertől. Vannak azonban közös voná­saik is. A termelőszövetke­zetek számára is előírják a mérleg szerinti nyereség fel­használásának sorrendjét, amelyet a szabályozó rend­szerből adódó kifizetési kö­telezettségek — városi és köz­ségi hozzájárulás, jövedelem- növekmény-adó — nyitnak meg, ezeket követi a tarta­lékalap képzése, illetve pót­lása, S' csak ezután kerülhet sor a szabadon felhasználható alapok — fejlesztési, részese­dési, szociális és kulturális, lakásépítési alap — képzésé­re. Garamvölgyi István Május 8-június 8: békehónap Ülést tartott az Országos Béketanács Csütörtökön a Parlament vadásztermóben megtar­totta idei első ülését az Országos Béketanács. Részt vett az ülésen és az elnökségben foglalt helyet Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Szent- istványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának titkára, dr. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Sebestyén Nándorné, az Országos Báketanács főtitkára, dr. Réczei László, az Országos Béketanács alelnöke és Takács Péter, a Tata­bányai Szénbányák Vállalat villanyszerelője, az Orszá­gos Béketanács elnökségének tagja. Ugyancsak az el­nökségben foglalt helyet Romesh Chandra, a Béke-vi- lágtanács főtitkára és Silas Cerqueira, a Portugál Béke- és Együttműködési Tanács főtitkára, a Béke-világtanács tagja. A mozgalom megtalálta az utat az emberek szívéhez Az ülést Pethő Tibor, az Or­szágos Béketanács elnökhe­lyettese _ nyitotta meg. majd Sebestyén Nándorné számolt be a magyar békemozgalom elmúlt esztendejéről, az Orszá­gos Béketanács tavalyi tevé­kenységéről. Egyebek között hangoztatta: az elmúlt eszten­dő kiemelkedő jelentőségű volt a világ békeszerető népei számára. Az európai biztonsá­gi és együttműködési értekez­let eredményes befejezése, az indokínai tűzfészek kioltása, a vietnami nép nagyszerű győ­zelme történelmi jelentőségű események voltak a világ né­peinek életében. Eredményes esztendőt zárt a magyar béke­mozgalom is. az elmúlt év bél­és külpolitikai eseményei meggyőző erővel világítottak rá arra, hogy hazánkban a békéért folytatott harc leg­eredményesebb formája a fej­lett szocialista társadalom fel­építése érdekében végzett be­csületes és áldozatos munka. A magyar békemozgalom ren­dezvényei igazolták, hogy a mozgalom megtalálta az utat az emberek eszéhez, szívéhez. Ezt követően dr. Réczei László fűzött szóbeli kiegészí­tést az Országos Béketanács írásban is közreadott idei munkaprogram-tervezetéhez. Mint mondotta: a magyar bé-' kemozgalom, az Országos Bé­ketanács 1976-ban is különös fi­gyelmet fordít az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet záróülésén elfogadott dokumentumok megismerteté­sére és megértetésére. A hagyományoknak megfe-' leiden május 8. és június 8. között megrendezik a béke és barátság hónapját. A május 8. és 16 között az európai bizton­ság és együttműködés magyar nemzeti bizottságával közösen megrendezik az európai biz­tonság és együttműködés hetét. A beszámolót követő vitá­ban dr. Zsebők Zoltán egye­temi tanár, az OBT tudomá­nyos bizottságának elnökhe­lyettese felhívta a figyelmet azokra a riasztó hírekre, amelyek az USA-ban előállí­tott új tömegpusztító kémiai fegyverekről szólnak. Hangoz­tatta: minden tisztességes em­bernek harcolnia kell azért, hogy a tudományt ne fordít­hassák a világ békéje ellen. Horváth István, a Csepel Vas- és Fémművek Ho Si Minh brigádjának tagja dol­gozótársainak üzenetét tolmá­csolta. Korunk meghatározói az enyhülés erői Sarlós István hozzászólásá­ban olyan programnak minő­sítette a béketanács idei mun­A közlekedés az V. ötéves tervben Pest megyében korszerűsítik a vasúthálózatot Több mint négyszáz gépkocsit vesz az idén a Volán 1-es A közlekedés — eltekintve egy-két esztendő, különösen az 1974. év. áruszállítási ne­hézségeitől sikerrel zárta a IV. ötéves tervidőszakot, mind személyszállításban, mind árufuvarozásban jelen­tősen túlteljesítette előirány­zatait. Több áru a közutakon A. társadalmi és gazdasági fejlődés, valamint a külgaz­dasági kapcsolatok bővítése erőteljesen növeli a szállí­tási igényeket az ötödik öt­éves tervben is. Jellemző a tervidőszakra, hogy a közleke­déspolitikai koncepcióval össz­hangban tovább módosul a közlekedési munkamegosztás, korszerűsödik a szállítás szer­kezete, meggyorsul a városi és közúti közlekedés fejlő­dése, s különösen az árufu­varozásban várhatók majd kedvező változások. Amellett, hogy a vasút főleg árufu­varozásban, hosszabb távo­kon megtartja alapvető sze­repét, az autóközlekedési vállalatokra is egyre több feladat hárul. A Volán 1. számú Vállalat vidéki üzem­egységeivel együtt 35 és fél millió tonna árut fuvaro­zott tavaly, várhatóan ez a mennyiség az elkövetkező tervidőszakban tovább emel­kedik. A Volán Tröszt számí­tott is erre, amikor jóvá­hagyta a vállalat 1976. évi tervét, amelyben a gépkocsi­park fejlesztésére 440-----460 te hergépjármű beszerzését irá­nyozta elő. A következő öt évben a közlekedés áruforgalma 18 százalékkal nő, ezen belül a közlekedési vállalatokra 23 százalékkal több áru fuva­rozása hárul. Ez a dinamikus növekedés már é?ezhető lesz az idén is, várhatóan hét szá­zalékkal több árut kell majd eljuttatni rendeltetési helyé­re. A vasúti árufuvarozás tervét tekintve, némi eltérés van a MÁV és a miniszté­rium elképzelése között, et­től függően 3—4,5 millió tonnával több árut kell el­szállítania a vasútnak. A köz­úti közlekedési vállalatokra 201 millió tonna áru elfu- varozása hárul. A teherhajó- zás áruforgalma 5,6 száza­lékkal növekszik, a folyami hajózásé a mostani szinten marad, a csővezetékes szál­lítás csaknem 12 százalék­kal bővüL Uták rekonstrukciója Tovább folytatódik a háló­zat racionalizálása: 1980-ig több mint egyezer kilométer gyenge forgalmú normál- és keskeny nyomközű, valamint gazdasági vasútvonalat szün­tetnek meg. A program vég­rehajtásával évi 25 millió utast és 4,3 millió tonna árut vesz át a közúti közlekedés. A szállítás fejlesztésére az V. ötéves tervben összesen mintegy 92 milliárd forint beruházási összeg — s a köz- úthálózat korszerűsítésére és fenntartására további 43—45 milliárd forint — fordítható. A legnagyobb összeg, 42 mil­liárd forint a vasút rekonst­rukciójára, korszerűsítésére jut. A városi közlekedés fej­lesztésére 22,8 milliárd fo­rintot — ezen belül a metró építésére 10,6 milliárdot — a közúti közlekedésre, útépí­tésre 21,5 milliárd forintot használnak fel. Legfontosabb feladatnak tekinti a Közle­kedés- és Postaügyi Minisz­térium a városi tömegközle­kedés és a vasúti közlekedés fokozottabb fejlesztését, a biztonság és az üzemképes­ség javítását. Villamosítás, és diesel A vasúti közlekedésben a vonalhálózat, a csomópontok, az állomások rekonstrukció­jára, komplex fejlesztésére, a szállítókapacitás bővítésére összpontosítják az anyagi erő­ket. Befejezik a személy­es teherkocsi-állomány re­konstrukcióját, s 93—95 szá­zalékra növelik a villamos- és dieselvontatás, 85—90 szá­zalékra a dieseltolatás ará­nyát. A tervidőszakban ösz- szesen 387 villamos- és die­selmozdonnyal, száz mellék- vonali motormozdonnyal, 9200 teherkocsival és csaknem ezer személykocsival bővítik a vasúti járműparkot, amely­nek arányait nézve, legna­gyobb rész a budapesti MÁV Igazgatóság hálózatára jut. öt év alatt mintegy 1700 ki­lométer vasúti pályát kor­szerűsítenek, 160 kilométer vo­nalat villamosítanak, 760 ki­rendezéssel és 450 önműködő sorompót helyeznek üzembe. A budapesti MÁV Igazgató­ság területén 1976-ban épí­tik a rákos—újszászi vonal második vágányát, tovább folytatódik a Budaörs—Bia- torbágy—Herceghalom—Bics­ke vonal rekonstrukciója, be­fejeződnek a szobi vasútkor­szerűsítési munkálatok. Épí­tik az Érd-alsó állomás épü­letét, Vácott vágánykorsze­rűsítés kezdődik. Űj aulópúlya-liiduk A közúti közlekedés 400 ezer személygépkocsival gya­rapszik, az állomány 1980-ra eléri a 900 ezret. Több mint 13 ezer autóbuszt szereznek be — ezzel kicserélik az el­használódott állomány jelen­tős részét —, 110 ezer új te­herautót és csaknem 400 kamiont állítanák forgalom­ba. A növekvő gépjárműforga­lom biztonságos lebonyolításá­hoz elsősorban a meglevő or­szágos úthálózatot fejlesztik. Pest megyében 1976-ban foly­tatódik az M 3-as autópá­lya budapest—gödöllői sza­kaszának építése. Az M 1-es és M 7-es budapesti bevezető szakaszának építési munkái szerepelnek még az idei terv­ben. Tovább korszerűsödik az alsórendű úthálózat, né­hány nagyobb, említésre ér­demes munka a programból: a Szentendre—Pilisszent­lászló, a Szigethalom—Rác­keve közötti utak átépítése. Még az idén átadják a for­galomnak Vácott a Kosdi úti aluljárót, s megkezdődik a tahitótfalui híd építése. Cegléden a vasútállomáshoz vezető Rákóczi utat újítják fel. A városi közlekedés fejlesz­tésében , a legjelentősebb munka a metró észak—déli vonalának folytatása. A jármű- állományt 105 csuklós villa­mossal, csaknem 1300 au­tóbusszal, 150 HÉV- és 140 metrókocsival fejlesztik. 1976- ban nyolc csuklós villamost, 332 autóbuszt, 41 metró- és 30 HÉV-kocsit állítanak üzembe, ez utóbbi jelentősen javít majd a szentendrei, a zsú­lométemyi pályát látnak el I gödöllői HÉV-vonalak korszerű térközbiztosító be- 1 foltságán. katervét, amely tendenciájá­ban és szándékában is megfe­lel a párt és a kormány politi­kájának, alkalmas arra, hogy erősítse a békés egymás mel­lett élés gondolatát, megértes­se külpolitikai törekvéseinket, azt,' hogy korunk meghatáro­zói az enyhülés erői, a szocia­lista országok békepolitikája. Alkalmas arra — mondotta —, hogy mozgósítson a világ elnyomott, szabadságukért, függetlenségükért küzdő né­peinek politikai, erkölcsi, s ha keil, anyagi támogatására. A világ békeszerető népei bizakodva nézhetnek az 1976- os esztendő elé — mutatott rá, hozzászólásában Rcrmesh Chandra. A bizakodás alapja az enyhülési politika sikere, a folyamat visszafordíthatat­lansága. A helsinki értekezlet záróokmányát méltatva hang­súlyozta: az európai biztonsá­gi és együttműködési konfe­rencia fölmutatta az emberi­ség előtt a háborúktól mentes új világ lehetőségét, nemcsak Európában, hanem a világ más térségeiben is. Természe­tesen az enyhülés nem azt je­lenti, hogy megszűnik az el­nyomott népek függetlenségi harca, ellenkezőleg: épp az enyhülés ad újabb és újabb erőt az elnyomottaknak sza­badságjogaik kivívásához. A politikai enyhülést párosítani kell a katonai enyhüléssel, • véget kell vetni az őrült erő­vel folyó fegyverkezési haj­szának Tóth Zoltán egyetemi ta­nársegéd arról számolt be, hogy növekszik az ifjúság részvétele a magyar békemoz­galomban. Antonio Vasquez őrnagy, a portugál béke és együttmű­ködési tanács delegációjának tagja rámutatott: a portugál válságot csak akkor küzdhet- jük le, ha a politikai erők egységet ' alkotnak, egységben cselekszik a nép és a fegyve­res erők mozgalma. Dr. Kacziba József római katolikus püspök az Athén­ben tartott chilei szolidaritá­si konferenciáról szólva alá­húzta: a tanácskozáson val­lásra és . világnézeti különb­ségre való tekintet nélkül ítélték el a küldöttek a chilei junta gaztetteit. Silas Cerqueira felszólalásá­ban megköszönte a magyar nép Portugáliával vállalt szolidaritását. Papp Anna, az európai biz­tonság és együttműködés ma­gyar nemzeti bizottságának titkára egyebek között azokat a teendőket vázolta, amelye­ket az Országos Béketanács­nak a bizottsággal együtt kell elvégeznie. Az Országos Béketanács vé­gül elfogadta az 1976-os mun­kaprogramot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom