Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-11 / 9. szám

EGYMÁST SEG'lTŐ VEZETÉKEK Elkezdődik a vác—gödöllői regionális vízmű építése A PEST MEGYÉT HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA III. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 1976. JANUÁR 11., VASÁRNAP Kartalimozaikok Több lakos — Üzlet, hálózatépítés, járda Adósság: az ifjúsági park sonlónak ígérkezik 1976 is. mozgalmas esztendőtől búcsúztak december 31-én, ha- tek 1975-ben, a IV. ötéves terv utolsó évében. Kartalon tenesk ezekben a napokban: milyen eredmények szület- Minden vállalatnál, intézménynél számvetést készí­Az óvoda körül mindig történt valami A Dunamenti Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat főmérnökének irodá­jában azokról a tervekről be­szélgettünk Bulkai Pállal, amelyeket 1976-ban szeretné­nek megvalósítani Vác—Szent­endre— Gödöllő térségében a vállalat szakemberei. A vállalat fejlődését alap­vetően az határozza meg, hogy a Dunakanyar gyengén köz­művesített. Ezért annak ide­jén a területen folyó munkák összehangolására hozták létre a Dunakanyar Közműfejlesz­tési és Gyorsfejlesztési Koor­dinációs Bizottságot, amelyben minden olyan szerv képvisel­teti magát, amelynek köze van a terület fejlesztéséhez, pél­dául az Országos Vízügyi Hi­vatal, a Fővárosi és a Pest megyei Tanács, a Csatornázási Művek, a DIB, a VlZITERV és a VlZÉP, s nem utolsósor­ban a Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat, melynek e társadal­mi bizottságban elfoglalt he­lyét az is jelzi, hogy annak tit­kársága Vácott, a vállalat köz­pontjában működik. Voltakép­pen — nagy vonalakban — e Azt mondják, a nem is oly távoli jövőben az emberiség túlnyomórészt városokban fog élni. így lesz-e, vagy sem, arra a demográfusok is más-más fe­leletet adnak. Annyi máris tény, hogy amíg a világ lakos­sága évi két százalékkal nő, addig a városi lakosság szá­mának növekedési üteme meg­haladja a 4 százalékot. Ma már tucatnyi (tízmillión felüli) óriásmetropolis létezik, s a je­lenlegi négymilliárd ember kö­zül kétmilliárd városokban él. Az ezredforduló utáni időkről alkotott becslések igen tág ha­tárok között mozognak, és el­borzasztóan hangzó 13—18 mil­liárdos számokat is emleget­nek. Nemcsak a mai 83 De teljesen felesleges ilyen messze előrenézni, a városiaso­dás napjainkban mindenki ál­tal érzékelhető folyamat, ame­lyet a közlekedés, az ipartele­pítés, a mezőgazdaság iparsze­rűvé válása, s a mindezekkel együttjáró lakosságtömörülés ösztönöz. A mai 83 magyar vá­ros és tucatnyi városjelölt eh­hez képest nem magas szám, de ismert dolog, hogy a városiaso­dás nem korlátozódik ezekre a helységekre, hanem úgyszólván valamennyi jelentősebb telepü­lést érint. A főként településszerkezeti és műszaki-technikai jellegű urbanizációnak azonban, szo­cialista körülmények között, céltudatos és tervszerű szelle­mi urbanizációval kell párosul­nia. Vagyis a lakosság városi bizottság határozza meg e te­rület fejlesztésének feladatait. — Mit terveznek 1976-ra? — A Szentendre—Leányfa­lu—Tahi vízbázis fejlesztése 1978-ig fejeződik be. A vác— gödöllői regionális vízmű építése is elkezdődik. Ugyan­csak felépül a váci déli víz­mű, amely elkészülte után eh­hez a regionális vízműhöz kapcsolódik. Az első öt kút bekapcsolását az idén nyárra tervezzük. Ezek nemcsak Vác, hanem Göd vízellátását is ja­vítják. Gödöllőn pillanatnyilag jó az ivóvízhelyzet. Amíg a Vác—Gödöllő Regionális Víz­mű nem lép üzembe, a helyi vízbázist fejlesztjük, mégpedig Máriabesnyő, Isaszeg és Szada felé. — Milyen fejlesztésre szá­míthatnak a dunakanyari strandok vendégei? — A következő három esz­tendőben szeretnék megvaló­sítani a leányfalui strand bő­vítését. Ennek során egy uszo­da jellegű 33 méteres meden­ce épül. A szentendreit és a vácit pedig korszerűsítjük. és falusi rétegei között iskolá­zottságban, szakképzettségben és műveltségben meglevő kü­lönbségeknek a kiegyenlítődés irányában kell haladniuk. Értelmiség mindenütt A szellemi urbanizáció azon­ban szélesebb értelmű, nem csupán demográfiai-közigazga­tási jelentőségű. Például elkép­zelhető, hogy egy település ke­reskedelmi ellátottság, közmű­vesítés, beépítés, egészségügyi intézmények dolgában megfe­lel a város fogalmának. Lakói­nak képzettségi összetétele, művelődési és kulturálódási lehetőségei viszont alatta ma­radnak ennek a szintnek. És megfordítva is előfordul: urba­nizáltság tekintetében alatta marad a város fogalmának, vi­szont a helység kulturális színvonala, lakóinak szakmai és iskolai képzettsége fölötte áll nála lényegesen nagyobb városokénak. A szellemi urbanizáció tehát előtte járhat a demográfiai­műszaki városiasodásnak, sőt, figyelembe véve a városfejlő­dés anyagi korlátáit, ez a fo­lyamat gyorsabbá is válik. Az egyetemes és általános ki-, egyenlítődés úgyszólván min­den téren kedvez az ilyen fo­lyamatnak. Például az új öt­éves tervben általánosan ráté­rünk a negyvennégy órás mun­kahétre. Az ipari és mezőgaz­dasági munkaformák a gépe­sítés következtében tovább kö­zelednek egymáshoz, a mező- gazdasági munkák egyre na­gyobb része követel az ipari­Sokoldalú intézmény A veresegyházi Váci Mihály Művelődési Központ tizenkét filmből álló klubszerű soroza­tának következő előadására január 13-án, kedden este hét órakor kerül sor. Ez alkalom­mal az ifjúsági ház társalgó­jában levetítik a Hitchcock által 1938-ban rendezett Lon­doni randevú című filmet. ★ A művelődrési központ he­lyiségeiben nem csupán szak­köri foglalkozásokat, klubösz- szejöveteleket tartanak; gyak­ran adnak helyet különböző szervezetek, intézmények gyű­léseinek is. Legközelebb ja­nuár 12-én, hétfőn délután öttől este nyolcig lát külső szervet vendégül a művelődé­si központ: ekkor kerül sor a helyi KIOSZ gyűlésére. ★ A leghűségesebb látogatók közé tartoznak a nagyközség nyúltenyésztői. Január 12-én este hét órakor kezdődik a nyulászklub soron következő foglalkozása. A tenyésztők hétfőn előadást hallgathatnak meg a házinyulak takarmá­nyozásáról. — Húszezerről harminc­háromezerre. Az elmúlt 15 évben több mint másfél- szeresére nőtt a takarmány­termő terület Pest megyé­ben. Míg 1960-ban 20 ezer hektár volt, ez 1975-re 33 ezer hektárra emelkedett. val egyenlő szintű szakképesí­tést. A televízió, a rádió, a saj­tó a világban, s országban tör­tént eseményeket ugyanabban az időpontban sugározza vi­dékre, mint városba. A város közellátási, művelődési és kul­turális intézményei, a jobb közlekedéssel, csaknem olyan mértékben szolgálják ki a fal­vak lakosait, mint a városokat. Az értelmiség, amely régen kifejezetten városi réteg volt és falun csak szórványokban élt, a falusi és kisvárosi társa­dalom jelentős rétegévé vált. A művelődési házak, könyvtá­rak, klubok, hozzátartoznak a kisebb helységek életéhez is. Mindez ösztönzi és gyorsítja a kiegyenlítődést, amely így nem túl hosszú történelmi időszak alatt végbemehet. Versenyre kelhet a naggyal A szellemi erőforrások ugyanis emberi minőségűek és kiaknázásuk nagymértékben függ egy-egy helység lakóközös­ségének törekvésétől, irányítá­sától, szervezettségétől. E tekin­tetben tehát nem a nagyság a döntő. Kis helység is bátran versenyre kelhet a városokkal, a fővárossal. A jelenlegi tervidőszakban gazdaságunk településfejleszté­sében is szigorúan csak olyan célokat tűzhet maga elé, ame­lyek arányban állnak az ország teherbíró képességével. A ter­vek, elgondolások elé tehát anyagi szempontból ésszerű korlátokat kell állítani. Lehet tehát, hogy közigazgatási státus szempontjából egyelőre nem lesz annyi új város,' mint amennyi a pályázó és jelölt. A szellemi urbanizáció előtt azon ban nyitva a pálya. Rangja és értéke csak emelkedni fog. Rövidesen a nyomdába ke­rül az aszódi Múzeumi füze­tek 8. száma. Asztalos István, a tanulmány szerzője, szer­kesztője, új, tudományos ér­tékű első közlésre vállalko­zik. Pesthy Frigyes 1864-ben helynévtárat készített, rhely- nek összeállításában segítsé­gére voltak az ország falusi jegyzői. Idős embereket kérdeztek ki a jegyzők arról, hogy mit tudr nak községük, illetve a tele­pülések egyes részeinek ne­véről, a nevek alakulásáról, a régi névhasználatról. A múlt századi gyűjtés teljes anyaga ma kéziratos formában található meg az Országos Széchényi Könyv­Még 1974-ben kezdődött meg az óvoda korszerűsítése és a posta építése. A használatba vételre viszont csali tavaly ke­rülhetett sor. Jelentős társa­dalmi munkával bővítették, újították fél. az óvodát. A köz­ségben 350 a 3f-6 éves gyer­mekek száma. Tavaly 227 gyermeket tudtak elhelyezni, ötvennek nem jutott hely. A község építkezéseit figyelem­mel kísérve kissé hihetetlen­nek tűnik, hogy még mindig nem tudják kielégíteni az igé­nyeket; ugyanis Kartalon az utóbbi években szinte mindig történt valami az óvoda körül. Építkezés, bővítés, felújítás. Az óvodáskorú gyermekek lét­számához képes megfelelő ará­nyú a befogadóképesség, de Kartaion igen sok asszony dol­gozik, ezért a szokásosnál töb­ben szeretnék gyermeküket el­helyezni. Ugyanígy igényelnék a böl­csődei elhelyezést is, ha lenne ilyen intézmény a községben. Söregi János tanácselnök el­mondta, hogy bár nincsen bölcsőde, s egyelőre kilátásuk sincs az építésre, mégis ebben a pillanatban ötven gyerek je­lentkezne egy ilyen intéz­ménybe. Kartal 5 ezer 200 lakosából ezer gyermek. Számon tartják ezt a magas arányt a község vezetői, a végrehajtó bizottság tagjai is. — Nagy szüksége lenne a községnek gyermekorvosra. Ez­zel a járás, a . megye is egyet­ért, de sajnos, egyelőre erre a célra nincsen pénzünk. Már orvosunk is jelentkezett. Évek­kel ezelőtt Budapestről járt ki egy fiatal lány, képesítés nél­kül tanított az iskolában, je­lentkezett, és felvették az Or­vostudományi Egyetemre. A diploma megszerzése után meglátogatott bennünket, s fel­ajánlotta munkáját, mondván: A Szilasmenti Mezőgazdasá­gi Termelőszövetkezetben ja­nuár elején Téli esték cím­mel előadássorozat indul. A foglalkozások meghívott élő­tárban. Az aszódi múzeum igazgatója hosszú hónapokon keresztül tanulmányozta az összeállítást, s kigyűjtötte a vidékünkre vonatkozó helyne­veket, illetve az ahhoz kap­csolódó történeti dokumentu­mokat. Az aszódi múzeumigazgató a nyolcadik füzetben a Gal- ga menti községek helynév­történetét adja közre: olyan adatokat és dokumentumokat, amelyek még soha nem kerül­tek kinyomtatásra. A kézira­tos anyag nyomtatott megje­lenése igen nagy segítséget nyújthat majd vidékünk helytörténeti kutatóinak, hon­ismereti, helytörténeti szak­köreinek, a pedagógusoknak. szívesen jönne ide gyermekor­vosnak. — Fontos eredménye volt az elmúlt évnek, — folytatta —, hogy immár zavartalan a be­tegellátás. Községünknek két körzeti orvosa és egy fogorvo­sa van. A jó képességű fiatal körzeti orvos, aki most került a faluba, csak úgy vállalta el az állást, ha rövid időn belül új rendelőt és lakást építünk. Ez szerepel is idei ter­veink között. A régi rendelő­ből és lakásból öregek napkö­zi otthonát szeretnénk kialakí­tani. ABC-áruház, üzletek — Mi volt a falu életének legfontosabb eseménye tavaly? — Az, hogy ötszáz lakásba bevezettük a vizet. Közsé­günkben ezerkétszázhatvanöt lakást tartunk számon. Pilla­natnyilag még hétszázhatvan- ötven nincs víz. Ügy ter­vezzük, hogy 1976-ban még ötszáz lakás kaphat vi­zet. Természetesen nem min­denki kapcsolódik be, mert ez komoly költséggel is jár. Je­lenleg úgy látom, hogy a prog­ram bef ejezésekor a kartali la­kások több mint 90 százaléká­ban lesz vezetékes víz. Egv kivételével valamennyi kartali intézménynek van egészséges vize. A kivétel a községi tanács. Ugyanis az el­nök úgy döntött, hogy fonto­sabb a lakossági igény kielégí­tése, egy darabig megteszi még a lavór is. Tavaly elkezdték a tanácsház vizesblokkjának épí­tését. Már kishíja volt a befe­jezésnek amikor abba kellett hagyni. Ugyanis sürgősebb volt az orvosi lakás átalakítása. Beköszöntött a hűvös, ködös idő, megszaporodott a betegek száma, s a nagy forgalmat egy körzeti orvos nem tudta ellát­ni. Így tehát átcsoportosítot­adói felkészült szakemberek, a járási pártbizottság mun­katársai, főorvosok, valamint a termelőszövetkezet vezetői. Az előadásokat elsősorban a szocialista brigádvezetők és brigádtagok látogatják, de a sorozat szervezői természete­sen minden érdeklődőt szí­vesen látnak. A kerepesi irodaház ebédlő­jében januártól márciusig tíz előadásra kerül sor. A fog­lalkozásokat szerdai napokon hetenként délután 3 órai kez­dettel tartják. A részvevők legkülönbözőbb témákról tá­jékozódhatnak majd. A sorozaton belül szó esik művelődéspolitikai, külpoliti­kai kérdésekről. Útibeszámoló hangzik el Egyiptomról, Isz­tambulról és természetesen hazánk tájairól is. Egészségügyi témák is na­pirendre kerülnek: többek kö­zött nőgyógyászati problémák­ról és munkahelyi bőrártal­makról lesz szó. Politikai, gazdaságpolitikai tájékoztatót is tartanak: időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről, vala­mint az V. ötéves terv felada­tairól. ták a munkásokat, felújították az orvoslakást, a napokban folytatódhat majd a tanácsilá­zi szerelés. Három intézményt terveztek még tavaly Kartalon; szeret­ték volna valamennyi építését elkezdeni 1976-ban. A község­nek művelődési házra, ABC- áruházra és tanácsházára van szüksége. Sajnos, mindhárom­ra nincsen fedezet. Egy biztos csak, az, hogy idén elkezdik az ABC-áruház építését. A ta­nács eredetileg egy 800 négy­zetméter alapterületű egységet szeretett volna, de valószínű, hogy az áruház 400—600 négy­zetméter körüli nagyságú lesz. A községi tanács telket jelölt ki erre a célra, az építtető pe­dig a Gaigavidéke ÁFÉSZ lesz. Az áruház felépítést követő­en sor kerülhet a község többi üzleteinek szakosítására. Sőre- gi János a falu helyrajzi tér­képén mutatta meg, hogy mely részeken terveznek parcellá­zást, hova képzelik el új csa­ládi házak építését. A távlati tervek szerint Kartalon 4—500 otthon fog felépülni, a foghí­jas telkeken, s nagy méretű 750 négyszögöles telkek meg­osztásával. A szám igen nagy­nak tűnik, de ha az elmúlt időszak építkezési időszak üte­mét tekintjük, nem megvaló­síthatatlan. Csak az elmúlt év­ben ötven családi ház épült a faluban. Oj részek kialakulása ter­mészetesen kötelezettségeket is ró a tanácsra. Fejleszteni kell az ellátási, szolgáltatási hálózatot. Aszódi Újtelepnek hívják a falu egyik negye­dét, ahol jelenleg akadozik az ellátás. A tanácselnök elmond­ta, hogy 1976-ban az Újtelepen boltot kíván nyitni a lakosság­nak. Társadalmi munka szerint A régi és az új utcákba egy­aránt járda és út kell. Erre igen keveset tud a tanács ál­dozni. nagyobb részt a lako­sok társadalmi munkájára tá­maszkodik. A legközelebbi ta­nácsülésen döntenek majd ar­ról. hogy hol készül legelőbb járda. — A tanácsnak 1976-ban 300 ezer forintja van erre a célra. Ebből járdalaookat fogunk vá­sárolni. Azt nem tudjuk vál­lalni, hogy el is végezzük a munkát. A tanácsülésen mond­hatják majd el a tanácstagok, hogy melyik körzetben, utcá­ban milyen mértékű társadal­mi munkát vállalnak. Azok kapják majd meg a járdalapo­kat, ahonnan a legnagyobb ér­tékű társadalmimunka-javaslat érkezik. Sok minden történt 1975-ben Kartalon, de olyan is akadt, amit nem tudtak véghezvinni. Nem készült el például a köz­ség ifjúsági parkja. De ennek építése nem maradt el, csak elhalasztódott. Ebben az év­ben mindenképpen szeretnénk megnyitni. ★ Egv újságcikkben csak mo­zaikokat lehet elmondani egy község életéről. Ez idáig szó esett megvalósult és megvaló­sulandó tervekről. De nem va­lamennyiről. Kartal dinamiku­san fejlődő település, amit az is mutat, hogy a két legutóbbi népszámlálás között három­százzal nőtt a lakosok száma. Örszigethy Erzsébet 9 FEMia 2 A PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT BOLTJAIBAN. Bányász Hédi Szellemi urbanizáció Nyitott a pálya a kis települések előtt is R. L. Tudományos szenzáció less A Galga menli falvak helyneveiről Tíz előadás a Szilasmentiben k gazdaságpolitikától az útibeszámolóig

Next

/
Oldalképek
Tartalom