Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-13 / 10. szám

1976. JANUAR 13., KEDD xMUm 3 Tervteljesítés, tervfeladatok Pest megyében ben a beruházások befejezésének elhúzódása nagy szerepet játszik, ezért javítanunk kell a beruházások előkészítését, szervezettségét, a kivitelezői munka és a pénzügyi ütemezés összhangját. Intézkedéseket várunk a tervező, a beruházó és a kivitelező érdekeltségében jelentkező ellentmondások feloldására is. örvendetes, hogy megyénkben a kiemelt beruházások a gyorsítási program szerint ha­ladnak és határidőre teljesíthetőnek látsza­nak. A kommunális beruházások összessé­gükben teljesültek. Lemaradások, a befejezé­sek elhúzódásai elsősorban az egyéb válla­lati beruházások körében mutatkoznak. Korszerűsödött mezőgazdaság A megye mezőgazdasága teljesítette, sőt túlteljesítette a IV. ötéves terv feladatait. A termelőszövetkezetekben erősödtek a vál­lalatszerű gazdálkodás elemei, jelentősen kor­szerűsödött a gazdálkodás. Dinamikusan emelkedett a termelés, vele párhuzamosan a szövetkezet és a tagok jövedelme. Egyre több hatékonyan gazdálkodó, jól szervezett és pél­damutatóan szervezett szövetkezeti gazdaság dolgozik Pest megyében. A pártszervezetek segítették, politikailag irányították a terme­lőszövetkezetek egyesülését és helyesen aka­dályozták meg a túlzott törekvéseket, a mam- mutgazdaságok létrehozását. Eredményesen fejlődnek az állami gazdaságok is, termelési eredményeik magasabbak, mint a többi me­zőgazdasági üzemeké. Megvannak a feltételek arra — amint az élőadó az előterjesztés alapján rámutatott —, hogy a megye élelmiszer-termelése az V. ötéves tervben is hasonló ütemben fejlődhes­sen. A növénytermelésben tovább növekedett a kenyérgabona vetésterülete, de mindenek­előtt az átlagtermés gyors emelkedése ered­ményezte, hogy a búzatermés az előirányzott húsz százalék helyett 40 százalékkal nőtt. A cukorrépa- és a napraforgó-termesztésben is előreléptünk: másfélszeresére növekedett a cukorrépa vetésterülete. A napraforgóét a jövő évtől 1000 hektárral kívánjuk növelni. A termelésnövekedést nagyban elősegítette, hogy gyorsan terjedtek az iparszerü termelési rendszerek. Az V. ötéves tervben az alapvető növények termesztésében általánossá kíván­juk tenni a termelési rendszereket mindenütt, ahol a feltételek megfelelők. A gazdaságok nagyüzemi szarvasmarha- állománya is fejlődött, mindenekelőtt a kor­szerű telepek kialakításával. Elértük az elő­irányzott 42 ezres tehénlétszámot. Példamu­tatóan építették ki a telepeket legjobb gazda­ságaink, a dunavarsányi Petőfi, a kocséri Petőfi, a vácszentlászlói Egyesült Zöldmező, az érdi Bentavölgye, a dömsödi Dózsa tsz. A következő időszakban kevesebb új telep létesítése várható, de további tartalékaink vannak a férőhelyek kihasználásában, amely a cselekvési program egyik központi felada­ta. Nagy figyelmet kell fordítani a tejterme­lés fokozására is, egyebek között az impro­duktív tehenek kicserélésével. Nem nélkülöz­hetjük ebben sem a megye mintegy 200 ezer háztáji és kisegítő gazdaságát. Az eddiginél többet kell tennünk, hogy ne csökkenjen a háztáji tehénállomány. A háztáji sertéste­nyésztés csökkenését is még csak mérsékelni sikerült, annak ellenére, hogy 1975-ben ered­ményesen hajtottuk végre a kocakihelyezési akciót. A sertéshústermelésben idén további javulást kell elérni, éppen ezért a közös gaz­daságoknak erősíteniük kell kapcsolatukat a háztáji termeléssel. A nagyüzemi sertéste­nyésztésben az állomány létszáma jelentősen meghaladja a tervezettet, de — főként a fé­rőhelyek kihasználásával, a tenyésztői mun­ka, a takarmányozás javításával — további nagy tartalékok hasznosíthatók. A mezőgazdasági termékek felvásárlása és feldolgozása évek óta komoly gondot jelent. A hús, a gabona, a zöldség, a gyümölcs fel­vásárlása, feldolgozása egyaránt gond. Ezért szorgalmazzuk a konzervgyárak kapacitásá­nak fejlesztését és az előfeldolgozás bővítését. Mivel a főváros ellátását is biztosítani kell, ezért országos szervek segítségét is igényel­jük. A mezőgazdasági feldolgozó kapacitás bővítésében a termelőüzemek is nagyon sokat tehetnek. Az együttműködést, a kooperációt is elsősorban ez irányban igényli és támogat­ja a megyei pártbizottság. Jó lehetőségek a megyei fejlesztéshez A tanácsi fejlesztés V. ötéves terve is ki­alakult és megfelelő lehetőségeket biztosít arra, hogy Pest megye lakosságának életkö­rülményei továbbra is egyenletesen, dinami­kusan fejlődjenek. Legnagyobb mértékben a lakásépítés, a közművesítés, a kulturális és egészségügyi ágazatok fejlesztését irányoz­za elő. Újabb 40 ezer lakás építését tervez­zük. Új követelmény, hogy — tekintet nél­kül a lakásépítési formákra — a lakótelepek közművesítéséről és a kapcsolódó létesítmé­nyek építéséről a tanácsnak kell gondoskod­nia. A megye sűrűn lakott nagy településeit 1980 végére vezetékes ivóvizet kapnak. Ezzel a lakosság 71 százaléka részesül korszerű vízellátásban. Nagyobb ütemben növeljük a bölcsődeháló­zatot, összesen 1640 hellyel. Tervezzük 6600 óvodai hely megvalósítását, remélve, hogy ez még túl is teljesíthető. Kórház épül Kistar- csán 580 ággyal, a járóbetegellátás javítására szakorvosi rendelőintézet épül Százhalombat­tán és Monoron. Nagy és rendkívül fontos feladat az álta­lános iskolai hálózat fejlesztése. A terv 541 tanterem építését irányozza elő. Új művelődési központ épül Gödöllőn, Százhalombattán, járási-városi könyvtár Ceg­léden. A lakossági szolgáltatások növekedését központi feladatuknak tekintik a tanácsi vál­lalatok, a kisipari szövetkezetek és az ÁFÉSZ-ek, Gyors fejlesztést igényel a kis­kereskedelmi és vendéglátó-hálózat. E vázlatos tervismertetés is arról tanúsko­dik, hogy a megye fejlesztéséhez jó lehető­ségeink vannak, amelyek megvalósításáért ér­demes összefogni, hatékonyan dolgozati — hívta fel a figyelmet az előadó, majd a továbbiak­ban szólott mindazokról a tényezőkről, ame­lyek ehhez szükségesek. Jobb munkafegyelemmel, hatékonyabb munkaszervezéssel Egyik legjelentősebb tartalékunk rejlik a munkafegyelemben, az élőmunka hasznosítá­sában, a munkaszervezés színvonalának eme­lésében. Lényeges lépést tettünk azzal, hogy a vállalatok ma reálisabban tervezik a mun­kaerőt. Ez lehetőséget ad arra, hogy a meg­levő munkaerőt jobban hasznosítsák. A párt­szerveknek most erőteljesen kell továbbfor­málni a gazdasági felsőbb és középszintű ve­zetők szemléletét, magatartását, hogy a mun­kaerő-gazdálkodás megjavítására hozott köz­ponti intézkedések megfelelő közszellemben érvényesüljenek. A munkafegyelem megszilárdításának igé­nye vonatkozik vezetőkre és beosztottakra egyaránt. Jelenti a munkaidő jobb kihasználá­sát is, de kiterjed a gazdálkodási és technoló­giai fegyelemre, a takarékos gazdálkodás ér­vényesítésére. A párt-, állami és társadalmi szexveknek egységes fellépésére és a közös álláspont kö­vetkezetes képviseletére van szükség e téren is. Akkor is, ha esetenként népszerűtlen fel­adatokat kell megoldani, mint például a be­tegállományba vétel feltételeinek megszigorí­tása, amely esetleg nem mindenkinek tetszik. Pedig az állami és szakszervezeti szervektől ebben is nagyon konkrét és hatékony intézke­déseket várunk, amelyekhez viszont el kell ér­ni a társadalom, a közösségek politikai támo­Az MSZMP Pest megyei Bizottsága az V. ötéves tervidőszakra — az MSZMP Központi Bizottsága útmutatásának megfelelően — kialakított fejlesztési koncepciójához, az öt­éves terv sikeres indulásához, 1976-ra cselek­vési programot dolgozott ki. Ezt a megyei pártbizottság január 12-1 ülésén határozattá emelte. Ennek legfőbb feladata: gyorsítani a különösen fontos népgazdasági folyamatokat, általánossá termi az ésszerű takarékosságot a gazdaság egész területén. A cselekvési program hat fő pontban fog­lalja össze a tennivalókét, melyeket az aláb­biakban — kivonatosan — ismertetünk. 1 Javítani kell a munkaerő-gazdálkodást, a munkaidőalap ésszerűbb hasznosítá­sát, a munkafegyelmet. A pártszervezetek igényeljék a teljesítményhez kötött bérezési formák szélesebb körű alkalmazását, a nor­mák folyamatos karbantartását. 9 Gyorsítani kell a korszerű, exportképes termékek gyártásának bevezetését, a termelés felfuttatását. A vállalatok — a mi­nisztériumokkal egyetértésben kezdeményez­zék a korszerűtlen és gazdaságtalan termékek sorsának rendezését. 9 A beruházási tevékenységet lényegesen "* tervszerűbbé, összehangoltabbá, hatéko­nyabbá kell tenni, rövidíteni kell a tervezé­si és kivitelezési időt. A megyei pártbizottság szervei közvetlenül is segítik, ellenőrzik az országos és megyei kiemelt beruházások program szerinti befe­jezését. (A gyorsítási program szerint: a DKV fejlesztése, a DHV kapacitásbővítése; s ütemterv szerint: a 750 kW-os nagyfeszültsé­gű villamos távvezetékek albertirsai fogadó­állomásának építése, az MGM diósdi csap­ágygyár rekonstrukciójának első része, a kis- tarcsai kórház építése, az V. ötéves terv te­lepszerű, többszintes lakásprogramja.) A megyei, a járási, a városi tanácsi szer­veknek az első negyedévben be kell sorol­niuk az áthúzódó és a tervezett beruházáso­kat, előtérbe helyezve az exportnövelő, a gyorsan megtérülő, a mezőgazdasági tároló és feldolgozó kapacitást bővítő, valamint a je­lentősebb kommunális fejlesztéseket. gatását. Ehhez célszerű felhasználni a munka­helyi demokrácia fórumait, hogy a tömegek­kel egyetértve és együttmunkálkodva hajthas­suk végre a feladatokat. Még színvonalasabb pártirányitás A gazdasági terület káderhelyzete és a gaz­dasági életben folytatott pártmunka módszerei — mint a terv teljesítésének fontos tényezői — ugyancsak helyt kaptak a megyei partbi­zottság titkárának előterjesztésében. Gazdasági feladataink megkövetelik, hogy fokozzuk a vezetőkkel szembeni követelmé­nyeket. Az elmúlt időszak azt tanúsítja, hogy Pest megye vezetőinek nagy többsége megfe­lel a megnövekedett követelményeknek is. Ugyanakkor a párt-, állami és társadalmi szerveknek egyaránt sürgető feladata a veze­tők folyamatos képzésének biztosítása. A me­gyei pártbizottság középtávú politikai, oktatá­si irányelveiben feladatul szabta a gazdasági vezetők és a vezetői utánpótlás nagyobb üte­mű politikai képzését, külön gondot fordítva a mezőgazdasági és építőipari üzemekre. Ter­mészetesen a pártszervezeteknek igényelniük kell a vezetők szakmai továbbképzését is, ser gíteni a korszerű szakmai ismeretek, tapasztat latok terjesztését. A pártmunka folyamatos javítását, korszerű-, sítését, hatékonyságának növelését is megkö­vetelik gazdasági feladataink. A pártszerveze­teknek — a XI. pártkongresszus határozatából adódóan is — még következetesebben kell ér­vényesíteniük területükön a párt gazdaságpo­litikáját, folyamatos szervező és ellenőrző munkával. A Pest megyei párt-végrehajtóbizottság igényli, hogy a pártmunka alapvető módszer­beli kérdéseiben az útmutatásokat a legfőbb választott testület adja meg a megye pártszer­vezetei számára. A hosszú idő alatt bevált, az eredmények által igazolt módszerekre kí­vánatos építeni, azokat fejleszteni, javítani, továbbfinomítani. A pártszervezeteknek, a vezetőknek továbbra is gondosan kell foglal­kozniuk a dolgozók politikai szemléletének és magatartásának fejlesztésével, szakmai és ál­talános műveltségük növelésével, munka- és életkörülményeik javításával. Az eddiginél operatívabb pártmunkára van szükség, de nem úgy, hogy a pártszervek át­vegyék az állami, gazdasági vezetők, vagy az alsóbb pártszervek feladatait Olyan gazdaság- politikai munkára van szükség, hogy közben az állami, társadalmi szex-vek, az alsóbb párt- szervek és alapszervezetek megerősödjenek, munkájuk a népgazdasági célok érdekében koncentráltabbá és hatékonyabbá váljon. Két teljesen különböző dolog: fokozott követelmé­nyeket támasztani, vagy átvenni a munkát. Az egész vezetői tevékenységet kell színvonala­sabbá, felelősségteljessé és összehangolttá ten­ni. — A pártszervezeteknek, a kommunisták­nak az a politikai hivatásuk — hangoztatta végül az előadó —, hogy magatartásukkal, politikai munkájukkal segítsék és biztosítsák a párt gazdaságpolitikájának a megvalósítá­sát az adott területen. A Nagy figyelmet kell fordítani a mező- gazdaságban a gyorsan fejleszthető, ex­portképes árualapok termelésének növelésére. A szarvasmarha-tenyésztésben az év végéig lehetőleg ki kell selejtezni a nem tejelő te­hénállományt. A szakosított telepeken 95— 98%-os kihasználtságot kell elérni a tehén­létszám növelésével. A többi férőhely kihasz­nálását is javítani kell. Szorgalmazzuk a ház­táji tehénállomány szintentartását. A sertéstenyésztést a szakosított telepek kocalétszámának gyarapításával, a hagyomá­nyos férőhelyek hasznosításával, kocakihe­lyezéssel és a háztáji gazdaságok sokirányú támogatásával kell növelni. A növénytermelésben a gabona termés- menyiségét kell növelni. Cukorrépából 4800— 5000 hektár, napraforgóból 3400 hektár le­gyen az állandó vetésterület. Tovább kell bővíteni a termelési rendsze­rek alkalmazását, a szántóföldi növényeknél, a zöldség- és gyümölcstermesztésben. Ez utóbbi fejlesztése, forgalmazásának javítása szükséges a lakosság áruellátásához. í A tanácsi fejlesztések V. ötéves tervét elő kell segíteni vállalati hozzájárulás­sal és lakossági saját erő bevonásával. A többszintes lakásépítésnél nagy gondot kell fordítani a tervciklus első évi feladataira, az építés folyamatosságának biztosítására. Az első két évben viszonylag nagyobb szám­ban épüljenek OTP- és szövetkezeti lakások. A kereskedelmi hálózat fejlesztésében az idén 20 ezer négyzetméter körüli alapterület-bőví- tést kell elkezdeni. A Továbbfejlesztendő a gazdaság területén ''' folytatott pártmunka. Ennek érdekében valamennyi pártszerv és pártszervezet elké­szíti a maga cselekvési programját; a párt- szervek továbbra is rendszeresen beszámoltat­ják a vállalatokat, gyáregységeket az MSZMP KB 1974. decemberi és 1975. júliusi határo­zatának végrehajtásáról. Javítani kell a gaz­dasági vezetők és vezetői utánpótlás beisko­lázását. Javítani kell a gazdaságpolitikai agi- tációt és propagandát is, valamennyi szin­ten rendszeresen foglalkozniuk kel] a párt- szerveknek a jó tapasztalatok terjesztésévei "a gazdasági életben. Gazdaságpolitikai cselekvési program í i ‘ Az MSZMP Pest megyei Bizottságának teg­napi ülésére (melyről lapunk 1. oldalán tudó­sítunk) beterjesztett jelentés részletesen érté­keli a IV. ötéves terv és az 1975. évi terv tapasztalatait, valamint meghatározza Pest megye gazdaságpolitikai feladatait az V. öt­éves terv és az 1976. évi terv végrehajtására. Megállapítja, hogy a IV. ötéves terv teljesí­tésével eredményekben gazdag, sikeres terv­ciklust zártunk, jobbat, mint eddig bármikor. — Amit öt évvel ezelőtt még csak igény­ként és tervként, fogalmaztunk meg, az ma már valóság, része az életünknek, hozzátar­tozik Pest megyéhez — hangoztatta előadói beszédében Balogh László, a Pest megyei Pártbizottság titkára. — A mai Pest megyé­hez már hozzátartozik a IV. ötéves tervben épült 40 ezer új lakás, az 1200 kilométer vízvezeték, a 10 ezer 600 óvodai hely, a ceg­lédi és váci középiskolai kollégium, a szent­endrei és a váci művelődési központ, a 15 szolgáltatóház és az új bevásárlóközpontok. Az előadói beszéd — az írásos jelentéssel összhangban — rámutatott arra, hogy a ta­nácsi fejlesztési te?v túlteljesítésében rend­kívüli szerepe volt a lakosság nagyfokú, meg­növekedett részvételének. Ez egyben csattanós válasz volt azoknak is, akik azt hangoztatták, hogy nálunk a megye jellegénél fogva nem lehet jelentős társadalmi erőket mozgósítani. Bebizonyosodott, hogy az emberek Pest me­gyében is szeretik lakóhelyüket, környezetü­ket és tesznek is érte, ahol a célokban saját szükségleteik kielégítését is látják. Jelentős fejlődés ment végbe — mutatott rá az előadó — a megye iparában és mező- gazdaságában is. A megyei pártbizottság által 1975. évre kitűzött feladatokat túlnyomórészt sikeresen hajtottuk végre, noha a beruházá­sok megvalósítása, a folyamatos munkafel­tételek biztosítása, a nyugati exportfeladatok teljesítése, általában a piaci problémák sok gondot okoztak a vállalatok vezetésének. To­vábbi nagy erőfeszítéseket igényel az MSZMP Központi Bizottságának tavaly novemberi ha­tározata, és az azóta elfogadott V. ötéves terv. Fel kell tárnunk a tartalékokat, programba foglalni az adott gazdsági egység, terület leg­fontosabb feladatait. Termékszerkezet, export, beruházások Néhány alapvető kérdés bővebben is helyt kapott az előterjesztésben. Így az iparon be­lül a termékszerkezet problémái, továbbá az export és a beruházási tevékenység helyzete. Az ipar termelési a IV. ötéves terv célkitű­zéseit meghaladva öt év alatt 42—43 száza­lékkal emelkedett. Ez annál inkább örvende­tes, mert a növekedés javuló termékszerkezet mellett következett be. Az ipari profilok ki­alakítása és korszerűsítése érdekében a me­gyében rendkívül sok történt a IV. ötéves terv során. A X. pártkongresszus óta a megyei párt-végrehajtóbizottság tíz alkalommal tár­gyalta önállóan ezt a témát és a pártvezetés minden jelentős üzem profilgondjaival fog­lalkozott. Példásan javította a termékszerke­zetet tavaly a DKV, amely visszafogta a nyu­gaton kedvezőtlenül értékesíthető paraffin gyártását és a kedvezőbb xilol-, ortoxilol- előállítást növelte. Rugalmasan igazodott a hazai üzemi és tüzelőanyag-igényekhez. A könnyűipari rekonstrukció hatására korsze­rűsödött a termékszerkezet is, igen kiemelke­dően a Lenfonó és Szövőipari Vállalatnál. Biztos profilt jelent a Csepel Autógyárnak a bekapcsolódása az autóbuszprogramba és a sebességváltók szovjet megrendelése, össz­egészében a vállalatok többsége termékeivel alkalmazkodni tudott a piac változó igényei­hez, a fokozódó követelményekhez. A termékszerkezet továbbfejlesztésénél óva­kodni kell attól, hogy a nagyvállalatok túl­zottan törekedjenek a teljes vertikum ki­építésére. Ez ugyanis a korszerű fejlesztés gátja lehet. Még nagyobb probléma, hogy a gépipar területén még mindig sok, úgyneve­zett gazdaságtalan terméket gyártunk. Ezek­nél nem feltétlenül a gyártás megszüntetése a megoldás, hanem a gazdaságos termelés lehetőségeit kell kutatni, az önköltséget csök­kenteni. Ez az egyik fő problémánk a nem­zetközi piacon is, és ennek megoldása alól nem. térhetünk ki, bármit is termeljünk. A belföldi ellátás javítása mellett igen nagy a szerepe az exporttevékenységnek. Ebben alapvető célkitűzés: a szocialista exportkötele- zettségek tervszerű teljesítése és a tőkés ex­port fokozása. Ennek szellemében és gyakorla­tában még továbbra is vannak nagy tenni­valóink. A IV. ötéves terv időszakában a politikai munka hatására javuló tendenciák alakultak ki a vállalatok beruházása területén. Ennek ellenére a beruházási tevékenység 1975-ben is nagy erőfeszítéseket igényelt. A párt- és állami szervek nagy gondot fordítottak az építőipari szervezetek fejlesztésére, a techno­lógia korszerűsítésére, s meg is mutatkozik ez az építőipari vállalatok javuló munkájá­ban. Még mindig nagyon sok azonban a gond az építőipari tevékenységgel. A IV. ötéves tpruhpn a hekerülési költségek 12 százalékkal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom