Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-22 / 18. szám

1976. JANUAR 22., CSÜTÖRTÖK %Mdtm Tápiógyörgyén hagyomány Tehéntartás a háztájiban Takarmánnyal segít a szövetkezet A háztáji állattartással kap­csolatban, valahányszor szó esik róla, felötlik az ember­ben Tápiógyörgye, ahol vala­ha jóformán nem volt istálló tehén nélkül. A szegényebb emberében ugyan csak egyet­len tehénke árválkodott, de akadt a faluban öt vagy még több tehenet is tartó gazda. S micsoda tehenek voltak! Csu­pa jól tejelő példány. Ami azt illeti, a hagyomány egyáltalán nem szűnt meg, a községben mind a mai napig sokan tartanak bőven tejelő tehenet istállójukban. Csak éppen nem annyian, mint még néhány éve. Öt és fél ezren lakják Tápiógyijrgye 1300 há­zát, s most 320 portán 425 a tehenek száma, amelyhez jön még a szaporulat. A tehenes gazdák közül csaknem 300 tagja a Zöldmező Tsz-nek. A háztájiban tartott tehe­nek között akad évente 5—6 ezer liter tejet adó jószág is. A tsz-tagok értik, hogyan kell bánni az állattal, nem sajnál­ják tőle az alaposan visszaté­rülő takarmányt. Amit apáik­tól örököltek, a tehéntartás tu­dományát, szép eredménnyel gyakorolják. — Sajnos azonban évről év­re kevesebben — sóhajt Varga János, a Zöldmező Tsz elnöke. — Az idősebbek nem győzik a tehéntartással járó munkát, az ifjabbak ritkán foglalkoznak szívesen vele. A Zöldmező Tsz eddig is, ezután is sok mindennel tá­mogatja a háztáji tehéntar­tást. Csordást tart. Olcsó pénzért legelőjárást, kaszálót biztosít. Ezen felül évente 45 vagon lucernát oszt szét tag­jai között, mázsánként 130 fo­rintos áron, a 200—220 forin­tos piaci ár helyett. Tavaly 229 hektárról 1152 vagon cu­korrépát takarítottak be, s így — olcsón megszámítva, má­zsánként 17 forintért — 100 vagon nedves, 165 forintért 6 vagon száraz cukorrépaszele- tet és 10 forintért 50 vagon répafejet juttathattak tagjaik­nak. Az alomszalmát is ked­vezményesen, mázsánként 40 forintért számlázták a tagok­nak, akik a közös révén hoz­zájutottak 15 vagon mor­zsolt kukoricához, 30 va­gon árpához, 15 vagon korpához és 5 vagon ta­karmányborsóhoz is. Persze nem mindet a tehén­tartók vették át. Ugyanis a györgyeiek nemcsak tehénnel A szálloda 1976 szilveszterén nyílik A tervek szerint az év végén adják át a Várban épülő Hiltont, a főváros legkorszerűbb szállodáját. Az építők a belsőépítészeti munkák során is igyekeznek megóvni a műemlék épület egyes részét. Ahol lehetőség adódott, ott ötvözték a több száz éves falmaradványokat, domborműveket a modern épület­részekkel. Téli madarak A behavazott tájakon fel­tűntek a téli madárvendégek. A megfigyelések szerint hosz_ szú évek után ismét megtele­pedett a pintyek családjához tartozó zsezse, a Mezőcsát kör­nyéki alföldi jellegű nagy ki­terjedésű legelőkön. Feltűn­tek a hósármányok, míg a hófödte bükki fenyvesekbe megérkeztek az úgynevezett keresztcsőrű madarak. A Ti­sza menti, Tiszaluc környéki, valamint a kelemén mohos ta­vakat szegélyező nádasokban feltűntek a süvöltők, népies nyelven a pirókok. A bod­rogközi ligeterdőkiben citrom- sármányokat, míg a zempléni hegyvidéken fenyőpintyeket figyeltek meg. A PEST MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT 8 osztályt végzett fiúk jelentkezését várja szakmunkástanulónak az 1976—77-es tanévre. A tanév kezdete: 1976. szeptember 1. Villanyszerelő, vas- és fémszerkezeti lakatos, fapadlózó és müanyagburkoló, ács-állványozó, központifűtés-szerelő, kőműves, épületasztalos, üvegező, vasbetonkészítő, tetőfedő-szigetelő, műkőkészítő, bádogos, építőgépszerelő, szobafestő-mázoló (tapétázó). Vidékieknek kollégiumi, teljes ellátást biztosítunk. Ács-állványozó, kőműves, tetőfedő, szigetelő és vasbetonkészítő szakmák esetén 200 Ft ösztöndíj-kiegészítést fizetünk. Jelentkezés: személyesen vagy írásban, a vállalat szakoktatásán. Cím: 1751 Budapest XXI., Kiss J. altb. u. 19-21. (Meg közel íthető: a Boráros tértől gyorsvasúttal, a 2. megálló). foglalkoznak, hanem sertést Is hizlalnak. Az elmúlt évben 1600 hízót értékesítettek és legalább ennyit hizlaltak saját fogyasztásra. — Ehhez inkább van kedvük az embereknek — állapítja meg Varga János. — Ezért háztáji tenyésztésre tavasszal és ezentúl minden évben ju­tányos áron adunk el saját te­nyészetünkből kocasüldőt tag­jainknak. A tsz egyébként évente 3000 gyorsan fejlődő jó hűsformájú észt-lapály-fehér magyar sertéshibridet hizlal. A Zöldmező a vetésforgóba a háztáji földeket is bekap­csolta, vagyis minden évben máshol mérik ki a tagnak já­ró katasztráiis holdat. Kizáró­lag kukoricát termelnek a háztáji földeken. A termelő­szövetkezet gépes brigádja szánt és vet a háztájiban — 530 forint fejében — a tagra csak a kapálás és a betakarí­tás munkája marad. A nö­vényvédelemről is a tsz gon­doskodik. Sz. E. Öj panorámaút Visegrádon Visegrádon elkészült a fel­legvárhoz vezető Panoráma út folytatása, a Kisvillámot, Sib- rik-dombot érintő szakasz, amely a nagyközség határá­ban csatlakozik a 11-es műút- hoz. Az új útvonal olyan kör­utazásra ad lehetőséget, hogy az ide látogatók megtekinthe­tik a Visegrádi-hegység leg­szebb tájait, így például az Apátkúti völgyet, a Magda- forrást, az Ördögmalmi víz­esést, a Fellegvárat, a Nagy­villámot, a Sibrik-dombon nemrégen feltárt várispánsági központ romjait, valamint fel­kereshetik a legszebb látványt nyújtó kilátóhelyeket, Az idén megnyíló körúton a Pest me­gyei Idegenforgalmi Hivatal autóbuszokat indít, amelyekről idegenvezetők kalauzolásával tekinthetik meg az érdeklődők a táj természeti szépségeit és történelmi nevezetességeit. — Start előtt a téglagyár. Jó ütemben halad az őr- bottyáni téglagyár 240 millió forintos építkezése. A III. negyedévben megkezdik a próbaüzemelést s az év vé­géig már 10 millió téglát gyártanak. AZ UJ KRESZ JEGYEBEN Kiáiíítás és vásár Nagykátán Érdekes kiállítás nyílt a nagykátai ÁFÉSZ, a budapesti Autókereskedelmi Vállalat, a Csepel Jármű- és Alkatrész- nagykereskedelmi Vállalat, valamint a Szöváru Vállalat rendezésében. A kiállítás központi gondo­lata az új KRESZ. Valameny- nyi eddig látott bemutatótól mégis eltér annyiban, hogy a kiállított tárgyakat máris meg lehet venni a nagykátai ÁFESZ-áruházban. Melyek ezek a cikkel*? Az elakadást jelző háromszög, a poroltó, többfajta biztonsági öv, tartalék-izzógarnitúra, vontatókötél, visszapillantó tükrök sokasága, tehát minden olyan holmi, amely az új KRESZ beve­zetésével egy időben, vagy bizonyos türelmi idő után a gépjárművek kötelező felszerelési tárgya lesz. Jellemző a kiállítás látoga­tottságára, mint hogy a még alig néhány napos nyitva tar­tási idő alatt az áruházban máris ötszáz darab elakadást jelző háromszög kelt el. De nemcsak az autósok kiszolgá­lása a cél. A kiállítók arra is törekedtek, hogy a motorke­rékpárosok és a kerékpárosok is megtalálják a szükséges fel­szereléseket, mint például a csengőt, a teljes világítási gar­nitúrát és fékberendezést. Gondoltak a kiállítók az MZ- motorkerékpár-tulajdono- sokra is, mivel az e típushoz szükséges villogó alkatrésze­ket szintén bemutatják, s egy­ben árusítják. A járási közlekedésbizton­sági tanács segítségével mint­egy háromezer gépjármű-tu­lajdonos nevére címeztek meg­hívókat, akiket szívesen lát­nak a február 17-ig nyitva tartó kiállítás áruskálájának megtekintésére. Azt is öröm­mel vennék, ha az egyhónapi időtartam alatt rendezett ve­télkedőkre is beneveznének. Különben a legnépszerűbb kocsitípusok kapható alkatrészeit is megtekinthetik, illetve megvásárolhatják a láto­gatók. Ami nincs, azt még mutatóba sem helyezték el a kiállítási teremben. S ami nincs, az az autó­gumi. — Sajnos — mondja Terék Attila, az ÁFÉSZ-áruház igaz­gatója. — Azért sajnos — teszi hozzá —, mert a biztonságos közlekedés egyik legfontosabb feltétele a kopásmentes, meg­felelő gumiköpeny, s ha ez hiánycikk, számunkra ugyan­úgy gond, mint látogatóink­nak, vásárlóinknak. — Végül is mivel biztathat­ják a vásárlókat? — Igyekszünk beszerezni a lehető legnagyobb mennyiségű gumiköpenyt az Országos Gu­miipari Vállalattól — ennél többet nem tehetünk. Nyilván­való célunk, hogy mindazok­nak árut adjunk, akik utat és időt nem sajnálva, bizalom­mal keresik fel kiállításunkat és áruházunkat. P. Zs. Rekonstrukció előtt Bugyi község egyetlen gyára Százmillió iij gépekre Már épül a raktár Bugyi község egyetlen ipari üzeme, a Budapesti Telefon­gyár B-gyáregysége 1959-ben költözött jelenlegi helyére. Akkor 1200—1300 dolgozójuk volt, ma: 900—950. Munkaerő­gondokkal küzdenek itt is, sok jó munkáskézre lenne szüksé­gük. Gondjaik ellenére is sikere­sen teljesítették múlt évi fel­adataikat, terveiket. A tavaly elkezdett önálló bérgazdálkodás termelé­kenységnövekedéssel járt náluk. 200 millió forint körüli terv- teljesítést értek el. KGST- programban vesznek részt, s ez meghatározza az elkövet­kező évek feladatait. Ebbéli kötelezettségeik teljesítésén felül azonban önálló készáru­kibocsátó egységgé kívánnak fejlődni. Rekonstrukció előtt áll a Telefongyár és Bugyi község­beli gyáregysége is. Nekik kö­rülbelül 100 millió forintjuk van gép- és műszerparkjuk kicserélésére. Ennyi kell ah­hoz, hogy gyártmányaikat, az újakat is, továbbra is kifogás­talan minőségben készíthes­sék. Nemcsak a saját készáru­termelésükhöz szükséges mű­anyag és hidegen sajtolt al­katrészeket készútik itt, ha­nem az egész vállalat ré­szére. Nemrégiben kezdte el a központi gyár itt — 50 millió forint értékben — annak a raktárnak az építését, ahol a gyártáshoz szükséges alap­anyagokat tárolják majd. Tavaly 150 ezer forintot utaltak át a társadalmi össze­fogással épülő községi óvoda létrehozásához, és anyagi tá­mogatáson, a kommunista mű­szak bevételén kívül mintegy 50—60 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a telefongyári dolgozók. szocialista brigádok, valamint 40 ezer darab téglát is bizto­sítottak az építkezéshez. Szocialista szerződést kötöt­tek a helyi gyermekintézmé­nyekkel, brigádjaik végzik a szükséges javításokat és a karbantartást. Szakszervezeti bizottságuk minden évben já­tékokkal kedveskedik a böl­csőde és az óvodáit kis lakói­nak. A helyi általános iskolá­val is jó a kapcsolatuk, a gye­rekek pályaválasztását akar­ják megkönnyíteni, és szak­munkás-utánpótlásuk biztosí­tását is remélik, egy eddig ki nem használt lehetőségtől, az üzemlátogatások szervezésé­től. Az elmúlt évben elkezdő­dött 3 millió forintos szociális beruházásuk munkálatai az idén folytatódnak, új öltöző­ket és mosdókat építenek. A község fejlesztéséhez tovább­ra is hozzájárulnak, az utak karbantartásához salakot, a tanteremépítéshez — az óvo­daihoz hasonló mennyiségű — téglát biztosítanak. Ehhez az építőanyagon kívül anyagi tá­mogatást is felajánlottak, kommunista műszakjuk bevé­telét. Kiss Katalin Tanfolyam csatornázásról Az Országos Vízügyi Hiva­tal vezető szakembereinek előadásaival tanfolyam kezdő­dött Győrött a kis települések csatornázásáról és szennyvíz­elvezetéséről. E téren ugyanis még rendkívül sok a tenni­való. A tanfolyam hallgatói az ezzel a kérdéssel foglalkozó szakemberek, valamint a ta­nácsok munkatársai. Az elő­adások során részletes műsza­ki terveket is ismertetnek. A z ember azt hinné, hogy a hungároknak ebben a jövőbeli társadalmában már egységessé vált a Hit, holott a valóság­ban folyvást újraszületnek a felekeze­tek. Informátorom, Ko-Vacs Pál erről így tá­jékoztatott: — Mindannyian hittünk Vezérigazgatónk­ban, minden szavát kinyilatkoztatásként tisz­teltük. Mikor a Munka Szerinti Bérezés El­véről szólott, igéi oly fennen szárnyaltak, hogy bizony, bizony, nemcsak gyengéd és érző lelkű hölgyek ontottak elérzékenyült könnyeket, hanem erős férfiemberek is mint­egy katarzistól megcsillapodott szívvel zo­kogtak. Omlott is reánk az áldás és a pré­mium és emelkedett a fizetés, mint bőséges esőzéskor a folyam szintje. Elmondhattuk, hogy vállalatunk: Egy ház — egy szív. — Ámde Vezérigazgatónk oly hosszú Kül­földi Tanulmányútra távozott, hogy láthatat­lanná és hallhatatlanná vált, s a benne való Hit megfosztva a személyes jelenlét érzék- letességétől, kapaszkodó nélkül elvontabbá vált, semminthogy javunk megkívánta volna. Így üthette fel fejét közöttünk az első hit­vita: egyesek szerint a Munka a Mennyi­séggel volt lényegileg azonos, míg mások úgy vélték, a Minőséggel. Majd csakhamar újabb szakadás tört ki, egyesek szerint mind­kettővel azonos lett légyen, míg megint má­sok szerint egyikkel sem, csak önmagával. — Ebben a fenyegetéssel terhes helyzetben, a végső szakadást elkerülendő jött létre az első — akkor még látszatra egyetlen — fe- lekszet, az Ortodoxia. Ennek vezetőjévé a Megbízott Vezérigazgató vált, aki mindenek­előtt kihirdette saját Csalhatatlanságának elvét. Azt állította — és sok dolgozó, való­sággal a többség, ezt hiszi is! —, hogy ő ti­tokzatos úton-módon érintkezik láthatatlan és hallhatatlan Vezérigazgatónkkal. Ezt az utat Tele-útnak nevezte, amely egyetlen és mégis három, nevezetesen Telegramm, Te­lefon és Telepátia. Így hát e felekezet hívei szerint a Megbízott szavai éppúgy kinyilat­koztatás jelleggel' bírnak, mintha közvet­lenül maga a Vezérigazgató hangoztatná őket. Igenám, de az Ortodoxia gyakorlata sokak­ban ellenérzést keltett. Szokássá vált a jö­vedelmezőbb beosztások áruba bocsátása, avagy összeköttetések szerinti elosztása, s a prémium is egyesekre igencsak özönlött, míg mások szűkölködtek benne. Mivel az indoklás mégiscsak mindvégig a Munka Sze­rinti Elosztás Elvéhez alkalmazkodott, az addig mintegy megbúvó szekták sorai tömö­rültek és közös nevezőre jutottak azon el­gondolás hirdetésében, hogy a Megbízott ha­mis tanokat hirdet, amelyek csupán a sanda gyakorlatot vannak hivatva igazolni és visz- sza kell térni a Vezérigazgató eredeti ta­naihoz, mint egyedül mérvadókhoz. Ezek pe­dig együttesen Revideátusoknak neveztettek. Égy ideig az Ortodoxok vadul üldözték a Revideátusokat. ám csakhamar az utóbbiak mindegyik csoportja élére egy-egy oly te­GOMBO PÁL: ...ZET Felekezet @ (GULLIVER FELJEGYZÉSEIBŐL) kintélyes személyiség állott — nevezetesen a főmérnök, a főkönyvelő, a személyzeti ve­zető és az ellátási vezető —, hogy végül is bevett felekezetekké kellett őket nyilvání­tani. Így hát megalakult a Mennyiség, a Minőség, az Is-is és a Sem-sem felekezet. Ezek közül az első kettő jól megalapozott hittételekkel és érvekkel rendelkezett és kezdettől fogva egyazon arculatban hir­detik a Munka lényegét. Más azonban a helyzet az Is-is és a Sem-sem felekezetek­kel. Az Is-is tábora kezdetben szinte robbanás­szerűen fejlődött, már-már túlhaladták számra nézve az Ortodoxokat is, mert lo­gikus volt az ő hitük. Ámde a gyakorlat folyvást ellentmondásokba sodorta öltét. Hol a minőséget kellett elhanyagolni, hol a mennyiséget a másik rovására. Mivel ép­pen a főmérnök vezette Műhelyekben ter­jedt el az a felekezet, a gyakorlat ilyetén el- lenmondásossága meghasonlást és kedv- vesztettséget okozott. Így történt, hogy hi­tük bizonyos átalakuláson ment' át, mely végül is újabb virágzásra vezette a feleke- zetet. Az újítás pedig az volt, hogy az Is-is értelmezésére bevezették a Mindenkori Sza­bályozóhoz való alkalmazkodás elvét, mely a gyakorlatban számos rövidtávú siker és hosszútávú megtorpanás okozója lett. Mégis, leggyengébb oldala az új értelmezésnek az az ellentmondás, amely a hit, mint változ- hatatlan fogalom és mindenkoriság, mint változó fogalom lényege között feszül. A Sem-sem felekezetet ismerték el utol­jára és méltán, mert destruktívnak tűnt, mintegy az ördög művének, üres reakciónak az Ortodoxok elvei és gyakorlata közti hasadásra. Ámde egy idő után ez a felekezet is megtalálta cselekedetet irányító értelme­zését. Ez pedig a maga tagadóan megfor­dított mivoltában is, figyelemre méltóan lo­gikusnak hangzik: azt a tételt tartalmazza, hogy nem a Munka Szerinti Bérezés az ige, hanem a Bérezés Szerinti Munka. És a hívők ehhez is tartják magukat. ...Midőn hallottam Ko-Vacs Palnak eme felvilágosításait, igen elkeseredtem azon, hogy lám, a jövő emez országában, a hungárok- nál sem gyengült a viszálykodás átka és mégis, reményteli várakozással kezdtem el kutatni nevelésügyüket, hátha ifjúságuk körében már megszűnt a mi korunkban még olyannyira pusztító tiszteletlenség, tudat­lanság, feltűnésvágy és hepciáskodás...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom