Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-30 / 304. szám

1975. DECEMBER 30., KEDD xMltm Díszegyenrulia, élen járó tűzoltóknak Dömsöd büszke önkéntes tűzoltóira. Jó a kiképzésűk, a fegyelmük és évről évre jól szerepelnek a versenyeken. Gyakran és eredményesen vesznek részt tüzek oltásában, nemcsak a nagyközségben és széles határán belül, de ha szükséges, még a szomszédos Bács-Kiskun megyébe is át- sietnek. A nagyközségi tanács most a helyi önkéntes tűzoltó-egyesü- lat hat különösen érdemes tag­jának díszegyenruhát csinálta­tott. A jutalmazásnak ezt a módját a jövőben rendszere­sítik. — Felújított út. Törökbá­linton nemrégiben adták át a forgalomnak a község belte­rületén az 1,5 kilométer hosszú Kazinczy utcát, amely szilárd burkolatot kapott. A munka határidőre be is feje­ződött, így az útnak azon a szakaszán, melynek építését csak jövőre tervezték, már idén elkezdhette az új bur­kolat lefektetését a Pest me­gyei Űt- és Hídépítő Válla­lat. Új fajta, új rendszer Tejtermelésre szakosodik a tököli Vörös Csillag Tsz A tököli Vörös Csillag Tsz, mely tavaly volt negyedszáza­dos, a huszonöt év során so­kat fejlődött. Ez a gyarapodás jellemezte idei gazdálkodását is. A korábban termesztett lő—20 növényfajta számát folyamatosan csökkentették. A szakosodás útjára lépve, a mintegy 100 hektáron telepí­tett gyep, és a 300 hektárnyi kukorica elegendő az állatál­lományuk táplálására, sőt abraktakarmányból eladásra is jut Túlteljesített tervek A tsz gyakorlatilag a teljes, több mint 400 hektárnyi te­rületét öntözi. A jobb ter­més érdekében hektáronként 20—22 mázsa műtrágyát hasz­nálnak fel évente, s ez a mennyiség 6—7 mázsa aktív hatóanyagot tartalmaz. A lel­kiismeretes gazdálkodásnak köszönhető, hogy a hektá­ronként tervezett 301 má­zsás fűhozam helyett 350 Szabad időben — szívvel PATRONÁLÓ BRIGÁDOK ÉRDEN Jó néhányszor írtunk már óvodákról, bölcsődékről, isko­lákról, amelyeket széles körű társadalmi összefogással sike­rült tető alá hozni. Máskor ar­ról számoltunk be, hogy szor­gos kezek miként alakítottak ki az egykor rendezetlen, ga­zos területen szemre is tetsze­tős parkot, játszóteret, sport­pályát. Ezúttal azokról a közössé­gekről szeretnék szólni, ame­lyeknek tagjai szabad idejük jelentős ré­szét áldozzák fel azért, hogy nehéz helyzetben élő idős társaik mindennapjait könnyebbé tegyék. S mindezt nem kényszerből, hanem saját elhatározásukból. Még elisme­rést, köszönetét sem várnak tetteikért. Pusztán a lelkiisme­retükre hallgatnak. Érden a járási művelődési központ igazgatója, Urbán László örömmel számolt be ar­ról, hogy az utóbbi időben he­lyi üzemek, intézmények, vál­lalatok szocialista brigádjai patronálnak arra rászoruló idős embereket és gyerekeket is. S nemcsak a nagyobb válla­latok, hanem a kisebb egységek is kiveszik ebből a részüket. Min­dig ott jelentkeznek, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Urbán László példákat so­rolt. A PEVDI érdi részlegé­nek három szocialista brigád­ja — a November 7., a Béke és az Egyetértés — nyugdíja­sokon segít: bevásárolnak, mosnak, de ha a helyzet úgy kívánja, helyrehozzák a tönkrement háztetőket is. Az Egyetértés brigád például egy kilencgyermekes fegyver- neki családdal tart szoros kap­csolatot A Népművészeti HSZ Május T. szocialista brigádja az egyik budatétényi otthon­ban tizenhárom gyereket pat­ronál: havonta meglátogatják őket, ajándékokkal kedvesked­nek a kicsinyeknek. Folytat­hatjuk a sort például az érdi Ruhaipari Szövetkezet Kossuth brigádjával. Rendszeresen fel­keresnek egy idős asszonyt, s elvégzik a házkörüli tenniva­lókat. Hasonlóan cselekszenek a Benta völgye Termelőszövet­kezet és a Mezőgép Vállalat érdi gyáregységének szocialista kollektívái is. F. G. mázsát értek el. Kukoricából 43 mázsa volt a terv, ezzel szemben azokon a területe­ken, amelyeken az árvíz nem pusztított, hektáronként 65 mázsa májusi morzsolt ku­korica termett. Jó az össze­sített eredmény is. A tervek szerinti 120 vagonnál 38-cal többet töltött meg a tsz ku­koricatermése. A Vörös Csillag Tsz szako­sodásának iránya: szarvas­marha-tenyésztés és a tejter­melés, valamint a baromfitar­tás, a tojástermelés. Jelenleg 20 ezer baromfi- férőhelyük van. A tyúkok nagy részét angol, swift rend­szerű, úgynevezett battériák­ban tartják. Az amerikai faj­tájú (shaver) hibrideket a Bólyi Állami Gazdaságból vá­sárolják és saját gyártású (kukoricából, szójadarából, földidióból és húslisztből álló) nevelőtáppal etetik. Egy-egy tyúk egy év alatt 260—270 tojással fizetett a gondozásért. A tojásból terve­zett árbevételüket csaknem 8 százalékkal túlteljesítették. A tsz 1975-ben 300—320 szarvasmarhát tartott. Evfen- te 80 bikát nevelnek vágásra. A kötöttállású rendszerben tartott 100—130 állatból álló tehénállomány egy év alatt körülbelül 280 ezer liter tejet adott. A tervezett hús- és tej- 1 árbevétel 2 millió 150 ezer forint volt. Ezt, főleg a hí­zómarha-eladásból, 330 ezer forinttal túlteljesítették. Egyszerű, de korszerű megoldás A változás előhírnöke már az a 100 üszőborjú, amelyik a nagy tejhozamú kanadai Holstein friz és a magyar tarka fajta helyi keresztezésé­ből született. A tsz az Fj nemzedék után tovább foly­tatja a fajtaátalakítást. A fá­radság megtérül, hiszen a ka­nadai fajtájú tehén évente 4500 liter tejet is ad, ami csaknem kétszerese a hazai tehenek hozamának. Az új fajtához új rendsze­rű, kötetlen tartású önki- szolgáló módszert akarnak meghonosítani. Az egyszerű rendszerben az állatok önel­látóak. Nyáron a legelőn, té­len silóval táplálkoznak. Az istállók egyszerű faházak, mélyalmos megoldással. Az igénytelen tartásmód mellett a fejés igényes, korszerű hi­giéniát biztosító Alfa—Laval svéd tíousú fejőházakhjin tör­ténik. Míg a régi módszer szerint egy gondozó 15—17 tehenet látott el, az új rend­szerben 50 állatot is gondoz­hat egy ember. Ezt alapul véve, minden 50 tehén után építenek egy 4 állású" fejő­házat. 1978-ig 18 millió fo­rintos beruházással 300-as te­henészeti telepet alakítanak ki. Az első százas egység, két fejőházzal, várhatóan már 1976 tavaszára elkészül. Ha úgy dönt a tagság A tököli Vörös Csillag Tsz fejlődése tehát a jövőben is folyamatos lesz. Ehhez továb­bi lendületet ad majd a helyi Petőfi szakszövetkezettel vár­ható egyesülése, ha a tagok így döntenek. Amennyiben erre a kérelemre zöld utat kapnak, úgy a közös terület •sszesen mintegy 2000 hektár lesz. A termékskála kibővül cukorrépával és gabonával. Az utóbbi nemcsak az alom biztosítását könnyíti, hanem a munkacsúcsok eloszlását, a gépek jobb kihasználását is segíti. Az egyesülés további eredményeként a tehenészet 600, a teljes szarvasmarha- állomány mintegy 1500 ál­latra növekedhetne. Ilyen módon nemcsak az egyesülő feleknek és a községnek, ha­nem a népgazdaságnak is hasznot ígér ez a szándék. L. T. Épül az áruház Nagykátán májusban adják át a mintegy másfél millió forintos be­ruházással épülő negyedik nagy ABC-áruliázat. A négyszáz négyzet- méter alapterületű épületet a Nagykáta és Vidéke ÁFÉSZ, valamint a nagyközségi tanács költségvetési üzeme közösen építi. Ifj. Fekete József felvétele Bányaközpont határidő e'őtt Határidő előtt befejeződött Vispntán a kiemelt bányászati nagyberuházás. A Mátra-alján több mint egy évtized alatt épült a Thorez-bányaüzem, létrejött Magyarország legkor­szerűbb és legnagyobb külfej- téses szénbányája. A visontai bányászok 1969- ben hozták felszínre az első lignitet és azóta évről évre növekedett a termelés üteme. 1187Ö-ben másfél millió tonna szenet adtak át a szomszédos Gagarin Hőerőmű fűtéséhez, ! 1974-ben termelésűit megha- I ladta az 5,5 millió toninát. i A kiemelt bányászati nagy- beruházás mostanáig nem ke­vesebb, mint 26 millió 500 ezer tonna szenet szolgáltatott. En­nek érdekében 134 millió' köb­méter földet mozgattak meg a visontai szénmezőn. AZ ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI KIÁLLÍTÁSON aranyérmei nyertek a hazai alapanyagból ítészül! szénsavas üdítő italok Jelentős bővítés Taksony: bevásárlóközpont Figyelemre méltó a taksonyi ÁFÉSZ üzletpolitikai tevé­kenysége a lezárult tervciklus- bam. Forgalmuk a IV. ötéves tervben a korábbinak kétszere­sére növekedett: meghaladta a 760 millió forintot. A tervet ke­reken 128 millió forinttal kezd­ték az első évben. Az utolsó­ban, 1975-ben 185 millióval fe­jezték be. A szövetkezet jól értelmezte az új lehetőségeket, és megkezd­te az általános fejlesztést azok ban a községekben, ahol ko­rábban erre nem volt lehető­sége. Különösen Dunaharaszti községben történt jelentős változás. Itt például 1971-ben még csak 4,5 millió forint volt a kiskereskedelmi és a vendég­látóipari forgalom. 1975-ben már ennek tízszeresét érték el. Ehhez elsődleges föltétel volt az üzlethálózat gyors ütemű bő­vítése az egész körzetben, öt esztendő alatt összesen 27 egységet létesített a szö­vetkezet, s ebből Dunaharasztin ABC- áruházat, két önkiszolgáló élel­miszerboltot, egy cukrászdát, valamint két háztartási tüzelő­olajkutat nyitottak meg. De Taksonyba, Dunavarsányba, Délegyházára, Szigethalomra, Szigetszentmiklósra és Tökölre is jutott valamilyen új üzlet, illetve szoigáltatótelep. A szö­vetkezet ellátási hálózatának alapterülete ma meghaladja a 6000 négyzetmétert, s ebből több mint 2100 négyzetméter, vagyis az egyharmada a IV. öt­éves terv időszakában épült. A helybeli lakosság áruellá­tásán felül az üdülőövezeti te­rületek ellátását is javítaniok kellett. Ezeken a helyeken fő­ként falatozókat nyitottak az ételszolgáltatás megoldása ér­dekében. Ez tükröződik az 5 millió forintot megközelítő vendéglátói ételforgalomban az 1971. évi 3,5 millióval szem­ben. Jelentősen hozzájárult ehhez a saját fenntartású hús- feldolgozó üzem létrehozása. Ez 4,5 millió forint termelési értéket állít elő évente 4 fős létszámmal. Külön említést érdemel a nagyarányú hálózatfejlesztés­ben érvényesülő ésszerűség, a takarékos megoldási módszer. Ugyanis a megnyitott 27 egy­ség közül 20-at úgynevezett bérleti szerződés alapján, építési beruházás nélkül létesített a szövetkezet a községi tanácsokkal együtt­működve. Az új ötéves tervben azt a célt tűzték ki, hogy tovább bő­vítsék a kereskedelmi szolgál­tatások körét, s a körzet vala­mennyi községében — különö­sen Szigetszentmiklóson és Szi­gethalmon — úgy fejlesztenek, hogy az a tagság és a lakosság napicikk-szíikségletének a ki­elégítését javítsa. Ezzel párhu­zamosan Taksony, a vonzáskör, zet centruma, komplex bevá­sárlóközpont rangjára emel­kedjék. ne. Harminc év alatt másfél milliós növekedés Demográfiai változások a [elszabadulástól napjainkig A felszabadulás óta eltelt harminc év alatt az ország la­kossága megközelítőleg másfél millióval növekedett — ez tű­nik ki a Statisztikai Hivatalnak a legutóbbi három évtized né­pességösszetételére vonatkozó vizsgálódásaiból. A demográ­fusok kutatásai megerősítik, hogy a három évtizedes békés építőmunka minden vonatko­zásban megváltoztatta az or­szág arculatát. Az aktív kere­sők aránya 1949 és 1973 között 39 százalékról 58 százalékra nőtt, kialakult a szövetkezeti parasztság, s ezzel egyidejűleg szinte eltűnt a kisárutermelók osztálya: arányuk az 1949-ben „mért” 51 százalékról 3 százalékra esett. jelenleg háromszor annyi ér­telmiségi és más szellemi dol­gozó van hazánkban, mint 1949-ben. Az adatok bepillantást en­gednek a • népességszerkezet különböző területeire, eligazí­tást nyújtanak a nemek ará­nya, a kor és a családi állapot szerinti megoszlás, illetve az iskolai végzettség kérdéseiben. A második világháború után — a háborús veszteségek hatá­sára — létrejött magas nő­többlet fokozatosan csökken; ezer férfihoz viszonyítva a nők száma 1975 elején már csak 1062 volt, 24-gyel kevesebb, mint 1945-ben. A harminc év alatt — a halandóság javulásá­val, illetve a termékenység csökkenésével — nagy mér­tékben változott a kormegosz­lás is: csökken a gyermekek aránya, ugyanakkor erősen megnövekedett az időseké. Figyelemre méltó adat: jelenleg jóval többen él­nek házasságban, mint 30 évvel ezelőtt. Arányuk a 15 éves és ennél idősebb férfiak között 65-ről 70 százalékra: az ugyanilyen korú nők között 59-ről 64 szá­zalékra nőtt s ezzel párhuza­mosan erősen visszaesett a nőtlenek és hajadonok, viszont jelentősen emelkedett az el­váltak száma. Kevesebbet szülnek a házas nők: az ezt jelző arány ez év elején átlagosan két gyermek­nél kevesebb volt, és csupán háromnegyede a 26 évvel ez­előtti termékenységnek. Főleg a két-, valamint az egygyer­mekes anyák aránya növeke­dett és erősen visszaesett a négy és több gyermeket szült házas nőké. örvendetes viszont hogy egyre kevesebb a gyer­mektelen nők száma. A felszabadulás óta eltelt időszak nagy vívmánya, hogy jelentős mértékben javult a népesség iskolázottsága. S ez minden szintre vonatkozik. Az általános iskolát végzettek aránya 21 százalékról 58 szá­zalékra. a középiskolai végzett­ségűeké 6-ról 19 százalékra, a diplomásoké pedig 2-ről 5 szá­zalékra növekedett. A társadalombiztosítás kiter­jesztésével. illetve a gyermek­gondozási segély bevezetésével lényegesen nőtt a nem aktiv keresők száma. Jelenleg 1 mil­lió 800 ezren vannak, hétszer annyian, mint 1949-ben. Az el­tartottak között emelkedett a tanulók száma, ugyanakkor számottevően visszaesett a nem dolgozó, nem tanuló eltartot­také. A gazdasági átalakulásra utal a népgazdasági ágazatok összetételének megváltozása is: 1949 óta az aktív keresők száma a mezőgazdaságban alig valamivel több, mint a felére csökkent, viszont a többi ágazatban mindenütt jelentős a létszám- növekedés: az ipar aktív kere­sőinek száma 125 százalékkal nőtt, s arányban még jelentő­sebb a növekedés az építőipar, valamint a szállítás aktív ke­resőinél.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom