Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-04 / 284. szám
Programok a művelődési házban A gödöllői Petőfi művelődési házban Szinyei Merse Pál művészete címmel december 4-én — az értelmiségi klubban — Kampis Antal művészettörténész tart előadást. Ugyancsak a Petőfi művelődési ház ad otthont december 11-én az Utazók klubjában egy útiélmény-beszámoló- nak. Gyelán Győző vetítettképes előadásban ismerteti meg az érdeklődőket Szlovákia természeti és. művészeti szépségeivel. fiszónap az egyetemen December 7-én, vasárnap a Városi KISZ-bizottság úszó- napot rendez a gödöllői Agrár- tudományi Egyetem uszodájában. Az akció Kilenc sportnap a IX. kongresszusig elnevezésű versenysorozat harmadik napja lesz. Vasárnap tehát a város KlSZ-alapszetrvezetei- nek kultúrfelelősei mozgósítják a , gödöllői fiatalokat — az úszni nem tudókat is —, akikkel reggel háromnegyed kilenckor találkoznak az AtE főbejárata előtt. A PEST MEGY El HÍRI _AP KÜLÖNKIADÁSA 1 ii. évfolyam, 284. szám 1975. DECEMBER 4., CSÜTÖRTÖK Télapó az egyetemről Karácsonyra készül az áruház A családoknál ezekben a napokban már a , hét végi Mikulás ünnepére készülnek, három hét múlva pedig itt a karácsony. A szeretet ünnepe nálunk hagyományosan egybefonódik az. ajándékozással. Ezért is érdeklődtünk tegnap délelőtt a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ Szabadság téri áruházának új igazgatójától, Pintér Ferenctől a forgalom várható A z országúton különös dolgok is lejátszódnak olykor. Történt például az, hogy az árok szélére állított Trabant alól éppen kimászott egy olajos arcú fiatalember. Miközben feltápászkodott — egyik kezében zászlórúdnyi csavarhúzóval — egy köhögés Skoda lassított mellette. Fejek hajoltak ki ablakán, s vigyorogva kérdezték: „Barkácsolunk, apuskám, barkácsolunk?” Mit tehet ilyenkor a jámbor autós, aki ezer ártalomnak van kitéve? Rázza a csavarhúzót és káromkodjon? Nevessen, hogy ez igen, ez aztán a humor, vagy köpjön a szemtelen- kedő autósok után, akik természetesen kérdésükre nem várnak választ, hanem elporzanak? Vagy egy másik eset. Jól öltözött férfi és hölgy partnere feszül neki a Zsiguli hátuljának. Tolják. Reménytelenül, szárny szegetten és minden meggyőződés nélkül. Aljkor jön a teherautó, lelassít, egy fej kihajol: „Na mi az, a pipi előtt is spórolsz a benzinnel?”. Az m gyanúm, hogy az autósoknak nem újak ezek a történetek. így vagy kicsit másképp naponta lejátszódnak. Az egymást megvadító aranyköpések terjednek, mint a futótűz. Társaságban kacagva meséljük, mit hallottunk, s biztosak lehetünk abban, hogy beszélgetőtársaink jól meg is jegyzik e humoros históriákat, hogy szinte ugyanazon szavakkal elbeszélve továbbadhassák. Már közhelynek számít a tétel: azt mondják, hogy az ember olykor a maga számára is észrevétlenül megváltozik, ha a volán mellé ül. Legalább olyan erősnek képzeli magát, mint ahány lóerő dübörög alatta, s úgy látszik, a hengerek száma a humor méreteire is kihatással van. Azt is mondják a szakemberek, hogy az autós nemegyszer az ösztöneit is kiéli, ha száguld, ha előz, ha megszegi a szabályokat, ha szidja a többieket... Ám a vicc lehet jó, lehet rossz, lehet elcsépelt, de baleset- veszélyes aligha. Vagy mégis ...? Jámborabb . autósok mesélik — akik még ma sem tudtak napirendre térni a történtek felett —, hogy bizony gyakorta szemtanúja az ember az úgynevezett előzési játéknak, amely sokszor beteges nagyzási hajlammal Is párosul. Csillogó nyugati márkák húznak el százas tempóban, centikre a megelőzött autó mellett, hogy aztán hirtelen elévágva és lelassítva, hagyják magukat megelőzni. Ezt a jámbor autós, aki rendületlenül halad útján előre, meg is teszi, közben pedig lesheti a vad vigyo- rokat, hallgathatja a szellemes megjegyzéseket gépkocsija teljesítőiképességével kapcsolatban. Hosszan lehetne folytatni a különös országúti históriák leírását. Tény, hogy veszély ezernyi van, és sajnos sok a felelőtlen gépkocsivezető is. A vicces emberek pedig tovább nehezítik a helyzetet, pedig talán legjobb úton vagyunk ahhoz, hogy az udvariasság bevonuljon az íratlan közlekedési szabályok sorába. A vezetőknek éppen elég bajuk van azzal, hogy elkerüljék az úgynevezett szezonális balesetveszélyeket. Mert nyáron meg kell küz- denünk a meleg okozta ká- bultsággal, a fáradtsággal, télen a csúszós úton sokkal jobban kell ügyelnünk, mint máskor, és egész évben, de különösein ősszel ellen kell állnunk az alkohol csábításának. A minap a járási pártvégrehajtóbizottság tárgyalta a város köz- és közlekedésbiztonságáról szóló jelentést. Terítékre kerültek a közlekedési gondok, az például, hogy az idén eddig már több mint 220 baleset történt — tavaly egész évben csak 155 —, s húsz halállal végződött. A legtöbb baleset a 3-as számú főközlekedési úton, elsősorban a lakatlan területeken fordult elő, s nem kevésbé . balesetveszélyes Gödöllő város belterülete sem. A rendőrkapitányság közlekedési csoportja, az önkéntes 'rendőrök mindent megtesznek a közutak ellenőrzéséért, de egyre több a gépkocsi, egyre nagyobb az átmenő forgalom, és sok a tapasztalatlan vezető. A tárgyalt jelentés megállapította, hogy továbbra is magas azok száma, akik egyszerűen semmibe veszik a KRESZ-t, s ezzel nemcsak a maguk, hanem mások életét is veszélyeztetik. S mindezeken túl sajnos egyáltalán nem meglepetés, ha a balesetet követően a szonda kimutatja az alkoholt. Sok az ittas vezető, sok a vicces autós, és sok a baleset. M ég ma is azt mondják: az országút külön világ, ahol az, aki nincs hozzászokva, úgy forog, mint egy idegen országban, ahol senkit nem ismer, s a nyelvet nem beszéli. Pedig ez nem így van. A közös nyelv a KRESZ, amelyet érdemes anyanyelvi fokon beszélni. a törvény pedig az, hogy egymásra is vigyázzunk. Megfontoltan és józanul kell közlekedni, a szó valódi és átvitt értelmében is. A jeges téli úton gyalog is nehéz megállni. Fehér Béla alakulásáról. Az áruház idei terve 118,5 millió forint, s mint az új igazgató elmondta, ebből november végéig 113,3 millió forintot már teljesítettek is. Ráadásul hátravan még a „karácsonyi roham”, s ez rendkívül sokat javíthat az eredményeken, Várhatóan 106 százalékra 1 teljesíti a gödöllői ÁFÉSZ- ' áruház 1975. évi tervét. Jelmezben Az ünnep közeledtét nemcsak fálragaszok, transzparensek hirdetik, hanem a növekvő forgalom is. Hétfő óta maga a Télapó is az áruház vendége. Az Agrártudományi Egyetem színjátszó csoportjának egyik fiatalját az ATE KISZ-bizottsága adta kölcsön egy hétre jelmezes vendégszereplésre az áruháznak. A fiatalember — nem is jelentéktelen maszkpótlék ellenében — cukorkát, csokoládét oszt a gyerekeknek, segít tehát előkészíteni az ünnepet. Az áruház azonban nemcsak reklámmal, hanem bőséges árukészlettel is készült a várható forgalomnövekedésre. A tavalyi játékkészletnél mintegy kétszázezer forinttal .több áru sorakozik a pultokon, polcokon, s újabb százezer forint értékű szállítmányt várnak. A nagykereskedelmi vállalat ígérete szerint hamarosan megérkezik egy nagyobb tétel kínai és más importból származó gyermekjáték. Miből van választék? ígéretet kaptak arra Is, hogy több, ma még hiánycikknek számító árufajtát szállítanak az ünnep előtt az üzletekbe. Pintér Ferenc elmondta, hogy ma még szegényes a választék bébinadrágokból, gyerekblúzokból és kiskötényekből, akadozik az ellátás a 18-as és 22- es számú gyermekcipőkből, kevés a férfifehérneimű és a kötött gyermekholmi. Késve érkezik a műszaki osztályra több magnetofonfajta. Van viszont több olyan árucikk, amely tavaly az elsők között szerepelt a hiánycikkek listáján. Bőséges a választék például a gyermekek kézügyességét és kombinációs készségét fejlesztő összerakható játékokból. Mindenki a pult mögött Pintér Ferenc elmondta: a karácsony előtti csúcsforgalom kezdetét négy-öt nap múlva várják. Folyik az eladógárda felkészítése, s az ünnep előtti napokban az egész állományt harcba vetik. Tanulókkal és nyugdíjasokkal együtt összesen százharmincán állnak majd a pultok mögött, s igyekeznek torlódásmentessé tenni a karácsony előtti csúcsforgalmat. Berkó Pál Koncz - Útközben A Pódium ’75 bérletsorozat harmadik előadására december 8-án, hétfőn este 18 órakor kerül sor. Gödöllőn a Petőfi művelődési házban Ütközően címmel Koncz Gábor tart előadóestet. VIVA, VIVA LA MUSICA Kórustalálkozó Pécclen A péceli Szemere Pál Művelődési Házban rendelte meg kórushangversenyét a péceli szövetkezetek férfikara. Zsúfolásig megtelt nézőtér fogadta a péceli együttest és a vendégkórust, amely ez alkalommal a vecsési József Attila Művelődési Ház énekkara volt. A meghívott együttes — hasonlóan a péceliekhez — ezüstkoszorús címet érdemelt ki a minősítő versenyben. A péceli hangversenyen — ez az előadóknak köszönhető — rövidesen családias hangulat alakult ki. A kétórás műsor péceli karnagya Bakonyi Árpád volt, míg a vecsési kórust Valentsik István vezényelte. A műsorban klasszikus és huszadik századi kórúsművek egyaránt szerepeltek. A vecsési énekkar utolsó számát, a Sármelléki népdalokat a közönség meg is ismételtette. Épp ilyen sikereket értek el az előadás változatosságát fokozó szavalatok is. Nagy tapsot kapott a péceli férfikar két szólóénekese, Cserny János és Bánáti József: két-két Schubert- és Kacsóh-dalt adtak elő. A péceli kórushangversenynek sok fiatal nézője, hallgatója volt, s a fel-felcsattanó tapsok bizonyították a sikert. Az előadás elején az egyesített kórus elénekelte a Viva, viva la musica című dalt. A néző- közönség közül hazafelé indul- ! va többen ezt dúdolgatták: Él- j jen, éljen a muzsika! I Balázs G. Bakonyi Árpád adta át a péceliek virágcsokrát a vecsési kórusnak. A szerző felvétele Arányosabb a munkamegosztás KISZ-ESKÜVŐK, NÉVADÓK A KISZ gödöllői városi bizottságának megállapítása szerint az egyéni feladatvállalások bevezetésével évről évre tovább szélesedik városunkban a fiatalok politikai képzése. A KISZ Központi Bizottságának 1974. április 17-i határozatát követő mozgalmi évben huszonhétről harmincháromra növekedett a különböző képzési körök száma, amelyekben a. korábbi 710-zel szemben Immár 739-en vesznek részt. Az ifjúsági szövetség által szervezett képzésben a tagság 37 százaléka, az állami, párt- és szakszervezeti képzést is figyelembe véve, a tagság 87 százaléka tanul. Növekedett a KISZ-esküvők és névadó ünnepségek száma is. Az elmúlt mozgalmi évben az ifjúsági szövetség hat alkalommal szervezett KlSZ-eskü- vőt és tizenkilencszer névadó ünnepséget. Az 1975—76-os mozgalmi év kezdetén négyszer rendeztek KISZ-esküvőt, tizenegyszer' pedig névadót. A KISZ-bizottság megállapítása szerint az ifjúkommunisták többsége a korábbiakhoz képest mind nagyobb politikai aktivitást tanúsít, többet vállal a közösség munkájából. Az álapszervezeteklben arányosabbá vált a munkamegosztás, javult a munka színvonala. Külön említést érdemel az a társadalmi munkaakció, amelyet az ezer személyes vietnami szakmunkásképző intézet felépítéséhez vállaltak a fiatalok, s vállalásukat a tervezettnél jóval többre: 210 ezer forintra teljesítették. Az üzemekben, és az intézményekben a fiatalok aktívan részt vesznek a szocialista brigádok munkájában, a kommur nista szombatok szervezésében. TIZEVES A VAROS Pályázati felhívás A gödöllői városi tanács művelődési osztálya a várossá alakulás tizedik évfordulója alkalmából képzőművészeti, irodalmi és fotópályázatot hirdet. A pályázat témáját maga a cím is elárulja: „Városunk, Gödöllő”. A versenybe lehet nevezni minden olyan alkotással, amely művészi színvonalon képes ábrázolni a város életét, fejlődését. A pályázat jeligés. Az irodalmi műveket és a fényképeket 1976. február 28-ig, a képzőművészeti alkotásokat pedig 1976. március 30-ig lehet eljuttatni a járási és városi Petőfi művelődési házba, Gödöllőre, a Kossuth Lajos utca 44. alá. A pályázó nevét és pontos lakcímét jeligével ellátott lezárt borítékban kell csatolni, s a jeligét minden pályaművön külön is fel kell tüntetni. Egy pályázó legfeljebb három alkotást, öt gépelt oldal terjedelmű anyagot küldhet be. A munkákat szakértőkből álló zsűri bírálja el. A versenyben csak olyan művek vehetnek részt, amelyek még nem szerepeltek nyilvánosság előtt. Az irodalmi és fotópályázat eredményhirdetése 1976. áprilisában lesz. A képzőművészeti pályázat eredményét pedig 1976 májusában, a fotó-, illetve a képzőművészeti kiállítás megnyitásakor közöljük. Pályadíjak: Képzőművészet: I. díj: 5 ezer forint, II. díj: 4 ezer forint, III. díj: 3 ezer forint. Irodalom: I. díj: 1000 forint, II. díj: 800, III. díj: 600 forint. Fotó: I; díj: 1000 forint, II. díj: 800 forint, III. díj: 600 forint. A díjnyertes alkotások — a szerzői jogok fenntartása mellett — a városi tanács tulajdonába mennek át. Papír — fedezet nélkül A takarékosság kihasználatlan lehetőségei Gyárak, hivatalok irattárosai a megmondhatói, néhol milyen töméntelen mennyiségű küldemény vándorol egyik osztályról, egyik hivatalból a másikra nap nap után. Százasával készülnek jegyzőkönyvek, feljegyzések, amelyekből elég lenne két-három példány, hiszen többen úgysem illetékesek a döntésben, tudomásulvételben. Mégis sokkal több helyre küldik el őket, pusztán a biztonság kedvéért. Hogy később, ha egyszer netán gond adódik, a feljegyzés szerzője hivatkozni tudjon az iktatószámra, mögé bújhasson, moshassa kezét, ne kelljen felelősséget vállalnia. A fontoskodók is szívesen gyártanak papírosokat. Levelezéssel pótolják az érdemi mun-kát, mert hogyan is jutna eszébe valakinek — gondolják —, hogy az aggályos fogalmazásé levelek, följegyzések látszatelefántja mögött bolhányi munka lapul. A hivatalos iratszekrényekben sajnos, még ma is rengeteg ilyen, mindössze formája szerint hivatalos iromány kerül megőrzésre. A papírgyártók szenvedélyét még nem mindenütt korlátozzák értelmes, korszerű belső ügyviteli utasítások, amelyek a papírformák megtartását csupán a tényleges munka ellenőrizhető részévé tennék, eleve, kiiktatva a lehetőségét is, hogy oapíros pótolhassa a cselekedetet. „ A gazdasági életben és az emberek közérzetében egyaránt felbecsülhetetlen károkat okoznak a tények fedezetét, nélkülöző papírosok. Elintézetlen ügyek vannak mögöttük, rontják az értékes munka becsületét. Azt a hiedelmet keltik munkatársakban, - ügyfelekben, hi*- vatalos partnerekben, hogy nem á dolgok maguk, hanem a papírosok a fontosak. Szinte felszólítanak a látszattcvékenységre, miközben az ügy ki sem mozdul a holtpontról. Válaszleveleket, följegyzéseket sürgetnek, kikövetelik saját példájuk utánzását, miközben minden marad a régiben, csak a papírosok gyarapodnak. Ezt a kárt akkor tudjuk valódi méreteiben fölbecsülni, ha azt is tudjuk, hogy még a nélkülözhetetlen papíroknál sem elég pusztán a papírformák betartására ügyelni. A levelek, a feljegyzések, az ügyek emberekhez, emberek dolgaihoz kötődnek. Még akkor is, ha látszólag a legmindennapibb históriáról van szó. A nyugdíjas-találkozóra szóló meghívókat kiküldő ügyintéző máskor például sokkal bonyolultabb feladatokat is ellát. mint amikor előveszi a listát és megcímezi a borítékokat De ha pontatlan a lista. vagy közben kifelejt egy nevet. ahol hiába várják a postást, hiába a legsikerültebb rendezvény, mert egy idős ember valahol azon kesereg, miért feledkeztek meg róla annyi év után. A termelési tanácskozásokra, brigádvezetői értekezletekre készített leggondosabb, írásban kiadott beszámoló is holt papíros marad, ha a vezető úgy véli, ezzel a tájékoztatással eleget is tett az üzemi demokrácia követelményeinek. Ha nem tud olyan légikört teremteni, hogy akinek véleménye van, el is mondja, papírmunkát, végzett, csak a papírt pazarolta, munkások, beosztottak joggal mondhatják, azt is feleslegesen. Minden kitöltött, teleírt, szép fehér papírlapnak csak akkor van létjogosultsága, ha értünk van, ha bennünket szolgál. Minden egyéb esetben kínosan takarékoskodni kell vele. Viczián Erzsébet Országúton