Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-14 / 11. szám

%MdfW 1976. JANUAR 14., SZERDA Andrej Gromiko hazaérkezett Japánból A szovjet külügyminiszter látogatásáról közös közleményt adtak ki Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter kedden befe­jezte ötnapos hivatalos tokiói látogatását és hazaérkezett Japánból. Közös közleményben rögzí­tették a hivatalos látogatás eredményeit. Mint a közle­ményben olvasható: a Szov­jetunió és Japán „megelége­déssel nyilatkoztak a szovjet— japán kapcsolatoknak az utób­bi években bekövetkezett fej­lődéséről” és „kifejezték azt a szándékukat, hogy további erőfeszítéseket tesznek e kap­csolatok fejlesztésére”. Andrej Gromiko és Mijaza- va Kiicsi japán külügyminisz­ter között folytatódtak a tár­gyalások a békeszerződés megkötéséről. A soron levő konzultációk keretein belül eszmecserét folytattak mind a szovjet—japán kapcsolatok kérdéseiről, mind az egyes, kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémák­ról. A felek megállapították, hogy a Szovjetunió és Japán között eredményesen fejlődik a kereskedelmi és gazdasági együttműködés, és kifejezték azt a szándékukat, hogy elő­segítik annak további kiszéle­sítését a kölcsönös előnyök és az egvenjogúság elvei alapján. A Szovjetunió és Japán — hangzik a közös közlemény — ,.megállapodtak abban, hogy tárgyalásokat kezdenek kultu­rális egyezmény megkötéséről a két ország közötti kulturá­lis kapcsolatok sikeresebb fej- J (esztése céljából”. A Szovjetunió külügymi­nisztere meghívta Japán kül­ügyminiszterét 1976-ban teen­dő hivatalos szovjetunióbeli látogatásra, hogy folytassák a tárgyalásokat a békeszerződés megkötéséről és megtartsák az újabb konzultációkat. A meg­hívást köszönettel elfogadták. A látogatás konkrét időpont­ját a továbbiakban egyeztetik. A japán császár és Miki Takeo miniszterelnök fogadta a Szovjetunió külügyminiszte­rét. „Valamennyi tárgyalás és találkozás baráti légkörben ment végbe és hasznosnak bizonyult mindkét félre néz­ve” — hangsúlyozza a közle­mény. Idő és türelem Andrej Gromiko kedden vé­get ért tokiói látogatásának mottóját maga a külügymi­niszter adta meg. Mint mond­ta, a két ország politikai kapcsolatában keletkezett problémák megoldásához idő és türelem kell. Egyben hang­súlyozta: a szovjet—japán kapcsolatok fejlesztését nem szabad ezektől a problémák­tól függővé tenni. Ennek ismeretében a szov­jet diplomácia vezetőjének Ja­pánban folytatott eszmecse­réit kétségkívül pozitívan ér­tékelhetjük. Igaz ugyan, hogy több' fontos kérdésben — mint például a szovjet—japán békeszerződés — egyelőre nem sikerült az álláspontokat a holtpontról elmozdítani, de — mint azt Miki Takeo ja­pán kormányfő kedd délben a tokiói külföldi sajtóklubban rendezett ebéden hangsúlyozta — a tárgyalások hozzájárultak a két ország baráti kapcso­latainak további javításához. Gyümölcsözőnek nevezte a megbeszéléseket a japán kül­ügyminiszter is, bár a Toldó által támasztott területi kö­vetelések most sem találtait megértő fogadtatásra. Annál inkább egyetértett mindkét fél abban, hogy a jószomszédi kapcsolatokat tovább kell fej­leszteni. Erre utalnak japán üzletemberek figyelemreméltó megnyilatkozásai a moszkvai televízióban. Érthető módon a japán gazdasági élet képvi­selői nagy jelentőséget tulaj­donítanak például a Bajkál— Amur vasútvonal építésének. Ha ugyanis elkészül ez a fon­tos közlekedési út, a Japánba irányuló szovjet áruk tetemes mértékben megsokszorozód­hatnak. Magától értetődő, hogy Gro­miko a hazatérése előtt tar­tott sajtókonferencián utalt a japán—kínai kapcsolatokra. Ezek semmiképpen sem me­hetnek a Szovjetunió rovásá­ra — állapította meg a szov­jet külügyminiszter. Joggal tért ki erre a témára, mivel Peking az utóbbi időben fo­kozott figyelmet szentel Tokió és Moszkva viszonyának, s manővereivel igyekszik Ja­pánt szovjetellenes politikára kényszeríteni. Ezt igazolja a többi között az a kínai törek­vés is, hogy a japán—kínai béke és barátsági szerződés­be szeretnének becsempészni egy olyan formulát, amely „a térségben hegemóniára törek­vő országgal szemben közös fellépést” helyezne kilátásba. Ez a kínai fogalmazás nyil­vánvalóan a Szovjetunió ellen irányul, holott — mint Gro­miko kifejtette — éppen Pe­king szeretné megvalósítani hegemonisztikus törekvéseit a világnak ebben a térségében. Idő és türelem — állapítot­ta meg a szovjet külügymi­niszter, a két ország kapcso­lataiban még fennálló problé­mákról. Éppen ezért folytató­dik majd a külügyminiszterek eszmecseréje, legközelebb a szovjet fővárosban. CSAK RÖVIDÍN... LEONE olasz köztársasági elnök kedd este Aldo Morót, a lemondott kormány elnökét újabb kormányalakítással bíz­ta meg. SPANYOLORSZÁGBAN ked­den tovább szélesedett a sztrájkhullám, s megbénította Madrid egész ipari övezetét. A sztrájkoló munkások száma becslések szerint meghaladja a 200 ezret. OSLÓBAN nyilvánosságra hozták Odvar Nordli új nor­vég miniszterelnök kormá­nyának listáját. Az előző, Bratteli-kabinetből kilenc mi­niszter a helyén maradt. A PATTHELYZETET KŐVETŐEN - ANGOLÁRÓL Idi Amin kompromisszumos javaslatát fogadták el az afrikai államfők Kedden véget ért az Afri­kai Egységszervezet állam- és kormányfőinek rendkívüli ülésszaka Addisz Abebában. Peter Onu, a szervezet szóvi­vője közölte az újságírókkal, az angolai helyzet gondos ta­nulmányozása után az afrikai államfők úgy döntöttek, hogy elnapolják az ülést és az AESZ különleges bizottsága foglalkozik tovább e problé­mával. Onu nem volt hajlan­dó kérdésekre válaszolni. Megfigyelők szerint ezzel Idi Amin ugandai államfő, az AESZ soros elnökének komp­romisszumos javaslata került elfogadásra. Amin hétpontos tervét hétfőn körözték a dele­gációk között. A dokumentum azt Indítványozta, hogy a rendkívüli ülésszak ne foglal­jon határozottan állást az an­golai helyzet ügyében, hanem bízza „hat bölcs emberre’’, hat, nagy tapasztalattal és te­kintéllyel rendelkező afrikai államfőre az Addisz Abebában benyújtott szenegáli éá nigé­riai határozati javaslat és a többi álláspont tanulmányozá­sát és összehangolását. E bi­zottságnak lenne a feladata, hogy a szervezet következő rendes ülése — amelyet jú. niusban Mauritiuson tartanak — elé terjessze elképzeléseit. Nyugati hírügynökségek megállapítják, hogy így Amin- nak sikerült feloldania az egységszervezet tagországai között Angola kérdésében be­állt patthelyzetet (a két hatá­rozati javaslatot 22—22 kül­döttség támogatta), ugyanak­kor azonban távolabbi időre tolta ki a kontinens országai, nak határozott többségi állás- foglalását. ENSZ - BIZTONSÁGI TANACS Az USA máris elszigetelődött a palesztin vitában Az ENSZ Biztonsági Taná­csa hétfőn, közép-európai .idő szerint este tartott ülésén úgy döntött: meghívja a palesztin felszabadítása szervezetet, ve­gyen részt a közel-keleti prob­léma, ezen belül a palesztin kérdés vitájában. A BT 11 tag­ja a PFSZ meghívása mellett szavazott, azt csak az Egyesült Államok ellenezte, míg a brit, francia és olasz küldött tartóz­kodott a szavazástól. Az Egyesült Államok márts elszigetelődött a vitában, amelyben Izrael — a PFSZ je­lenléte miatt — nem vesz részt. A hétfői ülésen a PFSZ ál­láspontját Faruk Kaddumi, a szervezet politikai osztályának vezetője fejtette ki. Jakov Malik, a Szovjetunió képviselője felszólalásában ki­jelentette, hogy országa követ­kezetesen, és változatlanul folytatja az imperializmus, a gyarmatosítás és a neokolonia- lizrnus ellen harcoló népek tá­mogatásának lenini politikáját, s így síkraszáll a palesztinai arab nép törvényes jogainak védelme mellett. Az Egyesült Államok képviselőjének fel­szólalását érintve, Malik azt mondotta, hogy a szónok meg­kísérelte ügyrendi kérdésekre terelni a Biztonsági Tanács fi­gyelmét, ahelyett, hogy valójá­ban megkezdenék a napiren­den szereplő kérdés lényegi vitáját. Hozzáfűzte: a Palesz­tinai Felszabadítása Szervezet küldötteinek teljes jogú fél­ként kell részt venniük a kö­zel-keleti helyzetről folyó vi­tában. Az ENSZ Biztonsági Taná­csának palesztin vitája kedden, közép-európai idő szerint az esti órákban folytatódott. MOSZKVA KGST-vb a szállítás fejlesztéséről A KGST végrehajtó bizott­ságának Moszkvában kedden megnyílt ülésén megvitatják a szállítás területén való együtt­működés fejlesztésének kérdé­seit. A szocialista közösség or­szágai között lebonyolódó és egyre növekvő nemzetközi utas- és teherforgalom előtérbe helyezi a szállítási eszközök tökéletesítésének, hatékonyabb kihasználásának kérdéseit. A szocialista országok gaz­dasági együttműködésének el­mélyülését elősegítik a KGST- országok nemzetközi gazdálko­dó szervezetei is. A végrehajtó bizottság megvitatta a nemzet­közi gazdálkodó szervezetek megalakításának és tevékeny­ségének egységes elveit. A végrehajtó bizottság ülé­sén a KGST-tagállamok mi­niszterelnök-helyettesei vesz­nek részt: a Bolgár Népköz- társaság részéről — Kiril Za- rev, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről — Ru­dolf Rohlicek, a K uba i Köztár­saság részéről — Flavio Bravó Pardo, a Lengyel Népköztár­saság részéről — Kazitnierz Olszewski, a Magyar Népköz- társaság részéről — dr. Szekér Gyula, a Mongol Népköztársa­ság részéről — Damdingijn Gombozsav, a Német Demok­ratikus Köztársaság részéről — Gerhard Weiss, a Román Szo­cialista Köztársaság részéről — Mihai Marinescu, a Szov­jetunió részéről Mihail Le- szecsko. Arafat libanoni üzenete Az A1 Ahram című kairói lap kedden ismertette azt a sürgős üzenetet, amelyet Jász- szer Arafat, a Palesztinai Fel­szabadítás! Szervezet Végrehaj­tó Bizottságának elnöke hétfőn este intézett az egyiptomi ve­zetőkhöz. Arafat üzenetében felhívta az egyiptomi vezetők figyelmét arra, hogy a PFSZ- nek biztos értesülései vannak egy, a libanoni hadsereg beve­tésére vonatkozó tervről. Az üzenet utalt arra a megbeszé­lésre, amelynek színhelye a bejrúti elnöki palota volt, és amelyen Frangié elnök Cha- moun belügyminiszterrel, Ge- mayel falangista pártvezérrel és a hadsereg vezetőivel meg­vitatta a katonaság bevetésé­nek lehetőségét. A PFSZ veze­tője leszögezte: az elmúlt na­pok fejleményeiből megálla­pítható, hogy a libanoni had­sereg egységei a falangisták ol­dalán részt vettek az A1 Zaatar menekülttábor blokádjának megvalósításában. Az azóta még két palesztin tábor ellen foganatosított blokád Arafat becslése szerint mintegy het­venezer Palesztináit és libano­nit sújt. Arafat üzenetében felszólí­totta az arab országokat, hogy felelősségük tudatában vessék latba befolyásukat a konflik­tus további kiéleződésének megakadályozása érdekében. A bővülő magyar—NSZK gazdasági kapcsolatok Hazánk és legnagyobb tőkés partnere, az NSZK közötti kül­kereskedelmi forgalom a2 1970-es évek elején dinamiku­san fejlődött. A kölcsönös szál­lítások értéke 1970—74 között megháromszorozódott, és 2,7 milliárd DM-et ért el. 1974-től a két ország gazda­A Zsigulitól a Kujbisevi hétköznapok — Magyarországi kézfogások Alábbi cikkünk szerzője a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetsége meghívására hazánkban tartózkodó sajtóküldöttség tagja, ki — mint tudósítottunk róla — ellátogatott Pest megyébe is. Lapunk fölkérésére írt cik­kében szűkebb hazájáról és magyarországi élményeiről számol be. A SZfpségCS \o!gfl foljö „Oroszország főutcája” partján fekszik Kujbisev, az egyik legnagyobb és legősibb város, amely gaz­dag és dicső forradalmi és munkás hagyományokkal vívott ki hírnevet magának. Itt, a régi Szamarában kezdte meg forra­dalmi tevékenységét Vlagyimir lljics Lenin. Nagyon büszkék erre a kujbiseviek, hűen ápolják a lenini hagyományokat, igyekeznek úgy élni és harcolni, mint ahogy Lenin öröksége diktálja. Kujbisev jelenleg az ország egyik legnagyobb ipari és kul­turális központja, a korszerűen fejlett energetika, gépipar, vegyipar és olajipar vidéke. A terület legnagyobb iparvállala­tai programvezérléses szerszámgépeket, csapágyakat, televí­ziókat, műtrágyát, órákat, különféle könnyű- és élelmiszer- ipari termékeket állítanak elő. A kilencedik ötéves terv folya­mán itt helyezték vizembe Európa legnagyobb csokoládégyárát. A Szovjetunió és a külföld légi útvonalain a szintén Kuj- bisevben gyártott, minden igényt kielégítő korszerű TU—lói repülőgépek szelik a levegőeget. Ez a repülőgép bonyolítja a forgalmat a Moszkva—Budapest útvonalon is. Magyar 1)3 rál (lilik Véleménye alapján egyértelmű sikert arattak Magyarországon a Zsiguli gépkocsik, amelyeket ugyan­csak a kujbisevi területen, a Volgái Autógyárban, Togliatti városában gyártanak. Ezt a gyárat egyébként 1967-ben a Kujbisevl-tenger part­ján elterülő hófödte sztyeppen kezdték építeni a szovjet ter­vezőintézetek és az olaszországi Fiat cég szakembereinek együttműködésével. Az építők hihetetlen ütemben fogtak a ! feladat megvalósításához, túlteljesítették a legfeszesebb terve- 1 két is. És 1970-ben V. I. Lenin születése 100. évfordulójának küszöbén, a futószalagról legördült az első gépkocsi, 1973-ban pedig az SZKP és a szovjet kormány elismerését fejezte ki abból az alkalomból, hogy a kétmilliomodik Zsiguli gépkocsi elhagyta a gyár kapuját. A Volgái Autógyár (VÁZ) építésében az egesz ország részt vett, a különféle elemeket pedig a KGST országai szállították, nagyszerű példáját mutatva a testvéri együttműködésnek. Jól­eső érzéssel gondolunk arra, hogy számos alkatrészt Magyar- országon, többek között éppen Pest megyében gyártottak. A gyárral együtt épült fel Togliatti városa, amelyben a modern városépítéssel legújabb eredményei öltöttek testet. A város öt-, kilenc-, tizenkét- és tizenhatemeletes házai a füstöl­gő gyárkéményektől messze, a Kujbisevi-tenger partján emel­kednek. A népgazdaság fejlesztésében elért kiváló eredményekért a területet kétszer is Lenin-renddel tüntették ki, Kujbisev szá­mos lakója pedig magas kormánykitüntetósek és az Állami díj tulajdonosa. A területen több száz tudós tevékenykedik, 12 felsőoktatási intézményben. Területünknek öt színháza, állami filharmonikus zeneka­ra van, itt alakult a Volgái Népi Kórus, a művelődési házak­ban és kultúrpalotákban az öntevékeny művészi csoportok egész hálózata tevékenykedik. Néhány nappal ezelőtt búcsúzott a szovjet nép is az 1975- ös. esztendőtől. A Szovjetunió nemzetiségei és az egész embe­riség az idén ünnepelte a szovjet hadsereg fasizmus felett ara­tott győzelmének 30. évfordulóját, közben az ország dolgozói a j aránya kivitelünkön belül. sági kapcsolataiban a negatív tendenciák kerültek előtérbe. Ekkor importun k — elsősorban az anyagok árának ugrásszerű növekedése miatt — 67 száza­lékkal bővült, amivel expor­tunk emelkedése a kedvezőtlen konjunkturális helyzet követ­keztében nem tudott lépést tartani. Igv kereskedelmünk­ben nagyarányú passzívum jött létre. 1975-ben importunk a j nyersanyagárak mérséklődé- I se miatt értékben mint- j egy 15 százalékkal csök­kent. Mivel exportunk ugyan­akkor csupán az 1974-es szin­tet érte el, a két ország kö­zötti külkereskedelmi forga­lom — 1968-óta első ízben — 13—15 százalékkal visszaesett. Ugyanakkor azonban kedve­ző változások mentek végbe hazánk NSZK-ba irányuló ex­portjának áruszerkezetében. Bár a mezőgazdasági és élel­miszeripari termékek még mindig a legnagyobb súllyal szerepelnek (35 százalék) di­namikusan bővül a gépek és fogyasztási iparcikkek rész­9. ötéves tervet teljesítették, amelynek keretein belül 150 ezer kujbisevi polgár költözött át új, kényelmes, modem lakásba. A szovjet emberek előtt új feladatok állnak. 1976 — kü­lönleges év számunkra, az idén tartják az SZKP XXV. iMng- resszusát, ez lesz a tizedik ötéves terv első éve, a minőség és a hatékonyság esztendeje. Kíváncsian isincrkcdliilllv magyarországi tartózkodásunk ide­jén a magyar újságoknak, szerkesztői kollektíváknak a tevé­kenységével. Tapasztalatcserénk közben örömmel állapítottuk meg, hogy Magyarországon a sajtó hű segítőtársa a pártszer­veknek az új, szocialista társadalom létrehozásában. Azt tapasztaltuk, hogy a magyar újságírók, a külső mun­katársak nagyszerűen kiépített hálózatával, sokoldalúan tájé­koztatják az olvasót az ország és a nagyvilág eseményeiről, részletesen világítják meg a szocialista munkaversenyek ered­ményeit, a társadalmi és pártszervezetek tevékenységét, a leg­jobb iparvállalatok, és mezőgazdasági termelőszövetkezetek munkáját. Az újságok és folyóiratok évről évre növekvő pél­dányszáma a sajtó növekvő népszerűségéről tanúskodik, egy­re szorosabb lesz a kapocs a hírközlő szervek és a dolgozók tömegei között. A magyar újságírókkal való személyes találkozásaink so­káig emlékezetesek lesznek számunkra. Meghatottan szorítot­tuk meg azoknak — a ma már többnyire — veteránoknak a kezét, akik a felszabadulás utáni első magyar újságokat lét. rehozták. Örömmel tölt el bennünket, hogy a jól megszerve­zett újságíróképzés jóvoltából tehetséges sokoldalú fiatal nemzedék veszi át a váltóbotot. A Pest megyei Hírlap munkájával is megismerkedtünk, s ezúton is melegen üdvözöljük magyar kollégáinkat, olvasótá­borukat. LIGYIJA KUZMINA, a kujbisevi területi pártbizottság agitációs és propagandaosztályának vezetőhelyettese Az NSZK-ból származó im­portunk túlnyomó többségét — 65 százalékát — a különféle anyagok (vegyi termékek, hen­gerelt árük stb.) és' alkatré­szek teszik ki. Iparunk műsza­ki fejlesztését nagyban elősegí­tik nyugatnémet gépvásárlása­ink, amelyek importunk egy­negyedét képviselik. A két ország vállalatai kö­zött jelenleg 159 kooperáció megállapodás van érvényben. Az ezek alapján bonyolódó szállítások exportunk 10—12, importunk 4—5 százalékát te­szik ki. Különösen élénk a kooperációs tevékenység a gépipar területén, ahol ez az együttműködés elősegíti nem­csak iparunk műszaki színvo­nalának emelését, hanem ex­portunk struktúrájának javí­tását is. A keddi nyugatnémet lapok részletesen tájékoztatnak a kétoldalú gazdasági kapcsola­tokban elért eredményekről és a további távlatokról. A Köl­ner Stadt-Anzeiger „Bővülő kooperáció Magyarországgal” címen jelenti be a magyar kül­kereskedelmi miniszter látoga­tását. A Die Welt gazdasági rovata kéthasátxxs előzetes je­lentést közöl a szerdán meg­nyíló tárgyalásokról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom