Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-24 / 20. szám

1976. JANUÁR 34., SZOMBAT Stem 'dPf W x/mkm I £ W c^ Í^C* j *'''*''*''*''*r*r''''*''''*''''''''********S****M*'*SSArSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS7SSSSSAPS*SSSSSSSSJ&&SSSSS**SSSSSSXSSSSSSJMSSSSSS$'\ Takarékosabb gazdálkodás a BVM-ben Számíthatnak a szocialista brigádokra Eredményes esztendőt zárt a ?e^on~ és Vasbetonipari Művek szentendrei gyára — állapította meg az MSZMP városi végrehajtó bizottsága a közelmúltban, amikor ar­ról tárgyalt, hogyan hajtotta végre a vállalat a Központi Bizottság 1974. december 5-i határozatait. A BVM — gaz­dasági problémái miatt — a hat kiemelt vállalat közé ke­rült, tavaly azonban az első hat hónapban a különböző intézkedések hatására olyan kedvező eredményeket pro­dukált, hogy lekerült a kü­lön törődést, gondoskodást igénylő vállalatok listájáról. Csak gazdaságos termék! A BVM legújabb, és egyben legkorszerűbb gyárában, Szentendrén, megszüntették azoknak a kis sorozatú ter­mékeknek a gyártását, ame­lyekhez hasonlókat a nagy- vállalat más gyáraiban amúgy is előállítanak. A termék- szerkezettel nincs gond, a végrehajtó bizottság inkább a vezetés színvonalának eme­lésére, a gazdasági és tár­sadalmi vezetők kapcsolatá­nak javítására hívta lel a figyelmet. Ugyanis, a veze­tők közt kialakult kisebb viszály és az egységes irányí­tási koncepció felbomlása miatt átmenetileg romlott a termékek minősége, illetve az első osztályú termékek ará­nya is. A termelési vesztesé­geket tovább kell csökken­teni, bár e tekintetben fi­gyelemre méltó eredménye­ket értek el az elmúlt esz­tendőben is. Félmillió forint értékű cementet sikerült pél­dául megtakarítani az elpor- lási veszteségek megszünteté­sével. Felújították a porszűrő zsákokat, az aerációs ce­mentszállító csatornákat, pon­tosan beállították a cement- mérlegeket, amelyekhez ada­golási szintjelző műszereket szereltek. Az anyagtakarékos­sági intézkedések hatására nyolc százalékkal csökkent az egy köbméter beton elő­állításához szükséges cement­felhasználás. Emellett a tőkés importból származó drága csősablonokat hazaival he­lyettesítették. Az elfekvő rak­tári készleteket értékesítet­ték. Anyag, energia, önköltség Az anyag- és energiataka­rékosságban elért eredmé­nyek elsősorban a szocia­lista brigádoknak köszönhe­tők. Még az év elején fel­ajánlották, hogy saját mun­kahelyükön, működési terü­letükön a lehető legnagyobb takarékosságra törekszenek. Optimális fokra állították a munkagépek adagolóit, a gőz­csőhálózat szivárgó részeit szigetelték, a benzinmotorok porlasztóit szabályozták. A szocialista brigádok különö­sen jól dolgoztak Szentend­rén, nem véletlen, hogy in­nen került ki például a BVM egyetlen, kongresszusi oklevéllel kitüntetett szocia­lista brigádja. Az elmúlt év során 1,3 millió forint ér­tékű anyagot, energiát si­került a vállalat kollektívá­jának megtakarítania. A ter­melés 12 százalékos növe­kedése mellett, a gazdasá­gosabb anyag- és a gondo­sabb energiafelhasználás hoz­zájárult az önköltség csök­kentéséhez, s ez olyan ked­vezően befolyásolta a válla­lat eredményét, hogy az az 1974. évinek ötszörösére emel­kedett. Több mozaiklapot gyártanak Az MSZMP városi végre­hajtó bizottsága felhívta a betongyár vezetőinek figyel­mét, hogy fokozzák a mo- zaiklapgyártást — ugyanis a lakosság igényeinek tekin­télyes részét nem tudják ki­elégíteni e termékből — és i csökkentsék tovább a gépál­lások idejét. A gyár a ter­vek szerint 1976-ban 100 ezer négyzetméterrel több mo­zaiklapot állít elő, mint ta­valy. Politikai oktatás Az MSZMP szentendrei já­rási bizottsága az 1974—75-ös tanévben az előadássorozatok­kal együtt 55 különféle tanfo­lyamot szervezett, az idén vi­szont 61-et látogathatnak a hallgatók. A pártalapszerveze- tek a helyi céloknak és ér­deklődésnek megfelelően kü­lönböző témákban maguk is szerveztek előadásokat. Rekonstrukció Dobogókőn Javában folyik a tatarozás a dobogókői turistaházban. Rajnay Ervinné vezettőhelyet- tes elmondta, hogy a Kék Du­na Egyesült Mezőgazdasági Szakszövetkezet építőipari részlege már félig elkészült az eszpresszó átalakításával, csu­pán az ablakok mázolása és a falak festése van hátra. A hé­ten az étterem renoválásához láttak, s a szállód aépület át­alakítását, illetve felújítását is megkezdték. A munkálatok várhatóan az év közepére be­fejeződnek, s értékük előrelát­hatóan eléri az ötmillió forin­tot. Döntés a Bükkös-patak ügyében Újabb ankét a belső körút építéséről Zárszámadás előtt Idestova egy éve építik, sza­bályozzák a Bükös-patak med­rét. A munkálatok megkezdése óta a környék lakói sokszor szóvá tették, hogy a Szentend­re közepén tökéletesen megfe­lelő kő- és betonágyas meder­kialakítás szükségtelen a pe­remrészeken, csökkentené a fás, ligetes partszakasz ro­mantikáját ott, ahol egyébként lakóházak, hétvégi telkek, nya­ralók váltják egymást. A kis hidak és az átkelési szakaszok, gázlók sorsa is sokakat aggasz­tott. A kérdés tisztázására a városi tanács december köze­pén ankétot rendezett, amely­ről lapunk hasábjain beszá­moltunk. Akkor azzal zárult a vita, hogy a lakók képviselői­nek bevonásával helyszíni szemlét tartanak januárban, s ha kell módosítják a terveket. Kedden megtartották a „be­járást”, amelyen a KÖVIZIG szakemberein kívül részt vett Nizák Imre, a városi tanács műszaki osztályának vezetője, Balogh László festőművész, Kisfalusi Márta és Margarito- vics György tanácstag. Megte­kintették a patakmeder már kikövezett és a még építés alatt álló 1,8 kilométer hosszú szakaszát. A lakosság képvise­lőinek kérésére a három gázló közül egyet eredeti helyén, kettőt pedig eredeti helyétől kissé távolabb építenek ki. Va­lamennyi, engedély alapján épített, tehát szabályos híd megmarad, az engedély nélkül összeeszkábált hidakat, ame­lyeket az első áradás amúgy is elvinne, lebontják. A Papíripari Vállalat szentendrei gyárában nemrég állították üzem­be a Schön-gyártmányú boríték- forma-elővágó automatát. A be­rendezés a hagyományos gépeknél négyszer termelékenyebb, egy műszakban egymillió 20« ezer bo­ríték elővágását végzi. Felvételün­kön Móni István, a gép kezelője. Olvasóink a fenti képaláírással már találkozhattak január XO-i számunkban, de a szöveg fölött tévedésből más kép jelent meg. A hibát most korrigáljuk. A forrásától a torkolatáig 19 kilométer hosszú patak váro­son átvezető 1,8 kilométeres torkolati részén kicsiny medret képeznek, illetve köveznek ki, amely alkalmas lesz arra is, hogy az áradás idején másod­percenként 20—22 köbméter vizet zúdító patak folyását irá­nyítsa, terelje. Annak Idején az ankéton Balogh László fölvetette, hogy a betonágyba kényszerített csermely tápláló hatása csök­ken, s a parti növényzet: a természet éger-, illetve fűzliget elsatnyul, s az ott élő állatkák is megsxnylik a víztelenséget. Észrevételét figyelembe vették a szakemberek, s megállapod­tak, hogy a ligetes szakaszon bizonyos távolságokban ki­hagynak egy-egy követ, azaz nyílást hagynak, amelyen ke­resztül víz áramolhat a földbe, a növények gyökereihez. A föntebbi szakaszon az izbégi hordalékfogóig 1,2 kilométer hosszúságban bordákkal erősí­tik meg a szakadó partokat. A Bükkös-patak sorsa, kiala­kításának módja tehát eldőlt, a lakosság képviselői és a KÖVI­ZIG szakemberei közös neve­zőre jutottak, megtalálták a város lakói igényeinek megfe­lelő megoldást. A tanács veze­ti az ankét és a bejárás ered­ményességén felbuzdulva — valószínűleg február elején — újabb ankétot terveznek, még­pedig az belső körút építésé­ről. A Pomázi Népiskola pecsétje Pomáz nagyközség tanácsá­nak helytörténeti bizottsága az elmúlt esztendőben nyolc előadást, öt megbeszélést, hét tanulmányi kirándulást rende­zett, 70 régészeti emléktárgy- gyal gazdagodott. Kiállítóte­rem nyílt a Beniczky utcában, s a tanács épületének föld­szintjén havonta cserélik a vitrinek régészeti anyagát. A 120 tagú helytörténeti bi­zottság az idén havonta ren­dez előadást, öt tanulmányi kirándulást szervez, s pályáza­tot írnak ki az Úttörők Orszá­gos Szövetségének 30 éves fennállása alkalmából. A bí­ráló bizottság elnökének La­katos Etnö dr.-t, a Pest me­gyei Levéltár igazgatóját kér­ték fel. A helytörténeti anyag az idén tovább gyarapodott. Említésre méltó az 1800-as évek végéről származó pecsét, amelyet a Pomázi Népiskola használt, és az 1807. évi or­szággyűlés teljes jegyzőköny­ve. Ennek érdekessége, hogy eredetileg magyarul írták, s a magyar szöveget fordították latinra. KISZ-titkár és művezető Nehéz helyzet megoldásra vár A középmagas, szőke fiatal­ember mentegetőzve tessékel be a vilianyszerélő-műhely kis irodájába. Csak egy fél órája van, mennie kell azután, há­romhetes kislányát viszi kór­házba. Szerencsére csak ki­vizsgálás, remélem, nincs kü­lönösebb baj — teszi hozzá sietve. Iskolapadból kulcsszerepbe Mintha ez a sietség nyom­ná rá kissé bélyegét Csana- dacz Antalra, a Szentendrei Papírgyár KISZ-titkárára az­óta, amióta a fiatalok erre a tisztségre megválasztották. Látogatásom célja éppen az, hogy érdeklődjem, mi történt veie ez alatt az egy év alatt, s beosztásában, tisztségében mi­lyen tapasztalatokat szerzett, hogyan boldogul a kettős fel­adat, a villanyszerelő-műhely vezetése és a titkári tisztség kettős szorításában. Bátran kimondhatjuk előre, hogy jól, de nem könnyen, erőfeszítés nélkül. A rövid kis félóra alatt is jut idő elmon­dani, hogy miért. Először is azért, mert mindkét beosztás — és mindkettő vezető mun­kakör a maga nemében — egész embert kíván. Ennek az igénynek megfelelni nem cse­kélység, különösen itt, ahol a villanyszerelőknek a karban­tartásban kulcsszerepük van, a fiatalok körében pedig azért, mert semmiképpen sem akar­ják, hogy a lendületbe jött KISZ-élet veszítsen mozgal­masságából, vonzóerejéből. Csanadacz Antal mindkettőt megérti és méltányolja. Régi papírgyárinak számít fiatal kora, huszonhét éve ellenére. Ez az első munkahelye, s tu­lajdonképpen előbb megismer­te a gyárat, mint ahogy mun­kahelye lett. A Bláthy Ottó technikumban harmadéves volt, amikor ösztöndíjjal kö­tötte sorsát a gyárhoz s nem volt oka rá, hogy ezt a tizen­hét évesen kötött szerződést, majd a létrejött segédműveze­tői munkaviszonyát felbontsa. A szakmai beosztásig az út tehát világos, ezért a mozgal­miról kérdezem inkább. — A középiskolában és itt a papírgyárban is jó ideig KISZ- tag voltam, tettem azt, amit a többiek. Ha feladatot kaptam, elvégeztem, benne voltam minden közösségi munkában. Kettős szorításban Amit pedig már mástól tud­tam meg: kollégái körében hamar megkedvelték közvet­lenségéért, segítőkészségéért, a segédművezető posztján pedig hamar kitűnt szervezőkészsé­ge, mozgékonysága. Amikor előadja — akinek a pótlására előreláthatóan ide szerződtet­ték — nyugdíjba ment, ő lett a segédművezető, most egy éve pedig', mint azt .már említet­tük, KISZ-titkámak is meg­választották. — Meglepődtem, hogy ép­pen rám esett a választás, is­merve a szakmai feladatokat, bizony kétségek között vállal­tam el egy évre. Ez az esz­tendő hamarosan lejár, s azt hiszem, nem vallottam szé­gyent nem is csalódtak ben­nem. A fiatalok sok közös ak­—..unkán­rábbinál mostohább sorsot? — kérdeztem Kikilai Ferencet és Belesen Györgyöt, a villany- szerelő csoport két régi tag­ját. — Hát sajnos, kevesebb jut az idejéből a műhely felada­taira, a napi problémákra. A helyettese pedig nem minden kérdésben jogosult a döntés­re. Hogy KISZ-vezetőnek mi­lyen, azt mi, a KISZ-korból kinőttek, nem tudjuk megítél­ni. De a Kandó Kálmán szo­cialista brigád tagjaként is­merjük és csak jót mondha­tunk róla. Most is részt vesz minden közösségi megmozdu­lásban, s legutóbb, amikor egyik nyugdíjastársunk házá­ban, társadalmi munkában villanyt szereltünk, természe­tesen velünk volt Tóni is. — Az elmúlt év alatt sok, korábban ismeretlen dolgot tanultam — mondja elgondol­kodva. — Nem szívesen hagy­nám abba ezt a munkát, ta­lán nem is tudnék megválni tőle. A pártszervezettől és az szb-től is sok segítséget ka­pok hozzá. Mégis, azt hiszem, a helyzet tartósan nem ma­radhat fenn. A szakmai irá­nyítás egész embert kíván, én pedig gyatoan vagyok távol, és nem azért, mert szívesen hagyom itt a műhelyt, hanem, mert a mozgalmi munkám el­szólít. Kell valami megoldást keresni ... Azt hiszem, igaza van Csa­nadacz Antalnak, akit a fele­lősség is nyom ebben a hely­zetben. Nem a könnyebb megoldást választja, nem tér ki a több munka elől, csak a kiutat keresi. Az oldalt írta: Czibor Valéria Foto: Nagy Iván 1 1 J A z elmúlt esztendő '* eredményét értékelik, számítják ezekben a na­pokban járásszerte, or­szágszerte a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. . A könyvelőknek, a sta­tisztikusoknak most a leg­több a dolguk, ilyenkor kell előkészíteniük a gaz­dálkodás valamennyi ága­zatában az alap- és a ki­egészítő tevékenység mér­legét. S mert a szentendrei já­rás szövetkezeteinek vi­szonylag kevés a megmű­velhető földterületük, s ez még tovább csökken — a domborzati viszonyok, a terebélyesedő üdülőövezet, valamint a szigetén 'szapo­rodó csápos kutak miatt —, többségüknél nagy szerep­hez jut a kiegészítő tevé­kenység. Az olyan jól gaz­dálkodó szövetkezetek, mint a pomázi Petőfi és a d.unabogdányi Űttörő tsz, éppen az ipari termelésből nyert eredmény 'felhaszná­lásával bővítik alaptevé­kenységüket, fejlesz+ik ál­lattenyésztésüket. Más szö­vetkezetek, mint például a szigeten gazdálkodó tahi Kék Duna és a szentendrei Mathiász. élelmiszer-fel­dolgozását fejlesztette leg­dinamikusabban. bár e te­vékenység csak kisebb nyereséggel kecsegtet. A zárszámadási közgyű­lésen —az elmúlt évi ter­melési eredmények mellett — szó esik majd az idei gazdálkodási elképzelések­ről, tervekről is. Az új köz­gazdasági szabályozók az iparvállalatokhoz hason­lóan a termelőszövetkeze­tek eredményét is befolyá­solják. Hatásukat a járás szövetkezetei is érezni fog­ják, de jobb gazdálkodás­sal, meglevő tartalékaik hatékonyabb kihasználásá­val, nagyobb zökkenők nélkül, áthidalhatják a ne­hézségeket. A tsz-vezetők már most vizsgálják art alaptevékenységhez szoro­sabban kapcsolódó munkák kiterjesztésének lehetősé­gét, az ipari tevékenységen belül pedig célszerű átala­kításokra törekszenek. A legfontosabb azonban, hogy a szövetkezetek olyan terveket készítsenek, ame­lyek szervesen kapcsolód­nak a megyei és az orszá­gos igényekhez, különös tekintettel az íparszerű ter­melésre, a sertéshízlalásra. a nagyüzemi szarvasmar­ha-tenyésztésre, a napra­forgó és cukorrépa vetés- területének növelésére és — Budapesthez közel fekvő területről lévén szó — a zöldség- és gyümölcster­mesztésre. kért elismerést is kaptunk. A vezetőség többi tagja is sokat segített s én is arra töreked­tem hogy amit elvállalam, annak tisztességgel megfelel­jek. Időközben azonban — éppen a KISZ-titkárságból kö­vetkezően — egy sor más fel­adat is hárult rám. Beválasz­tottak a szakszervezeti ta­nácsba, onnan pedig az szb- be. Tagja lettem a Papíripari Vállalat szakszervezeti taná­csának, majd a szakszervezeti bizottságnak, s itt az ifjúság- politikai bizottságnak a veze­tőjévé is megválasztottak. Ez persze, rendszeresen felada­tokkal jár, mégpedig az itte­ni, gyáriakon túlmenőkkel; értekezletre kell járni, ahol mindenről be kell számol­nom, s másokat beszámoltat­nom. Magam is szakszervezeti szemináriumot vezetek, mun­kavédelmi tanfolyamra járok. Tagja vagyok a gyári párt- alapszervezet vezetőségének, s itt is ellátnak feladatokkal. S ezek csak a mozgalmi felada­tok. Pedig itt ez a fontos munkakör, amit szeretek is. Azt hiszem, ezt már tudják a vezetőim és a munkatársaim is. Brigádtagként is helytáll Együtt lapozunk a naptár­ban : nincs ott egyetlen üres lap, üres rubrika, amikor csak a szakmai feladat ellátása várna rá. A konfliktus feloldása nem rajta áll, a kettős szorításból, amelybe került munkaszerete­te, felelősségtudata sodorta, megbízatásait nem is adhatja vissza. Hogyan viselik el ezt a ko-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom