Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-09 / 288. szám

1975. DECEMBER 9., KEDD ÚjÜtUm 7 Nemzetközi szabályok a közúti összeutközési vizsgálatokhoz A közúti járművek összeüt- közési próbái költségesek, és ez szükségessé teszi, hogy egy- egy vizsgálatnál minél több információt nyerjenek. Gyako ri a közlekedési laboratóriu­mok között az adatok cseréje, de ezekből csak akkor lehet párhuzamot vonni, ha a vizs­gálati körülmények azonosak. Most az ISO (nemzetközi szabványügyi hivatal) kiadta a 3560-as számú nemzetközi szabványt, amely közúti jár­művek egységes, frontális, rög­zített akadállyal történő ütkö- zéses vizsgálati módszerét szabja meg. Ez a módszer biz­tosítani tudja, hogy a különbö­ző vizsgálati körülmények kö­zepette kapott eredmények közvetlenül összehasonlíthatók legyenek. Az akadály — mondja ki a szabvány — egy legalább 3 m széles, 1,5 m magas és 600 mm vastag vasbeton tömb legyen. Felületének simának, függőle­gesnek kell lennie. A vasbeton fal és a falemez között leg­alább 25 mm vastagságú fém­lemezt kell elhelyezni. Az aka­dály súlya legalább 70 tonna. Az ISO 3560-as szabvány szintén megszabja a teszt he­lyével, a meghajtással, a pá­lyával és a jármű helyzetével kapcsolatos követelményeket. Egy, a fenti vizsgálathoz kapcsolódó másik ISO-szab- vány módszert szab meg ösz- szeütközés esetén az üzem­anyag-szivárgás meghatározá­sára. A tűz veszélyének becs­lése ugyanis azon a feltevésen alapszik, hogy valószínűtlen a tűz akkor, ha az üzemanyag- rendszerből az ütközés előtt a szivárgás nulla, vagy nagyon csekély. Kidolgozás alatt állnak azok a szabványok is, amelyek vizs­gálati eljárásokat tartalmaz­nak borulásra, hátsó- és oldal­irányú ütközésekre. Ugyancsak szabványosítják a teszt ütkö­zéseknél használt ütközési se­bességet és különféle műszere­ket. Már tervezetek készültek a járművek biztonsági üvegei­nek és a gépjárművek belső anyagainak égési viselkedésé­nek vizsgálatára is. Gyetvai János-emlckest Nagykátán A Pest megyed művelődési központ és könyvtár, a nagy­kátai nagyközségi, járási könyvtár és a jászberényi Jász Múzeum tegnap Nagykátán emlékestet rendezett az 1967- ben elhunyt dr. Gyetvai János író-politikus emlékére. Az ün­nepségen részt vett Balogh László, az MSZMP Pest me­gyei Bizottságának titkára, Pa­taki Márton, a nagykátai já­rási pártbizottság első titkára, Keszi József, a járási hivatal elnöke. Gyetvai János szülő­falujából, a szomszédos Szent- lőrinckátáról 15 tagú küldött­ség érkezett az ünnepségre. Az emlékest programjában a nagykátai irodalmi színpad Mozaikok Gyetvai János arc­képéhez címmel színvonalas dokumentumműsorban idézte fel az író-politikus életútjá­nak, életművének jelentős ál­lomásait. A műsor után dr. Botka Ferenc egyetemi tanár méltatta dr. Gyetvai János munkásságát, majd Imre Sán­dor szentlőrinckátai iskola- igazgató emlékezett az író-po­litikusra. ..Voltam újságíró, nevelő, börtönlakó, jogász, szökevény, meghatalmazott miniszter, lap- szerkesztő, költő, népbiztos, kö­vet és író” — mondotta Gyet­vai János egy alkalommal ’ az őt kérdező újságírónak. Egy ki­csi, Pest megyei faluból — Szentlőrinckátáról — indult el, hogy hazáját, a haladást, a pro­letárforradalmat szolgálja. Az egykori jászberényi diák a Ta­nácsköztársaság idején részt vett a Népszava munkájában, Somogybán földet osztott. Emigránsként élt Bécsiben, Berlinben, részt vett Ausztria, Csehszlovákia, Németország kommunista mozgalmában, míg élete legtevékenyebb év­tizedeit az USA Kommunista Pártjában töltötte. Élete maga regénybe illik: e történet egy részét meg is Négy község lakosságának szolgálatában Fejlesztési eredmények az elmúlt öt évben Közeledik az év vége, a számadások ideje. Az év végi értékeléseket most az teszi je­lentőssé, hogy a negyedik öt­éves terv teljesítéséről is szá­mot adnak. A községi taná­csok eredményei is az érdek­lődés középpontjába kerülnek, tanácsüléseken, különböző meg­beszéléseken értékelik, elemzik a megtett út eredményeit. Az Örkényi nagyközségi tanácsnál is elkészült a negyedik ötéves terv eredményeit összegező ér­tékelés, és Mihalovics Mihály vb-titkár tájékoztatása szerint az elmúlt öt esztendőt a sok­oldalú fejlődés jellemzi. Örkény nagyközség közös ta­nácsa 1970-ben jött létre Ör­kény, Hernád, Pusztavacs és Táborfalva községekből Örké­nyi székhellyel. A negyedik öt­éves terv megvalósítása tehát négy község fejlődését szolgál­ta. A negyedik ötéves terv községfejlesztési összege kez­detben 12 és fél millió forint volt. Az elmúlt öt évben azon­KIVÁLÓ / Ilii# AJÁNDÉK kasa^sonyr^ BIOAKTIV ARCKRÉMEK ^ ARCLEMOSÓ íjé ARCTONIK ^ TINI-TONIK ARCAPOLÖ HAB íj\ ARCFRISSlTÖ ZSELÉ íjé SZILIKONOS KÉZVÉDŐ KRÉM PRE SHAVE AFTERSHAVE éjé KÉZ- ÉS TESTÁPOLÓ /éjé NAPOZÓ ban 19 millió forintot költöttek fejlesztési célokra. Mindezt se­gítette a tanács rendelkezésé­re álló felújítási alap, amely öt év alatt 3 millió forintot je­lentett. A tervidőszakban elkészült Örkény és Táborfalva vezeté­kes vízmüve, közel 6 millió fo­rintért. Villamosításra, hálózat- fejlesztésre, a közvilágítás kor­szerűsítésére 1 millió forintot költöttek. Egy kilométer hosz- szú szilárd burkolatú út is épült: Örkényben 700 méter, Hernádon 300 méter hosszan. A közös tanács megalakulá­sa előtt is egyik legnagyobb probléma az óvodai és iskolai, napközi otthoni helyek növelé­se volt. Még vannak elhelyezé­si gondok, ennek ellenére Ör­kényben a tervezett 50 óvodai helyet a duplájára növelték, Hernád községben is ötvennel növekedett az óvodai létszám, örvendetes, hogy a terv túl­teljesítését a helyi termelőszö­vetkezetek — az Örkényi Bé­ke és a hernádi Március 15-e — is jelentős mértékben segí­tették. Ugyancsak az Örkényi/ termelőszövetkezet és a tanács összefogásával készült el az üzemorvosi rendelő. Örkényben a lakásépítési program tervszámait is túltel­jesítették. A nagy családosok­nak juttatott lakások számát 18-ról 28-ra növelték. Lakás­építésre öt és fél millió forin­tot költött a tanács az elmúlt öt évben. A lakosság társadalmi mun­kája öt év alatt 3 millió 370 ezer forint volt. A négy község lakói utakat, utcákat hoztak rendbe, parkokat, közterülete­ket építettek, rendeztek. K. Gy. M. írta. Titkos nyomda, kalandos gyalogút országhatárokon át, tűzharc a fehérgárdistákkal, börtön, álnéven írt könyv és sok hasonló emlék rejtőzik e gazdag életpálya emlékei kö­zött. A felszabadulás után haza­térve annak a megyének a fő­ispánja, ahol valamikor halál­ra keresték a fehérterror urai Baranyáé. Olyan főispán, aki mindig adni akar: penicillint a betegeknek, vetőmagot a föld­höz jutott újgazdáknak, könyvtárat azoknak, akiknek addig csak kalendárium jutott. Később Ankarában magyar követ, aztán minisztériumi osztályvezető, vallásügyek in­tézője, végül nyugdíjazásáig lapszerkesztő Budapesten. Az emlékest után. Rostás István, a Magyar Vöröskereszt aleinöke, és a Magyarok Vi­lágszövetségének elnökségi tagja nyitotta meg a községi, járási könyvtárban megrende­zett dr. Gyetvai János-emlék- kiállítást. Anyaga híven tük­rözi az író-politikus munkás­ságát, életútjának jelentős ál­lomásait, fáradhatatlan szelle­mét. tenni akarását, szilárd hi­tét. A kiállítás anyagát jövőre a járás és a megye más helyi­ségeiben is bemutatják. K. Gy. M. Új munkaalkalmak Szigetbem Szeptember közepén új 200 négyzetméteres üzemcsarnok­ba költözött a már két éve működő Elzett Művek írószer­gyárának szigetbecsei üzeme. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy újabb lányok és asszo­nyok vállalhassanak munkát Gál-dós Katalin felvétele lakóhelyük közelében. Jelenleg 120-an dolgoznak az üzemben. Gyártmányaik között találunk különböző iskolaszereket, tör­pemotorokat, transzformátoro­kat. Még Zsiguli-alkatrészeket is készítenek itt. Továbbfejlesztik Ráckevei- Soroksári Duna-ág át hálózatát Az intéző bizottság ülése — Jóformán már csak na­pok választanak el az év és ezzel együtt a IV. ötéves terv befejezésétől. Itt az ideje, hogy, felmérjük a megtett utat és szóljunk az újabb ten­nivalókról — állapította meg dr. Dobray Lajos, a Rácke­vei-Soroksári Duna-ág Intéző Bizottság tegnapi elnökségi ülésén. Együttes erőfeszítések A csepeli kerületi tanácsnál megtartott elnökségi ülés egy kicsit más volt mint a többi. Nemcsak azért, mert egy terv­időszakot zárt, hanem mert az intéző bizottság számára egyben évforduló is volt. De­cember 15-én lesz két éve, hogy javaslatukra az 1043-as kormányrendelet határozat­ba foglalta az üdülőterület fejlesztését. Éppen ezért kü­lönösen ez az utolsó két év hozott nagy fellendülést a Ráckevei-Soroksári Duna-ág mentén elterülő fővárosi ke­rületek, valamint a rácke­vei járás 23 településének éle­tében. Eredményeikről, gondjaik­ról lapunk hasábjain már többször számot adtunk. A fő­városi kerületek munkájáról kevesebbszer szóltunk, holott az ő tevékenységük és a me­DIJAT KAPOTT Varia-család A Lampart Zománcipari Művek bonyhádi gyárában megkezdték a Budapesti Nem­zetközi Vásáron díjat nyert Varia főzőedénycsalád sorozat- gyártását, különféle méretek­Ä BOTANIKAI KUTATÓ INTÉZET ügyvitelben jártas, gyors- és gépírni tudó titkárnőt felvesz Jelentkezés Vácrátóton, a botanikuskerti osztályon. ben és színekben. Az edény­család különböző típusú „tag- jai”4 az Alice, Barbara, Cora és Diana fantázianevet kapták. A tálalásra is alkalmas lábo­sok és fazekak nemcsak szeb­bek, hanem lényegesen jobb minőségűek is a régebbi for­májú edényeknél. A fedővel ellátott típusokon páravezető résen távozhat a gőz. Egyes típusainak peremét rozsda- mentes acélszalag védi a sérü­lésektől, más típusok alját pe­dig feketére zománcozták, ami gázzal főzésnél előnyös. Az új típusú edények szál­lítását megkezdték, s kará­csony előtt már kaphatók, el­sősorban a budapesti üzletek­ben. A korszerű edényekből a jövő év első felében mintegy 70 ezret gyártanak Konyhá­don. gyei erőfeszítések kiegészítik egymást. Nekik és a társadal­mi munkát végző nagyüzemi munkásoknak köszönhető pél­dául, hogy 12 millió forintos költséggel a folyam partján 1600 gyermeket befogadó út­törő- és ifjúsági tábor léte­sült. Vita a tennivalókról Más volt az elnökségi ülés azért is, mert összecsaptak a nézetek a megoldásra váró tennivalók rangsorolásában. Az Országos Vízügyi Hivatal­nak kell a tassi hídtól a Kvassay-zsilipig 20 kilométe­res szakaszon kialakítani a 120 méter széles víztükröt, medret kotorni, partvonalat szabályozni. Ez az alapja a területi intéző bizottságok munkájának. A 400 millió fo­rintos munkához az érintett tanácsoktól anyagi és más se­gítséget kértek. Azonkívül a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatósággal egyetemben hi­vatkoztak különböző nehézsé­gekre, a még nem teljesen ki­bontakozott átfogó tervekre. A hozzászólók — közöttük Ri- bánszky Róbert, a XXI. kerü- I leti pártbizottság első titkára és Raffay Béla, a ráckevei já­rási hivatal elnöke — ezzel szemben — az intéző bizott­ság álláspontját támogatta: mindenkor arra kell gondolni, hogy a terület fejlesztésére érvényes kormányhatározat létezik; sok tízezernyi nagy-, üzemi munkásnak kell kultu­rált környezetet, megfelelő felüdülést teremteni. Társadalmi hozzájárulással is A jövő megoldandó felada­tai közül , szeretnénk kiemel­ni: nagy előrelépés várható az úthálózat fejlesztésében. A KPM az eltelt öt évben 300 milliót fordított erre a célra. A következő években ugyan­ennyit juttatnak a területnek. Ezenkívül saját erőből kisebb- nagyobb összegekkel támogat­ják a tanácsok helyi útépíté­sét. Már elkészült a dunavar- sányi autóspihenő. Ezt követi még az idén a Levegőcsárda melletti és a dunaharaszti pi­henő. A napokban látják el őket asztalokkal, padokkal. A ráckevei Aranykalász Tsz az újjáépített HÉV-sínek mentén 30 hektáros erdőt te­lepít tájjellegű fákkal, bok­rokkal. A kiültetést már meg­kezdték és 1976-ban fejezik be. Kovács J. Gyula, az intéző bizottság titkára örömmel je­lentette, hogy elkészült aszi- getszentmiklós—dunavarsány— taksonyi evezőspálya kiviteli terve. Januárban az összes ér­dekeltek jelenlétében megvi­tatják az anyagi és társadalmi munkahozzájárulás mértékét. k. m. Felveszünk csak budapesti építkezéseinkre karbantartó villanyszerelőket Jelentkezés: KÖZÉPULETÉPITŐ VÁLLALAT Budapest V., Molnár u. 19. Munkaerőgazdálkodás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom