Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-07 / 287. szám

1973. DECEMBER 7„ VASÁRNAP %t(Mm 3 A magyar sajtó napján 57 évvel ezelőtt, 1918. de­cember 7-én jetiént meg az el­ső magyar legális kommunista lap, a Vörös Újság. Az évfor­dulón, amely egyben a magyar 6ajtó napja, szombaton dél­előtt koszorúzása ünnepséget tartottak a Magyar Sajtó Há­zában. Az ünnepségen Nagy Ri­chard, az MSZMP Központi Bizottsága tagja, a Magyar Televízió elnöke, a MUOSZ elnökségének tagja mondott ünnepi beszédet. Ezután az MSZMP Központi Bizottsága nevében Katona István és dr. Várkomyi Péter, a KB tagjai, valamint Fodor László, a KB osztályvezető­helyettese; a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala nevé­ben Lakatos Ernő elnökhe­lyettes és Regős János, a párt­szervezet titkára, a szakszer­vezetek nevében Kimmel Emil, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszer­vezetének főtitkára és Kárpáti Sándor, a Művészeti Szakszer­vezetek Szövetségének titkára; a Népszabadság szerkesztő bi­zottsága nevében Rényi Péter főszerkesztő-helyettes és Va­dász Ferenc, a pártszervezet titkára; a MUOSZ képvisele­tében dr. Pálfy József elnök és Király András főtitkár ko­szorúzott. Elhelyezték a meg­emlékezés virágait a Vörös Újság márvány emléktábláján az újságíróiskola hallgatóinak képviselői is. A kormány tájékoztatási hi­vatala és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége a sajtó napja alkalmából fogadást adott a Magyar Sajtó Házá­ban, apaelyen részt vettek a lapok és a sajtószervek vezető munkatársai. A magyar sajtó napján szer­te az országban ünnepségeken emlékeztek meg a magyar új­ságírás elhunyt kiemelkedő alakjairól.-¥■ A magyar sajtó napjáról bensőséges ünnepség keretében emlékeztek meg szombaton a Magyar Nemzet szerkesztősé­gében. Az ünnepségen megje­lent Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, dr. Szentistványi Gyuláné, az MSZMP KB tagja, a HNF Or­szágos Tanácsának titkára, Fodor László, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. A sajtónapi ünnepségen Se­bestyén Nándorné, az OBT fő­titkára átadta Pethő Tibornak, a Magyar Nemzet főszerkesz­tőjének az Országos Béketa­nács emlékplakettjét, amelyet az OBT Elnöksége a magyar és a nemzetközi békemozga­lom politikai céljainak megva­lósítása, népünk hazafias és internacionalista nevelése ér­dekében több évtizeden át végzett eredményes tevékeny­ségének elismeréséül, a Béke­világtanács megalakulásának negyedszázados évfordulója al­kalmából adományozott a Ma­gyar Nemzet szerkesztőségé­nek. 1918. december 7-án új lap első példányai jelentek meg az utcákon — a Vörös Újságé. A kezdeti példány- szám nem haladta meg a tízezret, s a Tanácsköztár­saság időszakában sem volt több 25 ezernél. A lap programja, célja azonban millióknak szólt: „Fönn akarjuk tartani a magyar proletariátus osztálytuda­tát, et aKárjuk' 'öt ‘‘éaSa-sttal- ni á tudatlan, leUmsineret- ten, korrupt, s a háború bűnével megfertőzött ma­gyar uralkodó osztályoktól, amelyekkel összekerítették, szervezni akarjuk őt a harcra, s fel akarjuk benne kelteni a nemzetközi szoli­daritásnak tervszerűen el­homályosított érzését.. Az első olvasók között talán kevesen fogták fel, hogy az Ügynök utcai bér­ház negyedik emeletén szerkesztett újsággal min­den addigitól különböző sajtóorgáuum látott nap­világot, hogy a magyar sajtó történetében új feje­zet — az elkötelezett kom­munista újságírás fejezete — nyüt meg. A sajtó mai munkásai büszkék arra, hogy a Vörös Újság szüle­tésnapján ünnepelhetik hi­vatásukat. Büszkék, s per­sze az alkalomhoz illően évről évre számvetésre ké­szek. Nem kevesebbel kell elszámolnunk, mint hogy az örökséget méltóképpen megőriztük-e, hogy a majd hat évtizede fogalmazott programhoz híven dolgo­zunk-e. Az olvasó, televíziónéző, a rádióhallgató mindennap osztályozza a munkánkat. Elegendő csak bepillan­tani a szerkesztőségek pos­tájába: dicséret, dorgálás, együttérzés — sokféle in­dulat, s megszívlelendő gondolat olvasható ki a le­velekből. Ám kritikusaink kis része ragad tollat, a többség csupán szőkébb körben nyilvánít véle­ményt, igazságost vagy igaztalant. Véleményében is — akár észreveszi, akár ■nem !«•»♦»>» benne“ r rejlik' a szMialJstVrmamari sajtó 30 éSziirulh'jé'nélc hatása. Fel­ismerheti az írásokban, a jó riportokban a köznapi munka küzdelmeit, a szüle­tendő új szépségeit. A visz- szás jelenségeket feltáró cikkek szerzőivel együtt tartja természetésnek a ba­jok orvoslását, az egészsé­ges tendenciák érvényesü­lését. AZ Újságírók nehéz felelős­sége ennek az olvasói igénynek a szolgálata. A szakmai fogásokat köny- nyebb megtanulni. Némi tehetséggel bárki elsajátít­hatja a szabatos, közérthe­tő fogalmazást, észreveszi az érdekes eseményeket, megtalálja a témának leg­inkább megfelelő műfajt. A szocialista sajtó — a Vö­rös Újság példája nyomán — többet kíván. A néptö­megek ügye iránti elköte­lezettséget, a közösség ér­dekeinek önzetlen képvise­letét, a felelős politikai ál­lásfoglalást kis és nagy kérdésekben. A sajtó nap­ján az ünneplő újságírók amellett tesznek hitet, hogy a legjobb tudásuk szerint gyakorolják hivatá­sukat. Végzik dolgukat — a párt politikájának megvaló­sításáért. Befejeződött a KGST közlekedési állandó bizottságának 50. ülése December 1—6. között Bu­dapesten tartatta 50. ülését a KGST közlekedési állandó bi­zottsága. A tanácskozás munkájában részt vett Bulgária, Csehszlo­vákia, Kuba, Lengyelország. Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjet­unió, valamint Jugoszlávia de­legációja. Az egyhetes ülésen foglal­koztak a közlekedés vala­mennyi ágazatának a KGST komplex programjából adódó tennivalóival. Jóváhagyták a KGST végrehajtó bizottságá­nak előterjesztendő beszámolót a tagországok 1980-ig és az azt követő időszakra szóló egyez­tetett közlekedésfejlesztési terveiről, amelyek a növekvő személy- és áruforgalom za­vartalan lebonyolítását szol­gálják. Ugyancsak jóváhagy­ták a tagországok közlekedési együttműködésének 1976—1980. érd, valamint az 1990-ig szóló fejlesztési programját. A bizottság végül jóváhagy­ta az 1976—1977. évi - munka­tervét, számos határozatot és ajánlást fogadott el a KGST- tagállamok közlekedési együtt­működése fejlesztésének érde­kében. A bizottság ülése a ba­rátság, a. testvéri együttműkö­dés és a kölcsönös megértés szellemében folyt le. A kisipar feladata a lakosság igényeinek jobb kielégítése Befejeződött a KIOSZ VII. küldöttközgyűlése Tegnap a vasasszékházban a beszámolók és a határo­zati javaslat feletti vitával folytatódott, majd a választ­mány, a társadalmi bizottsá­gok és az országos vezetőség megválasztásával befejező­dött a KIOSZ VII. országos küldöttgyűlése. A tanácskozá­son részt vett Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, Kara- kas László munkaügyi mi­niszter, dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettes, és Bonifert Ádám, az MSZMP Központi Bizottságának al­osztályvezetője. Keserű Jánosné a Központi Bizottság és a kormány ne­vében köszöntötte a küldött- gyűlést, elismerését fejezve ki a kisiparosságnak az egész társadalom számára hasznos munkásságáért, különös te­kintettel a lakosságnak nyúj­tott szolgáltatásaira. Beszé­dében biztosította a kisipa­rosokat, hogy az egyén és a közösség érdekét szolgáló tá­mogatás, a tisztességtelenek­kel szembeni szigor jegyében eljáró állami irányítás és felügyelet — mint minden más területen —, a kisiparban is tovább javítja a jövőben a munka feltételeit Szólott arról a törekvésről, hogy a közületi munkáknak az ed­diginél nagyobb hányadát vé­gezzék el az állami vállala­tok és a szövetkezetek, hogy a kisiparosok kapacitását mindinkább a lakosság igé­nyeinek kielégítésére hasz­nosíthassák. A vitában 55 küldött szó­lalt fel, közöttük három Pest megyei delegátus. Negyedik­nek kapott szót Fischer Pál, a KIOSZ Pest megyei szer­vezetének titkára, aki beve­zetőben az állami, a párt­ós a tömegszervezeti vezetés­sel való kapcsolatok erő­sítését szorgalmazta minden, szirifehl' 'KTémeítev a kölcsö-J nos tájékoztatás ...fontosságát, mi vel — mint mondotta — az országosan megfogalma­zott irányelveket, a XI. párt­kongresszus és a Központi Bi­zottság gazdaságpolitikai ha­tározatait a helyi adottsá- goknak-igényeknek megfele­lően kell végrehajtani, eh­hez pedig az alapos tájéko­zottság nélkülözhetetlen. Dr. Parti János budaörsi küldött a kisiparosok szak­mai , és politikai oktatása, rendszeres tájékoztatása ér­dekében emelt szót. Mint mondotta, a szocialista épí­tésben, a párt szövetségi po­litikájában az a kisiparos­ság játszilat igazán fontos szerepet, amelyik a közélet­ből, a társadalmi gondokból is aktívan, felkészülten ké­pes kivenni a részét. A har­madik Pest megyei felszó­laló, Biti Ferenc vecsési kül­dött a kisiparosok létszáma és a kapacitásuk közötti el­lentmondással kezdte felszó­lalását. Elmondotta, hogy miközben a kisiparosok szá­ma országosan alig változott kapacitásuk lényegesen csök­kent, mert ma az összlétszám 32 százaléka már munkavi­szonyának fenntartása mel­lett vagy nyugdíjasként gya­korolja iparát, s csupán 3—4 órát dolgozik naponta. Fel­szólalásuk második felében a kontárkérdésről szólt. Be­csült adatok szerint — mon­dotta —, a kontárok orszá­gosan is Pest megyében is legalább annyit termelnek, mint a kisiparosok, de nem fizetnek adót Dr. Gervai Béla válasza után a küldöttgyűlés hatá­rozatot hozott, amely egye­bek között a szolgáltatások iránti igények jobb kielégí­tését, a segítőképes család­tagok munkába vonását, az általános jövedelemadó-ter- hek arányosabb elosztását cé­lozza.- A küldöttek végül megvá­lasztották a KIOSZ 60 tagú választmányát, 5—5 tagú el­lenőrző és fegyelmi bizott­ságát. Az új választmány megtartotta első ülését, s ezen megválasztotta a KIOSZ hét­tagú országos vezetőségét és a tisztségviselőket. A KIOSZ elnöke Molnár József lett, helyettesei; Neményi Endre és Fischer Pál. Magyar és olasz vállalat kereskedelmi megállapodása A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. és az olasz Monte- dison-csoport szombaton meg­állapodást kötött, amelyet ma­gyar részről dr. Salusinszky István, a külkereskedelmi bank vezérigazgatója, olasz részről dr. Giuseppe Katti, a Montedison alelnöke írt alá. Teljesítette ötéves tervét a DKV Százhalombattán, a Dunai Kőolajipari Vállalat dolgozói, szombaton teljesítették idei .és IV. ötéves tervüket. Ebben az évben 7,1 millió tonna kőola­jat dolgoztak fel úgy, hogy teljesítették a mintegy 60 mil­lió forint értékű energiameg­takarítási felajánlásukat is. Termékeikből — a hazai igé­nyek kielégítése mellett —je­lentős mennyiségű kenőolajat, paraffint és aromás készít­ményt értékesítettek külföl­dön. Ez évi tervüket várha­tóan 75 millió forint értékben túlteljesítik. Munkásmozgalmi harcosra emlékeztek Emléktáblával jelölték meg Tóth K. István egykori lakóházát Hat esztendővel ezelőtt, 69 éves korában halt meg Tóth K. István bányász;- a kom­munista mozgalom harcosa, a Szocialista Hazáért Érdem­rend kitüntetettje, a Magyar Kommunista Párt százhalom­battai szervezetének alapító tagja. Százhalombatta felszabadu­lásának 31. évfordulója al­kalmából — a munkásmoz­galmi múlt és hagyományok ápolására alakult bizottság javaslatára — az MSZMP vá­rosi bizottsága és a városi ta­nács emléktáblán örökítette meg Tóth K. István emlékét. Az emléktáblát a kommunis­ta harcos Kertész utca 9. szám alatti volt lakóházán helyezték el. Ünnepélyes le- leplézéséré tegnap 'került sor. Az ünnepségen megjelent Balázs Gézáné, az MSZMP városi bizottságának első tit­kára, Ferenczi Illés,, a vá­rosi tanács elnökhelyettese, Pável Nándor, a HNF városi bizottságának elnöke, valamint a helyi társadalmi szervek, üzemek, vállalatok képvise­lői. Ott voltak Tóth K. Ist­ván egykori harcostársai, elvtársai és a százhalombat­tai Ságvári Endre úttörőcsa­pat Tóth K. István nevét vi­selő rajának pajtásai is. Az emléktábla leleplezése­kor Ferenczi Illés mondott ünnepi beszédet. Méltatta Tóth K. István életútját, munkás­mozgalmi tevékenységét, ki­emelve az 1928-as pilisvörös- vári bányászsztrájk szervezé­sében betöltött szerepét, és a felszabadulás utáni időszak­ban végzett munkáját A városi pártbizottság és a tanács koszorúját Balázs Gézáné és Ferenczi Illés he­lyezte el az emléktáblán. , Á pattvezetőség felhívására Kommunist®szombat A Hazai Fésűsfonó és Szö­vőgyár kistarcsai gyára igaz­gatói irodájában egy világos­kék és egy fehér köpenyes nő névsort egyeztetett. Azt szá­molják össze, hogy hányán kezdték meg a gyár pártszer­vezete által létrehívott kom­munista műszakban: a mun­kát. A szombati, december 6-i létszám kettőszáznyolcvanhat. Kétszáz fizikai munkás és nyolcvanhat alkalmazott. 28ő-an a gépek mellett — Öröm nézni, hogy milyen sokan vagyunk — mondja egy fiatal kontyos lány, Valent Er­zsébet a Cheviot-fonodában, majd lelkesen magyarázza dr. Takács Éva igazgatónőnek, hogy a karbantartók hogyan hozták rendbe a gépét. — Tegnap este 10-kor fejez­tem be a műszakot, ötre állí-' tottam be a csörgőórát. Egyéb­ként nyíregyházi vagyok, de itt lakom Kistarcsán albérlet­ben. Gondolom, hogy nemso­kára lesz valami az ígért KISZ-lakásból. — Réggel hatkor kezdődött a műszak, és délután kettőig tart. Most nemcsak a fizikai munkások, hanem az alkalma­zottak is gépen dolgoznak, vágy legalábbis valamilyen fi­zikai munkát végeznek. Cso­magolnak, csévét válogatnak, rendezik az előfonalraktárt. Arra természetesen ügyeltünk, hogy csak olyan alkalmazottak kerüljenek gépre, akik érte­nek hozzá, akik a gép mellől kerültek irodába — tájékoztat az igazgatónő. . Stréer Kdrolyné, a bérelszá­moló csoportvezetője egyúttal a gyári szakszervezeti bizott­ság elnöke, egyezteti a névsort dr. Takács Évával. Ö beszél a kommunista szombat várható gazdasági eredményéről. — E társadalmi munka ered­ményét illetően csak hozzáve­tőleges számot tudok monda­ni. Az e napon dolgozók mun­kabére körülbelül ötvenezer forint, ennyit utalunk majd át a járási úttörőelnökségnek, hogy felújíthassák, kiegészít­hessék a balatonlellei úttörő­tábor, felszerelését. Természe­tesen ez változhat, hiszen van, aki órabéres, de vari, aki tel­jesítménybérben dolgozik. — Ha gyárunk teljes terme­lését nézzük, a mai teljesít­mény csak egy csepp a ten­gerben, de a mai munkanap mindenképpen segíti éves ter­vünk teljesítését, mert minden) kiló lényeges, és nemesek a kifizetett órabér számít, ha­nem az a termelési érték is, ami a mai 286 dolgozó mun­kájának köszönhető. Koráb­ban is volt már ebben a gyárban kommunista műszak, de úgy tudom (az igazgatónő egy éve dolgozik Kistarcsán^, új vonása ennek a műszaknak, hogy az alkalmazottak is ki­mentek a gépek közé — égé» szíti ki Stréernét dr. Takács Éva. A férjem múlt szombaton Először a pártvezetőségi ülé­sen esett szó a kommunista műszakról. Itt főként a fizi­kai munkások javasolták a műszak szervezését, mondván, hogy annyit olvasnak, halla­nak ilyen akciókról, itt, a gyárban is kellene csinálni, hi­szen már legalább két éve nem volt. ■—Nagyon örülök neki, hogy ilyeni sokan vannak, és főleg fiatalok, majdnem a 60 száza­lékát ők jelentik. Jöttek, mert megértették a vezetőség felhí­vását — mondja Kupecz Fe- rencné pártvezetőségi tag, a fonoda leszedő-csoportvezetője. — Van olyan, akinek a mű­szak után Gödöllőre kell men­ni az óvodába a 3 éves gyer­mekéért, és olyan is, aki egye­dül neveli gyermekét. Azt hi­szem, annak is köszönhető a kommunista szombatunk sike­re, hogy a beosztottak és a vezetők értik egymást, őszin­ték egymáshoz. — Én már tegnap délelőtt megfőztem az ebédet. A fér­jem otthon van, szabadnapos. Hogy miért jöttem be? 1951 óta dolgozom a gyárban. Párt­tag vagyok, s úgy gondoltam, hogy ha egyszer kommunista műszakot szerveznek, akkor itt a helyem — válaszol kér­désemre Kovács Vilmosné fo­nón*. — Nálunk jól összejött ez a dolog. A férjem múlt szom­baton vett részt kommunista szombaton. Most ő van otthon a gyerekekkel — egy ötödikes fiam és egy ötödikes lányom van —, s ő főzi a mai ebédet is. Én megrendeltem, hogy pörköltet csináljon szarvacska­tésztával, de majd kiderül, hogy mit sikerült neki össze­hozni — mondja Fogd József- né, a merinó-előfonó arany­koszorús Rákóczi szocialista brigádjának vezetője. — Mennyi idő alatt lehet ezt a munkát megtanulni? — kérdezem a csomagoló e nap­ra szerveződött ifjúsági bri­gádjától. Dicséretet kaptunk — Két perc alatt — válaszol nevetve Homoki Lászlóné üzemmérnök, a gyári KISZ- szervezet titkára. — Persze, azért el lehet könynen ronta­ni, de úgy látszik, nekünk megy ez a munka, mert már dicséretet is kaptunk az itte­niektől. — Hány fiatal jött ma be a gyárba? — Körülbelül nyolcvan szá­zaléka a KISZ-tagoknak. — Mit csinál a férje dél­előtt? — folyamatosan kérdem a fiatalasszonyt. < — Ű a budapesti gyárban dolgozik, de náluk nincsen kommunista szombat, és így otthon van. Készíti az ebédet, de azt hiszem, mind a ket­tőnknek meglepetés lesz, hogy mi sikeredik az asztalra — válaszol nevetve. Szegfű Teréz részére is rend­hagyó ez a délelőtt. A sze­mélyzeti osztályon oktatási felelős, de ezen a szombaton őt tanították meg, miképpen kell a motringot műanyag zsákba csomagolni. Teréz jó tanítvány. Ezt Fodor Pálné, a motringcsomagoló csoportveze­tője is bizonyítja. Elmondta, hogy ma igen jó a mennyiségi és a minőségi teljesítés is. Tíz óráig 2140 kg került a zsá­kokba. Közös célért A kistarcsai gyárban nem­csak a nők, a férfiak is dol­goztak ezen a szombaton. Az egyik csoport például Szira László főmérnök vezetésével egy nagy, 200 köbméteres aquaglóbusz felállításához ké­szíti elő a terepet. A torony felállítására hétfőn kerül sor. Ettől az előzetes számítások szerint 420 tonna olajmegtaka­rítás várható. A kistarcsai gyáregységben december 6-án, szombaton nagy létszámú, lelkes gárda dolgozott. Még nyugdíjast is vonzott a munkaláz. Kiszely Mihálynét csütörtökön búcsúz­tatták, s akkor kérte, hogy még részt vehessen ezen a kommunista műszakon. El­mondották a munkások azt is, hogy nem mindenütt az egy műszakba összeszokott kollek­tíva dolgozik. A termelésben mégsem volt fennakadás: a fizikai munkásokat és az al­kalmazottakat egy cél vezette; társadalmi munkájukkal közös társadalmi célt segítenek. örszígethy Erzsébet I Á í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom