Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-01 / 1. szám

1976. JANUÁR 1., CSÜTÖRTÖK kectti •dZ/f JS x/unmf Ha valaki megkérdi év elején a vállalatvezetőt, a szövetkezeti elnököt, az igazgatót, milyen lesz az esztendő, a kérdezett rend­szerint mély sóhajjal vála­szol: — Nehéz, nagyon nehéz. Aztán a tervezés, a neki­gyürkőzés, a tempó fokozá- sa, a teljes hajrá időszaka következik, s ötvenkét hé­ten, tizenkét hónapon át dolgoznak, küszködnek — együtt a gyár, az intézmény, a szövetkezet munkásaival, alkalmazottaival, hogy ezt a „nehéz” esztendőt a jól vég­zett munka tudatával zár­hassák. Az év végeztével, nem rit­kán jóval korábban, már szívesen felelnek az újra is­métlődő kérdésre: — Hát igen, ez az eszten­dő sikeres volt — mondják — teljesítettük, túlteljesítet­tük a tervet. Könnyűnek, nehéznek bi­zonyultak-e az idei felada­tok, s milyenek lesznek a következő éviek? Csak kira­gadva a sok közül, erről kértünk véleményt a megye néhány üzemének vezetőjé­től. A jé! végzett munka Magtakarítás a brigádok szgílsígév.l a diósdi csapágygyárban rens anyagok értékesítésé­vel csaknem negyedmillió fo­rint megtakarítást értek. el. A mozgalmat kezdemé­nyező Hőkezelő brigád az energia jobb kihasználásával több mint 129 ezer kilowatt­órával kevesebbet használt föl, 78 ezer forinttal csök­kentve a költségeket. Az ener­giaosztály Hunyady János bri­gádja, a tüzelőanyag felhasz­nálását a keverési arány meg­változtatásával és a fűtési normák szabályozásával csök­kentette. A háromnegyed évre számított megtakarítás 150 ezer forint. Az 1975-ös újítások zöme a takarékosság érdekében síü- letett. A háromnegyed év so­rán beérkezett 68 javaslat­ból 62 a brigádoktól vagy azok tagjaitól származik. A tizennégy anyag- és energia­takarékossággal kapcsolatos újítás várható haszna körül­belül 250 ezer forint. Több takarékossági válla­lás csak ez év lezárása után értékelhető. A háromnegyed év során időarányosan telje­sített vállalások azonban tudatában dálkodással 1 millió 850 ezer, a megfontolt energiafelhasz­nálással pedig csaknem fél­millió forintos megtakarítást könyvelhettek el ebben az időszakban. Az összes gyári megtakarítás több mint 2 mil­lió 300 ezer forint volt. En­nek alapján joggal bíznak abban; hogy az 1975-ös év takarékossági intézkedéseinek összegezése a vállalások si­keres teljesítését bizonyítja majd. Pest megyében a lakásépít­kezések száma gyors ütemben emelkedik. A nélkülözhetetlen építőanyag, a tégla Iránya azonban sokszor felborzolta a kedélyeket, lassította és megza­varta a munkálatokat. 1975 ta­vasza jelentős változást hozott. Felépült Solymáron az ország második legnagyobb téglagyá­ra a Budai Tégla- és Cserép­ipari Vállalat 2-es számú üze­me. Noha az elmúlt fél eszten­dő a próbaüzemelés időszaka volt, Balogh Lajos gyárvezető ■— az eddig elért eredmények alapján — bizakodóan tekint a jövő elé. Tizenhét millió téglaegység — így mondják — 4 és fél millió B—30-as blokktéglának felel meg, és 2 millió cserép. Ennyi az új üzem első évi termelése. Az eredeti tervektől eltérően 1976-ban már 34 millió téglát gyártanak. Ez a mennyiség egyben a téglagyártó gépek teljes kihasználását is jelenti, a cserépkészítésnél, a tervezett 15 millió darabos gyártással szemben az üzem kapacitása eléri a 33 milliót. E nagyarányú felfutás első­sorban a jó üzem- és munka- szervezésnek, valamint a helyi adottságoknak köszönhető. Az automata gépek segítségével a fizikai munka lényegesen csökkent. A munkások is szí­vesebben dolgoznak fedett csarnokban, mint korábban, az biztatóak. A jobb anyaggaz­időjárás viszontagságainak ki­téve a szabadban. Modern technológia nélkül e munka elvégzéséhez 700 dolgo­zóra lenne szükség, a jelenlegi termelési feltételek mellett vi­szont 200 is elegendő. A solymári téglagyár, mely ez ideig csak a társas- és csalá­di házak építtetőinek igényeit elégítette ki, 1976-tól már ter­melésének 40 százalékát az ál­lami vállalatok részére tartja fenn. Az új üzemben a múltra emlékeztető idényjelleg meg­szűnt és így a gyártás egész évben folyamatos. Teljesítette szerződését a PEVDI bőrdíszmű gyáregysége E napokban megoldódik Fót, Biatorbágy, Dunakeszi háziasszonyainak mosáíi gondja A Pest megyei Szolgáltató- és Csomagoló Vállalat legfonto­sabb feladatának a lakossági szolgáltatást tekinti. A IV. öt­éves terv során sikerült meg­valósítaniuk főbb elképzelései­ket, így harmincmillió .forintos, beruházással a megye minden városában és két nagyközségé­ben — Dabason és Érden — textiltisztító üzemegységeket lé­tesítettek, illetve létesítenek. Ebben az esztendőben a har­mincmillió forintból tizenhat- milliót fordítottak fejlesztésre. Vácott április 4-én adták át a korszerű textiltisztító szalont, amely régi igényt elégített ki. Bizonyítja, hogy az év végéig csupán itt 407 ezer forintnyi bevételt könyvelhettek. Érden november 30-án adták át új szolgáltató egységüket, s ezzel egy időben több helyen alakí­tottak ki — például Budaörsön ■— vállaló-felvevő helyeket. Az új esztendő első napjaiban Fo­ton, Biatarbágyon és Dunake­szin nyitnak felvevő fiókokat. A IV. ötéves tervből áthúzódó beruházásból két gyors tiszti tó szalon — Százhalombattán és Dabason — a jövő évben való­sul meg. Ezenkívül további vállaló központokat alakítanak ki a megye kisebb városaiban és községeiben. A Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat bőr­díszmű gyáregységének je­lentős lemaradást kellett pó­tolni az év végéig. Az egész évi megrendelés 35 százalé­kát — utazó-, akta- és női táskák —, a negyedik negyed­évben készítették el. A lema­radás egyik oka; a tervezett­nél jóval alacsonyabb a mun­káslétszám, a másik: a gép- vásárlási engedély elmaradá­sa. Időnként alapanyagok hiánya hátráltatta a folya­matos termelést. — Mozgósítottunk külső és belső erőket egyaránt — mondta Kalmár Antalné gyáregységvezető. — A lét­számgondjaink enyhítése cél­jából alvállalkozót kerestünk, azaz megbíztunk egy szövet­kezetei 15 ezer aktatáska el­készítésével. Űjabb bedolgo­zókat foglalkoztattunk, szá­muk 15-ről 70-re emelkedett. Kivételesen túlóráztattuk is dolgozóinkat, bizonyos fel­adatok elvégzésére célpré­miumot tűztünk ki. A ter­melékenység fokozására mű­szaki-szervezési intézkedése­ket tettünk. — Teljesíteni akartuk szer­ződésben vállalt kötelezettsé­geinket. Szovjet partnereink eddig megértőek voltak, de ha hosszú távra szeretnénk őket vásárlóinknak megtar­tani — márpedig szeretnénk, hiszen a legnagyobb soroza­Az V. ötéves tervben is je­lentős összegeket fordítanak majd vegytisztító szalonok lé­tesítésére. Terveik szerint Ráckevén, Dunaharasztin, Du­nakeszin és Monoron bővítik lakossági szolgáltatásaikat. Jól bevált — lassan három évé — Gödöllőn, Vácott és Szentendrén az ágyneműköl­csönzés. A vállalat vezetői ar­ra törekednék, hogy a követ­kező években. fokozatosan, mindenütt ahol vegytisztító egységük van, meghonosítsák ezt a szolgáltatást. A Pest megyei Szolgáltató- és Csomagoló Vállalat idei ter­melési eredménye 80 millió fo­rint, s ebből 13 millió forintot a textiltisztítási tevékenysé­gükből értek él. Ez 14—15 szá­zalékkal több az elmúlt évi szolgáltatásból számazó árbe­vételüknél. Nyereségük is meg­felelően alakul: 3 millió forint­ra számítanak. S. Zs. 2,5 milliárd for'nt a megye útjainak korszerűsítésére tokát nekik varrjuk — ponto­sabban kell szállítanunk. 1976- ban a TANNIMPEX útján 2,28 millió rubel értékű akta- és női táskát vásárolt tőlünk a szovjet kereskedelem. Az év utolsó három hónap­jában 105 ezer aktatáska ké­szült. 1976 elején a Könnyű­ipari Minisztérium közbenjá­rására — tekintve, hogy ex­portcikk gyártásához kívá­nunk importgépet vásárolni — valószínűleg megkapjuk a varrógépeket, így biztosítjuk a technikai feltételeket a megnövekedett szovjet és nyugati igények kielégítésére — mondta a gyáregység ve­zetője. Cz. V. Sikerrel zárta az évet és ez­zel a IV. ötéves tervidőszakot a KPM Budapesti Közúti Igaz­gatósága — hallottuk a tájé­koztatást Soltész Béla igazga­tótól. A megyei közutak fejleszté­si és fenntartási munkálatai­ra az elmúlt öt év alatt 2,5 milliárd forintot fordítottak. Fontos feladatnak tekintették az egyszámjegyű főutak kor­szerűsítését, melyek közül a legjelentősebb a 4-es számú volt, de célul tűzték a teljes úthálózatburkolat szélesítésé­nek és teherbírásának növelé­sét is. Ennek részeként befe­jeződött a Vác—Gödöllő, az Ócsa—Üllő, valamint a Tápió- bicske—Nagykáta közötti út­szakaszok felújítása. Az autópályák korszerűsíté­se során az M—7-es és M—1- es utakon volt jelentős épít­kezés. Jelenleg az M—3-as au­tópálya Budapest—Gödöllő közötti szakaszán dolgoznak. A közelmúltban fejezték be a 3-as főútvonal Gödöllő—■ Aszód kapaszkodó útszakaszá­nak építését, mellyel a közle­kedés lényegesen felgyorsult. A városi átkelőszakaszok át­építése közül az idei év legje­lentősebbje a 4-es számú fő közlekedési út ceglédi elkerü­lő szakaszának átadása volt. S. R. A BOCI: TARKA Több a vesződés — de megéri Hidegtől merev ujjaink ne­hezen nyomják le a kilincset. — Egészen átfagytak, jöjje­nek már beljebb — s az asz- szony behúzza mögöttünk az ajtót. Kellemesen fanyar lucer­naillat árad a jászolokból, zörög a szalma a borjúk lá­ba alatt, a békés melegség unalmába apró bégetések ve­gyülnek, A fehér-barna tarka kis jószágok kíváncsian előre jönnek a karám rácsáig, nedves, rózsaszín orrukat ki­dugják a résen, s talán fejü­ket is kinyújtanák, ha szét- álló bársonyos nagy fülük nem akadályozná őket. A tá­volabbi ketrecből panaszos bőgés hangzik. Egymás után fogják le a borjúkat, miköz­ben injekciós tűt tartó kezét magasra emeli az orvos. — Oltást kapnak, hogy meg­előzzük a vírusos fertőzést — magyarázza az asszony, aztán letörli kezét, s ked­vesen felénk nyújtja: — Ga­bik Józsefné született Ko­vács Erzsébet... — mutatko­zik be tőle megszokott ala­possággal —, tíz éve gondo­zom a kisborjakat, előtte a baramfitelepsn voltam —ízes tájszólással beszél. Amíg rászoknak az evésre A gödöllői Agrártudományi Egyetem tangazdaságának nagygombosi tehenészetében a legkisebb nágylábúakat ne­veli Gubik Józsefné, társai­val. — El se hiszi, mennyire le­het szeretni ezeket a kis ok- tondiakat. — Kedveskedve megborzolja a ketrecből ki­kandikáló borjú göndörfehér homlokát, s lehajol hozzá: — Te kis busafejű, mit hallgató­zol? Olyanok, mint a gye­rekek — egyenesedik fel —, látná, amikor tíz nap után el­választják az anyjától, s ide­hozzák. Azt a sírást, alig le­het megmaradni mellettük. Szétterpesztett lábakkal meg­állnak a ketrec közepén, majd ímegsüketülünk a bégetésük- től. Az evésre rászoktatni őket, az ám a veszódség. Az egyik csökönyös, a másik mulya, vannak azért ügyesek is, szó­val borja válogatja. — Sok velük a gond, de jó látni, ahogy szépen ipéred- nek, gyarapodnak. Négy év alatt a havi súlyfelvétel 4,5 kilóval emelkedett, s ez már eredmény. Az asszonyok ér­tenek a jószágokhoz, meg szeretik is a munkájukat. Gubik Józsefné és társa, Ambrus Józsefné is min­den dicséretet megérdemel. Évente ötszáz borjút nevel­nek, a legkényesebb fejlő­dési korban. —Kísérőm, Sza­bó Lajos szarvasmarha-te­nyésztő szakmérnök szavai zavarba hozzák az asszonyt, alig tudja kötényét levetni. — Fojtóra futott. — Bogoz­za már ki kedves ezt a gör­csöt — fordul felém, derék­kal. Egy óra hosszát most. rá­érek, a délutáni etetéshez jö­vök vissza. Hajnali fél négykor Velünk tart. Lábunk alatt reccsenve horpadnak be a jéggé fagyott pocsolyák. Át­megyünk az udvaron, az iro­dába. Itt már nyugodtan folytathatjuk megkezdett esz­mecserénket. — Hogy telik el egy napja? — Elég változatosan — mondja Gubikné, s székét el­húzza a kályhától. — Nem bírom a nagy meleget. Közel lakom, öt percre innét. Haj­nali fél négykor kezdek: al­mozunk, behordjuk a takar­mányt, majd a tejet elkészít­jük az itatáshoz. A reggeli, drága importtej­porból készül. Keverőgépen mixelik, a meleg vizet vil­lanybojler adja hozzá. — Mennyit eszik egy pár hetes borjú? — Egyszeri etetésre három litert számítunk jószágonként. Kezdetben nehezen szokják meg az itatásos rendszert. Mert nem úgy megy, mint ahogy azt a tévében mutatják, a ké­pen csak odaállítják, s már eszik is. A csudát! Amikor el­hozzák az anyjuktól, olyan kis elesettek, hogy megesik a szí­vünk rajtuk. Először nem akarnak enni. Idő kell, míg, hozzászokik a szervezetük is az új táplálékhoz. A kényesebbe­ket kamillateával itatjuk. Van munka elég a tisztán tartásuk­kal. gondosan biforrázzuk, fer­tőtlenítjük az edényeket. Sok múlik a higiénián, — A reggeli etetés után mi a dolga? — Fél hétkor hazamegyek. Főzök, takarítok, bevásárolok, nagy a család. Velünk lakik a nagyobbik lányom meg a ve- jem is. Marika óvónő, itt a gazdaságban. Most januárban költöznek majd be Hatvaniba, ott vettek lakást. Van egy kis- unokám is, szóval körülüljük az asztalt. Fél 12-re jövök visz- sza a déli itatáshoz. Aztán ilyenkor délután szabadulok egy órára. Este fél hétkor érek haza, a tévéhíradót már együtt nézem a többiekkel. Elég szétszabdalt a napom. — A férje is hasonló időbe­osztásban dolgozik? — Ö a tehenészetben takai- mányos. Fél hétkor kezd, - s egyfolytában dolgozik négyig. Egy személyben Egy vasárnapot tölt otthon a négyből, a többit kiveheti sza­badnapként, mondja. Mind­ezért a fizetés: 2500—2600 fo­rint. — Pár évvel ezelőtt még 1200 forintot keresett, azóta rendeztük a nőik fizetését, mert tényleg csak az tartotta itt Erzsikét is, hogy szereti az állatokat. — szól közbe Bakos József, a pártáiapszervezet tit­kára, s már sorolja is Gubik Józsefné érdemeit. — Nem való az, hogy így szemtül-szeimbe dicsérjen ... — mondja zsebkendőjét bab­rálva az asszony. — Miért lenne titok? Erzsi kétszeres kiváló dolgozó, kitű­nő pártaktíva, nőfelelősi tiszt­sége van a héttagú pártveze- tőságben. Az alapszervezet 88 tagja között sok a nő, hát van dolga a nőfelelősnek. Részt vesz a pártoktatáson, az állat- tenyésztési szaktanfolyamokon, továbbképzéseken. Szóval esz­ményi jószággondoző, család-r anya, feleség egy személyben. A továbbtanulásra szükség van a _n agy gombosi telepen. A gödöllői Agrártudományi Egyetemről idejönnek gyakori latra a hallgatók, s bizony fel­teszik a keresztkérdéseket, de itt épül fel a tangazdaság 624 férőhelyes agrokomplex jelle­gű tehenészeti telepe is, s a fejlesztés képzett szakembere­ket kíván. Most hétszáz tehe­ne, 200 növendékmarhája, 250 —300 borjúja van a tehené­szetnek. összesen kilenc istál­lóban elhelyezve. Szeretnék a tehénállományt ezeregyszázra felfuttatni. 1980-ig átcserélő­dik az állomány, a Holstein- fríz és az európai vöröstarka keresztezésével jó tejtermelő fajtát hoznak létre. Bár eddig sem panaszkodhattak, mivel az átlag tejhozamuk 3500 liter. — Mint gondozónak, mi a véleménye az új fajtáról? — faggatom Gubiknét. — Január 6-án kezdte a gazdaság a keresztezést, az ok­tóberi elléseknél már az új faj­ta került napvilágra. Hogy mi­lyenek? Láthatta. Erős a cson­tozatuk, jól fejlődnek, csak egy kicsit kényesek. Na de, va­lamiért valamit. Ha jó tejelők lesznek, elnézzük nekik a sok yesződséget. Csodára nem várnak Az asszony többször a fali­órára pillant, már igyekezne vissza munkájához. Értek a pillantásából. — 1975 tehát még meghozza az újszülötteket, de mit várnak az új évtől? — kérdezem, mi­közben^ az iroda vendégma­rasztaló melegéből kilépünk. Csodára, kétfejű borjúra nem számítunk, de arra igen, hogy 1976-ban ne legyen állat­elhullás, kerüljön ki bennünk' minden járvány. — É? magának mit kíván? — Magamnak?... Egy kis kikapcsolódást, pihenést, ami még nem volt, amióta az esze­met tudom. Azt mondta a fér­jem is: most aztán nem fogad el semmi kifogást, már felnőt- tek a gyerekek, el is költöznek, ő pedig hozza a beutalókat, s életemben először elmegyek üdülni! Kívánunk hozzá jó időt, jó egészséget. Horváth Anita Állami épíikezéihíz is adnak téglát Csökkent a fizikai munka A Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyára az 1975. évre 3 millió 90 ezer forin­tos megtakarítást vállalt. E vállalás a szocialista közös­ségek felajánlásaira, az edző­üzem Hőkezelő brigádjának fel­hívása nyomán kibontakozott mozgalom erejére épült. Az anyag- és energiataka­rékosságot nemcsak jelszó­nak tekintették a gyár dol­gozói. Ezt a közösségek ered­ményei is jól mutatják. A szerszámüzem Március 21. brigádja például háromne­gyed év alatt vállalásának több mint dupláját, 231 ezer forintot takarított meg azzal, hogy a használt gumi- és csiszolóköveket utánszabályo- zással felhasználhatóvá ala­kította. A szerszámüzem többi bri­gádja is sikerrel kereste a jobb anyaggazdálkodás mód­jait. Törött, használt alkat­részek felújításával, inkur •

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom