Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-13 / 10. szám
1976. JANUAR 13.. KEDD Pest megye kereskedelmi forgalma az országos átlag fölött Hetvenszázalékos növekedés - Élen az iparcikk Többször leírtuk már, hogy Pest megye kereskedelmi forgalma az országos átlagot meghaladóan, dinamikusan fejlődik. Amint Lányi Pál, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője elmondta, ez elsősorban a megye erőteljes iparosodásával, a nagy számú és egyben jól gazdálkodó termelőszövetkezet munkájával, a szakcsoportok és állami gazdaságok erősödésével magyarázható. De nagy része van. ebben az'agglomerációnak és a turizmusnak is. Nyolcról tizennégyre Mindezt a számok , is igazolják. A IV. ötéves terv értékelésekor megállapították, hogy 1970-ban 8,5 milliárd forint volt a megye állami-szövetkezeti szektorainak keres- kedelmi-vendéglátóipari forgalma, 1975-ben pedig már 14.5 milliárd. Ez 70 százalékos növekedésnek felel meg. Legerőteljesebb az iparcikkforgalom. 185 százalékos, ezt követi 164 százalékkal az élelmiszer-forgalom, a vendéglátás eredménye pontosan 160 százalék, a sort a ruházati cikkek forgalma zárja 155 százalékkal. Mindehhez figyelembe kell venni, hogy a megye lakossága — különösen nagy értékű cikkekért és főleg ruházatért — inkább a fővárosi nagyáruházakat keresi fel. Ezt a valóban kiemelkedő teljesítményt, amely Budapest után első az országban, több mint 5 ezer kereskedelmi egység, megközelítőleg 15 ezer dolgozóval évente átlagosan 13.5 milliárd forint forgalommal érte el. Megint csali százalékban kifejezve: az országos forgalom mutatója 1975. év első felében 111,4, Pest Kórkép íí takarmánygazdálkodásról Miként ad tötffi tejei a jószág? Az állattenyésztési felügyelőség vizsgálata Lapunkban többször is hírt adtunk róla: a szarvasmarha- tenyésztésben számos me- gyénkbeli termelőszövetkezet adós a szakosodás, az állami támogatással épült új, modem tehenészetnek üzembe lépte nyomán várt eredményekkel. Mitöbb, az utóbbi esztendőben a tejtermelés színvonala visszaesett. A Pest megyei Állattenyésztési Felügyelőség 89 szarvasmarhatartó szövetkezet közül — akkor a fővárosi tsz-ek még nem szerepeltek a vizsgálatban — 36 gazdaságban minősítette kedvezőtlennek a mezőgazdaság nehéziparaként emlegetett ágazat helyzetét fölmérése során. Az eredménytelenség okai között első helyen említették a töroegtakarmány-termesztés elhanyagolását, s hogy a közös gazdaságokban nem ügyelnek a takarmányozás szakszerűségére sem. így pedig hiába bontakoztak ki az országos átlagnál gyorsabb ütemben az iparszerű tartás föltételei. (A szövetkezeti tehénállománynak csaknem a felét szakosított telepen tartják.) A megyei termelőszövetkezetek takarmában messze elmarad a búza, a kukorica és más árunövények termesztési szintjétől. Sok vitára ad okot a szakemberek körében a takarmányozás módja. A kérdés: a zöld futószalag elve szerint etessék-e az állatot, azaz tavasztól őszig friss takarmányt kapjon, s csak télen erjesztésnyozási helyzetét legutóbb önálló témaként is elemezte a felügyelőség. Megállapították, hogy évek óta alig változott a takarmány- termő terület nagysága. Ez nem lenne gond, ha a termésátlagok növekednének, mégpedig a jószágállomány növekedésének arányában. Pest megyében tavaly 33172 hektáron termesztettek pillangós és egyéb szálas takarmányokat. A termesztés színvonala azonA Budapesti Közlekedési Vállalat FEL VESZ szakképzettség nélküli női és férfi dolgozókat segédelektrikusi munkakörbe áramátalakító állomásainak üzemeltetéséhez. 44 órás munkahét, 12/24 órás, folyamatos szolgálat. Kereseti lehetőség: 2000 Ft-tól. Dolgozóink és családtagjaik a BKV menetrendszerű járataira díjtalan utazási igazolványt, a vidékről bejáró dolgozók MÁV-jegyet, szükség esetén munkásszállást kapnak. Jelentkezni lehet munkanapokon 7.30-tó! 15.30 óráig, Budapesten, a Villányi út 99. sz. alatt. sai tartósított, azaz silózott kukoricát vagy pillangós seenázst, avagy egész évben „monodiéti- kusan” az utóbbit etessék. A vizsgálat tanúsága szerint az élenjáró termelő gazdaságok a két módszert ötvözik, oly módon. hogv egész évben silókukorica szilázst adnak teheneiknek nyáron zöld, télen tartósított pillangóssal kiegészítve. E gazdaságokban azt vallják: a szakszerű takarmányozás alapvető feltétele, hogy az állattenyésztő ismerje a takarmány beltartalmi értékét, mert enélkül vagy hiányosan etetnek, s a várt tejtermelés elmarad, vagy túletetik az ál- tatot, s pazarolva a takarmányt drágán állítják elő a tejet. Az állattenyésztési felügyelőség illetékesei elmondották, hogy szép számmal akadnak olyan gazdaságok is, ahol kellő gondot fordítottak a téli takarmány gondos tárolására — a megtermelt érték megőrzésére —, ahol szem előtt tartják, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű takarmány hiányában a legnagyobb termelőképességű állat, drága épületben sem termel bőséggel tejet. Jó példát mutatnak — néhány kivételtől eltekintve — a ceglédi járás közös gazdaságai, amit a 2730 literes, megyei átlagot magasan meghaladó 3239 literes tehenenkénti éves átlag is tükröz. Ugyanakkor célszerű lenne mielőbb felülvizsgálni a gazdálkodási szemléletet — s tenni valamit ez ügyben — a dabasi járásban, ahol 2314 liter az egy tehénre jutó éves tejtermelés átlaga. A. Z. megyében ez 111,9 százalékra ugrott fel. Ebben nagy szerepe van annak, hogy az állami és szövetkezeti kereskedelem mind több nagy befogadóképességű, szélesebb áruválasztékot nyújtó bevásárlócentrum létrehozására törekszik. Ennek jegyében épült a szentendrei bevásárlóközpont, a váci Naszály és Dunakanyar áruház. S még lehetne tovább sorolni a többieket, egészen s nagyüzemek mellé települt boltokig, amilyen például a Csepel Autógyár közelében a ruházati kisáruház. Emellett a megyének nemcsak állandó lakosairól kellett gondoskodni, hanem arról a sok tízezer hétvégi ház- és telektulajdonosról, akik — családtagjaikkal egyetemben — a hétvégeken és az idegenforgalmi szezonban vásárlóként jelentkeztek. A nagy eredmények árnyékában azonban gond is volt és van is még elég. Hasonlíthatatlanul jobb volt a kínálat, 'mint néhány éve, kevesebb a hánycikli is, rugalmasabb a beszerzés, mégis sok még a tennivaló a jobb áruellátásért. Igaz, hogy üzlethálózat-bővítésre is szükség lesz, de a meglevő üzleteket is lehet gazdaságosabban működtetni, méginkább a lakosság szolgálatába állítani. Gond még a jobb áruellátás Érdemes szakáganként végigtekinteni az elmúlt időszak áruellátását, most ezek ismeretében lehet majd a következő ötéves tervben — a lehetőségek gondos mérlegelésével — előbbrelépni. Miután a vegyes iparcikkforgalom volt a legmagasabb, Lányi Pál ennek az adatairól szólt legelőbb, megállapítva, hogy bizonyos termékekben az átlagosnál magasabb színvonalú volt az ellátás, például centrifugából, hűtőszekrényből. Azonban — elsősorban az ipar elégtelen szállítása miatt nem tudtak eladni elég villanyszerelési anyagot, olcsó gáztűzhelyet és vasárut az építkezésekhez. Kevés a belföldi kerékpár és a fürdőkád. Anyaghiányra hivatkozva nem szállítottak a gyárak elég gyermekágyit és járókát.. De karácsonyra már ezekből is bőven volt a boltokban. Nem iparcikk, de végeredményben ide tartozik az építőanyag- és tüzelőEorgalom is. Az utóbbi években sokat javult a szénkészletek minősége, 50 százalékkal több brikett jutott a telepekre. Az ÁFOR szállítókapacitása és a megyei kis méretű olajkutak azonban még az enyhe téli időjárásban sem tudtak megbirkózni a kereslet növekedésével; kivéve az utolsó két évet, amikor a Budapest-környéki TÜZÉP és az ÁFÉSZ-ek saját erőből és állami támogatással 23 új olajkutat építettek: az elárusítóhelyek száma már eléri a kétszázat. Propán-butángáz- ellátásban az 1971—72. évben mutatkozó kirívó hiány után elsősorban szállítási nehézségek miatt csak tavaly nyáron volt akadozás. Ebben a tervperiódusban javult számottevően az építőanyag-ellátás is, de még mindig nincs kellő mennyiségű és összetételő nyílászáró-szerkezet, parketta, tető- és padlóburkoló anyag. Korszerűbb arányok A lakosság élelmiszer-ellátása korszerűsödött, bár a feladatok is nőttek. A lakosságból mind kevesebben termelik maguk a saját ellátásukra szolgáló élelmet. Központi keretből 1970-ben 1302 vagon tőkehúst adtak el, most 1690 vagonra valót, baromfiból a 210 vagon helyett 450-et. Tejből a 367 ezer hektoliterről 600 ezer hektoliterre nőtt az értékesítés. Hasonló adatok mutatják az egyéb élelmiszerfogyasztást. De gondokkal is találkozhatunk, elsősorban a húsfogyasztásban. Különösen az idegenforgalmi szezonban voltak ezek a hiányok súlyosan érezhetők. A korszerűbb táplálkozás, a második műszak megkönnyítésére sok intézkedés történt, de itt még több hűtőberendezésre lesz szükség. A FÜSZÉRT-áruknál a szállítás miatt nem volt mindenkor zavartalan az ellátás. Máskor az Olaj- és édesipar lemaradása okozott időszakos hiányt. A zöldség- és gyümölcsellátás, ha nem is látványosan, de javult. A kora tavaszi és téli kiegyensúlyozott szállítás biztosítására 1670 vagon burgonya, zöldség és gyümölcs van a téli tárolókban. * Legdinamikusabban a szövetkezetek A vendéglátásban inkább a szövetkezeti ágazat fejlődött gyorsan: erőiket — igen helyesen — az ellátatlan területekre összpontosították, örvendetes, hogy a melegétel- forgalom és a szeszmentes italok árusítása nagyobb mértékben növekedett. Fennakadás a sörellátásban mutatkozott elsősorban a II., III. negyedévben. A ruházati kereskedelemnek az a legfontosabb felada ta, hogy kielégítő választékot nyújtson. Ennek a kereskedő' lem eleget tudott tenni. Jó a kínálat csecsemő- és gyermekruházati, valamint a stabilizált árú termékekből. Ezek iránt egyébként növekszik az igény. Textiláruból általában széles körű és folyamatos volt a választék, az igényeket mindenkor kielégítette. Akadozott viszont az ellátás — az alapanyag és termelési kapacitás hiánya miatt — az olcsó munkásingekből s a késedelmes import miatt, a gumilábbelikből és férfi bőrkabátból. Komáromi Magda Az elektromos hőfejlesztő készülékek használatának szabályozásáról A villamos energia gazdaságos elosztását és felhasználását célozza a nehézipari miniszter űj rendelete, amely az elektromos hőfejlesztő készülékek áramfelhasználását szabályozza. A rendelet kimondja, hogy a helyiségfűtést szolgáló villamos hőtároló berendezés, hőtároló kályha elektromos fűtőtestét kizárólag éjszaka és napközben pedig csak a meghatározott kis terhelésű időszakban szabad bekapcsolni az elektromos hálózatba. Előírja a rendelet, hogy kizárólag a csúcsidőszakon kívüli napszakban szabad a hálózatra kapcsolni az 50 literes, vagy annál nagyobb űrtartalmi. hőtároló villamos vízmelegítő berendezést, és a helyiség fűtési szolgáló Két ki- lowattos futóteljesítménynél nagyobb hőfejlesztő készüléket, ..lég akkor is, ha ez a készülék kisebb fűtőteljesítményű fokozatra is kapcsolható. A rendelet intézkedik arról is, hogy a továbbiakban a lakótelepeken sütés-főzés, víz- melegítés és helyiségfűtés céljára csak külön engedély alapján szabad villamosener- gia-felhasználá$t tervezni, illetve ilyen házgyári lakástípusokat kialakítani. Ugyancsak engedélyt kell kérni -az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelettől a 30' kilowattos, vagy annál nagyobb fűtőteljesítményű hőfejlesztő készülék tervezésénél, megrendelésénél és üzembe helyezésénél. Az Ilyen régebbi készülékeket — amelyekre a felhasználóknak korábban a jogszabályok szerint nem kellett engedélyt kérni — továbbra is működtethetik, de a nyilvántartás érdekében március végéig be kell jelenteni az energiafelügyeleti hatóságnak. A rendelet a hatályba lépett. kihirdetéssel Előtérben az óvodáskorúak korszerű öltöztetése Ruházati ellátás 1976-ban A könnyűipar és a belkereskedelem az idén is jó előre egyeztetett tervek alapján közösen készült fel a ruházati ellátásra. Miután a csecsemő- és bébiruházati ellátás további javulását az ipar a maga eszközeivel már biztosítja, előtérbe került a csecsemőkort elhagyó kisgyermekek, a 3—6 évesek és a kisiskolások korszerű öltöztetése. A Magyar Divat Intézetet megbízták a kisgyermekek számára jelenleg gyártott kínálat felülvizsgálatával, az ipari és a kereskedelmi vállalatok részére szükséges információk, javaslatok és az új kínálati kollekciók ösz- szeállításával. Az ipar igyekszik az igényekkel minden tekintetben lépést tartani, mivel azonban az adottságok határt szabnak a kapacitás növelésének, a minisztérium ösztönzésére most olyan vállalatok és szövetkezetek is készítenek majd csecsemő- és gyermekruházati cikkeket, amelyek eddig ezzel nem foglalkoztak. Közéjük tartozik a Május 1. Ruhagyár is, amely az idén kezdte meg a gyermekkabátok gyártását. Farmeröltözékből 1976-ban a tavalyinál 44 százalékkal gyártanak többet, s ez nem kevés, hiszen már a múlt évben is mintegy egymillió darab készült. A Könnyűipari Minisztérium már egy évvel ezelőtt kezdeményezte tartós együttműködés létrehozását a mosonmagyaróvári Kötöttárugyár és egy jugoszláv ipar- vállalat között. Ennek nyomán a Konzumex közreműködésével már megkötötték a hosszú lejáratú bérmuukaszerzö- dést. Ennek alapján Jugoszláviából az idén egymillió garnitúra (kétmillió darab) alsó kötött ruházati cikk érkezik, amelynek gyártásához a magyar vállalat műszaki segítséget és fésűsfonalat ad. Az óvári gyár — az együttműködés magyar nesztora — felel azért, hogy a szállítmányok időben és jó minőségben érkezzenek Magyarországra. A hazai vállalatoknál, szövetkezeteknél tavaly mintegy ötmillióegyszázezer férfiing készült. Miután a férfiak öltözködésében a pulóvert kezdi háttérbe szorítani az ing, ez a tetemes mennyiség már tavaly sem bizonyult elegendőnek. Ezért az idén 200 ezerrel több inget varrnak, a belkereskedelem pedig átcsoportosítva devizakereteit, további félmillió darabbal növeli az ingimportot. Az 1975-ben gondoltat okozott úttörőing-ellá- tás javítására az idén az eredetileg tervezett 320 ezer helyett 500 ezer úttörőing szállítását vállalta az ipar. a belkereskedelem számára. Egyébként az ing- és a férfiöltöny-kínálat javítása külön egyeztető tárgyalás témáját képezte a minisztériummal, az iparvállalatok mellett a szövetkezetek is részt vállaltak a többletingek és -öltönyök' előállításából. 1 i A harag határa K elpanaszolja másutt, hogy B főosztálya az álomszuszékok, a hozzá nem értők csoportosulása. Miközben zajlanak a csöndes csaták a két íróasztal és az irodákat összekötő folyosó hadszínterén, a békés mindennapi munkában, a termelésben fönn- akadás jelentkezik. Egy elmaradt intézkedési terv, egy késedelmes rendelés, elsüllyesztett újítási javaslat okából. A két (vagy sok hasonló?) haragos miatt. Társadalomban élő, közösségben dolgozó emberek közül az érzelmek szivárványfátyla lebeg. örülünk az apró munkasikereknek, bosszankodunk az elmaradt jutalom, az elmulasztott lehetőségek miatt. Megkönnyezzük mások bánatát és jólesik, ha velünk vidrának, amikor tréfás a kedvünk. És vitatkozunk is, nem ritkán veszekszünk, haragszunk, ha megharagítanak. Emberek vagyunk. De meddig haragudhatunk? Hol a harag határa? Amíg valóban csak ket- tünk ügye, csak egymás kedélyét borzoljuk, tágabb a küzdőtér. Egyik megunja, másik elfelejti. Ha a viszály már másokra is áthat, mások bosszúságát, mérgét, keserűségét okozza, határátlépés történt. És amikor már anyagiasul, megjelenik mint a termelés, a technikai fejlődés akadályozó tényezője, gátolja a közösség által szervezett egészséges emberi tevékenységet, akkor már súlyos határincidensnek számít. S ez, talán, már büntetendő is. B. L. A nagyvállalat főosztály- vezetője megharagudott a társfőosztály főnökére, még évekkel ezelőtt. Ki kezdte a vitát a műszaki konferencián? Ma már nehéz volna kideríteni, de tény, hogy valaki mulasztott kettejük közül, s megpróbálta a felelősséget kollégájára hárítani. Előbb csak parlamentáris módon folyt az állítás- tagadás, később szópárbajjá, majd veszekedéssé fajult, s az értekezlet végén — a nóta strófájával élve — úgy mentek el egymás mellett, mint két ismeretlen. Azóta sem köszönnek egymásnak, s ha munkájuk mégis együttlétre kényszeríti őket, mondataikat többes szám harmadik személyben, vagy személytelenül a B főosztály illetékesei. a K főosztály igen tisztelt munkatársai — fogalmazzák. Mondhatnánk, az ő dolguk. Mindenki arra haragszik, akire akar, senkinek sem parancsolható meg: szeressen, kedveljen vagy gyűlöljön, az érzelem az ember legegyénibb ügye. De tegyük mindjárt hozzá: bizonyos határig. Mert B és K viszálya sokarcú. Megjelenik elfektetett iratokban, amelyek a szigorúan vett határidő utolsó napjáig — nem ritkán még azon is túl — hevernek egyikük asztalfiókjában, késleltetve a vállalat, vagy valamely munkatársuk dolgát. Megjelenik időt. energiát pocsékoló, érdeklődő levelekben; amelyekben az aktát, az intézkedési terv elkészítését, a szándékosan el nem küldött, bosszúságot okozó ügyiratot sürgetik.
