Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-06 / 286. szám

MMCYMI 'ÉiM/f % ___ x/ ímap 1975. DECEMBER 8.. SZOMBAT Cunhal nyilatkozata Az antifasizmus szellemének kell felülkerekedni! Sajtójelentések szerint Por­tugáliaiján az eimutt napúid­ban reaKciós, jobboldali ele­meket engedtek szabadon, mi­közben letartóztattak hat, ha­ladó nézeteiről ismert tenge­résztisztet, köztük Contreiras kapitányt és Judas hadnagyot, a iorradalmi tanács volt tag­jait. Az O Comercio de Porto ér­tesülése szerint a szabadlábra helyezett személyeket a tavaly szeptember 28-i szélsőjobbol­dal államcsínykísérletben ját­szott szerepük miatt tartották börtönben. A lap úgy tudja, hogy az 1975. március 11-i spi- nolista puccskísérlet polgári szervezői közül is sokat sza­badon engedtek. A Jornal de Noticias pénte­ki számában olyan értesülést közölt, hogy december 3-án éj­félig — a megjelölt határidőig — hárman adták fel magukat a tizenkét tiszt közül, akik el­len a vezérkar elfogatási pa­rancsot adott ki, mert állítólag részt vettek a november 25-i katonai zendülésben. Lisszabonban az Avanté!-n, a PKP lapján kívül továbbra sem engedélyezik egyetlen baloldali lap megjelenését sem. Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára az O Jornal című lisszaboni he­tilapnak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a ..kormány összetétele a katonai helyzet megfelelőbb tisztázásától függ.” A nyilatkozatot a lap pénteken megjelent új számá­ban közölte. Cunhal annak a reményének adott hangot, hogy a fegyveres erők kötelékében és határoza­taiban felülkerekedik az anti­fasizmus ' szelleme, és hogy szavatolni fogják a demokra­tikus rezsim építéséhez szüksé­ges szabadságjogokat. „Ha nem tartóztatják fel a reakciós jobboldalt, új diktatúra beve­zetését kockáztatják meg” — jelentette ki a PKP főtitkára, majd hangsúlyozta: pártjának a válság politikai rendezésére, a puccsok és a kalandor lé­pések visszaverésére irányuló határozott politikáján múlott, hogy az „álforradalmár kalan­doroknak” nem sikerült véres tragédiába sodorniuk a portu­gál munkásmozgalmat. December 17-én kezdődik a Kubai Kommunista Párt első kongresszusa December 17-e és 22-e között Havannában tartja meg a for­radalom utáni első kongresszu­sát a Kubai Kommunista Párt. A hírt Fidel Castro jelentette be pénteken, a kongresszust előkészítő bizottság ülésén. Á kongresszus napirendjén össze­sen 27 téma szerepel. Mint a hivatalos bejelentés hírül adja, a többi között meg­vitatják a párt programját és szervezeti szabályzatát, az öt­éves tervet és az ország szocia­lista alkotmányát is. A kubai nép — hangsúlyoz­za a Granma pénteki számában — úgy tekint a kongresszusra, mint az ország történelmének egyik legjelentősebb eseményé­Az ENSZ közgyűlése elítélte Izraelt — mivel fenntartja az arab területek megszállását Az ENSZ-közgyűlés pénte­ken határozatban ítélte el Iz­raelt. amiért „az Egyesült Nemzetek Szervezetének alap­okmányát megsértve, fenn­tartja az arab területek meg­szállását”. Az el nem kötele­zett és szocialista országok Laosz fővárosában bevonták a három elefántfejjel díszített királyi zászlót. December 5- től három napon át a népköz- társaság új, vörös szegélyes zászlaja hirdeti, hogy a há­rom évtizedes forradalmi harc teljes győzelmet aratott, a LAOSZ \ nép vette kezébe az ország irányítását Hollandia A dél-malukui ügy Napok óta egész Hollandiát lázban tartja a dél-malukui függetlenségi mozgalom tagjai által elkövetett két terrorcse­lekmény, amelynek még hátra van a végkifejlete. Először kedden fegyveresek egy cso- 'portja Beilen városka közelé­ben hatalmába kerített egy vonatot és 38 utasát túszul ejtve alkudozni kezdett köve­teléseiről a holland hatóságok­kal. További fejleményként a terroristák, — hogy presszio­nálják a hatóságokat — három túszt agyonlőttek. A szorult helyzetbe került kormány, amely maratoni üléseken fog­lalkozott az üggyel, katonai ostromgyűrűbe fogta az el­szánt vonatrablókat és egy dél- malukui származású lelkész közbenjárásával tárgyalásokba bocsátkozott velük. Közben az ugyanehhez a mozgalomhoz tartozó fegyvere­sek másik csoportja csütörtö­kön délben megtámadta Indo­nézia amszterdami főkonzulátu­sát. ahol mintegy 30 túszt ejtett foglyul. Eddig a velük megkezdett tárgyalások sem vezettek eredményre, a rend­őrség feltételezése szerint a terroristák hosszabb távú ak­cióra rendezkedtek be, mert elsődleges céljuk, hogy minél nagyobb publicitást biztosít­sanak ügyüknek. A kormány közölte, hogy mindaddig nem hajlandó folytatni az alkudo­zást az öt fegyveressel, amíg nem bocsátják szabadon a fogságukban levő 11 gyereket. De hát kik ezek a dél-malu­kui „függetlenségi harcosok?” A délkelet-ázsiai szigetcsoport valaha a holland gyarmatbiro­dalom része volt, ennek fel­számolása óta pedig Indoné­ziához tartozik. Tudni kell azonban, hogy mintegy 40 ezer dél-malukui Hollandiába települt át. s körükben erős függetlenségi szervezet műkö­dik. A Johannes Manusama vezette mozgalom azt követeli a hágai kormánytól, hogy „ve­zekelje le gyarmattartói bű­neit” és támogassa a sziget- csooori függetlenségi harcát", ami ’"■n más, mint az Indoné­ziától való elszakadás igénye A túsztartók további követe­lése. hogy a holland hatósá­gok kegyelmezzenek meg a terrorcselekmények nyomán holland börtönökbe kerül! honfitársaiknak. Nehéz megítélni a szepara tista mozgalom követeléseinek jogosságát, de az Indonézia dezintegrálását célzó harcuk indítékai sem nem nemesek, se nem reálisak. S Hollandia — még ha érezne is valami bűn­tudatot a dél-malukuiak sorsa miatt — nincs abban a hely­zetben, hogy veszélyeztesse miattuk az Indonéziával kiala­kított és gazdasági előnyökben realizálódó jóviszonyát. nép vette kezébe az ország irányítását. A hanoi és a VDK főváro­sába eljutott laoszi lapok a teijes megelégedés hangján kommentálják a történelmi fordulatot, felidézve az utób­bi napok egymást követő ese­ményeit. A Nhan Dán beszámol ar­ról, hogy a király november 29-én írta alá lemondó leve­lét, amelyet a december 1—2-i tanácskozás elfogadott. A pu­ritán életmódot folytató, házi kertjében mintaszerűen gaz­dálkodó volt uralkodó lemon­dólevelében kifejti, hogy vi­selt hivatala nem egyeztethe­tő össze az új renddel, útjá­ban állna a haladásnak. Le­mond, hogy hazája boldogul­jon, s a nemzeti egység meg­erősödjék. által előterjesztett határozati javaslatot a közgyűlés 84 sza­vazattal, 17 ellenében, 27 tar­tózkodás mellett fogadták el. A határozat ellen szavazott többek között az Egyesült Ál­lamok, Nagy-Britannia, Bel­gium és a Német Szövetségi Köztársaság. A határozat felhívja a vi­lág országait: szüntessék meg Izrael katonai vagy gazdasági segélyezését mindaddig, amíg az fenntartja a megszállást és megtagadja „a palesztinai néptől elidegeníthetetlen nem­zeti jogait”. Végezetül leszö­gezi, hogy a közel-keleti ren­dezést „az összes érintett fe­lek, köztük a Palesztinai Fed- szabadítási Szervezet részvé­telével” kell elérni. Röviddel a közgyűlés közel- keleti határozatának megszü­letése után ült össze a Bizton­sági Tanács, hogy megkezdje a vitát a Libanon ellen ked­den végrehajtott barbár iz­raeli légitámadás ügyében. A Biztonsági Tanács mintegy 40 perces vitát tartott a kér­désről és ülését hétfőre na­polta eL PÉNTEKEN BANGLADESI küldöttség érkezett Üj-Delhibe. AZ ANGOLAI NÉPI KÖZ­TÁRSASÁG fegyveres erői északon tovább szorították vissza a szakadárok csapatait. Dr. Marólliy László nyilatkozata — Küldöttségünk a Finn De­mokratikus Ifjúsági Szövetség és a Finn Központi Szociálde­mokrata Ifjúsági Szövetség kö­zös megtuvasanak tett eleget. Első ízben kaptunk ilyen együttes invitálást, ez azonban éppúgy örömünkre szblgált, mint az utunk során tapasztalt komoly, felelősségteljes, átgon­dolt törekvés szervezeteink együttműködésére. Az alap eh­hez az együttes munkálkodás­hoz: a munkásosztály érdekei­nek szolgálata — mondotta a KISZ KB első titkára. — Tárgyalásaink során ter­mészetesen tájékoztattuk egy­mást szervezeteink munkájá­ról, feladatainkról, s nagy fi­gyelmet szenteltünk a nemzet­közi ifjúsági mozgalom idősze­rű kérdéseinek. A KISZ, az SDNL, és az SNK — amint ezt közös közleményben is leszö­geztük — üdvözölte az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési konferencia sikeres befe­jezését, nagyra értékelte a Szovjetunió és a szocialista or­szágok aktív békepolitikáját, a finn kormány s a realista erők hozzájárulását az enyhülés ügyéhez, a konferencia sikeré­hez. Mindhárom szervezet tá­mogatja az enyhülés és a bé­kés egymás mellett élés továb­bi kibontakozását, ezért tevé­kenységünkkel elő kívánjuk mozdítani a konferencián el­fogadott alapelvek következe­tes betartását, az ajánlások gyakorlati megvalósítását. Ál­lást foglaltunk amellett is, hogy a politikai enyhülést ka­tonai enyhülés egészítse ki. — Tárgyalásaink során ab­ban is egyetértettünk, hogy az európai ifjúsági szervezetek Balatonalmádiban rendezett konzultatív találkozói lényeges szerepet játszanak az ifjúság együttműködésében, ezért ál­lást foglaltunk e találkozók to­vábbi rendszeres összehívása, s tevékenységi körének bővíté­se mellett. — A tárgyalásainkat sum­mázó közös közleményben is kifejeztük meggyőződésünket, hogy a fasizmus és az újfasiz­mus ellen folytatott harc fon­tos része a biztonságot és az együttműködést szolgaló erőfe­szítéseknek. Szervezeteink tá­mogatásáról biztosítottuk az Ibériai-félszigeten a haladá­sért, Vietnamban az újjáépíté­sért és az ország egyesítéséért, Chilében a fasizmus ellen, a Közel-Keleten az agresszió felszámolásáért, és Angolában az imperializmus beavatkozása ellen küzdő erőket. — Egységes volt álláspon­tunk abban is, hogy fontos­nak tartjuk a kommunisták, a szocialisták, a szociáldemokra­ták és más haladó demokrati­kus erők nemzeti és nemzet­közi együttműködését a béké­ért, a biztonságért, a demokrá­ciáért, a társadalmi haladá­sért és az ifjúság jogaiért. Kö­zösen munkálkodunk azon, hogy a XI. VIT az ifjúság nagyszabású seregszemléje le­gyen az antiimperialista szo­lidaritásért, a békéért, a biz­tonságért és a társadalmi ha­ladásért küzdő erők széles kö­rű összefogása jegyében. — Vendéglátóink is, mi is úgy értékeltük, hogy tárgya­lásaink sikeresek voltak, hoz­zájárultak a finn és a magyar né" a két ország ifjúsága kö­zötti barátság ápolásához. De­legációnkat fogadta Aarne Saarinen, a Finn Kommunista Párt elnöke, Aarvo Alto, a Finn Kommunista Párt főtit­kára, Ulf Sundquist, a Finn Szociáldemokrata párt főtitká­ra, Paavo Tiilikainen, a szo­ciáldemokrata párt parlamenti csoportjának vezetője, belügy­miniszter, és Paavo Vayrynen, oktatásügyi miniszter — zárta nyilatkozatát dr. Maróthy László. GERALD FORD, az Egyesült Államok elnöke pénteken reg­gel, négynapos pekingi látoga­tása befejeztével elhagyta Kí­nát. Ford pénteken délelőtt rö­vid — összesen 19 órás — lá­togatásra Djakartába érkezett. A repülőtéren T. N. J. Suharto, i az Indonéz Köztársaság elnöke ‘ üdvözölte az amerikai vendé­get, Lengyel barátaink igen nagy ered­ménynek tekintik azt, hogy ebben a tervidőszakban egymillió 850 ezer új munkahelyet létesítettek a népgaz­daságban. S az sem lebecsülendő, hogy öt év alatt egymillió 125 ezer lakás épült, ami 50 ezerrel megha­ladja a VI. kongresszus irányelvei­ben elhatározottat. Különösen sokat tettek a munkások keresetének nö­veléséért. Ahogy az irányelvek meg­fogalmazzák: „Ezt a feladatot jelen­tősen túlteljesítettük." A reálbérek növekedése ugyanis a tervezett 17— 18 százalékkal szemben elérte a 40- et. Azaz: a havi átlagbérek az 1970. évi havi 2235 zlotyról 1975-re meg­közelítik a 3500-at, a tervezett növe­kedés kétszeresét. Persze gondok is vannak, és sok­szor mondják az immár szállóigévé váló mondást, amely hűen kifejezi a feladatokat is: „Egy új, második Lengyelországot kell felépíteni." Es építik is! Csodálatos város Lódz. A len­gyel könnyűipar, mindenekelőtt a textilipar fellegváraként emlegetik, nem alaptalanul. Kedves, szép nagyváros. Ahogy mondani szokták, van ott levegő: parkok, játszóterek terülnek el a korszerű lakótelepek között, pihenést kínálnak felnőtteknek, játszadozási lehetőséget kicsiknek, fiataloknak. Sokfelé jártam a mintegy nyolc­százezres városban. A múlt szomorú emléke itt még ma is kísért, hiszen a második világháború idején e vá­rosban is sokat szenvedett a lakos­ság, s a fa-:zmus áldozatok tízezrei­nek életét oltotta ki. A Dziennik Po- pularny szerkesztőségének egyik fia­tal munkatársával kiadós túrát tet­tünk a terebélyes városban. Harminc esztendővel a II. világháború után is összeszorult a torkom. Vörös tég­lás romhalmaz előtt álltunk meg. Körülötte tüskés vasrács, közepén emlékmű. — Valamikor textilgyár volt itt, jó néhány ezren dolgoztak benne. Ami­kor a németek visszavonultak, ben­zinnel leöntötték és felgyújtották — hallottam k'sérőmtől. — Ezernél töb­ben, zömében nők égtek benne. Emléküket ma sem feledik a /áros lakói. Az emlékműnél napon- a helyezik el a friss virágokat. Legalább ennyire megrázó volt gy másik látvány. Égnek meredő — elkiáltójelként ható — kőoszlopok sorakoztak az egyik parkban. — Itt gyerekek koncentrációs tá­A pártkongresszus előtt Lengyelországban Lódz, a szocialista építés példája A Lengyel Egyesült Munkáspártnak a hatodik kongresszuson megvá­lasztott központi bizottsága a hétfőn kezdődő hetedik pártkongresszus elé terjeszti a két kongresszus közti időszakban végzett munkájáról szóló je­lentését. A pénteken nyilvánosságra hozott dokumentum szerint a termelési potenciál fejlődésének magas szintje megteremtette az anyagi alapot a ha­todik kongresszus által kitűzött társadalmi feladatok sikeres végrehajtásá­hoz. A párt nemzetközi tevékenységéről szólva a jelentés hangsúlyozza, hogy tovább erősödött a testvéri együttműködés a Szovjetunióval, jelentős az előrehaladás a többi szocialista országgal való kapcsolatok fejlesztésében is. Lengyelország jelentősen hozzájárult a KGST és a Varsói Szerződés to­vábbi erősítéséhez. A LEMP aktív szerepet játszik az európai kommunista és munkáspártok értekezletének előkészítésében. bora volt. Sok tízezren voltak itt foglyok. Az arra alkalmasnak minő­sítetteket elvitték Németországba — németesíteni. A többiek sorsa — ki tudja, minden bizonnyal a legször­nyűbb lett, magyarázta kísérőm, miközben a közeli óvodából gyere­kek népes csoportja tűnt elő. — ök még nem tudják, hol jár­nak — jegyezte meg. Ez a rendkívül gyorsan fejlődő és épülő nagyváros is méltó bizonyí­téka a baráti lengyel nép élni aka­rásának, szorgalmának, szocialista fejlődésének. Minderről az egyik leg­illetékesebb vezetőtől kaphattam tá­jékoztatást: Zbigniew Falinskitől, a LEMP Lódzi Vajdasági Bizottságának agitációs és propagandatitkárától. A titkár néhány jellemző adatot sorolt föl: a város lakosságának 90 százalé­ka az iparban. 10 százaléka a mező- gazdaságban dolgozik. Az ipari ter­melés zömét. 47 százalékát a textil­ipar adia, s mellette olyan iparágak találhatók, mint a gén-, az élelmi­szer-, valamint a vegyipar. A mostani tervidőszakban, mint Lengyelország-szerte, itt is sokat tet­tek az életszínvonal emeléséért, öt év alatt új lakónegyedek nőttek ki a földből, az újonnan áoített 54 és fél ezer lakásból, vagy ahogvan itt mondták: a 150 ezer szobából. És még többet mond ez a szám. ha azt is figyelembe vesszük, hogv a terv­időszakban bölcsődék, óvodák és is­kolák tucatja, valamint ’01 űi üzem “oült fel. Azaz: öt év alatt többet ^nítettek itt, mint előtte 10 év alatt összesen. Persze, s ezt egy pillanatig sem rejtik véka alá, a nagyarányú fejlő­dés ellenére is sok még a kisebb- nagyobb megoldásra váró gond. Er­ről különben a vajdaság 110 ezer párttagjának küldöttei sokat beszél­tek a pártértekezleteken. Ahogy elmondták, Lódzban szük­ségessé vait az ipar szerkezeteitek meg vanoz tatása, megpeaig az elekt­romos es a gépipar eimeijes rejlesz- tesevei. gyorsan epuio laaonegye- uea sürgetni a keresaeueimi es miz- ieiteaesi naiozat lejieszieset, a böl­csődék, óvodán es isrtoiak epueseneii gyorsítását. Mások a párttagok felelőssége és öntudata növeiesenek tontossagaroi szóltak a purterteaezieteaen. Es nem kevesen beszéltek arról, hogy a gyá­rakban és üzemekDen — a most zajló reKonstrukcióval együtt — gyorsítsák meg az élet- és munka­körülmények javítását is. A vajdaság párttagságát nyolc­vannégy küldött képviseli a LEMP VII. kongresszusán. Amint az ed­digi pártértekezletek tapasztalatai oi- zonyítják: lesz majd bőven miről beszélniük, ha szót kapnak a párt legmagasabb fórumán. Az ipari munkások egymilliárd 700 millió zloty értékű tervtúlteljesi- tést vállaltak. Huszonhat ezren egyé­ni vállalást tettek, például azt, hogy a textiliparban három gép helyett négyen dolgoznak, javítják a termé­kek minőségét, továbbá kiemelkedő szorgalommal részt vesznek a társa­dalmi munkákban. Ugyanilyen kez­deményezésekről beszélt a kongresz- szusi küldött, Jadwiga Mamrot, a lódzi „Gwardia Ludova” gyár szövő­nője. Országos híre van a szakmá­ban. Normáját általában 120—125 százalékra teljesíti, selejtje szinte nincs is. Pártbizalmi-helyettes, 1969 óta tagja a LEMP-nek. Az idén az a megtiszteltetés érte, hogy a párt első titkára, Edward Gierek levél­ben gratulált neki kiváló munkájá­hoz. A gyár pártirodájában beszélget­tünk, jelen volt az üzemi pártbizott­ság első titkára és a gyár igazga­tója is. Mit mondjak róla? Munkásnő — szövőnő. Immár 24 éve, 17 eszten­dős volt, amikor idekerült. Két lá­nya van. Az idősebb, a 18 éves, szin­tén itt dolgozik egy éve, mint szö­vőnő. A kisebbik most kilencéves. Férje építőmunkás. — öt év alatt rendkívül sokat fejlődött a város, javultak életkörül­ményeink. Az enyém is. öt évvel ez­előtt havi kétezer zlotyt kerestem, most viszont már négyezret, néha még többet is. A lányom — tette hozzá — már majdnem utolér, hi­szen háromezret keres havonta. — Ismerem munkatársaim gond­jait. Mint nő és anya elsősorban a kereskedelem fejlesztését tartom az egyik legfontosabb feladatnak. Bi­zony, sokszor órákba telik, mire be­vásárolok a családnak. Az ellátás le­hetne jobb is, húsból pedig több és nagyobb választék. Természetesen szeretném, ha még több lakás énül­ne. De azt is. hogy gyorsabban émil- nének a lakótelepeken a bölcsődék, az óvodák és az iskolák is. És az sem lenne rossz, ha mindezt követ­né a közlekedési és szolgáltató­hálózat fejlesztése is. — Ügy látom, lesz bőven monda­nivalója a kongresszuson, ha szót kap. — Lesz, bár még masamban sem rendeztem gondolataimat. — Azt mindenkénpen elmondhat­ja — szólt közbe a gvár ienzeaWn —. hogy decemb°n R-ára teljesítjük a kongresszusi vállalásunkat. — Mennyi lesz? — kérdeztem. — összesen 23 millió zloty érték. Ennyit vállaltunk, ennyivel teljesít­jük túl idei tervünket a kongresszus tiszteletére. Podina Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom