Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-30 / 25. szám

■nem 1978. JANUAR 30., PÉNTEK Tanácskozás a megyei szakigazgatási szervek éves tevékenységéről összapparátusi értekezleten tájékoztatta tegnap dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács el­nöke a megyei szakigazgatási szervek dolgozóit. A tanácsko­záson részt vettek a megyei tanács tisztségviselői, vala­mint dr. Gulyás Ilona, az MSZMP megyei tanácsi appa­rátusi bizottságának titkára, dr. Várady Albert, a Közalkal­mazottak Szakszervezete me­gyei bizottságának titkára, a városi tanácsok és a járási hi­vatalok elnökei is. A megyei tanácselnöki tájé­koztató elemezte a megyei >a- nácsapparátus eredményeit a IV. ötéves terv sikeres teljesí­tésének elősegítésében és szólt az elkövetkező feladatokról, a megyei tanács dolgozóinak er­kölcsi megbecsülését, élet- és munkaikörülményeinek javítá­sát szolgáló intézkedéseikről. fUf n. 1976. január 30. — •fin » Péntek, Martina napja. A nap kél 7.15 — nyug­szik 16.40 órakor. A hold kél 6.17 — nyug­szik 16.14 órakor. Barkács A dunavarsányi általános is­kolában különböző szakkörök állnak a tanulók rendelkezésé­re. A barkácsszakkör havon­ként megrendezi kiállítását. — Színházi bemutató. Az Állami Déryné Színház feb­ruár elején mutatja be Ily- lyés Gyula Testvérek című drámáját. — Űtfejleszlés. Pest; me­gyében az idén 1,8 milliárd forintot fordít építkezésre, fenntartásra, korszerűsítésre a KPM Budapesti Közúti Igazgatósága. Szentendreiek, figyelem! Értesít­jük a lakosságot, hogy a szent­endrei HÉV-végállomás mellett levő Dózsa György úti római ka­tolikus temetőben levő valameny- nyi sír és sírbolt szanálásra ke­rül 1976. november CO-ig. Felkér­jük az érdekelt hozzátartozókat, hogy elhaltjaiknak a helyi új köztemetőbe vagy más terület temetőjébe való áthelyezéséveli kapcsolatos megbeszélés céljából helyi fiókunkat (Szentendre, Dó­zsa Gy. u. 2.) felkeresni szíves­kedjenek. Jelentkezési határidő: 1976. július 30. A határidő eltelté­vel mindazon elhaltak közös sírba lesznek temetve, akiknek hozzá­tartozói a bejelentést elmulasztot­ták. KITÜNTETÉS A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa G. Beke Mar­git műfordítónak sok évtize­des kiemelkedő műfordítói tevékenysége elismeréséül a Munka Érdemrend arany fo­kozata kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést dr. Mar- czali László kulturális mi­niszterhelyettes adta át. Elsősorban nyugaton és északon felszakadozó felhőzet. Elénk, időnként erős, helyen­ként viharos lökésekkel kísért északi, északkeleti szél. Több- l'elé hófúvás. Hideg idő. Vár­ható legmagasabb nappali hő­mérséklet mínusz 1—mínusz 4 fok között. — Gépek Egyiptomnak. A Pestvidéki Gépgyár az Egyiptommal kötött szerző­dés alapján várhatóan mint­egy 5 ezer dollár értékben szállít huzalzománcozó gépet az idén. II. RÁKÓCZI GYÖRGY HAROMSZAZÖTVENÖT EVVE^ EZELŐTT, 1621. január 30-án született Sá­rospatakon — és 39 éves ko­rában, 1660 júniusában halt meg ín'agy váradon — II. Rákó­czi György erdélyi fejedelem, I. Rákóczi György és Lórántffy Zsuzsanna fia. Küzdelmes, nehéz időszak­ban élt, 19 évesen lett váradi főkapitány és Bihar vármegye főispánja. Az országgyűlés még apja életében, 1642 feb­ruárjában fejedelemmé válasz­totta. 1644-ben, a III. Ferdinánd osztrák császár elleni háború idején Erdély kormányzója volt, s apja halála után, 1648 októberében lépett trónra. Kezdettől a lengyel korona megszerzésére törekedett. 1649- ben szövetségre lépett a kozá­kok hetmanjával, Chmielnicki Bogdánnal, majd 1653-ban hű­béri fennhatósága alá vonta Moldvát és Havasalföldet. 1657 januárjában ■— nem törődve a török Porta tiltakozásával — a svédekkel szövetségben hadat indított János Kázmér király ellen, de végül kénytelen volt a lengyelekkel megalázó felté­telű békét kötni. A hazatérő erdélyi sereg a tatárok fogsá­gába került, s Rákóczinak cse­kély kísérettel sikerült csak visszajutnia Erdélybe. A Por­ta szembefordult a nagyravá­gyó és engedetlen vazallussal, s a fenyegetett erdélyi rendek előbb Rhédey Ferencet, majd annak lemondása után Bar- csay Ákost választották feje­delemnek. II. Rákóczi György ugyan mindkettő ellen győzedelmes­kedett, de 1660 májusában a szászfenesi csatában a budai pasa szétszórta seregét, s a fe­jedelem a csatában kapott fejsebébe belehalt. — Vezetőképzés. A rácke­vei Aranykalász Tsz vezetői február 5-én felkeresik a MŰM Számítástechnikai In­tézetét, ahol a számítástech­nika alapjaival és a korsze­rű szervezés irányelveivel, módszereivel ismerkednek meg. — Túl az 1 milliárdon. Az Ipari Szerelvény- és Gépgyár tervek szerint 1976-ban 1 milliárd 279 millió forintos termelési értéket állít elő, jó­részt külföldön is keresett armatúrákból: különböző szelepekből, gömbcsapokból. Egy percre.. A férj egy átmulatod éj­szaka után a feleségéhez: — Ne haragudj, drágám, hogy éjszaka holtrészegen és a szemem alatt kék fol­tokkal keveredtem haza. — Hát a kék foltok ép­penséggel még nem voltak a szemed alatt — nyugtatja meg a felesége. — Több járda. Az elmúlt öt év alatt jelentős mennyi­ségű járdát építettek Gyöm- rőn. A nagyközségi tanács 340 ezer forintot költött erre a célra. — Alumínium szerkezetek. A Magyar Hajó- és Daru­gyár váci gyáregysége a konténergyártás mellett kö­rülbelül 60 millió forint ér­tékű aluumínium szerkezetet készített; ebből készültek a váci és a kőbányai művelő­dési központ és a Császár uszoda tetőszerkezetei. — Megtakarítás. A vállalt 10 millió forint helyett 18 milliót takarítottak meg szi­gorúbb anyag és energia- gazdálkodással a Mechanikai Művek szocialista brigádjai. A februárban sorra kerülő gyáregységi munkásgyűlése­ken újabb, az idei évre szó­ló felajánlásokra számít a vállalat vezetősége. — Javuló vízellátás. A Du- namenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat Zebegényben elkezdte a már elkészült űj kút bekötését. Ezt a munkát, mely 1976-ban fejeződik be, a vállalat sa­ját beruházásában végzi. EGY ERDÖMÉRNÖK PÄRATLAN GYŰJTEMÉNYE Varga Gábor soproni erdőmérnök figyeli a növények virágzását, termésük beérését, s diafelvéteiekcn örökíti meg a természet megúj­hodásának érdekes pillanatait. Gyűjteménye jelenleg 6500 diából áll, amelyet megfelelő kartotékrendszer egészít ki. A KGST könnyűipari bizottsága Győrött Csütörtökön Győrbe láto­gattak a KGST könnyűipari állandó bizottságának tagjai. A vendégeket Háry Béla, az MSZMP Győr-Sopron megyei bizottságának első titkára, Lakatos László, az MSZMP Győr városi bizottságának el­ső titkára és Lombos Ferenc, a megyei tanács elnöke fo­gadta a megyei pártbizott­ság székházában. Győr-Sop­ron megye iparáról és me­zőgazdaságáról Háry Béla első titkár tartott tájékoz­tatót. A vendégek ezután a győri Graboplast Pamut­szövő- és Műbőrgyárba lá­togattak. Jankovich Nándor vezérigazgató beszámolt az elmúlt évek során végrehaj­tott nagyszabású rekonst­rukció eredményeiről, és szólt a mostani tervidőszak el­képzeléseiről. A szocialista or­szágokba exportált műbőr mennyisége — mint elmon­dotta — 1980-ra meghaladja az évi 10 millió négyzetmé­tert. A vendégek megnézték az üzemcsarnokokat, köztük a 17 ezer négyzetméter alap- területű műbőrgyártó nagy­csarnokot. Balesetek a síkos úton Szerdán este Dabas határá­ban, az 5. számú főútvonalon Illés Sándorné 31 éves egyete­mi hallgató, ceglédi lakos sze­mélygépkocsijával megcsú­szott és összeütközött a vele szemben szabályosan közleke­dő dr. Gulyás József 49 éves orvos, garai lakos személygép­kocsijával. Illés Sándorné sú­lyos, nem életveszélyes sérülést szenvedett. Későn este Vác és Vácrátót között, a csörögi MÁV-állo- más előtt Balázs Mihály 38 éves segédmunkás kiállt az út közepére, hogy autót fogjon, „stoppoljon”. Az arra haladó Palicsányi János 21 éves gép­kocsivezető, rádi lakos teher­gépkocsijával elgázolta. Ba­lázs súlyos, nem életveszélyes sérülést szenvedett. 'JETI FILMJEGYZET A tudós magánélete A visszapillantó — oknyo­mozó szerkesztésmód gyakran alkalmazott filmdramaturgiai fogás. Sok krimi követi ezt a módszert, de bizonyos témák­hoz akkor is jól illik, ha azok nem bűnügyi jellegűek. Jev- genyij Hrinyuk szovjet ren­dező új filmje is ezt a dra­maturgiai megoldást választja, noha a film — A tudós ma­gánélete — távol áll a krimi bármely változatától. A történet akkor kezdődik, amikor főhőse, egy kutatóin­tézet kiváló tudós vezetője, már halott. Halála nem rejté­lyes: egy új kísérlet közben érte a tragikus baleset, öz­vegye annyira megrendült, hogy hónapokon át szinte min­den emberi kapcsolatot meg­szakított, a magányba húzó­dott vissza fájdalmával. Va­laki azonban felveti, hogy a tudós életéről érdemes lenne filmet készíteni. Egy szívós, rámenős, de jó lélektani ér­zékű dramaturg addig erőskö- dik, hogy a más forrásokból összeszedett anyagokhoz, fel­tétlenül szükséges lenne a tu­dós feleségének kiegészítő el­beszélése is, míg végül az asszony rááll, s elmeséli a tu­dós feleségeként töltött évek történetét. A film lényegében tehát emlékidézés: egy boldog, sze­rető asszony idézi fel egy nagy tudós és kiváló ember mellett leélt hosszú időszak eseményeit. Pontosabban: azo­kat az eseményeket, melyeket ő fontosnak tart amelyek az ő emlékezetében valami miatt lényegesként maradtak meg. így aztán, míg kikerekedik a tudós emberi arculata, egyben felvázolódik az asszony jelle­me, gondolkodásmódja, belső világa is. Mindez így elmond­va azonban nem érzékelteti, hogy a film a jó dramaturgiai ötlet és a kitűnő szereplők dacára sem tud igazán érde­kessé válni. A hiba elsősorban talán az, hogy a megeleve­nedő emlékképekből nem tud­juk meg igazán alaposan, mi­lyen ember is volt a tudós — azaz, munkatársai és barátai által használt nevén: a Pa­rancsnok —, illetve, amit meg­tudunk róla, az bizony eléggé közhelyes, és nem sokkal ér­dekesebb, eredetibb egyéniség bontakozik ki az asszony ön­vallomásszerű szavaiból sem. A három főszerepet jeles színészek játsszák: Alisza Frejdlih a - feleség, Vaszilij Lanovoj a tudós, Innokentyij Szmoktunovszkij pedig a dra­maturg szerepében próbál mé­lyebb, hitelesebb dimenziót adni a figuráknak. Keserű csokoládé — Halálos gázolás. Pomáz határában Milbick György 49 éves állategészségügyi al­kalmazott, solymári lakos fi­gyelmetlenül, tiltott helyen lépett a vasúti sínekre, és az arra haladó HÉV-szerel- vény halára gázolta. — Anyagi megbecsülés. A Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat 1975-ben mintegy 2 millió forint bér jutalmat fi­zetett ki legjobb dolgozóinak. Sokat hallunk — olvasunk a nyugat-európai tőkés orszá­gokban dolgozó vendégmunká­sokról. Ezek a többnyire olasz, görög vagy török — kisebb számban jugoszláv — munká­sok általában a hazájukban fel nem lelhető munkalehető­séget keresik és találják meg a jóval gazdagabb, s bizonyos munkakörökben komoly mun­kaerőhiánnyal küszködő nyu­gati államokban. Az olasz rendező, Franco Brusati most újabbal szaporí­totta az e témakörbe tartozó filmek számát Az ő hőse, Nino, a már nem fiatal, de igen rokonszenves külsejű pin­cér, olasz származású, s egy svájci előkelő étteremben dol­gozik. Sorsa semmivel se jobb, mint vendégmunkás tár­saié, legfeljebb a munkahely elegánsabb, s a keresete ked­vezőbb egy kicsit, mint az átlagé. Ninot viszont éppúgy megaláztatások érik, éppúgy függ a vendégek vagy a főnö­kei szeszélyétől, éppúgy meg kell küzdenie a vendégmun­A rádió és televízió műsora KOSSUTH RADIO 4.25—7.59: Jó reggelt! — Zenés műsor. 8.00: Hírek. Időjárásjelen­tés. 8.05: Műsorismertetés. 8.20: A mai nap kulturális programjából. 8.27: Zenekari muzsika. Közben: 8.50: Tolnay László írása. 9.34: Óvodások műsora. 9.53: Lottósor­solás ! Közvetítés az 5. heti sor­solásról. 10.00: Hírek. Idő járás je­lentés. W.05—10.35: Iskolarádió. 10.35: Gyulai Pál versei. 10.40: Ivan Petrov énekel. 11.00: Gondo­lat. A rádió irodalmi lapja. 11.43: Falusi mulatságok minden évszak­ban. — XVII. századi olasz szer­zők művei, Gál Zsuzsa fordításá­ban. 12.00: Déli Krónika. Lottó. 12.20: Játék és muzsika tíz pe?c- ben. 12.30: Reklám. 12.35: Táncze­nei koktél. 13.20: Népdalok, nép­táncok. 14.10: Kóruspódium. 14.25: „Nyitnikék.” — Kisiskolások mű­sora. 15.00: Hírek. Idő járásjelen­tés. 15.10: A cigányprímás. Rész­letek Kálmán Imre—Harsányi Zsolt operettjéből. 15.59: Hallgatóink fi­gyelmébe! 16.00: A világgazdaság hírei. 16.05: Gyöngyök és asszo­nyok. Somerset Maugham két el­beszélése. 16.33: Berlioz operáiból. 17.00: Hírek. Időjárásjelentés. 17.05: Debussy: Prelűdök. — -1. kötet. 17.39: Harangozó Teréz énekel. 17.55: Máder László műsora. 18.25: Üj könyvek. 18.28: Hallgatóink fi­gyelmébe! 18.30: Esti Magazin. 19.15: A denevér. Három részlet Johann Strauss operettjéből. 19.35: Az MRT szimfonikus zenekarának hangversenye az ifjúságnak. Köz­ben: 20.20: Láttuk, hallottuk — a színházban és a moziban. 20.35: Hírek. 21.25: Katedra. Pedagógu­sok műsora. 21.45: Verbunkosmu- zsika. 22.00: Hírek. Időjárásjeien- tés. 22.15: Sporthírek. 22.20: Kul­csár István írása. 22.30: Eliszo Virszaladze zongoraestje a Zene- akadémia kistermében. 23.45: Id- rányi Iván táncdalaiból. 24.00: Hí­rek. Időjárásjelentés. 0.10: Opera­áriák. 0.25: Műsorzárás. PETŐFI RÁDIÓ 4.25—7.59: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora. 8.00: Hírek. Időjá­rásjelentés. 8.03: Nótacsokor. Köz­ben: 8.30* Eírek. 9.08: Szuhay Ha­vas Ervin írása. 9.23: Munkahelyi testnevelés. 9.30: Hírek. 9.33: Tánc­zene Varsóból. 9.53: Lottósorsolás! Közvetítés az 5. heti sorsolásról. 10.00—11.50: A zene hullámhosszán. 11.50: Bán János jegyzete. 12.00: Részletek Abrahám Pál Bál a Sa- voyban és Viktória című operett­jeiből. 12.30: Hírek. 12.33: Ernest Ansermet vezényli a Suisse Ro- mande zenekart. 13.30: Hírek. 13.33: Ifjúsági album. 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. 14.00: Kettőtől ötig... A Petőfi rádió zenedél­utánja. Jó utat! Közben: 14.30— 14.35: Hírek. Körzeti időjárásjelen­tés. 14.45: A beat kedvelőinek. 15.30: Hírek. 15.33: Műsorismerte­tés. 15.36: Irodalmi rejtvényműsor tíz percben az AKV 609. sz. köny­vesboltjából. 15.46: Rivaldafényben. Közben: 16.30—16.33: Hírek. 17.00: Az Ifjúsági Rádió órája. 18.00: Ré­gi híres énekesek műsorából. 18.30: Hírek. 18.33: Századunk mu­zsikájából. 18.56: Híres együttesek műsorából. 19.20: Jó estét, gyere­kek! 19.30: Az Ifjúsági Rádió mű­sora. 20.05: Az Akkord együttes énekel, a moszkvai RTV esztrád- zenekara játszik. 20.30: Hírek. 20.33: Fábián Gyula műsora. 21.26: A Rádió Dalszínháza. Közben: 22.30: Hírek. 23.14: Szimfonikus könnyűzene. 24.00: Hírek. Időjá­rásjelentés. 0.10: Műsorzárás. 3. MŰSOR 14.00: Hírek. 14.03: Műsorismerte­tés. 14.05: Donizetti operájából. 15.00: Hangverseny Haydn művei­ből. 16.00: Hírek. 16.03: A régi és az új mezsgyéjén. 16.58: Dzsessz- felvételckből. 17.30: Kondor Kata­lin műsora. 18.00: Hírek. 18.03: Ze­nekari muzsika. 19.15: Iskolarádió. 19.30: Hírek. 19.33: Herman Ottó: A népköltés madarai. Részlet a nagy magyar tudós kiadatlan mű­véből. 20.00: Egy falusi mizantróp. Gozsdu Elek elbeszélésének rádió­változata. 20.30: Kamarazene. 21.53: Eszmecsere — irodalomról, művészetről. 22.23: Zenei panorá­ma. 23.00: Hírek. Idöjárásjelentés. 23.15: Műsorzárás. TELEVÍZIÓ 9.00: Tévétorna. 9.05: IskolatévC. Földrajz (ált. isk. 6. oszt.). Olasz tájak és városok. 9.35: Telizsák. Óvodások műsora. 10.05: Történe­lem (ált. isk. 8. oszt.). Ezernyi fajta népbetegség. 12.10: Angol nyelv (középisk. III—IV. oszt.). People You Meet. Az utazási iro­da. 14.05: Iskolatévé. Földrajz., 14.55: Történelem. 16.30: Irány az egyetem! Előkészítő a felsőfokú felvételi vizsgákra. Hőtan — II. 17.18: Hírek. 17.25: Kuckó. 17.55: Melyiket az ötezerből? Pályavá­lasztási műsor gyerekeknek. A ba­romfitenyésztő. 18.10: Attila. Ri­portfilm. 18.35: öt perc meteoroló­gia, 18.40: Hétköznapok politikája. Vn/l. Gazdaság és tulajdonviszo­nyok. 19.10: Reklámműsor. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Idősebbek is elkezdhetik. Tévé­torna. 20.05: Szín-JATÉK-szín. Színházi vetélkedősorozat. II. Víg­színház. 21.35: „Szeretni tehozzád szegődtem/’ — „Vallomások” a szerelemről. 22.20: Tv-híradó, 3. 2. MŰSOR: 20.00: Mi is a dal? Herz Ottó mesterkurzusa. II. rész. 20.30: A világ n;fgy cirkuszai. Ame­rikai filmsorozat. „A gyönyörű asszonyok cirkusza.” 20.55: Tv- híradó, 2. 21.15: Szarvascsapáson. Szovjet rövidfilm. 21.35: Tisztes úriház. Magyarul beszélő francia tévéfilmsorozat. Ví rész. Ma 18.10-kor a tévében: Attila Riportfilm. Knall István rendező-operatőr mondja lapunk számára: — A történet, amit filmte rögzítettem, egy fiatalember­ről szól, Tátrai Attiláról, aki saját akaratereje és barátok, is­merősök támogatása révén alakította sorsát, s igyekezett megtalálni helyét a tá/rsadalomban. Pedig ez az ő esetében sokkal nehezebb volt mint az emberek többségének. — Mi nehezítette meg ezt számára? — A Bakonyszent lászión született kisfiú ugyanolyan élénk, okos gyerek volt mint társai — egészen ötéves koráig. Ekkor megbetegedett: gyermekparalízis támadta meg a lá­bait. És azóta is csak mankóval vagy tolókocsiban képes köz­lekedni. Én Attila sorsán példázva, azt kíséreltem meg bemu­tatni ezzel a filmmel, hogy milyen mérhetetlenül nehéz an­nak a sok-sok gyereknek — a statisztika szerint minden öt­századiknak —, aki paralízisen esett át; a beilleszkedés, a pá­lyaválasztás, a révbejutás, s hogy milyen nagy szükségük len­ne a társadalom összefogására, segítésére. — Miben állhatna ez a segítség? — A paralízises gyerekek — mopt már többnyire fiatal­emberek, mivel hét év óta, a Sabin-cseppek alkalmazása óta más a helyzet ezzel a betegséggel — ugyanolyan képességek­kel rendelkeznek, mint bármelyik hasonló korú társuk, csa>k- hát rettenetesen akadályozó tényező a mozgásképesség fogya­tékossága. Például ismerek egy paralízisen átesett közgaz­dászt, aki, három éve nem tud állást találni, mivel nem tud elmenni otthonról. Vállalom, hogy nemcsak szólok, kiáltok: segítsünk, fogjunk össze ezekért a társainkért! kások munkaerő-kankurren- ciájával, mintha ipari dolgozó tenne. S mivel ráadásul meg­lehetősen peches ember is, kiteszik az állásából. És ek­kor kezdődik el az a kálvária, aminek a végigkísérése a film legértékesebb része. Nimo, az állástalan, lejárt tartózkodási emgedélyű idegen, egyszerűen nem leli a helyét a gazdag Svájcban. Minden vállalkozása balul ült ki, még a megtakarított pénze is el­vész egy szerencsétlen ötlet .következtében. Végül is egy ’szinte 'emberi lét alatti’ nívón élő családhoz kerül: az olasz família egy tyúkfarmon dol­gozik, s a tyúkólaik egyikében lakik. Keserű kicsengésű, itt-ott érzelmeskedő, máshol erős ko­médiái elemeket alkalmazó film az eredetileg Pane e cioccolata, azaz Kenyér és csokoládé című alkotás. Kissé heterogén stílusa, enyhe szen- timentalizmusa alól is kiüt­közik a vendégmunkások sor­sa miatt érzett aggodalom. A pincért játszó Nino Manfredi (kitűnő szinkronhangja Garas Dezső) nagyszerűen oldja meg feladatát. A bronz karkötő Szenegáli film — ez önma­gában is érdekes. Hiszen szin­te semmit sem tudunk az af­rikai országok filmművészeté­ről, az ott készült filmek pe­dig a legritkább esetben jut­nak el hozzánk. Ilyen a most bemutatott film is, melyet Tidiane Aw rendező írt és forgatott. Hőse, Issa, egy apró szenegáli falu nehéz körülményei, rossz munkalehetőségei elől a vá­rosba megy, mert azt reméli, ott jó munkát talál, pénzt szed össze, s akkor feleségül veheti szerelmesét, Aminatát. A fiú azonban csalódik, min­den kísérlete, hogy becsületes munkával megélhetéshez jus­son, végül is kudarcot vall. s szinte törvényszerűen válik belőle bűnöző — de itt meg a törvény keze éri utói, s a rendőrök elől menekülve, le­zuhan egy sportstadion tetejé­ről és halálra zúzza magát. Tidiane Aw meglepően jó ritmusérzékű rendező, igen alaposan ismeri a kalandfil­mek szerkesztési követelmé­nyeit is; de ezeket az eleme­ket jelentős társadalmi mon­danivalója közérthetőbbé té­tele érdekében alkalmazza. A főhőst játszó lsseau Niang ra­gyogó adottságokkal rendel­kező, kitűnő színész; már csak őmiatta is érdemes megnézni a filmet. , Takács István

Next

/
Oldalképek
Tartalom