Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-15 / 12. szám
• • Üzemek, intézmények, KISZ-szervezetsk támogatásával Gazdag úttörőélet a városban Az MSZMP Központi Bizottsága Titkársága 1974. április elsején határozatban minősítette az úttörőszövetség munkáját, s határozatban jelölte meg a további teendőket. Nemrégiben a gödöllői városi pártbizottság végrehajtó bizottsági ülésen tárgyalta e határozat végrehajtását. A városi úttörőelnökség megállapította, hogy eredményesen kamatoztatták az úttörőmunkában azt is, hogy a titkárság határozata a társadalom figyelmét fokozottan az úttörő- csapatok munkája felé fordította. Fásítás, védnökség, hulladékgyűjtés A városi úttörőelnökség megállapította, hogy a Nem térkép e táj elnevezésű expedícióban a kisdobosok és az úttörők nagy serege ismerte meg, kutatta lakóhelyének, Pest megyének és hazánknak múltját, jelenét. Gödöllőn is sikeres volt a Szabadság tüze, a Barátság posta, a Szaljut Pobeda, a Harminc nemes tett a hazáért akció, a Vörös Csillag országos játék. Mindezek a gyerekek figyelmét a világira, a haladó hagyományok ápolására, cselekvésre mozgósította. A pajtások kivették részüket az őszi betakarítási munkákban, továbbá nagy meny- nyisógű hulladékot gyűjtöttek. A Vörös Csillag akció egyik feltétele volt, hogy könyveik, füzeteik súlyának megfelelő papírt gyűjtsenek. Ezt jóval túlszárnyalták, hiszen az akció során 30 ezer 150 kiló papírt adtak át a MÉH-nek. A tettek beszélnek jelmondat szellemében az úttörők részt vállaltak városunk szépítésében, értékeink megóvásában. Csak példaként: a Csehszlovák— Magyar Barátság útján fásítottak, a Petőfi-szobor környéke felett védnökséget vállaltak, parkosítottak, a Szabadság úton tavaszi nagytakarítást tartottak. A város úttörőcsapatai aktívan részt vettek az állami és társadalmi ünnepeken is. Az. úttörőcsapatok és a tantestületek annak idején nevelőtestületi értekezleten dolgozták fel a titkársági határozatot. Ám ezt megelőzően mindenhol csapatvezetőségi értekezletet tartottak. Városunkban öt iskola és öt úttörőcsapat van, továbbá négy pedagógus-pártalapszervezet is munkálkodik. A titkársági határozat nyomán az úttörő- csapatoK és párt-alapszerveze- tek között szorosabb együttműködés tapasztalható. A pedagógusok politikai nevelőmunkájának egyik fontos célja a közösségi nevelés, az erős kollektívák kialakítása. Városunkban az úttörőfoglaligazgatók továbbképzése A járási hivatal művelődésügyi osztályán elkészült a mű- velődésiház-igazgatók továbbképzésének első féléves terve. Januárban a közművelődési munka szervezési és adminisztrációs feladatairól lesz szó. Az igazgatók elmondják a Rákóczi-jubileum megünneplésével kapcsolatos tervüket. A népművelési felügyelő ekkor ismerteti a járási szakmai stúdiók tervét, s értékeli ' az év végi statisztikákat. A második összejövetelt az ikladi Ipari Műszergyárban tartják meg. Az értekezlet színhelyéhez alkalmazkodik a megtárgyalandó téma is. A műszergyárban munkásmü- velődésröl, a felnőttoktatásról, a szocialista brigádvezetők klubjáról, a brigádvetélkedőkről hangzik el tájékoztató. A művelődési osztály ezen a találkozón értékeli az 1976-os munkaterveket. A félév során több tapasztalatcserére is sor kerül. A mű- velődésiház-igazgatók ellátogatnak a szentendrei megyei művelődési központba, ahol a többi között előadást hallgathatnak meg a közművelődési határozatról, a művelődési központban folyó munkáról. Szintén új létesítménye a megyének a váci művelődési központ; ennek megtekintése is szerepel a tervben. A félév végén tartandó összejövetelen a járás közművelődési intézményeinek együttműködését illusztráló bemutatót terveznek. Galgamácsán népi sportjáték lesz a program, valamószertani szobát, így feltétlenül szükség lenne a városi úttörőház mielőbbi felépítésére. Eredményes testvérkapcsolatok Az elmúlt esztendőben < városi tanács által rendelkezésre bocsátott ifjúságpolitikai alapból 44 ezer forint volt az úttörők részesedése. A nyári vándortáborozás okhoz az Állami Ifjúsági Bizottságtól a városi úttörőelnökség 22 ezer forintot kapott, míg a megyei tanács a sportversenyek rendezéshez járult hozzá. Emellett városunk üzemei, intézményei, az ÁFÉSZ és a KISZ-szervezetek számtalan- szór segítették a programok rendezőit. Sok megmozdulásuknak az Agrártudományi Egyetem adott otthont. Minden úttörőcsapatnak van testvér KISZ-szervezete, s velük együttműködési szerződése. Az idei mozgalmi évben a testvérkapcsolatok is tovább :ejlődtek, ígéretes együttmű- tődest kötött a Török Ignác íttörőcsapat és a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet ICISZ-alapszervezate, a Xl-es íttörőrajjal, s gyümölcsöző rape so! at fejlődött ki az egye- em másodéves mezőgazdasá- Ji évfolyamának KlSZ-alap- izervezete és a X. raj között. \ Bornemissza úttörőcsapat II. osztályos úttörőraja és az 1TB takarítóinak szocialista trigádja régen együttműkö- lik, csakúgy, mint a Bartók léla úttörőcsapat, és a Gö- löllői Gépgyár KlSZ-bizottsá- á. De kiemelhetjük a Gábor írón úttörőcsapat és a KISZ-alapszerveaete lözötti példás együttműkö- lést, s említhetnénk még okát, hiszen 75 kisdobos- és ittörőnaj van. F. B. Jelentkezőkre várnak a KRESZ-tanfoIyamok A járási Közlekedésbizton- sági Tanács értesíti azokat, akik eddig az 1976. január elsejével életbe lépő új KRESZ szabályait nem sajátították el, most újabb lehetőség nyílik rá. Jelenleg a veresegyházi Váci Mihály Művelődési Központ, valamint a gödöllői Petőfi Művelődési Ház szervez tanfolyamokat, amelyek várhatóan január végén indulnak. Mindkettőre lehet jelentkezni. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA III. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM 1976. JANUÁR 15., CSÜTÖRTÖK Hűtőpult és akvárium Új húsbolt nyílik A város lakossága nagy érdeklődéssel figyeli a szanálási munkálatokat a Dózsa György út páratlan oldalán. Sokan tudják már, hogy Gödöllő centrumában nagyarányú építkezés kezdődik. Ennek érdekében teszik szabaddá a majdani korszerű lakóházak, intézmények helyét. A szanálási munkák miatt került sor néhány üzlet áthelyezésére, s igaz, hogy ez csak ideiglenes állapot, az embereket — tegyük hozzá — joggal foglalkoztatja. Az elavult, korszerűtlen üzleteket persze senJci nem siratja, foként az ott dolgozó kereskedelmi alkalmazottak nem. Tudják azt, hogy néhány esztendő múlva a modern, több szintes épületekben megépülnek a mái kornak megfelelő kereskedelmi egységek. A húsbolt dolgozóinak viszont nem kell soká várni, mert a Dózsa György út 2. szám alatt — a járási hivatal épületében, a volt vas-műszaki bolt helyén — már elkezdődtek a munkálatok, s az átépítés után korszerű húsáruüzleüiez jut a város. De egyelőre még kőművesek serénykednek, az üzletben lesz hűtőpult és akvárium is. Várhatóan megszűnik a z.\lfoltság és a sorbanállás. A vevő kiválasztja a portékát, belerakja a kosárba és már mehet is a pénztárhoz, nem kell majd ismét visszatérnie a pulthoz az áruért. A helyszínen beszélgettünk Bre- zovszky Imrével, a 152-es számú üzlet dolgozójával, aki elmondta, hogy bár rendhagyó, de nagyon örömteli: az üzlet tervezője felkereste őket, kikérve tanácsukat a legpraktikusabb megoldásokat illetően. Biztató, hogy A Rospont út nyomán Aszód szerepe - és egy megállapítás Lapunk január 8-i számában jelent meg D. J. cikke Hol vezetett a Rospont út? címmel. Az aszódi múzeum igazgatója elismerte szerzőnk pontosságát és alaposságát, ám egy állítását megkérdőjelezi. Tekintve, hogy a kifogásolt résszel kapcsolatban a múzeumigazgató értékes helytörténeti megállapításokat tesz, az alábbiakban közöljük írását. AZ EMLÍTETT cikkben D. J. egy megalapozatlan kijelentést tett. A következőképpen fogalmaz: „Már kezdetben is Gödöllő volt a nagyobb, a polgári társadalom fejlődési lehetőségei között pedig különösen előbbre lépett, mint Aszód.” Azt hiszem, egv település értékét nem az határozza meg, hogy a szomszéd faluhúz képest mennyivel régebbi vagy éppenséggel az, hogy mondjuk 200 évvel ezelőtt nagyobb vagy kisebb volt! Kétségtelen, hogy bizonyos adatok összehasonlításából a fejlettségre vonatkozóan következtetéseket vonhatunk Is. A jelenlegi Gödöllő fontosságát, dinamikus fejlődését, világhírű egyetemét senki sem vitathatja. Éppen ezért a bi- zonvítgatás érdekében nincs szüksége a városnak olyan megállapításra, ami csak részben, a történelmi fejlődés egyes szakaszára igaz. Nézzük tehát, hogy mi is a történelmi valóság Aszód és Gödöllő múltjának összehasonlításában. E rövid írásban néhány adatot ismertetek, melyek a Rákóczi-szabadságharc idejére vonatkoznak; ez a magyar történelemben sorsforduló volt. Ebben az időben mind-két település curiális község volt. Az adózó családfők száma 1703-ban Aszódon 113, Gödöllőn pedig 95. II. Rákóczi Ferenc seregébe Aszódról 38 katona, Gödöllőről pedig 16 jelentkezett. Ezek alapján elmondható, hogy ebben az időben Aszód népesebb, feltehetően jelentősebb település, mint Gödöllő. A Rákóczi-szabadságharc idején a hadak mozgása miatt Aszód sokat szenvedett, népessége nagymértékben csökkent. Az adózó családok száma egy 1728-as összeírás szerint a következőképpen alakult: Aszódon 56, Gödöllőn pedig 63 családot számláltak. A 18. SZÁZAD második feléig Grassalkovich Antal herceg — a Habsburgok kedvence — révén Gödöllő fejlődése di- manikusabb, legalábbis lélek- szám tekintetében. A „nagy” Grassalkovich halála után lelassul a fejlődés, s a 18—19. szazad fordulóján ismét Aszód veszi át a vezető szerepet. Bizonyítja ezt Nagy Lajosnak 1828-ban Budán latin nyelven kiadott statisztikai almanachja, mely szerint Aszódon 2282 ember él, s a városban 302 ház található. Ugyanakkor Gödöllőn 287 házban 1769-en laknak. Gödöllőn ebben az időben három iparágban vannak csak mesterek, s két céh működik, Aszódon pedig három céhet és kilenc iparágat tartanak számon. Kulturális tekintetben is felleh ető jellemző adat: Aszódon a 18. század közepétől jó nevű gimnaziális (tehát magasabb műveltséget nyújtó) szintű iskola működik. (Petőfi iskolája). GÖDÖLLŐ FEJLŐDÉSE akkor lendül fel ismét, amikor I. Ferenc József megvásárolja a balga Langrand-Dumorceau banktól Grassalkovich Antal impozáns kastélyát. Aszód ekkor adja át az elsőbbséget a Budapest közelségének jótékony hatását élvező, a király, majd a kormányzó vidéki rezidenciájának otthont adó, a művészek által is kedvelt, mondhatnánk úgy is, divatos településnek. Asztalos István a hűtőkamra a mostaninál sokkal nagyobb befogadóképességű lesz, s mivél a higiénia nagyon fontos az élelmiszerboltban, az új egység mosógépet és centrifugát is kap, hogy a szennyest naponta moshassák. Ügy tűnik tehát, hogy az új üzlettel nemcsak a dolgozók járnak jól, hanem a vásárlók is, akik sok bosz- szúságtól szabadulnak meg. Az eredeti terv az volt, hogy a 20-as élelmiszerbolthoz csatlakozik majd a húsüzlet, de nem így lesz, mert a főfalat nem lehet megbontani. Így az új egység önálló marad, pincéjét viszont csakugyan megkapja a 20-as bolt a ládák, rekeszek tárolására. Az új üzletnek az is előnyére válik, hogy az árut nem az utcáról hordják majd be, hiszen a szállítójárművek be tudnak állni az udvarra, amellyel a távolság is lerövidül, így a rakodómunkások komoly fizikai megterheléstől szabadulnak meg. Az építők azt ígérik, hogy februárban megnyílik a bolt, a költözködést nemcsak a vásárlók várják, hanem a munkások is, hiszen akkor kezdődhet majd a régi omladozó falú ház bontása, a területre sürgősen szükség van. Cs. J. EGYELŐRE MEG UTCA SINCS Villanyoszlopok és telekárak Több mint nyolc esztendeje már, hogy Pécelen a Petőfi és a Jókai utca végén lakó állampolgárok beadvánnyal fordultak a nagyközségi tanácshoz, kérték, hogy a Bocskay és a Zöldmező utca közötti belterületen nyissanak a tulajdonosok költségén utcát, s ezzel mindegy ötven ideális fekvésű építési telekhez juthatnak a családi házat építeni szándékozók. Hosszú évekig nem történt az ügyben semmi, elsősorban azért, mert nem sikerült megállapodásra jutni a Bocskay utcai részen levő egyik telek, illetve lakóház tulajdonosával. A tanács a területet alkalmasnak találta lakásépítkezésre, de nem álltak rendelkezésre a szükséges anyagiak, a kisajátításhoz. Azt azonban vállalták, hogy a területet — részben a tulajdonosok költségén — ellátják közművekkel. A napokban e területen az Elektromos Művek dolgozói felállították a villanyoszlopokat, és lám a több évig egy helyben topogó ügy, azonnyomban mindenkinek sürgőssé vált. Jönnek-mennek a vásárolni szándékozók, a tulajdonosok várakozó álláspontra helyezkednek, és szinte naponta emelik a telekárakat. A néhány nappal korábban még hasznavehetetlen belterület csupán az oszlopok felállításával tökévé vált, s nem várt bevétel reményét csillogtatta meg az eladók előtt. Sajnos sokan elfelejtik, hogy mindez csak a nagyközségi tanács költségvetésével és intézkedésével vált lehetővé, így egy pillanatig sem lehet vita azon, hogy a költségek egy részét — beleértve a kártalanítást is — a jelenlegi tulajdonosoknak kell viselniük. És még valami: nem kell elsietni a dolgokat. Nincs még készen a geodéziai felmérés, nincs telekkönyviig rendezve a terület. Egyelőre még utca sincs, hiszen a zsákutca nem megoldás. Hosszabb időre van szükség még ahhoz, hogy az esetleg már megvásárolt telkekre építési engedélyt adjanak ki. Ne várjanak tehát sem a tulajdonosok, sem a vásárlók a soha vissza nem térő lehetőségekre. Nincs még eldöntve, hogyan és miképpen fog az utca megnyílni. A villanyoszlopok nem alkalmasak holmi tőkekovácsolásd remény kergetésére, felállításuk csupán a terület tervszerű előkészítéséhez tartozik. K. I. Elfogták a tetteseket Hajnali rablás a Blaháné úton Gödöllőn szilveszter hajnalán már négy-öt óra körül megtörtént az új esztendő első bűncselekménye. Farkas Árpád 24 éves és Baranyi Imre 19 éves gödöllői Bocskai úti lakosok, büntetett előéletű személyek megtámadták a Blaháné úton Boros Ferencné 28 éves Knézich utcai lakost. A két fiatalember ittas állapotban támadta meg a sértettet, akit bántalmaztak, majd erőszakos módon elvették karikagyűrűjét, s a nála levő körülbelül ezer forintnyi készpénzt. Tettük elkövetése után ismeretien helyre távoztak. A gödöllői járási-városi rend- őrkaoitányság széles körű nyomozás után elfogta a tetteseket, akik a bizonyítékok hatására beismerő vallomást tettek. Farkas Árpád és Bárány: Imre foglalkozásnélkülieket a rendőrkapitányság előzetes letartóztatásba helyezte, s rablás bűntette miatt bűnvádi eljárást indított ellenük. Ügyüket rövidesen tárgyalja a Gödöllői Járási-Városi Bíróság. Ehető vagy mérges? A gödöllői járás erdőségei nemcsak vadban, hanem gombában is gazdagok. Vidékünkön sokan laknak olyanok, akik magukat gombaszakértőnek tartják. A gazdag növényállomány bemutatására vállalkozott a közelmúltban az aszódi Petőfi-múzeum. Időszaki kiállítást nyitottak, amelyen a látogatók megismerkedhetnek az ehető és mérges gombákkal. mint kóstolóval egybekötött népiétel-főzö verseny. —ethy— Felnőttoktatástól a főzőversenyig TAPASZTALATSZERZŐ ÚTON