Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-24 / 20. szám

1976. JANUAR 24., SZOMBAT A pihenés szolgálatában A zöldterületek fenntartásáról és használatáról Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter, a közleke­dés- és postaügyi, valamint a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterrel egyetértés­ben egységesen szabályozta a tanácsi kezelésű közhasználatú zöld területek fenntartását és használatát. Közhasználatú zöldterület­nek minősül a városok és köz­ségek belterületén az állami tulajdonban álló és a tanácsi szervek kezelésében levő min­den közpark; a pihenést, a szórakozást és a testedzést is szolgáló véderdő; a közutat és a járdát szegélyező vagy a közúti forgalmat elválasztó, növényzettel borított közterü­let. Ugyancsak a rendelet jog­szabályait kell érvényesíteni azoknál a játszó- és phenőker- teknél, amelyeket a lakóházak és üdülőtelepek tömbtelkén alakítottak ki, s a fenntartá­sukról a tanács gondoskodik, mert az épület tulajdonosa nem azonos a közkert tulajdo­nosával, kezelőjével. A közutakon a közlekedés biztonsága miatt szükséges r növénygondozási munkálato­kat az útfenntartó szervezet­nek kell ellátnia. A rendelet kimondja, hogy a közhasználatú zöldterülete­ket és azok építményeit, fel­szereléseit rendeltetésszerűen mindenki ingyenesen használ­hatja, s azok a szervezetek, vállalatok sfb.. amelyek külön engedély alapján más célra használják, kötelesek a nö­vényzet megfelelő védelméről gondoskodni. Így, ha az enge­dély alapján megváltoztatják a zöldterületet, kötelesek a tevékenységük befejezését kö­vető 30 iiapon belül az eredeti állapotot helyreállítani. A kihirdetéssel hatályba lé­pett új rendelet a felelősök, a feladatkörök és a tennivalók egységes meghatározásával le­hetőséget nyújt az épületren­geteg között élő embereknek pihenést, felüdülést nyújtó zöldterületeink, parkjaink fo­kozottabb védelmére, gondo­zására. Közreműködnek a termelésszervezésben, a gazdaságok érdekeit védik A Dél-Pest megyei tsz-szövetség programja Eddig három területi sző-. vétség működött a megyében, az Észak-Pest megyei azon­ban a közelmúltban csatlako­zott a Mezőgazdasági Szövet­kezetek Budapest-környéki Szövetségéhez. A fennmaradó tsz-szövetség, a Dél-Pest me­gyei, melynek titkára, alaku­lástól, azaz 1967 októberétől Vimola Károly. A szövetség a termelőszö­vetkezetek irányítása alatt működő szervezet. Ám hogy voltaképpen mi is a munka ezekben a szervezetekben, er­ről keveset tud a nyilvános­ság. A kérdés tehát: • Mi a tsz-szövetség fel­adata? — Szövetségünket a monori, a nagykátai, a ceglédi járás, Cegléd és Nagykörös 71 gaz­dasága alapította, s most — mert időközben több termelő- szövetkezet egyesült — 40 gazdaság tartja fenn. Felada­tunk részint á közös gazdasá­gok érdekképviselete, részint a szövetkezetpolitikai célki­tűzések megvalósításának elő­mozdítása. Már a kezdet kez­detén úgy szerveztük meg munkánkat, hogy a mezőgaz­dasági termelés fejlesztésében hathatósan , közreműködhesr sunk, noha az időben még számos gazdaság vezetői gya­nakvóan fogadták különböző indítványainkat, úgy vélték, a szövetség beleártja magát a tsz dolgaiba. Az élet minket igazolt, hiszen a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsá­nak legutóbbi ülésén kimon­datott, hogy a termelészer- vezés a területi szövetségek feladata is. • Ennyit az elvekről, a szö­vetség helyéről a megye mező- gazdaságában. Tisztázandó azonban: hogyan, milyen úton- módon látja el teendőit a Me­zőgazdasági Szövetkezetek Dél- Pest megyei Szövetsége? — Már az alakuláskor arra törekedtünk, hogy a szövetség ne hivatal legyen, hanem egy Kordában a rakoncátlan patakok Vízgazdálkodási beruházások Pest megyében A Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság hatáskörébe tarto­zik Pest megye egész területe, a ceglédi járás kivételével. Mi­lyen nagyobb vízgazdálkodási beruházásokat végeztek az el­múlt évben, s mit terveznek az idén? Erről tájékoztattak Szőcs József és Máté Ferenc igazga­tóhelyettesek, valamint Kon. koly János szakágazati főosz­tályvezető. Állandó feladatuk az ár­és belvizek pusztításának megakadályozása mederszabályozással, a védő­művek állandó karbantartásá­val, fejlesztésével. 50 millió forintos beruházásai szabályoz­ták a Galgát mintegy 45 kilo­méteres szakaszon Püspökhat­vanig. A munkát 1975-ben.fe­jezték be. Bővítették a patak medrét, új hidat építettek, s biztonságosabbá tették a ré­gieket. Két új őrtelepet is lét­rehoztak, az URH adó-vevő ké­szülékkel kapcsolták be őket- a hírközlő hálózatba. Az Ipoly- menti telepeket is felszerelték hasonló berendezésekkel, ez egymillió forintos beruházást jelentett az igazgatóságnak . Budaörs, Törökbálint, Buda­keszi és a környező falvak la­kói régóta kérik a hosszúréti vízfolyás rendezését. Ez után kezdhetik csak meg a falvak és a mezőgazdasági területek — például a Sasad Tsz és a 780 holdas tangazdaság vízrende­zését. Egyeztették az elképzelé­seiket a fővárosi tanáccsal, s megszületett a terv. A beruhá­zás 1974-es árakon számolva — mintegy 240 millió forintba ke­rül. Első lépcsőben a budapesti szakasz készül majd el, előre­láthatóan 1978-ig, s ezt követi a Pest megyei 1979—80-ban. A végleges határidőről az ötö­dik ötéves terv jóváhagyásakor döntenek. Elkészítették a Gödöllő bel­területének vízrendezési ter­veit, a beruházás megkezdésé­nek időpontjáról a megyei ta­nács dönt. Korábban nagy károkat okozott a Rákos-patak áradá­sa. A negyedik ötéves terv elején a főváros kordába szo­rította a rakoncátlan patakot. Ezt követően az igazgatóság szabályozta a területéhez tar­tozó pécel—isaszegi szakaszt, s a további szabályozás is a Pest megyei Tanács hatáskörébe tartozik. Tatárszentgyörgy, Táborfal­va és J5abas belvizeit vezeti el a XX-as csatorna, amelyet a ne­gyedik ötéves terv időszakában 17 kilométeres szakaszon, 20 millió forint értékű beruházás­sal korszerűsítettek, megte­remtve a feltételeket a kör­nyék mezőgazdasági üzemek, vízgazdálkodási társulások kapcsolódó munkálataihoz. Úcsa belvizeit vezeti el és egyben a természetvédelmi te­rület szükséges vizét adja a XXVI. számú árapasztó csator­na. 1975-ben készült el a 4 kilo­méteres szakasz e kettős igény figyelembevételével. A beruhá­zási költség 3 millió forint volt. Érd belső vizeinek elvezetése csak a Ben ta-patak szabályo­zása után lehetséges. Az idén elkezdik a munkát, s ha ren­delkezésükre áll majd a szük­séges 4 millió forint, be is feje­zik ebben az évben. A tanács kérésére elkészítették a község álta­lános vízgazdálkodási ta­nulmánytervét is, melyet az első negyedév végén adnak át a község vezetőinek. A IV. számú szakaszmérnök­ség feladata a dunai nemzet­közi hajóút fenntartása. Az el­múlt 15 évben jól ellátták fel­adatukat, de a hajózás bizton­ságának további javítása kitű­ző szerviztelep létrehozását igényelte. Tavaly kezdték el a 12 millió forint értékű beruhá­zás kivitelezését, s előrelátha tóan 1977-ben fejezik be. T. A. csekély létszámú, de arrnái mozgékonyabb, ütőképes szer­vezet. A szövetség felépítése hasonlít a termelőszövetkeze­tekéhez, legfőbb testületünk a küldöttgyűlés, tagszövetkeze­teink / küldöttei döntenek az éves tervekről, a munkánk program járói. Hét munkatár­sam a mezei gazdálkodás kü­lönböző ágazatainak szakér­tője. A szövetség kü­lönböző szolgáltatásokat is nyújt a tagszövetkezetei­nek, revizori csoportot és agrokémiai laboratóriumot tartunk fenn. Részt vállalunk az' oktatásból, tanfolyamokat rendezünk, szakmérnököknek, traktorosoknak a szántóföldek, az istállóik szakmunkásainak, I hegesztőknek, gépszerelőknek. • A szövetség revizorai el­lenőrzik a tsz-ek gazdálkodá­sát? — Az idevágó kormányren­deletek értelmében minden termelőszövetkezetben két- éveként kell revíziót tartani, s a gazdaságok érré a mi szakembereinket kérik föl. A vizsgálat belső ellenőrzésnek számít, viszont szakembereink megállapításait megtárgyal, ják a szövetkezetek vezetősé­gi ülésén, napirendre tűzik á gazdaságok ellenőrző bizottsá­gai, de úgy tapasztaljuk, hogy a szövetkezeti irányítás és demokrácia legfőbb fóruma, a közgyűlés elé még nem min­den esetben kerülnek e vizs­gálatok jegyzőkönyvei. • Sző esett arról, hogy a szövetségre a gazdálkodás megtervezésében, a munka- szervezésben is számíthatnak a termelőszövetkezetek. Vég­tére is ez miért szükséges, hi­szen a gazdaságok többségé­nek élén jól képzett szakem­berek állnak? — Hogy mit vár az or­szág a termelőszövetkeze­tek tol, ’ ezt ’ összességében ■ tud­juk, de hogy egy-egy tsz-re mi hárul ezekbői a feladatok­ból. az csakis akkor válhat világossá, ha fölmérjük a le­hetőségeket, összevetjük a kí­vánalmakkal. Szövetségünk kérte a megyei tanácsot, a já­rási szakigazgatási szervezete­ket, hogy közösen mérjük föl a következő ötéves terv elénk állította feladatokat, beszél­jünk egy nyelven! A termelő­szövetkezeteik területi szövet­séged társadalmi érdekképvi­seleti szervezete, aimd azonban nem azt jelenti, hogy más ér­dekeket szolgál, mint amit a népgazdaság kíván, hogy vala­miféle helyi politikát képvi­selnének. • A termelőszövetkezetek önálló vállalati gazdálkodást folytatnak. Természetesen nem nélkülözhetik azonban saját Jól felfogott érdekükben az integ­rációt, hiszen elég csak any- nyit említenünk: gazdaságosan csak a piac ismeretében ter­melhetnek. A tervek egyezte­tése azt jelenti, hogy ilyes­fajta termelésszervezésre szá­míthatnak a gazdaságok, vál­lalja ezt a tsz-szövetség? — Valamennyi gazdaság adottságait, termelési hagyo­mányait, anyagi helyzetét, rendelkezésre álló eszközeit, szakember-ellátottságát figye­lembe véve igyekeztünk fel­osztani az ötéves terv céljai­ból adódó teendőket, midőn elkészítettük tervjavaslatun­kat. • Nincs itt félreértés? A gazdaságoknak önállóan kell felmérniük erőiket, a termelő- szövetkezetek vezetői szemé­lyes felelősséggel tartoznak tagságuknak, rajtuk kérik majd számon a nyereséget. — Nem arról van sző ter­mészetesen, mintha központi tervet készítenénk 40 nagy­üzemi gazdaságunknak, erre sem energiánk, sem lehetősé­günk nincs, de értelme sem lenne. A kritikus ágazatok­ban, így cukorrépa-, napra­forgó- és zöldségtermesztés­ben, a szarvasmarha-tenyész­tésben készülünk összehan­golni a tennivalókat. Éppen ezért tervjavaslatunk — hangsúlyoznám, hogy javas­latunkat — nagyon ala­pos közgazdasági elemzés nyomán körvonalazzuk, mi­előtt előreláthatóan február közepén a termelőszövetkeze­tek vezetősége elé tárjuk. • A népgazdasági igények érvényesítése mellett nyilván ■ gondolt a szövetség a terme­lési biztonságra is. Magyarán afféle piaci prognózissal áll­nak majd a gazdaságok elé. Ennek elkészítése nem haladja meg a maroknyi apparátus erőit? — Nem. Fölkészültünk arra, hogy ha a termelők kívánják, teljes mértékben tájékozód­junk az értékesítési lehetősé­gekről, összehangoljuk a kü­lönböző mezőgazdasági termé­nyek termelését és a feldolgo­zó ipar kapacitását, a kereske­delmi kívánalmakat. Koráb­ban volt is erre példa, s ez helyénvaló lenne ma is. A. Z. Farmeröltönyök a Szovjetunióba Az Egyesült Ruházati Ktsz abonyi 2. számú telepén készülnek a Szovjetunió részére farmeröltönyök. Az első negyedévben a 75 nő­dolgozó 5 ezer darab farmernadrágot és kiskabátot, valamint belföldi megrendelésre mintegy 3 ezer átmeneti kabátot gyárt. Nagy Iván felvétele Számvetéssel, előretekintéssel a beszámoló taggyűléseken Megyen.« pártalapszervezeteinek kö­zel egyharmadában lezajlottak a beszá­moló taggyűlések, betöltötték hivatásu­kat, s a legtöbb esetben példásan eleget tettek a Központi Bizottság által megha­tározott feladatnak. Részleteiben is jól ér­tékelték a pártalapszervezet munkáját a XI. kongresszus határozatainak helyi végrehajtásában, és az elfogadott határo­zati javaslatban többnyiré jól fogalmaz­ták meg az alapszervezet kommunistái­nak jövőbeni, 1976. évi feladatait. A résztvevők száma az eddig megtartott taggyűléseken meghaladja az előző évit, a javaslatok száma pedig még sokkal több is. Figyelemre méltó, hogy a javas­latok konkrétabbak. A taggyűlések eddigi tapasztalatai sze­rint a párttagság tudatában van, hogy miután a pártpolitika nagy országos kér­déseiről a XI. kongresszus határozott, most a helyi megvalósításon a sor. Ebben a legnagyobb munka az alapszervezetekre, az egyes párttagokra hárul. Ez tükröződik az alapszervezetek vezetőségeinek beszá­molóiban, amelyek általában nem apróz­zák el a helyi feladatokat, hanem a leg­fontosabb két-három tennivalóra kon­centrálnak. Jellegétől függően mindén alapszervezetben külön helyet kap a be­számolóban és a határozatban is az 1976. évi termelési, gazdasági feladat és eb­ben a kommunisták, a munkáskollektí- vák, az egész vállalat, intézmény dol­gozóinak a szerepe. Jó érzés, hogy a párt­tagság hangulata bizakodó, optimista, noha tudják — a párt Központi Bizottsá­gának tavaly novemberi és az ország- gyűlés decemberi ülésszakának megál­lapításaiból is —, hogy vannak nehézsé­geink. Ám azt is tudják, hogy dolgozó­társaikkal együtt úrrá tudnak lenni a nehézségeken és teljesíteni lehet a fel­adatainkat. Valóban, megyénk vállalatai, intézmé­nyei, termelőszövetkezeti kollektívái megfelelő politikai felvilágosító munká­val, a feladatok világos meghatározásá­val képesek a megnövekedett feladatok megoldására, így az 1976-os népgazdasági követelmények teljesítésére. A beszámoló taggyűlések eredményes munkáját nagyban elősegíti az irányító pártszervek helyes értékítélete, amely a taggyűléseken ismertetett minősítések­ben jut kifejezésre. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a párttagság megértéssel fogadja ezeket az értékeléseket, a ben­nük foglalt bírálatokat is. Igen fontos második napirendet is tárgyalnak a mostani beszámoló taggyű­lésen. Megismerteti a vezetőség a tag­sággal a párttagsági könyvek cseréjének módját, szükségességét és politikai jelen­tőségét, a XI. pártkongresszus határoza­tának megfelelően. Ez az aktus a pártélet hatékonyságának növekedését, a pártta­gok kötelességei és jogai kiterjesztett érvényesülését szolgálja. Hivatott elő­segíteni a párt cselekvési egységének, az egységes gondolkodásnak a fejlődését. Ezt a célt csak akkor érjük el, ha a to­vábbi taggyűléseken is tudatjuk a párt­tagsággal — az MSZMP Központi Bizott­sága levelének felolvasásán túl —, hogy a tagkönyvcserét megelőző beszélgeté­sen egyenjogú és rangú párttagok esz­mecseréjére kerül sor. Minden párttaggal a saját alapszervezetében kell a beszélge­tést lefolytatni úgy. hogy a beszélgetést folytató bizottság az alapszervezeti ve­zetőségi tagoktól reális információval rendelkezzék a párttag munkájáról. Olyan feladatot igényeljen a párttagtól, amely meg [elel képességeinek és lehe­tőségeinek. Ugyanakkor minden párt­tagnak fel kell mérnie, hogy mit tud vállalni a jövőben az alapszervezetre háruló munkából, mire képes a pártpo­litika helyi végrehajtásában. Nem maradhatnak figyelmen kívül a beszélgetések során a napi politikai, gaz­dasági feladatok, sőt ezeknek kell a be­szélgetések alapjául szolgálniok. Egye­dileg vessenek számot a kommunisták, hogy eleget tettek-e az alapszervezetben a személy szerint rájuk hárult feladat­nak, s teljesítették-e konkrét pártmegbíza­tásukat. Vessenek számot azzal a több­lettel, amit társadalmi kötelesség alapján párttagként vállalnak . a jövőben. A be­szélgetésekről készülő emlékeztető feljegy­zés tapasztalatainak összegezése az alap­szervezet vezetőségének feladata és érté­kes támaszpontja az összegező, értékelő taggyűléseknek, ahol az alapszervezet kommunistáinak jövőbeni munkáját kell meghatározni. Márciustól augusztusig tartanak a be­szélgetések és csak munkaidőn kívül bo­nyolíthatók. Megfelelő időt kell biztosí­tani hozzájuk, nem kell elsietni, de indo­kolatlanul elhúzni sem szükséges. Megfe­lelő ütemezés alapján előre kell értesíteni a párttagságot a beszélgetés időpontjá­ról és arról, hogy milyen okmányok szük­ségesek a beszélgetéshez. Az irányító pártszervezeteknek az alap­szervezetek jellegére is figyelni kell a taggyűlések és a. megelőző beszélgetések ütemezésénél. Ä tanintézeti jellegű és a 3T1®z°.°aJ'<^asa^ üzemek egyes ágazatában működő pártalapszervezeteknél célszerű a beszélgetéseket úgy folytatni, hogy azok értékelő taggyűlése május végéig befeje­ződjön. A nagyobb létszámú ipari üzemi, városi, községi, területi, kereskedelmi intézményi jellegű alapszervezeteknél ter­mészetesen június—augusztus hónapokra is ütemezhetek taggyűlések. A pártmegbízatások teljesítésének és az alapszervezeti munka kontrolljának ál­lomását jelentik a beszélgetések, tehát nem zárnak le folyamatot a pártéletben, a párttagok körében sem. Kiinduló pont­jául kell válnia a további eredményes pártmunkának, amelynek hatása meg­mutatkozik a gazdaságpolitikai felada­tok, az eszmei, politikai munka és a párt szervezeti életének erősödésében is. Min­den akkor igazán eredményes, ha az alapszervezetek a beszélgetések ideje alatt és befejezése után is folyamatosan segítik a párttagokat a vállalt kötelezett­ségek teljesítésében, s ellenőrzik a párt­megbízatások teljesítését. Másrészt az alapszervezetek vezetőségeinek fel kell dolgozniok a beszélgetésen elhangzott észrevételek tapasztalatait, s ha szüksé­ges, meg kell vizsgálniok az elhangzott javaslatokat: mindenképpen reagálniok kell a véleményekre és a gyakorlati mun­kában hasznosítaniok szükséges. A beszámoló taggyűléseknek nagy és fontos a szerepük abban, hogy most, e hetekben megfelelően előkészítsék, tar­talmas politikai tevékenységgel a követ­kező idők jelentős politikai munkáját: a párttagsági könyvek cseréjét. Arató András 1 i 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom