Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-25 / 21. szám

%MHísv 1976. JANUAR 35., VASÄRNAP Pest megyei alkotások Omszkban Barinkai Oszkárné nyitotta meg Vácott az útnak induló művek szakmai bemutatóját A testvéri Omszk megye Pest megyében «zerepelt képzőművészeti vándorkiállításá­nak viszonzásaként Omszkban rendeznek április 4-én. nyíló tárlatot megyénk képző­művészeinek alkotásaiból. A rövidesen út­nak induló anyagot az MSZMP Pest me­gyei Bizottsága, a Pest megyei Tanács, vala­mint a Pest megyei múzeumok igazgatósága Vácott, a múzeumi kiállításteremben tette közszemlére és itt tekinthető meg február 1-ig, naponta délelőtt 9-től 5-ig. Szombaton délelőtt a tárlat szakmai be­mutatóját Barinkat Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára nyitotta meg, a megye képzőművészeinek, műbarátainak nagyszámú jelenlétében. — Mindannyiunk számára biztonságérzet, Őröm — mondotta —, hogy a szocialista or­szágokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval az élet minden területén erősödnek a gaz­dasági és politikai kapcsolatok szálai. Ez a fejlődés elvezet ahhoz, hogy napjainkban ta­núi lehetünk: folyamatosan és fokozottan nő az igény egymás életének, kultúrájának, művészetének jobb, pontosabb megismeré­sére. A művészek is felfedezni kívánják a »szocializmus, a kommunizmus építésének valóságát és ezzel együtt azokat a törté­neti és eszmei szálakat, amelyek összekötik művészeinket. Gmszk és Pest megye között a földrajzi távolság sok ezer kilométer. Mégis összeköt bennünket az elvtársi, a testvéri megbecsülés, a közös internacionalista múlt. Utalt rá a továbbiakban a megyei pártbi- teottság titkára, hogy e testvéri kapcsolatok jegyében köszöntöttük megkülönböztetett örömmel és tisztelettel az Omszk megyei művészek színvonalas, gazdag tárlatát me­gyénkben. A rendkívül sokszínű és magas művészi értékű alkotások nagy sikert arat­tak Dunakeszin, Nagykőrösön, Százhalom­battán, Szentendrén, a Csepel Autógyárban. Több tízezer dolgozó, munkáskollektíva te­kintette meg nagy érdeklődéssel és elisme­réssel. — Sokan az ilyen együttműködésben — hangoztatta a többi között •— csak egyszerű találkozásokat, tapasztalatcseréket látnak, s úgy gondolják, hogy az internacionalizmus csak az úgynevezett nagy politika' köreiben érvényes. Meggyőződésünk: a mai kiállítás hirdetője annak a gondolatnak, hogy a mű­vészetek világában is összetartozó egységet alkot a nemzeti és a nemzetközi. Hangsúlyozta Barinkai Oszkárné, hogy ez a mostani kiállítás egyben Pest megye iz­mosodó képzőművészeti életének — eszmei, politikai jelentőségénél fogva — kiemelkedő állomása. A megyei pártbizottság elismerését fejezte ki azért, hogy az omszki bemutatko­zásra készülve, a szó igazi értelmében meg­mozdultak a megye képzőművészei, és vá­rakozáson felüli aktivitással jelentkeztek műveikkel. Külön is köszönetét mondott annak a 32 művésznek, akik mintegy 160 ezer forint értékű festményt, grafikát, szobrot ajánlottak fel ajándékba az Omszk megyei üzemeknek, iskoláknak, művelődési házak­nak. A tarlat számunkra alka­lom a számvetésre és az ön­vizsgálatra is, hiszen 1971-ben volt az utolsó Pest megyei ki­állítás a Nemzeti Galériában. Ez a mostani seregszemle mű­vekkel igazolja megyei közmű­velődésünk tényleges színvo­nalát, a fejlődés imponáló mér­tékét. Mennyiségben, egyenle­tességben, minőségben. Több az alkotó: a hivatásos festők­höz, szobrászokhoz, akik őr­zik, növelik értékeiket, felzár­kóznak a tegnap amatőrjei ér­tékrendben, s ez egyúttal a mi művelődéspolitikánk sikere is. Van abban valami meg­nyugtatóan felemelő, hogy a szentendrei művészet és a ná­ci. Duna-múhely megbízható, európai és országos léptékkel mérhető magaslatszintjénél ott tömörülnek a Nagy István- esoport tagjai. Ez az új hul­lám gödöllői, abonyi, nagyma­rosi művészjelöltekkel is ki­egészül, s jelenti megyénk kép­zőművészetének egyre egyen­letesebbé gazdagodó kereszt- metszetét. Jó fogadtatásra szá­míthatunk Omszkban, hiszen hitelesen őszinte grafikák, festmények kelnek útra, olyan szobrok, tűzzománcok, me­lyek társadalmunk szövetsé­ges együttérzésében és rokon- szenvétől kísérve születtek nagyszabású tehetségápolás és művészetpártolás produktuma­ként. A számok magukért be­szélnek. A számok és a rende­zés, jelentkezés lelkesült ko­molysága! Több mint hatvan alkotó műve indul útnak, köz­tük Barcsay, Czóbel, Miháltz, Hock Ferenc, Cs. Nagy And­rás, Csík István, ifj. Pál Mi­hály, Ilosvay Varga István, Gyurcsek Ferenc, Rózsa Pétéi művei, kiknek révén képi gon­dolkodásunk szellemi nagykö­veteként jelentkezünk a test­vérmegyében. Örvendetes, hogy a Vá­cott bemutatott anyag orszá­gos színvonalon mozog, és ér­zelmi gazdagságával, közössé­gi érzületével, életünket rög­zítő temperamentumával min­den bizonnyal meghódítja az omszkiak szívét. Vajon mit láthatnak belő­lünk a szibériaiak e gondos tálalásban? Felfedezhetik Szentendre utcahálózatát Göll- ner Miklós, Kántor Andor, Stumpf Ferenc, Ilosvai Varga István, Barcsay Jenő, Onódi Béla, Somodi László, Szánthó Imre tolmácsolásában, megpil­lanthatják Dunabogdány szi­getcsúcsának nyári tündöklé­sét Mock Ferenc avatott köz­reműködésével, a váci környék Vizuális értelmezését Cs. Nagy András, Mikes István és Mo­nos József egyéni hangvételű átköltéseivel. Érthetően sok a dunai táj. Ezen témában Re ez József, Bertalan Ferenc, Uhrig Zsígmond és a meglepetéssze­rűen fejlődő Unyi István vo­nultatja fel izmosodó értékeit. Megyénk szellemi térképéről Idéz fel Fegyó Béla ráckevei házakat, Nádasdy János szi- getszentmiklósi részletet, a pé- cell Karsai Zsigmond emberi forgatagot. A mi vidékünk is a munka tája, ezzel bővítjük a természet szépségeit, ahogy Gyulai Gál Endre jelenítő ve­rőcei fazekasműhelyét, a ceg­lédi Prohászka József bánya­telepet, Mikes István váci ha­jógyárat, a gödöllői R emsey Iván és László Lilla képi úti naplót Provence-ből és Auszt­riából. Üdítő a változatosság. A gyorsan fejlődő Bakosi László Abonyból küld az omsz­kiaknak érett színfelületet, Pirfc János a hétköznapok nyüzsgését érzékelteti a Piac­ban. Megyénk szinte minden tájegysége művekké kötődik át, így Kiss Ernő az öntözést Alsónémedi térségében láttat­ja, a munka lendületét ott ér­zékeli. Eszmeileg js aiapos a fel­készülés. Gyurcsek Ferenc Ekés-e szinte folyamatot foly­tatva reagál Vucsetics szobrá­ra, mellyel az omszki közön­ség könnyen asszociál, ugyan­úgy, mint Gyurcsek fából fa­ragott csoportjával, mely Bol- sevikok-at ábrázol. A Béke alapvető üzenetét is megérti Rózsa Péter elmélyült formái­ban, s minden bizonnyal tár­sul Nagy B. István képpel ki­festett emberségéhez, mely or­vos-apját idézi hivatásteljesí­tés közben, falusi kerítésnél sietve. Mi sem felejtjük a háború iszonyatát. Erre utal Mizser Pál színekben tobzódó fest­ménye, Miklosovits László, Lu- koviczky Endre, Takács Jó­zsef, Sáros András grafikája, a pusztítás mélységével és a kibontakozás távlatával. Minden bizonnyal sikert aratnak a portrék. Ebben a sorozatban kiemelkedik Hídvé­gi Valéria mélyen elemzett Disputája, Balogh László Ikon-feje, Bányász Béla arc­mása. A szobrok közül Blaskó János műve és Csíkszentmi- hályi Róbert Ady-ja kelt fi­gyelmet és Rajki László autó­ból épült piramisa korjelző mozzanatával. A sort ifj. Pál Mihály remekül értelmezett Táncosnő-je nyitja, zárja, je­lezve, tömörítve, kiemelve az emberi szépséget. Érdekes fejezete a tárlat­nak kapcsolódásunk a népmű­vészethez. Urbán Teréz má­zas kerámiái, Orbán Edit hús­véti tojásokat idéző gobelinja, Radóczy Mária mézeskalácsos motívumból szerkesztett Eskü- uő-je, Lőrincz Vitus tűzzo­mánca, Bartl József csendéle­te, Varga László grafikája más-más szemléleti együttha­tókkal, de ehhez a tiszta for­ráshoz kapcsolódik. Minden bizonnyal örömmel fogadják Omszkban is, amit mi örömmel érzékelünk: a te­matikai és műfaji változatos­ságot, a képi, szobrászi feldol­gozás árnyalatait. Farkas Ádám és Borsody László egy­aránt komolyan veszi saját eszményeit, ezért jutnak el műveik új elemként a kife­jezés képzőművészeti szótárá­ba. Heiling György tojástem­perája, Hegyi György moziak- táblája, Barcsay Jenő és Mi­háltz Pál integrált méltósága, Rózsa Péter: Béke című bronzszobra. Csík István európai tanulságo­kat is számba vevő Interieur ja szintén pompás útjelet ad a további tájékozódáshoz Omszkban, Budapesten és Szentendrén. Szántó Piroska, Anna Mar­git groteszkba hajló művei. Káka Ferenc elvonatkoztatott látásmódja a tárlat értékét nö­velik. Nemkülönben a csend életek. Ebben a műfajban Czó­bel Béla jelent igazi rangot, de Kristóf János és Dániel Kornél festménye is friss szi­get, Gálffy Lola alkotása szintúgy. Összegezve a látottakat: megyénk számban állandóan növekvő képzőművészei őrzik, növelik értékeiket a társada­lom átható segítsége és saját tehetségük, ambíciójuk nyo­mán. Van azonban abban va­lami megindítóan új vonás, ahogy a Szentendrén, Vácott született immár klasszikus ér­tékek mellett felzárkózik me­gyénk ceglédi, dabasi, gyom­ról, monori, szigetszentmikló- si, gyáli, vecsési tájegysége. Van abban valami megható, hogy az Omszkba szervezett anyagban nemcsak európai fel­készültségű mesterek műveit láttamozhatjuk, hanem nagy­marosi munkás, abonyi, gyáli tanár, gyömrói honvédségi al­kalmazott, szigetszentmiklósi nyugdíjas alkotásait, akik nem kompromittálják, hanem ki­egészítik a hivatásos festők, szobrászok kollekcióját. S ez a tény művelődéspolitikánk ered­ménye, lelkesítő vonása. Egy biztos: az omszki kö­zönség soraiból ki-ki megtalál­ja majd azt a képzőművé­szeti alkotást, mely hozzá szól, mellyel társaloghat, s miköz­ben e baráti kézfogás során ismerkedik kultúránkkal, a Duna-táj is megérkezik Szibé­ria erdőkkel övezett kapujá­ba a béke és az emberi szoli­daritás eszméjét, a mi hazánk népének alkotó lendületét tar­talmazva. Losonci Miklós Szélesre tárt kapuk Megkezdte munkáját a szentendrei megyei művelődési központ nemcsak jegyzetelésre, a hely­ben olvasásra vagy tanulásra alkalmasak, hanem különböző rendezvények — író—olvasó találkozók, rendhagyó iroda­lomórák, egyéni és csoportos zenehallgatás — lebonyolítá­sára is. Máté György, a me­gyei könyvtár igazgatója azt szeretné, ha ez a könyvtár a városfakóinak alkotóműhelye^ lenneTha úgy teiszik, dolgozó- szobájaT mert itt a tanuláshoz, a műveltség gyarapításához minden lehetséges eszköz ~3 rendelkezésre SIC Módszertani centrum Mint említettük, az épület nem csupán a szentendreiek művelődési—lehetőségeit—gaz ­dagítja. hanem szervezője __és ir ányítója is a megye közmű­velődési életének.. Népművelé­si csoportja szakmailag, mód­szertanilag segíti a megye művelődési intézményeinek tevékenységét. Könyvtárcso­portja a megye könyvtárai­nak munkájához ad hasznos útmutatást. Szervezési és pro­pagandacsoportja a központi megyei rendezvények gazdája. Innen irányítják, szervezik a megye népművelőinek, könyv­tárosainak továbbképzését. A most készülő adatbankban megtalálható majd a megye száznegyven művelődési házá­nak minden lényeges adata. A munka megkezdődött, a kapuk szélesre tárva mindenki előtt. Most az a fontos, nogv minél többen lépjék át a szé­lesre tárt kapukat. Prukner Pál TV-FIGYELŐ Zűrzavar a képernyőn, soiiom, a kiegyensúlyozott körülmé­nyek között élő, láthatólag na­gyot!.-íól 'kef'eső fotóriporter egy napon — húga ösztö­kélésére — kora reggel, 7 óra körül elindul a szerkesztőség­be, hogy egy kicsit ráverjen. •Már ez gyanús. Miért indul ilyen korán? Ha tényleg olyan jó fotós, tudhatná, hogy ilyen­kor még senkit sem talál a szerkesztőségben, aki munká­ra küldhetné. De aztán nem is a szerkesztőségbe megy: meg­áll egy piacnál és ott csattog­tatja a gépét. Minek? Később kiderül, hogy gya­núnk alapos volt: ez a fotós menthetetlenül dilettáns. A piaci tömegben felfedezi Kán­tor Imrét, a gyilkosságért kö­rözött segédmunkást, és ahe­lyett, hogy rendőrnek szólna, a lakásába viszi a fiút és egy íotósorozatot csinál róla. Mint egy színésznőről. A gyilkos a fürdőkádban. A gyilkos ciga- rettázás, sörözés közben. A gyilkos ülve és állva. Mit akar ezekkel a képekkel Soiiom? Melyik lapnak kellenek ezek? Aztán kiderül, hogy ez a So­iiom nemcsak dilettáns, hanem beteges is. A film elején csak odavetett, jelentéktelen meg­jegyzésnek hat, amikor azt közli húgával, hogy ha nem lenne a testvére, feleségül ven­né. Később azonban, amikor anyaszült meztelenül is lefény­képezi, majd mint egy szadis­ta gyötri, üldözi a gyilkost, új fényt kap a jelentéktelennek látszó mondat. De ez már renben van, ezt akarták a film alkotói, ilyennek bemu­tatni a főhőst. Gondolom én. Nincs rendben azonban az egész film, Makk Károly és Zimre Péter pénteken este látott alkotása, a Soiiom bűne. Mesterkélt, zűrzavaros, ki­zetei, figurái nem a mi vilá gunkból valók. Mit szóljunk például a fotós zongoraművész húgához? Találkozik a lakás­ban egy ismeretlen fiatalem­berrel, Kántor Imrével — a fotós ugyanis egyedül hagyta otthon a gyilkost —, és öt perc múlva már az ágyon viháncol vele. Ki hiszi ezt el? És még nagyon sok mindent nem hiszünk el a filmből. Fő­képpen azonban — s ez a mű legnagyobb hibája — a lénye­gét, mondanivalóját tartjuk zűrzavarosnak, ellentmondá­sosnak. Mi volt tulajdonkép­pen a rendező szándéka? A film végén Soiiom már any­nyira ellenszenves, szinte un-, dorító, hogy a néző valósággal fellélegzik, amikor Kántor Im­re. megöli. De mit akar, mit jelent ez? Á gyilkosság baga- tellizálását? Azt, hogy a néző sajnálata a gyilkosra sugároz-» zék? Akár ezt akarja a film, akár nem, ténylegesen, sajnos, ez történt. A gyilkosért izgul­tunk. Dehát micsoda mondani­való, micsoda jelentés ez? Mondjuk ki kereken: dilet­táns. Ennek ugyanis nem a mesterségbeli, technikai ügyet­lenség a legfőbb jellemzője, mint gondolnánk, hanem az egész mű átgondolatlansága, következetlensége, zűrzavara. Ha csak a mesterségbeli, tech­nikai részleteket tekintjük, ez a film akár kitűnő osztályzatot is kaphatna. Tempója lendüle­tes, színészei — Juhász Jácint (Soiiom), Bencze Ilona (a hú­ga), Harsányi Gábor (Kántor Imre) — kiválóak, s ráadásul izgalmas is: helyzetei állan­dóan az újabb gyilkosság szé­lén táncolnak. A bevezető kép­sorok után számíthatunk rá, hogy a filmben meghal valaki. De mit ér ez a jól összeren­dezett apparátus, ha az egész nem sikerült. Végül is nem értjük, miért került a Soiiom bűne képernyőre, miért mu­tatták be, mit akartak vele. Válasz egv félreértésre. Ga­lambosi Bertalan, a Szilas- menti Tsz kertészmérnöke le­velet írt Saját autó — közös kombájn című, január 13-án megjelent tévéjegyzetemre. A levélíró félreértett kissé: az a magatartás, amit bíráltam — hogy tudniillik, egyes szövet­kezetekben többet törődnek a saját autóval, mint a tsz gé­peivel —, természetesen nem a Szilasmenti Tsz-re vonatko­zott. Általánosabb értelemben beszéltem. Ennek ellenére örömmel idé­zem a levelet, mert jó hírről számol be. A tsz szak­emberei, körülbelül húszán — írja Galambosi Bertalan —, éppen, mert felismerték a kö­zös kombájn védelmének fon­tosságát, korrózióvédelmi an­kétet szerveztek, hogy kollé­gáikkal is megismertessék a probléma olcsó, egyszerű meg­oldásának módszereit. A Szi­lasmenti Tsz szakemberei mindezt önzetlenül, a közös vagyon védelmében tették, munkaköri kötelességeiken fe­lül. A hírt köszönettel nyug­tázhatjuk. Csontos Magda t t L szett paradicsom, a Madách Színház társulatának tolmá­csolásában. A budapesti Iro­dalmi Színpad a többi között Kross Négy monológ-ját és Örkény Egyperces novellák cí­mű összeállításával lép a szentendrei közönség elé. Alkotóműhely is Korábban a váTOSi-Járási könyvtárba® tizenkétezer .Jcó- Tel "Között válogathattak—a. szentendreiek. Most, hogy a Fes t'megyei Könyvtár is.ebbe az épületbe költözött, sokkal gazdagabb lett a választók az itt élő. mintegy tizenötezer ember számára. A könyvtár ma harmincezer kötettel vár­ja az érdeklődőket, amelyeket azon nal k i kölcsönözhetnek, ugyanakkor további hatvan­ezer kötet növeli a választás. lehetőségét. Ez a hatvanezer kötet ugyan* egyelőre még két pesti raktárban található, de hetenként futárszolgálat bizto­sítja, hogy a kért könyv egy héten belül az olvasóhoz ke­rülhessen. Ugyanakkor a régi városi- járás.) könyvtár helyén gyer­mekkönyvtár alakult hatezer kötettgL_Ú.idonság az is, hogy o könyvtárak szombaton dél­után és vasárnap délelőtt is felkereshetek. A felnőttkönyvtámak jelen­leg hétszáz, a gyermekkönyv­tárnak _pedig ezer olvasója va n, Ez egyúttal meghatározza 'a könyvtár tevékenységének további fő feladatát is: kap­csolatot kívánnak teremteni a I város mintegy száznyolcvan I szocialista brigádjával. Egy hónappal ezelőtt a Szentendrén megépült megyei • művelődési központ megnyi- [ tóttá kapuit a nagyközség előtt. Megkezdte munkáját a ’ könyvtár, volt már .színházi előadás és hangverseny, mű- ’ ködnek a szakkörök, klubok, ■ művészeti csoportok, s az is­meretterjesztő program is egy­’ re'gazdagabb. Vagyis: élettel telítődött a megye legkorsze­rűbb közművelődési intézmé-. i nye, amely nem csupán—a. - i szentendreiek tanulási, müve- ! lödési és szórakozási igényeit l van hivatva kielégíteni, de : irányítója, szervezője is egy­■ úttal egész Pest megye köz- ! művelődésének. ' Perjést Barnabás, a megyei , művelődési központ megnyitá- ' sa előtt a városi József Attila ‘ Művelődési Központ igazgátó- j ja volt. Ma általános igazga- t tóhelyettesként mutatja be az új intézményt. Az örökség Z t A tegnapról indul a beszél- . getés a volt városi művelődési t központ tevékenységéről. Ez i a tegnap azonban szorosan . kapcsolódik a mához, mivel a korábban már jól működő szakkÖfŐk.kXŰbökés művé széfi . I csoportok kezdték elsőként a munkát az új épületben. Ez a ház biztosít ma már otthont I a városi kórusnak és a gyer­mek fúvószenekarnak, a nyug- I díjas-, antialkoholista- és az ifjú utazók klubjának. Itt mű- I ködik a képzőművészeti kör és I a bábcsoport és otthonra ta- I Iáit az épületben a Szentendre I Barátainak Köre is. Csupán a i I Vajda Lajos képzőművészeti I stúdió és az ifjúsági klub ma- I radt a régi épületben, amely-- I nek egy része továbbra is köz- I művelődési célokat szolgál. I Felső szintjét — ideiglenesen I — az iparitanuló-intézet vet- I te birtokába. Új lehetőségek I A már korábban is tevé-_ I kenykedő szakkörök, klubok és. I inuyészétf ..csoportok mellett I 'Úiak_a1ákitásáya is lehetőségeL I ölztojlt az intézmény. Néhány ;'l TfiösT^álakult csoport máris 1 megkezdte-munkáját, mint a g pdiyákezdö~ fiűttXöTi~klubja és a zenebarátok köre. És alakult két klub is, igaz, nem az épü­letben, de a megyei művelő- >. dési központ szervezésében és- irányításával. A kismamaklub d a Felszabadulás lakótelep óvo- iz dójában kezdte meg működé- :s sét. s itt az egyik új épület pincéjében tartotta meg ala- •- Ikuló ülését a tinédzserklub is. i, Már hozzákezdtek három tt újabb szakkör — kerámia, sző- i- nyegszövő, kosárfonó — és két :- kör — egy gyermek képző­- művész, valamint az irodalom- t, barátok — szervezéséhez. S ’.I még az idén az első félévben- megkezdi munkáját a szocia- a lista brigádvezetők klubja, az irodalmi színpad, a film- és fotószakkör, valamint egyete- " mi felvételire előkészítő tan- n folyamot indítanak. Február- L’ ban ismét dolgozhat — a me- " gyei művelődési központ írá- 1 nyitása mellett — az izbégi ifjúsági klub is. ’t Fél év — 12 előadás ~ Korábban a szentendreiek ’ Budapestje járta,k -inhA-hn Helyben-csak a Teátrum biz- , tosította számukra — a nyár ö három hetében — a színház él- ^ menyét. Most azonban a mű­velődési központmegteremtet- t te a lehetőségéFlirmák. hogy . kéthetenként helyben is szín- li házi előadáshoz j ussanak . .az . itt élő embereké.-i A művelődési központ veze- n tői szerződést kötöttek a Nem- . zeti Színházzal, az Irodalmi Színpaddal és a Madách Szin- á házzal s ennek keretében két \. bérleti előadássorozat indult. januárban. *Egy-egy bérlet j. hát-fiat előadás megtekintésé- [. re jogosít. Ibsen Hedda Gabler című színműve nyitotta né- 1, hány nappal ezelőtt az előadá- sok sorát a Madách Színház n vendégjátékaként. a A program igen gazdag és i. változatos. Dürrenmatt Play :- Strindberg című műve. Ibsen i- A nép ellensége, a Nemzeti k Színház előadásában. Hubay— •- Ránki—Vas Egy szerelem há­rom éjszakája. Sarkadi Elve-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom