Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-31 / 305. szám

I Találmány az MGI-ből Tartósított ekeélek - hatvanszoros élettartammal Az évi megtakarítás: százmillió forint A gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben 1970- ben kezdtek foglalkozni azzal a gondolattal, hogy növelni kellene a talaj- és termény­megmunkáló gépek vágóélé- * nek élettartamát. A vállalat mindenekelőttt azt szerette vol­na, ha a meglehetősen költsé­ges külföldi megoldások és szabadalmak helyett sikerül valami újat kikísérletezni itt­hon. ' Egy évvel később — 1971- ben — már megkezdődhet­tek a kísérletek a nádud­vari Vörös Csillag Terme­lőszövetkezetben. A kezdeti próbálkozások a kedvezőtlen talajadottságok ellenére is kecsegtető ered­ménnyel zárultak. A hagyo­mányos szántóvasak 3 órai munka után csorbultak ki, míg az MGI-ben kikísérlete­zett darabok 175 órán át áll­ták a „sarat". (Majdnem hat- vanszor, pontosan 58-szor amy- nyi ideig.) Az új technológia lényege a következő volt: hegesztéssel nagy szilárd­ságú fémet vittek fel a szerszámok élére és ez megakadályozta korai ki- csorbulásukat, az él elveszítését. Igen ám, de a fémötvözetet csak külföldről lehetett beszerezni. Az intézet munkatársai tovább folytatták kísérleteiket, s alapos munka után sikerült előállítaniuk egy olyan keményfém ötvözetet, amelynek gyártásához most már nem volt szük­ség külföldi kapcsola­tokra, s legfőképpen devi­zára. Az éltartósítási technológia j időközben akkora sikert ara­tott, hogy hazánkban nem ke­vesebb, mint 500 közös gazda ságban vezették be, s alkal­mazzák azóta is sikerrel. A pénzben! megtakarítás értéke százezrekben mérhető egy-egy közös gazdaságban. Évente már 15 ezer darab speciális szántóvasat gyárta­nak hazánkban. A gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben készült felmérés szerint az intézet találmánya a mezőgazdasági termelő üze­mekben évente mintegy 100 millió forint megtakarítást je­lent. A vb száz határozata Művelődésről, egészség ügyről Bag nagyközségi közös ta­nácsa december 29-én, hétfőn délelőtt tartotta idei utolsó ta­nácsülését a bagi Dózsa György Művelődési Központ nagytermében. Elsőként Görög László tanácselnök számolt be a tagok előtt a tanács korábbi határozatainak végrehajtásá­ról, valamint a két ülés között tett intézkedésekről. Az évzáró tanácsülés első napirendjének előadója szin­tén a tanácselnök volt. Elő­terjesztette jelentését a végre­hajtó bizottság 1975. évi tevé­kenységéről. A nagyközségi közös tanács 9 tagú végrehajtó bizottsága 1975-ben tizennégy alkalommal tartott ülést, me­lyeken a bizottság tagjai több mint nyolcvan százalékos arányban vettek részt. Mint az elnök elmondta, a vb-tagok minden esetben indokoltan maradtak távol a megbeszélé­sekről. A tapasztalatok hiányoztak A végrehajtó bizottsági ülé­seken csaknem száz határozat született, s 28 napirendi pontot tárgyaltak meg. Leggyakoribb téma művelődési és egészség- ügyi volt, de a vb-tagok sok­szor döntöttek pénzügyi-gaz­dálkodási kérdésekben is. A fentieken kívül a végrehajtó bizottság napirendjén szerepelt még fejlesztési, polgári védel­mi, ügyrendi, ivóvízépítési problémakör is, s foglalkoztak a vb-tagok a közrenddel és a közbiztonsággal. Munkatervét a végrehajtó bizottság csak részlegesen va­lósította meg, ugyanis 5 napi­rendi pont megbeszélése elma­radt. A terv ellenére nem esett szó 1975-ben például a mun­kaerő-ellátottságról, a tűzoltó­egyesület munkájáról, az áru­ellátásról és az ifjúságpolitikai feladatok végrehajtásáról. A napirendek elmaradásá­nak egyik oka, hogy — mint ismeretes — a bagi tanács a hévízgyörki tanáccsal január elsején történt egyesülését kö­vetően nagyközségi közös ta­náccsá alakult. És ez a szerve­zeti változás — határbővülés — számos új, a mun-katervben nem szereplő probléma meg­beszélését tette szükségessé. Az idei munkát az is nehezí­tette, hogy a végrehajtó bizott­ság még nem rendelkezett olyan tapasztalattal, mely se­gítette volna a nagyközségi kö­zös tanácshoz igazodó munkát. Görög László jelentése meg­állapítja, hogy a jövőben első­sorban a tanács függetlenített vezetőinek kell arra törekedni, hogy a végrehajtó bizottsági és a tanácsülés által jóváhagyott munkarend napirendi oontiai egyértelműen végrehajtást nyerjenek. Épo ezért a tanács elsődleges célja átgondoltabb, megalapozottabb munkaterv készítése. Az előterjesztés hangsúlyozza, hogy a további­akban nagyobb gondot kell fordítani a testületi munlca előkészítésére, illetve a végre­hajtó bizottság élé kerülő napi­rendi pontok összeállítására. Munkaterv 19 76-ra Könczöl János vb-titkár is­mertette a tanácsülésen Bag nagyközségi közös tanácsának és szerveinek 1976-ra szóló munkatervét. Eszerint 1976 el­ső tanácsülésén, februárban fejlesztési, költségvetési napi­rendeket tárgyalnak meg. A májusi tanácsülésen az ifjúsá­gi törvény végrehajtásáról lesz szó, valamint a tűzoltó-egyesü­let munkájáról. A továbbiak­ban a vb-titkár a tanács bi­zottságainak tervezett munká­járól adott tájékoztatást. A többi között az ügyrendi, a számvizsgáló, a költségvetési, az oktatási, művelődésügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi, az egészségügyi és szociálpoliti­kai, valamint a szabálysértési bizottság munkatervéről esett szó. Az MSZMP Pest megyei Bi­zottsága 1974. évi szeptemberi közművelődési határozatának helyi végrehajtásáról hallgatta meg Görög László beszámoló­ját a tanácstagság: a tanács­elnök ismertette a nagyközsé­gi közös tanácsnak a határo­zatra vonatkozó intézkedési tervét. Sajnálatos, hogy a tá­jékoztató túlnyomórészt a jövő évi feladatokkal foglalkozik, s nem tesz említésit a határozat 1975. évi helyi hatásáról, illet­ve végrehajtásáról. Konkrét, a sajátos helyi viszonyokra tá­maszkodó tervezetről éppen ezért nincs szó. Mindössze két pontjában vonatkozik az intéz­kedési terv kifejezetten Bagra és Hévízgyörkre. Az intézkedé­si terv megállapítja, hogy a könyvtárak körülményei mos­tohák, s olvasóterem kellene. Ennék az igénynek tényleges megoldási lehetőségeiről vi­szont nem esik szó. Egy megjegyzés Az intézkedési tervben meg­fogalmazódik az az elképzelés is, mely szerint közös igazga­tás alatt kell működnie a ba­gi és hévízgyörki művelődési háznak. Engedtessék egy meg­jegyzést tenni: nem sok gya­korlati haszna lenne a közös igazgatásnak, mert mint az in­tézkedési terv is hangsúlyozza, a rendezvényeknek és a mű- sorpolitikánaik továbbra is a községe sajátos arculatához kell alkalmazkodnia. Az intézkedési terv említést tesz a bagi művelődési központ és iskola eredményes együtt­működéséről. Ügy véljük, in­kább ezt a gyakorlatot kellene meggyökereztetni Hévízgyör- kön, de ez közös igazgatás nélkül is megvalósíthatónak látszik. Szó esett továbbá a hévízgyörki művelődési ház bővítéséről, a néphagyomány tárgyi emlékeinek Összegyűjté­séről is. A bagi évzáró tanácsülés egy tanulságokban gazdag idő­szak befejezését jelentette. Reméljük, hogy az új év. munkája az 1975-ben szerzett tapasztalatok felhasználására épül. Ö. E. II. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM 1975. DECEMBER 31., SZERDA Gödöllő gazdasági életének keresztmetszete Jubileumi kiállítás nyílt az egyetemen Tegnap délelőtt ünnepi ese­mény színhelye volt a gödöllői Agrártudományi Egyetem aulája, ahol a várossá alakulás tizedik évfordulója alkalmából megnyílt a Gödöllő üzemei, in- tébényei és vállalatai által ösz- szeállított kiállítás. A megnyi­tón részt vett Plutzer Miklós, a városi pártbizottság első tit­kára, dr. Süpek Zoltán, a gö­döllői járási hivatal elnöke, valamint dr. Nagy Sándor, az egyetemi pártbizottság titkára is. Makett és kötött pulóverek Az ünnepség megnyitójaként a zeneiskola tanulóiból össze­állított vonószenekar játszott, majd Koncz Gábor színművész szavalta el Simon István és Váci $lihály egy-egy költemé­nyét. Ezt követően Benedek János, a városi tanács elnöke nyitotta meg a kiállítást. El­mondta, hogy a bemutatott tárgyak, a tablók, a grafiko­nok a város gazdálkodó egy­ségeinek eredményeit, repre­zentálják. Az üzemek, válla­latok, intézmények sokszor ki­magasló termelési eredményei nélkül maga a város sem fej­lődhetett volna olyan dina­mikusan, mint annak az eltelt tíz esztendő során tanúi lehet­tünk. A tanácselnök kiemelte,- hogy az V. ötéves terv is biz­tató , a városra nézve, hiszen jóformán minden ágazatban további örvendetes fejlődés, gyarapodás várható. A re­mélt eredmények csak úgy' lehetnek igazán jók, s a tervek csak úgy válhatnak maradék­talanul valóra, ha a lakosság mellett a kiállítók is — ahogy eddig — aktívan kiveszik a részüket a feladatok végre­hajtásából. Az aulában megnyitott ki­állítás gazdag keresztmetszetét adja városunk gazdasági éle­tének. Az ünnepség résztvevői különösen sokat időztek annál a kis asztalkánál, amelyen az egyetem -épületegyüttesének kicsinyített mása látható, s ugyancsak megnyerte tetszésü­ket a Laboratóriumi Törzsál­lattenyésztő Intézet bemutató­ja, ahol is a legkorszerűbb mechanizmusú kis ketrecek­ben a kitömött állatok is lát­hatók. Gazdag anyaggal sze­repel a bemutatón a Gödöllő és Környéke Háziipari Szö­vetkezet, az ország minden ré­szében, sőt a határokon túl is kedvelt termékeik közül az érdeklődők megszemlélhetik az ízléses bőrtáskákat, a kötött pulóvereket, s a külföldön is keresett praktikus gyermek­holmikat. Másfél év: 78 millió forint A HUMÁN — kiadványai mellett — felvonultatott néhá­nyat az intézetben gyártott ol­tóanyagok közül, s a Kisállat­tenyésztési Kutatóintézet mun­kájával, eredményeivel tabló­kon ismerkedhet az érdeklődő. Tablókról tudhatjuk meg, hogy városunk egyik legújabb büsz­kesége, a bútor- és lakberen­dezési áruház, másfél esztendő alatt mintegy 78 millió forint értékű árut forgalmazott. Sok látogató böngészte a Ganz Árammérőgyár kiállított mű­szereit is. A kiállítás egyik látványossága az a kerekes kút, amelynek gyártását Moór János 1933-ban szabadalmaz­tatta, s az egykori egészség- házzal szemben ezt állították fel elsőnek 1934 tavaszán. A városnak jó szolgálatot tett, hiszen egészen tavaly nyárig szolgálta a szomjas embereket. A Dunamenti Regionális Vízmű gödöllői üzemmér­nökségének bemutató tablóiról tudhatjuk /nég, hogy a város­ban jelenleg már 20 ezren ré­szesülnek közműves vízellátás­ban; 1981-ben még csak ezren voltak, alak kútról nyerhették a vizet. i Mindent felsorolni lehetet­len ... Több mint látványosság A jól megrendezett kiállítás megtekintését mindenkinek ajánlhatjuk, hiszen ez nem­csak látványosság, több annál, betekintés a tízesztendős vá­ros életébe, a fejlődés kereszt- metszete. Fehér Béla Anyakönyvi hírek Született: Karácsondi Sán­dor és Gregus Ilona: Sándor, Botos István .és Szondi Éva: Csaba, Fata Imre és Pálfi Márta: Márta, Konkoly Jó­zsef Attila és Bodor Gab­riella: Gabriella, Túrái Fe­renc és Gránási Erzsébet: Er­zsébet, Képes Bertalan és Dudás Mária Rozália: Mária Szilvia, Bereczki János Fe­renc és Balogh Róza: Andrea, Litkei József és Csávás Ju­lianna Eszter: Benedek, Brachna László és Kiss Pi­roska: Gábor, Frank József és Ilyés Ilona: Mariann, Borsos József és Serbán Erzsébet: Andrea, Fehér Ferenc és Ta­más Julianna Erzsébet: Ani­kó, Bandor Antal Gerzson és Bangó Márta: Antal, Pethő Mihály Ferenc és Sorh Erzsé­bet Ilona: Krisztina, Bagyin János és Borovszki Julian­na: Mónika, Karacs Imre és Banka Mária: Krisztián, Új­vári Imre Ferenc és Pajor Ilona: Ilona, Labbancz Mi­hály és Mády Erzsébet: Erzsé­bet, Simon István és Kolo- nics Etelka Hilda: Katalin Disznóölési szokások Gödöllőn (2.) A gazdasszony közben már készítette a vacsorát, rotyogott a takartosfazék a tűzön. Ha megfőtt, kirakták hűlni a gangra vagy a szanétlibe, ahol nyáron a tejet mérték. A környékbeli suhancok sok­szor megtréfálták a háznépet — főleg ahol nagylány volt —, mert eldugták a takartosfaze- kat. Mikor már az egész por­ta azt kereste, valamelyik trükkel a szalmakazal felé csalták a háznépet néhányan, a többiek pedig gyorsan visz- szalopták a sértetlen fazekat a szanétlibe. Kéregttők maskarában A mulatság azonban csak este, a tor idején kezdődött, ahol húsz-harminc vendég is összegyűlt. Az asztal körüli ülésnek meghatározott rendje volt. fő helyen a böllér vagy a házigazda ült, a fiatalabb asszonyok régebben' ki is szo­rulhattak az asztaltól. A gye­rekek verebet fogtak a tető alatt, még a szobába is bevit­ték; szerencsétlen ott röpkö­dött egész este, ha valaki le nem ütötte. Vacsora közben bezörgettek a maskarások, a cigánynak, medvének és más állatnak fölöltözött — legtöbb­ször távolabbi — rokonok. Maskarába a südő kölkök, a 14—18 éves legények, lányok öltöztek be. Sokszor a lányok legénynek és fordítva; rossz fazekat, üstöt, tepsit hoztak: fakanállal verték az edénye­ket és kéregettek. Ha kaptak valamit, nem maradtak adó­sak a jókívánságoklcal, jövőre még nagyobb hízót jósoltak a portán. Arra nagyon vigyáz­tak, hogy föl ne ismerjék őket, ezért vagy némajátékkal, vagy elváltoztatott hangon kéreget­tek. A medvének öltözött mas­karával a háziak eljáratták a medvetáncot, a kéményseprő igyekezett az asszonyokat-lá- nyokat bekormozni. Az ala- koskodókat nemigen zárták ki, szükség volt jókívánságaikra, de azok is vigyáztak inkogni- tójukra. Amikor elmentek, az ottmaradottak találgatták, hogy melyikük ki is lehetett. Vacsora közben a vendégek is dicsérték a disznót, főleg, ha jó zsíros volt, mert úgy ta­pasztalták, ha zsír meg krump­li van, akkor már lehet enni. A vacsora végén már inkább csak ittak; előkel ült a citera is; a dalolás jól belenyúlt az éjszakába. Léísk, madár képében Különösek a disznóölési és a disznótoros szokások, még a halványuló és' okúkat vesztett hagyományokban is föllelhető valami fur—a hangulat. Már a neve is meghökkentő: tor, disznótor — a halott rokon­nak készítettek tort, az állatok közül csak a disznónak, ölés — csak embert lehet megölni, állatot nem, csak a disznót... A kutatók kapcsolatot, egye­zéseket találtak a rokon né­pek medvetorai és a magyar disznótor között. A megfelelé­sek nem mindenütt egyeznek meg, mégis egyre nyilvánva­lóbb, hogy a disznótoros szo­kások a totemisztikus medve­torokból őriztek meg elemeket. A medve totemállat volt, a közösség isteni ősét tisztelték benne, mégis elejtették, meg­ették, de a szertartás közben a totemnek kijáró tiszteletet adták meg neki. A lelke ma­dár képében szállt el (veréb?): az evés közben megdicsérték, hosszú, epikus énekekben mesélték el a sorsát, mitikus utazásait. Felemelkedtek hozzá Szertartás, emelkedett dolog volt az evés —, egyben az öröm forrása is —, mert sike­rült, ma is sikerült megszerez­ni, megkapni a falatot. Min­dent a medvének köszöntek, primitív, egyszerű módon él­ték át a totemm.el való azo­nosulást. Noha féltek tőle, tes­tének megvacsorálásával mégis felemelkedtek hozzá, gondolat­ban is. Kovács András (Vége) Andrea, Halász Péter Pál és Labáth Ildikó Ilona: Balázs Péter, Száz László és Precz- nik Katalin: László, Speritzer István Gyula és Rácz Mar­git: Erika, Kómár József és Kosári Katalin: Norbert, Si­mon László és Péter Gizella: László, Tasnádi Béla és Ká­nya Annamária: Anikó, Masz­lag Ferenc és Maródi Erzsé­bet: Péter, Birkás Ferenc József és Tolmácsi Zsófia Magdolna: Szilvia, Gyenes János és Orosz Piroska: Já­nos, Oláh Árpád és Sárközi Jolán: Mónika, Szabó Já­nos és Jenei Julianna: Pé­ter Csaba, Bandur István és Szabó Mária: Norbert, Ju­hász Pál és Hajdú Margit: Pál, Urbán László János és Kővágó Ilona Mária: Szilvia, Tökéczky László és Fehér Emília: Richárd, Csepák Mik­lós és Kovács Edit: Edit, Tóth János és Oroszi Erzsé­bet: Gábor, Tar Mihály és Zombori Magdolna: Erzsébet, Dudás Péter és Bállá Ju­dit: Katalin, Török Antal és Pfau Rozália:' Zoltán. Házasságot kötött: Nagy István és Matuz Anikó, Hajtó József és Ladányi Ilona, dr. Lencsés György és Polusin Katalin. Elhunyt: Tóth István 56 éves, Batta Sándor István 72 éves, Neumann Lajosné And- rejkovics Etelka 87 éves. Üzemanyag — házon belül Fogyasztásvizsgálat a Szilasmentibsn A kerepest Szilasmenti Me­zőgazdasági Termelőszövetke­zet több, energia- és anyagta­karékosságra vonatkozó intéz­kedést tett az utóbbi időben. Az üzemanyagfogyasztás csök­kentése érdekében bevezették, hogy az átlagos fogyasztást a menetlevelek alapján ellenőr­zik, valamint egyik benzines gépjárművüknél TF—36-os műszerrel rendszeresen vizs­gálják a fajlagos felhasználást. (Az intézkedés következtében megszűnt a hazajárás a szö­vetkezet gépjárműveivel.) És ami ugyancsak hasznos: beve­zették. hogy a gépjárművek házon belül vételezik az üzem­anyagot. s Évzáró tanácsülés Bagón Ha van zsír m

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom