Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-06 / 4. szám
1976. JANUÁR 6., KEDD kM Segítenek az építők Lajos úton öt helyiséggel bővítik a Tőkölön a Kossut helyi művelődési otthont, A munkát a Pest megyei 3. számú Építőipari Közös Vállalat társadalmi munkában végzi. Az építők az átadást az év első negyedére tervezik. Ilj. Fekete József felvétele A HARMADIK TÉLEN Üres jégvermek Két télen át nem termett már jég a Balatonon, pedig a tó környéki kereskedelmi és vendéglátóipari szervek, az üdülők és gazdaságok általában ezer vagonnyi jeget szoktak tárolni a nyári idényre. Most is felkészültek a megfelelő mennyiség tárolására. A december végi fagyos éjszakák biztatóak voltak e tekintetben, szépen hízott a jégpáncél, de az új évvel beköszöntött enyhe időjárás szer- tefoszlatta a jégvágók reményeit. A tó közepén széles sávban hullámzik a víz, s a part mentén megvékonyodott a jég, így a készenlétiben álló brigádok nem kezdhették meg a munkát. A viharos erejű szél azután teljesen összetörte a jégpáncélt. Ügy látszik, hogy immár a harmadik télen maradnak üresen a jégvermek. A nagyobb közösség erejével, Szokolyán Továbbfejlődés - önállóan A 2 ezer 890 hektáron gazdálkodó szokolyai Béke Mezőgazdasági Termelőszövetkezet a kedvezőtlen természeti adottságú gazdaságok sorába tartozik. Területük egy resize dixnbes-dombos, amelyet nehezen járnak meg a gépek. A talaj termőképessége gyenge, a kötött agyag, a köves talaj ellenáll az emberi szándéknak. A termelőszövetkezet 100 tagját és ugyanennyi nyugdíjas járadékosát aligha tudná eltartani a nagyobb közösség támogatása, segítsége nélkül. Erről a támogatásról, s az itt élők erőfeszítéseiről beszélgettünk dr. Halász Ferenchével, a szövetkezet elnökasszonyával. Még kell a támogatás — Való igaz, a sokoldalú állami támogatás nélkül aligha élnénk meg a magunk erejéből, s annak ellenére, hogy ma még csekély eredményről számolhatunk be, hangsúlyozni szeretném, nem akarunk örökké támogatásból élni, arra törekszünk, hogy megteremtsük továbbfejlődésünk önálló feltételeit. Az állami támogatás célja is mindinkább az, hogy a kedvezőtlen termőhelyi adottságú termelőszövetkezetek jövedelmének növelését a gazdálkodási feltételek fokozatos javításával, a hatékonyság növelésével segítsék elő. Éppen ezért az idén jelentős állami támogatást, több mint 2 millió forintot fordítottunk gépesítésre, kombájnok és négy MTZ traktor megvásárlására. A föld termőképességének növeléséhez 120 vagon műtrágyára lenne szükségünk, ma még ennek csalt felét tudjuk kiszórni. Meghatározó lesz az állatállomány Másfél év alatt rét- és legelőjavításra a takarmánytermesztés hozamának növelésére 900 ezer forint támogatást kaptunk a megyei tanácstól, s összesen két- és fél millió forintot fordítottunk erre. A legrosszabb területeinket füvesítjük. Ezek a ma már megvalósult tervek adtak alapot arra, hogy belépjünk a HSZV- programba, amelynek eredményeként 1977. júliusig 780 darabra növekszik szarvasmarha-állományunk. Segítenek a kisegítő üzemek is Ugyancsak a rossz adottságok miatt kieső jövedelem pótlását szolgálják kisegítő üzemeink: a lakatosüzem, a szegkovács-részleg, a műanyagüzem és a faipari részleg, amelyet eddig egyszerű gazdasági társulás keretében az Óbuda Tsz-szel közösen működtettünk, a jövő évtől azonban sajátunk lesz. Területünk több mint egy harmada az erdő, ezért alakítottuk ki az erdőgazdasági ágazatot. Foglalkozunk ezután erdőtelepítéssel, pótlással és saját kitermelésünket vásárlásokkal is kiegészítve 6 ezer köbméter fát dolgozunk fel évente. A faipari ágazat termelési értéke terveink szerint az eddigi 15 millió forintról mintegy 20 millió forintra emelkedik. Szinte az egyetlen termékünk, a málna és a piros ribizli, amely igazán gazdaságosam termeszthető. Ezért 46 hektáron foglalkozunk vele, az idén is szépen fizetett. — A kedvezőtlen természeti adottságokból adódó hátrányok leküzdéséhez mindinkább megteremtődnek a feltételek. Legalábbis a gazdaság mai helyzete erre utal. — Mi is így ítéljük meg — mondja aiz elnökasszony — és minden közgyűlésen, termelési tanácskozáson elmondjuk, hogy ez nagyrészt az állam gondoskodásának köszönhető. Tagjaink érzik, eljött az ideje annak, hogy ezt a gondoskodást még jobb munlzával a saját erő fokozatos növelésével, hatékonyabb gazdálkodással viszonozzák. K. Gy. A. Ki az ártatlan, ki a bűnös? Kétéves a büntetőeljárási törvény A bűnüldözés és az igazságszolgáltatás hatékonyságának — a társadalmi igények szerinti — növelése jegyében született meg a büntetőeljárásról szóló törvényünk, amely két éve, 1974. január elsején lépett hatályba. A korábbi szabályozáshoz képest az „új” büntető- eljárási törvény — amint az Igazságügyi Minisztériumban elmondták — erősíti a szocialista törvényességet és az állampolgári jogok védelmét. A törvény célja, hogy a szocialista törvényességnek megfelelően, hatékonyan biztosítsa a bűncselekmények .felderítését, a Magyar Népköztársaság büntetőtörvényének alkalmazását.! Ez egyrészt azt jelenti. hogy gondoskodik a bűn- cselekmények felderítéséről, a bűncselekményeket elkövető személyek megbüntetéséről, másrészt őrködik az állampolgárok személyes szabadsága, jogaik épsége felett. Ez' utóbbi jut kifejezésre az ártatlanság vélelmében; senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, míg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg — a bűnösség bizonyítása a büntetőügyekben eljáró hatóságokat terheli. A terhelt tehát nem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására. A törvény rendelkezései az állampolgári szabadságjogok biztosítását szolgálják. Felkeli azonban hívni a figyelmet: az ártatlanság felételezése nem korlátozhatja a hatóságokat abban, hogy minden törvényes intézkedést megtegyenek az igazság teljes felderítése. A védelem általános elvét fekteti le a törvény annak megállapításával, hogy a terheltet megilleti a védelem joga. A hatóságok kötelesek biztosítani, hogy egyfelől a terhelt a törvényben meghatározott módon védekezhessen, másfelől pedig a terhelt érdekében az eljárás bármely sza- kaszá ban védő (rendszerint ügvvéd) járhasson el. Rendkívül jelentősek a törvénynek az állampolgári szabadságjogokkal kapcsolatos más rendelkezései. Garanciákkal biztosítják a személyi szabadság sérthetetlenségét, az állampolgári jogok kellő indok nélküli csorbíthatatlanságát. „A büntetőeljárásban a személyi szabadságot és más állam- polgári jogokat tiszteletben kell tartani, és azok csak az e törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozhatók." Gazdálkodás, irányítás, eredmények Beszélgetés Lindmeycr Edével, az Irodagéptechnikai Vállalat műszaki igazgatójával Az Irodagéptechnikai Vállalatról megtudhatja az érdeklődő, hogy „különleges” cég: a szolgáltatás ■ és a gyártás összefonódott az egykoron szerviztevékenységre alapított üzem életében. A cég több vidéki telephellyel rendelkezik, termelési értékének tekintélyes részét ezek a részlegek hozzák, s hogy legnagyobb. telepük éppen Nagykőrösön található. Hogyan érvényesül a központi akarat ezekben az egységekben, s miben van szabad kezük a részlegek vezetőinek? Hogyan jut érvényre 'a vállalat demokratikus irányításának, a helyi és a központi érdek összhangjának megannyi alapkövetelménye ilyen helyzetben? Az ITV számos elektronikus kisgépet készít kooperációban az olaszokkal, a jugoszlávok- kal. Ez az együttműködés 1968-ban kezdődött. A jövő lehetőségei azonban még nem eléggé körvonalazódtak. Ezék- ről a kérdésekről érdeklődtem a vállalat műszaki igazgatójától, Lindmeyer Edétől. — Valóban különleges cég a miénk, hiszen a szolgáltatás és a termelés problémája számos üzem- és munkaszervezési gondot vet fel. Nagykőrösön jól begyakorlott, betanított munkásgárdával rendelkezünk, akik elsajátítottak néhány fontos tudnivalót a kooperációs gyártás -folyamán, azonban őket karbantartó munkára nem lehet alkalmazni. Erre ntt vannak kvalifikált szakmunkásaink, technikusaink, akik körzetükben csaknem minden hibát ki tudnak javítani. Ritka eset, amikor központunkból kell szerelőt küldenünk... Nagykőrösi telepünk valóban egyike a legnagvobbaknak; a Szerviztevékenység 1975-ben meghaladta a húszmillió forintot, a kooperációs gyártás pedig elérte az ötvenmilliót. A jövőben a gyártást vagy a szervizhálózatot kívánják továbbfejleszteni? — Az ötödik ötéves tervben erőteljesebben hangsúlyozzák a szolgáltatások fejlesztését. Természetes, hogy ezt a vállalatunk tevékenységére is vonatkoztatjuk, ezért távlati terveinkben inkább a javítás, a karbantartás fejlesztése szerepel. Nagyvállalati szinten évről évre mintegy tíz százalékkal kívánjuk növelni a szervizmunkából eredő bevételt. A növekedést — elképzeléseink szerint — a termelékenység javításával kívánjuk elérni. Ezért a most megkezdett tervidőszakban vidéken is az irodagépek javítását, Döntött a Legfelsőbb Bíróság Lckdsmegosziás — csak építési engedéllyel Egy tisztviselő házaspár két kisgyermekével a férj szüleinek váci családi házában lakott. Az életközösség megromlott közöttük és az asz- szony a férj ellen válópert, a férj szülei ellen pedig a lakás műszaki megosztásáért pert indított. A Váci Járás- bíróság a házasságot felbontotta, a lakáshasználatot pedig — műszaki megosztás elrendelésével — oldotta meg. A döntés alapjául a szülők által a városi tanács műszaki osztályához benyújtott tervrajz és kérelem szolgált. Az osztály azonban közölte velük: a műszaki megosztáshoz csak akkor járul hozzá, ha azt jogerős bírói ítélet engedélyezi. Fellebbezésre a Pest megyei Bíróság ezt az ítéletet annyiban változtatta meg, Ijogy a lakásból az asszonynak nagyobb részt juttatott, tekintettel arra, hogy a gyermekeket nála helyezte el. Ennek megoldásához a tervrajztól eltérő munkálatok végzését rendelte el. Az ítéletnek a lakásmegosztásról szóló rendelkezése ellen emelt törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a Pest megyei Bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. A határozat iránymutatóul szolgáló indokolása szerint épületátalakítás, bővítés, lakások műszaki megosztása csak építési engedéllyel végezhető el. Nem kell építési engedély válaszfal vagy osztófal létesítéséhez, ha ezzel az épület rendeltetését, vagy használatának engedélyezett módját, illetve a benne levő lakások vagy lakószobák számát nem változtatják meg. Ebben az osetben azonban a megyei bíróság rendelkezése egy lakást két lakássá történő átalakításáról és megosztásáról intézkedik. Ehhez »pedig az építésügyi hatóság Hozzájárulása, illetve előzetes elvi engedélye szükséges. Ez azonban nem állt a megyei bíróság rendelkezésére, ennek hiányában tehát nem térhettek volna el a városi tanács műszaki osztályához benyújtott tervrajztól. Amennyiben álláspontja szerint más meg- c'.ztási módra van szükség, döntése előtt új vázrajzról és új elvi eng-'dély beszerzéséről kellett volna gondoskodnia. Ezt elmulasztotta, ezért ítéletét hatályon kívül kellett helyezni. karbantartását tartjuk fő célunknak, a fejlesztések is ilyen irányban folynak. Az ITV dolgozóinak száma majdnem két és fél ezer, a termelési érték 350 millió forint körül mozog. Azaz: évente 35— 40 millióval szeretnénk „megtoldani” ezt az összeget. O A javítandó gépek ösz- szetétele is egyre változik ... Fölkészültek erre szervizeik? — Mikor mi úgy a hatvanas évek vége felé először fölvetettük a kooperációs gyártás lehetőségét, a hazai irodákban kézi összeadó- és szorzógépek működtek, valamint régi írógépek. Ma már leginkább elektromos gépekkel dolgozunk. Szükséges tehát, hogy a modernebb írógépek, korszerűbb számoló- és számítógépek kezelését, javítását tanulják meg szerelőink. Számos tanulmányút, tanfolyam szervezése, lebonyolítása kell ahhoz, hogy az egyes vállalatoknál levő értékes és sok mindent tudó berendezések egy-egy kisebb hiba miatt ne álljanak hónapokig. Viszont az irodákban megtalálhatók még az özönvíz előtti masinák, összeadó- és pénztárgépek. Az Irodagéptechnikai Vállalatnak súlyos problémát okoz a javításuk, a karbantartásuk. A heterogén géppark olyan készletezési nehézségeket jelent, amellyel a hozzánk hasonló külföldi vállalatok nem hajlandók foglalkozni. Annak idején azért törekedtünk az irodagépek kooperációs gyártásának megszervezésére, hogy ezt a gépparkot segítsük egységesebbé tenni, s ne csak értsünk hozzájuk, hanem készítsünk is kisebb-nagyobb berendezéseket. A jövőben elkerülhetetlen, hogy néhány ókori irodagép javításáról, karbantartásukról lemondjunk, hiszen a hozzávaló alkatrészek készletezése, raktározása egyszerűen lehetetlen. Ezeknek a masináknak a reparálása kisiparosokra hárul a közeljövőben. Az irodagépek gyártócentruma éppen Nagykörös ... A jövő fejlesztési tervei miként foglalkoznak a nagykőrösi teleppel? — A cserearányromlás minket is érintett. Nem estünk azonban kétségbe, kerestünk olyan lehetőségeket, amelyekkel továbbra is biztosíthattuk a nagykőrösi betanított dolgozóink foglalkoztatását; A Külkereskedelmi Minisztériumtól már megkaptuk az engedélyeket. amelyeknek birtokában a nagykörösiek feladataihoz szükséges importot biztosítjuk. Így ez évben is zökkenőmentesen gyárthatjuk a népszerű kisirodagépeket olasz és jugoszláv együttműködésben. A belföldi munkára vonatkozó tárgyalásainkat is folytatjuk. Az ötödik ötéves terv vállalati fejlesztése tehát nem bánik mostohán a nagykőrösi részleggel. A tervek szerint egy postai utalványozóberendezés szerelésével foglalkoznánk, sőt ismét szóba került az írógép kooperációs gyártása. Decemberben Nagykőrösön a város vezetőivel közösen a telep jövőjéről tárgyaltunk. Örömünkre; a város párt- és állami vezetői egyetértettek törekvéseinkkel. Körülbelül a jelenlegi létszám marad meg 1980-ig, esetleg 30—40 ember felvételére gondolunk, így az ITV nagykőrösi telepén mintegy 250-en kereshetik meg kenyerüket. Erre az évre előreláthatólag mintegy hatezer Olivetti Quanta villamos ösz- szeadógépet állítanak össze a körösiek. Az export-bérmunka valamelyest csökkenni fog, de az eddigi is szép eredménye a nagykőrösieknek: a négy- műveletes Divisumma százmillió líra bevételt jelentett a népgazdaságnak 1975-ben. Néhány kézi összeadógépet is készítünk, a már hagyományos Calcorexből — jugoszláv kooperációban. Sok szó esik a gyáregységről és az önállóságról ... Az Irodagépteeh- nikai Vállalat sok vidéki telephellyel teljesíti éves tervét. Miben érvényesül a központi akarat, s milyen területen kap önállóságot egy-egy részleg? — Az irányítás, az üzem- és munkaszervezés egy sok telephelyen működő vállalatnál általában világosan meghatározza azokat a pontokat, melyekben a központ dönthet, s azt is, miben kell szabad kezet adni a részlegek vezetőinek. A helyes arányt a gyakorlatban azért persze nehéz kialakítani. Több éve kísérletezünk ezzel, s úgy vesszük észre, az utóbbi időben egyre kevesebb akár a vállalati demokráciával, akár az üzem- és munka- szervezéssel kapcsolatos probléma. Miben különbözik a telephelyi és a központi döntés? Abban, hogy a részleg dolgozói, vezetői a helyi gondokat jobban felmérik, jobban ismerik. A döntés jogát ott, ahol erre a nagyobb ismeretre kell - hogy támaszkodjanak, okvetlenül a részlegvezetőkre kell bízni.'Így a mi esetünkben a nagykőrösiek munkát vállalhatnak, a gyáregység vezetője adhat fizetésemelést, prémiumot (az önálló bérgazdálkodást egyébként az idén vezettük be), s fegyelmi jogköre is vao. A központ a döntés jogát tulajdonképpen csak a beruházások s a pénzügyek kezelésében tartja fenn magának. A helyes gazdálkodás érdekében ezek a jogkörök nem bonthatók le minden részlegre. Ebben egyet is értenek velünk a gyáregységek négyszögei, sőt, az illető város, község vezetői is ... Amiben a most megkezdett évben javítanunk kell, az az információ- áramlás. Hogy minden fontosabb kérdésről értesüljenek dolgozóink, s mi is tudjunk a telephelyek gondjairól, munkahelyi problémáiról. Mert az eredményekről, persze, mi is hamarabb tudunk ... Tamás Ervin A Budapesti Közlekedési Vállalat FEL VESZ szakképzettség nélküli női és férfi dolgozókat segédelektrikusi munkakörbe áramátalakító állomásainak üzemeltetéséhez. 44 órás munkahét, 12/24 órás, folyamatos szolgálat. Kereseti lehetőség: 2000 Ft-tól. Dolgozóink és családtagjaik a BKV menetrendszerű járataira díjtalan utazási igazolványt, a vidékről bejáró dolgozók MÁV-jegyet, szükség esetén munkásszállást kapnak. Jelentkezni lehet munkanapokon 7.30-tól 15.30 óráig, Budapesten, a Villányi út 99. sz. alatt.
