Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-06 / 4. szám

1976. JANUAR 6., KEDD Köretéire méltó pomázi kezdeményezés Ifjúsági ház - közös összefogással Több mint egy évtizede is­merem Boross Istvánt, a 6ok nemzetiségű Pomáz nagyköz­ség tanácsának elnökét, de olyan lelkesnek talán még so­ha nem láttam, mint most, amikor az építendő ifjúsági házról beszél, — öt esztendeje már, hogy először megfogalmazódott a gondolat: valamit tenni kell azért, hogy a művelődés, a kulturált szórakozás minden lehetőségét biztosítani tudjuk az itt élőknek. Magyaroknak, délszlávoknak, németeknek, szlovákoknak. A kultúra meg­levő otthonát régen kinőtte már ez a település, amelynek lélekszáma megközelíti a ti- Zénkétezret, s egy-két éven belül meg is haladja azt. Ha ehhez hozzászámoljuk a falu festői környezetében megépült ezerszáz hétvégi ház lakóit, s a Pomázon áthaladó, növekvő turistaforgalmat, akkor nyom­ban hozzátehetem: nagyon is reális igény szabta meg szá­munkra, hogy új otthont épít­sünk a kultúrának. Olyan otthont, amelyben a zene és az irodalom, a szakköri mup- ka és a helytörténet doku­mentálása, a könyvtár és a sportolás lehetősége egyaránt biztosítható. Öt esztendővel ezelőtt Hogy mennyire reális igény­ből fakadt a szándék, mi sem bizonyítja jobban: itt alakult meg az első délszláv klub, a szerb napok rendezvénysoro­zata már hagyománnyá ne­mesedett, Pomáz többször adott otthont a járási és me­gyei nemzetiségi találkozók eseményeinek, kertbarátklub­ja megyeszerte ismert, hely- történeti gyűjteménye gazdag és sokszínű, szakköreiben tartalmas munka folyik, könyvtára — szűkössége elle­nére is — egyre nagyobb vá­lasztékkal várja olvasóit öt esztendővel ezelőtt ala­kult meg a2 ifjúsági ház szer­vezését előkészítő bizottság, amelynek első ülésére meg­hívták a nagyközség üzemei­nek, gazdaságainak a vezetőit is. A falu vezetőinek elképze­lését nemcsak egyhangú he­lyeslés fogadta ezen a meg­beszélésen. Olyan közművelő­dési intézményt kívánunk megépíteni — mondotta akkor a megjelenteknek a nagyköz­ség tanácsának elnöke —, amely egyaránt kielégíti a la­kosság és az üzemi dolgozók művelődési, szórakozási és sportolási igényeit. S a jelen­levők válasza:nemcsak egyet­értünk a reális tervekkel, ha­nem anyagilag is részt kívá­nunk venni megvalósításában. Négymillió 800 ezer forint S a szavakat követték a tet­tek. Az Erdőgazdaság 1 mil­lió 90 ezer, a MÜÁRT 1 mii-, lió, az Írószer Szövetkezet 800 ezer forintot utalt át a tanács számlájára. Több vállalat a többletbevételét ajánlotta fel, ami 1 millió 600 ezer forintos támogatást jelentett. A Petőfi Termelőszövetkezet elnöke pe­dig 300 ezer forint hozzájáru­lásra tett ígéretet. Így jött össze az a 4 millió 800 ezer forint, amely már biztos ala­pot teremtett az induláshoz, a tervek elkészítéséhez, s ahhoz, hogy o megyei tanács 3 millió forintot szavazott meg támo­gatásként, amelyből 2 milliót az idén, 1 milliót pedig jövő­re utal át a pomázi tanács­nak. A nagyközség tanácsa telket vásárolt a település központ­SEGIT A MEGYEI TANÁCSADÓ INTÉZET Mit kell tudni a továbbtanulásról? Ezekben a napokban, hetek­ben az általános iskolák nyol­cadikosait már a pályaválasz­tás kérdései is foglalkoztatják, hiszen március 20-ig kell el­küldeni továbbtanulásra a kö­zépfokú oktatási intézmények­be a jelentkezési lapokat, s a lapok elküldését sokoldalú pe­dagógiai, tanácsadási munka előzi meg az iskolában. A Pest megyei Pályaválasz­tási Tanácsadó Intézettől ka­pott információ alapján az ál­talános iskolák igazgatói, ne­velői pályaválasztási tevékeny­ségük során kötelesek a szülő­ket és a tanulókat tájékoztat­ni a továbbtanulás lehetőségei­ről. Az előkészítő, tájékoztató munka már novemberben, de­cemberben elkezdődött, s to­vább folyik az elkövetkező he­tekben is. A felkészítés idősza­kában a továbbtanulásra je­lentkezők helyes irányítása céljából az osztályfőnökök rendkívüli pályaválasztási szülői értekezleteket tartottak, illetve tartanak, s e munkában segítséget nyújtott a TIT, va­lamint a megyei pályaválasz­tási tanácsadó intézet is. A pályairányítás során a szak­emberek felhasználták a kü­lönböző szakmákat, iskolatípu­sokat ismertető kiadványokat, filmeket, magnószalagokat, és az évente megjelenő „Pályavá­lasztási tájékoztató” című ki­adványt. Az általános iskolából közép­iskolába, szakmunkásképző in­tézetbe, gép- és gyorsíró isko­lába a folyó tanévben, vagy a megelőző években tanulmá­nyaikat befejezők kizárólag a „Jelentkezési lap továbbtanu­lásra” elnevezésű nyomtat­vány felhasználásával jelent­kezhetnek. A tanulók a jelent­kezési lap megfelelő rovatá­ban két iskolát jelölhetnek meg függetlenül azok típusá­tól. Akik gimnáziumi szakosí­tott tantervű osztályba kérik felvételüket, a kívánt szak­tárgy megjelölésén kívül má­sodik helyként általános tan­tervű osztályt is megjelölhet­nék. A szakképesítést nyújtó is­kolába jelentkezetteknek az iskola címe mellett a választott fel szakmát, illetve szakot is kell tüntetniük. A jelentkezési lapon azt is fel kell tüntetni, hogy a tanu­ló milyen diákszociális jutta­tást kér. Diákotthon, tanuló­szoba extemátus vagy menza igénylése esetén a jelentkezési laphoz csatolni kell mindkét szülő kereseti kimutatását is. Felvételi vizsgát kell tenni azoknak, akik valamelyik mű­vészeti szakközépiskolában szándékoznak továbbtanulni, valamint a gimnázium mate­matika tagozatára, vagy olyan nyelvi szakosított osztályba je­lentkeznek, ahol o választott idegen nyelvet heti hat órá­ban tanítják. ‘Olyan gimnáziumban, ahol kétszeres, vagy annál nagyobb a túljelentkezés, tájékoztató beszélgetésre hívják be a ta­nulókat. K. Gy. M. jában. A 4,5 holdas területet azóta már közművesítette és megkezdte a talajelőkészítés munkálatait, s utat is épített. Az elmúlt év őszén pedig megkötötték a szerződést a budakalászi tanács költségve­tési üzemével. A szerződés ér­telmében a kivitelező a na­pokban megkezdi a felvonu­lást és az egyemeletes ifjúsá­gi házat 1977 végéig megépíti. Boross István jó házigazda­ként egyelőre csak a jókoca tervrajzokon kalauzol végig: mi minden lesz található a két éven belül megépülő ifjúsági házban. — Ügy épül majd a há­romszáz személyes színházte­rem, hogy alkalmas lesz tz- remsportokra is. Öltözői, s a hozzá kapcsolódó tisztálkodó­helyiségek két bejáratot kap­nak: egyet a házból, egyet az udvar felől. A ház mellett ugyanis kis sportpályák épül­nek, amelyeken kosarazni, röplahdázni, focizni és kézi­labdázni lehet Ezzel a meg­oldással megoldódik a sporto­lók öltözése, tisztálkodása is. A könyvtár több teremből áll majd. Desz felnőtt- és gyermekrészlege, kölcsönzője, olvasóterme, raktára, sőt a házon kívül olvasóparkja is. S helyet kap az épületben három klub és hat szakköri helyiség is. Az egész település ügye Az építkezéshez — a beren­dezéssel együtt — még mint­egy 2 millió forint hiányzik. Ezt az összeget két esztendő alatt biztosítani tudná a nagyközség tanácsa is, fej­lesztési alapjából, ám ez azt jelentené, hogy más, község­fejlesztési célokra szinte egyet­len forint sem maradna. Ép­pen ezért a nagyközség taná­csának elnöke kapcsolatot te­remtett azokkal az üzemek­kel, amelyekben nagy szám­ban dolgoznak a nagyközség lakói. (Háromezerkétszáz be­járó dolgozó él a faluban.) A Magyar Hajó- és Darugyár, a Mezőgazdasági Gépgyár, és a Budakalászi Lenfonó- és Szö-i vőipari Vállalat vezetői már jelezték, hogy támogatni kí­vánják a pomázi ifjúsági ház építését, mivel a saját dolgo­zóik művelődését is segíti majd. Ugyancsak jelentkezett a nagyközségi KlSZ-bizott- ság: bejelentette, hogy mind a nyolc alapszervezet segíteni 'kíván társadalmi munkában. S bár ilyen bejelentés még nem történt, a nagyközség tanácsának elnöke mégis bí­zik benne, amint megkezdő­dik az érdemi építkezés, egy­más után jelentkeznek majd a nagyközség üzemeinek, s gazdaságának szocialista bri­gádjai is, hogy részt kérjenek a nagy munkából. Mindebből következik: a közművelődés Pomázon ma már az egész település ügye. Prukner Pál Kiállítótermekben Földmérés, szecesszió, új törekvések Dunakanyar-térkép 1830-ból - Ceglédi források Érdekes kiállítás nyílt Bu­dapesten a Mezőgazdasági Múzeumban: A földmérés hazai története. A tárlat anyagának előké­szítésében segítséget nyújtott a Pest megyei Levéltár is. A gondosan szerkesztett és a múlt századokba visszamenő művelődéstörténeti anyag tar­talmazza a földmérés kezdeti és rendszeresén fejlődő műsze­reit. fotóit, légifelvételeit. Szá­munkra különösen érdekes az osztrák katonai térkép Cegléd környékéről, amely a dűlők és tanyák neveit is tartalmazza, valamint az Asbóth Mihály készítette Dunakanyar térkép 1830-ból. 1 Korának, a XVIII. század­nak kiváló magyar térképésze, Bállá Antal Pest megye műve­lési ágakat is feltüntető topo­gráfiája kelt figyelmet, továb­bá Nagykőrös és Törtei lapja szintén az ő térképészeti fel­dolgozásában. Art nouveau, az Iparművészeti Múzeumban a századforduló új képzőmű­vészeti irányzatának anyagá­ból válogattak új kiállítást. Azon tárgyakból, melyeik az 1900. esztendei párizsi világ- kiállításon szerepeltek, s * az Iparművészeti Múzeum még annak idején megvásárolt. Még 1900-ban válogatta össze Radisics Jenő, a múzeum ak­kori széles látókörű igazgató­ja, aki a magyar szecesszió és a külföldi őrt nouveau művé­szetének kiegészítő egyezteté­sét végezte. Akkor még úgy tűnt, hogy a szecesszió lesz a század fő stílusirányzata, s ha ez a későbbiekben nem, is iga­zolódott, a mostani kollekció az egykori ízlés hű tükörképe az akkori világszínvonalon. Különösen kiemelkedik a francia rész, J. Brateau vege­tatív erőben pompázó tányér­ja, a japán, az angol, a nor­vég, az orosz, az amerikai mű­tárgyak, melyek a századfor­duló lelkületét és ízlését jelö­lik meg tág, kontinentális ha­tárok között. Barabás László, Dohnál Tibor, llorváth István * | Három művész közös kiállí­tása látható a Pesterzsébeti ^Múzeumban január 12-ig. Mindhárman Győrben alkot­nak, élnek, de közülük Dohnál Tibort némiképpen Pest me­gyeinek is tekinthetjük. Egy­részt azért, mert Cegléden szü­letett, másrészt, mivel az el­múlt évek során szorgalmas hűséggel mutatta be képeit szülővárosában, továbbá Kis- kunlacházán és Dabason. Nyugtalan képzeletét integrált rajzi jelekké egyszerűsíti nem Bizonyítványosztással kezdődött a második Pályaválasztási szülői értekezlet Tegnap reggel az ország va­lamennyi általános és középis­kolájában újra megszólalt a csengő: ismét megkezdődött a tanítás. A szünet utáni első nap még azért is jelentős, mert mind az általános, mind a kö­zépiskolákban bizonyítványt is osztottak. Valamennyi iskolatí­pusban az ellenőrzőkönyvbe beírt félévi eredményekről tá­jékoztatják a diákokat. A vecsési 3-as számú álta­lános iskolában reggel 8 óra­kor minden osztályban osztály- főnöki órát tartottak. Értékelték az első félév eredményeit és meghatá­rozták a tennivalókat is. Bogár Ferenc iskolaigazgató ezt mondja az első napról: — A szünetben nagytakarí­tás volt az iskolában, és a múlt héten pénteken és szombaton tanulóink a vecsési üzemeket, az iskolába érkező propaganda és tájékoztató anyagokat rög­tön rendelkezésükre bocsátjuk, ezenkívül januárban a nyolca­dikos szülőknek pályaválasztá­si szülői értekezletet is tartunk. Ugyancsak januárban a negye­dikesek és a nyolcadikosok kö­zött a világnézeti neveléssel kapcsolatos felmérést végzünk. Az eredményeket az év végi konferencián értékeljük. A fi­zikai dolgozók középiskolában, főleg gimnáziumban továbbta­nuló gyerekeinek matematikából előkészítő tanfolyamot szervezünk a • második félévben. Fokozottan foglalkozunk azok­kal a tanulókkal is, akiknek a félévi eredménye elégtelen volt. K. Gy. M. csillapuló termőkedwel az áb­rázolás és a forma-, eszme­teremtés szintjén. Minden mű­ve definíció, mellyel képi fel­ismeréseit összegezi a népi közmondások sűrítettségével. Rajzai, festményei egyaránt rendkívül karakteresek, egyre inkább tisztázottak is a vizuá­lis gondolat és eszköztár szem­pontjából. Művészetének ered­ményeinél csak távlatai na­gyobbak. Barabás László több festői és grafikai díj birtokosa a zo­máncfesték táblaképi fel­Dohnál Tittor grafikája használásával kísérletezik si­keresen azért; mert van festői mondanivalója, mert motí­vummá tömörített látványél­ményei kellemes, követhető sűrítményei tájnak és érzel­meinek. Horváth István az „építészet és a festészet szintézisére tö­rekszik”. E célját bátor ecset­kezeléssel testesíti, a lázas for­mák erőteljes színöltözékben jelennek meg rendezett kavar­gásban. x Losonci Milliós TV-FIGYELO Haláltánc. A különös te­hetségű Krúdy Gyulát nagyon sokan lírikus . alkatú írónak tartják. Regényei, elbeszélé­sei valóban nem hasonlítanak a hagyományos epikai törvé­nyek Sízerint írt művekre. Most, a Napraforgó vasárnapi tévépremierje után mégsem a valóban különös anyagú és előadásé elbeszélés líraiságát hangsúlyoznánk. Inkább azt, hogy a szokatlan történet egy tradicionálisan realista mag köré épül. Annyira, hogy eb­ből az anyagból akár a lí­rikusnak egyáltalán nem ne­vezhető Mikszáth vagy Móricz is írhatott volna regényt. Persze egyikük sem úgy dolgozta, volna fel ezt a furcsa históriát, mint Krúdy. Hogy jobban megértsük a Naprafor­gó mibenlétét, képzeljük el egy pillanatra, hogy Mikszáth is, Móricz is, ez a két ízig-vé­rig epikus író, csakugyan kvíz­be veszi az anyagot. Mit csi­náltak volna elsősorban? Min­denekelőtt kitöltik a történet­nek azokat a hiányzó valóság­részleteit, amelyekkel Krúdy nem törődött. Egyszerűen nem érdekelte, hogy például mivel foglalkozott, mit csinált főhő­se, Pistoli, amikor nem ivott és nem a nők körül legyeske- dett. Aztán — megint csak jóval több részlet közlésével — közelebb hozzák a jelleme­ket, a hétköznapokhoz. Mas- ceradi kisasszony figuráját például, aki csak azért olyan különös, valószerűtlen, mert keveset tudunk róla. Mikszáth és Móricz persze — forgatva, vizsgálva ezt a történetet — még sok minden mást is csinált volna. De szá­munkra most már fontosabb, hogy Krúdy nem véletlenül vagy feledékeny ségböl, ha­nem nagyon is tudatos írói szándékból hallgatott ezekről a hagyományos epika érték­rendje szerint fontos részle­tekről. Krúdy mást akart. Pontosan azt, amit az adaptá­ció rendezője, Horváth Z. Gergely oly kitűnően és erő­teljesen hangsúlyozott: halál­táncot írni a nyírségi dzsent­rivilág pusztulásáról. Hogy itt valóban erről van szó — szinte a haláltáncnak akár középkori, tehát eredeti értelmében —, arra olyan egészen feltűnő események utalnak, mint például az, hogy a villám belecsap Pistoli koporsójába. De közvetetten erre utal Masceradi kisasz- szony figurájának végletessé­ge, ha tetszik kísértetiessége. S Pistolit sem csak azért lát­juk kizárólag evés, ivás és udvarlás közben, mert a való­ságban sem csinált ennél töb­bet, hanem mert más nem volt fontos Krúdy számára, mert elhanyagolhatónak tűnt a ha­láltánc szempontjából. Líra-e vagy epika-e ez? Nem könnyű, de talán nem is annyira lényeges itt eldönteni. Azt kell látnunk mindenek­előtt, hogy Krúdy egy halálra ítélt világról beszélt, a való­ság tényleges és zord problé­máitól elfordult földbirtokos­réteg összeomlásáról.- Nem úgy persze, mint Mikszáth vagy Móricz, hanem a saját tehetsé­ge szerint. De ő is a valóság­ról szólt. Nem igaz, hogy Krúdy álomvilágról írt. Ha sok fontos részlet, magyarázat hiányzik is elbeszéléseiből, alakjaiból és helyzeteiből, a valóság lényege minden írásá­ban megtalálható. Ügy, ahogyan Krúdy művé­szetének lényege is megtalál­ható a magyar—olasz együtt­működéssel készült tévéadap­tációban. A Napraforgó fontos állomás Krúdy műveinek megfilmesítésében: az igazat közli az íróról, s nem zűrzava- rds, követhetetlen spekuláció­kat. Méghozzá hitelesen és meggyőzően. A kiemelkedő sikerben nagy részük volt a Krúdy vi­lágát, a nyírségi magyar dzsentrivilágot kitűnő alakí­tásokkal érzékeltető, kifejező olasz művészeknek. Mario Ma- ranzana Pistoliként egyszerre volt költőien könnyed és vas­kosan súlyos. Paola Pitagora roppant erőteljesen és szemlé­letesen hangsúlyozta Mascera­di kisasszony alakjának rend­kívüliségét. És szinte vele szemben, mintegy ellenpont­ként Carla Romanelli ugyan­ilyen világossággal Evelyn alakjának jámbor szelídségét. A hatásosan közreműködő magyar színészeknek — Dar­vas Ivánnak, Szemes Marinak, Mensáros Lászlónak és a töb­bieknek — ehhez képest csak kisebb feladatok jutottak. Csontos Magda i i már minden tanteremben be- fűtöttünk, hogy hétfő reggelre ne legyenek hidegek a termek. — Az első félév tanulmányi eredményeit néhány statiszti­kai adatban tudom érzékeltetni. 432 tanuló közül 336 diák ka­pott félévi osztályzatot: az el­sősöket és az ötödikeseket nem osztályoztuk. 16 tanuló bukott meg: az alsó tagozaton 6, a fel­ső tagozaton pedig 10. A felső tagozaton a földrajz és a bioló­gia a legeredményesebb tan­tárgy, a legnehezebb tárgyak közé a matematika és az orosz nyelv tartozik. — A második félévben előt­tünk álló feladatok közül a nyolcadikosok pályavá­lasztásával kapcsolatos tennivalók állnak az elő­térben. A nagyközségi tanács segftsé-, gével rendszeresen látogatják

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom