Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-23 / 19. szám

1976. JANUÁR 23., PÉNTEK ’xMüm Házgyári ajtók, ablakok Ócsárol Aas Épületasztalos- és Faipari Vállalat ócsai üzemében évente 24 ezer köbméter fenyőfát dolgoznak fel. Ebből készül Budapest összes házgyári lakásainak ajtaja és ablaka. Felvételünkön az ötfejes gyalu­gépet Barics László kezeli. , Nagy Iván felvétele Nagyüzemi módszerek, gépi adatfeldolgozás A ráckevei Aranykalász Tsz eredményei és tervei Az elmúlt ötéves tervidő­szak jelentős változásokat ho­zott a ráckevei Aranykalász Tsz életében. Az utóbbi két évben szerveződött négy szö­vetkezetből eggyé. Az első évek közös sikerei Bár a korábban különálló egységek nagyüzemmé alakí­tása nem megy könnyen,, már a tavalyi eredmények is kedve­zőek voltak. Búzatermésük az országos átlagnak megfelelő volt. Az IKR (ipari kukorica termesztő rendszer) keretében 1975-ben a 64 mázsás hektá­ronkénti eredmény 33 száza­lékkal volt jobb az utóbbi öt év átlagánál. A cukorrépa­szedéssel a megyében elsőként végeztek. Egy hektárról 405 mázsát tudtak begyűjteni. Az új terményként kipróbált szó­jából holdanként több mint 20,5 mázsa volt az átlagter­Öt perc türelmi idő és tá vozási tüzet Szakszervezeti munka Budaörsön, a mezőgazdasági gépgyártóban Fontos, kettős feladatai van­nak a szakszervezeti munká­nak. A dolgozók érdekeinek védelmét össze kell kapcsolni a munkafegyelem megszilárdí­tásáért végzett tennivalókkal. Nincs ellentmondás — Hogyan valósul meg ez a gyakorlatban, a mindenhapi életben? — kérdeztük Orvén­ál Zoltántól, a mezőgazdasá­gi gépgyártó vállalat budaörsi szakszervezeti titkárától. — Valóban a mi tenniva­lóink közé tartozik mindkettő, de nem érzek ellentmondást közöttük. Nagyon jól össze­egyeztethető a két feladat. Szá­munkra és a dolgozóink számá­ra is világos, hogy ez is, az is az ő érdeküket szolgálja. A . Munka Törvénykönyve is rög­zíti, hogy minden dolgozónak kötelessége képességei és leg­jobb tudása szerint ledolgozni munkaidejét. — Azért ez a gyakorlatban ! nem mindig van így. | — Nálunk belátták az em­! berek, hogy ez a helyes. Mert i ezzel az egyéni jövedelmüket j biztosítják és ugyanakkor a tervteljesítést is. Igaz, sajátos | helyzetben vagyunk. Közvet- i len termelőegység — a váiiaia­jf Budapesti Közlekedési Vállalat FEL VESZ szakképzettség nélküli női és férfidolgozókat segédelektrikusi munkakörke áramátalakító állomásainak üzemeltetéséhez. 44 órás munkahét, 12/24 órás, folyamatos szolgálat. Kereseti lehetőség: 2000 Ft-tól. Dolgozóink és családtagjaik a BKV menetrendszerű járataira díjtalan utazási igazolványt, a vidékről bejáró dolgozók MÁV-jegyet, szükség esetén munkásszállást kapnak. Jelentkezni lehet munkanapokon 7.30-tól 15.30 óráig, Budapesten, a Villányi út 99. sz. alatt. A PEST MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT 8 osztályt végzett fiúk jelentkezését várja szakmunkástanulónak az 1976—77-es tanévre. A tanév kezdete: 1976. szeptember 1. Villanyszerelő, vas- és fémszerkezeti lakatos, fapadlózó és műanyagburkoló, ács-állvánvozó, központifűtés-szerelő, kőműves, épületasztalos, üvegező, vasbetonkészítő, tetőfedő-szigetelő, műkőkészitő, bádogos, építőgépszerelő, szobafestő-mázoló (tapétázó). Vidékieknek kollégiumi, teljes ellátást biztosítunk. Acs-állványozó, kőműves, tetőfedő, szigetelő és vasbetonkészítő szakmák esetén 200 Ft ösztöndíj-kiegészítést fizetünk. Jelentkezés: személyesen vagy írásban, a vállalat szakoktatásán. Cím: 1751 Budapest XXI., Kiss J. altb. u. 19-21. (Megközelíthető: a Boráros tértől gyorsvasúttal, a 2. megálló). tokon kívül — nem tartozik hozzánk. Trösztünk vállalatai­nak 52 ezer dolgozója van, ők három szakszervezetnek — a MEDOSZ-nak 40 ez­ren, az ÉDOgZ-nak 7 ez­ren és a vasasszakszervezet­nek 6 ezren — tagjai. A tröszt belső dolgozóinak többsége a karbantartókat, a konyhai dol­gozókat és a gépkocsivezetőket kivéve alkalmazotti állomá­nyúak. Itt nálunk mindenki — tehát 240-en — szervezett dol­gozók.-r- Jó a munkafegyelem is. Eddig nemigen kellett a mun­kafegyelmet sértők ellen fel­lépnünk. Kis létszámú osztá­lyokkal dolgozunk, s ez eleve szűkíti a lazitás lehetőségeit. Persze a bizalmihálózat segít­ségével és nevelőmunkával igyekszünk a munkafegyelmet tovább erősíteni. Az itt dolgo­zó alkalmazottak fele vezető­beosztású, akik velünk együtt annak erősítésén dolgoznak. Késés, célprémium — Mit jelent ez a gyakorlat­ban? , — A munkafegyelem meg­sértése általában a késésekkel kezdődik. Ezt mi szinte telje­sen megszüntettük azzal, hogy a városból — a Nyugati és a Keleti pályaudvaroktól — két saját autóbuszunk hozza-viszi Budaörsre a dolgozókat. Nincs tehát olyan kifogás, hogy sokat kell várni a buszra. A többiek pedig itt laknak a környéken, sokan gyalog járnak be. Ha mégis elkésik valaki, vagyis az öt perc türelmi Idő után jön, a portás felírja a nevét. — Célprémiumos rendszer­ben dolgozunk. Adminisztratív módszer ugyan, de a jobb munkafegyelmet szolgálja, hogy az esetleg fegyelmezetle­nek kevesebb prémiumot kap­nak; nálunk a jutalmazás is és a premizálás is differenciált. Közösen a vállalatvezetéssel — A másik, ezt a célt szol­gáló intézkedés, a távozási fü­zet bevezetése. Mindenki ré­szére, vezetőkre és dolgozókra egyaránt kötelező beírni a fü­zetbe. ha munkaidő alatt men­nek el, mikor, hová, és mennyi időre. A vezetőknek és az ügy­intézőknek a távozáshoz nem kell engedélyt kérni, de a töb­bieknek igen. Ezzel a munka­idő alatti lógásokat akadályoz­zuk meg. — Végezetül elmondanám még, hogy a munkafegyelem szilárdítását a gazdasági veze­tőkkel együtt igyekszünk megvalósítani, de önállóan is próbálunk tenni ennek érdeké­ben.-A szakszervezeti bizottság minden szakszervezeti jutta­tásnál, a különböző segélyek, beutalók és a külföldi utazások szétosztásánál és elbírálásánál első kérdése, milyen a dolgo­zónak a munkához való vi­szonya, munkafegyelme. Kiss Katalin més. Az elmúlt évben 2300 szarvasmarhát tartottak. Az egyesülésből eredő vesztesé­gek ellenére 45 milliós nyere­séggel zárták az évet. Az ötödik ötéves tervben további nagyarányú fejlődés­sel Számolnak. A Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem segít­ségével kidolgozott terv sze­rint 1980-ig például búzából a 60, kukoricából a 70 mázsás hektáronkénti átlagot kell el­érniük. Állattartások fejlődé­sét nagymértékben a szakosí­tott húshasznú telep kialakítá­sa határozza meg, de a tejho­zamú tehenészetet is 320-ról 500-asra kívánják bővíteni, össztermelésük 30—40 száza­lékkal növekszik majd öt év alatt. Szellemi tartalékok Ezek a célok csak a nagy­üzemi követelményeknek meg­felelő munkamódszerekkel, szervezéssel érhetők el. A tsz szellemi tartaléka adott, hi­szen 47 dolgozójuk rendelke­zik felsőfokú képesítéssel. A vezetőség mindent elkövet azért, hogy az emberekben rejtőző tudás teljes mértékben kamatozzék. Ezt segítik a kü­lönböző előadások, tovább­képző tanfolyamok is. Magasabb technikai színvonal A korszerű termelés elen­gedhetetlen velejárója a gé­pek, eszközök, a technikai fel­tételek állandó bővülése, javu­lása is. Az erre vonatkozó tervek közül kiemelhetjük a már meglevő szálastermény- szúrító mellett épülő szemes- termény-szárítót és a termés, valamint a műtrágya tárolá­sára létesítendő, körülbelül 1000 vagonos tárolót. Bővítik a gépjárműjavítót és új szer­vizüzem létesül. Mezőgazdasá­gi gépeket 15 millió forintért szándékoznak beszerezni, s ebből az összegből, ha lehet, egy növényvédő helikoptert is vásárolnak majd. A termelésszervezésnek, az adminisztráció egyszerűsíté­sének legkorszerűbb módja az adatfeldolgozás gépesítése. A tsz a tervidőszak derekára valamennyi adatát ezzel a módszerrel fogja nyilvántar­tani és kezelni. Ennek érdeké­ben már most kiképzik az érintett dolgozókat a szüksé­ges alapismeretekre. Szerző­dést kötöttek a Számítástech­nikai Intézettel, melynek ér­telmében az intézet nemcsak a tsz vezetőinek felkészítését, hanem az adatok gépi feldol­gozását is vállalja. A tervek jó alapokra épül­nek. Ha megvalósításuk sike­rül, a tsz a következő eszten­dőkben is nagymértékben hoz­zájárul majd a megye és a népgazdaság ellátásához. L. T. Hol a biológiai egyensúly határa? Kísérletek szennyvizekkel A Keszthelyi Agrártudomá­nyi Egyetem mezőgazdaságtu­dományi karának kutatói szennyvíztisztítási modell­kísérleteket folytatnak. Ezek­nek célja az úgynevezett kom­munális szennyvizek tisztítá­sakor érvényesülő biológiai törvényszerűségek meghatá­rozása. Erre a célra 0,8 köb­méteres térfogatú, nyitott, po­lietilén fóliával bélelt beton­medencéket építettek, ame­lyekben városi ülepítőből szár­mazó szennyvizek nyersanya­gának bomlását vizsgálták komplex kémiai-biológiai módszerekkel. Valamennyi évszakban kü­lönböző' terhelési próbákkal keresték a biológiai egyensúly határait. Városrendezési és építéstervezési tanácsok alakultak Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter rendeletiben írta elő, hogy a város- és községrendezés, valamint a beruházások előkészítésében, tervezésében a népgazdasági, az építésügyi és lakáságazati célok összehangolt érvényesí­tésének ellenőrzése érdekében központi és területi városren­dezési és építéstervezési terv­tanácsok véleményezzék, el­lenőrizzék a tervezési munká­latokat. Több korábbi intéz­kedés alapján már nyolc te­rületi tervtanács működik az országban. A rendelet részletesen fel­sorolja azokat az általános és részletes rendezési, beépítési terveket, amelyeket a tervező­intézeteknek be kall mutat- niok a központi és a területi tervtanácsoknak, s ugyancsak részleteiben meghatározza azokat a követelményeket, amelyeket a tervek vélemé­nyezésénél kell megvizsgálni, ellenőrizni. Többek között a központi tervtanács külön el­lenőrzi az ezernél jóval több lakásos lakótelepek részletes rendezési és beépítési terveit, valamint a városi főúthálóza­tot érintő lakótelepek terveit. A tervtanácsok legfonto­sabb feladatai közé tartozik, hogy érvényre juttassák a te­rületrendezési, területfejlesz­tési jogszabályokat, hatósági előírásokat, a különböző be­építési terveknél megkövetelt műszaki-gazdasági normatí­vákat, tehát a központi terü­letfejlesztési és lakáspolitikai célokat. A benyújtott tervek­ről szakvéleményt adnak ki, amelyben a terv végleges ki­dolgozásához adnak szakmai segítséget a még érvényesí­tendő követelmények mégha- tarozásával és ajánlásaikkal. B enőkét a megszületése utáni második napon ismertem meg. Parányi vörös arcát rán­cok borították, kopasz fejét néhány szál pihe fedte csupán, és amikor üvöltött, az egész emberkéből csak a szája látszott. A család büszkén figyelte az újszülöttet. Zsófi néni szerint a szemöldöke és az ál- lacskája teljesen a megboldogult Tónié volt, Malvinka néni pedig azt a pici málna száját dicsérte, melyet kétséget kizáróan csakis édesanyjától örökölhetett. Én buzgón bólo­gattam mindaddig, amíg az ifjú apa elme­sélte, hogy Benőke délelőtt már megismerte őt. Ekkor kicsúszott a számon, hogy a gye­rekek csak néhány hetes koruktól kezdve lát­nak. i — Lelketlen vagy, nincs benned egy sze­mernyi jó érzés. És különben is, nem értesz a gyerekekhez — torkoltak le egymást túl­harsogva. • Benőiké fejlődését óriási érdeklődés kísérte. Egy-egy családi összejövetelen legendák ke­ringtek hőstetteiről. Amikor pedig először felült, atyja átfestette a szobát, mondván, hogy kisfia már érdeklődik a környezete iránt, szüksége van tehát egy kis változatos­ságra. Eközben gyűltek az ajándékok. De­zső bácsi csináltatott irhabundácskát, Mal­vinka néni zsebrádiót vett a kicsinek. Bár ez utóbbi nem volt a legszerencsésebb, mi­vel Benőkének éppen ez idő tájt bújtak ki az első fogai, és az apró dobozt örökösen a szájába tömködte. Én is örültem, hogy a család kedvence szé­pen gyarapszik. Csupán azt jegyeztem meg Benőke első születésnapján, hogy a szom­szédunkban a héthónapos Pistike már fel­állt. • — Lelketlen vagy, nincs benned egy sze­mernyi jó érzés, és különben is, Benőke azért nem állt még fel, hogy erősödjenek a lábai. Ezek után csak suttogva merem elmon­dani, hogy időközben jócskán megerősödött lábaival rúgott bele négyéves korában any­jába, nyolcévesen pedig már formás kezeit is szüleire emelte. * Benőke nevelése a legnagyobb gonddal történt, ötéves korában anyja bridzselni ta­nította, apjával pedig .esténként Wágner- operák lemezfelvételeit hallgatták. Nem csoda hát, hogy a család kétségbe volt esve, amikor Benőke — szülei közbenjárására — mindössze 4,6-es eredménnyel zárta első is­kolaévét. Ekkor már csak javaslatként említettem meg, hogy nem kéne talán a gyerektől töb­bet követelni, mint amire képes. De inkább hallgattam volna! Benőke — Lelketlen vágyj nincs benned egy sze­mernyi jó. érzés. És különben is, ahhoz már vaknak kell lenni, hogy ne vedd észre, mek­kora igazságtalanság történt. A jóvátehetetlen Benőke tizenkettedik élet­évében következett be. A kisded éppen paj­koskodott. A család jókat derült kedves já­tékain, melyeknek egyike volt, hogy a há­tam mögé lopakodott, majd gonosz kis ka­caját hallatva megcibálta a füleimet. Ezt az egyet nem bírtam már karonülő koromtól kezdve elviselni. Enyhe idegrángások közepette figyelmez­tettem is Benőkét, de amikor ötödször is megismételte produkcióját, betelt a pohár. Ráütöttem Benőke kezére. Elszabadult a po­kol! — Segítség, megöli ez az ámokfutó! — si­kította a gyermek édesanyja; többen fel­ugrottak, hogy megfékezzenek; Benőke, mi­után lemérte a hatást, kényelmes bőgésbe kezdett. A sértett apa pedig eldörögte a megrázó ítéletet! _— Lelketlen vagy, most már biztos, hogy nincs benned egy szemernyi jó érzés sem. Meg ne lássalak többé nálunk, és Benőke születésnapjára sem vehetsz semmit! Családszerető ember vagyok, nagyon meg­viselt a dolog. Benőkét négy éve nem lát­tam. A napokban betoppantak hozzám a szü­lei. Elkeseredve mesélték, hogy Benőke a rendőrségen van. Elszökött otthonról, bele­keveredett valami bandába, és most lopással -vádolják. — Látjátok, hová vezet az elkapatott ne­velés?! — szóltam a szomorú fejlemények hallatán. De jaj! A következő pillanatban egymás szavába vágva üvöltötték, hörögték, nyü­szítették: — Lelketlen vagy, nincs benned egy sze­mernyi jó érzés. Benőkét az az átkozott jó szíve vitte a csibészek közé. Segíteni akart rajtuk, azok meg benne hagyták a bajban. Szerencse, hogy az ilyen vadembereknek mint te, nincs gyerekük. Azóta nyugtalanul alszom. Gyakran fel­riadok és ilyenkor a bűntudattól marcan­golva mormolom magamnak: — Lelketlen vagy, nincs benned egy sze­mernyi jó érzés... Gazsó Ferenc i i , i

Next

/
Oldalképek
Tartalom