Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-18 / 15. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA III. ÉVFOLYAM, 15. SZÄM 1976. JANUÁR IS., VASÁRNAP Ünnepi munkásőr-egységgyülés Példamutatóan ellátták a szolgálati feladatokat Tegnap délelőtt a Gödöllői Agrártudományi Egyetem zsú­folásig megtelt aulájában tar­tották meg a járási-városi Kobzi János munkásőregység ünnepi évzáró-évnyitó ülését. Az ünnepi ülésen megjelent Furulyás János, a Pest me­gyei párt-végrehajtóbizottság tagja, dr. Faragó Elek, a Pest megyei munkásőrség parancs­noka, Kis Emil, a gödöllői já­rási pártbizottság első titkára, Plutzer Miklós, a gödöllői vá­rosi pártbizottság első titkára, dr. Süpek Zoltán, a gödöllői járási hivatal elnöke, valamint Benedek János, a városi ta­nács elnöke is. Az ünnepi ülé­sen részt vettek a társ fegyve­res testületek képviselői, a vá­ros és a járás üzemeinek, in­tézményeinek vezetői, továbbá eljöttek az egységgyűlésre az ideiglenesen hazánkban állo­másozó szovjet déli hadsereg­csoport egyik alakulatának parancsnokai is. A kongresszusi versenyben Az immár hagyományos ün­nepi egységgyűlés résztvevőit Árvái Ferenc parancsnokhe­lyettes köszöntötte, majd Fe­hér Béla egységparancsnok tartotta meg beszámolóját a kiképzési év feladatainak tel­jesítéséről, az egységben szé­les körűen kibontakozott szo­cialista versenymozgalomról. Beszámolójában megállapítot­ta, hogy az egység harckészült­sége szilárd, a kiképzési fel­adatokat az alegységek végre­hajtották. A munkásőrök pél­damutatóan ellátták a szol­gálati feladatokat. Aí állomány felkészültségét erősítette, ered­ményeiket megnövelte a kong­resszust versenymozgalom, amelyben nagyszerű munkasi­kereket értek el. Elismeréssel szólt az egységparancsnok azokról a feladatokról, ame­lyeket az alegységek a rend­őri szervekkel közösen haj­tottak végre. Beszámolója vé­gén köszönetét mondott a mun­kásőrök feleségeinek, család­jainak, a munkahelyi veze­tőknek és a pártszervezetek­nek, hogy hozzájárultak a ta­valyi kiképzési év eredmé­nyeihez. Kitüntetések, elismerések A beszámolót követően Kis Emil, Plutzer Miklós és Fehér Béla adta át a vándorzászlót a legjobb század címet elért második század parancsnoká­nak. Elismerő oklevelet ka­pott az egység harmadik szá­zada, amely a múlt évben is kiemelkedő eredményeket ért el, így a tavaly adományozott vándorzászló véglegesen a birtokában maradhat. A leg­jobb szakasz címet az első század első szakasza érte el. A megyei parancsnokság el­ismerő oklevelét kapta az egység közvetlen ellátó, szak­egysége. Kiváló parancsnoki kitünte­tést kapott Kossuth András, a mogyoródi Aranykalász Ter­melőszövetkezet raktárosa, Bartha Róbert, a Gödöllői Gépgyár technikusa, dr. Ko­zák Imre, az agrártudományi egyetem adjunktusa. Mihályka Ferenc, a Ganz Árammérő- gyár esztergályosa és Wágner Dénes, az ikladi Ipari Műszer­gyár esztergályosa. Kiváló munkásőr kitüntetést kapott Kovács János, a gödöllői járá­si pártbizottság munkatársa, Győré Béla, a Gödöllő és Vi­déke ÁFÉSZ ellenőre, Gróf János, a HUMÁN kocsikísérő­je, Rideg István, az MGI trak­torosa, Galacz Pál, a vácszent- lászlói Zöld Mező Termelő- szövetkezet zsámboki üzem­egységének gépkezelője, Csö­mör András, a Gödöllői Gép­gyár esztergályosa, valamint Hantai József, a gyár szere­lője, Németh Sándor, a Ganz Árammérőgyár csoportvezetője, Dragics Mihály, a kistarcsai VILLÉRT targoncása, Mészá­ros Imre, a KKMV nehézgép­kezelője, Both Ottó, az ikladi Műszergyár osztályvezetője, és Oravecz István, a gyár köszörűse, valamint Zsigri Já­nos, a HUMÁN gépkocsiveze­tője. A 15 éves szolgálati érdem­érmet vette át Árvái Ferenc, a Ganz Árammérőgyár főosz­tályvezetője. valamint Pólyák Béla, a gyár technikusa, Gás­pár Jenő nyugdíjas, Kovács Ágoston, az Ikladi Műszergyár technikusa és Berkesdi József, a gyár géplakatosa, továbbá Virgancz Mihály, a túrái nagyközségi tanács dolgozója. A 10 éves szolgálat után já­ró szolgálati érdemérmet hu­szonnyolcán vették át. Búcsú és eskütétel Ezt követően, Kormos Gyula munkásőr búcsúzott a leszere- lők és a tartalékállományba vonulók nevében az egységtől, majd az új munkásőrök tették le az esküt. Az ünnepség végén az aszó­di és a túrái úítörő-munkás- őrök a városi pajtásokkal kö­zösen köszöntötték az ünnepi egységgyűlés résztvevőit, majd á Munkásőrség Országos Pa­rancsnokságának központi fér­fikara adott műsort. F. B. A reformkor a dombságon (3.) Az idő érik A veresegyháziak „levegőt puttón gyümölcsöt és minket, fegyverezte Jellasics ottani hasitó dalolása", s a Karacs Karács lányokat számtalan- helyőrségét. Teréz által lejegyzett népdal szór bevitt Pestre. Bandorné­adatai mellé sorolhatunk egy vei sokszor kötekedtek szőlőt Tűzvészek jelezték másik esetet is, mely a veres- kötöző társnői, emlegetvén egyházi nép jellemére, humo- egykori kisasszonykodását.” Természetesen nem volt az rára világít rá. Fáy András aztán második élet mindenki számára idilli­- nőnevelési kísérletének ala- kus és irodalmi. A feudális Nőnevelési kísérletek nyául Fótról választotta Szi- rend régi épületét már kikezd­ráky Zsuzsikát, egy bíróságot te az új idő. Kezdetben még Fáy Andrást már az 1810-es viselt földműves leányát, akit a törvényes fórumokon keres- évek legelejétől foglalkoztatták bizonyos idei felemás viszony ték igazságukat az ’urak, is- a nőnevelés különböző kérdé- után — a lány gyereket szült pánok, intézők stb. részéről sé- sei. Ide vonatkozó eszméinek tőle — Karacs Ferenc rábe- relmeket szenvedők, de mint és terveinek már kezdetén ki- szélésére végül is feleségül vett. ekkoriban leírták, a gödöllői sérleteket is tett, és éppen Ve- Az akkor eldugottnak számító úriszékről: „aki ott igazságot resegyházon. Karacs Teréz ír- szadai református templom- keresett, az hátiig az igazság- fa erről: .„Veresegyházai hi- ban esküdtek meg, a márem- ról koldult.” A nagymérvű vataloskodásakor egy gyönyö- lített Karacs sógor előtt 1832- zselléresedés, a már a 13. szá­rú, hat éves kisleányt foga- ben. zad közepétől fokozódó föld­előit gyámsága alá, mint töb- Fáy András, Vörösmarty szűke a váci püspökség szigo- bekkel közié, meg akard mu- Mihály és Ferenczy István rú és jól szervezett felügye- tatnl, hogy a nép egyszerű szobrász 1832-ben Foton vá- lete alá tartozó falvakban — sarja, célszerű nevelés állal, sároltak egymás mellett fék- így Veresegyházon is — csak valódi művelt nővé fejleszthe- vő, jelentős nagyságú szőlőbir- növelte a társadalom belső fe- tő. Az akkor külföldies nőne- tokokat. Az 1830-as, 40-es évek szültségeit. A tehetetlenségbe velés undort szült keblében, sok irodalmi összejövetelének belefásult, keserű közöny, vagy melyet jobbára hazánkba be- és tervezgetésének volt szinte- az úri vagyon pusztulásában vándorolt francia kalandor- re szőlőjük és a mai is álló reménykedő titkos öröm és nők kezeltek, kik inkább ran- Fáy-présház. Az ő körükhöz hátsó szándék magyarázata gos úrnőket, mint gondolkoz- tartozott az a vereshegyházi— nélkül aligha érthetnénk meg ni képes nőket tudtak és akar- fóti Peterdy család, amelynek a szalmatetös falvakban oly tak formálni... A Fáy András tagjai, Peterdy Gábor Veres- gyakori tűzesetek alkalmával által felfogott kisleány hamar egyház jegyzője volt Fáy And- a lakosság többszöri passzivi- megynta a szabályokat, és egy- rás veresegyházi tartózkodása tását, pedig a sajátjuk is égett. re azt hajtogatta: „Nem aka- idején. Fia, ugyancsak Gábor, A forradalmi tűz fellángolása rok kisasszony lenni.” Fáy visz^ 1817. április 19-én született és előtt egy évvel, 1847. márc. szaadta szülőinek. Én ezen gyerekeskedett Veresegyházon. 13-án Szadán nagy tűzvész gyönyörű nőt menyecske ko- Jogi tanulmányai elvégzése pusztított, melyről Környei rában ismertem, férjét Ban- után Székesfehérvárott folyta- István lelkipásztor azt jegyez- dornak hívták (András). Veze- tott ügyvédi gyakorlatot. Vá- te fel: „ha Veresegyházi ispán téknevére nem emlékszem, rosi tanácsnok lett 1847-ben és Ntes Krenedics Antal Úr a minden nyáron, pontos, szór- Székesfehérvár forradalmi^ pol- Veresegyházi lakosokat be nem galmas munkások voltak gázmestereként nagy része volt parancsollya — kik is szeke- anyám szőlőjében. A takaros abban, hogy a városi népfel- reken szinte maguk lotsolták a Bandor két lovacskáján sok kelés 1848 szeptemberében le- tüzet, Szadai alig egykettő Pártnapok ai időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről GÖDÖLLŐI JÁRÁS Vendégszereplés Hévízgyörkiek Hatvanban Több mint öt esztendeje alakult meg Hévizgyörkön a November 21-e művelődési ház asszonykórusa. A cso­portot dr. Balázs Jőzsefné, a helyi általános iskola peda­gógusa vezeti. A csoport fel­lépései során jelentős sike­reket arat, s híre már a já­rás határain is túljutott. Szín­vonalas műsoruknak köszön­hető, hogy gyakran kapnak meghívást a megyén kívüli településekre is- Legutóbb január 17-én, szombaton léptek színpadra Hatvan­ban. Közgyűlésnaptár Járásunkban megkezdődtek a sportköri közgyűlések, 18-án Galgamácsán a művelődési házban 15 órakor, 24-én Sza­dán a tanácsházán 18 óra­kor, 25-én Dányban, a KISZ- szervezet helyiségében és Tú­rán a pártházban 10 órakor; 31-én Csömörön 19 , órakor a művelődési házban, Erdő­kertesen ( a tanácsházán 18 órakor tartják a sportköri .közgyűlést. Január 23: Aszód, fegyveres eróK klubja, 16, Szabó Gyula köz­ségi pb-titkár; Január 26: Erdőkertes, tanács­háza. 18, Magyaróvári Pál, ÁFÉSZ- elnök; Veresegyház, Ifjúsági ház, 17, dr. Takács Éva, a Hazai Fésűs­fonó és Szövőgyár kistarcsai gyá­rának igazgatója; Ipari "Műszer­gyár, ebédlő, 14.15, Balogh László megyei pb-titkár; \ Január 27: Galgahévíz, tanács- háza, 18, Boross Károly tsz-főága- zatvezető; Nagytarcsa, párthelyi­ség, 18, Kondor Ottó, gazdasági igazgató; Január 28: Hévízgyörk, művelő­dési ház, 16, Tábik Ferenc közsé­gi pb-titkár; Január 29: Verseg, művelődési ház, 17, Frankó János, a járási pb titkára; Január 30: Mogyoród, pártház, 17, Jósvai Lajos, a járási hivatal elnökhelyettese; Erdő- és Vadgaz­daság, központ, 14, Kovács János, a járási pb munkatársa; Február 2: Vácszentlászló, mű­velődési ház, 17, dr. Süpek Zol­tán, a járási hivatal elnöke; Február 4: Csömör, pártház, 17, Kovács László, tsz-elnök; Kartal, pártház, 17, Varga László ÁFÉSZ- elnök; Február 5: Bag, tanácsháza, 18, dr. Sárossy József, az Ikladi ipa­ri Műszergyár igazgatója; Rákos­völgye Tsz, Rákoskeresztúr, köz­pont, 16, Könczöl Ferenc tsz-el- nökhelyettes; Szada, tanácsháza, 17, Antal Tivadarné, a járási pb munkatársa; Február 6: ATE Tangazdasága, központ, 16, Sárossi János tsz- elnök ; Február 9: Isaszeg, pártház, 17, dr. Cseri László jogtanácsos; Kistarcsa, Fésűsfonó művelődési ház, 14.30, Méth Alfréd, a megyei pb munkatársa; Pécel, pártház, 16, Hoffmann Zoltán, MESZÖV- főosztály vezető; Február 10: Túra, pártház, 18, Péter Pál, az IMI gazdasági igaz­gatója; Aranykalász Tsz, Cinkota, irodaház, 15, dr. Pogácsás György, az ATE tangazdaság igazgatója; Február 12: Összefogás Tsz, Rákoscsaba, irodaház, 16, dr. Tóth József, az ATE tanszékvezető ta­nára; Február 13: Dány, tanács, 16# Lévai Ferenc tsz-elnök; Február 16: Galgamácsa, műve­lődési ház, 15, dr. Biró Ferenc, az OTH elnökhelyettese. GÖDÖLLŐ VAROS Január 19: Ganz Árammérőgyár, ebédlő, 14.30, Balogh József igaz­gató; Január 27: ÁFÉSZ, járási hivatal nagyterme. 16, Magyaróvár! Pál ÁFÉSZ-elnök; Január 30: Hiradótechnikai üzem, ebédlő, 15, Cservenka Fe- rencné, a megyei pártbizottság első titkára; Február 2: Vegyesipari Szövet­kezet, járási hivatal nagyterme, 16, Plutzer Miklós, a városi pb első titkára; Agrártudományi Egyetem, előadóterem, 14, dr. Bíró Ferenc, az OTH elnökhelyettese. Február 11: Gödöllői Gépgyár, ebédlő, 16, Gyalus József igazga­tó; Február 13: Mezőgazdasági Gép­kísérleti intézet, ebédlő, 14.30, váncsa Jenő mezőgazdasági ésK éleimezésügyi miniszterhelyettes. Legtöbbet az IMI segít Tizenhét község tanuló dolgozói A gödöllői járás községeinek többségében az idén is indítot­tak osztályokat a dolgozók ál­talános iskolájában. Dr. Ker­tész Zoltánná, a járási művelő­désügyi osztály munkatársa el­mondta, hogy az 1975—76-os tanévben tizenhét faluban fog­lalkoznak felnőttoktatással. A tanuló felnőttek évről évre többen vannak: az 1974—75-ös tanévben 454. 1975—76-ban pe­dig 534 dolgozó jár iskolába. Gazdasági vezetők az osztályvizsgán Az iskolai végzettségtől, a tanórák rendszerétől, gyakori­ságától függően az oktatási forma többféle. Hetvenen irat­koztak be alapismereti tanfo­lyamra: az ide járó felnőttek többsége írni, olvasni sem tud. Az alapismereti tanfolyamok résztvevői közül sokan laknak az aszódi fiúnevelő intézetben. Az öt hónapig tartó iskolá­ién az egész helység és Temp­lomunk, s paplakunk /elégtek volna. A mit panaszképpen je­lentvén nevezett ispán és Sza­dai számtartó, szinte pirultam hallani.” A lakosság fele zsellér Amikor 1847 február első napjaiban Petőfi Sándor szü­leit Cinkotáról Vácra költöz­tette, elszekerezett a Margita- hegy alatt lefelé a szadai Do­bogón, keresztül Veresegyhá­zon; olyan falvakat látott, mint szerte az általa bejárt országban. Földbe süppedt, nád- és szalmatetős házak a szalagtelkes főutcán, mögöttük a patak árterében a kertek, melyeket sok fáradságos töl- tögetéssel és munkával kellett elhódítani a nádtól és a sás­tól meg a taracktól. A falu képét és lelkét uralja a két templom, mely között ádáz küzdelem folyik a hívekért. A valaha szín református Veres­egyházon 1847-re az 1430 la­kóból 440 a római katolikus és 990 a nem római katoli­kus, vagyis a református, ha eltekintünk attól, hogy néhá- nyan egyéb vallásokat is kö­vettek. A baj azonban nem ez, hanem az, hogy a zéel­lérség, a házas és házatlan együtt, már a lakosság fele, mert a terjeszkedésnek útját állják Szentjakab és Ivacs fe­lől a püspöki* majorság, a he­gyek felől a tilalmas erdők”, másfelől pedig a szintén föld­szűkében szenvedő csomádiak, szadaiak és szentmiklósiak. A robot pedig megcsapolja a munkaerőt annyira, hogy csak valóban embertelen munkával képesek egyesek mégis gyara­podni, amivel együtt jár a rokkantság, a megszakadás, a korai öregség és egyéb beteg­ségek. Horváth Lajos ba 297-en járnak, ez gyakor­latilag azt jelenti, hogy a fel­nőtteknek heti három alkalom­mal tartanak foglalkozásokat. A tízhónapos osztályok tanuló­inak létszáma Ili. Ezek a fel­nőttek heti két estén tanulnak szervezett keretek között. Hu­szonhármán járnak levelező tagozatra, munkástovábbkép­zésben pedig harminchármán vesznek részt. A dolgozók általános iskolá­jában, az egyes községek anya­iskoláinak nevelői tanítanak. Járásunkban harmincnégy ta­nulócsoportot tartanak számon. lEbben a tanévben öttel több iskolában indult be a felnőtt- oktatás, s ennek arányában növekedett az e célra fordítha­tó összeg is. 1975—76-ban a megyei tanács 248 ezer forint pénzügyi fedezetet biztosított. Sok mindenre enged követ­keztetni az iskolába járó fel­nőttek foglalkozási aránya. Nyolcvanhármán mezőgazda­sági, kétszázheten pedig egyéb területen dolgozó fizikai mun­kások. A nők aránya különö­sen alacsony, mindössze har­mincnyolcán vannak. A járási művelődésügyi osztályon el­mondták, hogy ez az összeté­tel jól tükrözi az egyes üze­mek, gazdaságok aktivitását, is. A termelőszövetkezetek általá­ban nem szorgalmazzák, hogy dolgozóik megszerezzék a nyolc osztályos végzettséget, s munkaidő-kedvezményt is rit­kán. vagy ha igen, nem szíve­sen adnak. . Házaspárok az iskolapadban Az ipari üzemek közül járá­sunkban legtöbbet az Ikladi Ipari Műszergyár tesz dolgozói tanulása érdekében. Nem rit­ka, hogy műszergyári vezetők megjelennek a vizsgákon, s ál­talános gyakorlat, hogy figye­lemmel kísérik dolgozóik' is­kolai előmenetelét. ’ Legtöbb gond a bejáró dol­gozókkal van. Mert ha az is­kolák pedagógusai megkeresik őket. arra hivatkoznak, hogy ők járnak iskolába a budapes­ti vállalatnál. Erről az állítás­ról nincs módjuk megbizonyo­sodni a szervező pedagógusok­nak Ennek . a következménye aztán az, hogy a bejáró dol­gozók itt is, ott is különböző hivatkozásokkal kihúzzák ma­gukat a felnőttoktatásból. A járás pedagógusai — az iskolaigazgató irányításával — felméréseket végeznek a köz­ségben, azonban e tájékozódás eredményei nem jutnak el a járási hivatalig. A felmérés­ek ugyanis nem kötelezőek, hanem esetlegesek; a tanárok, tanítók lelkiismeretességétől függ a tájékozódás mértéke. E módszeren kívül gyakori a személyes meggyőzés, agitáció és a hirdetés is. Legtöbben úgy jelentkeznek az iskolába, hogy hallották a szomszédtól, a ro­kontól; a jó példák követésre találnak. Éppen ezért a dolgo­zók általános iskolájában sok a házaspár tanuló. AjC egyes községeket tekinve megállapítható, hogy két-há- romévenként hullámzik a fel­nőttoktatásban résztvevők szá­ma. Rendszeresen folyik okta­tás Ikladon, Kartalon, Kistar- csán, Csömörön. Pécelen, s bár az idén nem indult, de a ko­rábbi években nagy létszám­mal működött a dolgozók is­kolája Domonyban is. E tan­évben magas a Kartalon tanu­lók száma: itt harminchétén járnak iskolába. Túrán hat­vanhárom dolgozó tanul, de ennek egyik oka az, hogy az utóbbi két évben egyáltalán nem indítottak osztályt. Nemcsak a pedagógusok feladata Dr. Kertész Zoltánná el­mondta, hogy éveken keresz­tül az aszódi fiúnevelő intézet köré szerveződött járásunk fel­nőttoktatása. Jelenleg is igen magas a fiúnevelőben a tanu­lók száma, kétszázhuszonöt nevelt jár a dolgozók esti is­kolájába. örvendetes, hogy az utóbbi években a járás máá *községeiben is egyre több a je­lentkező, ma már elmondható, hogy az iskolába járó felnőttek többségét nem az aszódi fiú­nevelő intézet lakói jelentik. Kicsit keserű öröm az, hogy sokan járnak a dolgozók álta­lános iskolájába. Jobb lenne talán, ha kisebb a létszám, mert ez azt is jelenthetné, hogy az utóbbi években mindenki befejezte az általános iskolát. De sajnos, nem ez a helyzet. Szükség van tehát e hézag­pótló oktatási formára: ennek érdekében nemcsak a pedagó­gusoknak kell tenni, hanem az ipari, mezőgazdasági üzemek vezetőinek is. Örszigethy Ittasan vezetett, karambolozott Szerdán Aszód határában, a 3-as számú főútvonalon Vil­lányi István 43 éves gépkocsi- vezető, isaszegi lakos ittasan vezette személygépkocsiját. Áttért a szemközti oldalra, és összeütközött az ott haladó Budai Gábor 23 éves gépko­csivezető. kistarcsai lakos által vezetett tehergépkocsival. Vil­lányi megállás nélkül elhagyta a helyszínt. A rendőrség azon­ban a rendszám alapján rövi­desen elfogta. A baleset következtében sé­rülés szerencsére nem történt. Az anyagi kár mintegy 20 ezer forint. \ / / » 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom