Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-06 / 286. szám
Elkészült a program Ifjúgárdisták versenye A KISZ gödöllői városi bizottsága elkészítette rendezvényeinek programját az 1976— 77-es mozgalmi évre. A legközelebbi események: januárban rendezik az alapszervezetek tekeversenyét, míg februárban kerül sor a városi ifjúgárdisták összetett honvédelmi versenyére, valamint a városi asztalitenisz-döntőre. Lengyel nőküldöttség érkezik városunkba December 16-án, kedden a lengyel háziipari szövetkezet képviseletében öttagú nőküldöttség érkezik városunkba a Gödöllő és környéke Háziipari Szövetkezetbe. A vendégek rövid délelőtti városnézés után megismerkednek a szövetkezetben folyó munkával, s az itteni lányok, aszonyok munkakörülményeivel. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA II. ÉVFOLYAM, 286. SZÁM 1975. DECEMBER 6., SZOMBAT Sikeres társadalmi munkaakció Egy hónap: 300 ezer forint „Oszlopos" forgalmi akadályok Sikeres társadalmi munkaakció végére tettek pontot városunk 35-ös számú tanácstagi körzetének lakói, akik megközelítően egy hónappal ezelőtt láttak munkához a Kandó Kálmán, az Imre, az Erkel Ferenc és a Toldi utcában. Egyes részeken kijavították az A megkülönböztető Galga Hévíz: caliga aqua A GALGA FOLYÖ a Nógrád megyei Becske északi határrészén, a Kohuton ered. Felső szakaszán, körülbelül az Aszód, Domony. Iklad hármas határig még inkább patak — ha e szláv eredetű szót ősi magyar szóval helyettesítjük: séd — s nagyjából azon a tájon (egyes földmérők álláspontjával szemben is) folyóvá szélesül. Az ősi időkben egészen a Zagyfvába való betor- kollásig hőforrások táplálták. Amint Tóth János, a jászberényi múzeum igazgatója is megjegyzi egyik írásában, a római ídokbeli neve Caliga, illetve Galiga volt. Ez és Gal- gahévíz nevének történeti alakjai cáfolni látszanak azt az álláspontot, amely szerint a folyó neve egy szláv glogova, azaz galagonyás szóra volna visszavezethető. A glogova szónak szlavisztikailag egy gloga vagy glaga szóból kellene származnia, ilyen szóról azonban ismereteink alapján sem a mai, sem a régi szláv nyelvekben nem tudunk. A Galga mellékén a galagonya jellemző növényként nem fordult elő soha. A folyó neve tehát csak a fenti, Anonymus által is közölt római névadatokból vezethető le. De hát akkor mit is jelent? A NÉVTUDOMÁNYBAN ismert jelenség, hogy különböző népek egymástól függetlenül, az előttük a környéken lakó néptől, annak nyelvéből átvéve nevezzenek el különböző földrajzi alakulatokat. Ebben az esetben a nevet használhatják az eredeti alakban, amely az idők folyamán nemcsak meghonosodik nyelvükben hanem annak törvényei szerint változik is. (A nevet le is fordíthatják, de emellett tovább élhet az idegen eredetű elnevezés is.) A Galgahévíz helységnév előtagját a századforduló körül akárcsak Galgamácsa, Galgagyörk és Galgaguta esetében is hivatalos megkülönböztetésül használták. A népnyelv a történeti forrásokhoz hasonlóan előtag nélkül Hévíz, Györk, Mácsa és a Guta nevet használja ma is. A hivatalos megkülönböztetés a négy Galga-parti község esetében éppen a földrajzi fekvés miatt indokolt. Járásunk Hévíz nevű községét például a Keszthely melletti híres gyógyfürdőtől különbözteti meg. AZ ÖSISÉGBEN a honfoglaló Megyer törzs Ákos nemzetsége birtokolta e területet, csakúgy, mint például Túrát és Isaszeget is. Az Árpád-korban a Hévíz írása a korabeli írásbeliségnek megfelelően Hevoiz, ám Hewizwelge néven is emlegetik. Ez mai írásmóddal Hévízvelgye, vagyis Hévíz völgye. Ez az adat nem lehet véletlen, törvényszerűen következik belőle, hogy a Hévíz név eredetileg a Galga magyar neve. A folyó neveként párhuzamosan a Galga elnevezés él napjainkig. A rómaiak eredetileg caliga aq.ua néven tarthatták számon, ez pedig megfelel a magyar hévíz, meleg víz elnevezésnek. A község hivatalos nevének megválasztásában a század- forduló idején talán önkéntelenül is egy népi földrajzi névadási módszert követtek: az általuk ismeretlen jelentésű idegen és az ismert jelentés magyar elnevezését kapcsolták össze elő- és utótagként, egy szóvá. Az elnevezés kiét tagja azonos jelentésű. (Ugyanez a helyzet a dányi Dánsár és Dánsárok — Kis- dánsár és Nagydánsár — elnevezéssel is. Hiszen a >jász dán annyit jelent, víz, míg a magyar sár pedig zavaros, piszkos színű T*íz~Jja úgy tetszik, ingovány, rtCqesár. Igaz, Dányban téljesen a népi földrajzi név használatos hivatalosan is, a patakra és a körülbelül száz éve lecsapolt mocsár területére is.) HÉVÍZGYÖRK viszonylag kisebb pusztulást szenvedett a tatárjárás és a török hódoltság alatt. Népessége még szaporodott is Monostorpuszta lakóival, amely azonos a hivatalosan Monostorligetnek, népiesen egyszerűen Ligetnek nevezett határrésszel. A hévízi Monostorliget nem tévesztendő össze a vácegresi határrésszel, amely az ősiség- ben Zsidóliget, majd Ligetegyház néven szerepelt mint önálló helység, s amelyet a hévízi ligettől eltérően még századunk első felében is nagyobb lélekszámú cselédség lakta. A hévízi Monostorliget a Szentandráspark közvetlen közelében fekszik, s ebből az is következik, hogy egy Szent András monostorhoz tartozó, tehát egyházi birtok lehetett. A monostor rendi jellege tisztázatlan. Járásunkban és környékén több haraszt nevű major vagy puszta is található. Ilyenek például Kerekharaszt, Fe- nyőharaszt és Haraszti major is. A legnagyobb Haraszt- puszta mégis Túra, Galgahé- víz és Hévízgyörk. A túrái rész majorjában talált először a népdal tiszta forrásaira Bartók Béla 1906. június 26-án, amikor is Kocsi özse énekét vette fonográfra. Kocsi özse néne egyébként hosszú életet élt meg, még Kovács Lászlónak is énekelt az ötvenes években. GALGAHÉVÍZ, HÉVÍZGYÖRK ÉS KARTAL határárában húzódik az Emse puszta, amely a régi idők sertés- tenyésztésének emlékét őrzi. Emse a nősténydisznó neve, míg a haraszt szónak a régi magyar nyelvben száraz erdő jelentése is volt. Dóka Jób utat, kiásták, elkészítették az árkokat. Az árkokra azért is szükség volt, hogy mentsék a járdát, amelyet bizony több helyen is megrongáltak a járművek. így aztán volt, ahol a járdát is újjá kellett varázsolni. Keller Sándor tanácstag körzetének lakói igazán kitettek magukért, derekas munkájuk mintegy 300 ezer forint értékű. E kis tudósítás végére kívánkozik az a kis bosszúság, amelyet három villanyoszlop okoz a lakóknak. Már közérdekű bejelentés formájában is tolmácsolták kérésüket: el kellene tüntetni a Kandó Kálmán utcából azt a három villanyoszlopot, amelyek az úttest közepén magasodnak, nagyban akadályozva a forgalmat. TANÁCSKOZÓ VOROSKERESZTESEK Véradónap a szövetkezetben December 10-én, szerdán délelőtt, a Vöröskereszt járási és városi elnöksége titkárok és gazdasági felelősök számára összevont értekezletet szervez. A megbeszélés célja: tisztázni a mozgalom előtt álló jövő évi feladatokat. December 16-án, kedden egyébként véradónapot szerveznek a Gödöllői Építőipari Szövetkezetben. A brigád küldte a gyerekeknek A vácegresi egycsoportos, harminc személyes óvodában még pénteken délelőtt is nagy volt a gyerekek izgalma. Előző napon délután három órakor tartották az óvodában a Télapó-ünnepséget, az itt kapott ajándékokkal a gyerekek még másnap sem tudtak betelni. Szántovszki Zsuzsilca hatéves kislány örömmel hozza oda és mutatja a három csacsit, a három kutyát, amit a gyermekek egy budapesti háziipari szövetkezettől kaptak ajándékba, ö ismeri fel azt a pingvint, amit a vácegresi varroda Angela Davis szocialista brigádja készített az óvodások részére. Ugyanezek az asszonyok kézzel festett, vászon faliképeket is csináltak, s hoztak az óvodába két kis autót, két kis biciklit és sok-sok társasjátékot. A kis ünnepségen megjelent Pintér András, a galgamácsai Összefogás Termelőszövetkezet elnöke is, és sok csokoládéval, szaloncukorral köszöntötte a gyerekeket. De az apróságok üdvözlése sem maradt el, valamennyi gyereknek volt szerepe: ki énekelt, ki verset, ki közös mondókát adott elő. A Télapó-ünnepségről Gyárik Jánosné dada mesélt, együtt a gyerekekkel, miközben rendezgette a sok-sok ajándékot. Tanuló pedagógusok A gödöllői városi tanács művelődésügyi osztálya a jövő héten KRESZ-tanfolyamot indít a városban dolgozó pedagógusok, óvónők részére. Az első foglalkozásra hétfőn kerül sor a Munkácsy úti iskolában. A tanfolyamra mintegy félszáz tanár és tanító jelentkezett. A városi tanács eljárást indít Mikor lesz rendben az óvoda? „Jegyzőkönyv, amely felvétetett december 4-én, az alsóparki százszemélyes óvodában.”: így kezdődik az a leirat, amely csütörtökön este készült. A hibák miatti műszaki szemlén megjelent a Nyíregyházi MEZŐGÉP, mint generálkivitelező, a Pest megyei Beruházó Vállalat képviselője, a városi tanácstól Barsy László műszaki osztályvezető, Fábri Mihály művelődésügyi osztályvezető és Faust Dezsőné vezető óvónő. A szemle célja az volt, hogy az Országos Szakipari Vállalat két munkása által eddig elvégzett javításokat felülvizsgálják, megállapítsák, hogy az óvodának mely részei mikor vehetők használatba. Sokan visszamehetlek Barsy László elmondotta, hogy az illetékesek megértették, hogy a dolgot nem lehet halogatni, sürgős ez a munka, hiszen százhúsz gyerek második otthonáról van szó. Ez a megértés már az első, a csütörtök esti műszaki szemlén is megnyilvánult. A két munkás az említett időpontra kijavította a két foglalkoztató, a három mosdó és a két mosdó közti közlekedőtért, a főzőkonyha, a zöldségelőkészítő, a főbejárati folyosó és a két öltöző közti közlekedő- folyosót. Ennek köszönhető, hogy a János utcai óvodába zsúfolt gyerekek pénteken kilenc órakor már az alsóparki óvodában lehettek. De természetesen, nem mind a százhúsz gyerek! Ezen a napon a konyha még nem üzemelt, ;gV _ mivel a János utcában már megvették a csirkét — a régi óvodából kapták a gyerekek az ebédet. Ha sikeres volt... Fábri Mihály azonban elmondotta: komoly reményeik lehetnek arra, hogy hétfőn már teljes üzemben lesz az alsóparki óvoda. A szakipari vállalat munkásai mindent megtesznek. A két fiatalember csütörtökön például este 11-ig dolgozott. . Az Országos Szakipari Vállalat hibáját jegyzőkönyvben rögzítették, s egyben szóltak annak kijavításáról is. Mint. leírták: „hatáskörében elkövetett hibából származik, térítésmentesen végzi el” az eredetileg szeggel felerősített mennyezetburkolás hibájának rendbehozatalát. Döntés: hétfőn A következő műszaki szemlére pénteken este hét órakor került sor. Ekkor vették át (lapzártakor erről még nem tudtunk bizonyosat) a hátralevő két foglalkoztatót, egy mosdót és oz irodát. Ha sikeres volt a műszaki átvétel, szombaton délelőtt megkezdődhet a takarítás. Mint a városi tanács két osztályvezetője elmondotta, a jogszabályoknak megfelelően a városi tanács eljárást kíván indítani az életveszélyessé válható hiba miatt. Az eljárás megindításáról, illetve az ezzel kapcsolatos beadvány tartalmáról hétfőn születik döntés. A további eseményekről szintén tudósítjuk olvasóinkat. örszigethy Erzsébet Két levél Télapónak Az első levél: Kedves Télapó! Kérek szépen tőled ajándékot! Hozzál nekem olimpiai társasjátékot és összerakható légcsavaros repülőgépet! A második levél: Ezért én megígérem, hogy javítani fogok írásomon! Anyukámnak és nagymamámnak nem okozok semmi szomorúságot ! Köszönöm!! A levél „szerzője” eleven, barna szemű fiú, csupa nagybetűvel írta kérelmét. — Miért számozod meg a leveleket? — Ó, nagyon egyszerű: — feleli. — Így biztos, hogy nemcsak az ígéretet olvassa el, hanem a kérést is! — Gondolod, hogy megkapja? — Biztos vagyok benne! Kiteszem az ablakba a levelet, és éjjel, mikor alszom, elviszi, aztán reggelre ott az ajándék... — Láttál már Télapót? — Valódit még nem! A suliban ugyan volt egy, aki nagy zsákból osztogatta a csokit, de mindenkinek csak egyet adott! És karórát hordott! Aztán elfogytak a csomagok a putA kerepesi Szi'asmenli Tsz kultúrtermében csaknem hatszáz gyerek részére rendeztek Télapó-ünnepséget. Ifj. Fekete József felvétele fonyból, ami egy igazi Télapónál lehetetlen... Attila bizalmasan fülemhez hajolt: — Tavaly kifigyeltem, hogy Apu végigsettenkedik a szobámban, mert azt hitte, hogy alszom. • De én észrevettem! Kicsempészte a levelet és másnap reggel játékokat találtam az ablakban ... Töprengő arcot vágott, kezével a haját kócolja a nyolcéves Attila, s tűnődve megjegyzi: — Csak azt nem tudom ... mikor és hol találkoztak apuék az igazi Télapóval?! Hargitai György Szombati jegyzet Aktuális ajándék Tálapu-iazban él az ország. Az élelmiszerboltok pulijain vörös celojanzacs- kók sorakoznak egymás mellett. Az áruházak üzletek kirakataiban színes femcsecseöecsek fityegnek. A faiakról mindenütt csúcsos, vörös prémsapkás, lilára fagyott orrú öregúr mosolyog a vásárlókra. Szakálla természetesen köldökéig ér, s így — még akkor is, ha vattából van — minden tekintetben megfelel az érvényben levő Télapó-előírásoknak. Mire az olvasó kézbe veszi a lapot. az ünnep már a múlté. A gondosan kipucolt cipőkben a szülök már tegnap este elhelyezték az ajándékokat, s az utcán végigmenve elcsodálkozunk. Az első pillantásra kiderül egy-egy lakásról, lakik-e oenne gyerek, hiszen az ablakok versenyre kelnének a régmúlt édességboltjaival is. Ahogy megfigyeltem, évről évre változnak ennek a kedves, . borvirágos orrú öregúmak, a szokásai. Emlékszem, huszonvalahány évvel ezelőtt, amikor még magam is hittem benne és váriam érkezését, az volt a szokás, hogy Budapest utcáin — töbó változatban is — a Télapó feketére mázolt, boldogan ugrabugráló társával, a krampusz- szal járt együtt. Azóta mar ez is a múlté. Gödöllőn egyedül rója útját a város főterén és az áruházban a piros köpenyes férfi, akit mellesleg napi száz forintért vett bérbe az Agrártudományi Egyetem színjátszó csoportjától az áruház vezetősége. Változnak a szokások — mondom — már csak azért is, mivel régebben a férfi puttonyából kínálta nekünk a szaloncukrot. Ma már ez is a múlté. A szaloncukor és a pár filléres bocicsoki divatozik, de ra- gacsosan. A bér-Télapó ugyanis nadrágja zsebéből cibálja elő a „zsebmeleg”, folyós nyalánkságot. Szegény kis öreg. Meglehetősen vén lehet már, mert szenilitása sok bajt kever. Kissé korán érkezett például az alsóparki óvodába. De ezt még talán meg lehetne bocsátani, ha az ajándék kedvességével, nem pedig rémítő erejével igyekezett volna maradandó emléket hagyni a szülőkben és a gyermekekben. De talán nemcsak az alsóparki gyerekeknek, hanem többi társuknak sem ment simán az idei Télapó-járás. Az öregúr megérkezésének ugyanis természetes előfeltétele a tisztára glancolt cipő. Ám sok helyütt nem is any- nyira a cipők tisztasága, mint inkább létük okozott gondot a családokban. A hét közepén tudtam meg ugyanis az ÁFÉSZ-áruház igazgatójától — a városi Télapó közvetlen főnökétől —, hogy bizony akadozik az ellátás, kevés a 18-as és 22-es szám közötti gyermekcipő. S hogy a gyerekeknél maradjunk. nem árt szót ejteni az ünnepen arról az ajándékról, amellyel nem a Mikulás lepi meg őket. Ezekben az órákban. amikor az olvasó éppen ezeket a sorokat olvassa, Kis- tárosán, a Hazafi Fésűsfonó- és Szövőgyár helybeli gyáregységében már javában folyik a munka. Maga a hír, hogy egy gyárban dolgoznak, még nem kívánkozik a lap hasábjaira, hiszen természetes dolog ez. Ám a kistarcsai. gyár dolgozói reggel hat órától délután kettőig azért álltak gépeik mellé ezen a szabad szombaton, hogy egynapi munkájuk bérével ajándékozzák meg a járás és a város úttörőinek balatonlellei táborát. Ez persze olyan ajándék — aktuális ajándék —, amelyet nehéz lenne az ablakba sorakozó kis cipőkbe rakni. Mégis maradandó, tartósabb, az alsó- parki ajándéknál. Ugye, Télapó? Berkó Pál
