Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-10 / 289. szám
Segít a számítóberendezés Kevesebb olaj és benzin A túrái Galgamenti Rákóczi Termelőszövetkezet üzemszervezési munkáihoz nemcsak saját belső tartalékait használja föl, hanem más szakintézmény segítségét is igénybe veszi. A' műszaki és kiszolgáló jőágazat takarékossági tervének végrehajtása érdekében mezőgazdasági gépészmérnök szakképzettségű energetikust állítottak be önálló munkakörbe. A szövetkezet erő- és munkagépeinek tárolására, javítására és műszaki állapotának ellenőrzésére rendszert dolgoztak ki. Ä rendszeren belül az adatlapokat havonkénti összesítésben a szövetkezet az Agrártudományi Egyetem számítóberendezésével dolgoztatja fel, s a kapott adatok alapján kerülnek végrehajtásra a szükséges intézkedések. A szervezett nyilvántartásnak is köszönhető, hogy csökkent a szövetkezetben a gázolaj-, fűtőolaj- és benzin- felhasználás. Míg 1974 első három negyedévében 604 tonnát használtak fel, ez a mennyiség 1975 hasonló időszakában 569 tonnára csökkent. Ugyanígy alacsonyabb lett a 100 liter gázolajra eső kenőolajfelhasználás is. Tavaly több mint 4 kiló, az idén pedig 1,24 kiló volt szeptember 30-ig. Senki mm végzi el helyettük a e A •.'•y :$T MEGYEI 5 Sh»fe** ...ts. ■ ... v\vv«. • .• - «IRLAP KÜLÖNKIADÁS 3*M II. ÉVFOLYAM, 289. SZÁM 1975. DECEMBER 10., SZERDA Jelentés a Pest megyei Tanácsnak Nem tartották be az építkezésnél a technológiai előírásokat Az alsóparki százszemélyes óvoda álmennyezetének leszakadásáról, illetve a bekövetkezett műszaki hiba elkövetőjének felelősségre vonásáról tárgyaltak kedden délelőtt a városi tanácson Gödöllő párt- és tanácsi vezetői. A megbeszélésen úgy döntöttek, hogy az ügy elintézésekor semmiképpen nem kívánják megkerülni a szolgálati utat, s jelentést készítenek dr. Mondok Pálngk, Fogyasztásmérők - exportra is A gödöllői árammérő gyárban ez évben mintegy 200 ezer darab fogyasztásmérőt gyártottak. Ebből sokat exportra küldtek. Képünkön: a műanyag alkatrészeket gyártó gép. Ifj. Fekete József felvétele a Pest megyei Tanács elnökének, melyben ismertetik az eset valamennyi részletét és műszaki vonatkozását. Vita nem lehet! A város vezetői a jelentésben mindenképpen javasolják a hibát elkövetők felelősségre- vonását. Kérik a megyei tanács elnökét, mint a Pest megyei Beruházási Vállalat közvetlen felettesét, a megfelelő eljárás megindítására. Ennek következményeként kell majd eljárnia a beruházónak a nyíregyházi Mezőgép Vállalattal, mint generálkivitelezővel, illetve a közvetlen hibát elkövető Országos Szakipari Vállalattal szemben. A műszaki hiányosság nem képezheti vita tárgyát, ugyanis annak meglétét az illetékes műszaki szakértők több alkalommal is írásban, jegyzőkönyvben rögzítették. Az Országos Szakipari Vállalat elismerte, hogy az álmennyezet a technológiai előírások be nem tartása következtében szakadt le. Gányi Zoltán, a városi tanács elnökhelyettese elmondotta, hogy a jelen körülmények között polgári per indítására nincsen lehetőség, mert a műszaki hiba miatt nem keletkezett felmérhető anyagi kár, csak erkölcsi, morális szempontból mérhető a veszteség. Kik a kárvallottak ? j Megjegyezni kívánjuk, hogy ugyan sem gyermek nem sérült meg az álmennyezet leszakadása miatt, s a berendezés sem tört össze, fölösleges anyagi ráfordításról mégis beszélhetünk. Az álmennyezet kijavításán dolgozó két munkás ugyanis ez idő alatt nem végezhette eredeti munkáját a most készülő Kazinczy utcai óvodában. Ez a halasztás bizonyára valahol megmutatkozik. Veszteség érte a szülőket is, akik közül jó néhányan kénytelenek voltak munkájukat szüneteltetni. És még egy: az óvónők és a dajkák takarításra fordított ideje is lehetett volna költségtényező. Persze, ők mindezt társadalmi munkában, s nem túlóráért vállalták. De úgy gondolom, értelmesebb dolgokra is fordíthatták volna idejüket és energiájukat. Ez utóbbi, bár nem mérhető pénzben, valóságos erkölcsi veszteség. A szakértelem hiányzott Az, alumínium és a műanyag egyik eléggé nem dicsérhető tulajdonsága, hogy nem rozsdásodik és nem eszi meg a szú. Mégis elgondolkodtató, hogyan lehetséges, hogy ilyen örökálló anyagokból csak két hónapig tartó mennyezetet eszkábáltak ösz- sze. Magyarországon hagyományai vannak a kazettás, elemekből összerakott mennyezetnek. Nem ritka hazánkban az olyan mennyezet, amelyet alkotója, az ácsmester kétszázháromszáz éve készített, mégpedig fából. Pedig a fát megeszi a szú, s mégsem tud a művészettörténet olyan esetről, amikor egy nézelődő fejére pottyant volna a templom kazettás mennyezetének egy darabja. Hogy mi tartotta á helyén ezeket az öreg elemeket két évszáadon át? Ügy hiszem, a szakértelem. Az a tulajdonság, ami, úgy látszik, hiányzik az Országos Szakipari Vállalat munkásaiból. És a műszaki ellenőrökből is! Őrszigethy E. „VÁLTOZATLANUL SZÜKSÉG V AN — ~ elsősorban a szolgáltatás területén — a főként saját munkán és a családtagok tevékenységén alapuló kisárutermelésre.” A párt XI. kongresszusának határozatában szerepel ez a mondat, s ez a gondolat, szabta meg a kisiparosok december 5—6-i országos küldöttgyűlésének tennivalóit is. Ez az állásfoglalás kifejezésre' juttatta, hogy a magánkisipar .tevékenységére a jövőben is számítani kell a .javítás-szolgáltatás, az export segítésében, a választékot bővítő, vagy hiányzó cikkek előállításában. A társadalom érdekében meg kell szüntetni azokat a kötöttségeket, amelyek akadályozzák a javítószolgáltató tevékenység fejlődését. A magánkisipar legfontosabb feladata az egyre növekvő lakossági igények kielégítése, a kis munkák, javítások elvégzése. Tennivaló tehát van bőven, s elsősorban vidéken, a kis településeken. Köztudott például, hogy a községekben, apróbb falvakban a javító-szolgáltató tevékenység nem megoldott, különösen nem az a hagyományos szakmákban. A lakáskarbantartási, a családi- ház-építési, a'bőr-, szőrme- és textilruházati munkákat elsősorban a helyi kisiparosoknak kell elvégezniük. Ezt pedig csakis úgy lehet megoldani, ha mindenütt akad ennek értője, mestere. Ahhoz viszont, hogy legyen, van bőven tennivaló. Néhány példa. Szükséges lenne, hogy a kisebb településeken, a városok külső, ellátatlanabb területein munkát kezdő kisiparos alapítási és működési támogatást kapjon berendezkedésre, anyagvásárlásra. Munkája során ezt törlés ztené. A MEGFELELŐ HELYISÉG megszerzése nagy gond. A községekben ehhez a tanácsok nyújtanak segítséget, a lakótelepeken pedig a többnyire kihasználatlanul álló szuterén- helyiségeket kellene a kisiparosnak bérbeadni. Ez a lakosság érdekeivel is megegyezik. Szükség lenne arra is, hogy a javító munka végzésére három-négy szakmára jogosító működési engedélyt adjanak ki a helyi tanácsok. Az apró napi munkák csakis így lennének kifizetődök a vállalkozó számára. Hasznos és szükséges lenne vidéken az ÁFÉSZ-eklcel és az állami kereskedelmi hálózattal a közös érdekeken alapuló kapcsolatok elmélyítése, javítása. A megfelelő anyagellátás például létkérdés egy-egy településen. Ugyanez a helyzet a szerszámokkal is. Nem lehet közömbös tehát, hogy a szolgáltatást végző kisiparos mennyi munkát tud elvállalni, elvégezni. Az is az igazsághoz tartozik, hogy jelenleg még nagyon bürokratikus az anyag- és szerszámellátás. A szükségesek beszerzése néha több napnyi időt rabol el, felesleges utazásra kényszeríti a dolgozni akaró kisiparost. Helyes az a már kialakulóban levő ÁFÉSZ-kezdeményezés, hogy a településeket körbejáró tehergépkocsik házhoz szállítják a szükséges dolgokat, s egyben felveszik az újabb rendelést is. , NINCS MINDEN RENDBEN a helyi hivatalos szemlélettel sem. A kisiparos szót itt-ott valamiféle furcsa mellékzön- gével ejtik. .Különösén igazságtalan ez a szolgáltatásban részt vevő, mindennapi megélhetéséért keményen és becsületesen megdolgozó kisiparossal szemben. Utóbbiakat minden lehető módon támogatni kell, hiszen tevékenységük fontos, mondhatni nélkülözhetetlen. Nem leszólás, hanem megbecsülés illeti tehát őket. * E. Gy. Orfeusz az alvilágban Színházi járat háztól házig Grafikák és szőnyegek a kiállításon Az erdőkertesi klubkönyvtár rendszeresen • szervez színházi látogatásokat. Fővárosi színházi előadások megtekintésére autóbuszt rendel, amely az érdeklődőket háztól házig szállítja. A legutóbb, tegnap este, december 9-én a Fővárosi Operettszínházba indult a járat, ahol az erdőkertesiek Offenbach Orfeusz az alvilágban című darabját tekintették meg. A klubkönyvtárban egyébként december 13-án, este hat órakor kiállítás nyílik. A tárlaton Szekeres Erzsébet népművész grafikai lapjai és szőnyegei kerülnek bemutatásra. A megnyitó műsorban közreműködik Sárinszky Gabriella, Sturcz Zoltánné és Tóth György. Fiatalok, figyelem ! A tizenötödik fórum Veresegyíiázon A veresegyházi Váci Mihály Művelődési Központban már megkezdődtek az előkészületek a következő, a XV. Forrás- fórumra, amelyet 1976. január 25-én, vasárnap rendeznek. Pest megye irodalmi színpadainak, ifjúsági klubjainak és versmondóinak felhívást küldtek el, amelyben" ismertették a programot. Az ifjúsági klubok részére sportdélelőttöt, módszervásárt tartanak. Majd egy előadás nyomán vitát szerveznek az ifjúsági klubok szerepéről, s az ifjúsági törvény szellemében végzett tevékenységről. Az irodalmi színpadok tagjai és a versmondók részére beszédtechnikai foglalkozást tart Montágh Imre, a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára. Mozgástechnikai órát pedig a fórumon már jól ismert Karsai János pantomimművész tart. A szakmai jellegű programokat követően a részt vevő irodalmi színpadok és versmondók mutatkoznak be, s a produkciókat közösen értékelik a szakemberrel, a Népművelési Intézet munkatársával. A Pest megyei csoportok részére elküldött felhívásban a veresegyházi rendezők közlik a feltételeket, s egyúttal vállalják, hogy fedezik a részt vevő csoportok útiköltségét és étkezését. A jelentkezéseket január 20-ig fogadják el. 12 KLASSZIKUS A kék angyal és a többiek A veresegyházi filmklubban immár nagy hagyománya van a filmklubnak. A művelődési közpopt legutóbbi sorozata ebben a hónapban fejeződik be, de máris szervezik a következőt. Egy tizenkét filmből álló sorozat kezdődik január 6-án. A filmklub keretén belül igényes alkotásokat mutatnak be, többek között a Korda Sándor rendezte VIII. Henrik magánélete, a Richardson rendezésében készült Dühöngő ifjúság című filmeket. A híres lengyel rendező, Wajda Csatorna és Hamu és gyé mánt című filmjeit is levetítik, s Marlene Dietrich főszereplésével A kék angyal című filmet. Ähol wi Egres a Gáljába torkollik Gmk — Eyeark — Vannak olyan esetek, amikor egy regényhős nevét helyesen kapcsoljuk össze egy helységnévvel. Igaz, az olvasóknak csak igen kis hányada sejdíti ezt. szóvá még kevesebben teszik. Nagy a tévedési, ezáltal pedig a felsülési eshetőség. Vámos hely volt Kodolányi János: Juliánus barát című regényének olvasója azonban nem teszi ki magát ennek, ha netán a Cse- perke nevű kislány és a Györk nevű kisfiú közül az utóbbi nevét a Györk helységnévvel azonosítja. Nem tudunk ugyán IV. Bála tudós szerzetesének — aki eljut a Volga környéki Magna Hungáriába — eredeti polgári nevéről, ám az író tényleg ős- magyar nevet ’ adott neki. A Gerk Árpád-kori név mai írással Gyerk. amely a magvar nyelv egyik törvény- szerűsége alapján fejlődött Györk alakká. A kis Györk minden szerzetesrend egyik alapszabálya szerint veszi fel az új nevet, s a világ hívsásainak. a bűnös földi életnek hátat fordítva csak isten tetszésének megfelelő életet kíván új nevén élni. A névazonosítás tehát helyes, a személyazonosítás azonban helytelen. A népnyelv Györk nevű községét a Megyer törzs Ákos, vagy Kartal nemzetségének ilyen nevű ‘ tagjáról nevezték el, aki feltehetőleg itt volt birtokos. Ez az óm^yar név pedig a György ősi változata. A helységnév a Gewrk alakon' keresztül jut el a mai alakig. Ez a név mai írással Gyeürk lenne. Ebben az „eü” olyan hangot jelöl, amelynek az a jellegzetessége, hogy az „e” hangot az „ü” felé hajló színezettel ejtették.A községet már a középkorban megkülönböztető előtaggal . látták el, s Vámos- györknek nevezték annak jeléül, hogy vámoshely volt. A Heves megyei Györköt a századforduló tájáig Hevesgyörk néven különböztették meg. A járásunkbeli Györköt azonban már a török hódoltság vége- felé Hévizm,örk névre változtatták, míg Hevesgyörkből utóbb Vámosgyörk lett. Hévíz- györk mai összetett nevét láthatóan nem a szomszédos Hévíz helységtől kapta, hanem a Galga magyar Hévíz nevéről, mivel a települést a hévízvölgyi helységek között tartották nyilván. Vásárról hazatérőben Galgagyörk neve az ősi Almás község más helyre települése utáni időkből származik. (Bővebben erről csak a váci járási földrajzi nevek összegyűjtése után írhatunk. Vagy legalábbis gyűjtés közben, amint ezt a járás földrajzi neveivel is tesszük, hogy ezzel is segítsük a széles körű gyűjtőmunka kibontalzozását). A mai Hévízgyörk Gvörkön kívül még egy ősi helységet is magába foglal. Tótfalut, vagy más néven Tótfalvát. Ezt a nép Tőfalu néven is emlegeti. Ez az adat azt a feltevést is megerősítené, miszerint ez volt az ősi Hévízgyörk területe. Az Árpád-kori, majd a későközénkori adatok nem valószínűsítik, hogy már akkor U tótok lakták volna. Az kétségtelen, hogv 1734-ben, a török hódoltság pusztításai nyomán Hévízgyörk lakosai magyarok és szlávok voltak, amint erről Bél Mátyás leírása is tanúskodik, A két ősi helység azonban c^ak a századforduló táján évült, össze. Ezek a tótfalui szlávok szlovákok is lehettek! Idősebb Csányi Márton vácegresi lakos közléséből tudom, hogy fiatal korában vásárról hazatérőben megszállt Tótfalun. Az idősebbekkel még tudott szlovákul beszélni, a fiata- labbja pedig már esetlegesük értett ezen a nyelven. A magyarok a? JuIajdoriképpeni Györkön lakhattak. Tótfalun voltak egy Árpád- kori templom romjai, ez lehetett az Ákosmonostora. Birkác, Bitó és társaik A község magva az Al- és Fölvég, amelyet Főutcának neveznek közös néven. Ez a mai Kossuth utca, s ide tartozik az Újsor (amely nem azonos az Újteleppel), továbbá a Temetősort is ide sorolhatjuk. Nevezetes a hajdan egyedül ottlakott családról elnevezett Konczöl köz. A határrészek közül kipusztult ősi helység még a Kört- vélyes, amelyet a források 1438-tól említenek. Galgahé- vízről szóló írásomban említettem már Harasztot és Emse pusztát. Idekívánkozik még a Birkác, a Bitó, a Szilas és a Szilasalja földrajzi név is. mint a régi növény- és állatvilágra jellemző elnevezések. (Bár a Bitó egy történelmi esemény szomorú emléke is lehet). Megjegyzendő még, hogy a településnél torkollik a Gal- gába a Vácegres határában eredő Egres-patak. Dóka Jób
