Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-11 / 9. szám

1976. JANUAR 11.. VASÄRNAP Akik a hidegre vigyáznak A budaörsi hűtőhöz Imk-brigád járói A ládákból a mosó és védő­folyadékos géprendszer fene­ketlen gyomrába hullanak az almák. Ezután a szárítón és a minőségvizsgáló szalagján, majd az automatikus súlyosz- tályozón át már nagyság sze­rint kerülnek a körbe forgó csomagolótálcákhoz. Itt szor­gos kezek egyenként csomagol­va, a konvejorsoron érkező kartondobozokba rakják a gyümölcsöt. Az alma egy ré­sze hosszabb-rövidebb időre átmenetileg a hűtőkamrákban pihen. meg. E termek állandó hőmérsékletét, levegőösszeté­telét bonyolult automatikák ellenőrzik és szabályozzák. Ne legyenek váratlan hibák! A HUNGAROFRUCT buda­örsi hűtőházábam korszerű kö­rülmények között dolgozzák fel és raktározzák a starking almákat. A korszerűség alapját a bonyolult, önműködő rend­szerek adják. Ám elég a legki­sebb hiba és megakad a sza­lag, leáll a termelés, s ha a hűtőkamrákban mondanák fel a szolgálatot a berendezések, az jelentős devizaveszteséget okozna. Nagy felelősség hárul tehát a tmk Delta szocialista bri­gádjára, melynek tagjai gon­doskodnak arról, hogy a várat­lan hibák ne okozhassanak nagy kárt, nagyobb termelés- kiesést. — Célunk, hogy lehetőleg ne legyen baj — mondja Kis- györgy Béla villanyszerelő, a brigád egyik alapítótagja. — Ezért nagyon fontos a megelő­ző karbantartás. Ha ezt lelki- ismeretesen végezzük, mini­málisra csökken az üzemzavar valószínűsége. — A lelkiismeretesség jel­brigád tagjainak — mondja a közösségről Győrfi Béláné szb- titkár. — A kezdeti időszak­ban géphiba miatt még 1 hó­napos állásidőre is volt példa. A brigád azonban jobb mun­kaszervezéssel elérte, hogy ma már szinte megszűnt a napkö­zi üzemzavar. Természetesen ebben nagy szerepe .van az ál­landó önképzésnek, a megala­pozott szakmai fölkészültség­nek. Kisgyörgy Béla — például — rádió és televíziószerelői szakiskolát végzett. Látszólag nem ide tartozó ismeretek ezek, pedig a különböző auto­matikus berendezésekben, kü­lönösen a hűtőház vezérlésé­ben igen sok a gyengeáramú készülék. Nem véletlen, hogy a 12 brigádtag között mindösz- sze egyetlen szakképzetlen munkás van. — Én sem leszek már so­káig az — mondja Borsos András —, mert a mi mun­kánk megköveteli a tanulást. Mivel hegesztőnk úgysincs, Iemző tulajdonsága a Delta I ilyen szakmásított tanfolyamra Felvételre jelentkezem 472—365, tárcsázom az újsághirdetésből kimásolt telefonszámot: — Kőbányai Könnyű­fémmű. — A Magyar Nemzetben, megjelent álláshirdetésre jelentkezem, gyors-gépíró vagyok. Magamról any- nyit... — Sajnos, nem aktuális, létszámzárlat van. — De kérem, most jelent meg, január 10-én, hogy... — Sajnáljuk. 278—800. Egy óra hosz- száig próbálkozom, állan­dóan foglalt. Sok lehet az ajánlkozó. Végül: — Ál'latforgalmi és Hús­ipari Szolgáltató Vállalat. — A január 10-1 apró- hirdetésre ... — Sajnos, létszámzárlat miatt nem aktuális. 882—171. — Textilipari Nagyválla­lat PNYV anyaggazdálko­dási főosztály. Főosztály- vezetői értekezlet van, szíveskedjen kicsit később. Később: — Legyen ked­ves befáradni, igen, van felvétel. — Önökre nem vonatko­zik a létszámzárlat? — Nem kérem, még a múlt évről üresen áll egy státus. Leteszem a telefonkagy­lót, s közben sajnálom a vállalatot, nem értik a ren­déletet: bizony, nem tölt­hetik be a státusukat. Ha­csak nem válászolják azt, amit a következő vállalat­nál: 310—508. — Magyar Gördülő­csapágy Műveli. Melyik ál­lásra jelentkezik? — Gép.-gyorsírásra vagy adminisztártomak, kvalifi­kált munkaerő vagyok. — Hétfőn szíveskedjék. Persze, létszámzárlat van, de azért... tessék csak személyesen... 853—133/249-es mellék. — Híradástechnikai Vál­lalat. Hétfőn 11-ig szíves­kedjék személyesen... nem, nyugodtan, van lehe­tőség — A létszámzárlat? — Személyesen többet mondhatunk, várjuk. Előveszem a munkaügyi és a pénzügyminiszter 19/1975. december 28. MüM—PM számú együttes rendeletét az igazgatási és adminisztratív ügyviteli létszámfelvételi zárlatról —, figyelmesen újra olva­som. Hátha találok egy kiskaput, de a rendelet vi­lágosan kimondja, 1976. január 1-től néhány kivé­teltől eltekintve létszám­zárlatot rendeltek el. Január 1-től. De hát ak­kor mit jelentenek a ja­nuár 1-e óta megjelent ál­láshirdetések? Naponta valamennyi újság több tu­catszám teszi közzé a lehe­tőségeket. Január 9-én majdnem száz címet írtam ki a hírlapokból, óriási választék kínálkozott. Ja­nuár 10-én gyanút fogtam. Ismét tárcsázom a 472— 365-ös telefonszámot: — Miért hirdetnek, ha... — Elnézést kérünk, de régen kifizettük az apró- hirdetést és most került sor a közlésére. Egy telefon a hirdetési osztályra: nyert az előbbi felvilágosítóm. Függetlenül a rendelettől, felső utasítás nélkül nem lehetett ki­hagyni a kifizetett hirde­tést ... A felső utasítás ja­nuár 9-én megérkezett. Ismét sántít valami: a január 10-én megjelent hirdetések alapján rendel­tek be engem hétfőre né­hány helyen is. mert majd személyesen többet mond­hatnak. És 10-én jelentek meg azok a hirdetések is, amelyek azonnal a szemé­lyes megjelenésemet vár­ják, telefonhívás nélkül. 1976. január 11-ét írunk. A rendelet 1975. december 28-án kelt. Tizenöt napja. Vajon hány hétnek kell el­telnie még, hogy egy ren­delet ne csak paragrafu- son-pápíron, hanem az életben is hatályba lépjen? S. A. jelentkeztem. Én is jól járok, meg a brigád és a vállalat szá­mára is hasznos lesz, ha el­végzem. Ellesték már fortélyainkat A brigádból mindenki tagja a szakszervezetnek, öten a párt­nak is. A brigádvezető-helyet- tes, Lemák Norbert, a KISZ- titkár. A naplót nagy gonddal, a brigád tagjaként a főenerge­tikus vezeti. Jó néhány felelős társadalmi poszton megtalál­hatók a Delta brigád tagjai. Vajon ezért sikerült elérniük immár a negyedik fokozatot, s a legutóbbi értékeléskor az arany koszorús címet? — Ha erről az oldalról néz­zük, kétségtelen, hogy a társa­dalmi vagy gazdasági vezetés­ben kapott megbízatás példa- mutatásra is ösztönöz — mondja Győrfiné. — De ennél a brigádnál fordított a helyzet: a legtöbb tisztséget jó ered­ményeikkel érdemelték ki. Ez a közösség nálunk a munka- verseny-mozgalom úttörője volt. 1970. december 1-én első­ként alakítottak brigádot az 1968-ban átadott új hűtőház­ban. Példájuk követésre .ta­lált. A tm-k másik közösségé­vel, a Komplex brigáddal ösz- szefogva a kongresszusi mun­kaversenyben ez az üzem, hű­tőházunk történetében ugyan­csak elsőként, elnyerte a szo­cialista címet. — Örülünk a sikereknek — mondja Bánkúti László me­chanikai műszerész —, de azt is látjuk, hogy most már a többi brigád hamarosan a nyo­munkba érhet. Eddig előnyt jelentett számunkra, hogy nekünk volt a legtöbb tapasz­talatunk. Meg az is, hogy a termelésben dolgozó brigádok tagjainak többsége nő, tsz-ből háztartásból jöttek ide. Nekik először a szervezettséget is meg kellett szokniuk. Mi az­előtt is üzemben dolgoztunk. De ellesték már a fortélyain­kat, s ha gondban vannak, nem szégyellnek hozzánk for- dj}lüiií "'ff 'Hogy Csináljátok? Természetesen szívesen segí­tünk, mert így lesz igazán iz­galmas a verseny. Hasznos mozgalom Hogy előnyét megőrizze a brigád, tagjai azon gondolkod­nak, mi többel-jobbal javíthat­nák munkájukat, közösségi kapcsolataikat. Ennek érdeké­ben jelentős társadalmi mun­kát végeztek a hűtőház sport­pályájának kialakításában, az épületek közötti utakra burko­lati jeleket festettek a közle­kedés biztonságának javítá­sáért. S szinte minden gyerek személyes ismerősük a buda­örsi 3. sz. óvodában, sok játé­kot készített már számukra a brigád, s a rendszeres kapcso­lat során szinte mindent meg­javítanak itt. Legutóbb a ke­rítést festették be. A brigád egyik kezdeménye­zése a Vedd észre és tedd szóvá mozgalom, melynek a munkahelyi rend és a jó kö­zösségi szellem megerősítése mellett célja a szervezettebb, megfontoltabb takarékosság. Mint a mozgalom elindítói, már eddig is számos jó ötlet­tel álltak elő. A brigádban született újítások többsége je­lentős megtakarítást eredmé- n3rezett. Csak egy példa: ki­mustrált gépekből olyan köz­világítás-időkapcsolót szer­kesztettek. amelyek az évsza­kok szerinti beállítással ön­működően ki-be kapcsolja a villanylámpákat. Előzetes szá­mítások szerint ilyen módon évente csaknem 20 ezer forint értékű elektromos áramot ta- Icáríthatnak meg. Őrizni ez előnyt A budaörsi hűtőház a nép- gazdaságilag igen fontos, tőkés exportra készítik elő az itt feldolgozott gyümölcsöt Az üzem biztonságos vérkeringé­sére összeszokott lelkiismere­tes közösség, a Delta arany­koszorús, négyszeres szocialis­ta brigád ügyel. Eredményeik arra engednek következtetni, hogy a hűlőház erősödő mun- kaverseny-mozgalmában is meg tudják őrizni előnyüket. Lakatos Tamás A társadalom politikai vezetőjeként „A szocialista építés soron levő felada­tainak teljesítése, a társadalmi viszo­nyok és folyamatok tudatos alakítása ér­dekében még hatékonyabban kell érvé­nyesíteni a párt vezető szerepét." (Az MSZMP XI. kongresszusának ha­tározatából.) V issza térő kérdés számos pártalapszervezet- ben — a párttagok körében, hogy miként ér­vényesül napjainkban a leghatékonyabban a párt vezető szerepe. A kommunisták egy ré­sze csupán a központi és megyei pártszer­vek szintjén értelmezi e vezető szerep erő­sítésének szükségességét és lehetőségét. Igaz, napjainkban állandóan — szinte társadalmi folyamatként — erősödik a párt vezető eze­repe. Nőnek a szocialista építés feladatai, ezzel egy időben nő a párt szerepe a társa­dalom politikai vezetőjeként, s egyrészt mint az ideológiai, az elméleti feladatok kidol­gozója, másrészt mint a tömeg politikai ne­velője, vezetője, teljesíti hivatását a lenini elveknek megfelelően. Az objektív élet diktálta követelmények alapján erősödik á párt vezető szerepe, s nö­vekedése összefügg a párt önfejlődésével is. A párt erejét sorainak összessége, összeté­tele is meghatározza. A fejlődés kívánja, hogy új erőkkel töltődjön fel. Ennek a mi pártunknál a jelenlegi szakaszban elsősor­ban minőségi változásokat kell eredmé­nyeznie és kevésbé mennyiségit. Az MSZMP Központi Bizottsága 1972. novemberi hatá­rozata óta Pest megyében is ilyen egészsé­ges folyamat zajlik a pártépítő munkában. Az évente felvett párttagok száma 1972-től nem haladja meg az 1500 főt, a párttagság tényleges évi növekedése 1972—1975 között 4 év alatt 7,5 százalék. Ez egészséges és jó. Figyelembe veendő ehhez, hogy közel 1500 fővel azért is nőtt a megye párttaglétszáma, mert hatáskörileg ide kerültek a budapesti tsz-ek pártszervezetei. apiainkban mind lobban előtérbe kerül — sőt legtöbbször — a kormányintézkedé­seken túl, a pártalapszervezet, vagy a párt­tag személyes munkáján, magatartásán méri le, értékeli, érzékeli a párt vezető szerepét. Következésképpen a helyi pártszervek mi­nél eredményesebben képesek megoldani a gazdasági, szellemi élet napi feladatait, an­nál erősebben érvényesül a párt vezető sze­repe. Fontos követelmény, hogy a pártszervek elsősorban politikai, szervezeti vezetőként és ne adminisztratív úton közelítsék a gaz­dasági, társadalmi feladatokat. Fő támaszai a politikai vezető szerep ér­vényesítésének a pár talapszervezetek. Ezek­ben tükröződik a pártnak a tömegek kö­zötti munkája. Azt a fundamentumot jelen­tik, ahol a párt politikája a gyakorlatban nyer megvalósulást. Ott folyik a párttagfelvé­tel, a párttagok nevelése, aktív tevékenysége. Onnan választják a felsőbb pártszervek ta­nácskozásainak küldötteit. Az alapszervezet­ből formálódik a közvélemény, mely eljut az irányító pártszervekig. Az alapszervezet a munkás- és értelmiségi kollektívák politikai magja, s e kollektívák a társadalom szociá­lis struktúrájának fő részesei, formálják a személyiségjegyeket. Az alapszervezetek út­ján hatja át a párt, a társadalom minden pórusát, a pártcsoportok révén az egyes kommunistákig, a párton kívüli tömegig. Ez a párt vezető szerepe érvényesítésének egyik fontos útja. Ezért is helyes, ha a járási, vá­rosi pártbizottságok rendszeresen beszá­moltatják a községi pártszerveket az alap­szervezetek irányító munkájáról, a jó tapasz­talatokat általánosítják, s fokozzák az alap­szervezetek harckészségét. A pártmunka tudományos megalapozásá­ban is fokozódik a párt vezető szerepe a Központi Bizottság 1974. decemberi határo­zatának megfelelően. Elsősorban kifejezésre jut a gazdasági élet pártirányításában, a gaz­daságpolitika gyakorlati érvényesítésében. Ennek feltétele, hogy a gazdasági elemzés módszerével a gazdaság fejlesztésében job­ban felruházzák a kádereket gazdasági és politikai ismeretekkel. így jobban feltárhat­ják a termelés tartalékait. A politikai munka eszközeivel az eddiginél bátrabb kezdemé­nyezést igényel az, hogy a felszínre került új módszereket bátran elterjesszék, a szo­ciális és termelési feladatok összhangját meg­teremtsék, az össztársadalmi és népgazda­sági érdekek és helyi érdekeltség összhang­jával együtt. Mindehhez az eddiginél is na­gyobb figyelem szükséges a helyileg jelent­kező feszültségek feltárására, megoldására, javaslatokra. A párt propagandamunkája nagy. segítsé­get nyújthat e teendőkhöz, ha megfelelő he­lyet biztosít — helyileg is — a nehézségek megismertetésére és alkalmas gyakorlati tanácsokat nyújt a megoldáshoz a pártszer­vezeteknek és az egyes párttagoknak egy­aránt. Társadalmi életünkben nem választható el a párt vezető szerepének növelése a tömegek aktivitása iránti igénytől és a tömeg­szervezetek mind nagyobb jelentőségétől. A kommunista párt hatást gyakorol a tö­megszervezetek révén a tömegekre, politikai vezetője e szerveknek és gondoskodik sze­repük fokozásáról. EZ, realizálódott az el­múlt években például az ifjúsági törvény el­fogadásában, a közművelődés kiterjesztésé­ben. Ez a vezető szerep testesül meg szo­cialista államunk szerepének erősödésében, továbbfejlődésében. Vezető szerepét a párt mindenkor úgy érvényesíti, hogy ezzel biz­tosítani, előrelendíteni kívánja a dolgozó nép felemelkedését, s a munkások, a dolgozó pa­rasztok, az értelmiség alkotó tevékenysé­gére támaszkodva törekszik célkitűzései el­érésére. A párt vezető szerepét tehát az alap- szervezet vezetőségének, az egyes párttag­nak, valamennyi választott párttestületnek d munkája révén kell megvalósítania, érvé­nyesítenie. Ennek eszköze a járási, a vá- ' rosi, a községi, üzemi párt választott tes­tületek vitakészségének, határozatai meg­alapozottságának és ellenőrző munkájuknak további erősítése. Új ötéves tervünk kezdetén vagyunk, s ez a tény külön is jelentékeny feladatokat ál­lít az ország dolgozói elé. A gazdaság párt­irányításának helyi érvényesítői az üzemi, a termelőszövetkezeti pártszervezetek. Fel­adatuk, hogy a pártmunka eszközeivel — főleg a pártvezetőségek és taggyűlések sze­repének növelésével — biztosítsák az üzem, a gazdaság elé állított feladatok maradékta­lan teljesítését. Az 1975. decemberi ország- gyűlésen elfogadott népgazdasági terv si­kere nagyrészt az ő mnkájuktól is függ. A feladatok sikeres végrehajtásának meg­alapozói lehetnek a most kezdődött beszá­moló taggyűlések, ha jól meghatározzák eze­ken a gazdasági tennivalók eredményes meg­valósításának feltételeit, a párt- és tö­megszervezetek politikai és szervező mun­káját. Ezért célszerű, ha mindenütt a be­számoló és főleg a vita — az elvégzett munka értékelése mellett — az 1976-os év helyi feladataira koncentrál. A pártszervezetek következetes követel­ményt állító, igényes munkája, a kommunis­ták személyes példamutatása záloga az 1976-os politikai, gazdasági feladatok eredményes megvalósításának. E következetes munka to­vább erősíti a párt vezető szerepét is helyi­leg és az egész országban. ARATÓ ANDRÁS í f az újonnan felvételüket kérőkkel szemben a minőségi követelmény. A megyében a párt­tagság létszámához viszonyítva 3 százalékos a fejlődési ütem az újonnan felvettek szá­ma szerint. A felvettek 75 százaléka fizikai dolgozó és a megyében jelenlegi foglalko­zás szerint a párttagság 54 százaléka ipar­ban és mezőgazdaságban dolgozó fizikai munkás, illetve nyugdíjas fizikai. A, mun­kások létszámnövekedésével a párt képes megőrizni — a munkásosztály érdekében folytatott aktív politikája mellett — osztály­lényegét, a munkásosztály érdekeinek ma­radéktalan képviseletét. Ennek érdekében továbbra is megkülönböztetett feladat há­rul az irányító pártbizottságokra, hogy fo­kozzák a párttagok nevelő tevékenységét, különösen a megye nagyüzemi munkásai kö­rében. Azt kell elérniök, hogy az üzem dol­gozói előtt is közmegbecsülést élvező mun­kások életútjuk, munkájuk, társadalmi hi­vatásuk, elkötelezettségük alapján kérjék fel­vételüket a pártba. Nem tévesztendő szem elől az sem, hogy a tudományos technikai forradalom korszaká­ban — napjainkban — és a társadalom kul­turális felemelkedésében, milyen jelentős szerep jut az értelmiségnek, amelynek zö­me napjainkban már munkás- és paraszt­családok gyermeke. Éppen ezért megfelelő figyelmet, megbecsülést érdemelnek a tár­sadalom javára az átlagnál többet adó értelmiségiek olyképpen is, hogy marxista meggyőződésük alapján felvételt nyerjenek a pártba. Jelenleg a megye párttagságának 10 százaléka értelmiségi foglalkozású. Jelentősen emelkedett, a XI. kongresszus határozatának megfelelően, a megyében a felvett párttagok között a fiatalok aránya. Elérte tavaly a 62 százalékot a felvettek kö­zött a 30 éven aluliak száma. Külön ör­vendetes, hogy e fiatalok 90 százaléka a Kommunista Ifjúsági Szövetségben nevelke­dett párttaggá. Tehát a politikai élet alap­iskolájával rendelkeznek. Ez egyre inkább erősíti célunk — a három nemzedék egysé­gének — megvalósulását. Nem kisebb eredményeket értünk el a nők politikai aktivitásánál. Ezt igazolja, hogy a megyében a tavaly felvett párttagok közül 30 százalék nő. A dolgozó nők felvétele a pártba a politikai egyenjogúság megvalósí­tásának egyik útja. Az elért eredmények ar­ról is tanúskodnak, hogy nem szabad formá­lisan szabályozni a tagfelvételt. A terület, a járás, a város és az üzem specifikus hely­zetét kell figyelembe venni. A kommunisták aktivitásának növelése, a párton belüli nevelésükre fordított fokozott figyelem — a párt vezető szerepe érvénye­sítésének és erősítésének másik fő területe. Ennek fő útja a demokratikus centralizmus egységének megtestesítése, mely biztosítja a fegyelem fokozását, az egységes cselek­vést. Ez a tagkönyvcsere eredményes le­bonyolításának is az alapja. Az egyéni beszélgetések során arra kell majd törekednünk, hogy a lehető legjob­ban ismerjünk meg minden egyes párttagot, személyes véleményét és az alapszervezet vezetőségi tagjainak munkáját is. E munka sikerét jelzi, ha azt is elérjük, hogy a párt­tagok magukkal és egymással szemben nö­velik a követelményeket; a kommunista kollektívák szigorúbban lépnek fel a párt normáit megsértőkkel szemben. A politika helyes végrehajtását, vagy eset­leges torzulását, a párttagok és pártonkívü- liek az élet sűrűjében, a mikrokörnyezetben, a saját maguk környezetében, munkahelyén keresik. A közvélemény tehát nagyon sokszor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom