Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-16 / 13. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA UI. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM 1976. JANUÁR 16., PÉNTEK Propaganda a szakmunkás-utánpótlásért Egy hónap múlva termel a kerepesi sütőüzem Gödöllőn — nem egyszer volt ez már téma e hasábokon — sok panasz van a kenyér minő­ségére, s nem egyszer a szállí­tásokkal kapcsolatban is akadt kifogásolni való. Tegnapi ülé­sén a városi tanács végrehajtó bizottsága is foglalkozott ezzel, amikor is meghallgatták Bényi Zsigmondnak, az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalat igaz­gatójának tájékoztatóját a vál­lalat helyzetéről, a gödöllői üzemrészek munkájáról, a lakosság kenyérellátásáról. Gödöllőn jelenleg három sü­tőüzem dolgozik; a kenyeret a Dózsa György úti pékségben, a süteményféléket a Dregonya utcai részlegben, míg az úgy­nevezett vajasárukat a Petőfi téri üzemrészben készítik. Ezek azonban nemcsak a város ellá­tására hivatottak, itt készül az áru Szada, Mogyoród, Kerepes és Kistarcsa lakosságának is. A napi 111 mázsányi kenyérből 66-ot kap Gödöllő. Hozzávető­legesen, a kenyéir ötven, és a süteményfélék 30 százalékát szállítják el az említett közsé­gekbe. A vállalat igazgatójának tá­jékoztatójából kiderült, hogy a gödöllői üzemek összesen 23 féle sütőipari terméket készíte­nek, s bár az a cél, hogy minél több üzlet éljen a nagyobb vá­laszték kínálta lehetőséggel, a város külterületi üzletei nem használják ki ezt a lehetőséget. A beszámolóban szerepelt egy érdekes adat is. A lakosság ke­nyérből naponta fejenként hu­szonnyolc dekát, süteményből 1,1 darabot fogyaszt, ami meg­felel az országos átlagnak. A korábbi évekhez viszonyítva a város kenyérfogyasztása 3 szá­zalékkal csökkent, elsősorban a finomabb termékféleségek iránti kereslet növekedése miatt. Bizonyítja ezt az is, hogy a süteménytermelés 11,5 száza­lékkal emelkedett. A termékeket általában a boltok nyitásával egy időben szállítják. Mindenkelőtt a süte­ményeket részesítik előnyben. Ezeket legkésőbb hét óráig mindenhová kiszállítják. A ke­nyeret a nyitástól folyamato­san kapják az üzletek; szükség szerint úgynevezett előszállítá­sokkal is kapnak árut, sírni elő­nyös a tárolás és a frisseség szempontjából is. Egyébként a vállalat a boltokkal szállítási szerződéseket is kötött. A végrehajtó bizottsági ülé­sen szó esett arról, hogy a bol­tok nyitva tartása nem minde­nütt igazodik a vállalat szállí­tási rendszeréhez, a túrajára­tok sokszor nagy időveszteség­gel, felesleges vargabetűkkel kénytelenek szállítani az egyes üzleteknek. így aztán gyakran megtörténik, elsősorban a vá­ros kerületein, hogy későn kapják meg az árut, vagy ahogy mondani szokás, akado­zik az ellátás. Ennek magyará­zata azonban nemcsak az üz­let nyitva tartásában van, ha­nem abban is, hogy a vállalat városunk területén naponta összesen hatvan helyre fuva­rozza a péksüteményt. Erre azonban egyetlen gépkocsi áll rendelkezésre, s ha a jármű minden boltnál, egységnél csak öt percet időz, akkor is gondol­ni való, hogy némelyik üzlet micsoda késedelemmel kapja az árut. A vállalat ezen rövide­sen változtat. Bényi Zsigmond igazgató a kenyér minőségével kapcsolat­ban elmondotta, hogy sok gon­dot okoz a sütési technológia laza kezelése, ám ez nemcsak a fegyelmezetlenség, műszaki okai is vannak. Példaként em­lítette a kemencék elhasználó­dását. Gondot okoz, hogy a gö­döllői üzemrészek elmaradot­tak, például a liszt megfelelő tárolására sincs elegendő hely. Nehezíti a helyzetet a rossz szakmunkás-ellátottság. E te­kintetben Gödöllőn a legrosz- szabb a helyzet. Az igazgató példaként említette, hogy je­lenleg a vállalat harmincnégy ipari tanulója sajátítja el Nagy­kőrösön a szakma fortélyait, de közülük egy sem gödöllői. A helyzet javítása érdekében ter­vezik, hogy fölkeresik váro­sunk általános iskoláiban a nyolcadik osztályos tanulókat s népszerűsítik a szakmát. Segítségükre lesz, hogy Kere­pesen várhatóan egy hónap múlva megkezdik a munkát a napi 63 mázsányi áru termelé­sére hivatott új sütőüzemben, így ezt már be is lehet mutat­ni az iskolásoknak. Ez nagy előny, hiszen a városban talál­ható három üzemegység a szakma propagálására a legke­vésbé sem lenne alkalmas. Tavaly január elsején ala­kult meg I-es és Il-es számú Sütőipari Vállalat összevonásá­ból — Kerepes székhellyel — az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalat. Akkoriban első fel­adatuknak tekintették a már megkezdett, majd később fél­beszakadt gödöllői kenyérgyár A PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT BOLTJAIBAN építésének befejezését, hiszen a gyár elkészültével városunk és környékének ellátottsága meg­nyugtató megoldást nyerne. A kenyérgyár építése újra meg­kezdődött, s az újólag módosí­tott határidő szerint, az idén augusztusban el is készül. Igaz, hogy a kerepesi üzem, amely hamarosan munkához lát, némileg tehermentesíti a gödöllői egységeket, hiszen el­látja a kerepesi körzetet, de a végleges megoldást mégis csak a kenyérgyár elkészülte hozza meg. Itt a korszerű berendezé­sekkel készülő termékek mi­nősége felveheti majd a ver­senyt a Szentendrén és Vácott vásárolható kenyérrel. A kis­üzemi technológiát a korszerű fogja felváltani. Amíg jelenleg 40 jnázsa kenyér elkészítésé­hez négy férfi munkája szüksé­ges, addig az új kenyérgyár­ban két asszony előállíthatja ugyanezt a mennyiséget. A gyárban lesz korszerű lengyel gyártmányú alagútkemence, úgynevezett intenzív dagasztó­gép, amely három-négy perc leforgása alatt elkészíti a ke­nyér alapanyagát, s a legkor­szerűbb berendezések szabá­lyozzál!, mérik a pontos adago­lást. Egyébként az alagútke­mence kivételével már min­den gép megérkezett. A végrehajtó bizottsági ülé­sen sok szó esett a selejtről, s nem utolsósorban az üzletek túlrendeléséről, s bár igaz, so­ha nem lehet elérni' azt, hogy mindenki elegendő kenyeret vásároljon, úgy, hogy az üzle­tekben egy kilónyi se marad­jon, az viszont mindenki szá­mára elgondolkodtató, hogy sajnos naponta túl sok száraz­kenyér kerül a szemétbe. Fehér Béla A polgári átalakulás kez­detei, a nagy francia forra­dalom hatására fellépő Mar- tinovics-féle mozgalom híre és mindaz, ami a XVIII. szá­zad legvégén Magyarorszá­gon is elindult a nemzeti és társadalmi bajok felszámolá­sára, hogy végül a magyar forradalom függetlenségi há­borút vívjon Európa leg- reakciósabb és legerősebb ha­talmaival, először — sajátos módon — éppen a hatalom, a feudális rendszer „jóvoltá­ból” jutott el a szaímatetős falvak jobbágy népéhez. Rendelet a nyakaskodók ellen Csiszár András veresegyházi református prédikátor, aki 1783- ban jött Alsó-Dabasról II. Jó­zsef türelmi rendeletének en­gedményéből, 1802 augusztusá­ban olvasta fel a verésegyházi és a szadai gyülekezet előtt I. Ferenc osztrák császár és magyar király rendeletét, mely akaratlanul is felfedi az országos feszültséget: „Kedvetlen megilletödéssel esett értésünkre, hogy né- melly uradalmaknak lakosi... némelly rossz indulatú Nép ingerlők és csábítók által ösztönöztetvén, némelly idét­len álmodozásokkal ketsek- tetvén magokat, hogy a Tör­vényes terhektől megszaba- dítatnak, s azok alól kivétet­nek, a tulajdon földes Uraik és közönséges Tisztségekben a Hivatalokban levő Elöljá­róknak tartozott tiszteletet és engedelmességet kivetkez­tek a Fels. Rendeléseknek megvetésével, mellyel a Ma­gyar Királyi Helytartóta­nács által kihirdettettünk, és Gépkocsivezetők csoportosan KRESZ-ről a mozivásznon Talán kevesen tudják, hogy az Országos Közlekedésbizton­sági Tanács másfél órás filmet készített az új KRESZ gyakor­lati alkalmazásáról. Ezt a fil­met rövidesen megkapja a gödöllői Petőfi Filmszínház, le- vetítésére január 22, 23, 24, 25- én kerül sor, délelőtt 10-töl 16 óráig. A Gödöllői Járási-Vá­rosi Rendőrkapitányságtól ka­pott tájékoztatás szerint, ha igény van rá, reggel 8 órai kez­déssel is tartanak vetítést. A helyáraik egységesen bét forintba kerülnek, talán mon­dani sem kell, minden gépjár­művezető hasznát látja az ok­tatófilm megtekintésének. Jó kezdeményezés lenne, ha mi­nél több üzem, vállalat szer­vezne csoportos mozilátogatást gépkocsivezetői részére. SPORT + SPORT Sakkversenysorozat Galgamácsán A galgamácsai Összefogás Termelőszövetkezet sportegye­sülete január 18-án, vasárnap délután mégy órakor tartja beszámoló és vezetöségválasz- tó közgyűlését a község műve­lődési házának klubhelyiségé­ben. Ugyanezen a napon dél­előtt kilenc órakor kezdődik — a sportegyesület rendezésében — a XXV. jubileumi falusi dolgozók téli spartakiád sakkversenysorozata. Ezen a napon indulnak az egyéni és csapatmérkőzések. Egy héttel később, 25-én va­sárnap délelőtt kilenckor talál­koznak a művelődési házban a pingpongozok, ekkor mérik össze erejüket az egyéni aszta­litenisz-versenyben a női—fér­fi párosok, vegyes párosok, s csapatversenyekre is ekkor kerül sor. Nevezésre a helyszí­nen lesz lehetőség. E tornák győztesei vesznek majd részt Galgamácsa képviseletében a gödöllői járási-városi döntőn. Az egyesület vezetése várja a vácegresi és a váckisújfalm fiatalokat is. A gödöllői járási II. osztályú bajnokság listavezetője, a gal­gamácsai labdarúgócsapat já­tékosai január 25-én találkoz­nak az új esztendőben először. Az elekor tartandó megbeszé­léssel veszi kezdetét az idei bajnolcságra való felkészülés. B. I. Kosarak és kelyhek Az ikladi Galgaparti Ter- melőszövekezet sikeresen be­fejezte az őszi mezőgazdasági munkákat, s jelenleg itt is előkészületek folynak az év­záró zárszámadó közgyűlésre. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a szövetkezetben megszűnt volna a munka. Nagy ütemben dolgoznál! a tsz melléküzemeiben. A tsz aszódi kosárfonó részlegébe sok megrendelés érkezik, s havonta mintegy 1200 mű­anyag kosár hagyja el az üte­met. Az itt készült termékek megrendelői között sok a nagyvállalat; kosarat szállíta­nak a Gyógyszerárugyári Központnak, a BELKER Szál­lítási Vállalatnak, s az Egye­sült Izzónak. (Felső kép.) A termelőszövetkezet másik üzemében, az ikladi vulkani- zálóban huszonnégyen dolgoz­Farkas Tibor felvételei nak. Ebben a részlegben da­rált nyersgumi alapanyagból fejőgépekhez szükséges gumi- kelyhet készítenek több ter­melőszövetkezet számára. Az üzemben öt présgép műkö­dik, melynek segítségével na­ponta 1200 gumikelyhet állíta­nak elő. (Alsó kép.) PÖTSZIL VESZTEK A CSATÁBAN Az isaszegi művelődési ott­hon és a Pécel—Isaszeg ÁFÉSZ január 19-én, hétfőn este pótszilvésztért rendez a Csata-vendéglőben. Az est műsorában fellép Barkóczi Pál és Hegyháthy Mária éne­kes: magyar nótákat, táncda­lokat és operettrészleteket ad­nak elő. A rendezvényre a belépőket a Csata-vendéglő vezetőjénél lehet igényelni. A reformkor a dombságon (1.) írók és szőlők még most is titkos összve gyűléseket tartani, a csende­sebb adófizető népnek erőt- lenítésével össze szedett pénzt gyűjteni, sőt még a Földes- uraságnak vagy az Urbárium Törvény, vagy a különös kötések, Contractus oknak ere­je szerént tartozók robot munkának tételétől és egyéb adónak megadásától vono- gatyák magolcat, s a várme­gye közönséges Rendelései­nek sőt a Fels. Parancsola­toknak is ellene szegezni bá­torkodnak.” A császár és ki­rály nem fukarkodott ren­deletében a fenyegetésekkel sem, tömlöcöztetést, várbeli munkát és legvégül halált helyezett kilátásba a „nyakas- kodóknak”. Magyar vidék a fővárosért A társadalmi változások azonban, ha lassan is, de feltartóztathatatlanul érlelőd­tek és haladtak előre. A fel­világosodás által támasztott társadalmi eszmék, az iroda­lom és a művészetek felvi­rágzása a reformkor világá­ban, Buda és Pest elmagyaro- sodása, az, hogy a nép meg­hódította saját fővárosát, mind-mind a magyar nemzet születésének egy-egy lépése volt. Pest-Buda környéké­nek magyarsága különös mó­don, éppen közelségével tá­mogatta a zsenge magyar ér­telmiséget, a nemzeti eszmék érlelőit és hirdetőit. Az ekkor még többnyire idegen leve­gőjű fővárosból órák alatt lehetett elérni a gödöllői dombvidék hangulatos, szinte dunántúli derűt árasztó táját és dolgos falvait. A reformkor jelesei közül Karacs Ferenc rézmetsző, Karacs Teréz pe­dagógus, Fáy András, Döbren- teí Gábor, Szemere Pál író, Szentgyörgyi János festő és nem utolsósorban Kölcsey Fe­renc fordultak meg a vidé­ken, sőt szőlőket is vásárol­tak Foton, Szadán és Veres­egyházon. Közülük Fáy And­rást hivatala hosszabb ideig Veresegyházhoz is kötötte. A megyei tisztújító közgyű­lés 1810. november 13-án Fáy Andrást alszolgabíróvá vá­lasztotta Adonyi Mihály fő­szolgabíró mellé, a pesti já­rásba. Mindkettőjüket 1812- ben áttették a váci járásba. Ügy látszik, Adonyi Mihálynak, aki Domonyban lakott, így volt kedvezőbb. Megyei ren­delet szerint nz alszolgabíró- nak is járásában kellett lak­nia, Fáy András Gombáról ekkor költözött át Veresegy­házra és a megye tulajdoná­ban levő házban lakott hiva- talnokoskodása idején, egé­szen 1818-ig. Legszebb a népdal Ez az évtized nagy jelentő­ségű volt Fáy András írói pályája, de a magyar iro­dalom szerveződése, az áram­latok és írói csoportok lét­rejötte szempontjából is. Ek­kor zajlottak a nyelvújítás­sal kapcsolatos harcok, hatá­rolódtak el a táborok, és ek­kor fedezik fel egyre töb­ben a népdalt, a népköltésze­tet, mint a születő nemzeti irodalom táptalaját. Karacs Teréz még fél évszázaddal később is emlékezik kislány­korára, arra az esetre, ami­kor Pesten apját látogatta meg Döbrentei Gábor és ő házuk előtt a kertben éne­kelt: „—mielőtt bemék, kér­dem kegyedet (a kegyed szót Döbrentei hozta gyakorlatba) hol tanulta ezen tőről met­szett magyar dalt? — o szőlő- kötözőktől Veresegyházán. (Veresegyházán Budapest mellett szőlőnk volt, s én az akkor divatos, németes szel­lemű epedező dalok helyett a még akkor nagyon mellő­zött népdalokat.) Döbrentei megjelenésekor épen az ily kezdetűt daliám tele torok­ból: Nem anyától lettél Rózsafán termettéi Piros pünkösd napján Hajnalban születtél, stb. Párbeszéd közben felvezetém a tisztelt férfit szülőimhez kik előtt csakhamar nyilat­kozott, hogy mennyire óhaj­tana azon eredeti népdalok­ból néhányat leírni, aminőt általam hallott dalolni, mi­vel mi sem jellemzi jobban a népet, mint nemzeti dalai.” Horváth Lajos (Folytatjuk) i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom