Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-31 / 305. szám

A 900. évfordulón Végrendelet ezer pengőforintról Emlékezés az első óvodára Idén ünnepeltük az első váci óvoda létesítésének 130. évfor­dulóját. A kezdeményező lépést, még 1841-ben, Király Antal, a si­ketnéma intézet nyugalmazott tanítója tette, aki végrendele­tében ezer p^ngőforintot ha­gyományozott a városra, azzal a feltétellel, hogy tíz éven be­lül óvodát alapítsanak Vácott. A kezdeményezést a város is. a püspök is kedvezően fogadta, s gyűjtést szerveztek a létesí­tendő óvoda építéséhez, a még hiányzó összeg biztosítására. November végén már afféle szervező bizottsági értekezletet is tartottak, januárban pedig bált rendeztek, melynek bevé­telét, a 600 pengőforintot, az óvoda céljaira ajánlották fel. A Terjesztő Egyesület kez­dettől bizakodással támogatta a váci óvoda létesítésének ügyét, 1842 októberében azon­ban már egyre nagyobb aggo­dalommal figyelte az óvoda- alapítás halogatását. 1843 no­vemberében ugyan egy vá­rosi tisztviselő még derűlá­tóan nyilatkozott, két évvel később, 1845 novemberében, a városi ülés azonban már meg­állapította, hogy óvodalétesí­tési terve meghiúsult. Óvó bácsik Pedig éppen abban az évben, pontosan 1845. május 15-én nyitotta meg kapuit az első váci óvoda, de az nem a város és a püspökség által tervezett, hanem magánóvoda volt. Ezt a magánóvodát Kun Bá­lint alapította 1846 februárjá­ban, tehát már azután, hogy a város végleg lemondott a ter­vezett óvoda létrehozásáról, óvodapártoló társulat alakult, mely 1848-ig támogatta Kun Bálint óvodáját. 1848-ban Kun Bálint, meghalt, az óvoda vezetését özvegye vette át s ugyanakkor egy, háromévi idő­tartamra alakult nőegylet vál­lalta az intézet további segí­tését. Az özvegy vezetésével elő­ször Zimmermann Sámuel, majd Wunderlich Vilmos mű­ködött segédóvóként. 1850-ben Pap János vette át az óvoda vezetését Az új óvodavezető 1843-ban szerzett óvói okleve­let az óvóképzőben, majd az érsekújvári óvoda vezetője lett, amely eljövetelével meg­szűnt. Pap János, a jelek sze­rint a város és a nőegylet támo­gatásával, megkísérelte új életre kelteni az óvodát, de az anyagi nehézségek szinte meg- szüntethetetlenek voltak. A város és a nőegylet által nyúj­tott támogatás, havi 42 pengő­forint, az óvodát látogató 20 gyermek után beszedett neve- I lésdíj összesen havi 4 pengő- I forint (gyermekenként 20 krajcár) volt, tehát 46 pengő­forint állt az intézmény ren­delkezésére, ugyanakkor a he­lyiségért 72 pengőforint bért, a dajkának 60 pengőforint fize­tést kellett biztosítania, így 1851 végén az óvoda meg­szűnt. Maga Pap János sem élte sokkal túl óvodája meg­szűnését. Teljesül az óhaj Tíz esztendővel az első ala­pítási kezdeményezés és hat évvel az első óvoda tényleges megnyitása után, tehát, Vác ismét óvoda nélkül maradt. A körülmények feltehetően nem kedveztek újabb óvoda létesí­téséhez. mert csak 1864-ben merült fel ismét az óvoda­alapítás gondolata, bizottság is alakult, de sok eredményre nem jutott, így három év múltán, egy nőegylet vette át az alapítás szorgalmazását, ám a hazai óvodákról, 1868- ban készült kimutatás szerint, Vácon még nem volt ilyen gyermekintézmény. A következő évtized végre teljesítette Vác régi óhaját. Az óvodákról készült, 1879. évi kimutatás már két váci óvodá­ról tud, az egyik egyleti óvoda volt. 45 gyermekkel, okleveles óvó vezetésével, 840 forint fenntartási költséggel, s a ki­mutatás szerint, mind a fel­szerelés. mind az intézet álta­lában megfelelt céljának. A másik óvoda magánintézmény volt, 52 gyermekkel, vezetője ugyancsak okleveles óvó, fenn­tartására csak 114 forint ju­tott, s a nyilvántartás szerint, a felszerelés, és az intézet nem felelt meg céljának. Uj fejezet Az 1887-ben fennállott óvo­dákról készült miniszteri ki­mutatás szerint, Vácon már csak egy óvoda működött, ne­vezetesen egyleti óvoda, 110 növendékkel, egy képesítés nélküli óvónő vezetésével, 723 forint fenntartási költséggel. A jelentésből egyébként kitűnik, hogy ebben az, óvodában a Fröbel-féle rendszert alkal­mazták. A másik, a korábban nem megfelelőként jellemzett magánóvoda, a jelek szerint, időközben megszűnt. Ez volt tehát a helyzet 1891- ben, amikör, az első magyar A Vác és Kornyéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat FELVÉTELT HIRDET önkiszolgáló pénztárosi i és eladói munkakörbe az 1976-ban nyíló, Vác, Széchenyi utcai élelmiszeráruházba. Kitűnő munkakörülmények. A bolt megnyitásáig a felvett dolgozót más boltjainkban alkalmazzuk. taiiuir ^nnn«r Jelentkezés a munkaügyi osztályon: Vác, Erzsébet u. 22. óvodai törvény elfogadásával, bizonyos értelemben új feje­zet kezdődött a hazai óvodák történetében. Bár Vác első óvodája nem a legelsők között volt (sorrendben a 62,), kétség­telen, hogy az első váci óvoda még a hőskorban jött létre, amikor Budát és Pestet néni számítva, legközelebb csak Balassagyarmaton volt egy, négy évvel korábban, s Ipoly­ságon egy, melyet vei© egy időben alapítottak. A további kutatások felada­ta lesz kideríteni, hogy abban a városban, ahol már 13 évvel az első magyarországi óvoda alapítása után jelentős kezde­ményezés született óvoda ala­pítására, részleteiben hogyan alakult az óvodai nevelés ügye. Dr. Vág Ottó kandidátus, egyetemi docens (ELTE) Elismerés a jó munkáért Dr. Lukács Ferenc, a városi tanács titkára, azoknak, akik a 900. évforduló ünnepségeinek szervezésében kimagaslóan jól dolgoztak, köszönő levelet, ajándéktárgyat adott át. Elis­merésben részesült Ágh Biró Béla, a Géza király téri gim­názium és szakközépiskola igazgatója, Galambos Ferenc nyugdíjas tanár, Gárdonyi Ti- borné, a városi tanács művelő­désügyi osztályának munkatár­sa, Oláh Ferenc, a Madách Imre Művelődési Ház igazgatója, Pelczéder Tibor, a városi népfrontbizottság titká­ra, Rátkai Ottó, a családi ün­nepségeket rendező iroda ve­zetője, Venesz Ernő, a városi tanács művelődésügyi osztályú, nak vezetője és Zsebesi István, az Árpád úti általános iskola igazgatója. VÁC I MAPL0 A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA fa»? f te K>t*A A VÁCI JÁRÁ$ ÉS VÁC VÁRO S R ÉSZERE XIX. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM 1975. DECEMBER 31., SZERDA Rekonstrukció után - az eddigi termelés másf A dunakeszi Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyár évi terme­lési értéke meghaladja a 400 millió forintot: több mint négyezer vagon termék hagy­ja el évente csarnokait. Há­rom gyáregysége közül az egyik Dunakeszin, a másik Budapesten, a Földváry utcá­ban, a harmadik Mosonma­gyaróváron működik. A duna­keszi üzem a konzervipar egyik legrégebbi gyára, elavult gé­pekkel, épületekkel. Minthogy a Gyümölcs- és Főzelékkon­zervgyár (GYÜFÖ) termékei­nek csaknem háromnegyed ré­szét exportálja, szükségessé vált rekonstrukciója, amely­hez az idén láttak hozzá, s melynek befejezése az ötödik ötéves tervben várható. Erről a nagyarányú munká­ról számolt be a párt járási végrehajtó bizottságának leg­utóbbi ülésén dr. Mihalusz Fe­renc, a GYÜFÖ igazgatója. Tájékoztatójában egyebek között elmondta, hogy a re­konstrukciót a korszerűtlen termékszerkezét, az alacsony műszaki színvonal is sürgette, ezért dolgozták ki tavaly a fel­újítási tervet, amelyet az iparág vezetése is jóváha­gyott. A beruházásra 540 millió forintot irányoztak elő. Mint említettük, a munka megkezdődött. Az idén hozzá­láttak egy 500 vagonnyi ter­méket befogadó raktár építé­séhez. Ugyancsak ebben az esz­tendőben kezdték meg az elő­készítő telepek korszerűsítését, megteremtették a gyümölcs- és főzelékféléik tisztításának, va­lamint a bébiételek gyártásá­nak modern feltételeit. A dunakeszi gyár legna­gyobb új létesítménye az éven­te ezer vagon száraz tésztát előállító üzem" lesz. Az igaz­gató elmondta, hogy e 150 mil­lió forint költséggel épülő üzem termékei nemcsak a ha­zai keresletet elégítik ki, de exportra is jut belőlük. Már el­kezdték az új üzem Olaszor­szágból érkező gépeinek he­lyet adó, régi épületek átala­kítását, s a tervek szerint 1977 végén megkezdődhet a próbaüzemelés. Újakkal váltják fel a Gyü­mölcs- és Főzelékkonzervgyár régi gépeit, berendezéseit is. Korszerűsítik a termékszerke­zetet: a kis mennyiségű pa- radicsomkonzerv gyártását pél­dául megszüntetik, A budapesti gyárban jövő­re már csak bébiételeket ké­szítenek. A 160 millió forint ráfordítással épülő új üzem­ben 1978 végén kezdik meg a termelést, s mint az igazgató mondta, az üzem műszaki színvonala mindenben meg­felel majd a korszerűség kö­vetelményeinek. A nagyszabású felújítás után a GYÜFÖ termelése meghaladja az eddigi más- félszeresét. Az igazgató tájékoztatásá­ban szólt arról is, hogy a be­ruházás során nagy gondot fordítanak a dolgozók munka- körülményeinek javítására is: új szociális létesítményeket emelnek és természetesen korszerű gépek segítik majd a munkát. A tájékoztatót követően, a jelenlevők közül többen hozzá­szóltak. Göndöcs Lajos, az Alagi Állami Tangazdaság igazgatója például a gyár és a járás mezőgazdasági üzemei­nek jobb együttműködését sür­gette. Barát Endre, a járási párt- bizottság első titkára, össze­foglalójában a beruházási terv sikeres megvalósításáért egye­bek között javasolta a vállalat vezetőinek, kössenek szocialista együtt­működési szerződést a Vá­ci Járási Tanácsi Építő­ipari Vállalattal, hogy idő­ben elkészüljenek az új épületek., Tanácsolta azt is, hogy a GYÜFÖ, az Alagi Állami Tan­gazdaság, a püspökhatvani, fóti és gödi termelőszövetke­zetek vezetői közös javaslatot készítenek együttműködésük formájáról, s egyeztessék azt a hűtőház vezetőivel. Rajki László Fontos okmányunk Az alapítólevél Máig is fennmaradt emlékek I. GÉZA (1074—1077) a mo­gyoródi csata után, a monda szerint, Bars megyei birtokain vadászott, és a Garam folyó őserdőkkel borított, kies völ­gyében fényt látott egy bar­langból kiszűrődni. Vitézed odamentek, s a hontalanná vált, elűzött Salamon királyra ismertek a barlangban. Géza szívében megrendült, és elha­tározta, hogy azon a helyen monostort építtet. Valószínűbb azonban, hogy Gézát még herceg korabeli rokonviszályai gyötörték és koronázása előtt hozzákezdett a monostor építtetéséhez, hisz 1075-ben már a létesítményt felszentelték. Mivel a Benedeik-rendi szer­zetesek (bencések) hittérítéssel és a keresztény kultúra ter­jesztésével foglalkoztak, őket telepítette le ott az uralkodó. A helyet, ahová később fa­lu is települt, ezért nevezik Garamszentbenedeknek. (Ma Csehszlovákia területén fek­szik,) A monostorhoz hatal­mas birtokokat — községek­kel, tanyákkal — adományo­zott a király, melyek fölött az apát rendelkezett. Az akkori szokásokhoz hí­ven, pontosan leírták az ala­pítólevélben az adományozó kikötéseit, a juttatásokat és azoknak rendeltetését. Ez az okmány, melyet a GARAMSZENTBENEDÉKl APÁTSÁG ALAPlTÓLEVÉL- nek hívnak, számunkra, vá­ciak számára, azért fontos, mert abban szerepel először, 900 évvel ezelőtt, Vác mint város. Mivel a Géza név pogány eredetű, a keresztségben olyan nevet kellett még felvenni, amelyik névnek van védő­szentje. így Géza a kereszt­ségben Szt. Magnus után, a Magnus nevet is viselte. ÍME, A HIRES alapítólevél néhány részlete: „In nomine sancte trinitatis et individus unitatis, P Patris et filii et Spiritus sancti... Én Magnus, aki Geysa is va­gyok a Magyar Eleink vezére, azután Isten kegyelméből fel­szentelt király, Béla király fia, tudván jól, hogy a világ­nak javai tünékenyek, a mennyeiek azonban örökké tartónk, a szeretet nagy vá­gyából elhatároztam, hogy templomot építek Isten és a mindenkor Szűz Mária és Szent Benedeknek, a szerzete­sek igen jámbor atyjának és vezérének dicséretére. Itt Is­ten segítségével monostort alapítok. A Szent Benedek monostor részére adományo­zok megművelt és meg nem művelt földeket, szőlőket, le­gelőket, örökséget a folyóvi­zekre és patakokra, halasta­vakra és halászhelyekre, szol­gákra és jobbágyokra, adók­ra és másféle javakra. Es mindezt valamennyi püspök, apát, továbbá országom fő em­bereinek tudomására hozni akarom. Azt a földet, amely­nek közepén folyik az a fo­lyó, amelynek neve GARAM, és ahol Szent Benedek temp­lomát építettem, erdőkkel, va­dászterületekkel, halászóhe­lyekkel és minden alkalma­tossággal felszerelve, az emlí­tett erdők, vizek és földek, amelyek most vannak és a jö­vőben lesznek, saját biztos ha­táraival nekik adományozom”. Az első kiinduló határ az ot­tani sziklák. E határ bizonyos bemélyedésen keresztül, a Borsó nevű tanyán, amelynek Braján a neve, megy keresz­tül. Azután kelet felé halad tovább, a Plesivioe-hegy csú­csához, onnan a völgyön és más emelkedések után fut az erdő mellett, amely egy má­sik hegy oldalán, csalitos föld határához ér. Ezután részletes felsorolás következik a falvakról, me­lyek között szarepei Zonuk, azaz Szolnok is, mely ugyan­csak most ünnepli a szóban forgó alapítólevél alapján 900. évfordulóját. EGY MÁSIK RÉSZLET a levélből: „Adtam más földet is ugyancsak a Tisza folyó kö­rül, amelyet Alpárnak nevez­nek, saját határaival. E hatá­rok igy osztódnak meg: elő­ször a Tisza folyótól elindulva ama bizonyos fákig, amely VÁC VAROS SZŰZ MÁRIA PÜSPÖKSÉGÉVEL HATÁ­ROS. Az említett határtól bal­ra eső rész a VÁCI SZŰZ MARIA egyházé, a jobbra eső rész Szent Benedek részére jut; középen út van, egészen a dombig”. Intézkedik az alapítólevél a tizedszedésről, valamint szü­leinek és testvéreinek, továb­bá fiainak, Álmos és Kálmán hercegeknek lelki üdvéért az apát által elvégzendő köteles­ségéről. I ,iu«r tx^u.eypi^-fM-trníc-fwir ij tpierchacívmvJáffe”.iÍía í ! atwimi.aiie-éft m jorrrfei É­w auicsnó Jjdá> S-utmtjriu ugat pjfctí. W f* I L­tuidw. fjl _ti.t<roármr.l tu Részlet az alapítólevélből. mucanv. TT? __„tevtyidi.imv .... t : J L rrej '.munrfjnr Az alapítólevél pecsétje így fejeződik be az alapí­tólevél : „Én, Magnus, akinek Geysa a neve, Isten kegyelméből a pannóniaiak felszentelt kirá­lya, a királyi tekintéllyel úgy intézkedtünk... Az Űmak 1075. esztendejé­ben László herceg (a későbbi Szt. László király — a szerző megjegyzése) az én igen ked­ves testvérem jelenlétében, amikor Nehemiás volt az esz­tergomi érsek, Dezső pedig a kalocsai és más püspök jelen­létében tudniillik Áron püs­pöknek, Frankó püspöknek, Gektikus püspöknek. Lázár püspöknek, akik püspökségü­ket szerencsésen kormányoz­zák. (Megj.: Áron volt a váci püspök!) Gyula palotagrófom és bi­rodalmam többi főembere egyetértésével és tanácsá­val ... És hogy ez az én királyi in­tézkedésem a jövőre nézve is érvényes legyen, saját kezűleg itt alant aláírtam és pecsétem­mel elláttaih.” A régi ga rams zen tbened eki Géza korabeli templomból máig is fennmaradt eredeti ál­lapotban a Szent Vér kápol­na, az ebedeci homokkőből fa­ragott keresztelőkét és egy nagy feszület, mely akkor a diadalívet díszítette. Az esz­tergomi bazilikában található ma is a garamszentbenedeki apátságból oda került frigy­szekrény, a Keresztény Mú­zeumban a nagy számyasoltár és több mellékoltár, valamint a Kincstárban őrzött több monstrancia, kehely stb. ÍGY KERÜLT KAPCSO­LATBA Garamszentbenedek és Vác városa, mely alapító- levél fontos okmányunk egy ősi város megbecsült történe­tében. Ágh Bíró Béla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom