Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-21 / 17. szám
1976. JANUÁR 21., SZERDA 3 Gyenes András cikke a Pravdában A Pravda, az SZKP Központi Bizottságának lapja keddi számában közölte Gyenes Andrásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának, a magyar kommunisták feladatairól szóló cikkét. Huszonöt év a műszeriparban Háromnapos szimpozion Műszeripari technológiai kikiállítás nyílt kedden Budapesten, a kohó- és gépipar technika házában. A nagyszabású bemutatón a műszeripar 25 évi eredményei láthatók. Tizenkét hazai műszergyár, illetve kutatóintézet mutatja be a magyar műszeriparban alkalmazott legkorszerűbb és leggazdaságosabb gyártási eljárásokat, többek között a szerszám- és alkatrészgyártás, a kikészítés, a csomagolás, a mérésellenőrzés és a szerelés területén. A kiállítással egy időben háromnapos szimpoziont is rendeznek, amelyen szó lesz többek között a legújabb hegesztési technológiáról, a finom- kivágó szerszámok szerkesztéséről és a hőre lágyuló műanyag hulladékok újrafeldolgozásáról. A kiállítást a közönség január 20—24. között tekintheti meg. IZZO-TERVEK Fénycsőbázis Vácott TERMEKBEMUTA TO Vászon fotópapír a Fortéból A fotocikk-kereskedelem három hazai cége kiállításon mutatja be idei kínálatát, újdonságait, a fényérzékeny fotópapírokat,- filmeket, vegyszereket, diavetítőket és laboratóriumi felszerelési cikkeket. A' Forte, a Reanal és az Argon kiállítását kedden nyitották meg Budapesten, az Értékelték az ágazati terveket Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozóik Szak- szervezete vezetői Bondor József miniszter és Gyöngyösi István főtitkár elnökletével kedden közös tanácskozáson — a kialakult hagyományoknak megfelelően — értékelték az ágazat múlt évi munkáját és megbeszélték a legközelebbi feladatokat. A közös tanácskozáson áttekintették az idei és a középtávú ágazati terveket, s ennek megfelelően kialakították a bérezési és jövedelempolitikai, a szociálpolitikai és a közművelődési, koncepciókat, valamint a kulturáltabb és biztonságosabb munkafeltételek megteremtésének feladatait. hnportjószágok a hazai Bevált a Holsfein-Friz Pest megyében A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése a legelőbbrevaló teendők közé tartozik Pest megye termelőszövetkezeteiben, állami gazdaságaiban, hiszen a tehenészeteknek kulcs- fontosságú szerep jut a főváros lakosságának tejellátásában is. A tejtermelés színvonalának emelése tette indokolttá, hogy a hagyományosan jó hírű tehenészeteket fenntartó gazdaságok szakemberei, figyelemmel kísérve az ágazat nemzetközi eredményeit, egyre nagyobb érdeklődést mutattak a nagyobb termelési készségű külhoni fajták behozatala iránt. Tej és hús külön Az 1960-as évek végén a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium a magyartarka állomány nemesítésére az osztrák tarkát tartotta alkalmasnak, törekedve a hazai állomány jó húsformáinak megőrzésére. Ebből a fajtából kileneszáz üsző került 1970- től a tenyészetekbe. Utóbb bebizonyosodott, hogy a szarvasmarha-tenyésztés jövőjét a szakosodás, azaz a tej- és a hústermelés különválasztása teremtheti meg, ami újabb tejtermelő fajták importját tette indokolttá. A kezdeményezők: a kiskunsági és az alagi állami gazdaság. Hollandiából vásároltak összesen 780 fekete-tarka vemhes üszőt. Az Alagi Állami Gazdaság azóta is e fajtát tenyészti, legelőre alapozott takarmányozással, fejőházzal kiegészített szakosított telepén. Apajpusztán, a Kiskunsági Állami Gazdaságban gondot okozott a holland jószág honosítása, s később az Amerikából származó Hols- tein-Frí,z fajta mellett döntöttek. A szarvasmarha-tenyésztés előmozdítására meghirdetett 1972-es kormányprogram nyomán ez utóbbi fajta került a szakmai érdeklődés középpontjába, noha más fajták tenyésztésére is több gazdaság vállalkozott. Az élénkülő szarvasmarhaimport megyei helyzetképéről Keömley Bálint, a Pest megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatóhelyettese ad áttekintést: Kísérletek több fajtával — A Kiskunsági Állami Gazdaságban bevált a Hols- tein-Fríz, az 1973-ban érkező 300 üszőt 1974-ben újabb háromszázas szállítmány követte, végképp kiszorítva a magyar-tarkát Apajpusztáról. A kedvező termelési tapasztalatok ismeretében tavaly a du- navarsányi Petőfi Tsz is az amerikai fekete-tarka állományt telepítette szakosított tehenészetébe. Az e fajtához tartozó frissfejős tehenek már az első laktációban — az első borjazás után — több mint ötezer liter tejet adnak, termelésük később várhatóan meghaladja a hatezer litert. Persze, az intenzív tejtermelés feltétele az intenzív takarmányozás. (Közbevetve jegyezzük meg, hogy egy jól tejelő magyartarka teljesítménye évenként 3500 liter körüli.) — Az érdi Bentavölgye Tsz finn ayshire üszőket vásárolt, 304 állatot. Ez a fajta kevesebb tejet ad — de még mindig 4000 liter fölött —, mint az egyéb import jószágok —, ám tejének kiemelkedően magas, 4,26 százalékos a zsírtartalma. Állatonként ötezer liter fölötti tejtermelést könyvelhetnek el évente a soroksári Vörös Október Tsz- ben, ahol holland fekete-tarka, és a pomázi Petőfi Tsz- ben, ahol holland vörös-tarka lapálymarhát tartanak, tenyésztenek. összefoglalva a tenyészállatimport megyei tapasztalatait: kedvező fordulatot hozott a megyei szarvasmarha-tenyésztésben. Átalakítani a hazai állományt — Ez tehát a legcélravezetőbb mód a tejtermelés színvonalának emelésére? — A tejirányú szakosodást megyei szinten természetesen nem a behozatallal kívánjuk megvalósítani, mert ennek — az anyagi megterhelésen túl — az importállatok honosítását kísérő szakmai gondok is határt szabnak. A vásárolt állomány behozatalát elsősorban az indokolta, hogy megismerjük a tejhasznosítású fajták termelési - értékeit, tenyésztési lehetőségeit, s hogy törzstenyészetek megalapításával hozzákezdjünk a hazai állomány átformálásához. A faj- taátalakító keresztezésre legalkalmasabbnak a Holstein- Fríz fajta bizonyult, az utódok sok tejet adnak és jói alkalmazkodnak az iparszerű tartástechnológia körülményeihez is. A. Z. Példakép: az I. alapszervezet A tulajdonos szemével, kommunista felelősséggel Szabó Gyula, az ikladi Ipari Műszergyár — az IMI —párt- bizottságának titkára a kérdésre, hogy melyik alapszervezet munkáját állíthatná követendő példának a kommunista kollektívák elé, szinte gondolkodás nélkül az I-es gyáregység I. számú alap- szervezetét említi. Ez az üzem legnagyobb gyáregysége, itt készülnek az indukciós motorok. Ide tartozik a motorszereide, a sajtolóüzem és egy öntöde. Az alapszervezet nagy létszámú — 63 tagú —, agilis és erős; tevékenysége alapvető jelentőségű a gyáregység életében. A tagság nagyobb része fizikai munkás, de megtalálhatók benne a ^gyáregység kommunista műszaki szakemberei és adminisztratív dolgozói is. _ Az alapszervezet titkára, Boér István öntödei művezető tapasztalt pártmunkás, és egyike a gyár legképzettebb kommunistáinak: marxista- leninista esti egyetemet végzett. * A követendő példa Boér István azt mondja, a szükség nevelte őket arra, hogy komolyan vegyék, szá- monkérjék a párthatározatok végrehajtását, a taggyűlések döntéseitől a kongresz- szusi határozatokig: csakis így tudták megszerezni a pártszervezetnek azrt a tekintélyt, megbecsülést, ami nélkül nem lehetne egyenrangú partnere a szakmailag felkészült, s a saját döntéseit nagyon is számontartó gazdasági vezetésnek. Náluk sem volt persze mindig így, nyolc éve lehét, hogy ilyen szellemben dolgoznak, s meg is látszik az eredményeken. Számadás a határozatokról Ragadjuk ki ezúttal a párt- határozatok sorából a saját döntéseiket, amelyeket a taggyűléseken hozott az alap- szervezet tagsága. A legutóbbi beszámoló taggyűléstől — 1974 végétől — a mostaniig hat határozatot hozott a taggyűlés. Az elsőt választások gondos előkészítéséről, a megfelelő káderek kiválasztásáról; a másodikat intézkedési terv készítéséről, a XI. kongresszus anyagának feldolgozásáról; a harmadikat a pártcsoportok területi elhelyezkedésének felülvizsgálatáról, a bizalmiak bevonásáról a politikai vitafórum munkájába; a negyediket az alapszervezet feladatairól és a termelési tervek végrehajtásának elősegítésében, a kongresszusi munkaverseny támogatásában; az ötödiket a termelés jobb előkészítéséről, a kapkodás, az anyagellátási zavarok kiküszöböléséről; a hatodikat pedig a kommunisták — elsősorban az alapszervezeti vezetőség — feladatairól a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásában. Amint a beszámoló taggyűlésen a vezetőség sorra vette a határozatokat, kiderült: a második és az ötödik kivételével valamennyit végrehajtották. Nem készült intézkedési terv a pártkongresszus anyagának feldolgozásához, és máig sem sikerült előbbre lépni az egyenletes termelést akadályozó külső és belső akadályok elhárításában; továbbra is sok gondot okoz a rendeléshiány, az alapanyaghiány, a munkaerőhiány, a szerteágazó kooperáció zökkenői és — olykor a belső szervezetlenség. Mindezek orvoslásához — miután a kommunisták véleménye szerint a megoldás meghaladja a gyáregység gazdasági és pártvezetésének erejét, hatásleörét — a napokban lezajlott’ beszámoló taggyűlés döntése értelmében — indokolt a vállalatvezetés és a pártbizottság kiemelt figyelmét, hatékony segítségét kér- ni. , Megalapozottan bírálni Álljunk is meg ennél a témánál. Abban, ahogyan az alapszervezet kommunistái-a beszámoló taggyűlésen a gyáregység gazdasági gondjait elemezték, az üzem- és munkaszervezés fogyatékosságait bírálták, mint aseppben a tenger, úgy tükröződik ennek pártszervezetnek a gazdaságpolitikai tevékenysége, megalapozottan bíráló szelleme. Ismét a pártbizottság titkárát idézem: „Az I. számú gyáregységben olyan a kapcsolat a gazdasági, a párt- és a tömegszervezeti vezetés között, amilyet minden gyáregységben szeretnénk. Alapja az az őszinte kritikai légkör, ami az ottani alapszervezetben uralkodik. A gazdasági vezetők többsége maga is kommunista, s megszokta, hogy a taggyűlési beszámolók, előterjesztések mindig névreszólóan bírálnak, nem tűrik a felelősség elmosását, az általánosítást. Ugyanilyen légkör uralkodik az üzemi négyszög ülésein, amelynek működése szintén példamutató.” A pártbizottság titkárának ' ítéletét támasztották alá a beszámoló taggyűlésen elhangzott hozzászólások is. Makrai István kertelés nélkül kimondta véleményét a gazdasági bajokról: hogy a gyáregységi termelési tanácskozás óta sincs javulás a munkaszervezésben; hogy a társüzemek és az elvi osztályok nem nyújtottak segítséget a bajok leküzdéséhez; hogy noha az új gépek beállításával megnőtt az elektromos hibáik lehetősége, a második és harmadik műszakban — szakember híján — máig sincs mód a hibák orvoslására. Bánhidi Sándor a sajtolóüzemi selejtet tette szóvá. Elmondotta, hogy a tavalyi év első 11 hónapjában 3,3 százalékot ért el a selejt. Ezt az arányt az idén feltétlenül csökkenteni kell. Szanoránszki Ferenc is kifogásolta a sajtolóból egyszeregyszer kikerült alkatrészek minőségét, elsősorban az olajos lemezcsomagokat, amelyek — ha az öntöde elfogadja további megmunkálásra — csak a selejtet szaporították volna. Boda Mihály az öntödei kikészítők nehéz fizi-kai munkáját tette szóvá, sürgetve az öntőcsarnokéhoz hasonló korszerűsítést. Kifogásolta a szerszámok mozgatásának megerőltető és balesetveszélyes módszerét: másfél tonnás szerszámokat egy- tonnás daruval és kézzel kénytelenek mozgatni, s hasonlóan elavult az anyaga szállítás és -tárolás módszere a gyáregységben, ^ráadásul gyakran a minőség romlásához vezet. Szakértői vizsgálat nem tárhatná fel jobban, hozzáértőbben a gyáregység megoldásra váró gondjait, mint a kommunisták tulajdonosi szeme, felelősségérezte. A pontos diagnózis — fái gyógyulás, mondja a szóbeszéd. Reméljük, az IMI I-es gyáregységében is így lesz- _A kommunistákra a megoldásban is számítani lehet. Nyíri Éva • • Üzemi tanácsadó Kistarcsán A Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kistarcsai gyárában üzemi tanácsadó szolgálatot szerveznek, amely ezekben a napokban kezdi meg működését. A szolgálat feladata: minden, az államigazgatással kapcsolatos ügyben felvilágosítást adni a dogozóknak, illetve — ha lehetséges — ügyeiket a helyszínien elintézni. Felvilágosítanak például a birtokvédelemről, a tartási, életjáradéki és öröklési szerződések ügyében, a lakás-, üdülő- és telektulajdon mértékéről, a kisajátítási eljárások tudnivalódróll, a tanácsi bérlakások cseréjéről, a lakásbérleti jogviszony lemondás módjáról, magánszemélyeknek garázishelyiségek kiutalásával kapcsolatos kérdésekről, a kiskorúak ingatlanügyeiről, a lakcímváltozás bejelentéséről stb. Az első tanácsadásra január 20-án, délután 13—15 óra között került sor, a gödöllői járási hivatal igazgatási osztálya munkatársainak közreműködésével, a gyár KISZ-irodájában. A tanácsadó szolgálat mostanitól kezdve minden második kedden tart fogadóórákat. A közösség és a maguk hasznára A MEZŐGÉP ÉRDI GYÁREGYSÉGÉBEN Magyar termékek - világpiacra Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság együttműködése svájci céggel Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a Brown-Boveri elektrotechnikai eszközöket gyártó vállalat a közelmúltban keretmegállapodást kötött tudományosműszaki és ipari-gazdasági együttműködésre. A megállapodás kiterjed a kölcsönös li- cenc- és know-how-átadások- ra és cserékre, kutatási együttműködésekre és berendezések közös szállítására harmadik országba. Az elektrotechnikai eszközöket gyártó világhírű svájci cég, a Brown-Boveri, már eddig is sikeresen együttműködött a magyar vállalatokkal. A most megkötött megállapodás elősegítheti, hogy a jó minőségű magyar elektrotechnikai termékek fokozott arányban jelentkezzenek á tőkés piacon. A nagyobb tudás nem csupán a mindennapi munkában térül vissza, hanem az emberek egyéni életének a gazdagodásában is. Jól tudják ezt — éppen a pártszervezet felvilágosító munkája nyomán — a MEZŐGÉP érdi gyáregységének dolgozói. Nemcsak az iskolai rendszerű oktatásban, hanem a tanfolyamok egész során vesznek részt, egészítik ki meglévő ismereteiket. Felsorolni is nehéz lenne, hogy hányán, milyen szinten képezik magukat, az egész közösség és a maguk hasznára. Jelenleg tizen végzik a gyár munkásai közül az általános iskola hetedik-nyolcadik osztályát. Tanulnak munkások az esti gimnáziumban és a gépipari szakközépiskolában is. A közgazdasági szak- középiskola hallgatóival együtt összesen heten járnak középiskolába, öten pedig szakközépiskolai kiegészítőre. Főiskolán, egyetemen négyen tanulnak jelenleg. A különböző tanfolyamoknak pedig több, mint nyolcvan résztvevője van. 'Összességében százhúszon tanulnak valamilyen szervezett formában a gyár kétszáz- kilencven dolgozója közül. S ezt a szervezett tanulást jól egészítik ki a rendszeresen megrendezésre kerülő TI^T- előadások, az országjáró túrák. Az ötszáz kötetes letéti könyvtárnak mind több az olvasója, mint ahogy állandóan nő az ifjúsági klub látogatóinak a tábora is. A tanulás, a művelődés közügy ebben az üzemben. Talán ez is a titka annak, hogy az egyre szélesebb látókörű munkások a közelmúltban szinte egy emberként vettek részt azon a kommunista szombaton, amelynek jövedelmét az érdi művelődési központ további korszerűsítésére fordítják. Hogy ez az intézmény a jövőben még gazdagabb, tartalmasabb programokra invitálhassa majd a gyáregység dolgozóit. i áramköröket és az elektron- j csöveket. Az Egyesült Izzó váci gyárában az V. ötéves terv során kialakítják a fénycsőgyártó bázist. Az üvegalapanyag-elő- állítástól kezdve a készáru kiszállításáig a fénycsőgyártás minden műveletét itt végzik. A csaknem félmilliárd forint értékű beruházás jelenleg a tervezés stádiumában van, de 1978-ban már megkezdődik a termelés a magnézia-üveggyár- ban, s I980-ra már évi 25 millió fénycsövet kell előállítania a váci üzemnek. Csak összehasonlításként: jelenlegi termelésük évi 7,5 millió fénycső. Az V. ötéves tervidőszakban az Egyesült Izzó kétszeresére kívánja növelni tavalyi mintegy 50 millió dolláros tőkés exportját. Elsősorban a vákuumtechnikai gépek előállításának bővítését tervezi, hiszen ezekkel a gépekkel készülnek a Tungsram más gyártmányai is. A legintenzívebben a fényforrásgyártást fogják fejleszteni, bővíteni. E termékek iránt az egész világon állandóan nő az igény, az Izzótól a legtöbbet a fejlődő országok vásárolják. A következő öt évben tovább korszerűsítik a nagyvállalat más gyártmányait is, így a tranzisztorokat, az integrált Ofotért Asbóth utcai minta- termében.. A Forte több mint 2,3 millió négyzetméter fotópapírt és csaknem félmillió négyzetméter filmet szállít belföldi megrendelésre; 20 termékét minősítették kiváló árunak. Újdonságként hozzák forgalomba az idén az úgynevezett vászon fotópapírokat. Beszámoltak arról is, hogy színes kidolgozó laboratóriumuk a nemzetközi méretszabványok bevezetésével szeretné gyorsítani a munkát. A fotoamatőröket és a hivatásos szakembereket egyaránt érdeklő kiállítást január 28-ig tartják nyitva. Megtekinthető naponta — szombaT bon és vasárnap is — 10—18 óra között.
