Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-15 / 12. szám

• • Üzemek, intézmények, KISZ-szervezetsk támogatásával Gazdag úttörőélet a városban Az MSZMP Központi Bi­zottsága Titkársága 1974. áp­rilis elsején határozatban mi­nősítette az úttörőszövetség munkáját, s határozatban je­lölte meg a további teendőket. Nemrégiben a gödöllői városi pártbizottság végrehajtó bi­zottsági ülésen tárgyalta e határozat végrehajtását. A vá­rosi úttörőelnökség megállapí­totta, hogy eredményesen ka­matoztatták az úttörőmunká­ban azt is, hogy a titkárság határozata a társadalom fi­gyelmét fokozottan az úttörő- csapatok munkája felé fordí­totta. Fásítás, védnökség, hulladékgyűjtés A városi úttörőelnökség megállapította, hogy a Nem térkép e táj elnevezésű expe­dícióban a kisdobosok és az úttörők nagy serege ismerte meg, kutatta lakóhelyének, Pest megyének és hazánknak múltját, jelenét. Gödöllőn is sikeres volt a Szabadság tüze, a Barátság posta, a Szaljut Pobeda, a Harminc nemes tett a hazáért akció, a Vörös Csillag országos játék. Mind­ezek a gyerekek figyelmét a világira, a haladó hagyomá­nyok ápolására, cselekvésre mozgósította. A pajtások kivették részü­ket az őszi betakarítási mun­kákban, továbbá nagy meny- nyisógű hulladékot gyűjtöttek. A Vörös Csillag akció egyik feltétele volt, hogy könyveik, füzeteik súlyának megfelelő papírt gyűjtsenek. Ezt jóval túlszárnyalták, hiszen az akció során 30 ezer 150 kiló papírt adtak át a MÉH-nek. A tettek beszélnek jelmondat szelle­mében az úttörők részt vállal­tak városunk szépítésében, ér­tékeink megóvásában. Csak példaként: a Csehszlovák— Magyar Barátság útján fásí­tottak, a Petőfi-szobor kör­nyéke felett védnökséget vál­laltak, parkosítottak, a Sza­badság úton tavaszi nagyta­karítást tartottak. A város út­törőcsapatai aktívan részt vettek az állami és társadalmi ünnepeken is. Az. úttörőcsapatok és a tan­testületek annak idején neve­lőtestületi értekezleten dol­gozták fel a titkársági hatá­rozatot. Ám ezt megelőzően mindenhol csapatvezetőségi értekezletet tartottak. Váro­sunkban öt iskola és öt úttö­rőcsapat van, továbbá négy pedagógus-pártalapszervezet is munkálkodik. A titkársági határozat nyomán az úttörő- csapatoK és párt-alapszerveze- tek között szorosabb együtt­működés tapasztalható. A pedagógusok politikai ne­velőmunkájának egyik fontos célja a közösségi nevelés, az erős kollektívák kialakítása. Városunkban az úttörőfoglal­igazgatók továbbképzése A járási hivatal művelődés­ügyi osztályán elkészült a mű- velődésiház-igazgatók tovább­képzésének első féléves terve. Januárban a közművelődési munka szervezési és admi­nisztrációs feladatairól lesz szó. Az igazgatók elmondják a Rákóczi-jubileum megün­neplésével kapcsolatos tervü­ket. A népművelési felügye­lő ekkor ismerteti a járási szakmai stúdiók tervét, s érté­keli ' az év végi statisztikákat. A második összejövetelt az ikladi Ipari Műszergyárban tartják meg. Az értekezlet színhelyéhez alkalmazkodik a megtárgyalandó téma is. A műszergyárban munkásmü- velődésröl, a felnőttoktatásról, a szocialista brigádvezetők klubjáról, a brigádvetélkedők­ről hangzik el tájékoztató. A művelődési osztály ezen a ta­lálkozón értékeli az 1976-os munkaterveket. A félév során több tapasz­talatcserére is sor kerül. A mű- velődésiház-igazgatók elláto­gatnak a szentendrei megyei művelődési központba, ahol a többi között előadást hall­gathatnak meg a közművelő­dési határozatról, a művelő­dési központban folyó munká­ról. Szintén új létesítménye a megyének a váci művelődési központ; ennek megtekintése is szerepel a tervben. A félév végén tartandó összejövetelen a járás közművelődési intéz­ményeinek együttműködését illusztráló bemutatót tervez­nek. Galgamácsán népi sport­játék lesz a program, vala­mószertani szobát, így feltét­lenül szükség lenne a városi úttörőház mielőbbi felépítésé­re. Eredményes testvérkapcsolatok Az elmúlt esztendőben < városi tanács által rendelke­zésre bocsátott ifjúságpolitikai alapból 44 ezer forint volt az úttörők részesedése. A nyári vándortáborozás okhoz az Ál­lami Ifjúsági Bizottságtól a városi úttörőelnökség 22 ezer forintot kapott, míg a megyei tanács a sportversenyek ren­dezéshez járult hozzá. Emel­lett városunk üzemei, intéz­ményei, az ÁFÉSZ és a KISZ-szervezetek számtalan- szór segítették a programok rendezőit. Sok megmozdulá­suknak az Agrártudományi Egyetem adott otthont. Minden úttörőcsapatnak van testvér KISZ-szervezete, s ve­lük együttműködési szerződé­se. Az idei mozgalmi évben a testvérkapcsolatok is tovább :ejlődtek, ígéretes együttmű- tődest kötött a Török Ignác íttörőcsapat és a Mezőgazda­sági Gépkísérleti Intézet ICISZ-alapszervezate, a Xl-es íttörőrajjal, s gyümölcsöző rape so! at fejlődött ki az egye- em másodéves mezőgazdasá- Ji évfolyamának KlSZ-alap- izervezete és a X. raj között. \ Bornemissza úttörőcsapat II. osztályos úttörőraja és az 1TB takarítóinak szocialista trigádja régen együttműkö- lik, csakúgy, mint a Bartók léla úttörőcsapat, és a Gö- löllői Gépgyár KlSZ-bizottsá- á. De kiemelhetjük a Gábor írón úttörőcsapat és a KISZ-alapszerveaete lözötti példás együttműkö- lést, s említhetnénk még okát, hiszen 75 kisdobos- és ittörőnaj van. F. B. Jelentkezőkre várnak a KRESZ-tanfoIyamok A járási Közlekedésbizton- sági Tanács értesíti azokat, akik eddig az 1976. január elsejével életbe lépő új KRESZ szabályait nem sajá­tították el, most újabb lehe­tőség nyílik rá. Jelenleg a veresegyházi Váci Mihály Művelődési Központ, valamint a gödöllői Petőfi Művelődési Ház szervez tanfolyamokat, amelyek várhatóan január végén indulnak. Mindkettőre lehet jelentkezni. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA III. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM 1976. JANUÁR 15., CSÜTÖRTÖK Hűtőpult és akvárium Új húsbolt nyílik A város lakossága nagy ér­deklődéssel figyeli a szaná­lási munkálatokat a Dózsa György út páratlan oldalán. Sokan tudják már, hogy Gö­döllő centrumában nagyará­nyú építkezés kezdődik. En­nek érdekében teszik szabad­dá a majdani korszerű lakó­házak, intézmények helyét. A szanálási munkák miatt került sor néhány üzlet áthelyezésére, s igaz, hogy ez csak ideigle­nes állapot, az embereket — tegyük hozzá — joggal foglal­koztatja. Az elavult, korszerűtlen üzleteket persze senJci nem siratja, foként az ott dolgozó kereskedelmi alkalmazottak nem. Tudják azt, hogy né­hány esztendő múlva a mo­dern, több szintes épületek­ben megépülnek a mái kor­nak megfelelő kereskedelmi egységek. A húsbolt dolgozóinak vi­szont nem kell soká várni, mert a Dózsa György út 2. szám alatt — a járási hivatal épületében, a volt vas-mű­szaki bolt helyén — már el­kezdődtek a munkálatok, s az átépítés után korszerű húsáruüzleüiez jut a város. De egyelőre még kőművesek serénykednek, az üzletben lesz hűtőpult és akvárium is. Várhatóan megszűnik a z.\lfoltság és a sorbanállás. A vevő kiválasztja a porté­kát, belerakja a kosárba és már mehet is a pénztárhoz, nem kell majd ismét vissza­térnie a pulthoz az áruért. A helyszínen beszélgettünk Bre- zovszky Imrével, a 152-es számú üzlet dolgozójával, aki elmondta, hogy bár rend­hagyó, de nagyon örömteli: az üzlet tervezője felkereste őket, kikérve tanácsukat a legpraktikusabb megoldáso­kat illetően. Biztató, hogy A Rospont út nyomán Aszód szerepe - és egy megállapítás Lapunk január 8-i számá­ban jelent meg D. J. cikke Hol vezetett a Rospont út? címmel. Az aszódi múzeum igazgatója elismerte szer­zőnk pontosságát és alapos­ságát, ám egy állítását meg­kérdőjelezi. Tekintve, hogy a kifogásolt résszel kapcso­latban a múzeumigazgató értékes helytörténeti meg­állapításokat tesz, az aláb­biakban közöljük írását. AZ EMLÍTETT cikkben D. J. egy megalapozatlan kijelen­tést tett. A következőképpen fogalmaz: „Már kezdetben is Gödöllő volt a nagyobb, a pol­gári társadalom fejlődési lehe­tőségei között pedig különösen előbbre lépett, mint Aszód.” Azt hiszem, egv település értékét nem az határozza meg, hogy a szomszéd faluhúz ké­pest mennyivel régebbi vagy éppenséggel az, hogy mondjuk 200 évvel ezelőtt nagyobb vagy kisebb volt! Kétségtelen, hogy bizonyos adatok összehasonlí­tásából a fejlettségre vonatko­zóan következtetéseket vonha­tunk Is. A jelenlegi Gödöllő fontos­ságát, dinamikus fejlődését, világhírű egyetemét senki sem vitathatja. Éppen ezért a bi- zonvítgatás érdekében nincs szüksége a városnak olyan megállapításra, ami csak rész­ben, a történelmi fejlődés egyes szakaszára igaz. Nézzük tehát, hogy mi is a történelmi valóság Aszód és Gö­döllő múltjának összehasonlí­tásában. E rövid írásban né­hány adatot ismertetek, me­lyek a Rákóczi-szabadságharc idejére vonatkoznak; ez a ma­gyar történelemben sorsfordu­ló volt. Ebben az időben mind-két te­lepülés curiális község volt. Az adózó családfők száma 1703-ban Aszódon 113, Gödöl­lőn pedig 95. II. Rákóczi Fe­renc seregébe Aszódról 38 ka­tona, Gödöllőről pedig 16 je­lentkezett. Ezek alapján el­mondható, hogy ebben az idő­ben Aszód népesebb, feltehe­tően jelentősebb település, mint Gödöllő. A Rákóczi-szabadságharc idején a hadak mozgása miatt Aszód sokat szenvedett, népes­sége nagymértékben csökkent. Az adózó családok száma egy 1728-as összeírás szerint a kö­vetkezőképpen alakult: Aszó­don 56, Gödöllőn pedig 63 csa­ládot számláltak. A 18. SZÁZAD második fe­léig Grassalkovich Antal her­ceg — a Habsburgok kedvence — révén Gödöllő fejlődése di- manikusabb, legalábbis lélek- szám tekintetében. A „nagy” Grassalkovich halála után le­lassul a fejlődés, s a 18—19. szazad fordulóján ismét Aszód veszi át a vezető szerepet. Bi­zonyítja ezt Nagy Lajosnak 1828-ban Budán latin nyelven kiadott statisztikai almanachja, mely szerint Aszódon 2282 em­ber él, s a városban 302 ház található. Ugyanakkor Gödöl­lőn 287 házban 1769-en laknak. Gödöllőn ebben az időben három iparágban vannak csak mesterek, s két céh működik, Aszódon pedig három céhet és kilenc iparágat tartanak szá­mon. Kulturális tekintetben is felleh ető jellemző adat: Aszó­don a 18. század közepétől jó nevű gimnaziális (tehát maga­sabb műveltséget nyújtó) szin­tű iskola működik. (Petőfi is­kolája). GÖDÖLLŐ FEJLŐDÉSE ak­kor lendül fel ismét, amikor I. Ferenc József megvásárolja a balga Langrand-Dumorceau banktól Grassalkovich Antal impozáns kastélyát. Aszód ek­kor adja át az elsőbbséget a Budapest közelségének jóté­kony hatását élvező, a király, majd a kormányzó vidéki re­zidenciájának otthont adó, a művészek által is kedvelt, mondhatnánk úgy is, divatos településnek. Asztalos István a hűtőkamra a mostani­nál sokkal nagyobb befo­gadóképességű lesz, s mivél a higiénia nagyon fontos az élelmiszerboltban, az új egység mosógépet és centrifugát is kap, hogy a szennyest naponta moshas­sák. Ügy tűnik tehát, hogy az új üzlettel nemcsak a dol­gozók járnak jól, hanem a vásárlók is, akik sok bosz- szúságtól szabadulnak meg. Az eredeti terv az volt, hogy a 20-as élelmiszerbolt­hoz csatlakozik majd a hús­üzlet, de nem így lesz, mert a főfalat nem lehet megbon­tani. Így az új egység önálló marad, pincéjét viszont csak­ugyan megkapja a 20-as bolt a ládák, rekeszek tárolásá­ra. Az új üzletnek az is elő­nyére válik, hogy az árut nem az utcáról hordják majd be, hiszen a szállítójárművek be tud­nak állni az udvarra, amellyel a távolság is lerövi­dül, így a rakodómunkások komoly fizikai megterheléstől szabadulnak meg. Az építők azt ígérik, hogy februárban megnyílik a bolt, a költözkö­dést nemcsak a vásárlók vár­ják, hanem a munkások is, hiszen akkor kezdődhet majd a régi omladozó falú ház bon­tása, a területre sürgősen szükség van. Cs. J. EGYELŐRE MEG UTCA SINCS Villanyoszlopok és telekárak Több mint nyolc eszten­deje már, hogy Pécelen a Petőfi és a Jókai utca vé­gén lakó állampolgárok be­advánnyal fordultak a nagyközségi tanácshoz, kérték, hogy a Bocskay és a Zöldmező utca közötti belterületen nyissanak a tulajdonosok költségén ut­cát, s ezzel mindegy ötven ideális fekvésű építési te­lekhez juthatnak a családi házat építeni szándékozók. Hosszú évekig nem tör­tént az ügyben semmi, el­sősorban azért, mert nem sikerült megállapodásra jutni a Bocskay utcai ré­szen levő egyik telek, illet­ve lakóház tulajdonosával. A tanács a területet alkal­masnak találta lakásépít­kezésre, de nem álltak rendelkezésre a szükséges anyagiak, a kisajátításhoz. Azt azonban vállalták, hogy a területet — részben a tulajdonosok költségén — ellátják közművekkel. A napokban e területen az Elektromos Művek dol­gozói felállították a vil­lanyoszlopokat, és lám a több évig egy helyben topo­gó ügy, azonnyomban mindenkinek sürgőssé vált. Jönnek-mennek a vásárol­ni szándékozók, a tulajdo­nosok várakozó álláspont­ra helyezkednek, és szinte naponta emelik a telek­árakat. A néhány nappal korábban még hasznavehe­tetlen belterület csupán az oszlopok felállításával tö­kévé vált, s nem várt be­vétel reményét csillogtatta meg az eladók előtt. Saj­nos sokan elfelejtik, hogy mindez csak a nagyközsé­gi tanács költségvetésével és intézkedésével vált le­hetővé, így egy pillanatig sem lehet vita azon, hogy a költségek egy részét — beleértve a kártalanítást is — a jelenlegi tulajdono­soknak kell viselniük. És még valami: nem kell el­sietni a dolgokat. Nincs még készen a geodéziai fel­mérés, nincs telekkönyvi­ig rendezve a terület. Egyelőre még utca sincs, hiszen a zsákutca nem megoldás. Hosszabb időre van szükség még ahhoz, hogy az esetleg már meg­vásárolt telkekre építési engedélyt adjanak ki. Ne várjanak tehát sem a tulajdonosok, sem a vá­sárlók a soha vissza nem térő lehetőségekre. Nincs még eldöntve, hogyan és miképpen fog az utca meg­nyílni. A villanyoszlopok nem alkalmasak holmi tőkekovácsolásd remény kergetésére, felállításuk csupán a terület tervsze­rű előkészítéséhez tartozik. K. I. Elfogták a tetteseket Hajnali rablás a Blaháné úton Gödöllőn szilveszter hajna­lán már négy-öt óra körül megtörtént az új esztendő első bűncselekménye. Farkas Árpád 24 éves és Baranyi Imre 19 éves gödöllői Bocskai úti lako­sok, büntetett előéletű szemé­lyek megtámadták a Blaháné úton Boros Ferencné 28 éves Knézich utcai lakost. A két fiatalember ittas ál­lapotban támadta meg a sér­tettet, akit bántalmaztak, majd erőszakos módon elvették ka­rikagyűrűjét, s a nála levő kö­rülbelül ezer forintnyi kész­pénzt. Tettük elkövetése után ismeretien helyre távoztak. A gödöllői járási-városi rend- őrkaoitányság széles körű nyo­mozás után elfogta a tettese­ket, akik a bizonyítékok hatá­sára beismerő vallomást tettek. Farkas Árpád és Bárány: Imre foglalkozásnélkülieket a rendőrkapitányság előzetes le­tartóztatásba helyezte, s rab­lás bűntette miatt bűnvádi el­járást indított ellenük. Ügyü­ket rövidesen tárgyalja a Gö­döllői Járási-Városi Bíróság. Ehető vagy mérges? A gödöllői járás erdőségei nemcsak vadban, hanem gombában is gazdagok. Vidé­künkön sokan laknak olyanok, akik magukat gombaszakér­tőnek tartják. A gazdag nö­vényállomány bemutatására vállalkozott a közelmúltban az aszódi Petőfi-múzeum. Idő­szaki kiállítást nyitottak, amelyen a látogatók megis­merkedhetnek az ehető és mérges gombákkal. mint kóstolóval egybekötött népiétel-főzö verseny. —ethy— Felnőttoktatástól a főzőversenyig TAPASZTALATSZERZŐ ÚTON

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom