Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-30 / 25. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA m. évfolyam, 25. szám 1976. JANUÁR 30., PÉNTEK Tavalyi sikerek, idei feladatok Házgyári karnisok a GÖFÉM-bőI * Áprilistól dolgozik a présöntő üzem Eredményes évet zárt december 31-én a Gödöllői Fémtömegcikkipari Vállalat, ötvenmillió forintos tervüket — bár végleges adatok még nem állnak rendelkezésükre — hozzávetőlegesen egymillió 200 ezer forinttal teljesítették túl. Várhatóan idén sem csökken a kereslet a gödöllői kisvállalat termékei iránt ők. kétszáznyolcvanan Nagy Sándor, a vállalat igazgatója: — Február első napjaiban készül. el a tavalyi munka mérlege, mához egy hónapra pedig már az idei terv is ösz- szeáll. Az év végéig előre láthatóan 58 millió forintot kell termelnie a GÖFÉM-nek. Ekkora tervet teljesíteni nem gyerekjáték. Különösen akkor nem az, ha figyelembe vesszük, hogy a vállalat — a bedolgozókkal együtt — ösz- szesen 280 dolgozót tudhat magáénak. Sok nyugdíjast foglalkoztatnak és meglehetősen magas azoknak a száma is, akik csökkentett munkaidőben dolgoznak a .vállalatnál. A vállalat gödöllői telephelyén — mint az igazgató elmondotta — egyelőre semmiféle változás nem várható. Nem' született még végleges döntés a Szabadság téri autóbusz-pályaudvar helyéről, építése megkezdésének időpontjáról, így a GÖFÉM nyugodtan, háborítatlanul végezheti továbbra is munkáját. A fejlődés, a növekedés folyamata azonban megállíthatatlan. És ha a városban erre nincs mód, akkor máshol kell helyet keresni. Például Veresegyházon, ahol másfél év szívós munkájával új öntödeüzemet hoztak létre; tegyük mindjárt azt is hozzá: saját erőből. Az öntöde kokillázórészlegében már megkezdődött a munka. Az üzemben egyelőse hatan szorgoskodnak a gépek körül. A furgon utasai A présöntő részlegben hetek óta folyik a nyomáspróba. Alapos vizsgálatnak vetik alá a berendezéseket, mielőtt hétfőn délelőtt megkezdődne űz új üzemrész hatósági bejárása. — A présöntő üzemben február és március folyamán folytatják a nyomáspróbát. Az üzemszerű termelés megkezdése április elején várható — mondja Nagy Sándor. — A munkások két műszakban V: í- szítik majd az alumínium öntvényeket, A veresegyházi; üzem új feladatok elé állította a vállalat vezetőit. Meg kellett szervezniük a dolgozók kiszállítását. Először arra gondoltak, hogy autóbuszt bérelnek, később azonban úgy döntöttek, hogy a GÖFÉM vásárol egy kis nyolcszemélyes furgont. A gépkocsi műszakváltáskor fordul majd Gödöllő és Veresegyház között. A változások éve lesz az 1976-os esztendő. Másfél évvel ezelőtt arról számoltunk be olvasóinknak, hogy a budapesti 43-as számú Állami Építőipari Vállalat felmondta azt az egyezményt, amelynek értelmében a GÖFÉM házgyári karnisokat szállít. A kelendő portékára időközben ismét akadt vásárló, a miskolci házgyár, illetve a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat, mely hajlandó átvenni karnist, méghozzá minden mennyiségben. Vizsgázó újdonság Az idén egyébként új gyártmánnyal is előrukkol a GÖFÉM. Már javában folynak a szakítószilárdság- és élettartam-vizsgálatok új termékü- kön: az alumíniumból .készült párhuzamszorítón. Ha Víz új konstrukció kiállta a próbát, a termák az év közepétől kapható lesz a boltokban. Berkó Pál Élménybeszámoló, bál, KlOSZ-taggyűIés A veresegyházi Váci Mihály Művelődési Központban rendszeresen tart összejöveteleket az Utazók klubja. A legutóbb január 28-án, szerdán találkoztak a klubtagok, ezen az estén a jugoszláv tengerpartról hangzott el vetítettképes élménybeszámoló. Farsangi mulatságoknak is helyet ad a művelődési központ. Az iskola szülői munka- közössége január 31-én, szombaton este hét órai kezdettel menyecskebált rendez, aSere- no együttes közreműködésével. A következő napon február 1-én tizenhárom órakor kezdődik a veresegyházi úttörőcsapat rendezésében a jelmezes farsangi bál. A művelődési központ színháztermében este nyolc óráig táncolnak, szórakoznak majd a pajtások. A vidám összejövetel mellett komoly rendezvényre is sor kerül a napokban. Február 2-án, hétfőn, este nyolc órakor kezdődik a KIOSZ helyi csoportjának taggyűlése. Tanácskozott a szakmaközi bizottság Díjak a kirakatban Megtartotta január havi értekezletét a városi szakmaközi bizottság. Az ülés napirendjén több, az egész város lakosságát érintő tájékoztató szerepel pel. Epres János titkár az idei munkatervet ismertette, majd a bizottság társadalmi, kereskedelmi ellenőreinek jelentését ismertette. Felkérte a bizottság tagjait, , legyenek segítségére a körzetek tanácstagjainak és a lakóbizottságoknak, ők is tegyenek meg mindent a város fejlesztéséért, virágo- sításáért, csinosításáért. Epres János tájékoztatta a bizottságot, hogy az országos vásárokra március-április-jú- lius, továbbá október, november és december hónapok második vasárnapján kerül sor. Ezek országos kirakodó és állatvásárok lesznek. Április és október hónapok negyedik vasárnapjain kerül sor az autóvásárra. Egy jó hír a sport kedvelőinek: a szakmaközi bizottság megvásárolta a két gyönyörű serleget és a négy futball-labdát, s ezeket — a város kispályás labdarúgó-bajnokság díjait — az ÁFÉSZ-áruház kirakatában helyezik közszemlére. A bizottsági ülés zárásaként Sas Károly tanár tartott előadást és politikai konzultációt: „Hatékonyabb munkával az V. ötéves terv teljesítése cimmel’’. Tudósításunkat azzal zárjuk, amivel a bizottság munkaterve kezdődik: az ő dolguk segíteni Gödöllő város szervezett dolgozóinak és nyugdíjasainak érdekeit, elsősorban a közellátással, szociális és kulturális, továbbá közegészségügyi kérdésekkel kapcsolatban. Szorosan együttműködnek a tanácsi szervekkel és segíteni szeretnék a városi pártszervezetek, a Hazafias Népfront, a KISZ és a Vöröskereszt munkáját is. Cs. J. VÁROSTAKARÍTÓ GÉP A gödöllői Városgazdálkodási Vállalat szeretné gépesítéssel egyszerűsíteni és könnyíteni a köztisztasági munkát. Ennek érdekében két Skoda típusú szemétszállítót és két IFA seprőgépet rendelt a vállalat. Szadai kulturális mérleg Várják a Jancsi és Juliskát Szító Mária pedagógus 1975 januárja óta tanít a szadai általános iskolában. A fiatal tanítónő jó szervezőkészségű, tevékeny egyéniség, szinte vibrál körülötte a levegő. Az ő lelkesedésének is köszönhető, hogy 1975 májusában újjáalakított, otthonos művelődési házat avattak Szadán. Az első időkben még nem volt kinevezett igazgatója a háznak, de a tanítónő önkéntesen is annyi mindent vállalt, hogy a tanács és a falu közössége számára természetes volt: csak Szitó Mária lehet a szadai művelődési ház tiszteletdíjas igazgatója. Kilenc hónap kurta idő egy művelődési ház életébem A hasonló intézményekben többnyire ilyenkor még csak a terepszemlénél, az igények felméAz épület egységét az sem bontotta meg, hogy 1750-ben Grassalkovich Antal emeletet építtetett rá, hogy ezzel vendégfogadóvá alakítsa. A tanára felé eső szárnyat 1929— 31-ben Hack Endre tervei szerint mozivá építette át Brunner József. Boltos kapu, árkád A dísztelen, sima falú épületnek éppen egyszerűsége vonzó. Felül zárókővel díszített, legömbölyített sarokkövekbe ágyazott ivboltos kapuja, ugyancsak íves hajlású kapualja, harminc-, sőt a sarki toldalékkal negyvenméteres udvari árkádja, reneszánszra emlékeztető ablakai nagyszerűek. Helyenként még gótikus elemeket is találunk. Heltai Miklós (Folytatjuk) résénél tartanak. De Szadán másképp történt. A fiatal igazgató nem csupán papíron elemezgette, hogy mit kell csinálni, hanem tevékenykedett, szervezett. Munkájához segítőre talált a községi tanács elnökében és az általános iskola igazgatójában. Teázó kismamák Sturcz Zoltánná veresegyházi pedagógus vezetésével irodalmi színpad alakult, közülük néhányan’ részt vettek a legutóbbi Forrás-fórumon. A KISZ-korú fiatalok népi tánccsoportját Sulyok Lajos egyetemista vezeti. Már írtunk a szadai menyecskekórusról; megalakulása után alig néhány hónappal országos minősítést szereztek. Vezetőjük Szitó Mária. Az igazgatónő lelkesen beszélt arról, hogy szeptember óta a kismamaklub tagjai rendszeresen találkoznak. A csoport foglalkozásait Mészáros Istvánná védőnő vezeti. A fiatalasszonyok havonta egy alkalommal előadást hallgatnak egészségügyi, nevelési témákról. A húsz szadai kismama nem csupán passzív résztvevője az előadásoknak, megbeszélik közös gondjaikat, miközben kavargatják a citromos teát. A műyelődési háznak citera- zenekara is van. Mint Szitó Mária elmondta, pillanatnyilag az ifjúsági klubbal vannak csak gondok. A KISZ-tit- kár ógyanls jelenleg egy tanfolyam hallgatója, s nincs, aki helyettesítse, összefogja a fiatalokat. Persze, az is nehezíti a helyzetet, hogy nincsen rendben az ifjúsági klub helyisége. Nehéz dolog élénk klubéletet kialakítani, mert a szadai fiatalok eddig csak lapátoltak, építették otthonukat, s az igazi klubtevékenységnek nincsen hagyománya. A nyugdíjasokkal nincs ilyen gond, a klub húsz tagja szeptember óta havonként rendszeresen találkozik. Szüreti mularság fekete-fehéren A kis szadai művelődési házról példát vehetne járásunk több hasonló intézménye. Megnyitása óta rendszeresen váltják egymást a kiállítások. A művelődési házat a Székely Bertalan-évforduló tiszteletére rendezett országosan is jelentős gyermekrajz-kiállítással nyitották. Ezt követte az a képzőművészeti alkotótábor, melynek a művelődési ház és az iskola egyaránt otthont adott. Kiállították Szadán Szekeres Erzsébet szőnyegeit, László Lilla festményeit, és sokan látogatták meg a tanácsház épületében nyitott néprajzi kiállítást. A művelődési ház egyik kora őszi rendezvényének dokumentumaival a napokban is találkozhatunk a művelődési házban. A nagyteremben ugyanis január 27-én, kedden este kiállítást nyitottak Kresz Albert fotóművész felvételeiből. Kresz Albert, mint arról már hírt adtunk, hónapokon keresztül ismerkedett a járás községeinek népművészetével, s a vidékünkön készített felvételeket most Szadán láthatja először a nagyközönség. Egy több felvételből álló sorozat a szadai szüreti mulatságot idézi fel, más képek a Galga menti népművészeti találkozó emlékezetes pillanatait mutatják be, látható Reitmayer József, isaszegi fafaragó munka közben, kis vetítőkamrájában a népviseletes hévizgyörki mozi- gépész-asszony. a vérségi Marton Pálné, és sorolhatnánk még tovább. Amint Polonyi Péter, a járási hivatal népművelési felügyelője, a kiállítás megnyitóján elmondotta: ez a tárlat fotószociográfiának is nevezhető. Láthatjuk a képeken, hogyan élt, alakult járásunk 1975- ben. Szakkör falun kívül A művelődési ház fiatal igazgatónője szabadkozott, hogy vizsgái miatt nem tudta eléggé rendbehozatni a termet, ugyanis a sportkör a napokban itt tartotta az edzést, szokásuktól eltérően a labdát is rugdosták. De a fiatalok megígérték, hogy egy-két napon belül rendbehozzák a falat. Ez csak átmeneti állapot, ami gyorsan kijavítható, de vannak komolyabb gondjai is a szadai művelődési háznak. Nincsen raktárhelyiségük, s színészeknek való öltözőjük sem. Pedig szívesen fogadnak hivatásos művészeket. Legközelebb a Bartók Gyermekszinház vendégszerepei a faluban: az óvodásoknak és iskolásoknak a Jancsi és Juliska című darabot mutatják be. Ha nem sikerül fővárosi művészeket hívni, a sza- daiak utaznak Budapestre. Havonta egy alkalommal szerveznek színházlátogatást, ha szerencséjük van, még külön buszt is kapnak a Volántól, de olyan is volt már, hogy busszal, HÉV-vel ment a szadai kiscsoport színházba. Nem húzódoznak az utazástól. A közeli napokban még kihelyezett szakkör is indul. Megkérték László Lillát, hogy vezessen a szadai gyermekeknek képzőművészszakkört, de ő időhiány miatt nem tudta vállalni. Mégis megegyezés született. Szitó Mária vezetésével a szadai gyerekek minden kedden délután négytől hatig az Imre úti iskola képzőművész-szakkörének foglalkozásán vesznek részt. E sok csoport és tevékenység szervezéséhez azonban még a leglelkesebb ember sem elegendő. Szitó Mária elmondta, hogy a propagandában sokat segít a falu központjában levő élelmiszerbolt szocialista brigádja. Örszigethy Erzsébet Temploma is valószínűleg azért épült az országúinak a Hamvai-kúriával ellenkező oldalára — a mai katolikus kápolna helyére — hogy a környékbeliek is könnyebben elérhessék. Az 1352-beli határjáró leíró oklevél mondja, hogy a Gödöllő és Kerepes között szekerező-lovagló káptalani küldöttek Ökörtelektől, azaz délről jóval északnyugatnak fordulva rátértek a Kerepes és Gödöllő közötti budai „Via Magna” vonalra, vagyis a nagy útra. Lehet, hogy ezt csekély mértékben áthelyezte kissé északabbra l. Grassalkovich Antal a kastély építésekor, de lényegében eredeti nyomvonalát követte. Egy 1430-ban keletkezett határjárásról szóló oklevél (Veresegyház—Szada) is tanúsítja, hogy a határjárók Szadáról Szent-Jakabnak, (Tölgyes) felé fordultak, ahol érintették a Gödöllő és Kerepes közti budai utat. Egy török kori műemlék (1.) Vendégfogadóvá alakították Barta Gábor, a Valóság decemberi számában kifogásolja, hogy Nemesküfty György j valóságosnál csekélyebbre becsüli középkori kultúránkat, holott Magyarországnak éppúgy meglennének a maga nagyszerű műemlékei, középkori kultúránk tárgyi jelei, mint például a nyugati országoknak, ha el nem pusztulnak azok a hadas időkben. Nem a vitához szólok hozzá, csupán az az igazság ragadott meg, hogy mi minden teme- tődött itt el, s hányszor kellett újrakezdenünk az építést, a világnak ezen az ütközőpontján. Földszintesnek épült A Történelmi Emlékbizottságba való bekapcsolódása előtt még a Habsiburg-párti Szegfű Gyula is megírja, hogy a török kiűzésekor nem a török, hanem a Habsburg-ka- tonaság „nemest és jobbágyot szekérbe fog, az utakon rabol, gyümölcsfákat kivág, házakat éget”; az országban alig van emberi lakás. Mennyire meg kell hát becsülnünk nekünk gödöllőiek- nek, hogy városunkban még török kori épület is van, a Szabadság út és a Szabadság tér sarkán álló úgynevezett moziiskola, amely városunk legrégibb műemléke. (A kastély 1744—50 között, de a mo- ziiskola 1660—61-ben épült). Ezért is született meg a határozat, hogy az épületet meghagyják, beillesztik a város- rendezési tervbe. A moziiskola tehát még a törökkorban éniilt, annak építette még földszintes formában nemesi kúriának Hamvast Ferenc, aki Kürthy Vámossy István unokaöccse, Mocsár Balázs veje, s ezek halála után végül az összes török kori birtokosok örököse. A ház megépülése annak az országút mellé, illetve közelébe való települése mutatja, hogy Gödöllő vezetősége jó viszonyt tartott fenn a törökkel, továbbá a rendfenntartó karhatalom — a török által engedélyezett, s Fülekről intézkedő, Pest megye által szervezett parasztvármegye gödöllői hadnagysága — eredményesen védte a közbiztonságot. A tanúsító határjárás A Hamvai-kúriának az idők folyamán igen sokféle rendeltetése volt. Eleinte földszintes nemesi lak, majd felma- gasítása után az urasáig által bérbeadott vendégfogadó, s az ellenőrizhetetlen hagyomány szerint a Grass alkovich-ha)- dúknak, gránátos katonáknak is volt itt szállása, vagy legalábbis szolgálati helyisége. A XIX. század elején patika nyílt meg a Szabadság tér felőli részen, az udvaron pedig kocsiszín volt, egy gyorskocsi-vállalat állomása. A vendégfogadó tulajdonosa a XIX. szárad derekán a Vohlmann család. Az emeleten színházterem volt, az egész — akkor már Erzsébet királyné szállónak nevezett — épületet igénybe vette 1911 után a minorita gimnázium. Volt aztán egy községi hivatal, polgári iskola, hadikórház, általános iskola, ma pedig napközi otthon konyhával, étteremmel, s itt nyílt meg 1972-ben az emeleten a gödöllői helytörténeti szoba is. Ez a változatos sorsú épület valóságos átjáró ajtó Gödöllő múltjához. Régi idők hangulatát, titkait őrzik a sima, sárga falak, s mellette az egykori országút pora, amely még itt-ott kibúvik a burkolat alól. Gödöllő a török uralom végén megnövekedett, viszonylag virágzó község.
