Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-05 / 285. szám
Gondosan, sok ötleltei Hetvenöt perc a városról % Rendkívüli adásnapon vetítik A városi tanács vezetői nek i kérésére öttagú csoport utazott Budapestre, hogy megnézze végső formájában azt a Vácról készült tv-filmet, amely hétfőn, december nyal- \ cadikán, 17 óra 30 perces kezdettel kerül a képernyőre s amelyből az ország is megismeri a 900 éves várost. A vetítőszobában felfokozódott az érdeklődés, amikor megjelent a jelenlevők előtt a jubileumi címer és felhangzott a tavaly december óta i sokszor hallott, érdekes szignál. Feltűnt Sáros András Miklós első, szellemes címfelirata: A = Alapítólevél, s már láttuk | Lőrincze Lajost a híres okirat tárlója mellett, Ágh Bíró Béla iskolaigazgatót a Géza király téren. Barokk Vác, Céhek, Cházár András — egymás után következnek a fejezetek, s mi, más városbeliek szemével próbáljuk figyelni a filmet, állja-e a próbát? Több ismert személy Krampusztánc, csokoládé Télapó-ünnepséget tartottak a HAGY művelődési termében. A Madách Imre Művelődési Központ balettiskolásainak k r a m p u s z t á n c a jól beleillett az est hangulatába. Télapó csokoládét osztott szét a száztagú gyermekseregnek. Rózsavölgyi felvétele! tűnik elő. Gere Géza igazgató a siketnémák oktatásáról beszél, dr. Kollár Lajos bemutatja a váci kórházat, Balassi István, a városi pártbizottság osztályvezetője, a munkásműveléssel kapcsolatos helyi kezdeményezéseket ismerteti. A tekercsek levétele és feltétele közötti szünetben Galambos Ferenc nyugdíjas tanár kiigazít egy-két kisebb adateltérést, vita is kerekedik, a pontosság érdekében. A 75 perc eltelt, a Vox Humana befejező kórusszáma után már a zárófeliratokat látjuk. Ilyen hosszú film még nem készült a városról, külön figyelmesség a televízió részéről. hogy Vác felszabadulásának 31. évfordulóján vetíti. Venesz Ernő, a városi tanács osztályvezetője gratulál elsőként Rockenbauer Pál rendezőnek, aki elmondja, hogy a felvett anyag egy része már nem fért a műsoridőbe, a Rádió- és Televízióújság e héten megjelenő számában írásban kér elnézést a kimaradt részekért. ★ A Vácról készült film gondos munka, sok ötlettel teletűzdelt alkotás, öregbíti a város jó hírét, megismerteti a távol élőkkel is történelmi múltját, alkotó jelenét. örülünk, hogy képernyőre kerül. P. R. Hat vásárlási utalvány A lottó rendkívüli jutalom- sorsolásakor a következő, Vácott vásárolt szelvényekre húztak ki nyereményt: Tízezer forintos vásárlási utalványt nyert: 7 192 562, kétezer forintos vásárlási utalványt nyert: 7 202 702, — 7 295 596 — 8 969108 — 9 056 670 és 9 060 588. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XIX. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM , 1975. DECEMBER 5., PÉNTEK * Ev végi számadás Göd gyarapodásáért Versenyben a szocialista brigádok Lőrincz Józseffel, a gödi tanács költségvetési üzem vezetőjével és Lőnhart József építésvezetővel beszélgettünk az idei munkáról. Az üzemet öt évvel ezelőtt a kisebb tanácsi beruházások kivitelezésére, az állami épületek karbantartására, vízelvezető csatornák, árkok építésére, javítására, a közterek, parkok és strandok tisztántartására, valamint a háztartási hulladék elszállítására hozták létre. Amennyiben a kapacitás engedi, más, helyi jellegű munkát is végezhet. Lőrincz József, aki február elsején került az üzem élére, elmondotta, hogy ebben az évben mintegy hatmillió forint értékű volt építési munkájuk. Az eredeti terv szerint, 10 milliót kellett volna termelniük, de megrendelés hiánya miatt, öt és félmillió forint értékű munka elmaradt. Nem került sor például a Béke úti és a göd-felsői napközi otthonok elkészítésére, illetve bővítésére, valamint a Pannónia úti belvízelvezető csatornahálózat megépítésére. Az év folyamán átadták — novemberben — a göd-alsói iparcikkboltot, befejezték az 1. és 2. számú célcsoportos lakások munkálatait, most folynak Göd-felsőn, a Kádár utca 13. szám alatt, a 4. számú cél- csoportos, összesen négy, egyenként 60 négyzetméternyi alapterületű lakást magába foglaló lakóház építési munkái, a Felszabadulás útján átadtak egy két és félszobás házat is. Elkészült a kertvárosi belvízelvezető csatornahálózat, a Felszabadulás úti járda, a szociális foglalkoztató garázsépülete, az MHSZ-iskola szállója és az új köztemető kerítése is. Lőnhart József arról számol be, hogy Gödről naponta há- házakból a háztartási hulladékot. A 48 kilométer hosz- szú úthálózat mellett f^kvő házakból mindennap 50 tonna hulladékot hordanak a temető melletti homokbányába. A költségvetési üzemnek 58 fizikai és 12 műszaki, illetve adminisztratív dolgozója van. A dolgozók szocialista brigádokat alakítottak. A hét brigád versenyben áll egymással. Jelenleg a Zachár Mihály kőműves vezette építőbrigád áll az élen. Az Ybl Miklós brigád már négyszer egymás után kapta meg a szocialista címet, tagjai már az ezüstjelvény tulajdonosai. A beszélgetés során szóba került, hogy a munkát erősen hátráltató személyi kérdések megoldódtak, de nem oldódtak meg a szociális problémák. A mosdók, zuhanyozók, öltözők még a . szerény igényeknek sem felelnek meg. Az irodák (két helyen vannak) sötétek, zsúfoltak, felszerelésük sok kívánnivalót hagy maga után. Természetesen, mondották, ezeknek a gondoknak a megszüntetése kizárólag anyagi kérdés. A tanács vezetőiben megvan a jóakarat, terv \ is van központi telep, irodák, öltözők építésére, csupán a szükséges pénz hiányzik, de a község vezetőivel együtt remélik, hogy 1976-ban hozzákezdhetnek saját otthonuk felépítéséhez. R. S. TTJ'-előadások A nemzetiségi kultúráról Először Ácsán és Csőváron, majd Püspökhatvanban tartott TIT-előadást Alt Gyula, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének munkatársa^ A szlovák nemzetiség helyzete a Magyar Népköztársaságban, illetve A nemzetiségi nyelvoktatás helyzete és továbbfejlesztésének kérdései címmel, a szülők akadémiája hallgatóinak. Az előadások után Szlovákiáról készült útifilmet vetítettek le a nagy számú érdeklődőnek. Anyakönyvi hírek Született: Aranyosi István és Ambrus Gyöngyike: Noémi, Danyi Máté és Komlósi Mária: Diána, Dinka János és Zöldi Mária: Adrienn, Fritz Béla és Lelkes Katalin: Tibor, Bimbó Mihály és Barta Ilona: Mihály, Csonka Ferenc és Oláh Anna: Ferenc, Janecskó János és Pápa Erzsébet: Edina, Szentpéteri Tibor és Szamos Erzsébet: Tibor, Uracs György és Kurucz Erzsébet: Gábor, Remányi László és Nagy Zsuzsanna:. Milán, Enyedi Árpád és Mészáros Mária: Erika, Húszak György és Móri Éva: György, Jakab Sándor és Hor- nyik Mária: Helga, Simák Márton és Genzeilmann Magdolna: Andrea, Tisza Zoltán és Bényi Ilona: Anita, Varga Sándor és Mede Hajnalka: Beatrix, Cseri István és Súlyán Eszter: Csaba, Tóth László és Kucsera Piroska: Emese, Csiba Tibor és Szabó Anna: Tibor, Gyenes István és Dobos Margit: István, Farkas Ferenc és Molnár Erzsébet: Balázs, Herceg József és Petrik Erzsébet: Krisztián, Kiszelák Ferenc és Kollár Éva: Ferenc, Molnár János és Könczöl Erzsébet: Zoltán nevű gyermeke. Házasságot kötőit: Hák István és Görög Mária, Mezei Sándor és Sindly Irén, Eresei László és Dudás Magdolna, Tóth Zoltán és Pomozi Györgyi. Vácott hunyt el: Juhász Bé- láné Hugyecz Erzsébet (Vác, Rákóczi tér 12.), Zeller István (Nagymaros), Szigeti János (Vác, Kálvária dűlő 2.), Mészáros Károly (Vácduka), Frech Edéné Szabó Gizella (Dorog), Halász Regina (Vác, Vak Bottyán tér 1.), Sándori János (Vác, Alsó u. 19.), Czi- nege István (Szód), Koncz Vitus (Vác, Cházár András u. 13.), Uher Ferenc (Letkés), Tóth András (Vác, Téglaházi dűlő 8.), Garamszegi István (Szigetszentmiklos), Horlik László (Vác, Nógrádi u. 2.), Nádasi Géza (Verőcemaros), Peredi Miklós (Göd), Zsidáko- vits Nándomé Horváth Teréz (Vác, Szabadság tér 3.), György Menyhért (Kemence), Németh István (Főt), Csiányi István (Vác, Magyar u. 15.). Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondunk rokonainknak, jó barátainknak, ismerőseinknek, munkatársainknak, akik szeretett férjem. Illetve édesanánk temetésén részt vettek és fájdalmunkban osztoztak. Horlik család. VÁCI APRÓHIRDETÉSEK A Dunakeszi Hűtőház azonnali felvételre keres állandó gyümölcs- feldolgozó munkára női és férfi dolgozókat, saját gépkocsira autóbuszvezetőt, . képesítéssel, gyakorlattal rendelkező rendészeti vezetőt, különböző szakképzettségű tmk-karbantartó dolgozót, felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakorlott számviteli szakembert, képesített konyhavezetőt, termeltetési szakembert, fiatal közgazdászt. Jelentkezés : Dunakeszi, Oj télén. (2121. Tel.: 213—019). Az I. sz. Szociális Otthon és öregek Napközi Otthonába felvennénk gondozónőt, takarítónőt és konyhalányt. Munkaidő 8— 16 óráig. Jelentkezni lehet: I. sz. Szociális Otthon Vác, Burgundia u. 9—11. Elveszett nov. 15-én Vácott, Széchenyi utcai tej boltban egy világosbarna női táska. Becsületes megtalálója a benne levő okmányokat, kulcsokat juttassa el: Vác, Kandó Kálmán u. 31. sz. alá. Véber Jánosné részére. Műszerészt váci telephelyünkön azonnal alkalmazunk. Jelentkezés: VBKM Kapcsolók és Készülékek Oyára 1442 Budapest X., Kőbányai út 41/c. Telefon: 130—547, munkaügyi osztály. Márkás, bécsi rövid- zongora fizetési Köny- nyítéssei eladó. Vác, Katona Lajos u. 22. Telefon: 11—998. Alig használt teatüz- hely eladó. Deakvár, Rigó utca 6. I. 29. Két személy részére albérlet kiadó. Vác, Haraszti E. u. 22. Dombormű az iskola falán A városalapító ÁLLAMALAPÍTÓ ISTVÁN KIRÁLYUNK halála után, az új társadalmi rend megdöntésére többször tettek kísérletet mind az országon belül, mind azon kívül. A német-római császárok — I^onrád és III. Henrik — a fiatal magyar államot hűbéri függésbe akarták vonni, Erdély és a keleti részek viszont inkább Bizánctól vártak segítséget, hogy fenntarthassák az egyensúlyt Kelet és Nyugat között. Az országban pogánylázadá- sok, belső trónviszályok dúlnak, és a régi és új harcában, a XI. században tűnik fel először városunk neve. Vác: ezen a néven Géza király idejében fordul elő három alkalommal, ezért tekintjük I. Gézát a városalapítónak. A már említett trónviszályok folytán, Szár László fiát, Vazult megvakították, és fülébe ólmot öntöttek, hogy ne lehessen király. Vazul fiai elmenekültek az országból Endre Kijevbe, Béla pedig Krakkóba. Az első pogánylázadás leverése után, a két Árpád-házi herceget hazahozatták, és Endre lett Magyarország királya. Bélának három fia volt, Géza, László és Lambert. Endre és Béla között játszódott le a történelemből jól ismert korona és kard jelenet. I. Endrét a trónon öccse, I. Béla követte, akire dömösi kastélyában, 1063-ban rászakadt a trónterem mennyezete, és sérüléseibe belehalt az uralkodó. ÜJRA FELLÁNGOLTÁK a trónviszályok. Gézát illette volna az utódlási mint rangidős Árpád-házi herceget, azonban a kibontakozó anarchiában az urak egy része jobbnak látta saját sorsát egy német irányzatú, gyenge uralkodóhoz kötni, mint a már tapasztalt és lovagi erényeket csillogtató Gézához, így a trónt I. Endre fia, a még gyermek Salamon nyerte el, aki Gézával 1064. január 24-én békét kötött, és akit Székesfehérváron királlyá koronáztak. Béla fiai (Géza, Szent László és Lambért) megkapták a hercegi birtokokat, Nyitra, Tren- csén, Bars, Hont, Nógrád, Gömör, Üjvár, Borsod, Zemplén, Vng, Borsova, Szatmár, Szabolcs, Szolnok és Bihar megyét, és a Tiszántúlra vonultak, mint az ország egy- harmadának birtokosai. László, a Körös partján, Várad várát építette. Gézára a csapatok főparancsnokságát bízták. Ö az ország déli határvárosába, Nándorfehérvárba vonúlt, melyet Niketasz, a bizánciak vezére és a hozzá csatlakozott görög lovasok, valamint besenyők tartottak megszállva. A herceg érkezésének hírére a város lakossága is fellázadt, és a megszállók ellen fordult, így Géza visszafoglalta a várost. A fogságba esett Niketaszt és a lovagokat Géza szabadon engedte. Nemeslel- kűsége nagy hatással volt a bizánciakra. Üj szellemet, a magyar lovagiasság szellemét bizonyította tette. Gézának azonban rejtett célja is volt: meg akarta mutatni, hogy amíg Salamon a német császárral barátkozik, sőt III. Henrik lányát is feleségül vette, hadd lássák Székesfehérvárott, hogy ő Bizánccal keresi a kapcsolatot. Nőül vette Konstantinus társcsászár rokonát, Szünazadét. A BELSŐ BÉKE nem tartott sokáig. Vid ispán, Salamon király tanácsadója, cselszövéseire ismét kiújultak az ellentétek a király és a hercegek között. Gézának menekülnie kellett, néhány hűséges .vitézével, akiket Ernye bán vezetett. Vácott találkozott öccsével, Lászlóval, aki éppen nagy sereggel jött Ottó morva fejedelem kíséretében a kunok ellen. A Képes Krónikában ez olvasható: „...Géza, László és Ottó hercegek azonban és mind a velük lévő magyar sereg Vác táján állapodott meg. Nagy erdőség volt ott, senki sem lakott benne, csak egy Wátz nevű szent életű remete. Erről nevezte el utóbb Géza herceg a várost, mely ott épült...” / A csapatok így nem a kunokkal ütköztek meg, hanem Salamon király támadásra készülő seregével, melyet ÍV. Henrik német-római császár, az uralkodó sógora is támogatott. Lászlónak Vácon, ugyancsak a Képes Krónika szerint, látomása volt: az Ür angyala leszállt az égből, és Géza fejére koronát tett. Amikor elmondta ezt bátyjának, Géza fogadalmat tett: amennyiben legyőzik Salamon seregeit, e helyen egyházat és új várat épít. Így megállapodva és haditanácsot tartva, megindították seregeiket. A Cinkota nevű majorban tábort vertek. Ekép- pen kezdődött a mogyoródi csata, mely Géza és László Árpád-házi hercegek győzelmével végződött: Salamon király segítőivel együtt megfutamodott. GÉZA ÉS LÁSZLÓ a csatából jövet, „amikor ott állottak Vác alatt, ahol most Boldog Péter apostol egyháza van. egy szarvas jelent meg nekik, szarvai tele égő gyertyákkal. Eliramodott előlük az erdő felé, és lábát azon a helyen vetette meg, ahol most a monostor van. A vitézek réz- nyilaztak, mire a Dunába szökkent, és többé nem látták.” Gézát 1074-ben királlyá koronázták. Dukasz Mihály, az újonnan alakuló kapcsolatok viszonzásáért, koronát küldött Gézának, „a nagy és nemeslelkű uralkodónak, a turkok ki- lyának”. A korona nyitott aranyabroncs volt, vállra hulló aranyláncokkal, melyet Dukasz Mihály és társ-császára, Konstantinus, valamint Géza képe díszített. Ezt ötvözték össze később a Szilveszter pápa által Istvánnak küldött koronával, és ebből lett a szent korona. Háromévi uralkodás után, 1077. április 25-én hunyt el a nemes király. Kívánsága szerint, az általa alapított váci székesegyházban temették el, ahol hű embere, Ernye bán is nyugszik. AZ EGYEDI TERVEZÉSSEL 1967-ben épült Géza király téri gimnázium alapozásánál sok várfalmaradvány és egy kaputorony bukkant elő. Az épületet díszítő, belső és külső, hatalmas ciklopfalmezők a hajdani várfalakra emlékeztetnek. Az eredeti falmaradványokat az Országos Műemlék Felügyelőség 1970-ben kijavíttatta, konzerválta, és táblával látta el, melyen az alábbi szöveg olvasható: Műemlék. A váci vár kaputornyának maradványa. A várat I. Géza idejében építették, első okleveles említése 1075-böl származik. Az egykori földvárat IV. Béla építtette újjá. A késő középkorban épült a tízszögű kaputorony, melynek ez a része maradt meg. Országos Műemlék Felügyelőség. Az intézmény udvarán romkertet építtetett a városi tanács, ahol „boldog Vác” remetének szobrát és Kiss István Kossuth-díjas művész szobor- kompozícióját, a Végvári vitézeket helyezték el. A 900. évforduló tiszteletére, holnap, szombaton, délelőtt fél tizenkettőkor újabb mű avatására kerül sör. Egy dombormű díszíti az iskola falát: A városalapító I. Géza király emlékére. A reliefet Blaskó János váci szobrászművész készítette. Ágh Bíró Béla
