Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-29 / 24. szám

Sütemény — tanműhelyben A Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola sütödéjé­ben többféle finom péksütemény készül. Képünk az előkészí­tő munka egyik mozzanatát örökítette meg: Radácsi Mária az alapanyagokat méri ki. Bálint Lajos felvétele JEGYZET Vészesen gö ? Az idős asszony három­szor is megkérdezte, hogy hova megy az autóbusz, s ugyanannyiszor elmondta: nehezére esik a járás. Gyalog a buszpályaudvar­ról még a piactérig sem jutna el, pedig oda igyek­szik. Sehogy sem igazodott el a tömegben.' Az ülőka­lauz előtt topogott, a je­gyét szorongatta, s nagy zavarában nem tudott a piactérnél leszállni, hiába állt a busz percekig, hiába igyekeztek segíteni a mel­lette állók. Ereje elhagyta, és amikor a busz megin­dult, elsírta magát. A ka­lauz csengetett még egy- szer-kétszer, de nem le­hetett hallani. Az utasok a vezetőnek kiabáltak: Áll­jon meg! Van még le­szálló! Egy férfi a vész­csengőt nyomkodta. Ered­ménytelenül ... A GA 21—GS rendszámú, Cegléd—Kecskemét közölt közlekedő csuklós autóbusz január 27-én, déli tizen­két órakor, a városban megengedett nyugodt tem­póban haladt a következő megállóig. De mire jó a vészcsengő? /\ PESTMEfrYEI HIRLA P KÜLÖN FC 1 /V DÄ S A XX. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM 1976. JANUÁR 29., CSÜTÖRTÖK Pedagógiai kísérletek Tanintézet — bukás nélkül Országosan is kimagasló eredmények az Arany János Általános Iskolában A jelen és a távlatok Bevált a gyermekgondozási segély rendszere Az elmúlt évtized talán leg­többet vitatott szociálpolitikai intézkedése a gyermekgondo­zási segély volt. Kezdetben — ahogy ez már nálunk szokás — mindenki mindennel egyet­értett, 'mindenki örömmel, s e.z akkor még világszerte fel­tűnést keltő kezdeményezés­nek kijáró lelkesedéssel üd­vözölte az intézkedést. Aztán — ahogy ez szintén lenni szo­kott — először csak E.zükebb szakmai körökben, később már nyilvánosan is megjelen­tek az ellenvélemények, az aggodalmak, a ,,mehet-e ez igy tovább?!’’ — típusú töp­rengések, s még később, egy­re többen lettek azok — első­sorban az ipari körökben —, akik kifejezetten kérdésessé tették a gyermekgondozási se­gély tarthatóságát. Eddig 630 ezren Az igazság kedvéért meg kell jegyezni: az ellenvélemé­nyek, az aggályoskodások nem voltak éppen alaptalanok. A segély bevezetése gyakorlati­lag egybeesett a munkaerő szempontból „hét szűk esz­tendőnek” számító korszak kezdetével, s való igaz, nép­gazdasági méretekben is, de az egyes munkahelyeken is a munkaerőtervek elkészítése­kor figyelmen kívül hagyták a gyermekgondozási segély ha­tását. Márpedig 1967. január 1. óta 630 ezer anya vette igénybe a segélyt, s közülük csak 380 ezren tértek vissza korábbi munkahelyükre, vagy — ez sem volt ritka — vala­milyen más munkahelyre. Eb­ben a munkaerőínséges vi­lágban több mint 600 ezer ember ideiglenes vagy éppen végleges kiválása a termelő- munkából — persze, hogy ér­zékeny, mi több: nehezen ki­védhető veszteség. Különösén nem csupán a bölcsődei gon­dok enyhítése miatt. Túlhaladott vita A gyermekgondozási se­gélyrendszeren — ahogy ezt a közelmúltban hozott kormány- intézkedések is igazolják — időnként lehet módosítani, igazítani. Most lehetővé tet­ték a segélyezés többszöri megszakítását, azt, hogy a se­gélyt igénybe vevők, illetve a nyugdíjasok elvállalják má­sok gyermekeinek gondozását, s kísérletképpen megvizsgál­ják a gy érmék gondozás i sza­badságon levők bedolgozói munkakörben való foglalkoz­tatásának tapasztalatait. De a kormány — a kedvező tapasz­talatok alapján — egyértel­műen és határozottan foglalt állást a segélyrendszer mel­lett, s ez azt is jelenti, hogy túlhaladottak a gyermekgon­dozási segély fölötti viták. V. Cs. Az International Evalua­tion of Educational Achieve­ments, az oktatás eredmé­nyességét vizsgáló nemzetkö­zi szervezet néhány éve tizen­három országban, egyebek kö­zött az általános iskolás ko­rú gyermekek olvasásának minőségi szintjét mérte fel. Magyarország a kilencedik helyre került, s ez sajátos pontrendszerben 15,7 pontot jelentett. A nagykőrösi Arany János Általános Iskolában az 1974/75-ös tanévben azonos korú gyerekekkel végzett fel­mérésének eredménye: 20,8 ’ pont. Osztályozás objektívon Az országos átlagot messze meghaladó eredmény okait kutatva, az itt folyó oktató­nevelő munkáról kérdeztük dr. Kovács Gábor igazgatót. — Iskolánk történetében először, egyetlen diák sem bukott meg az elmúlt fél­évben. Erre az egész tantes­tület igen büszke. — A bukásokat egyszerű elhatározás alapján is meg le­hetne szüntetni. Itt hogyan sikerült? — Évtizedes kitartó munka eredményeként, és nem admi­nisztratív eszközök révén. Ez a nálunk alkalmazott ered­ménymérő módszerekkel is igazolható. Régebben a pe­dagógusok személyes tapasz- talátok, benyomások alapján ítélték meg a tanulókat. Ma már jól kidolgozott módsze­reket is alkalmazunk e célra. Ezek számszerűen és ponto­san jelzik a tanulás eredmé­nyességét. Az országos érvé­nyű tantervet úgy állították össze, hogy anyaga mindenki számára elsajátítható legyén. Természetesen nem minden Gazdálkodós: áj rendszerben A Nagykőrösi Állami Gazda­ságban most készítik a múlt évi gazdálkodás mérlegét. A gazdaság tavalyi munkájáról és eredményeiről beszélgettünk Kovács Sándor igazgatóval. — Az elmúlt esztendőben csak a kukorica termése volt megfelelő — mondotta. Ter­mesztésében hazai és külföldi fajtákkal évek óta kiemelkedő hoza­mokat érünk cl. — Gondot jelentett a mun­kaerőhiány, ezt fokozott gépe­sítéssel igyekszünk pótolni. Leginkább azonban rossz idő­járás okozta terméskiesések rontották a terméseredménye­ket. — Hogy a jövőben a lehe­tőségekhez és az időjáráshoz alkalmazkodhassunk, ez évtől új gazdálkodási rendszert vezettünk be. A korábbi kerületi beosztás he­lyett növénytermesztési, állat- tenyésztési, erdészeti-építő, szolgáltató és szállító főágaza­tokban folyik a gazdálkodás. — Az idei tervek nagy rész­ben készen vannak, s most dolgozunk az ötéves távlati terv összeállításán is. A téli munkák az új rendszer­ben egyenletesebben, nagyobb ■lendülettel haladnak. K. L. * Átmeneti kényelmetlenség után Korszcrüsitett iparcikkbolt nyílik A kocsériak a községben boltokat üzemeltető Nagykő­rös és Vidéke Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezettől több­ször kérték: a jobb áruellátás érdekében létesítsenek Kocsé- ron ABC-áruházat. Az ÁFÉSZ igazgatósága egyetértett a kéréssel, de mivel a nagykőrösi Vági István lakótelepen épülő ABC-áruház és a boltok szük­séges fejlesztése nem kevés pénzbe kerül, nincs mód ar­ra, hogy Kocséron rövidesen ACB-áruházat létesítsenek. A jobb áruellátás érdekében azonban az ottani 40. számú iparcikkboltot 300 ezer forint költséggel korszerűsítik még a jelen ötéves terv első eszten­dejében. Mint Baji Miklós, az ÁFÉSZ kereskedelmi főosz­tályvezetője elmondotta, a boltot új berendezéssel és nagy áruválasztékkal látják majd el és az üzlet önki- szolgáló lesz. A munkálatok­kal a kocséri Űj Elet Tsz építőbrigádját bízták meg, mely már hozzá is látott a munkához, s előreláthatólag március végére készülnek el. Az ÁFÉSZ vezetősége,, a bolt működésének átmeneti szüneteltetéséért a lakosság elnézését kéri, de gondosko­dott arról, hogy az iparcikk­boltban kínált árukat a vá­sárlók addig a többi ÁFÉSZ- boltban megvehessék. Így üveg, porcelán, papír és író­szerárukat a háztartási bolt­ban, a textil- és cipőcikkeket a zöldségbolt helyén, a vas- és műszaki árukat a felvá­sárlótelepen, zöldségféléket a 43-as élelmiszerboltban áru­sítanak. a—ó Disznótorok évadja teljesítmény értékelhető szá­mokkal. Ilyen esetben to­vábbra is fontos szerepe, van a szubjektív megítélésnek, a dicséretnek, s az elismerés­nek. — Az elvárható ismeret- anyag elsajátítása nem je­lent-e túlterhelést a gyen­gébbeknek és nem túl köny- nyű feladat-e a tehetségeseb­beknek? — Kétféle megoldás van. Az egyik lehetőség, hogy a tanulókat korábban szerzett érdemjegyeik alapján külön­böztetjük meg, s feladataikat is eszerint adjuk ki. Ez a módszer azonban nem jó, lé­lektanilag káros. A gyerek ugyanis elfogadja helyzetét, és nem akar változtatni raj­ta. A másik lehetőség, hogy minden tanuló egyformán sok feladatot kap, s azok­ból mindenki a képességeinek megfelelő mennyiséget oldja meg. Természetesen nem va­gyunk türelmetlenek. A diá­kok munkáját csak egy-egy téma lezárása, a kérdés tel­jes egészének ismerete és kellő gyakoroltatása után ér­tékeljük. Nemegyszer éppen az jelent gondot, hogy a szü­lők türelmetlenek, és az is­kolai munka ütemét megha­ladó igényekkel valóban megterhelik a gyerekeket. Cselekvő tanulók — Mi a lényege az Arany János Általános Iskolában fo­lyó oktató-nevelő munkának? — Megfelelő foglalkoztatás­sal alakítani a tanulók sze­mélyiségét, vagyis olyan órá­kat tartani, melyeknek a gye­rekek is cselekvő résztvevői, s nem pusztán hallgatói. A tanórán végzett állandó mun­ka pedig nagyon, vonzó, vál­tozatos. . — Ez persze igen nagy kö­vetelményeket támaszt a ta­nárokkal, tanítókkal szem­ben. A pedagógusoknak nem­csak oktatni és nevelni, ha­nem körültekintéssel - szer­vezni is kell. Hasznos, ha jó ismerője a lélektannak is.-7- A pedagógusokat képző felsőoktatási intézmények fel­készítik-e erre a munkára hallgatóikat? — A tapasztalatok szerint nem maradéktalanul. A felső- oktatási intézményekben in­kább a szaktárgyak megis­merésére, elsajátítására for­dítanak gondot. Az oktatás és nevelés tudománya ki­sebb teret kap. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a tantes­tület alkotó közösség legyen. A tanítás hatékonysága ma ihár egyértelműen a nevelői közösség erejétől függ. Az együttes munka lehetőségét^ megteremteni azonban nem könnyű. Nagy segítséget je­lentenek ebben az egyes tan­tárgyak nevelői munkacso­portjai, illetve ezek vezetői. Együtt a szülőkkel' — Milyen az iskola kap­csolata \ a szülőkkel? — A szülőkkel egyfajta munkatársi kapcsolatot kell létesíteni. A gyerekek érdeke megköveteli, hogy együtt te­vékenykedjünk. Szülői érte­kezleteink egyik feladata pél­dául, hogy rövid előadások­ban pedagógiai alapismere­tekről szóljunk. Ezenkívül négyévenként megszervezzük a szülők akadémiáját is, ahol neves előadók beszélnek .a legfontosabb kérdésekről. Az általános alapképzés ré­gebbi vagy újonnan felvető­dött kérdései a pedagógia ^tu­dományának sok művelőjét foglalkoztatják. A tudomá­nyos-technikai forradalom mind nagyobb • követelménye­ket támaszt a most felnövő generációval szemben. Az. Arany János Általános Is­kolában folyó kísértetek, az' oktatás újszerű szervezeti formái és módszerei éppen a jövő nemzedékek életé­nek megalapozását célozzák. Farkas Péter Mit látunk ma a moziban? Nadira. Szovjet film. Kísé­rőműsor : Egykorúak. _ Előadá­sok kezdete: 5 és 7 órakor. KISKÖRZETI MOZI A CSONGRÁDI ÜTI ISKOLÁBAN Ostromállapot. Francia film. Előadás kezdete: fél 7-kor. SPORT Színvonalas női mérkőzések a KISZ-es kosárlabda-bajnokságban Nagy a forgalom ezekben a hetekben a köicsönzőboHban: sokan visznek disznóvágáshoz húsdarálót és hurkatöltőt. Ké­pünkön Orbán Istvánná a bolt dolgozója az egyik vevőt szol­gálja ki. Varga Irén felvétele A gimnázium labdajáték- termében került sor a városi KISZ-es kosárlabda-bajnok­ság harmadik fordulójának női találkozóira. Konzervgyár—Gimnázium 51:16 (25:8) A konzervgyáriak régi ru­tinjukból sokkal ponterőseb- bek voltak. Legjobb dobók: Szigetvári (21), Komáromi (12), Kesztyűsné (8), illetve Rózsás (10). ÁFÉSZ--Városi tanács 66:10 (40:6) A lendületes, sokkal jobb csapatjátékot nyújtó szövet­kezeti lányok sokkail pont- erősebbek voltak, jó dobótel­jesítménnyel. Ld.: G. Nagy (34), Veszprémi (16), Bujdo­só (6), ill. Naigyné (8). TRAKIS—DÉMÁSZ 44:19 (26:6) A mezőnyben kisebb volt a különbség a számszerű ered­ménynél és sok labdamenet­nél nagy volt a harc. Ld.: Matuskáné (24), Patayné (10), ill. Tóthné (9). Ezt mutatja a jelenlegi táb­lázat: 1. Konzervgyár 3 3 — 185- 37 6 2. TRAKIS 3 3 — 98- 36 6 3. DÉMÁSZ 3 o 1 51- 68 5 4. ÁFÉSZ 3 1 2 94-122 4 5. Gimnázium* 3 — 3 40- 83 2 6. Városi tanács* 3 — 3 20-142 2 7. Pedagógusok-0-0 2 = büntetőpont-levonás. A pedagógus nők január 31-én kapcsolódnak be a mér­kőzéssorozatba. KÉZILABDA VILLÄM- TORNATERV A Nk. Kinizsi kézilabda­szakosztálya március 28-ára férfi szabadtéri villámtornát tervez, környékbeli csapatok­kal, a bajnoki nyitány előtt. CSÜTÖRTÖKI MŰSOR Kézilabda Toldi-sportcsarnok, 17 óra: Nk. Toldi DSK II., 18: Nk. Városgazdálkodás—Nk. Gim­názium férfi Toldi teremku- pa-mérkőzés. Kosárlabda Gimnáziumi labdajáték-te­rem, 17: DÉMÁSZ—Pedagó­gusok városi férfi KISZ-es bajnoki mérkőzés. S. Z. t i 1 | az olyan munikaerő-gaadálko- | dási rendben, amelyben riiin- | den figyelmeztetés ellenére is, a létszám gyarapítása domi­nált. Az sem vitatható, hogy egyes iparágakban — minde­nekelőtt a textiliparban, de például a kereskedelemben is — a gyermekgondozási se­gélyt igénybe vevő anyák tíz­ezrei szinte megoldhatatlan gondok elé állították a mun­kaügyi vezetőket. És — ahogy ez megintcsak lehni szokott — jött a már majdnem pá­nikhangulat, keserű nyilatko­zatom hangzottak el, itt is, ott is tanácstalan és reménytelen sopánkodásba ütközött az em­ber, ..mert ez még mindig egy­szerűbbnek — sőt sokak 'sze­rint célravezetőbbnek — lát­szott, mint gyökeresen átér­tékelni nemcsak a munka­ügyi terveket, hanem az egész létszámügyről alkotott és vallott felfogást. \ Nem bölcsődepótlás Külön vitatéma lehetne, hogy ha semmi gond nem len­ne a kisgyermekek bölcsődei elhelyezésével, akkor a gyer­mekgondozási segély elvesz­tené-e létjogosultságát? Ne fe­ledjük: a nők munkavégző ké­pessége az anyaság vállalásá­val alapvetően megváltozik. S ez a változás nem a szüléssel, hanem már a terhességgel kezdődik és nem fejeződik be a gyermekágy vagy a szopta­tási idő elteltével, hanem el­tart legalább a gyermek há­roméves koráig. Ebben az idő­szakban kell a termelőmun­kából kivált anyák szociális ellátását megoldani, s ebből a megfontolásból is döntöttek annak idején a gyermekgon­dozási segély bevezetéséről, s

Next

/
Oldalképek
Tartalom