Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-31 / 26. szám

1976. JANtTÄR 31., SZOMBAT Szokatlan formák A szentendrei Duna-parton a Mathiász János Tsz érdekes formájú éttermet épít. A vendéglátóhelyet tavasszal nyitják meg. Épül a belső körút Huzavona a kisajátítás körül Szentendrén Amiről a városban sokat beszélnek, nem más, mint a belső körút, amelynek építését a gyorsuló ütemben növekvő forgalom, a mind gyakoribb balesetek és nem utolsósorban a városkörút megkímélése sürgeti. Az ódon műemlék­házaknak ugyanis, bármilyen vastag is a faluk, nem tesz jól az állandó földrengés, amelyet az elhaladó autóbu­szok, teherautók, kamionok okoznak. Nem beszélve a kipufogógázról, amely nem­csak mérgezi a levegőt, ha­nem roncsolja a vakolatot, szürkíti az élénk színűre fes­tett házakat is. A városukat szerető szentendreiek régi ál­ma a belső körút, amely te­hermentesíthetné a Dumtsa Jenő utcát, a Kossuth Lajos utcát és a Rákóczi utat — sőt, az elképzelések szerint a na­gyobb gépjárműveket ki is tiltanák onnan — és a Duna- partról is elterelné a forga­lom jó részét. Alapos előkészítés A tervezők, a VATI és az UVATERV mérnökei a leg­gondosabban megvizsgálták, melyik az a legelfogadhatóbb nyomvonal, amely megfelel majd a közlekedési követel­ményeknek, például annak, hogy óránként 60 km-es sebes­séggel lehessen haladni rajta, annak viszont feltétele a leg­alább 15 méter sugarú ívek, kanyarok kialakítása és amelynek építéséhez a szük­séges pénz is előteremthető. A mérlegelések, számítgatások eredménye, hogy több ütem­ben épül meg az új út. A vá- rosmag megkímélése céljából a Római sánc utcától a Le­nin útig húzódó II. szakasz építése a legsürgetőbb. A ki­vitelező már munkához látott:, lebontották a Bükkös patakon átívelő hidat, s folytatnák a tereprendezést, előkészítést, ha nem gátolná a lakosság a munkát. A lebontandó, másfél tucatnyi ház között akad ugyanis néhány műmelék jel­legű épület, amelyet a város, s különösképpen a művész- telep tűzzel-vassal védelmez. Tanácsukra még azok a lakók is éltek törvényes jogukkal, fellebbeztek a kisajátítás el­len, akik már elfoglalták új, a korábbinál kényelmesebb lakásukat. A tiltakozók azzal érvelnek, hogy a Bükkös pa­tak és a Lenin út között két­Sikeres év után új feladatok A dunabogdányi Úttörő Tsz-ben J ó gazdasági éveit zárt a dunabogdányi Űttörő Terme­lőszövetkezet. Horváth Anitái elnök elmondta, hogy a mező- gazdaságban átlagos 4,5—5 százalékos termelésnövekedés­sel szemben a bogdányiaknál 10 százalék körüli az éven­kénti fejlődés. Tavaly azonban még ennél is gyorsabb ütemű volt. Az 1974-ben elért 48 mil­lió forint termelési értéket 6 millióval sikerült felül­múlni. A szövetkezetiek szívügye a növénytermesztés és az állat- tenyésztés, mégsem tudnak olyan eredményeket produkál­ni, mint szeretnének. Épü­leteik, gépeik, berendezéseik 80 százaléka a mezőgazdasági tevékenységet szolgálja, még­is a szövetkezet termelésének csak 35 százaléka mezőgazda­sági termék. A szarvasmarha-szakosodás keretében magyar-tarka fajtát tenyésztenek, igen jó ered­ménnyel. Tavaly tehenenként 3604 liter tejet fejtek. A tej­termelés növelése már csak nagy anyagi áldozatok árán volna lehetséges, ezért a saját, szimmentáli származék tehe­neiket Holstein-Frizzel kíván­ják keresztezni. A kiválasztott (vörös színre homozigóta) osztrák tarka faj­ta 5—6 ezer liter tejet ad évente. A keresztezés hatására az egész tehenészet várhatóan 1978-ra lesz isimét egyöntetű. A dunabogdányiaknak igen kevés földjük van, mindössze 800 hektárnyival rendelkez­nek, ebből a különböző műve­lési ágak — erdő, rét, legelő, utak — 300 hektárnyit foglal­nak el. A megmaradó szántó- területen búzát, napraforgót és takarmánynövényeket ter­mesztenek. A mezőgazdasági termékek a szövetkezet teljes termelési értékének csupán egyharmadát teszik ki. A többi építőipari tevékenység­ből, fuvarozásból és mező- gazdasági szolgáltatások­ból áll. A szövetkezet vezetői úgy tervezik, hogy az idén 56 mil­lió forint termelési értéket ál- , lítanak elő, a többletet rész­ben az állattenyésztés, részben I az ipari és szolgáltató tevé- [ kenység adja. Árvízvédelmi tervek Szentendrén Az elmúlt esztendő nehéz feladat elé állította az árvíz- védelmi szervezetet. A júliusi igen magas vízállás vala­mennyi erő és eszköz össz­pontosítását szükségessé tette. A városi tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban tárgyalt az ár- és belvízvé­delem helyzetéről. Mint meg­állapította, a mértékadó ár­vízszinthez képest megfelelő magasságban van a sétány, viszont nem felel meg a szabványban előírtaknak a régi kikötő környékén és a rózsakerti szakaszon a töltés magassága. A KÖVIZIG a fő védelmi vonal további kor­szerűsítését tervezi egyrészt az iparterület védelmére, másrészt a Bükkös-patak duz­zasztás! kérdéseinek megoldá­sára. Az ötödik ötéves terv időszakában a ll-es út és a Dera-patak torkolatától a pa­tak északi gátját tovább ma­gasítják, majd a BVM meg­levő gátrendszeréhez csatla­kozva új töltést építenek. A fő védelmi gát a tervek sze­rint a Pannónia utcán halad. A Pannónia utcától keletre eső területet parkosítják, s építési tilalmat rendelnek el. három, a városképhez tartozó építmény is lebontásra kerül­ne. Megtérül az áldozat Nem vagyok szentendrei, érzelmi szálak csak annyiban kötnek a városhoz, mint min­den a hazájában szépet, ér­tékeset szeretőt, ezért észér­vekre támaszkodva mondom: inkább most bontsanak le üt műemléképületet, minthogy az elhúzódó pereskedések követ­kezményeként még hónapo­kig, esetleg évekig is tovább rongálódjon a város több száz szép épülete. Elfogadható, hogy Szentendrét —legalábbis a szűkén vett műemléki vé­dett területet — változtatás nélkül kell meghagyni, ne ro­zoga roncsokat konzerváljunk. Az idő pénz Visszatérve az immár egy hónapja álló munkára: téte­lezzük fel, hogy a patak és a Lenin út között néhány házat lebontanak. Tény, hogy ezál­tal szegényebb lesz a környék. De megépül mintegy 800 mé­ter aszfaltút, és két, két és fél kilométernyi szennyvízelveze­tő csatorna. Ennek a jelentő­sége, a családok életének vál­tozása sem mérhető forinttal. Takarékoskodnak, s Iám, Szentendrén elfolyik a pénz, legalábbis, ha igaz: az idő pénz! Fölöslegesen porlanak a felhalmozott anyagok, s ha később épül is meg az út, ak­kor sem más nyomvonalon. A kapacitás 70 százaléka már lekötött Az írószergyár idei tervei Javában tartanak még az | üzletkötések a Pesit megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vál­lalat szentendrei írószergyár- j egysége termékednek értékest'- [ tésére. Kapacitásának körül­belül 70 százaléka már rende­lésekkel fedezett. Szentendré­ről az összes szocialista és 15 tőkés országba jutnak el a go­lyóstollak, fázerironok és hagyományos töltőtollak. Ezért mind nagyobb figyelmet fordítanak a gyáregység vezetői a tollak küllemé­re, csomagolására. Az idén három új termék sorozatgyártását kezdik meg, mindháromnál csak a külső forma változik, a tartalom, az­az a golyós betét a régi marad. Harminchétmilliót használtak fel Községfejiesztés Leányfalun — Több mint harminchét­millió forint értékben építet­tek különböző létesítménye­ket Leányfalun az elmúlt öt esztendő során — mondta be­szélgetésünk alkalmával Bálint József, az 1300 állandó lakost számláló nagyközség tanácsá­nak elnöke. Az összeg jó részét — csak­nem 16 millió forintot — arra használták föl, hogy befejez­zék a strand építését. Érde­mes megjegyezni, hogy elké­szültek ugyan a munkálatok­kal, de a strand szűknek bi­zonyult, további bővítését tervezik. Csaknem 10 millió forintot szántak 5 év alatt az útháló­zat k9rszerűsítésére, felújítá­sára. Üj burkolatot kapott egy sor utca, például a Gyöngy­virág, a Hóvirág, a Kerekhe­gyi, a Komáromi, a Szamuely, az Erkel, a Petőfi, a Kossuth Lajos, az Árvácska és a Sasülés utca. Az útépítésben i lakosság is részt vett, társa­dalmi munkával segítették pél dául a’ Galamb, a Levél, a Panoráma út és a Kilátók út­jának építését. Az új utcák a község fekvése miatt dombo kon húzódnak, néha merede­ken ereszkednek a völgybe, máskor hirtelen válnak emel­kedővé. Gondoskodni kellett tehát az esővíz elvezetéséről, hiszen a lezúduló víz az új utakat hamar megrongálná. A víz elvezetésére árkokat, hordalékfogókat építettek, rendezték a Dóra patak medrét, az Akácos úton, a Vadrózsa utcában és az Er­kel utcában árkot ástak. Mind­ez 2,2 millió forintjába került a tanácsnak. Körülbelül ugyan­ennyit fordítottak a villany­vezetékek meghosszabbítására is. 23 utcában építették meg, illetve ennyi helyen hosszabbí­tották meg az elektromos há­lózatot. A Szabadság téri élelmiszer- bolt megnyitására 440 ezer fo­rintot utalt át a nagyközségi Épül a leányszállás tanács a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnak, s tavaly további 900 ezret négy másik élelmi­szerbolt korszerűsítésére. Megteremtették tehát a kulturált vásárlás feltéte­leit. Az autós turistáknak két autó­parkolót építettek, hogy a for­galom zavarása nélkül meg tudjanak állni. Épült még gáz­cseretelep, kézilabdapálya és több mint félmillióért park. Az ivóvíztársulat sem tét­lenkedett. 18,6 millió forint fel- használásával 18 kilométernyi vízvezeték-hálózat épült, elké­szült az átemelő-gépház, a re­gionális gerincvezeték, meg­vannak a tárolómedencék. Még felsorolni is szép, mivel gazda­godott Leányfalu a IV. ötéves tervidőszakban. A PAX-betétekhez hasonlóan megkezdik a golyóstollak bliszteres csomagolását is. Ezt elsősorban a nyugati export fokozása érdekében szorgal­mazták, de elegendő lesz a ka- pacisátuk arra, hogy a szo­cialista országokba, sőt a ha­zai üzletekbe is jusson a kor­szerűen csomagolt toliakból. Az értékesítés megkönnyí­tésére, és nem utolsósorban a vállalat nevének népszerűsíté­se céljából. márkázó, és két szitanyo­mé gépet vásárolnak. Az előbbi a betétek, az utóbbi a tollak márkázására hasz­nálható. Most van a próbaüzeme annak a vákuumgőzölő beren­dezésnek, amelyet a közel­múltban vásároltak, s amely a műanyag és fém alkatrészek galvanizálására, helyesebben gőzölésére és lakkozására al­kalmas. Kapacitása nagyobb a szükségesnél, ezért a jármű­iparral kooperálva lámpabú- rákat, reflektorok tükröző fe­lületeit gőzölik bérmunkában. Mint megtudtuk, az első ne­gyedév jól indult: nem volt gondjuk az anyagellátással, és a rendelésekkel sem. Ennek alapján biztatóak a kilátások, úgy látszik, az idén sikerül a tavalyinál 12 százalékkal több terméket gyártani. Az idén 190 millió forintos árbevételit ter­vezitek a gyáregység vezetői, ebből 75 millió a szocialista és 25 millió a tőkés export. Budakalásziul a Lenfonó és Szövőipari Vállalat új 250 személyes * leányszállást építtet. Az alapozást a napokban kezdték. A mintegy 50 millió forintos beruházás előreláthatólag 1977 elejére készül el. Vizsgázók A vizsga mindig izgalmas esemény, hiszen akinek nem közömbös, hozván értékelik tudását. bizony drukkol. Hátion a járási KISZ-bi- zokságon tartot­ták a marxizmus lenimizmus es+i egyetem szentend­rei ki helyezett ta­gozatának első féléves vizsgáit. Ki gyomrára szo­rított kézzel róría a szobát, ki nedig kapkodva olvas­ta át ismételten a nehezebbnek ítélt részeket. Mások — közéjük tarto­zott Farkas György is — lát­szólag nyugodtan várták, hogy sorra kerüljenek. De csak látszólag, az asztalom levő, fél méter hosszú, vá­lyúszerű kerámia­tál színültig telt cigarettavéggel, hamuval. — Hányán van­nak a csoportban, és általában hol dolgoznak? —kér­dezem Farkas Györgyöt. — Huszonhár­mán vagyunk, akadnák közöt­tünk szakmunká­sok, mint jó ma­gam is és vezető beosztásúak is. — Most filozó­fiából vizsgáznak. Nem volt nehéz a felkészülés? — Nem éreztem annak. Tetszik a filozófia. — Említette, hogy szakmunkás. Mi a szakmája? — Erősáramú műszerész vagyok a Gelkánál. — A nemrég megnyílt, új szer­vizben? — Nem, egyelő­re Budapesten, de hamarosan én is itt fogok dolgoz­ni, csak gyűljön össze elegendő munka, megren­delés. — Ha Pesten dolgozik, hogyan került az egyetem kihelyezett tago­zatára? — Öt évig Po- mázon dolgoztam, s itt végeztem a marxista—leni­nista esti középis­kolát is. Farkas György elmesélte, hogy érettségi után ki­tanulta az elekt­roműszerész szak­mát, majd a po- mázi Árpád Szak­szövetkezet buda­kalászi telephe­lyére került. Ké­sőbb szervizvezető lett. Jól ismeri mindkét telepü­lést, Szentendrét, sőt Tahit is. Hely­ismeretre szüksé­ge is lesz, hiszen kijáró műszerésze a szentendrei Gel- kának. — Hajszálon múlt, hogy nem a rendőrséghez ke­rültem — mond­ja —, mert csel- gáncsozom, tíz évig a válogatott keret tagja vol­tam, s gondoltam, elmegyek önvé­delmi oktatónak. Ebben (mármint az oktatásban) van némi jártas­ságom : rendszere­sen edzem a fele­ségemet, és a filmgyárban a Kapaszkodj a fel- legekbe című szovjet—magyar koprodukcióban gyártott film egyik szovjet főszere- replőjét, Szvetlána Szvetlicsnaját ta­nítottam néhány fogásra. — Pedig nem ártana nekünk sem, ha ilyen ke­ménykötésű le­gény foglalkozna velünk — kapcso­lódik a beszélge­tésbe Horváth Fe­renc, a járási rendőrkapitány­ság hadnagya, aki szintén vizsgázó. — önképző jelle­gű testnevelés persze van, de csak saját neve­lésű oktató veze­tésével. — És az esti egyetem után? — kérdezem Farkas Györgytől. — Párttag va­gyok, az a célom, hogy folyamato­san képezzem ma­gam politikailag. Az esti egyetem 3 évének befeje­zése után a sza­kosítóidat is el szeretném végez­ni. Ez újabb két­évi tanulást je­lent. De még az­után sem kívá­nom abbahagyni, hiszen az önkép­zésnek is ezernyi lehetősége van. Be kell fejez­nünk a beszélge­tést, Farkas György követke­zik. — Nem illik ilyenkor szeren­csét kívánni — mégha a marxis­ta elmélettel nem is egyeztethető össze a babona. Az oldalt írta: Czibor Valéria Foto: Nagy Iván

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom