Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-10 / 289. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JAPAS ES C RE XIX. ÉVFOLYAM, 289. SZÄM 1975. DECEMBER 10., SZERDA Érkezik a déiigyümöks Ha kell, három műszakban Zökkenőmentes tejellátás, elegendő élelmiszer December az ajándékozás és a vendégjárás hónapja. Ilyen­kor valóságos áruhegyek vár­ják a vásárlókat a boltokban. A bőséges és zavartalan ellá­tás igénye nagy feladat elé ál­lítja a kereskedelem és az élel­miszeripar dolgozóit. — Hogyan készültek fel a decemberi csúcsforgalomra? — ezzel a kérdéssel kerestük fel a Cegléd és Vidéke ÁFÉSZ és a Tejipari Vállalat ceglédi üze­mének vezetőjét. Hónapokkal ezelőtt Balogh Ferenctől, az ÁFÉSZ elnökétől megtudtuk, hogy forgalmuk a múlt évinél 17 százalékkal magasabb, s kará­csony és szilveszter előtt vár­hatóan tovább növekszik. Már hónapokkal ezelőtt megtették az előkészületeket. Az árufor­galmi főosztály és az egységek vezetői időben megrendelték a szükséges árukat a nagykeres­kedelmi vállalatoktól, szövet­kezetektől és termelőüzemek­től. December elején 34 millió forint értékű készlet várta az áruházban a vevőket. Játékok, árengedménnyel A hónap első hetében meg­érkezett a fenyőfa, amelyet városszerte több helyen áru­sítanak. Ételből, italból is bő választékot ígér az ÁFÉSZ. A gyerekek örömére kétszázötven mázsa szaloncukrot rendeltek. Narancsból száz mázsa érkezik az ünnepekre, és megkezdődött a folyamatos banánszáliítás. Az ünnepek előkészítését szolgálta a novemberi divat- bemutató, melyen széles ská­láját vonultatták fel a szövet­kezettől vásárolható férfi-, női és gyermekruházati cik­keknek. Az áruház osztályai bő választékot kínálnak. Ros- kadásig megrakott polcok és színültig feltöltött raktárak várják a vásárlókat. Csak gyermekjátékból több mint kétmillió forint értékű a kész­let. A belföldi és szocialista országokból importált játéko­kat a hónap első két hetében húszszázalékos árengedmény­nyel adják. A nagy forgalom zavartalan lebonyolítása végett december­ben behívják nyugdíjas dol­gozóikat, és kisegítőket is fel­vesznek. Vecséstől Abonyig Pintye Attila, a tejüzem igazgatója elmondta, hogy az ünnepekre nemcsak helyileg, de vailalatszerte is megtettéK az előkészületeket. A várható igényeket eiore egyeztették ke­reskedelmi partnereikkel, és a tervezéskor figyelembe vették az előző évek hasonló idősza­kának forgalmát. Rendkívül fontos a pontos szállítás, ugyanis a tejtermék nem tá­rolható hosszabb ideig raktá­ron, ám ha kevesebb áruról gondoskodnak, az ellátási za­varokat okoz. A ceglédi üzem Pest megye nagy területét látja el tejjel és tejtermékkel, szállít Vecséstől Abonyig és Szentlőrinckátától Nyársapáiig. A megnövekedett igények kielégítésére, ha kell, közvetlenül az ünnepek előtt áttérnek a három műszakos üzemelésre, a legtöbb árut szállító autóra, a karácsony előtti napokban, ha szükséges, két rakodó kerül. Az utolsó napokban is Helyben csak kannás tejet, literes zacskós tejet és kannás tejszínt állítanak elő, a többi árut különböző városokból hozzák. A félliteres tejet, ka­kaót, tejfölt, túrót és -a cukro­zott poharas tejszínt, a ked­velt Fincsit, Kecskemétről szállítják. A dobozolt és vá­gott sajt a vállalat budafoki tranzitraktárából érkezik, a pudingot és az ízesített jog­hurtot a fővárosban készítik, vajat a nagykőrösi üzemtől kapnak. A tejszállításban az év két legnehezebb napja december 23—24. Olyankor megduplázó­dik a szokásos mennyiség. Tízdekás vajból az ünnepekre tizenhétezer kilót, negyedkilós túróból majdnem ötvenezer adagot visznek az üzletekbe. A tejüzem zsúfolásig feltöl­tött raktárakkal várja az ün­nepeket. Az ellátás zavarta- lánsága érdekében, még az utolsó napokban is elfogadnak pótmegrendelést, és vállalják az áru kiszállítását. K. D. A népfront városi eínökéféíiek ülése Tegnap, kedden délután, Ceg­léden, a tanácsháza épületében ülést tartott a Hazafias Nép­front városi elnöksége. Az ülé­sen részt vett Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest me­gyei Bizottságának titkára, Lu­kács Imre, a városi pártbizott­ság osztályvezetője és dr. La­katos József, a városi tanács vb-titkára is. Kovács Antalné bejelentette: tekintettel arra, hogy Hegedűs József, a városi népfrontbizott­ság titkára más munkakörbe került, a Hazafias Népfront Pest megyei elnöksége — a jö­vő évi népfrontválasztásokig — a városi népfrontbizottság tit­kári teendőinek ellátásával Benczik Tivadart bízta meg, aki eddig a Földváry Károly Általános Iskola igazgatóhe­lyettese volt. A városi elnökség a megbí­zatást jóváhagyólag tudomá­sul vette. Megszólalt a tűinké Felkösmtötték az idős embereket Tegnapi munka, mai eredmények egyre többen járnának. Tevé­keny a művelődési központ­ban a nyugdíjasojs. klubja, se­gít a szabad órák hasznos el­töltésében. Az óvodák, a böl­csődei helyek sokasodása a né­pesedéspolitikai határozatok megvalósítását igazolja. Szólni kell a korszerű, új városrész­ről, a Károlyi-lakótelep sok száz összkomfortos lakásáról, melyeket szintén az utóbbi öt évben adtak át. Elkészült egy középiskola és a középiskolai kollégium. A szobroktól és vi­rágoktól megszépült parkok­ban sokszor megpihennek az idős emberek is. Cegléd fejlődését tekintve, fiatalodó város. Ha viszont a lakosságot nézzük? Nem ala­csony a hatvan éven felüliek, á nyugdíjasok száma, amely áz Országos statisztika szerint kimutatott 18 százalékot meg- ..haladja. A vendégek az úttörők műsorát hallgatják Apáti-Tőth Sándor felvétele Lépések csossaamnialk, top­pannak a lépcsősoron. Az emeleti tanácsterem ajtaja tárva-nyitva, vendégeket vár. Telnek a sorok a hosszú asz­talok körül. Szokássá vált Cegléden, hogy az év utolsó hónapjában, egy délutánra, találkozóra hívják össze a város idős la­kóit. Közülük is azokat, akik közéleti tevékenységükkel év­tizedeken át sokat tettek Ceg­léd felvirágoztatásáért. Azokat, akik ott voltak tettre készen, amikor a felszabadulás után megindult az élet, s cseppet sem volt mindegy, hogy merre felé halad. Az öregek napján Cegléd politikai, gaz­dasági és társadalmi vezetői, a teljes város lakossága ne­vében, megkülönböztetett tisz­telettel köszöntik ezeket az embereket. A tanácsterem széksorai megtelték, halk beszélgetéstől zsongott a tágas helyiség. Emlékek elevenedtek fel, egymást rég látott barátok, is­merősök fogtak kezet, s néz­tek kíváncsian, fürkésző pil­lantással egymás szemlébe. Vajon az öröm mosolya mö­gött mi rejtőzik? Jól megy-e a sora a régi cimborának ? I Hát a családja hogy van, s mint szolgál az egészsége? Lám, egyiküktől eltiltották a pipát. Helyesebben, a do­hányfüstöt nem bírja a tüde­je: a pipa most is ott van a szájában, benne régvolt füst­karikák íze. Az asszonyok egyi­ke meghajolt, s már botja is van. Tavaly egyenesebben járt. Hát még húsz egynéhány éve!... Az egybegyűlteket Banczik Tivadar, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára köszöntötte, majd dr. Lakatos József tanácstitkár emelkedett szólásra. Hagyomány, hogy az öregek napján ki-ki halljon róla, az elmúlt évben mennyit fejlődött a város. A tanács- titkár most a véget érő ne­gyedik ötéves terv éveiről, ! eredményeiről készített rövid I számvetést, külön hangsúlyoz- j va, hogy a ma eredményeiben ott a tegnapi munka verejté- | ke is. A ceglédi öregek nap- [ ján.ak vendégei sokat tettek gyarapodásunkért. A tervidőszakban kezdte meg működését az új kórház, amely 900 ágyas gyógy intéz­ménnyé alakul. Bővítették a szociális otthont, fejlesztésre vár az öregek napközije, melybe egyre szívesebben és Az ünnepi beszédet igen hanglatos, vidám, dalos-zenés műsor követte. Felléptek a ceglédi zeneiskola tanulói, muzsikált a Várkonyi iskola pompás tilinkózenekara, Szta- nyik Jánosné vezetésével. A finom uzsonnát a Föld­vári iskola szorgos pincérekké lett úttörői vitték mosolyogva, kínálgatva az asztalok köré. Nagy taps fogadta a budapesti szereplése folytán kicsit későn érkezett Patkós Irma színmű­vésznőt, aki Petőfi Sándor Füstbe ment terv című ver­sét mondta el az egybegyűl­teknek. Az ünnepi asztalon szegfű­csokrok illatoztak. Kiss Benke József né, a Magyar—Szovjet Barátság Tsz alapitó tagja, maga' is nyugdíjas már, a tsz jókívánságait tolmácsolta s fejezte ki is a virágokkal. E. K. Tölgyfa talpfák A Fűrész- és Hordóipari Vállalat ceglédi fűrészüzemé­ben az év második felében, főként tölgy- ' és bükkfából vasúti talpfákat készítenek, havonta 100—150 köbmétert, és á jövőben is jelentős téte­lek rendelésére számíthatnak. Egy forma, több szín A gyermekcipőt árusító boltokban gyakran hangzik el a kérelem, jó lenne, ha ezt vagy azt a kiscipőt más szín­ben is meg lehetne kapni. Aki látja a szép formájú fe­kete lakk cipellőt, megdicsé­ri, de szívesebben venne épp olyan formájút gyermekének piros vagy fehér színben, mert a gyerek ruházatához az jobban illene. I A Ceglédi Cipőipari Válla­lat a jövőben nem a forrnák, I hanem a színvariációk bőví­tésére fordít nagy gondot. A korszerű és keresett formájú gyermeklábbeliket változato­sabb színekben, színösszeállí­tásokban gyártják, mivel di­vatos a két, három szín al­kalmazásával készült kiscipő. A jövő év első felében két­féle modellt készítenek szín­variálással. Erősödő barátság Lengyel festők tárlata a kutatóállomáson Képek a paraszti életből A szakszervezeti klub Ceg­léden nemcsak előadásaival kívánja a tagság igényeit ki­elégíteni, hanem alkalmi tár­latok bemutatásával is. A kö­zelmúltban a Kertészeti Kuta­tóintézet ceglédi kutatóállo­másának ebédlőjében Balda- vári László gazdasági osztály- vezető nyitotta meg A XIX— XX. századi lengyel festészet című kiállítást a Lengyel Kulturális Intézet anyagából. Röviden és sommásan be­mutatta a műalkotásokat, szólt a festőkről, a kor stílus- irányzatairól, s élt az alkalom­mal, hogy tovább mélyítsék a baráti lengyel néppel a jó kapcsolatokat. A festmények témája leg­többször a hétköznap. A ké­pek egy része kifejezetten a paraszti élettel foglalkozik. Olyan nevek szerepeltek a tárlaton, mint Brandt, Chel- monski, Fatat, Ebisch, Stud- nicki, Cybisowa stb. A kiállított anyagból álta­lában legjobban Ebisch Lány kék könyvvel, Czysewszky Ma­donna (kokoschkai ráérzés), Wyspiansky Anyaság, Wyc- kolkowsky Halász és Wali- szewsky Varsói botanikus kert (pointilista) zsánerképe tetszett. Reméljük. Baldavári László — hasonló igényességgel és ügybuzgalommal — továbbra is vállalkozik tárlatrendezés­re, elősegítve a kutatóállomás dolgozói ízlésének alakítását. Surányi Dezső Visszapillantó tükör Egy hétig Kossuth Sorok a tiszttartó jelentéséből VISSZAFOGLALTAK BU­DÁT a honvédek 1849 májusá­ban az osztrákoktól, a kor­mány visszaköltözött Debre­cenből Pestre. A főváros ká­véházai megteltek, a zenekarok szilaj verbunkosokat játszot­tak, sűrűn járt a pohár. Alig két hét múlva azonban az örömöt kétségbeesés 'Váltot­ta föl: a cári orosz seregek megkezdték beözönlésüket az országba. Kossuth meghirdet­te az erők öszpontosítását: „Ha gyorsan egyesítjük erőnket, a haza meg van mentve; ha néni: nincs.” Terveik szerint, Komárom várában jelentős erőket hagytak késlelteni az osztrákok előnyomulását, a Duna—Tisza közén, Cegléd térségében két hadtestet egye­sítettek, azzal a szándékkal, hogy támadja meg a cáriakat, mielőtt azok találkoznának a császáriakkal. Ezekben a hetekben váro­sunkat teljesen megszállták a honvédek és a pesti menekül­tek tömegei. Cegléden egyesült Wysocki—Dessewffy vezette IX. hadtest és. Perczel Mór X. hadteste, egyesítésükről a kor­mányzósági haditanácson dön­töttek a Pesti út 6. számú ház­ban. Perczel törzsszállása a plé­bánián volt, a forradalmár Bo- bory Károly papnál. A hatal­mas tábor élelmezése a városi tanácsra hárult, de a tanács készlete elégtelen, s a lakossá­gé is kimerült. A közalapítvá­nyi uradalom segítségét kérték. Fönnmaradt Ferenchich Jó­zsef tiszttartó jelentése, mely a közoktatási miniszternek szólt, az uradalom ganáriumá- ban tárolt szemestermésről: „Hogy a Czegléden öszve jött Katonaság ellátására szükséges gabona mennyiségét a Városi Közönség ki állítani képes nem lévén, az Urodalmi magtárba található mennyiség azok élel­mezésére adattasson, alázattal jelentjük, hogy szabad rendel­kezésre, 809 pozsonyi mérő bú­za, 386 kétszeres, 390 rozs, 4026 árpa, 1356 csöves és 86 mérő szemes Tengeri vagyon. Kelt Czegléden, Július 5-én 1849.” A KÁROLYI-HUSZÁROK, a Cegléden táborozó hadtestek villámai is itt voltak. Bennün­ket azért érdekelnek, mert a négyszáz ceglédi honvéd több­sége a toborzásokon Károlyi- huszárnak állott és a váro­sunkban fölállított 94. gyalogos zászlóaljba. Most mind a két alakulat Perczel egyesített se­regének része volt. A 16. huszárezredet gróf Ká­rolyi István állította föl, saját költségén, Károlyi Mihálynak városunkban ma is köztiszte­letben álló nagyapja. „Kár- hogyhuszárok”-nak becézték őket, szépséges egyeruhájuk révén, mely állott fehér védő­huzatos csákóból, piros zsinó- ros, sárga gombos, galambko­saras búzakék zekéből és men­téből, szürke, térdig bőrözött, piros csíkos lovaglónadrágból. A mentéjüket világos szürke prém szegélyezte. Tarsolyuk sö­tétvörös bőrből készült, övük nem volt, csupán fekete váll­szíjas tölténytáskájuk. Arany paszománnyal borított kard­szíjuk a zeke fölött feszült, ke­resztben a vállukon. Díszelgés- kor búzakék csizmanadrágot húztak magukra. Így emlék­szik rájuk a ceglédi hagyo­mány is, amikor egy hétig a Károlyi-huszárok adták a dísz- őrséget Kossuth kormányzó­nak. Maga Károlyi volt az ezred­parancsnokuk, őt azonban negyvenkilenc január első napjaiban elfogták a császá­riak, helyébe Rohonczy Lipót lépett, akinek helyettesévé Sa­lamon Elek alezredes, első őr­naggyá Máriássy József őr­nagy, másodikká Litsken Lajos őrnagy. Salamon Ferenchich Józsefnél lakott. „1849. május 28- án jött Salamon alezredes, 29- én elment, de két cselédet és egy beteg lovat hátra ha­gyott június 7-ig, melly napon a vasúton elvitték a Lovat.” DE LAKOTT ITT Máriássy is. „1849. június 24-én reggel jött Máriássy őrnagy úr, há­rom cseléddel és nyolc Lóval a Károlyi-huszároktól, itt ma­radt július 9-ig. Az utolsó hé­ten a kormányzó lakott nálam feleségestül, az őrnagy addig a kasznár úrnál lakott, de nálam étkezett.” Július 9-én, az ezre­det Nagykátára vezényelték, Máriássy új lovat szerzett, szé­pet, délceget, ott ágaskodtatta az osztálya előtt, A paripa hát­ra vetette magát, Máriássyt eszméletlenül szedték ki alóla. A rangidős Posch Márton is megsérült ugyanezen a napon, az osztályparancsnokság Deg- ré Alajos századosra szállott, Degré vezette a túrái huszáro­kat a cáriak ellen, a szabad­ságharc leghosszabb és legvé­resebb lovasrohamát. Az ezredparancsnokot sebe­sülten hozták ’ Ceglédre, járőr­csatározásban kapott golyót. Ö volt az egyetlen, akit Kossuth meglátogatott. „A három nap, amíg a kormányzónál voltam, az asztalánál vele étkeztem, aztán dolgoztunk éjfél után háromig. Az egész napi mun­kát csupán egyetlen egyszer szakította meg félórára, sebe­sült ezredesemet, Rohonczy Li- pótot meglátogatni.” — írja Degré emlékirataiban. A július 20-án lezajlott túrái csata után visszatértek a hon­védek Ceglédre, és vonultak tovább délnek. A Károlyi-hu­szárok voltak az utóvédek. Időnként járőröket küldtek hátra. KÉT CEGLÉDI FIŰ IS volt egy járőrben: Mózes Sándor és Meleg Sándor. A járőrparancs­nok kettőjüket rendelte terep­kutatónak maguk elé. A két huszár a Törteli és a Szolnoki út sarkán, a Fehér Ló Fogadó közeiében kozák járőrrel talál­kozott, a kozákok körülfogták őket, Mózest öten, Meleg Sándort ketten. Mózes megse­besült, de csak forgatta a lo­vát, segítségért kiáltozva cim­borájának. Meleg éppen vég­zett a két kozákkal, kiszabadí- tótta. Ekkorra a huszárjárőr is odaért, a támadók szétszalad­tak. VILÁGOSON a cári csapa­tok még nem zárták körül a magyar tábort szorosan, Mó­zesek Kimentek a táborból a Marosra itatni, vissza se tértek a másnapi fegyveHetételre. Is­meretlenek voltak a tájon. A betyárok vezették el őket Fél­egyházáig. Mózes Sándor itt nyugszik, a Kálvária temetőben. Két pus- kagölyót is vitt magával a bőre alatt a sírba. Hídvégi Lajos 0 i-' ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom