Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-29 / 24. szám

1976. JANUAR 29.. CSÜTÖRTÖK kMrfan 7 v\. •r-T’V P O S T A V" -: B Jlv, -Ai'.'U s N '* •:.* •'» ‘ v.-*< V T A s Nagykátai mozaik Nagy sikerrel zárult január 25-én Nagykátán a pályavá­lasztási 7 kiállítás. A járás minden községéből eljöttek megtekinteni az általános is­kolák hetedik és nyolcadik osztályos tanulói, s nagy ér­deklődéssel figyelték a külöh- böző szakmákat bemutató előadásokat és filmeket. A MÁV Budapesti Igazga­tósága négy rövidfilmmel szemléltette a vasutasok fel­adatát. Ezenkívül felkeresték a 223. számú Szakmunkás- képző Intézet diákjait, akik­nek a nagyszünetben rövid ismertetőt tartottak. A kiállítás még sok más munkaterületre, szakmára hívta fel a fiatalok figyelmét. ★ Farkas László, a Vöröske­reszt járási titkára arról szá­molt be, hogy az elmúlt év­ben összesen 2 ezer 827-en jelentkeztek véradásra, 946 liter vérrel járultak hozzá embertársaik gyógyításához. Több mint 30 olyan véradó található a járásban, akik már 10—15 esetben segítettek így a betegeken. A közeljö­vőben ünnepélyes keretek között nyújtják át nekik a véradók aranyjelvényét. A járás községeiben már mindenütt megtárgyalták a hosszútávú közművelődési fel­adatokat, melyek végrehajtá­sához jelentős segítséget ad S. TIT járási szervezete. Az 1975—76-os program gazdag választékot, sok hasznos is­meretet kínál az érdeklődők­nek, így például a filozófia, a közgazdaságtan, a pedagógia, történelem, jog, művészettör­ténet, irodalom, egészségügy, mezőgazdaság, hadtudomány, biológia, csillagászat, kémia, matematika és földrajz témái­ból. ★ A nagykátai Gelka-szerviz is bevezette az átalánydíjas javítást. A szerviz „Május 1.” szocialista brigádja az áta­lánydíjas szerződés keretében a hibákat soron kívül, a szer­viz telephelyén 24 órán, a já­rás településein 48 órán belül megszünteti. Ez a kollektí­va és a Barátság brigád vál­lalta a tápiógyörgyei szociá­lis otthon, valamint az új- szilvási és a farmosi öregek napközi otthonának patroná- lását. Kaposi István Nagykáta Vendégmarasztaló Esős időben és olvadás után leírhatatlan sártenger fogadja a vásárlókat Érden, a Kossuth utcai élelmiszer­tünk a buszról, de mindenki más választ kapott. Végül miadannyian újra felkeres­tük a forgalmi irodát. Meg­ígérték: indítanak egy má­sik kocsit. Üjfent eltelt jó néhány perc, miré végre be­futott a busz a garázsból. Este hatkor mégis csak sike­rült hazaindulnunk Kóspal- lagra. Sajnos, nem ez az első ilyen eset. A dolgozók kénytelenek szabad idejüket várakozással tölteni. Solymosi Imre, Kóspallag Hírek Örkényből Sokat fejlődött a község az elmúlt években. Lebontották például a régi élelmiszer- üzletet a főutcában, és he­lyébe modern önkiszolgáló boltot építettek, mely máris népszerű a lakosság körében, s ezt nagy áruválasztékának köszönheti és az udvarias ki­szolgálásnak. Űj épületet kapott a helyi takarékszövetkezet is, mivel a régit „kinőtte”. Bodor Tibor Örkény A telefon és az óvoda Ráckevén, az Ady Endre utcai óvodában sok szeretet­tel foglalkoznak az aprósá­bolt előtt. Az árut szállító te­her-, j tik csak tisztes távol­ságra tudják megközelíteni a boltot, ha nem akarnak a vendégmarasztaló sárba ra­gadni. Nem lehetne ezen va­lahogyan, legalább átmeneti­leg segíteni? Szabó István, Érd Mi lett a járattal? Január 19-én fontos érte­kezleten vettem részt Vácott, s a 16.35-kor induló autőbusz- szal szerettem volna vissza­térni Kóspallagra. A busz azonban nem indult. Jó húsz­perces várakozás után a for­galmi irodán érdeklődtünk. Azt a választ kaptuk, hogy a kocsi a garázsból öt perc múlva ideér. Teltek-múltak a percek, s közben egyre hide­gebb lett. A várakozók — köztük kisgyermekes szülők is toporogtak — lassan kezd­ték elveszíteni a türelmüket Ezután felváltva erdeklőd­va jut a liszt a tartályba, on­nan pedig gombnyomásra a dagasztóterembe. A régi da­gasztógépeket modern, len­gyel gyártmányú gépekre cse­rélték ki. Ezeken pontosan be lehet állítani a tésztá­hoz szükséges mennyiséget. A kenyeret és pékárut há­rom higiénikus, két és fél tonnás zárt kocsikban, mű­anyagkosarakban szállítják az üzletekbe. Negyvenötén dolgoznak itt. De szakmunkáshiánnyal küsz­ködnek. A törzstagok között találjuk Körmendi László vezetőhelyettest, J uszti J ó- zsefné és Csulits János ki­váló dolgozókat. Már évek óta naplóban rögzítik az üzem életének eseményeit. Gyakran vállalnak társa­dalmi munkát is. Előfordult már, hogy egyszerre 74 dol­gozó jött el a budai, a rác­kevei és a dabasi járásból segíteni. Dénárt József, Budaörs Hova lettek a táblák? Néhány hónappal ezelőtt még megfelelő közlekedési táblák figyelmeztették a ve­zetőket és a gyalogosokat Tan­gókkal. Egyik alkalommal, amikor gyermekemet vit­tem, szomorú esetnek voltam tanúja: az egyik kisgyermeket baleset érte. A dada azon­ban hiába futott vele a leg­közelebbi orvoshoz, az éppen betegnél < volt. Ennek kap­csán eszembe jutott, hogy ilyenkor, és még sok hasonló esetben, mennyire szüksége volna az óvodának a tele­fonra. Kőmives György, Ráckeve Mindennapi kenyerünk A Pest megyei Hírlap egyik januári számából jó érzés­sel értesültünk arról, hogy tovább javul Budaörs, Bia- torbágy, Törökbálint és Páty kenyérellátása. Mint mégtud- tam, a valóban egyre fino­mabb kenyér a Pest megyei 4. számú Sütőipari Vállalat budaörsi üzemében készül. Maksai István, az üzem veze­tője elmondta, hogy tavaly december közepéig elavult gőzkemencékben sült a ke­nyér, sajnos nem mindig olyan minőségben, ahogy sze­rették volna. A Pest megyei Tanács jelentős anyagi tá­mogatása eredményeként azonban megkezdődhetett a rekonstrukció. Két olajfű­téssel működő Pajtás-kemen­cét helyeztek üzembe, s ez­zel a napi kenyértermelés 70—80 mázsára, a péksüte­mények száma pedig 1 35—40 ezerre növekedett. Az új ke­mencék nagymértékben javí­tották a minőséget is. A szükséges lisztet az or­szág különböző részeiből kapják, raktárakban tárolják. Korszerű szitagépen áthalad­szont már kevésbé, hogy az éjszaka leple alatt vandál ke­zek csúfítják a fákat, össze­törik az ágakat. Ma, amikor annyi írunk és beszélünk a levegő szennyezettségéről, fo­kozott védelmet kívánnak a fák is. Padánvi Lajos, Budakeszi Elfolyik a tej Sok a panasz Gödöllőn a vácszentlászlói tejüzemben készített tejre. A zacskók csö­sonyban a Lenin út és a Bu­gyi út veszélyes keresztező­désére. A táblákat azonban idővel elnyelte a föld, és az- ■ óta sajnos, sok baleset tör­tént itt. Kérjük az illetékese­ket az új táblák kihelyezésére. Ifj. Köpe József, Taksony Úttörőkarnevál A dunakeszi 3. számú álta­lános iskola II: Rákóczi Fe­renc úttörőcsapata a szülői munkaközösséggel együttmű­ködve minden évben megren­dezi az immár hagyományos úttörőkarnevált. Az idén az egyéni jelmezversenyt Gelle Edit 8. b. osztályos tanuló, a csoportos versenyt pedig az 5. c. osztály nyerte. A ver­seny után vidám játékok kö­vetkeztek. Solymosi László, Dunakeszi Veszélyes kereszteződés Soroksár felől jövet, Alsó- némedin, az Árpád utcánál áll meg először az autóbusz. Mivel ez lakott területen kí­vül esik, a személyautók ért­hetően gyorsan haladnak. Sajnos, semmiféle tábla nem figyelmezteti őket a gyalo­gosokra, és ezért sok a bal­eset. Fokozza a veszélyt, hogy a határba induló lovas kocsik nagy része is itt hajt át a főútvonalon. Nagyon el­kelne tehát egy veszélyt jel­ző tábla. Bai Miklós, Öcsa A fák védelmében Budakeszin az utakat sze­gélyező öreg fák helyére a Hazafias Népfront aktivistái pögnek, ezért a hivatalos 1 liter tejből sokszor csak 8—9 deci marad. Kelemen János, Gödöllő Égőket várnak * Sár és sötét'— ez a két szó jellemzi Ikladon, az iskola, a vegyesbolt, a klubkönyvtár és az étterem környékét. Re­méljük, az ÉMÁSZ hamaro­san gondoskodik a kiégett izzók cseréjéről. Nagy Lajos, Iklad Kedves figyelmesség Jól sikerült Táborfalván az öregek napja. Sör, bor, kóla és finom ételek várták a köz­ség idős lakóit, köztük en­gem is, Jó műsor, kedves muzsika biztosította a han­gulatot. Énekeltünk, sőt még táncoltunk is. Ezúton is meg­köszönjük a helyi tanácsnak, és a Hazafias Népfrontnak a kedves figyelmességet. Hladonik Józsefné, Táborfalva Nehéz terepen ' Kóspallag igazán nem mondható a legideálisabb postai kézbesítő körzetnek. Mégis a helyi posta dolgo­zói becsülettel ellátják mun­kájukat. Naponta vágnak ne­ki gyalog a hegyes vidék­nek, hogy eljuttassák a cím­zettekhez a leveleket, csoma­gokat, és mindennapi szel­lemi kenyerünket, az újsá­got. Abel Gyula, Kóspallag Puska nélküli katonák A puska nélkül csatába in­duló katona jutott eszembe az Állami Biztosító váci, Szé­chenyi úti irodájában, aho­va a minap biztosítás meg­kötése végett tértem be. Mi­után előadtam óhajomat, és tisztázódott, hogy ehhez mi szükséges, kijelentették: saj­nos, nincs olyan kötvényük. Ha tudok, fáradjak be egy hét múlva. Hirtelen nem tud­tam eldönteni, bosszankod­jam-e, vagy jót nevessek, olyan hihetetlen ez. Molnár PáJ, Dunakeszi Szerkesztői üzenetek V. P., Kemence: Panaszára a Posta Rádió és Televízió Műszaki Igazgatósága ad hamarosan vá­laszt. * K. J., Szigetújfalu: örülünk, hogy elégedettek a község orvosi ellátásával. I. M., Veresegyház: A javasolt elméleti módszert a gyakorlatban nem lehet megvalósítani. R. I.-né, Domony: Az aszódi ta­nács igazgatási csoportvezetőjétől kapott felvilágosítás szerint ön de­cemberben 2700 forint segélyt ka­pott, januárban pedig még 4600 forintot. 44 olvasó, Galgamácsa: Kérésünk nyomán az EDASZ utasította vá­ci kirendeltségét a kötések felül­vizsgálatára és a hiba kijavítá­sára. K. I., Budakeszi: Panaszára jog­tanácsosunk levélben válaszol. Válaszol az illetékes November 25-i számunk­ban közöltük a Miért nem kapható újság a pavilonban? című cikket, mely a gyömrői vasútállomáson tapasztalt hiányosságokról számolt be. A panaszt Neer József a Buda- pest-vidéki Postaigazgatóság igazgatóhelyettese kivizsgálta, és a következőket hozta szer­kesztőségünk tudomására: Az Utasellátó-pavilon kezelője tavaly márciustól december ele­jéi t betegállományban volt. Az őt helyettesítő alkalmazott kezdettől fogva hanyagul dolgozott. Az elő­írt nyitva tartási időt nem tartotta he, gyakran indokolatlanul ki sem nyitott. A bevétellel — minden fi­gyelmeztetés ellenére — pontatla­nul, késedelmesen, gyakran hiá­nyokkal számolt el. Éppen ezért a postahivatal az Utasellátó köz­pontjával egyetértésben, a vissza­élések elkerülése érdekében, a lap­ellátást a pavilon részére meg­szüntette. A pavilon kezelője felgyógyult és december ötödikétől munkába lé­pett. A hivatal december 8-től az igényeknek megfelelően gondosko­dik újságokról. ★ Január 8-i Postabontásunk­ban jelent meg Koncz Tibor ceglédi olvasónk Kerékpár- megőrzés — gondokkal című levele. Erre kaptunk választ. Nagy Sándor főfelügyelőtől, a ceglédi állomás főnökétől: A jelenleg érvényben levő ren­delkezéseknek megfelelőéin a vas­út az esetenként utazni szándéko­zók kerékpárjait egy naptári nap­ra 2,90 forintos ruhatári letétjegy térítése ellenében megőrzi. Ó/omzáras gázkészülékek Fűtési gondok Vácott társadalmi munkában facse­metéket ültettek. Az itt lakók megörültek ennek. Annak vi­Meleg — végre füst nélkül című cikkünkben nemrég a diósdi lakótelep fűtési gond­jairól számoltunk be. Tüze­léskor a füst — ahelyett, hogy a kéménynyíláson át a sza­badba távozott volna, vissza- szivárgott a szobába, és ezért az ott lakók veszélyes hely­zetbe kerültek. Mint kiderült, a bajt egyrészt a termofor- kémények általános hibái, másrészt pedig a hanyag épí­tők okozták. A kéményekkel azonban máshol is baj van. Erről tanúskodik Baczkó Ist­ván váci (Rádi út 10.) olva­sónk levele: Most jutott eszükbe Nálunk, a lakótelepen 1973. szeptember 18-án adta át használatra a TIGáZ a be­szerelt gáztűzhelyeket, a boj­lereket és az egyéb melegitő- készülékeket. Az épületeken előzetes kéményvizsgálatot — olyan szempontból, hogy a kémények használhatók-e gáztüzelésre — sem a TIGÁZ, sem a váci Városgazdálkodási Vállalat, sem a Pest megyei Kéményseprő és Cserépkály- ha-építő és Gázszerelő Válla­lat szakemberei nem tartot­tak. Ennek kárát most issza meg az egész telep. Kétéves használat után ugyanis, 1975. szeptember 26-án, a fenti szervek együttes elhatározá­sára, az egész lakótelepen — minden előzetes értesítés nél­kül — ólomzár alá helyezték a fürdőszobai vízmelegítő és a fürdőszobai, valamint a konyhai hősugárzó készüléke­ket. Indok: a kémények nem felelnek meg gáztüzelésre. Itt állunk azóta is, immár a tél közepén hideg vízben, hideg fürdőkádban, hideg fürdőszo­bában és hideg konyhában. Nem tudunk megfelelően mosdani, mosni, a gyerekek tisztántartása is igen nehéz. Nem értjük: ha két évig hasz­nálhattuk a készülékeket, va­jon most miért nem lehet. Kérjük, helyezzék újra üzem­be azokat. Megint a termofor- kémények A levél nyomán először a megyei kéményseprő-vállalá- tot kerestük fel. Komár Pál műszaki előadó elmondta, hogy a vállalat csupán szak- véleményt ad a kéményekről. A legfrissebb vizsgálataik sze­rint a levélben szereplő lakó­telep kéményei hibásak, gáz­tüzelésre alkalmatlanok. Dornai Sándornak, a váci Városgazdálkodási Vállalat igazgatójának tájékoztatása szerint a TIGÁZ kérte fel új­ból a kéményseprő-vállalatot az időszaki vizsgálatra, mely­nek eredménye — a műszeres módszerek fejlődése, az azóta megváltozott tűzrendészeti előírások és építési szaba­dalmak következtében —• el­tért a korábbiaktól. Persze, ebben más is közrejátszott: a termoforkémények betonele­meinek nem megfelelő szer­kezete; ez ugyanis előbb- utóbb szivárog. Végeredmény­ben a lakók érdekében til­tották meg azoknak a hőt adó gázberendezéseknek a hasz­nálatát, amelyeknek égéster­mékei a kéményen keresztül távoznak a szabadba. A Városgazdálkodási Vál­lalat igazgatójától azt is megtudtuk, hogy a kémények csak a gáztüzelésre alkalmat­lanok, vegyes tüzelésre vi­szont nem. A vállalat fel is ajánlotta a lakóknak a ré­gebben használt bojlerokat, kályhákat. A lakók választ­hattak: vagy elfogadják ezt, vagy pedig a komfortos kate­gória helyett csak a fél kom­fortosnak megfelelő lakbért kell fizetniük. Gázzal a lakás e helyiségeiben tehát valóban nem fűthetnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem le­hetett volna és nem lehetne a lakásokban jelenleg is meleg és meleg víz. Ha nem marad ígéret! Ami igaz, az igaz: a fel­ajánlott mód nem jelenthet végleges megoldást. A Város­gazdálkodási Vállalat nem is tartja annak. Éppen ezért ke­resik a kémények problémá­jának megnyugtató orvoslását, ígéretük szerint felújítással, s ha szükséges, akár újraépí­téssel is, legkésőbb nyárig megszűnnek a kéménypana­szok. Befejezésül immáron csak egy kérdésünk maradt: miért nem nyáron mérik fel, álla­pítják meg a hiányosságokat, hogy a fűtési gondok már egyszer végre a fűtési idény kezdetére oldódjanak meg? D, G. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom