Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-10 / 289. szám

Segít a számítóberendezés Kevesebb olaj és benzin A túrái Galgamenti Rákóczi Termelőszövetkezet üzemszer­vezési munkáihoz nemcsak sa­ját belső tartalékait használja föl, hanem más szakintéz­mény segítségét is igénybe ve­szi. A' műszaki és kiszolgáló jőágazat takarékossági tervé­nek végrehajtása érdekében mezőgazdasági gépészmérnök szakképzettségű energetikust állítottak be önálló munka­körbe. A szövetkezet erő- és munkagépeinek tárolására, ja­vítására és műszaki állapotá­nak ellenőrzésére rendszert dolgoztak ki. Ä rendszeren belül az adat­lapokat havonkénti összesítés­ben a szövetkezet az Agrártu­dományi Egyetem számítóbe­rendezésével dolgoztatja fel, s a kapott adatok alapján kerül­nek végrehajtásra a szükséges intézkedések. A szervezett nyilvántartás­nak is köszönhető, hogy csök­kent a szövetkezetben a gáz­olaj-, fűtőolaj- és benzin- felhasználás. Míg 1974 első há­rom negyedévében 604 tonnát használtak fel, ez a mennyi­ség 1975 hasonló időszakában 569 tonnára csökkent. Ugyan­így alacsonyabb lett a 100 li­ter gázolajra eső kenőolaj­felhasználás is. Tavaly több mint 4 kiló, az idén pedig 1,24 kiló volt szeptember 30-ig. Senki mm végzi el helyettük a e A •.'•y :$T MEGYEI 5 Sh»fe** ...ts. ■ ... v\vv«. • .• - «­IRLAP KÜLÖNKIADÁS 3*M II. ÉVFOLYAM, 289. SZÁM 1975. DECEMBER 10., SZERDA Jelentés a Pest megyei Tanácsnak Nem tartották be az építkezésnél a technológiai előírásokat Az alsóparki százszemélyes óvoda álmennyezetének lesza­kadásáról, illetve a bekövetke­zett műszaki hiba elkövetőjé­nek felelősségre vonásáról tár­gyaltak kedden délelőtt a vá­rosi tanácson Gödöllő párt- és tanácsi vezetői. A megbeszélé­sen úgy döntöttek, hogy az ügy elintézésekor semmiképpen nem kívánják megkerülni a szolgálati utat, s jelentést ké­szítenek dr. Mondok Pálngk, Fogyasztásmérők - exportra is A gödöllői árammérő gyárban ez évben mintegy 200 ezer darab fogyasztásmérőt gyártottak. Ebből sokat exportra küld­tek. Képünkön: a műanyag alkatrészeket gyártó gép. Ifj. Fekete József felvétele a Pest megyei Tanács elnöké­nek, melyben ismertetik az eset valamennyi részletét és mű­szaki vonatkozását. Vita nem lehet! A város vezetői a jelentés­ben mindenképpen javasolják a hibát elkövetők felelősségre- vonását. Kérik a megyei ta­nács elnökét, mint a Pest me­gyei Beruházási Vállalat köz­vetlen felettesét, a megfelelő eljárás megindítására. Ennek következményeként kell majd eljárnia a beruházónak a nyír­egyházi Mezőgép Vállalattal, mint generálkivitelezővel, il­letve a közvetlen hibát elkö­vető Országos Szakipari Vál­lalattal szemben. A műszaki hiányosság nem képezheti vita tárgyát, ugyan­is annak meglétét az illetékes műszaki szakértők több alka­lommal is írásban, jegyző­könyvben rögzítették. Az Or­szágos Szakipari Vállalat elis­merte, hogy az álmennyezet a technológiai előírások be nem tartása következtében szakadt le. Gányi Zoltán, a városi ta­nács elnökhelyettese elmon­dotta, hogy a jelen körülmé­nyek között polgári per indítá­sára nincsen lehetőség, mert a műszaki hiba miatt nem ke­letkezett felmérhető anyagi kár, csak erkölcsi, morális szempontból mérhető a vesz­teség. Kik a kárvallottak ? j Megjegyezni kívánjuk, hogy ugyan sem gyermek nem sé­rült meg az álmennyezet le­szakadása miatt, s a berende­zés sem tört össze, fölösleges anyagi ráfordításról mégis be­szélhetünk. Az álmennyezet kijavításán dolgozó két mun­kás ugyanis ez idő alatt nem végezhette eredeti munkáját a most készülő Kazinczy utcai óvodában. Ez a halasztás bizo­nyára valahol megmutatkozik. Veszteség érte a szülőket is, akik közül jó néhányan kény­telenek voltak munkájukat szüneteltetni. És még egy: az óvónők és a dajkák takarítás­ra fordított ideje is lehetett volna költségtényező. Persze, ők mindezt társadalmi mun­kában, s nem túlóráért vállal­ták. De úgy gondolom, értel­mesebb dolgokra is fordíthat­ták volna idejüket és energiá­jukat. Ez utóbbi, bár nem mérhető pénzben, valóságos erkölcsi veszteség. A szakértelem hiányzott Az, alumínium és a mű­anyag egyik eléggé nem di­csérhető tulajdonsága, hogy nem rozsdásodik és nem eszi meg a szú. Mégis elgondol­kodtató, hogyan lehetséges, hogy ilyen örökálló anyagok­ból csak két hónapig tartó mennyezetet eszkábáltak ösz- sze. Magyarországon hagyo­mányai vannak a kazettás, ele­mekből összerakott mennye­zetnek. Nem ritka hazánkban az olyan mennyezet, amelyet alkotója, az ácsmester kétszáz­háromszáz éve készített, még­pedig fából. Pedig a fát meg­eszi a szú, s mégsem tud a művészettörténet olyan esetről, amikor egy nézelődő fejére pottyant volna a templom ka­zettás mennyezetének egy darabja. Hogy mi tartotta á helyén ezeket az öreg eleme­ket két évszáadon át? Ügy hiszem, a szakértelem. Az a tulajdonság, ami, úgy látszik, hiányzik az Országos Szak­ipari Vállalat munkásaiból. És a műszaki ellenőrökből is! Őrszigethy E. „VÁLTOZATLANUL SZÜK­SÉG V AN — ~ elsősorban a szolgáltatás területén — a fő­ként saját munkán és a csa­ládtagok tevékenységén alapu­ló kisárutermelésre.” A párt XI. kongresszusának határoza­tában szerepel ez a mondat, s ez a gondolat, szabta meg a kisiparosok december 5—6-i országos küldöttgyűlésének tennivalóit is. Ez az állásfog­lalás kifejezésre' juttatta, hogy a magánkisipar .tevékenységé­re a jövőben is számítani kell a .javítás-szolgáltatás, az ex­port segítésében, a választékot bővítő, vagy hiányzó cikkek előállításában. A társadalom érdekében meg kell szüntetni azokat a kötöttségeket, ame­lyek akadályozzák a javító­szolgáltató tevékenység fejlő­dését. A magánkisipar legfon­tosabb feladata az egyre nö­vekvő lakossági igények kielé­gítése, a kis munkák, javítá­sok elvégzése. Tennivaló tehát van bőven, s elsősorban vidéken, a kis te­lepüléseken. Köztudott pél­dául, hogy a községekben, ap­róbb falvakban a javító-szol­gáltató tevékenység nem meg­oldott, különösen nem az a hagyományos szakmákban. A lakáskarbantartási, a családi- ház-építési, a'bőr-, szőrme- és textilruházati munkákat első­sorban a helyi kisiparosoknak kell elvégezniük. Ezt pedig csakis úgy lehet megoldani, ha mindenütt akad ennek értője, mestere. Ahhoz viszont, hogy legyen, van bőven tennivaló. Néhány példa. Szükséges lenne, hogy a kisebb telepü­léseken, a városok külső, ellá­tatlanabb területein munkát kezdő kisiparos alapítási és működési támogatást kapjon berendezkedésre, anyagvásár­lásra. Munkája során ezt tör­lés ztené. A MEGFELELŐ HELYISÉG megszerzése nagy gond. A községekben ehhez a tanácsok nyújtanak segítséget, a lakó­telepeken pedig a többnyire kihasználatlanul álló szuterén- helyiségeket kellene a kisipa­rosnak bérbeadni. Ez a lakos­ság érdekeivel is megegyezik. Szükség lenne arra is, hogy a javító munka végzésére há­rom-négy szakmára jogosító működési engedélyt adjanak ki a helyi tanácsok. Az apró napi munkák csakis így lennének kifizetődök a vállalkozó szá­mára. Hasznos és szükséges lenne vidéken az ÁFÉSZ-eklcel és az állami kereskedelmi hálózattal a közös érdekeken alapuló kapcsolatok elmélyítése, javí­tása. A megfelelő anyagellátás például létkérdés egy-egy tele­pülésen. Ugyanez a helyzet a szerszámokkal is. Nem lehet közömbös tehát, hogy a szol­gáltatást végző kisiparos mennyi munkát tud elvállal­ni, elvégezni. Az is az igaz­sághoz tartozik, hogy jelenleg még nagyon bürokratikus az anyag- és szerszámellátás. A szükségesek beszerzése néha több napnyi időt rabol el, fe­lesleges utazásra kényszeríti a dolgozni akaró kisiparost. He­lyes az a már kialakulóban levő ÁFÉSZ-kezdeményezés, hogy a településeket körbejáró tehergépkocsik házhoz szállít­ják a szükséges dolgokat, s egyben felveszik az újabb ren­delést is. , NINCS MINDEN RENDBEN a helyi hivatalos szemlélettel sem. A kisiparos szót itt-ott valamiféle furcsa mellékzön- gével ejtik. .Különösén igazság­talan ez a szolgáltatásban részt vevő, mindennapi meg­élhetéséért keményen és be­csületesen megdolgozó kisipa­rossal szemben. Utóbbiakat minden lehető módon támo­gatni kell, hiszen tevékenysé­gük fontos, mondhatni nélkü­lözhetetlen. Nem leszólás, ha­nem megbecsülés illeti tehát őket. * E. Gy. Orfeusz az alvilágban Színházi járat háztól házig Grafikák és szőnyegek a kiállításon Az erdőkertesi klubkönyv­tár rendszeresen • szervez szín­házi látogatásokat. Fővárosi színházi előadások megtekin­tésére autóbuszt rendel, amely az érdeklődőket háztól házig szállítja. A legutóbb, tegnap este, december 9-én a Fővá­rosi Operettszínházba indult a járat, ahol az erdőkertesiek Offenbach Orfeusz az alvilág­ban című darabját tekintették meg. A klubkönyvtárban egyéb­ként december 13-án, este hat órakor kiállítás nyílik. A tár­laton Szekeres Erzsébet nép­művész grafikai lapjai és sző­nyegei kerülnek bemutatásra. A megnyitó műsorban közre­működik Sárinszky Gabriella, Sturcz Zoltánné és Tóth György. Fiatalok, figyelem ! A tizenötödik fórum Veresegyíiázon A veresegyházi Váci Mihály Művelődési Központban már megkezdődtek az előkészüle­tek a következő, a XV. Forrás- fórumra, amelyet 1976. január 25-én, vasárnap rendeznek. Pest megye irodalmi színpa­dainak, ifjúsági klubjainak és versmondóinak felhívást küldtek el, amelyben" ismer­tették a programot. Az ifjúsági klubok részére sportdélelőttöt, módszervásárt tartanak. Majd egy előadás nyomán vitát szerveznek az ifjúsági klubok szerepéről, s az ifjúsági törvény szellemé­ben végzett tevékenységről. Az irodalmi színpadok tag­jai és a versmondók részére beszédtechnikai foglalkozást tart Montágh Imre, a Színház- és Filmművészeti Főiskola ta­nára. Mozgástechnikai órát pe­dig a fórumon már jól ismert Karsai János pantomimművész tart. A szakmai jellegű prog­ramokat követően a részt ve­vő irodalmi színpadok és vers­mondók mutatkoznak be, s a produkciókat közösen értéke­lik a szakemberrel, a Népmű­velési Intézet munkatársával. A Pest megyei csoportok ré­szére elküldött felhívásban a veresegyházi rendezők közlik a feltételeket, s egyúttal vál­lalják, hogy fedezik a részt ve­vő csoportok útiköltségét és étkezését. A jelentkezéseket január 20-ig fogadják el. 12 KLASSZIKUS A kék angyal és a többiek A veresegyházi filmklubban immár nagy hagyománya van a filmklubnak. A művelődé­si közpopt legutóbbi sorozata ebben a hónapban fejeződik be, de máris szervezik a kö­vetkezőt. Egy tizenkét filmből álló sorozat kezdődik január 6-án. A filmklub keretén be­lül igényes alkotásokat mutat­nak be, többek között a Kor­da Sándor rendezte VIII. Hen­rik magánélete, a Richardson rendezésében készült Dühön­gő ifjúság című filmeket. A hí­res lengyel rendező, Wajda Csatorna és Hamu és gyé mánt című filmjeit is levetí­tik, s Marlene Dietrich fősze­replésével A kék angyal című filmet. Ähol wi Egres a Gáljába torkollik Gmk — Eyeark — Vannak olyan esetek, ami­kor egy regényhős nevét he­lyesen kapcsoljuk össze egy helységnévvel. Igaz, az olva­sóknak csak igen kis hánya­da sejdíti ezt. szóvá még ke­vesebben teszik. Nagy a téve­dési, ezáltal pedig a felsülési eshetőség. Vámos hely volt Kodolányi János: Juliánus barát című regényének olva­sója azonban nem teszi ki ma­gát ennek, ha netán a Cse- perke nevű kislány és a Györk nevű kisfiú közül az utóbbi nevét a Györk helység­névvel azonosítja. Nem tu­dunk ugyán IV. Bála tudós szerzetesének — aki eljut a Volga környéki Magna Hun­gáriába — eredeti polgári ne­véről, ám az író tényleg ős- magyar nevet ’ adott neki. A Gerk Árpád-kori név mai írással Gyerk. amely a magvar nyelv egyik törvény- szerűsége alapján fejlődött Györk alakká. A kis Györk minden szerzetesrend egyik alapszabálya szerint veszi fel az új nevet, s a világ hívsá­sainak. a bűnös földi életnek hátat fordítva csak isten tet­szésének megfelelő életet kí­ván új nevén élni. A névazo­nosítás tehát helyes, a sze­mélyazonosítás azonban hely­telen. A népnyelv Györk nevű községét a Megyer törzs Ákos, vagy Kartal nemzetségének ilyen nevű ‘ tagjáról nevezték el, aki feltehetőleg itt volt birtokos. Ez az óm^yar név pedig a György ősi változata. A helységnév a Gewrk alakon' keresztül jut el a mai alakig. Ez a név mai írással Gyeürk lenne. Ebben az „eü” olyan hangot jelöl, amelynek az a jellegzetessége, hogy az „e” hangot az „ü” felé hajló szí­nezettel ejtették.­A községet már a közép­korban megkülönböztető elő­taggal . látták el, s Vámos- györknek nevezték annak je­léül, hogy vámoshely volt. A Heves megyei Györköt a szá­zadforduló tájáig Hevesgyörk néven különböztették meg. A járásunkbeli Györköt azonban már a török hódoltság vége- felé Hévizm,örk névre vál­toztatták, míg Hevesgyörkből utóbb Vámosgyörk lett. Hévíz- györk mai összetett nevét lát­hatóan nem a szomszédos Hévíz helységtől kapta, ha­nem a Galga magyar Hévíz nevéről, mivel a települést a hévízvölgyi helységek között tartották nyilván. Vásárról hazatérőben Galgagyörk neve az ősi Al­más község más helyre tele­pülése utáni időkből szárma­zik. (Bővebben erről csak a váci járási földrajzi nevek összegyűjtése után írhatunk. Vagy legalábbis gyűjtés köz­ben, amint ezt a járás földraj­zi neveivel is tesszük, hogy ezzel is segítsük a széles körű gyűjtőmunka kibontalzozását). A mai Hévízgyörk Gvörkön kívül még egy ősi helységet is magába foglal. Tótfalut, vagy más néven Tótfalvát. Ezt a nép Tőfalu néven is emlegeti. Ez az adat azt a fel­tevést is megerősítené, misze­rint ez volt az ősi Hévízgyörk területe. Az Árpád-kori, majd a későközénkori adatok nem valószínűsítik, hogy már ak­kor U tótok lakták volna. Az kétségtelen, hogv 1734-ben, a török hódoltság pusztításai nyomán Hévízgyörk lakosai magyarok és szlávok voltak, amint erről Bél Mátyás leírá­sa is tanúskodik, A két ősi helység azonban c^ak a szá­zadforduló táján évült, össze. Ezek a tótfalui szlávok szlo­vákok is lehettek! Idősebb Csányi Márton vácegresi la­kos közléséből tudom, hogy fiatal korában vásárról haza­térőben megszállt Tótfalun. Az idősebbekkel még tudott szlovákul beszélni, a fiata- labbja pedig már esetlegesük értett ezen a nyelven. A ma­gyarok a? JuIajdoriképpeni Györkön lakhattak. Tótfalun voltak egy Árpád- kori templom romjai, ez lehe­tett az Ákosmonostora. Birkác, Bitó és társaik A község magva az Al- és Fölvég, amelyet Főutcának neveznek közös néven. Ez a mai Kossuth utca, s ide tar­tozik az Újsor (amely nem azonos az Újteleppel), továbbá a Temetősort is ide sorolhat­juk. Nevezetes a hajdan egye­dül ottlakott családról elneve­zett Konczöl köz. A határrészek közül kipusz­tult ősi helység még a Kört- vélyes, amelyet a források 1438-tól említenek. Galgahé- vízről szóló írásomban emlí­tettem már Harasztot és Em­se pusztát. Idekívánkozik még a Birkác, a Bitó, a Szilas és a Szilasalja földrajzi név is. mint a régi növény- és ál­latvilágra jellemző elnevezé­sek. (Bár a Bitó egy törté­nelmi esemény szomorú em­léke is lehet). Megjegyzendő még, hogy a településnél torkollik a Gal- gába a Vácegres határában eredő Egres-patak. Dóka Jób

Next

/
Oldalképek
Tartalom