Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-10 / 289. szám

1975. DECEMBER 10., SZERDA xMtom 7 Heti jogi tanácsok Tervek a vízellátás javítására Kiépítik a börzsönyi hegyvidék úthálózatát A Dunakanyar Intéző Bizottság ülése A felek szerződési kapcsola­tában a „hallgatás’* mikor te­kinthető beleegyezésnek? Lapunkat jogi problémák­kal nemcsak az állampolgárok, hanem sokszor vállalatok is megkeresik. Legutóbb például azt kérdezték, hogy a vállala­tok egymás közti szerződéses kapcsolataiban a hallgatás mi­kor tekintendő beleegyezésnek. A konkrét esetben a vita lé­nyege az volt, hogy a megren­delésben o teljesítés-helyéül saját telephelyét írta elő a megrendelő, a szállító erre nem válaszolt. Végül is vita tá­madt, és a megrendelőknek a szállító telephelyén kellett az árut átvennie. A megrendelő vállalat azt állította, mivel nem válaszolt a szállító, hall­gatása beleegyezésnek minő­sül, ezért neki az árut az ő telephelyére kellett volna le­szállítania. Kinek van igaza? A régi termékforgálmazási rendben, amikor jóformán minden termékre szerződéskö­tési kötelezettség állott fenn, valóban a nem válaszolásnak, illetve a hallgatásnak voltak olyan következményei, hogy a szerződés az ott közölt fel­tételekkel jött létre. 199B-tól csak egynéhány termékre van szerződéskötési kötelezettség, és egynéhány szállítóval szemben, a termékek zömére azonban szabad szerződéskötési lehetőség van, szerződés lét­rejöhet nemcsak írásban, ha­nem szóban, sőt ráutaló ma­gatartással is. A szerződés általában akkor jön létre, ha a felek minden lényeges feltételben megálla­podtak. (Lényeges feltétel alatt értendők az áruk mennyisége, minősége, szállítási határide­je átvétel helye és a fizetésre vonatkozó kikötések. Ezenkí­vül lényegesek azok is, ame­lyeket a felek annak nyilvá­nítanak.) Ha valamely lénye­ges kérdésben nem jött létre megállapodás, vagy a szerző­dés tartalmára vonatkozóan egyes feltételeket vitássá tesá' az egyik fél, akkor nein jött létre szerződés. Vannak olyan szerződések, amelyek egyes tartalmi feltételeit jogszabá­lyok, vagy szerződési alapfel­tételek határozzák meg. Ha a felek ezekben a kérdésekben külön a szerződésükben attól eltérően nem rendelkeznek, akkor az alapfeltételekben, illetve a jogszabályban előír­tak az érvényesek, és így a szerződés mégis érvényes lesz. Az olyan szerződéseknél, amelyek tárgya szerződéskötési köteiezettség alá eső termék, szállítására vagy ilyen szolgál­tatás teljesítésére vonatkozik, abban az esetben az ajánlat megválasztás nélkül, tehát „hallgatólagosan” is létrejön a szerződés. * Néhány kártérítési kérdésről. Egyik olvasónk felkeresett bennünket, s elmondta, hogy ő és több társa a buszról le- szállva egy építési területen járnak át, és úgy közelítik meg •munkahelyüket. Emiatt már baleset is történt. Ki viseli ilyenkor a kár" következmé­nyeit? Olvasóink azt is elmondták, hogy a megállótól egészen a A termelőszövetkezetek egye­sülésének (beolvadásának) köz­gyűlési napirendre tűzéséhez szükséges előzetes miniszteri hozzájárulásával kapcsolatban kiadott 32/1975. (XI. 19.) MT. rendeletet a Tanácsok Közlö­nye 51. száma tartalmazza. A szakmunkás képesítésű mezőgazdasági szövetkezeti ta­gok felsőfokú tanulmányaival és e tanulmányokat megelőző tanfolyamokkal kapcsolatos egyes kérdésekről ugyanitt ta­lálják az érdekeltek a 24/1975. (XI. 19.) MÉM. rendelkezést. A termékforgalomról a 33/ 1975. (XI. 29.) MT. rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny november 29-i száma.) Az ipari és építőipari válla­latok termelési adójáról, a ta­karékszövetkezetek jövedelem- és bérszabályozásának rendsze­gyár kapujáig gyalogjárda áll rendelkezésre, amely csak né­hány méterrel jelent több utat, de reggel ez a néhány méter is idő. Ezért vágják le az utat, bár az is igaz, hogy az építke­zés vezetői táblával figyelmez­tették az arra járókat, hogy tilos az átjárás. Egyik mun­katársuk a hajnali. sötétség­ben éppen ezen a területen gö­dörbe lépett, és lábát törte. A vállalat elhárította magától a kár megtérítését, mert szerin­te a maga részéről mindent megtett a biztonságos közle­kedés érdekében, kiépített jár­da áll a dolgozók ’rendelkezé­sére. Az építési vállalat azzal hárítja el a kár követelését, hogy táblával figyelmezteti a járókelőket a balesetveszélyre. Honnan térül meg a dolgozó táppénz és fizetés közötti kü- lönbözete? > / Fogas kérdést tettek fel ol­vasóink. A vállalat, bár igaz, hogy munkába menet történt a baleset,' de o dolgozó kárát nem köteles megtéríteni. A társadalombiztosítás szempont-' jából kétségtelen azonban, hogy üzemi a baleset, és minden ez­zel kapcsolatos szolgáltatás megilleti a dolgozót. A táppénz és a fizetés közötti különbö- zetet azonban a társadalom- biztosítási szerv sem fogja megfizetni. És akkor a mun­káltató? — kérdezik az érdek­lődők. A munkáltató a perben nyil­ván arra fog hivatkozni, hogy a maga részéről úgy járt el, ahogy az tőle általában elvár­ható. Tagadja, Hogy jogellenes magatartásával okozta volna a kárt. Védekezni fog azzal is, hogy miért nem ment a bal­esetet szenvedett a gyalogjá­rón. Akkor elkerülhető lett volna a baleset. Tehát a sértett hibájából történt a baj, ezért a kárt is neki kell viselnie. Kétségtelen, hogy ebben a vé­dekezésben sok az igazság. Az sem vitás azonban, hogy a gya­logosok biztonságos közlekedé­sére vonatkozó jogszabályok a közlekedés biztonsága érde­kében születtek, és nem pedig — jelen esetben értve — az építőipari vállalat számára. Éppen ezért a balesetet szen­vedettnek mégis lehet valami keresnivalója a vállalatnál, esetleg kármegosztás alapján. Milyen esetben számít kor­kedvezményekre jogosítőnak a járművezetőként eltöltött idő? Több olvasónk járművezető­ként ■ dolgozik a HÉV-nél, autóbusznál. Hallottak arról, hogy rájuk is kiterjedt a kor- kedvezmény. Szeretnének bő­vebb információt. A járművezetői (autóbusz, villamos, trolibusz, HÉV-mo- torvezető, fogaskerekű és FAV-vezetői) munkakörben el­töltött idő akkor számit kor- kedvezményre jogosító idő­nek, ha a járművezető tíz éven át — ebből legalább öt évet közvetlenül a nyugdíj megál­lapítása előtt, illetőleg az öregségi nyugdíjra jogosultság megszerzéséig — a Budapesti Közlekedési Vállalatnál vagy jogelődjénél járművezetői munkakörben dolgozott. Aki­nél e feltételek fennállnak, an­nál a BKV-nél (jogelődjénél) egyéb utazó és forgalmi mun­réről ugyanitt jelent meg a 66/ 1975. (XI. 29.) PM., és a 67/ 1975. (XI. 29.) PM-MU.M. ren­delkezés. A kereskedelmi felügyelősé­gek hatósági jogköréről a Ke­reskedelmi Értesítő 34. számá­ban található a 4/1975. számú állásfoglalás. A műsoros előadásokkal ösz­szefüggő feladatok ellátásáról a kulturális miniszter 6/1975. (XI. 12.) KM. számú rendelete rendelkezik, a Magyar Közlöny 73. számában. A könyvvitel rendjéről szóló 56/1970. (XII. 30.) PM. számú rendelet módosításáról a lelté* rozási, mérleg- és mérlegbe- számolq készítési kötelezettség­ről szóló rendelet módosításá­ról a Magyar Közlöny 76. szá­mában találják meg az érde­keltek a 60/1975. és a 61/1975. PM. számú rendelkezéseket. kakörben (tengelyen), továbbá bármely más munkáltatónál járművezetői (autóbusz-, vil­lamos-, gépkocsivezetői) mun­kakörben eltöltött idő is kor- kedvezményre jogosító időnek számít. Az említett — a nyugdíj megállapítása előtti — ötévi járművezetői idő számításánál nem tekintik megszakításnak, ha a járművezető saját hibá­ján kívüli okból (például egészségi okból vagy olyan forgalmi esemény: baleset, ösz- szeütközés stb. miatt, amely­nek bekövetkezésében vétlen) átmenetileg, az öt év alatt leg­feljebb hatvan riapon át nem dolgozott járművezetőként. Az ötévi idő számításánál a táp­pénzes állományban töltött idő is járművezetői időnek számít, ha a járművezető e munka­köréből került táppénzes állo­mányba, és közvetlenül táp­pénzének megszűnése után is­mét járművezetőként dolgo­zott, vagy táppénzének a meg­szűnéséig — a táppénzes időt is figyelembe véve — korked­vezményes nyugdíjra jogot szerzett. Dr. M. J. Felhívjuk olvasóink figyel­mét, hogy a Pest megyei Hír- lap szerkesztősége minden hé­ten szerdán délután 5—7 óráig ingyenes jogi tanácsadást tart olvasói részére a Hírlapkiadó Vállalat (Bp. VHI., Blaha Lujza tér 3.) földszinti tanácsadó ter­mében. — Jó reggelt kívánok! A vadászmestert keresem — hangzott el a barátságos üd­vözlés egyik Pest megyei va­dásztársaság gyülekező he­lyén. — A Magyar Vadászok Országos Szövetsége Pest me­gyei intézőbizottságának va­gyok a tagja. A járási rendőr- kapitányság munkatársával együtt ellenőrzést tartunk. Részt veszek a vadászaton, megnézem, hogy megtartják-e a szabályokat, megtesznek-e mindent a balesetek megelő­zésére. A rendőr elvtársak el­lenőrizni fogják a vadásziga­zolványban a fegyvertartási engedélyt, a fegyvereket és lő­szereket, és alkoholszondás vizsgálatot fognak tartani. — Kérem az őrmester elv­társat, kezdje meg intézkedé­sét. ★ < A MAVOSZ Pest megyei In­téző Bizottsága, a vadászbal­esetek megelőzése érdekében több fontos határozatot hozott. A vadászat nem veszélytelen, de a vadászbalesetek bekövet­kezése nem törvényszerű. Az esetek többségében megelőz­hetők. Rendszerint annál a va­dásztársaságnál következik be a baleset, ahol a vezetés elv­telen, ahol eluralkodik az ön­zés, a kapzsiság, ahol nem tartják meg a vadászati szabá­lyokat. Az idei vadászati évadban. Pest megyében négy vadász- társaságnál történt szerencsé­re kisebb sérülést okozó va­dászbaleset. Annál a vadász- társaságnál, ahol vadászbal­eset előfordul, azonnal felfüg­gesztik a társaság vadászati jogát. Alapos vizsgálat után, ha egyéni felelősség állapítha­tó meg, a társaság visszakapja a jógot, a balesetet okozóval szemben ázonban megindul a fegyelmi és a bűnvádi eljárás. Súlyosabb esetben, ha a társa­sági életben lazaságok voltak, nem tartották meg a vadászati szabályokat, a MAVOSZ Pest megyei Intéző Bizottsága ja­vaslatára, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya elrendeli a va­dásztársaság feloszlatását, sőt ez esetben a vadászterületre kötött haszonbérleti szerződés felbontását is. ★ A vadászigazolványok, a fegyverek és töltények rend­A Dunakanyar feljesztésé- ről tanácskozott tegnap dél­után Szentendrén a Dunaka­nyar Intéző Bizottság. A meg­beszélésen részt vett és felszó­lalt Barát Endre, a váci járási pártbizottság első titkára és Molnár Károly belkereskedel­mi miniszterhelyettes. Miért nincs igazi sportélet ? Hosszas előkészület, tárgya­lás és tervkészítés után terjesz­tették a bizottság elé a börzsö­nyi hegység feltárását elősegí­tő úthálózat-tervezetét. A Bör­zsöny hazánkban a téli spor­tokra legalkalmasabb terület. Amikor a Kékesen már elolvadt a hó, a Nagyhideghegyen még mindig tartja magát. Ennek el­lenére rossz útviszonyok miatt sem erőteljes sportélet, sem az idegenforgalom nem tud itt igazán fellendülni. A keddi tanácskozáson Sol­tész Béla, a KPM Közúti Igaz­gatóságának, igazgatója kiegé­szítette az intézőbizottsági ta­goknak előzetes tanulmányo­zásra már megküldött terveze­tet'. Ennek értelmében javasol­ták: az ötödik ötéves terv má­sodik évében kezdjék meg és a hatodik ötéves terv végéig fejezzék be a Kemence—Diós- jenő, Királyrét—Magastax, Ze. begény—Törökmező, Kisinóc— Nagybörzsöny, valamint a Kós- pallag—Királyrét közötti utak korszerűsítését. Ebbe az úthá­lózatba tervezték a jelenlegi, ben vannak, az alkoholszonda sem mutat senkinél ittasságot. Kezdődhet a vadászat.- A ; vadászmester szakszerű eligazítást tart: ismerteti a va­dászat rendjét és módját. Nyo­matékosan felhívja a figyelmet a fegyver biztonságos haszná­latára. — Lőni csak akkor szabad, ha a vadász a vadat minden kétséget kizáróan felismerte és mások életét, testi épségét, il­letőleg vagyontárgyait nem ve­szélyezteti. A vadászmester udvarias, de határozott irányításával ered­ményesen folyik a vadászat. A nap még nem nyugodott le a látóhatár mögött, amikor megelégedetten, jóleső érzéssel állunk a vadnak végtisztessé­get megadó gazdag teríték mellett. A résztvevők kissé fáradtan, de a friss levegőtől kipirulva, boldogan búcsúznak egymás­tól: — Viszontlátásra a jövő va­sárnap ! Vali Ede Pest megyei vadászmester Állóeszköz­raktárnak kb. 300-400 m2 alapterületű helyiséget keresünk Budapest vagy Pest megye területén. Udvar és széles kocsibejáró szükséges. Ajánlatokat írásban kérünk. Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat Szervezéstechnikai Osztály. 1027 Budapest, Erőd u. 18. már építés alatt álló szakaszo­kat is. A Nagyhideghegy megközelí­tésére kétféle változatot dol­goztak ki. Az egyik a kötélpá­lyás megoldás lenne, amely vonzónak mutatkozik ugyan, de jóval drágább, mint a má­sik változat, az útépítés. Erre is kétféle költségvetés készült. Ha a KPM saját kezelésében építi ki a véglegesen elfogadott úthálózatot, ez a felébe kerül­ne annak, amennyiért más vál­lalat az utat megcsinálja. A helyben található építőanyagok felhasználásával is évi tíz mil­lió forintot kellene a tervezett szakaszok megépítésére fordí­tani. Ezt a keretet megemelné az utak mellé telepítendő ide­genforgalmi létesítmények (au­tóparkolók, szemétgyűjtők, esőházak stb.) létesítése. Tanulmányterv hosszú távra Ha fontos a börzsönyi utak építéséről szóló tervezet, még- inkább fontos a Dunakanyar közműellátásának, ezen belül víz- és csatornahálózatának fej­lesztése — mondotta hozzászó­lásában Molnár Károly miniszr terhelyettes. A rohamosan fejlődő üdülő­táj vízellátását az úgynevezett nagytérségi regionális rendsze­rekkel oldják meg. Ezeknek a hosszú távú tervtanulmányát már elkészítették és a plénum elé terjesztették. A vízgazdálkodásról szóló tá­jékoztatót Márkus István, a Dunakanyar Regionális Vízmű igazgatója tartotta. Így vázolta a nagyarányú fejlődést: az ivó- vízellátásban a korábbi 17 te­lepüléssel szemben ma már 23 községben vezetékes az ellátás. A Duna bal parti részének víz­termelése napi 28 ezer köbmé­terre emelkedett, az elosztóhá­lózat Jtossza 314'ínlométerre. A jobb parton 9 ezer köbméter a napi vízhozam és 283 kilométer hosszú hálózattal elégítik ki az igényeket. Nem ilyen kedvező a helyzet a szennyvízelvezetéssel. A jö­vőben mindinkább a csatorná­zást fejlesztik. A hozzászólások többsége is ezt javasolta. Meg­állapították, nem lehet olykép­pen fokozni a víztermelést, ha nem biztosítják az elvezetését. Méghozzá úgy, hogy ne szeny- nyezze sem a talajt, sem a kör­nyezetet. Külön gond, hogy a vízigény és a szennyvízelveze­tés tömegesen jelentkezik. El­sősorban nyáron és a hétvége­ken. , Gyorsícjlesztési bizottság alakul Kiemelte Márkus István, hogy ez év tavaszán az MSZMP Pest megyei Bizottsága, vala­mint a megyei tanács és az Or­szágos Vízügyi Hivatal együt­tes megbeszélést tartott. Ekkor határozták el, hogy a várható további nagymértékű fejlődés érdekében a tanácsi és társa­dalmi. valamint a vállalati szándékok egybehangolására, a kölcsönös információcserére létrehozzák a gyorsfejlesztési bizottságot. Ennek a bizottság­nak a feladata, hogy hatéko­nyan foglalkozzon a Dunaka­nyar víz-szennyvíz és fürdő szolgáltatásának fejlesztésével. Szentendre térségében a mos­tani Vízhiányon csak a regio­nális vízműrendszer tovább­építésével lehet segíteni. Ez javítja majd a pilisi községek ellátását is. Feltétlenül szüksé­ges részben Dömös. részben pe­dig az egyik legszebb üdülő­helynek, Dobogókőnek a fej­lesztésére a dömösi vízmüvet kibővíteni. A Duna bal part­ján — főleg a Váctól északra — elterülő üdülőkörzet vízellá­tása az elsődleges. Mindez a zebegényi vízmű további bő­vítésével lenne megoldható. Külön kérdés a Vác—Gö­döllő regionális rendszerének a megvalósítása, a város és kör­nyéke fokozódó vízigényének a kielégítése, miután a jelenlegi bázisok. egy.két ,év .múlva már nem tudnak elegendő vizet ad­ni. A DIB teljes ülése úgy hatá­rozott, hogy az elhangzott ja­vaslatok figyelembevételével a végleges dunakanyari víz­gazdálkodási tervet később is­mételten vitára bocsátják. k. m. DECEMBER 11-TOL DECEMBER 17-IG CEGLÉD, SZABADSÁG 11—14: Mussolini végnapjai 15—17: A lopakodó hold CEGLÉD. KAMARA 11—14: Némó kapitány és a víz alatti város 15—17: A bosszúállók GÖDÖLLŐ 11— 14: Az idők kezdetén 15— 16: Alfredo, Alfredo 17: A baracktolvaj SZENTENDRE 11: öten, akiket leírtak 12— 14: A túsz 15: A baracktolvaj 16— 17: Ne sírj tele szájjal ABONY 11—14: Gyilkosságok péntek este 15—17: Mussolini végnapjai BUDAÖRS 11— 14: özönvíz II. rész 15—17: Gyilkosságok péntek este DABAS 12— 13: Ha boldog akarsz lenni 14: Nagyezsda 15—17: Otthon, édes otthon DUNAHARASZTI 11— 12: Kutyahűség 12— 13: Ne sírj tele szájjal 15—16: A túsz DUNAKESZI, VÖRÖS CSILLAG 11: Az öreg 12—14: Huckleberry Finn és a csirkefogók 15—17: Robinson és a kannibá­lok ÉRD 11: A hosszú búcsú 14— 15: Kutyahűség 16—18: Ostromállapot FŐT 11— 12: Szerelmem, Moszkva 13— 14: Szabotázs a föld alatt 15— 16: A nagy Medve fiai GYAL 11: Szembesítés 12— 13: Monsieur Verdoux 14— 15: Kutyahűség KISTARCSA 11—12: Helga és Michael* 13— 14: Es velem volt Alibaba 15— 16: özönvíz II. rész NAGYKATA 11— 14: Mr. Süket trükkjei 15—17: Svejk, a derék katona I—II. PIL1SVORÖSVÁR 12— 13: Hószakadás 14— 16: A hosszú búcsú 17: A fekete város I-*-lL POMAZ 11—14: Ostromállapot 15— 16: A farkassziget rejtélye RÁCKEVE 11—14: Puha ágyak, kemény csaták* 15—16: Botrány a nyaralóban SZiGETSZENTMIKLÓS 11—14: Gvémánt Lady 15—1G: Helga és Michael* • Csak 16 éven felülieknek Tíz nap rendeletéiből Eredményes vadászat Körültekintő intézkedések a vadászbalesetek megelőzésére

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom