Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-28 / 23. szám

Jegyzet Vallomás a Városról A Szülőföldem adásait aránylag kevesen hallgatják belföldön. A rá­dióhoz és a Magyarok Vi­lágszövetségéhez érkezett levelek ezrei azt bizonyít­ják, hogy a határokon túl élő hazánkfiai viszont rendszeres hallgatói a szí­nes, ügyesen szerkesztett műsoroknak. Minap váci vonatkozású adást hallottunk a Szülő­földem hullámhosszán. Be- rényi György riporter fel­kereste Galambos Feren­cet, a Mátyás utcában élő nyugdíjas tanárt, és vallo­mást kért tőle — a város­ról. A kérdezett elmondta, hogy ő nem váci születé­sű, de régen itt lakik, gyermekei, négy unokája Vácott születtek, s ma már tősgyökeres őslakónak érzi magát. Elmondta, hogyan jutott az első váci kalauz­hoz, miként keltette fel Tragor Ignác kis kötete fi­gyelmét, érdeklődését e sok történelmi emléket őrző város nevezetességei iránt. Felelevenítette Galam­bos Ferenc a helybeli mű­kedvelői színjátszás fény­korát. Elmondta, hogy a Vox Humana kórusban egész családja énekelt: fe­lesége, két lánya és ő is. Beszélt pedagógiai pálya­futásáról s arról, hogy ma is becsülik, tisztelik tanít­ványai. S ő nagyon szereti Vácot. P yorsan elröppenő, szép '-r rádióriport volt. Őszin­te és lelkes, majdnem ne­gyedórás Vallomás (nagy betűvel!) — a Városról. (papp) A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁS A A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XX. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM 1976. JANUAR 38., SZERDA Indokolt a pótlékemelés Készülnek az új kollektív szerződések Fegyelmi ügyekben — szigorúbban A vállalati kollektív szerző­dések, amelyek 1973. január elsején léptek életbe, az új év kezdetével érvényüket veszí­tettél!. Hogyan alkalmazták a vállalati alkotmány elveit,. ho­gyan éltek a benne foglalt le­hetőségekkel például a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár váci gyárában? Erről kérdeztük Vuklovszki János igazgatót. A határozatok szellemében A vállalati kollektív szerző­désiben és a gyári függelékben tervezett módosításokat min­den esetben megtárgyaltuk a párt-, szakszervezeti és KISZ- taggyűléseken, termelési ta­nácskozásokon. Ennek alapján elmondhatjuk, hogy ezek meg­felelően szolgálták a, dolgozók érdekeit. Például beépítettük a szerződésbe a nő- és ifjúság- politikai határozat szellemé­ben fogant rendelkezéseket, fi­yÁLASZ CIKKÜNKRE A készülék kifogástalan Gyakran hallhatjuk rádió­ban, tv-ben, olvashatjuk az újságban, hogy egyes szolgál­tató szervek nem elég körül­tekintéssel dolgoznak. November közepén megje­lent a helyi lapban Ferenci Pál, Vác, Klein Károly u. 23 szám alatti lakos panászleve- le, amely szerint televízió-ké­szülékét beszállította szervi­zünkbe, de a javítást nem ta­lálta megfelelőnek, nem vette át a készüléket, ragaszkodott a cseréhez, követelte az elő­fizetési díj megtérítését és azt, hogy szabadságnapjait mi fizessük meg. Miután Ferenci Pál többször visszautasította a készülék átvé­telét, a készüléket 1976. január 9-én elküldtük a KERMI-nek (Kereskedelmi Minőségellenőr­ző Intézet). A KERMI vizsgálatának eredménye január 17-én, IV —97/76-os ügyiratszámon meg­érkezett. Az áll benne, hogy a vevő minőségi kifogása alap­talan, mert a beküldött készü­léket tartósan üzemeltették, s vizsgálatok sora bizonyít­ja, hogy az a gyakorlati hasz­nálhatóság követelményeinek eleget tesz. Fischer György, az 5202. sz. GELKA-szerviz vezetője, Vác A TIZENKETTEDIK Pedagógusok megyei versenye VÁROSI ÉS JÁRÁSI EREDMÉNYEK Vác 900. évfordulója tiszte­letére, Vácon, a Gábor József általános iskolában rendezték meg 12. alkalommal a megyei pedagógüsvereenyt. Az ötórás küzdelemben szép városi és járási eredmé­nyek születtek. LÖVÉSZET Férfi: 1. Vác város (Buch- rnitz Zoltán, Ábrán László, Nyegrán Iván). 2. Főt Gyer­mekváros (Rimóczi Rudolf, Rétlaki Ferenc, Gutu László). — Nők: 2. Vác Város (Buch- nitz Zoltánná, Földvári Csa­bámé), 3. Váci Járás (Virágh Benőné, Babies Ferencné). SAKK Női: 1. Váci járás (Mangó Istvánná, Halász Zoltánná), 2. Főt, Gyeirmekváros (Morvái Istvánná, Guba Lászlómé). — Férfi: 1. Vác város (Hámori Jenő, Újvári István, Nádud­vari József, Matus Ferenc), 2. Váci járás (Szálkái Dezső, Solymosi László, Molnár Sán­dor, Réthy Lajos). ASZTALITENISZ Női: 3. Váci járás (Füredi Flóriánné, Felsőványi Imré- né). — Férfi: 3. Váci járás (Virág Benő, Kárpáti Imre, Kalmár Imre). Solymosi László és Újvári István játszmája Kalácska Gábor felvétele' gyelembe véve üzemünk adott­ságait. — Mindkét határozat nyo­mán intézkedési tervet készí­tettünk, amelynek végrehajtá­sát, mind a gazdasági vezetők, mind a párt-, KISZ- és a szak- szervezeti vezetés rendszere­sen figyelemmel kísérte. — Korábban előfordult, hogy fiatalkorúakat szabálytalanul foglalkoztattunk, például az előfonógépeken tizennyolc éven aluli fiatal is dolgozott. Ezen átszervezéssel 6ikeriUt változtatni. — A túlórák száma 1973-ban évi 7 ezer 893, 1974-ben évi 11 ezer 164, tavaly pedig már 6 ezer alatt volt. Ez jelentős csökkenés, ami annak köszön­hető, hogy az éves termelési tervet negyedévekre felbontot­tuk. A tervfeladatot a létszám­helyzetnek megfelelően hatá­roztuk meg. Így a teljesítés már nem igényelte a csoportos túlóráztatást. Bér — differenciáltan — Az üzemünkre meghatá­rozott bérszínvonalat az elmúlt időszakban sikerült megtarta­ni. Igaz, hogy ez az elmúlt években 11 százalékkal emel­kedett. Arra törekedtünk, hogy a rendelkezésünkre álló bér­keretet azokon a munkahelye­ken, s differenciáltan használ­ják fel, ahol kirívó elmara­dás mutatkozott. így például: az előfonóknál, fonóknál és a rezsiüzem dolgozóinál tapasz- talalatunk szerint a ljárom­ra ősz a kos üzemeknél az éjsza­kai pótlék összege nem eléggé ösztönzött arra, hogy a dolgo­zók éjszákai műszakot vállal­janak. Gyárunk vezetőinek ez a megállapítása a speciális pótlékra is vonatkozik. A többletjuttatás emelésére ja­vaslatot is tettünk a követke­ző kollektív szerződés előké­szítése során. — Milyen volt a munkafe­gyelem az elmúlt két évben? — Az az igazság, hogy az utóbbi' időben gyárunkban több a fegyelmi ügy. Ez vl szont abból adódik, hogy fe­gyelmezetlenségeket a koráb­binál szigorúbban bíráltuk éppen a lazaságok visszaszorí­tása végett. Feiülvizsgálat, módosítás Milyen módosítások várha­tók — az új, 1976-tól 1978-ig szóló kollektív szerződésiben? — A jelenlegi kollektív szer­ződésben •meghatározott fejen­kénti és évenkénti kilencven­hat túlórát várhatóan 144 őrá ra módosítjuk. Ugyanis üze­münkben több olyan dolgozó van, akik anyagi okokból szük­ség esetén túlórát vállalnának éppen azért, hogy napi mun­kájuk után ne kelljen máshol dolgozniuk. — Célszerű, hogy a vállalati szinten egységesítsék, emeljék az éjszakai pótlék összegét, az* úgynevezett speciális éjszakai munkapótlék például a mi ese­tünkben 150 forintról 300 fo­rintra emelkedjen, A termé­szetbeni juttatás összegét csak­nem húsz évvel ezelőtt haté rozták meg 750 forintban. Ezt is felül kell vizsgálni, és a mai követelmények szerint módosí­tani. Csóti László 1974-BEN: 238 kiadvány, négy és tél millió példányban A KOSSUTH KÖNYVKIADÓ ESTJE iyízi könyvtáramban, a díszes kötésű, a műnyomó- borítású sorozatok, s más, szép külsejű könyvek között őrzök néhány szerényebb ki­adványt. Durva szőttesű bo­rítások, elsárgult papiros, itt-ott már olvashatatlan írás: a Szikra Könyvkiadó 1945-ben, 1946-ban kiadott könyvei. A Leniti-, Marx-, Engels-müvek megjelentek azóta ünnepibb köntösben is, mégis őrzőn} a szerény külsejű műveket, melyek a felszabadulás utáni politi­kai könyvkiadás első kö­tetei voltak az inflációs idő­szakban. Erre gondoltam, amikor a Váci Városi-Járási Könyvtár­ban, e héten rendezett Kos­suth Könyvkiadó-esten Bassa Endre, a történelmi és mun­kásmozgalmi szerkesztőség ve­zetője arról beszélt, hogy a Szikra Könyvkiadó 1945 őszén alakult. A mai Kossuth Könyvkiadó jogelődje volt. Alakulása évében 73 művet jelentetett meg, 385 ezer pél­dányban. 1974-ben a kiadott (a Kossuth Könyvkiadó gondozá­sával megjelent) 238 féle könyv összesített példányszá­ma négy és fél millió volt. Bassa Endre emlékeztetett arra, hogy tavaly Vácott ren­dezték a politikai könyvnapok megnyitóját. Zsúfolt terem hallgatta Benke Valéria be­szédét, ami bizonyítja, hogy a város lakossága érdeklődik a politikai jellegű könyvkiadvá­nyok iránt. Itt is sok elfogy a Népszerű történelem, az Or­szág-Világ sorozatból. Gazdára talált a munkásmozgalmi, az esztétikai, a filozófiai, a val­lástörténeti lexikonok sokszáz kötete. Szuhay-Havas Ervin törté­nész a szerzők és a kiadó kap­csolatáról beszélt, és ismertet­te Tizenhárom csillag című, az Amerikai Egyesült Államok alapításának 200. évfordulójá­ra írt könyvét. A szép számban megjelent hallgatóság soraiból sokan tet­tek fel kérdést, s a vendégek válaszoltak. A házigazda szerepét most is Végh Ferenc töltötte be, fel- készültségéről és rátermettsé­géről téve tanúbizonyságot. Jövő havi vendégünk az Európa Könyvkiadó lesz. P. R. Újabb idegenvezető-tanfolyam Értesülésünk szerint, február 4-én újabb idegenvezető-tan­folyam kezdődik Vácott, a Madách Imre Művelődési Központban. A tanfolyam hét előadásból áll, a nyolcadik-ki­lencedik alkalommal gyakor­lati vezetés lesz a városban. Az idegenvezető-tanfolyamra jelentkezni a művelődési ház­ban (Lenin út 58.) és a népes­ségnyilvántartó hivatalban (Köztársaság út 19.) lehet. Megoldhatatlan problémák? \ Minap olvastam, hogy a vi­lág nagyvárosaiban szinte meg­oldhatatlan kérdés lesz a sze­mét. Ügy látszik, a kisváros­ban is. Például Vácott. o Egy órát rászántam bará­tommal, s végignéztük a Köz­társaság úton az elszállításra váró szemét tárolóit. Kopott lavórtól, rozsdás fémtartályig, lyukas, vödörtől, málló hordóig volt itt mindenből mutatóba — a város egyik legforgalmasabb útvonalán. Vagy harmincfajta, de kettő sem volt egyforma. Miért nem lehet végre elkez­deni a szeméttárolók kötelező egységesítését? & Képzelet és valóság A SELYEMÚT S zemerkélő hóesésben jár­tam a Gombás-parti oldalt. A régi, elva­dult szőlők mögül szelek fu­tottak lefelé, a város fölé. Mö­göttem a Naszály, s a bánya­oldal merengett az ónszürke égbolt alatt. A mélyben a város minden­napi élete pergett. Fénylettek a tetők, az utak melletti csu­pasz gallyú fák is mozdulni látszottak, és beláttam az ud­varokba, oda, ahová csak a magasból látni. A Duna homá­lyos tükre idáig fénylett-vil- lódzott, s a víz óriásinak tűnt. A lusta uszályok csak játék­szernek látszódtak a vizen, a sodrásba kapaszkodtak, nyo­mot alig-alig hagyva maguk után. A kompot láttam, ahogy ta­rolva, habosán, pörölve a sod­rással, éppen kikötéshez ké­szült. Ringatózva simult a parthoz, majd megállt, s mel­lette elcsitultak a hullámok. Az átkelőt néztem a magas­ból, az utat a vízen át, amely­nek nyoma ugyan nincs, de az ember sohasem állt meg itt, a bal parton, hanem átkelt a vízen, s továbbhaladt nyugat felé. Az út irdatlan távolságot kötött össze kelet és nyugat között. Mai hazánkat szelték át az utak, melyeken karavá­nok haladtak lassan, rendü­letlenül, hol szállongó porban, hol végeláthatatlan mocsara­kat kerülgetve. A messzi Kínából az egyik legkorábbi útvonal, a híres se­lyemút, éppen itt, a mostani váci révnél fordult nyugatnak és lépett át a jobb partra. Közép- és Elő-Ázsián ke­resztül vezetett Európába. A méla tevék és szívós, öszvérek, az akkor ismeretlen Kínából indulva, Turkesztánon és a Pamir hágóin át, Perzsiát érint­ve jutottak el az annak ide­jén aranynál is értékesebb nyersselyemmel Európába. Kis- ázsia felől vezetett az út, s a Duna vonalán, az árterület szélén egyesült egy Kaukázus­ból jövő másikkal, hogy Eszék­nél áthaladjon a Dráván, és a Duna bal partján, észak felé, a mai váci révig jusson. A se­lyemút egyik ága itt átkelt a Dunán, és csatlakozott a szarmata síkságról vezető prémúthoz. A főág pedig a mai Pozsony környékén egyesült a borostyánúttal, s haladt fel, a Keleti-tengerig. A z említett utak többsége már az i. e. II. évez­redben kialakult, s a bennünket különösen érdeklő selyemút nyomát a 2. század­tól ismerjük bizonyítottan. Ko­rabeli leletek igazolják, bizo­nyítják, még akkor is, ha a tel­jes úthálózat pontos vonalát már soha sem lehet kijelölni. Annyi bizonyos, hogy Ázsia és Európa között már négy évezreddel ezelőtt megkezdőd­hetett a kereskedelem. Az utak eredetét az akkori világról legtöbbet tudó Ptolemaiosz, az ókor nagy tudósa is kutatta, és i. e. 140-ben már egy „ke­reskedelmi társaságról” tudósít bennünket, amelynek útját mintegy 11 ezer kilométerre becsülte. Elképzelhetjük, hogy milyen népes volt e társaság, ha az évekig is eltartó egy- egy karavánét költségeit fi­nanszírozni tudta. A kínaiak hiába titkolták korszakalkotó találmányuk, a selyem előállítását, a vándorok hozták a hírt, s már Ptole­maiosz beszél egy kicsiny bo­gárról, amely „lábairól vé­kony, ragyogó fonalat ere­get ...” Igaz, ők még úgy vél­ték, hogy e bogarat kölessel táplálják és ötödik évében zöld náddal etetik. A selyem- gyártás téves elképzelése sok évszázadon át megmaradt, tit­kát nem tudták megfejteni. A gyönyörű keleti kelmék mese­beli ára miatt, ezernyi vesze­delem ellenére is jártak a ka­ravánok, vállalva az út min­den gyötrelmét. Sivatagot és mocsarat, égbenyúló hágók je­gét, rablók támadását, s a fo­lyók áradását. Vállalták, mert a nyugat, s különösen a ró- •mai arany utáni vágy minden félelmet elnyomott... S ha álmodom is ma a Du­na fölött, gondolataim mégsem az álomból fakadnak. A való­sággal társítani kell a képze­letet, és máris, hallani a köze­lítő karaván felől az erősödő csengettyűszót, a pergő ko- lompokat, s a kiáltozást, ami­vel a kalmárok az átkelőt üd­vözölték. Csukott szemmel is látom a porfelhőt és az utat hosszan, egészen eddig, amíg a messzi égbolt kékjében el nem tűnik az. Az út, a gazdagság selyem- útja később a hadak ország­úti a lett, s a karavánok hajó­ra szálltak, mert a háborgó óceánokon is biztosabban cél­ba értek. M a már emlékünk is alig akad a selyem ősi út­járól, csak az átkelő, a váci rév van még itt, s a Du­na alatt, lenn, mélyen hallgat a csend, őrizve az álmot és a bizonyságot. Csankó Lajos Elmúlt a karácsony, ezt ab­ból is láthatjuk, hogy a Föld­vári téren, még ma is, úton útfélen találkozunk a díszeitől és édességeitől megfosztott, fe- nyőfáklcal. Antagonisztikus el­lentét a szocializmust építő társadalomban: a feladatukat betöltött fálcat a lakásban nem lehet eltüzelni — a távfűtés miatt. A szeméthordók viszont nem szállítják el mondván, hogy az nem háziszemét. Lap­zártáig 1:1 az eredmény, a vi­ta tart. A kopasz fák marad­nak. 0 Megörültünk ősszel annak nagyon, hogy a kommunális üzem terekre, parkokba szép, világoskék, drótfonatú, tároló­kat helyezett el, s abba hord­ták rendre a fákról lehullott, száraz faleveleket. Azóta hetek múltak el, a tárolók ott vannak eredeti helyükön. Bennük az eredeti, mind jobban aszalódó falevélkupacokkal. Miért késik kiürítésük, elszállításuk? (P.) Ingyenes jogi tanácsadás A szakmaközi bizottság szervezésében Vácott, a párt­ós tömegszsrvezeti székház (Lenin út 45.) első emeletén, csütörtökön, január 29-én, délután 5 órától ingyenes jogi tanácsadás lesz: a tanácsot kérőket a Váci Járási Ügyvé­di Munkaközösség ügyeletes tagja fogadja. AZ ERDEI TERMÉK VALLALAT Nagymarosi Szörpüzeme női dolgozókat felvesz szörpgyártáshoz, gépesített üzemébe. Jelentkezés: Nagymaros. Bajcsy-Zsilinszky u. 111/b. L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom