Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-14 / 11. szám

1976. JANUÁR 14., SZERDA %/ßriap 7 Heti jogi tanácsok A szabad szombatoknak a szabadságnapokba való beszá­mításáról. Az utóbbi időben, amikor az év végén a rendes szabad­ságok elszámolásáról volt szó, sok munkahelyen a dolgozó és a vállalat között vita kelet­kezett. Szabad szombatok cí­mén a szabadságból napokat vontak le a vállalatok, és még a döntőbizottságok sem osz­tották a dolgozók véleményét. Hozzánk fordultak ezért ol­vasóink, és kérik tájékoztatá­sunkat. Először is abból kell kiin­dulni, hogy a hét minden nap­ja munkanap. Az is munka­nap, amikor a szabad szomba­tos dolgozó minden második szombaton — a heti 44 órás vállalatokról van szó — sza­bad napot élvez. A munkaidő­beosztásból adódó szabad na­pokat pedig be kell számítani a szabadságba. Például, ha olyan vállalat dolgozója megy valamelyik hónap 16rától két­hetes szabadságra, ahol a hó­nap második és negyedik szombatja szabad, akkor a 12 munkanapos szabadságába a hónap végére eső szabad szombat is beleesik. Probléma akkor van, ha a dolgozó rész­letekben veszi ki szabadságát, úgy, hogy azokba egy szabad szombat sem esik bele. Ilyen­kor kétségtelenül jobban jár­nak az ilyen dolgozók — és ezt helyesen mondta a válla­lat és a döntőbizottság is —, mint az, aki szabadságát egy­ben vette ki. Ilyenkor min­den 11 napi — részletekben kivett — szabadsághoz a sza­bad szombat címén még 1 napot hozzáadnak. Tehát, ha a dolgozó részletekben 11 na­pot vett ki, a kimutatásban ehhez hozzá kell írni egy 12. napot is. Olyan vállalatok­nál, ahol hetenkénti sza­bad szombat van, öt nap után kell egy napot hozzászá­mítani a kivett szabadsághoz. Olvasóinkat tehát nem ká­rosították meg, helyesen kap­ták a felvilágositást. Az üzemi balesetet szenve­dett özvegyének jogairól. Egyik olvasónk a minap hivatkozott lapunk egyik cik­kére, melyet a Válaszol az il­letékes rovatban olvasott. Be is mutatta. A SZOT Társada­lombiztosítási Igazgatóságának igazgatója adott részletes tá­jékoztatást az özvegyi nyug­díjról. Azt sérelmezte, hogy férje üzemi baleset következ­tében halt meg, és bár a köz­lés szerint az özvegyen ma­radt nőnek — életkorára, egészségi állapotára, valamint az árvaellátásra jogosult gyermek számára tekintet nélkül — állandó özvegyi nyugdíj jár, mégsem kapja azt. Szerinte vagy a közlés téves, vágy vele szemben nem alkalmazták helyesen a jog­szabályt. Anélkül, hogy az informá­tor vagy az intézkedő szerv fogadatlan prókátoraként akarnánk fellépni, közöljük, hogy mindkét tájékoztatás he­lyes. Hogyan lehetséges ez? Amikor a panaszost részlete­sen meghallgattuk, elmondta, hogy férje 1974-ben halt meg üzemi baleset következtében, és így mindjárt tisztázódott is a helyzete. Az illetékes vá­lasza az új társadalombiztosí­tási jogszabályból kiindulva éppen egy konkrét esetben az új jogszabály hatályba lépése — 1975. június 30-a után — bekövetkezett halál esetére tárgyalta az állandó özvegyi nyugdíjügyet. Korábban már­közöltük, hogy kikre és mi­lyen esetekre terjed ki az új jogszabály? Ez kerülte el ol­vasónk figyelmét, és mivel hozzá hasonlóan már többen tették fel a kérdést, ezért új­ból ismertetjük, hogy az üze­mi baleset vagy foglalkozási betegség miatt, 1975. június 30. után bekövetkezett halai esetén az özvegyen maradt nőnek — életkorára, egészségi állapotára, valamint az árva­ellátásra jogosult gyermek számára tekintet nélkül — jár az állandó özvegyi nyugdíj. Nem vonatkozik ez arra az elvált nőre, aki férjétől an­nak halálaikor tartásdíjban nem részesült. Állandó özve­gyi nyugdíjat a férjétől egy évnél hosszabb ideje külön­élő feleség és az elvált nő ab­ban az esetben kaphat, ha tar- tásdíiban részesült, vagy enél- kül is, ha az állandó özvegyi nyugdíjra jogosultság feltéte­lei (a férj, illetőleg a volt férj halála, továbbá az állandó öz­vegyi nyugdíjra jogosultság­nak a feleségnél ismertetett feltételei) a különéléstől szá­mított 15 éven belül követ­keztek be, és a feleség tartás­ra való érdemtelenségét a bíróság nem állapította meg. Az említett nő tehát csak az imént ismertetett feltételek mellett akkor kaphat állandó özvegyi nyugdíjat, ha a volt férje 1975. június 30. után halt meg üzemi baleset következ­tében. A baleset áldozatának cser­ben hányasáról. Az utak csúszósak, sok a balesetveszély. Minden gépko­csivezetőt nagyobb óvatos­ságra int az esős, havas időjá­rás. Baleset akkor is előfor­dulhat, ha a gépkocsivezető az út-, látási és időjárási vi­szonyoknak megfelelően, kel­lő körültekintéssel vezeti ko­csiját. Amíg a január elsejé­vel bevezetett új KRESZ-sza- bályok nem válnak vérévé a gépkocsivezetőnek, szintén óvatosabbnak kell lenni, an­nak is, aki volán mellett ül, és aki gyalog közlekedik. Néhány gépkocsivezetővel beszélgettem nenirég. Az egyik arról szólt, hogy sajáit gépkocsijával ment hazafelé munkahelyéről, és a kijelölt gyalogátkelőhelytől mintegy 15 méterre a járdára már ép­pen fellépő, de ott megtor­panó személyt érintett meg kocsijának oldala. Az is esi­képzelhető — mondta 1 ez a gépkocsivezető —, hogy az autó szele, illetve a gyalogos bizonytalan lépése, megtorpa­nása miatt esett térdre. A ko­csi sebessége mintegy 30—40 lem lehetett. Az elbeszélő az esettől 8 mát erre megállt, le­engedte az ablakot, hátra tola­tott, és kiszólt, hogy nines-e valami baj. Közben a járóke­lők felsegítették a gyalogost, ő pedig, mivel látta, hogy nem történt az ijedtségen kívül semmi, továbbhajított, anélkül, hogy kiszállt volna a kocsiból. Ez a gépkocsivezető nem cselekedett helyesen. Az álta­lános segítségnyújtási kötele­zettség azt jelenti, hogy min­den olyan esetben, amikor ar­ra lehet következtetni, hogy valaki sérülést szenvedett, azt az észlelő személy köteles se­gítségben részesíteni, számára segítséget felajánlani. A gép­kocsivezetőnek, sőt még uta­sának is kötelessége, hogy személyesen és közvetlenül győződjön meg a balesetről, és kövessen el mindent, hogy a balesetet szenvedett, vagy ha ilyenre alapos okkal kö­vetkeztetni lehet (elesett az illető például), kellő időben orvosi, kórházi megvizsgálás­hoz, s ha szükséges, ápoláshoz jusson. A felületes érdeklődés nem zárja ki a vezető felelős­ségre vonását, á sérült később is rosszul lehet belső sérülé­seket is szenvedhet, amelynek következtében elvérezhet. A gépkocsivezető legelemibb kö­telessége a legenyhébb meg- csapásnál is, hogy szálljon ki kocsijából, személyesen győ­ződjön meg a történtekről, ajánlja fel segítségét, és kö­vessen el mindent, ha további segítségre van szükség. Dr. M. J. Felhívjuk olvasóink figyel­met, hogy a Pest megyei Hír­lap szerkesztősége minden hé­ten szerdán, du. 5—7 óráig in­gyenes jogi tanácsadást tart ol­vasói részére a Hírlapkiadó Vállalat (Bp. Vin., Blaha I.u.iza tér 3.) földszinti tanácsadó ter­mében. Az olajkályha forgalmazásáról A belkereskedelmi minisz­ter az érdekelt szervek veze­tőivel egyetértésben módosí­totta a belkereskedelmi ter­mékszabályozásról szóló ren­deletet. A már hatályba lépett módosítás kizárólag az olaj­kályha forgalmazását szabá­lyozza. Tavaly a miniszter rendele­té úgy korlátozta az olajkály­Tíz nap rendeletéiből Az építési, szerelési munkák áráról kiadott 17/1975. (XII. 29.) ÉVM—ÁH. számú rende­letet a Magyar Közlöny 88. száma tartalmazza. A gépjármüvek tüzelő- és kenőanyaga mennyiségi és mi­nőségi normájának megállapí­tásáról ugyanitt jelent meg a 17/1975. (XII. 29.) KPM. rende­let Fontos munkaügyi intézke­dést tartalmaz a 20/1975. (XII. 29.) Mü. M. és a 21/1975 (XII 29.) Mü. M. rendelkezés. Az előbbi a központilag biztosí­tott. illetve engedélyezett bér- fejlesztés mértékéről, az utób­bi a munkások és alkalmazot­tak alapbérének megállapítá­sáról szóló egyes jogszabályok módosításáról intézkedik. (Megjelent a Magyar Közlöny 88. számában.) A társadalmi bíróságokról a Tanácsok Közlönye 57. számá­ban is közzétették az. 1975. évi 24. számú törvényerejű rende­letet. A mező- és erdőgazdasági szervezetek beruházási rend­jéről, a mezőgazdasági nagy­üzemek és a vízgazdálkodási társulatok termelési adójáról is ugyanitt olvashatják az ér­dekeltek a 6/1975. (XII. 17.) OT—PM—MÉM., és a 68/1975. (XII. 17.) PM. rendeleteket. A termelőszövetkezeti ta­gok és alkalmazottak FEOR szerinti munkaköri csoporto­sításáról és számjelük megál­lapításáról a Munkaügyi Köz­löny XIX. évf. 16. számában találják meg az érdekeltek az 1/1975. KS—MÉM—Mü. M el­vi állásfoglalását. ha-órtékesítést, hogy közüle- tek csak utalványra, magán­személyek pedig csak a régi el­lenében, cserébe vásárolhattak olajkályhát. Ily módon tavaly 98 ezer készüléket adtak el, 60 ezret a lakosság, 38 ezret a közületek vettek meg. Az idén százezer olajkályiha áll rendelkezésre, ebből kell ki. elégíteni a lakossági és a kö­zületi igényeket, a cserélőkés az új igénylők keresletét. A rendelet az ellátást és a forgalmazás módját a múlt évi gyakorlathoz hasonlóan írta elő. Eszerint elsősorban az utalványosok és a cserélők igényeit elégítik ki. Üj a ren­delkezésben, hogy az állami és magánerőből épülő több szintes — az építési engedély szerint kizárólag egyedi olaj- kólyhévál fűthető — lakások­ra adnak utalványt. Lehetősé get ad a rendelet arra is, hogy a minisztérium által meghatározott kereten belül a lakosság a kijelölt kiskeres­kedelmi boltokban szabadon is vásároljon olajkályhát. A belkereskedelmi minisztérium az olajkályha-keretszámokat mór megküldte a megyéknek. Az idén egyébként a ko­rábbihoz hasonlóan olajkály hából megfelelő a választék — 2500 kalóriástól 10 ezer kalóriás teljesítményig — 8 fé­le készülék áll a lakosság és a közületek rendelkezésére. Megnyitó Nagykőrösön Akcióhónap az italozás ellen Tizenhárom éve tevékenykedik Pest megyében az alkoholizmus elleni társadalmi bizottság Általában kerek vagy ne- j gyedszázados évforduló ad al- | kaimat arra, hogy egy-egy szerv, bizottság visszapillant­son a megtett útra. A Pest megyei alkoholizmus elleni társadalmi bizottság szokatlan alkalomból: megalakulásának 13. évfordulóján tette ezt meg a közelmúltban. Eszerint a 13 éves bizottság rövid idő alatt összekovácsoló- dott, s nem kis mértékben en­nek köszönhető, hogy az Al­koholizmus Elleni Országos Bizottság a legjobbak között értékelte a munkáját. Tenniakarásukat példázza egybek között, hogy a kezdeti szakaszból, amikor is felmér­ték erőiket és megismerked­tek az alkoholizmus elleni munka addigi megyei eredmé­nyeivel, hamar átjutottak az együttes munka, a vállvetett küzdelem szakaszába, s mind hangsúlyozottabbá vált az eredmények iránti fokozott igényük is. Több szerv összefogásával A bizottság számottevő szi­lárd magja kezdettől fogva aktivitásra, operatív együtt­működésre törekedett. Ez munkamódszerükben is meg­mutatkozott. A kezdeti kölcsö­nös érdeklődést hamar felvál­totta a jelentések szisztema­tikus begyűjtése, s az ülése­ken mór egységesített anyag alapján számolt be a végzett munkáról dr. Hárdi István, a Pest megyei Ideggondozó In­tézet vezető főorvosa, a bizott­ság szakmai irányítója. A beszámolókat nem a je­lentések hallgatólagos tudo­másulvétele, hanem nemegy­szer heves viták jellemezték. Ezek alapján készült el a kö­vetkező évre szóló munkaterv, magában foglalva az üléseken fölmerült kérdéseket, szem­pontokat Is. Az eredménj'ek iránti foko­zott kívánság megmutatkozott a bizottságba tagot delegáló szervek egymással szembeni igényeiben is. Például a Pest megyei Főügyészség észrevé­teleket tett a Megyei Tanács Kereskedelmi Osztályának a szeszes italok eladását, kiszol­gálását szabályozó miniszteri rendelkezések megtartásának ellenőrzésével kapcsolatban, az egészségügyi-szakmai vohal pedig a felvilágosító és nevelő munka hatékonyságával, szín­vonalával kapcsolatban. A Pest megyei alkoholizmus elleni társadalmi bizottság or­szágos szinten Is figyelemre­méltó eredményeiben jelentős szerepe van a megyei párt- és tanácsi szervek, szakszerveze­tek messzemenő támogatásá­nak. A szakszervezeti aktivis­táknak tartott tanfolyamok­nak például döntő szerepe volt abban, hogy a munkahe­lyeken szigorúbban ítélik meg a munkaidő alatti ivást, s hogy a sok helyütt bevezetett szondázás eredményeképpen számottevően csökkent az al­koholos üzemi balesetek szá­ma. Gyakoribb az önkéntes elvonókúra Az alkoholizmusról és az alkoholfogyasztás veszélyeiről szóló előadások szervezésében és megtartásában mindenek­előtt a megyei Vöröskereszt, a bizottság házigazdája, a rend­őrfőkapitányság, a művelődé­si és az egészségügyi osztály, valamint a főügyészség tűnt ki. Tízezrekre tehető azoknak a száma, akik osztályfőnöki óra, tömegpolitikai, egészség- ügyi, jogi, munkavédelmi és közlekedésrendészeti előadás keretében alkoholizmus elleni oktatásban vettek részt. Külö­nösen fontos — mint Pintér Gyula rendőr alezredes meg­jegyezte — az ifjúság alkoho­lizálásának megelőzése, s eb­ben a pedagógusok és a rend­őrök mellett a KISZ-re és a sportmozgalomra hárul nagy felelősség. Jó jel, hogy a felvilágosító, meggyőző munka eredménye­ként az elmúlt években meg­szaporodott az elvonókúrára önként jelentkező alkoholisták száma, a kötelező gondozásba vetteké ellenben csökkent. A kötelező gondozásbavétellel kapcsolatos önkéntességet a törvény szelleme is sugallja, mert a kényszer-elvonókúra amúgy is sok akadályba, min­denekelőtt a szép szóra nem hajló, s nemegyszer társada- lomelilenes megnyivánulású alkoholisták makacs ellenállá­sába ütközik. Nagy segítséget jelent, hogy az Ideggondozó Intézet több mint tíz évvel ezelőtt, az or­szágban elsőként, bevonta a megyei területi ápolónőket a területi ideggondozásba, s ők nemcsak az idegbetegek és az alkoholisták utógondozását látják el, hanem jelentik, ha az alkoholista visszaesett^ il­letőleg környezettanulmányt készítenek a kötelező gondo­zásba vételhez. Ez is hozzájá­rult ahhoz, hogy az elmúlt években e téren nem volt tör­vénysértés a megyénkben — állapította meg dr. Frisch­mann Edgár, a bizottság fő- ügyészségi képviselője. Lelki egészségvédelemmel A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy az alkoholizmus el­leni küzdelemben az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a mentálhigiéniára (lelki egészségvédelemre) és a lelki betegségek kezelésére. Az el­ső pohár utáni meg nem állás tudniillik, amely a bódítósze- rek utáni beteges vágyódás (narkománia, toxikománda) kifejeződése, elsősorban a neurotikus, a személyiségbán- talomban szenvedő és a lelki­leg sérült emberekre jellemző. A rendszeres kúra és ellenőr­zés alatt levő ideggondozot­taknál a legjobb a helyzet, mert őket távol lehet tartani az alkoholtól. A nem gorckv zott alkoholistáknak viszont általában sem a neurózisát, sem a pszichés betegségét nem kezelik. Az ilyen betegek felkutatá­sát és önkéntes elvonókúrára serkentését is szolgálja majd az alkoholizmus elleni hónap megrendezése, amelyre a Pest megyei Vöröskereszt és a ta­nács egészségügyi osztálya egészségnevelési csoportjának javaslatára minden évben — már az idén is — sor kenik Dr. Tengelyi Vilmos, az egész­ségügyi osztály vezető főorvo­sa és Németh Veronika, a Vö­röskereszt megyei titkára el­mondották, hogy e megmoz­dulás központja Nagykőrös lesz, ahol tudományos és fel- világosító előadások mellett alkoholizmus elleni kiállítást is rendeznek. De a megyében másutt — például Vácott is lesznek ez idő tájt előadá­sok, megmozdulások. A szemlélet befolyásolásával A Pest megyei alkoholizmus elleni társadalmi bizottság ed­digi eredményes munkája is — mint dr. Hárdi főorvos megjegyezte — csepp a ten­gerben, hiszen az alkoholiz­mus komplex jelenség. A le­küzdéséhez sok mindemre van szükség: társadalmi szemlélet- változásra, . magatartásválto­zásra, a káros szokások, elő­ítéletek megszüntetésére, a gyógyítás és a megelőzés ma­gas színvonalára, s nem utol­sósorban e népbetegség lelki, szellemi megközelítésére. Mert ha a tébécét sikerrel vissza tudtuk szorítani — pedig ez esetben is számos emberi té­nyezővel, szokással, előítélet­tel kellett megküzdeni —. van remény a mértéktelen italozás megfékezésére is. Elsősorban a fiatalokat kell egészséges, józan, mértékletes életre és kulturált szórakozásra nevel­ni, s szemléletük tudatos for­málásával a társadalomiba való produktív illeszkedésüket megteremteni. Dr. Pécsi Tibor |ozi­J mozi­fasor rnűsor ■W JANUAR 15-TOU JANUAR 21-IG CEGLÉD, Szabadság 13—18: A sakál napja 19—21: Ballagó idő CEGLÉD, Kamara 15— 18: Apacsok 19—21: Elfelejtett mesék völgye GÖDÖLLŐ 15: Fényes szelek 16— 18: özönvíz I. 19— 20: Hugó. a víziló 21: Palmilla SZENTENDRE 15— 18: Mussolini végnapjai 19: Csoda Milánóban 20— 21: Lopakodó hold ABONY 15: Csoda Milánóban 16— 18: Lopakodó hold 19—21: A sakál napja BUDAÖRS 15— 18: Ruszlán és Ludmilla I—II. 19—21: A Charlot-k bejárják Spanyolországot DABAS 16— 18: Sivatagban, őserdőben I—H. 19—21: Szerelmem, Moszkva DUNAHARASZTI 15—18: A Charlot-k bejárják Spanyolországot 19—20: Robinson és a kannibálok DUNAKESZI, Vörös Csillag 15—18: Vörös kányafa 19—20: Monsieur Verdoux 21: Déryné, hol van? ÉRD 15: Gyilkosságok péntek este 18—19: Ereszd el a szakállamatí 20—21: Egy tiszt nem adja meg magát FŐT 15— 16: Ereszd el a szakállamat! 17— 20: Gyilkosságok péntek este GYÁL 15: Tecumseh 16— 17: Ereszd el a szakállamat! 18— 19: Szerelmi bűntény KISTARCSA 15—16: Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban 17— 18: Robinson és a kannibálok 19— 20: Ostromállapot NAGYKÁTA 15— 18: Huckleberry Finn és a csirkefogók 19—21: Helga és Michael* PILISVÖRÖSVÁR 16— 18: Legenda a nyúlpaprikásról 19—21: Fekete farmer POMÁZ 15—16: 141 per A befejezetlen mondatból I—II.* 17— 20: Gyémánt Lady RÁCKEVE 15—16: A nap vége 17—20: Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban SZIGETSZENTMIKLÓS 15—18: Egy tiszt nem adja meg magát 19—20: Várakozók •Csak 16 éven felülieknek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom