Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-20 / 16. szám
eve alakult a kartell' irodalmi színpad Aéví ^^^Hrtalj művelődési ház_ éve alakult meg az színpad. Vezetőjük ^^^^^krencné pedagógus,- A irodalmi Gál fia ^V ■ gyűjtései-. siiierű jonó játékot m.u_ tattak be. Az irodalmi szín- bad vezetője úgy tervezi, hogy 1976-ban főként író—olvasó találkozókon fognak közreműködni, s számos műsoros irodalmi bemutatót tartanak. Fontos szereplésük lesz márciusban, amikoris a községben született Simon Vajas József Attila-díjas költővel találkoznak, s műveiből adnak elő szemelvényeket. Falusi asszonyok téli munkája A TliBMKI.ÖSZÜVETKE- ÄETEK többségében nagy gondot akoz a növénytermesztésben dolgozó nőik állandó foglalkoztatása. Ha befejeződik a termények betakarítása, az asszonyok kénytelenek otthon maradni, s várni a kikeletre, mert a szövetkezet nem tud téli munkát adni. A gödöllői járú'si pártbizottság gazdasági cseletkvési programja célul tűzi ki többek között, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeteik mind több élelmiszeri eldolgozó vagy szolgáltató mébléíküzernágat létesítsenek, működtessenek. A termelőszövetkezetekben az élelmiszer-feldolgozó és szolgáltató melléküzemág két szempontból is fontos: népgazdaságunk számára ugyanis nagyon jelentős a szövetkezetek melléküzemágainak hézagpótló termelése. A szövetkezetekben olyan munkák elvégzésére van mód, amelyek az állami vállalatok számára nem lennének kifizetődők. A szövetkezetek melléküzem- ágainak nem csupán népgazdasági jelentőségük van, hanem a munkaerő-gazdálkodás szempontjából is hasznosak. A KEREPESI Szilasmenti Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben megteremtették a nők folyamatos, egész éven át keresetet adó foglalkoztatását. Nyaranta a földeken, a növénytermesztésiben tevékenykedő asszonyok télen munkát kaphatnak a szövetkezet zöldségfeldolgozójában, A Szilasmenti Tsz-ben sokat tesznek a női egyenjogúság további ér- vényrejuttatása érdekéiben. A termelőszövetkezeti bizottságok tagjainak több mint húsz százaléka nő, s a huszonhét felső- és középfokú végzettségű nődolgozó közül tizenkettő irányító munkakörben dolgozik. Az elmúlt esztendőben harmincnyolc asz- szony és lány kapott valamilyen kitüntetést, külföldi jutalomutazást. A második műszak gondjain is igyekszik enyhíteni a szövetkezet. A tsz segítségével jelenleg negyven kisgyermek kapott helyet községi és városi óvodákban, A szövetkezet társadalmi munkával és különféle juttatásokkal járul hozzá a bölcsődék és óvodák fenntartási költségeihez. Az is örvendetes, hogy a szövetkezet kiegészíti a családi pótlékot és a gyermekgondozási segélyt: a Szilasmentiíben ugyanannyi jár a dolgozóknak, mint bármely ipari üzemben. A ÄEELLßKÜZEMEKBEN csak abban az esetben valósul meg a népgazdasági és egyéni érdek összhangja, ha az asszonyoknak az ipari üzemekben általános kedvezményeket meg fogják adni. Járásunkban több példa akad erre, s e törekvésnek köszönhető, hogy az asszonyok' többsége ma már nemcsak kényszerűségből jelentkezik murikára a tsz melléküzemeibe. Örszigethy Veresegyházon is, Iiatatoknak ts A veresegyházi Váci Mihály Művelődési Központ január 20-án, kedden este időseket és fiatalokat egyaránt . vendégül lát. Az ifjúsági ház társalgójában este hét órakor vetítik le a filmklubsorozat soron következő kópiáját. Ez alkalommal az angol Richardson 1959-ben rendezett filmjét mutatják be, melynek címe Dühöngő ifjúság. y Ugyancsak hét órakor találkoznak a község idős lakói a nyugdíjasklubban. Az itt elhangzó előadáson Veresegyház történetéről lesz szó. A közlekedési kultúráért A járási-városi közlekedés- biztonsági tenács, a járási-városi úttörőszövetség, továbbá a járási hivatal és a városi tanács művelődési osztálya pályázatot hirdetett a járás és a város területén lévő általános iskolák, továbbá üzemi, községi óvodák vezetőségének, igazgatóságának és szülői munka- közösségeinek. A kiírás szerint az írásos pályaműveknek az óvodáskorú gyermekek, továbbá az általános iskolások szabályos közúti közlekedésre neveléséről kell szólniuk, s javaslatokat várnak az ezzel kapcsolatos foglalkozásokra, megelőzési intézkedésekre és oktató célzatú közlekedési játékokra. A pályaműveket február 28-áig kell beküldeni a járási-, városi KBT címére (2100. Gödöllő, Szabadság út 9. Pf. 52.). A pályadíjak között gyermek Moszkvics autók, háromkerekű kerékpárok, KRESZ- játékok szerepelnek. Előkészületek a tömbfútőmü építésére Sorra bontják a Szabadság tér környékén a régi, ütötf- kopott családi házakat, hogy helyet kapjon az új, a modern lakótelep, amelynek tömbtűtőművét — amint a helyszínre érkezett betonelemek is bizonyítják — rövidesen építeni kezdik. Csiba József felvétele Hátha suta, féloldalas „...csak az egyik volt a kosárfonás” A múlt század nyolcvanas- kilencvenes éveiben kezdték fölcserélni a gödöllői gazdák a kisputtonyt a kosárral. A puttony fából készült edény; a szüretelő változata a nagyobb, jó húsz kiló szőlő belefér. A kisputtony ennek harmadrésze, olyan hét kiló gyümölcs ment bele. Piacozásra használták, egy lőcsös kocsiba harminc fért föl belőle; nappal teleszedték, éjjel fölrakták a kocsira, hajnalra érték el a vámot, reggel már árultak is a pesti piacon. Nehéz volt a kisputtony, súlyos, drága is, ezért terjedt el helyette a kosár. A rúlarlibbak megvették A legtöbb gazda értett — sok még ma is ért — a kosárfonáshoz. Kevés szerszámot kíván, bár a megfonás már külön tudomány, ügyesség, türelem, fantázia híján kár belefogni. A vesszőt sokan a kertjük végéből hozták föl. Főleg azok jártak utána és ültettek nemes vesszőt, akiknek a kertje végében folyt a Rákos. Még néhány éve is „végig fücfa- b ukor-sor vöt a folyó (Rákos) szélin” a Kör utcai kertek alatt, az Ürrétje szélén, a Parcellán és az Alvégen. Az első fagyok utáni érett gallyakat kaszakéssel szedték le, vigyázva, hogy csak ujjnyi tallót hagyjanak; el ne vaduljon a bokor. Különösek ezek az őszi lecsupált „bokrok”; az összes vesszejüket learatják minden évben, az otthagyott élő tuskó egyre inkább körteformát vesz föl, a törzse jó fél méterre a földtől gümo- formára vastagodik. Messziről látva, mintha fejek őriznék kétoldalt a Rákost; egy-egy érdekesebb tüsköt közelről sokáig el lehet nézegetni, csavarodó vonalait, beszáradt sebhelyeit, a kaszakés tavalyi meg azelőtti nyomait. A szebb vesszők megnyúlnak két-három méteresre is az udvar hűvös, nap nem járta helyén. A íészeroldalnak támasztva, kévébe kötve várják az idejüket. Fia otthon nem volt fűzfa, vagy kevésnek tűnt, akkor kijártak a legelő szélére, a Malomdöllöbe, a Malomközbe vagy a Fiókrákosba; itt persze szép sárga, nemes vessző alig akadt, de von bőven a még alkalmas zöldből, kerestek hozzá rekettyét, esetleg juhszalagot is. A rátartibbak nem fontak, le is nézték azokat, akik evvel foglalkoztak, ők inkább megvették a készet; de mégis font azért annyi ember, hogy a határ gazdátlan vesszője is hamar valamelyik fészer mellett találta magát. Istrángba kötve, vállon hintáztatták haza a vesszőt, akadt, aki kocsiderékkal is vitt. Csöndes téli napok teltek a kosárfonással, a disznóvágás utáni keményebb fagyok idején dolgoztak vele a férfiak. Először a fenekét Ha fonni akartak, fölnyalá- boltak egy csomó vesszőt, és a konyhában a padnak támasztották. Ahol az asszony kényesebb volt a piszokra, ott az istállóba, kiskonyhába mentek. Vették a fejőszéket vagy a kisszéket, amit máskor csiz- mapucolásra, morzsolásra használtak, odakészítették az árat, a fakalapácsot és a kaszakést is. Először a kosár feneke állt össze: négy, egyformára vágott vesszőt középen behasi- tottak, s hármat átszúrtak a hasítékon, ezek voltak a fenékkarfák. Középen átkötötték, majd térdhez szorítva át- fonással kezdték kinyitni. Ez azt jelentette, hogy a fenékkarfákat sugarasan szétfeszítették, és közéjük egy-egy vékony, hosszú vesszőt fűzve befonták a sugarak közti helyet. A fenék szélén erősítésül adtak neki egy gyűrűt. Ezután az oldalkarfákat kellett kiválasztani; ide egyenes, sárga vesszőket kerestek, csak az egyforma erősek voltak alkalmasak. Fakalapáccsal ütö- getve verték ki a horpadásokat, dudorokat, hogy a végén formás, pofás legyen. A fenékkarfák mindkét oldalára az ár segítségével beszúrtak :a pest megyei hírlap különkiadása iii. Évfolyam, i6. szám 1976. JANUÄR 20., KEDD Lakások, gyermekintézmények épülnek A városfejlesztés idei cselekvési programja, A gödöllői városi pártbizottság január 15-i ülésén, a IV. ötéves terv eredményeinek értékelését követően sor került az V. ötéves terv gazdaságpolitikai feladatainak meghatározására. Amint Plutzer Miklós, a városi pártbizottság első titkára hangsúlyozta, hogy a korábbi évekhez hasonlóan tovább kell erősödnie Gödöllő városias jellegének. Bővíteni kell a kereskedelmi és a szolgáltató hálózatot, s az igényeknek megfelelő áruválasztékot. Szükség van a munkahelyek korszerűsítésére, s 'gyarapítani kell a munkahelyi szolgáltatások számát. A vállalati alapokból és a tanácsi fejlesztési eszközök felhasználásával - együttesen kell támogatni a munkáslakús-épí- tést, a bölcsődék, óvodák befogadóképességének növelését. Ésszerű gazdálkodással A vállalatok és szövetkezetek gazdasági munkáját tekintve, a következő időszakban szorgalmazni kell a hatékonyság javulását. Ez ,a munka termelékenységének emelése, valamint az energia és anyag ésszerű felhasználása révén érhető el. Egyre Inkább növelni'kell a versenyképes, a korszerű és gazdaságosan előállítható termékek számát. Meg kell szüntetni a gazdaságtalan termelést. A gödöllői városi pártbizottság gazdaságpolitikai cselekvési programjában meghatározta, hogy a Ganz Árammérőgyárnak 1976-ban 25, s a Humán Oltóanyagtermelő és Kutatóintézetnek 33 százalékkal kell növelnie tőkés egy-egy oldalkarfát, (összesen huszonnyolcat), és a hegyüket fönt összekötötték. Rövidebb, erős szálakkal szegték be az alját, ez a része kopik, csiszolódik a legjobban (nem bújhatott ki egyetlen vessző sem). Egyszerű fonással gyarapították az oldalát, amit a fölső széle alatt újabb gyűrűvel erősítettek meg. Ezután szegték be a karfákat. A fül(ek)hez jobb, sárga vesszőt hajlítottak; megropogtatták a boldogabbik végétől kezdve a térdükön vagy a széken, meghegyezték, majd a helyére szúrták, és külön megpuhított fülvesszővel takarták be. Akinek ráállt a keze, annak fél nap sem kellett egy kosárhoz. Mindig leltek elfoglaltságot Sokan otthon fonták meg a kast is a kocsi oldalába; a puplit — amiben libát, tyúkot, kacsát, kismalacot vittek a vásárba — és az udvarsöprüt. Nem volt nehéz munka, ülve is el lehetett babrálni vele, mégsem csinálta mindenki, mert az idegeket ölte, állandó izgalommal járt, hátha suta, féloldalas, vagy horpadt lesz. Néhányan házról házra jártak fonni; nem pénzért, hanem felibe: az egyik kosár az övé, a másik a házigazdáé lett. A téli pihenés nem vegetáció volt az ezelőtti paraszti életben, leltek elfoglaltságot mindig: a vadászatokon a hajít <?, a "jégvágás, fuvarozás, a szerszámok reperálása, készítése, az irtás és favágás között csak az egyik volt a kosárfonás. Kovács András , exportját. A Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat munkáját illetően a program hangsúlyozza a minőségi javulás szükségességét s a határidők megtartását. A következő időszakban a város vállalatainak, szövetkezeteinek, intézményeinek nagyon fontos feladata a párt és a kormány jövedelempolitikai intézkedéseinek végrehajtása, az átgondolt létszámgazdálkodás. A hatékonyabb munka érdekében a gazdálkodó egységeknek számolniuk kell a tartalékokkal, a termelési és a fogyasztási struktúra változásával. Támaszkodniuk kell a dolgozók javaslataira, hasznos kezdeményezéseire. A gazdálkodó egységeknek a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a műszaki fejlesztésre, az üzem- és munkaszervezésre, az értékesítési tevékenység javítására. Megkezdődik az Alsópark rendezése Városunkban az V. ötéves terv során tovább gyarapszik a lakosok száma, nő a gyermek- és oktatási intézmények befogadó képessége, folytatódik a közművesítés, továbbá a kereskedelmi és szolgáltató hálózat korszerűsítése. Ebben az esztendőben 213 lakást kell átadni, az óvodás korú gyermekek részére kétszáz, a bölcsődéseknek pedig 60 újabb helyet kell létesíteni. El kell készíteni a kiviteli tervét az V. ötéves terv során felépítendő művelődési központnak és a tanácsházának. Az előbbi építését 1977-ben keli elkezdeni. A pártbizottság határozata szerint szintén ebben az esztendőben, 1976-ban kell megkezdeni az Alsópark rendezését. A Szabadság téri lakótelep eiőközművesítési munkálatai az idén megindulnak, s elkezdődik az Imre úti új általános iskola építése is. Az V. ötéves terv alatt kétezer lakás megépülése várható. Tanácsi célcsoportos beruházás felhasználásával 800—900 lakást adnak majd át. A lakásépítés mellett alapvető feladat a Icözműhá- lózat kiépítése, a szennyvíztisztító-kapacitás növelése. A szennyvíztisztítómű építését még a tervidőszakban meg kell kezdeni. Szükséges a külterületek fejlesztése is. A következő öt esztendőben száznegyven hellyel kell növelni a bölcsődék, három- százötven-négyszázzal az óvodák befogadóképességét. Egy szocialista brigád felhívása A gazdaságpolitikai feladatokról szólva Plutzer Miklós hangsúlyozta, hogy tovább kell fejleszteni a gazdasági területen végzett pártmunkát. A pártszervek és pártszervezetek elsőrendű kötelessége a tervbe foglalt gazdaságpolitikai célok végrehajtásának gyakorlati segítése. A párt- szervezetek a következő esztendőkben állítsák munkájuk középpontjába az éves terv jó politikai előkészítését. Fordítsanak nagy figyelmet a káder-, személyzeti munkára, a vezetők kiválasztására és képzésére. A párt- szervezeteknek a jövőben aktív részvételükkel kell segíteni a szocialista munkaverseny hatékonyságának növelését. A pártbizottsági ülésen Benedek $ János, a városi tanács elnöke ismertette a Gödöllői Gépgyár Szeptember 29. szocialista brigádjának felhívását, melyet a város jubileumi tanácsülése után tettek. A szocialista brigád felhívja a város valamennyi kollektíváját, szocialista brigádját, hogy az 1976-os esztendőben is vállalják a jelszót: Tíz órát a tízéves városért. A gépgyár brigádja felhívásában hangsúlyozza, hogy a tíz órát a társadalmi munkások a város művelődési központjának felépítése érdeledben vállalják. Az V. ötéves terv az előző időszakhoz hasonlóan társadalmi munkafelajánlással kezdődik. Méltó ez az indulás a IV. ötéves terv időszakában végzett 15 millió forint értékű társadalmi munkához. Ö. É. SPORT -+- SPORT -+- SPORT SPORT ,4 MAGYAR HÍRLAP KUPÁÉRT Döntőbe jutott a gödöllői sakkcsapat A Magyar Hírlap szerkesztőségének anyagi és erkölcsi támogatásával harmadizben rendezték meg az országos sakk egyéni és csapatversenyt, amely nagy népszerűségnek örvend a közalkalmazottak táborában. Megyénkben is évente megrendezik a közalkalmazottak sakkversenyét, amelynek fő díja a Magyar Hírlap Kupa. Az idei versenyre szombaton került sor a Pest megyei Tanács klubjában. Az elő- csatározást a gödöllői városi tanács versenyzői sikerrel vették, aranyéremmel a zsebükben tértek haza. A győztes csapat tagjai: Berze Á. János, Varga Mihály, Pólai Béla, valamint a tartalékként szereplő Kovács Tibor. Berze A. Jánossal, a csapat veteránjával beszélgettünk, aki elmondta, hogy a verseny minden évben színvonalas, I nagy küzdelmet hoz. Ez alkalommal a gödöllői csapat tizennégy pontot gyűjtött össze, I ezzel aranyérmes lett és jogot szerzett arra, hogy az országos döntőn is asztalhoz üljön. A veteránnak számító Berze Á. Jánosról érdemes elmondani. hogy ötvenkét esztendeje sakkozik, 1952-ben a megyei egyéni versenyen negyedik helyezett lett. s öt éven át volt tagja a megyei válogatottnál:. (Tizenhét éves korában a Ceylon kávéhúzban — a Rot- tenbiHer utca és a Baross tér sarkán volt — Czinner sakkmesterrel vívott csatát, amely döntetlennel fejeződött be.) Az elkövetkezendő időben arra készül, hogy társaival együtt képviselje megyénket a Magyar Hírlap Kupáért kiírt országos sakkversenyen, mint a győztes gödöllői csapat tagja. Cs. J. í 1 i
