Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-02 / 282. szám

1975. DECEMBER 2., KEDD XMiihm Morzsoljak a kukoricát mi A h<\t végére befejeződött a kukorica betakarítása a rác­kevei Aranykalász Termelőszövetkezetben. A kukoricakom­bájnok <s a dominátorok 560 vagon kukoricát morzsoltak a földeken, illetve az utóját a gépállomás udvarán. Gárdos Katalin felvétele Újból gázlók a Dunán Ismét nem tudnak teljes terheléssel közlekedni a hajók Néhány napos kedvező víz­állás után, vasárnapra ismét nehéz hajózási viszonyok ala­kultak ki a Pozsony és Buda­pest közötti szakaszon, s ézétt belül is elsősorban Szigetköz­nél. Itt ismét 9 gázló és 4 hajózóút-szűkület — ezekben nem tudják egymást kerülni a hajók — akadályozzák a hajó­zást. A gázlókban a legala­csonyabb vízmélység 190 cen­timéter, ami azt jelenti, hogy már csak 75—80 százalékos terheléssel tudják az uszályo­kat vontatni. A magyar és a csehszlovák hajóútkitűző szolgálatnak is­mét sok a dolg'a, miután sűrűn kell a hajóutat jelölő bójákat cserélgetni. A Dunán még ja- ^vában tart az őszi csúcsforga- tlom. Ehhez igazodik a szolgá­lat is, amelynek kitűző hajói napkeltétől napnyugtáig a ví­zen vannak és szükség esetén vasárnap is szolgálatot telje- síténék. Rajka térségében továbbra is nagy erőkkel dolgoznak a két évvel ezelőtt 1000 tonnás vasércszállítmánnyal elsüly- lyedt jugoszláv uszály kieme­lésén. A hajózás rendjét ezen a szakaszon külön jelzöállo- mások biztosítják. Az uszályt és a szállítmányt nem egész­ben, hanem darabokban hoz­zák a felszínre. A kiemelésnél gondot okoz, hogy a víz sod­rása a hajótestet valósággal beásta a kavicsos iszapba. A kiemelési munkákat sötétedés után nagy fény erejű reflekto­rok segítségével is folytatják. Mire tellett, mire nem? Diósdon sem áll az idő A IV. ötéves terv időszaká­nak utolsó heteiben Diósdon már nincsen községfejlesztés. Befejezték, sőt túlteljesítették a tervet. Eredetileg 15 és há­romnegyed millió forintot irá­nyoztak elő, de végül öt év alatt 34 milliót fordítottak ar­ra, hogy a község lakói szebb környezetben, • kényelmeseb­ben, jobban élhessenek. A fej­lesztés költsége egyáltalán nem mondható kevésnek, vi­szont amit építettek, csináltak belőle, ahhoz mérten mégsem nagy. Nem is valósíthatták volna meg a megyei tanács és a vállalatok anyagi támogatá­sa nélkül, azzal is csak úgy, hogy a községi tanács saját ki­vitelezésében végeztette el a munkákat. A megyei tanács öt év alatt öt és fél millió forint­tal járult hozzá a község be­ruházásaihoz, a vállalatok pe­dig négymillióval, a többit azonban a község saját bevé­teleiből fedezte. Jelentős segít­séget nyújtott a lakosság tár­sadalmi munkája is. Mindig a legfontosabbat A diósdiak méltán lehetnek elégedettek a tanács szervező munkájával. Noha a község az előző ötéves tervek idején is sokat fejlődött, annyit soha, mint az utolsó öt esztendő so­rán. Vegyük talán elsőnek — mint hogy leghamarább, még 1971-ben elkészült — a köz­ponti igazgatási épületet. Ak­kor nyílt meg az épületben a most hatezer kötetet számláló községi könyvtár és az olvasó­terem, valamint az ifjúsági és a népfrontklub egyre látoga- tottabb helyisége. De ugyan­ebben az épületben van a párthelyiség, sőt a posta és a tűzoltószertár, valamint a rendőrség körzeti megbízott­jának irodája. Két éve valóságos egészség- ügyi kiskombinát épült taná­csi kivitelezésben és ezért csu­pán 600 ezer forint költséggel. Külön helyiségben rendel ben­ne a körzeti, meg a gyermek- orvos és tart tanácsadást a védőnő. Mindegyik rendelőnek külön váróhelyisége van és jut az épületben hely gyógy­szerszobának is. Városias lakótelep Ebben az ötéves tervben kezdték meg és idén nyáron fejezték be az ifjúsági lakóte­lep 336 lakásának építését. Ez szorosan hozzájárult a község fejlődéséhez, ám a költségek természetesen nem terhelték a községfejlesztéssel kapcsolatos kiadásokat. Ellenben a házak AZ ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI KIÁLLÍTÁSON aranyérmei nyertek a hazai alapanyagból készült szénsavas üdítő italok körüli terep rendezése, az utak kiépítése községi feladat. Idén őszre el is végeztette a tanács. A telep parkosításának befejezésére azonban már csak tavasszal kerül sor. Az út- és járdaépítés terveit túlteljesítette Diósd. Az erre a célra előirányzott összeg a tervidőszakra mindössze 780 ezer forint volt, öt milliót tud­tak ráfordítani. Nincs is most már Diósdon utca, ahol az út­test ne lenne szilárd burkola­tú. Megépítették a mostani terv­időszakban parcellázott hétvé­gi telep utcáit is és gondos­kodtak róla, hogy a felerész­ben már beépült hatszáz te­lekhez elérjen a villanyveze­ték. Kiépítették a vízvezeté­ket is. öt esztendő alatt 14 kilomé­ter hosszan vezetéket fektettek le. Két kutat fúrtak, két 150 köbméteres tárolót is építettek. A csatornázás is megkezdő­dött és szépen haladt ebben az ötéves tervben. Megoldódott a szennyvízelvezetés a lakótele­pen és még vagy száz más épületben. Az eddigi munká­latok 11 millióba kerültek. Óvoda, ABC, olajkút Nem szerepelt az ötéves tervben, de a sürgető szükség kényszere alatt 60 gyermek befogadására alkalmas óvodát is építettek. Ez is csak két­millió forintba került, miután a tanács volt a kivitelező és az építésnél nem hiányzott a társadalmi munka sem. Ugyancsak terven felül 250 ezer forinttal járult hozzá a tanács a már megnyílt ABC- áruház építéséhez. Mindez nagy teljesítmény öt év alatt egy alig háromezer lakosú községben. Jelenleg az ÁFOR épít gáz­olajkutat Diósdon. A község nem fordít rá pénzt, viszont a telket a tanács adta. Sz. E. Famatuzsálem Mintegy 800 évesre becsülik a kőszegi Királyvölgyben álló öreg szelídgesztenyefa korát. A 15 méter magas és mintegy ki­lenc méter kerületű famatu­zsálemet a természeti ritkasá­gok törzskönyvébe is beje­gyezték. Biológiai elmúlása 5— 6 éve következett be, fél évti­zede már levelet sem hozott, s ebben az évben az országos természetvédelmi hivatal el­nökének 2051/1975. számú ha­tározata megsemmisült termé­szeti értéknek nyilvánította. A Vas megyei Természetvé­delmi albizottság döntése sze­rint a fából egy-két méternyi magas, megfelelően tartósított törzsrészt hagynak meg, ame­lyen feliratos tábla őrzi majd az egykori óriás képét, adatait. — Eredményes brigádok. A HUNGAROFRUCT buda­örsi hűtőházában dolgozó 13 brigád közül három közösség ezüst-, egy pedig aranyér­mes brigádként vesz részt a tnunkaverseny-mozgalomban. Rekonstrukcióra készülnek az OMÜV-ben Magas termelékenység — Zsúfolt munkakörülmények Van a budai járásban egy ipari szövetkezet, amelyben oz egy dolgozóra jutó terme­lési érték a megyében a leg­magasabb, s országosan is ki­emelkedő: 400 000 forint. A neve: Orvosi Műszer- és Vas­ipari Szövetkezet, s egyebek között arról nevezetes, hogy tekintélyes múlttal, nagy termelési hagyományokkal rendelkező ipari üzemeket is lepipál gyártmány- és gyár­tásfejlesztés dolgában. Mészáros László műszaki vezető és Kóty Antal fej­lesztő mérnök sorolja, mi va­lósult meg eddig az 1975-ös műszaki fejlesztési tervük­ből: — Gyártmányfejlesztési tö­rekvéseink középpontjában a folyadékszint érzékelőkkel kapcsolatos kötelező vizsgá­latok elvégzése, s a nullszéria, illetve a sorozatgyártás bein­dítása állt. Mindez az OMÜV 05/1. és 05/11. tapogatós folya­dékszint-érzékelők esetében megtörtént; az OMÜV 07 bil- lenőúszós folyadékszint-érzé­kelő prototípusa az eredeti határidőnél valamivel ké­sőbb, november közepére ké­szült el, s most folyik az üzemi próbája a leninvárosi Tiszai Vegyi Kombinátban. Ha ez sikeresnek bizonyul, jövőre már nagyobb meg­rendelésre számíthatunk. Sikeresen befejeződtek a gyártmánycsalád harmadik tagjával az OMÜV 06 billenő torziós készülékkel — kapcso­latos tervezési munkák és kísérletek, semmi akadálya annak, hogy 1976-ban meg­kezdjük a gyártását. — Amint mar lapjuk is hí­rül adta, elkészült a Logicont — a tartályok telítettségét vi­zuálisan jelző automata mű­szer —, aminek az alaptípu­sát a fejlesztési csoport tár­sadalmi munkában dolgozta ki. Ennek üzemi próbáira szintén Leninvárosban kerül sor, ezekben a hetekben. Gyártásfejlesztést a hagyo­mányos termékeknél — min­denek előtt a Bonnel-rugó- betéteknél — hajtottak végre. Legfőbb törekvésük az volt, hogy hazaival helyettesítsék az importalkatrészeket. Az idevágó kísérletek ma is folynak — például keresik a megoldást a rugókészítő au- tomatikák hőkezelő trafói­nak korszerű, szilícium-tirisz- toros vezérlésére —, de egy sikert már elkönyvelhetnek: az összerakó gépek Miltag- kapcsolóit hazai Kontakta tí­pussal cserélték fel. — A műszerészrészlegben is értünk el eredményeket: az eddigi gazdaságtalan, szinte manufakturális módszert — amivel egy állatorvosi mű­szer, a Hetzel-féle ollós emasculator — készült, öntés­technológiával fogjuk felvál­tani. A kísérletek jól sikerül­tek, a szerszám december­ben elkészül. Végül a tmk-ban készítettek egy tekercselőgépet, amellyel a korábbinál sokkal gyor­sabban, korszerűbben tudunk majd motorokat, trafókat te­kercselni. — Azt hallottuk, hogy a szövetkezet rekonstrukció előtt áll. Ha igaz a hír, mikor kez­dődik, és mennyibe kerül? — Igaz, szerencsére, hiszen már alig várjuk! A célja pe­dig az, hogy megtartva ezt a kiemelkedően magas terme­lékenységet, megfelelő szín­vonalra emeljük a munkavé­delmet és a szociális ellátást, korszerűsítsük a munkafelté­teleket. A beruházási prog­ramterv — egy 1000 négyzet- méteres üzemcsarnok építé­sére — és a csarnok belső műhely elrendezési tervváz­lata elkészült. A beruházás előmunkálatai 1976. január­ban kezdődnek a különböző kiviteli tervek létesítésére és a kompresszorház áttelepí­tésével. A beruházás — 1975- ös árakon számítva — 17 mil­lióba kerül, amiből egymil­liót trafóállomás létesítésére fordítunk, a többit pedig az új, könnyűszerkezetes üzem­csarnok építésére. Ide vonjuk majd össze a meglevő gépműhelyeket, a most két helyen működő műszerészrészleget és a ru- góbetétgyártó automatákat. A felszabaduló helyiségek egy részét fürdő-öltözővé alakít­juk majd át, más részében pedig lakatos tanműhelyt rendezünk be a szakmunkás­tanuló-képzés megoldására, és kísérleti műhelyt létesí­tünk. — Ha jól értettem, a gyár­tóterület ettől nem lesz na­gyobb, csak korszerűbb? — Pontosan: a rekonstruk­ció elsősorban a munkafelté­telek korszerűsítését szolgál­ja, nem pedig a termelés bővítését. A szövetkezet ter­melése tíz év alatt akkorát fejlődött — a termelési érték az 1965. évi 17 millió fo­rintról ebben az évben 53 millióra növekszik — miköz­ben a termelő terület vál­tozatlan maradt, hogy a zsú­foltság már-már egészségte­len. Mi ehhez a termelési ha­tékonysághoz szeretnénk vég­re jó munkakörülményeket teremteni. Ny. É. Nyitva volt a kocsiajtó Bíróság elé került az ittas autótolvaj A világoskék és jobb sorsra méltó Wartburg indulásra ké­szen várta tulajdonosát, Há­mori Károly budaörsi benzin­kútkezelőt, aki már éppen menni készült, de még belé­pett a kút melletti presszó­ba. A gépkocsi ajtaját azonban nem csapta be, sőt az indító­kulcsot is bennfelejtette. Mire kijött presszóból, vala­ki elszelelt a gépkocsival. S míg a benzinkútkezelő a buda­örsi rendőrőrsön bejelentette az autó eltűnését, a féltett Wartburg utolsó kilométereit rótta. Előbb Érd térségében vesz­tegelt. Bodor Sándor 24 éves szállítómunkás, budapesti la­kos, aki röviddel azelőtt meg­lépett a járművel, itt akadt el. Lefulladt a motor. És íme. csakhamar hárman körbevették. Három jövevény, akikkel Bodor az egyik pesti bisztróban kötött szeszbarát­ságot A Wartburg megtetszett ne­kik is. Mondták, örömmel be­szállnak. Egyikük egy útsza­kaszon még a volánt is átvet­te. Aztán visszaadta. Ez már akkor törtgnt, amikor megfor­dultak a főváros felé. Ezután az autó, kormányá­nál Bodor Sándorral, tovább száguldott. Az ittas vezető azonban elvesztette uralmát a jármű fölött, s a Wartburg a belső sávból áttáncolt a kül­sőbe, majd nekicsapódott a korlátnak, és hét-nyolc métert zuhant. A kocsiból mind a né­gyen ki vergődtek valahogy. A Wartburg azonban a használ­hatatlanságig összetört. A kár totális: 70 ezer forint. A négy jómadár futva me­nekült a helyszínről. De rövi­desen elfogták őket. A Budai Járási Ügyészség most gyorsított eljárással állí­totta a Pestvidéki Járásbíró­ság dr. Trautmann János ta­nácsa elé Bodor Sándort, aki egyébként vállalta, hogy meg­téríti Hámori súlyos kárát. A bíróság Bodort lopásban, illetve ezzel összefüggő, jár­műben kárt okozó rongálás­ban és közlekedési vétségben mondta ki bűnösnek, s ezért 1 évi és 4 hónapi szabadság- vesztésre. a közügyektől és a gén járművezetéstől 2 évi eltil­tásra ítélte. Az ügyész az ítéletbe bele­nyugodott. A vádlott és a védő enyhítésért fellebbezett. Az ügyben a végső szót a Pest megyei Bíróság mondja ki. Pless Zsuzsa A HÍRADÁSTECHNIKAI ANYAGOK GYÁRA felvételre keres női és férfi munkaerőt betanított munkára, több műszakos munkarendre, valamint szerszámkészítőket és elektrikusokat. Bérezés: a kollektív szerződés szerint. Jelentkezni lehet naponta 7 és 15, szombaton 7 és 12 óra között a vállalat üzemgazdasági osztályán: Vác, Zrínyi u. 39. k i l

Next

/
Oldalképek
Tartalom