Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-11 / 9. szám
HÉTFŐN Hazánkba érkezik Ernesto Meló Antunes portugál külügyminiszter Púja Frigyes külügyminiszter meghívására január 12- én, hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Ernesto Meló Antunes, a Portugál Köztársaság külügyminisztere. (Vendégünk életrajzát és a magyar—portugál kapcsolatokról szóló kommentárunkat * 2. oldalon közöljük). ADDISZ ABEBA AESZ-csúcsértekezlet Angoláról Az etióp fővárosban, az Africa Hallban szombaton délután 46 afrikai ország állam- és kormányfőjének, illetve az állam- és kormányfők képviselőinek részvételével megkezdte munkáját az Afrikai Egységszervezet rendkívüli csúcsértekezlete. A tanácskozáson — amelyet Idi Amin, az AESZ soros elnöke nyitott meg —- a miniszteri tanács javaslata alapján egyetlen kérdést: az angolai helyzetet vitatják meg. A január 12-ig tartó értekezlet előtt rendkívül felelősNemcsak ségteljes munka áll — írja Addisz Abebából keltezett jelentésében a TASZSZ szovjet hírügynökség. A Dél-afrikai Köztársaság fegyveres intervenciója, az imperialisták beavatkozása olyan helyzetet teremtett a volt portugál gyarmaton, amely a fiatal köztársaság szuverenitása mellett egész Afrika szabadságát és függetlenségét is veszélyezteti. Az afrikai országok többsége — már az előzetes, miniszteri szintű tanácskozások folyamán is — értésre adta, hogy az MPLA vezette törvényes kormány elismerését támogatja. Az angolai törvényes kormányt a csúcsértekezlet megnyitásáig 22 afrikai ország ismerte el, ami az Angolai Népi Köztársaság növekvő tekintélyének ékes bizonyítéka. A csúcsértekezlet megnyitása előtt tartott sajtóértekezletén Jose Eduardo dos Santos, az angolai kormány külügyminisztere kifej tette: kormányának az a célja, hogy mozgósítsa Angola népét az agresszor ellen. Az angolai kormány — mondotta a külügyminiszter — el nem kötelezett politikát kíván folytatni és a segítség, amelyet á szocialista és más haladó országok nyújtanak Angolának, éppen ehhez a politikához jelent komoly'hozzájárulást. TOKIÓ Gromiko megkezdte hivatalos tárgyalásait Andrej Gromiko szovjet és Mijazava Kiicsi japán külügyminiszter szombaton reggel Tokióban megkezdte hivatalos tárgyalásait. Sajtójelentések szerint megbeszéléseik középpontjában a politikai, gazdasági, tudományos-műszaki, kulturális és sportkapcsolatok továbbfejlesztése áll. A szovjet diplomácia vezetője a japán kormány meghívására pénteken érkezett Tokióba és a tervek szerint keddig tartózkodik Japánban. Magyar-jamaicai tárgyalások A Magyar Népköztársaság és Jamaica között a gazdasági együttműködés kiépítéséről az év eleje óta szakértői tárgyalások folynak Budapesten. A tárgyalások vezetésére vasárnap Budapestre érkezik Dudley Thompson, Jamaica külügyminisztere. A magyar—jamaicai diplomáciai kapcsolatok felvétele óta ez az első miniszteri szintű hivatalos érintkezés a két ország között. Magyarországi tartózkodása során Thompson eszmecserét folytat a magyar kormány képviselőivel az országaink közötti kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA XX. ÉVFOLYAM, 9. SZÄM A ILI I FORINT 1976. JANUÄR 11., VASÁRNAP Metszik a barackot, javítják a gépeket Zárszámadásra készülnek a szövetkezetek Három gazdaság közös tehenészete épül Pilisvörösváron Készülnek a zárszámadó közgyűlésre a budai járás termelőszövetkezeteiben is. A gazdaságok javarészében a leltározás teendőinél tartanak. Hogy milyen helyzetkép kerekedik ki a járás mezőgazdaságáról a közgyűlések nyomán? — erről kértünk prognózist Leczki Lászlónétól a járási hivatal mezőgazdasági osztályának vezetőjétől. — Mindenkelőtt: egyetlen közös gazdaságunkban sem zárják mérleghiánnyal, alaphiánnyal az 1975-ös esztendőt. A járás termelőszövetkezeteinek száma tavaly a főváros határában gazdálkodó Sasad és Rozmaring Tsz-szel tizenegyre egészült ki, ezenkívül két szakszövetkezetben és öt szövetkezeti társulásban hívják össze a közgyűlést február 20-ig. A tsz-ek várhatóan 4—5 százalékos termelési értéknövekedést könyvelhetnek el. A szántóföldi növénytermesztés legeredményesebb ágazata já- rásszerte a kukoricatermesztés volt: a tavalyi 45 mázsás átlagterméssel szemben az idén 60 mázsát takarítottak be gazdaságaink. A rekorder a Zsámbé- ki Medence Tsz, 1400 hektáron 71 mázsás átlaggal. Elmaradt a várakozástól a szőlő, és gyümölcstermesztés, a kedvezőtlen időjárás erősen megcsappantot- ta a gazdák reményeit. Elmondta az osztályvezető, hogy az állattenyésztés kedvezőtlen képet mutat, egyes gazdaságok között különösen a szarvasmarhatenyésztés színvonalában mutatkozik nagyfokú eltérés Erre példa, hogy az érdi Benta- völgye Tsz-ben 3800 liter tejet fejtek tehenenként szakosított telepükön, addig a tárnoki tsz tavalyi tejátlaga 1200 liter volt. A mérlegkészítés mellett e napokban időszerű tennivaló a gépek karbantartása, a tavaszi munkákra készítik elő a traktorokat, vetőgépeket. Több gazdaság gépműhelyének vezetője panaszolta, hogy néhány alkatrészhez — például Zeto- rokhoz való gumiabroncshoz — csak hosszas utánajárással jutnak hozzá. Csendes a határ ilyenkor tél derekán, a talajerő-utánpótlásról gondoskodnak, csupán a gyümölcsösök élénkültek: Autóorvosok rendelője Az AFIT 3. számú Autójavító Vállalata részére 46 millió forini beruházási költséggel autószerviz épül Cegléden. A beruházáshoz 30 millió forint állami támogatást kapott az AFIT, 10 millió forint saját fejlesztési alapból, valamint a Ceglédi Városi Tanács hozzájárulásából egészül ki az Összeg. A 2600 négyzetméter alapterű üzemcsarnokot a Fémmunkás Vállalat szereli. Az év végére készül el az évi 6200 gépkocsi javítására alkalmas új szervizállomás. Az üzem mintegy 180 dolgozót foglalkoztat majd. Koppány György felvétele Terítik a trágyát a kiskunlacházi Pereg Tsz 560 holdas cukorrépaföldjére. A munkálatok előreláthatólag még két hétig tartanak. Nagy Iván felvétele 1100 hektáron ritkítják a körtét, metszik a fákat a vidék jóhírű őszibarackosaiban. Végül egy figyelmet érdemlő döntésről, amelyet már az idén írtak alá három termelőszövetkezet vezetői: a piliscsabai, a pilisvö- rösvári és az ürömi gazdaságok közösen építenek egy 320 férőhelyes szakosított tehenészetet, amely 1977. végétől szolgálja majd a környékbeli tejellátást. A. Z. Már 100 millión felüli rendelés Átgondolt, tervszerű intézkedések a Pest megyei Ut- és Hídépítő Vállalatnál A Pest megyei Üt- és Hídépítő Vállalat a korábbi esztendőkhöz hasonlóan tavaly is dinamikusan fejlődött. Éves tervüket 129,6 százalékra teljesítették, a létszám mindössze négy százalékkal emelkedett. A termelékenység tovább javult, a bérszínvonal növekedése 6,3 százalék volt. — Ez évre a felkészülés a szokásosnál is nagyobb erőfeszítéseket igényelt — mondja Both Zsigmond igazgató — és Öt súlyponti területet érintett. A piackutatást és vállalkozási politikát, a műszaki fejlesztést, a kooperációs kapcsolatokat, a munka- és üzem- szervezést és az új szabályozó rendszer elemeinek beépítését a vállalat rendjébe. — A megyei igényeknek továbbra is eleget kívánunk tenni, ezért széles körben felmértük, elsősorban a tanácsoknál mutatkozó keresletet. Nehezítette munkánkat, hogy ez év lebontott költségvetési irányszámai az ötödik ötéves terv indítása miatt a szokásosnál későbbi időpontban álltak rendelkezésünkre. Vállalkozási politikánkban messzemenően alkalmazkodunk a meglévő technikai eszközök és a munkaerő szakmai színvonalához. Alapvető célunk a technológia további korszerűsítése, a melegen hengerelt aszfaltburkolatok arányának növelése, a minőségi színvonal tartása, s az anyagmozgatás gépesítése. — Vállalatunknál kiemelkedő szerepet játszik a szállítás amelyet saját fuvareszközök hiányában elsősorban az 1. számú Volán Vállalattal közösen oldunk meg. Jelentős a bérelt munkagépek száma is. Pillanatnyilag mindkét területen gondjaink vannak, mert a partnervállalatok saját munkára veszik igénybe eszközeiket. — Az élőmunka hatékonyabb foglalkoztatása érdekében, a vállalat idényjellegét szem előtt tartó, racionális munkaidő-beosztás kialakítására törekszünk.. Fontos feladatunknak tartjuk a munkahelyi szervezést is. Elsősorban a színvonalasabb programozást, a munkagépek és fuvareszközök kihasználásának fokozását, az átfutási idők további javítását. — Az új közgazdasági szabályozók miként érintik a vállalatot? — A szabályozók változása — céljának megfelelően — növeli a. költségérzékenységet, ennek ’ hatását azonban még lemérni nem tudjuk. A szabályozó rendszer módosítása szükségessé teszi a vállalati belső mechanizmus egyik legfontosabb elemének, a termelőegységek érdekeltségi rendszerének korszerűsítését, a hatékonyság fokozása, s a meglévő tartalékok feltárása érdekében. Valamennyi területen létszámzárlatot rendeltünk el, s hozzákezdtünk évi tervünk kidolgozásához. —A január végén, február elején rendezendő üzemi akadémián a termelés közvetlen irányítóinak (építésvezetők, üzemvezetők, művezetők), részletes tájékoztatót tartunk. Beszámolunk a népgazdaság és a vállalat helyzetéről. Ismertetni kívánjuk a szabályozó rendszer változtatásának szükségességét, célját, konkrét tartalmát. Felhívjuk a figyelmet a tartalékokra, amelyeknek feltárása elősegíti az eddiginél lényegesen nagyobb feladatok megoldását. Ezt követően a termelésirányítók az üzemi akadémián hallottakat ismertetik a munkásokkal. A Pest megyei Út- és Hídépítő Vállalat idei terve a tavalyinál tíz százalékkal magasabb, eléri a 150 millió forintos termelési értéket. Rendelésük jelenleg 104 millió értékű, s ezzel kapacitásuk kétharmada már lekötött. Ez, a sok évi tapasztalatot figyelembe véve kielégítőnek mondható. K. 3. KÖZÉLET Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter a Honvédelmi Minisztérium katonai tanácsa tagjainak jelenlétében fogadta Fedot Filipovics Krivda altábornagyot, az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet déli had- seregcsopprt új parancsnokát. ft i» 1 négymilliárdos többlet- nyereséget hozna a közös konyhára. Jogos a kérdés: jut erre akkora figyelem, mint a tőkés áremelkedések s a nyomukban végrehajtott termelői árrendezések vállalati következményeire? Pedig e tízszázalékos javulás — az üzem- és munkaszervezésre támaszkodva — nem tartozik a túlzott, teljesíthetetlen követelmények közé. Bizonyította ezt a Csepel Autógyár éppúgy, mint az ikladi Ipari Műszergyár, a Pamutfonóipari Vállalat Finompamutfonó- és Cérnázógyára. Esetük azonban még szabályt erősítő kivétel, korántsem talált követők tömegére. Hiszen egyszerűbb, kényelmesebb a határon túlra mutogatni. L ebecsülnénk a tőkés külkereskedelem okozta gondokat? A vállalatok, a különböző irányító szervek tolják hátrább saját teendőiket, kötelességeiket, lehetőségeiket azzal, ha a megvilágító fénynyalábot a cserearányok romlására vetítik, s a maguk portájára néhány sugárka jut, Mert igaz, a nyersanyagok túlnyomó részét drágábban vásároljuk, mint néhány esztendeje — s a jövőt tekintve sem lehet tetemes olcsóbbodásukra számítani —,de lei állíthatná, hogy azoknak minden tonnájából csakis értékes áru készül?! Pedig a megye iparának termelési költségeiből 73 százalékkal részesednek az anyagköltségek, ha valahol, akkor itt lehetne a legnagyobb összegeket megtakarítani. Tapasztalható hajlam arra, hogy a vállalati, iparági, iparcsoporti irányítás elsősorban külső okokban keresse a nehézségek, a megnőtt követelmények forrását, s ha nem a külkereskedelem alakulásában, akkor az ágazati kapcsolatokban, a kooperáció gyengeségeiben, mások mulasztásaiban, fegyelmezetlenségeiben. S csak végül, mellékesen kerülnek elő a saját porta rendetlenségei, lazaságai, ami már a cselekvés erejét is meghatározza. Ez a szemlélet, s a nyomában kialakuló gyakorlat veszélyesebb, nagyobb károkkal jár, mint a tőkés piacokról származó kedvezőtlen hatás! A külkereskedelmi háttér megváltozása kétségtelenül befolyásolja cselekedeteinket. Mégis, fontosabb. lényegesebb ennél, hogy ne csak népgazdasági összességében — az úgynevezett makroszinten — ismerjük fel és érvényesítsük a hatékonyság növelésének lehetőségeit, hanem a vállalatoknál, azaz a gazdaság mikroszintjén is megtörténjék ez. Több Intézkedés erre kényszeríti a termelőket, ám nagy hiba lenne megállni ott, ahol a központi megszorítások hatása véget ér. E tagiadha- tatlan korlátozások célja nem az, hogy béklyót rakjon a termelői közösségekre, hanem a jó Irányok, a követendő módszerek eddiginél nyomatékosabb megjelölése. Mészáros Ottó K ülönböző tényék, adatok forognak közkézen arról, miként dézsmálta meg termelő- munkánk gyümölcseit a legutóbbi két esztendőben a cserearányok számunkra kedvezőtlen változása a tőkés külkereskedelemben. Előre látható, hogy e hatásoktól továbbra sem függetleníthetjük magunkat. Ha ilyen folyamatok zajlanak a világgazdaságban, mit tehetünk ellene? Többet kellett fizetni az olajért, vegyi termékekért, a műtrágyáért, a cukorért, a papírért? Savanyú képpel ugyan, de leszurkoltuk azt az árat, melyet az eladó kért. Gondoljuk meg jobban a vásárlásainkat — mondják, s úgy érzik, azt tartják, ha nem következik be a cserearányok romlása, házunk táján minden rendben lenne. így okoskodván máris a hamis ítélkezés csúszós jegén ténfe- regnek. Szegődjünk nyomukba? Gazdasági problémáinkat nemcsak importáltuk, importáljuk. Hazai „áruval” is ellátjuk magunkat bőven. Pusztán arról van szó, hogy a külső feltételek kedvezőtlen változása érzékelhetőbbé tette gazdasági munkánk gyengeségeit szemléltetőbbé a tervező- és a szervező- munka fogyatékosságait. Mert hisz’ miféle, határainkon túlról jött problémákban kereshetnénk egyebek mellett a beruházási tevékenység alacsony hatékonyságának, az energia-, a nyersanyag-felhasználás pazarló gyakorlatának okait? Célravezetőbb, tisztességesebb, ha először mindig a magunk portáján nézünk körbe. E zt tették a Cement- és Mészművek váci gyá- , ránál, például a tőkésimportból származó nátronpapírnál. Ez az anyag, amelyből a cementeszsák készül, hulladék nélkül nem dolgozható fel, s a zsákgyártó berendezés indítása, megállítása bizonyos mennyiségű, elkerülhetetlen selejttel jár. Az alaposabb vizsgálódás, s szigorúbb technológiai fegyelem érvényesítése nyomán azonban kiderült: mérsékelhető a veszteség, mind a hulladék, mind az ún. tűrt selejt esetében. Ennél az egyetlen anyagnál húszezer dollár értékűt takarítottak meg 1975-ben, bizonyságát adva annak, hogy könnyíthetők ilyen módon is az Importterhek. A világ 113 országával folytatunk úgynevezett szabaddevizás elszámolású kereskedelmet — s emiatt sokféle, olykor váratlan hatásoknak vagyunk kitéve —, de ezzel aligha magyarázhatjuk a termelőberendezések elérhetőnél kisebb kihasználtsági fo- ' kát. Az indok sokkal inkább a szervezetlenségben — az anyagellátás akadozásától a megmunkálási műveletek logikus rendjének elhanyagolásáig —, az élőmunka pocsékolásában lelhető. Holott csupán í gépipari vállalatoknál i termelőberendezések kihasználásának tízszázalékos növelése 14—15 milliárd forinttal gyarapítani a termékkibocsátást, i V
