Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-30 / 304. szám

1975. DECEMBER 30., KEDD ~xMhw Társadalmunk egyenrangú tagjaiként Ülésezett a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének országos választmánya Tegnap délelőtt az építők szakszervezete székhazában ülésezett a Magyarországi Né­metek Demokratikus Szövet­ségének országos választmá­nya. A résztvevőket dr. Krauth János, a szövetség elnöke köszöntötte, majd Ké­pez Antal, a szövetség fő­titkára fűzött szóbeli kiegé­szítést az írásos előterjesz­téshez. — Szövetségünk két esz­tendővel ezelőtt, 1973-ban tartotta IV. kongresszusát — kezdte beszámolóját a főtit­kár. — Az azóta eltelt idő­szakban pártunk nemzeti­ségi politikája minden, nem­zetiségek által lakott terüle­ten érvényesült és érvénye­sül. Ennek eredménye, hogy a magyarországi németajkú lakosság társadalmunk egyen­rangú tagjaként vesz részt a szocializmus építésében, a korábbi évekhez viszonyít­va aktívabb a közéletben, bátrabban élnek az alkot­mány biztosította jogokkal. A magyarországi németek ba­rátságban élnek más nemze­tiségű és magyar honfitár­saikkal, együtt dolgoznak, együtt is irányítják közös sor­sukat. A továbbiakban a főtitkár arról beszélt, hogy a szövet­ség legfőbb célkitűzése to­vábbra is a szocialista elkö­telezettség, pártunk politi­kájának közvetítése, megér- •e a németajkú laPtosság- gal, mozgósításuk a szo­cializmus építésére. Elemezve az elmúlt két esz­tendő múnkáját, elmondotta, hogy tovább fejlődött a né­met nemzetiségi nyelvokta­tás. Ma az óvodákban 2 ezer 697, az általános iskolákban pedig 13 ezer 689 gyermek tanulja anyanyelvét. A szö­vetség anyanyelvoktatási bi­zottsága tavaly márciusban Budaörsön, az 1. számú óvo­dában tartott ülésén, a töb­bi között az óvodai nyelv- oktatás helyzetével és szere­pével foglalkozott. A német nemzetiségi köz- művelődésben szintén jelen­tős előbbrelépés történt, mondotta a továbbiakban a szövetség főtitkára. Nem­csak a kultúrcsoportok szá­ma, hanem produkcióik szín­vonala is emelkedett. Az em­lékek ápolásán kívül fontos feladatunk a még élő hagyo­mányok, szokások gyűjtése, feltárása, tudományos fel­dolgozása. Az. együttesek kö­rében kiemelkedő helyet fog­lal el a pilisvörösvári és a szigetszentmártoni együttes. A pilisvörösváriak Veszprém megye, a szigetszentmárto- niak Tolna megye több köz­ségében vendégszerepeitek. A pilisvörösvári együttes fellé­pett az NDK-beli Neuhaus vá­rosában is, viszonzásként pe­dig vendégül látták idehaza meghívóikat. örvendetesen fejlődött a német báziskönyvtárak tevé­kenysége is. Néhány — ép­pen Pest megyei — intéz­mény, mint például a du- nabogdányi, író—olvasó ta­lálkozókat, a német nyelv- oktatást segítő németórákat is szervezett. A továbbiakban a szövet­ség főtitkára a jövő esztendő terveit ismertette. Elmon­dotta, hogy a legfőbb feladat változatlan: mozgósítani a magyarországi németeket ha­zánk politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális épí­tőmunkájának segítésére. Jö­vőre ismét megrendezik gyer­mekek és felnőttek részére'a népdal-, népzene- és anya­nyelvi vetélkedőt, amelynek Pest megyei döntőjére ezút­tal Szigetújfalun kerül majd sor. A hagyományos kultúr- körutak keretében a szigetúj- faluiak Tolnában, a sziget- szentmártoniak pedig Fejér megyében vendégszerepeinek. Nyugdíj előtt 5555 tsz-tag A megyei tanács munkaügyi osztályának vizsgálata Az 1976-os év kezdetétől megváltozik a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjkorhatára. A XI. pártkongresszus határozata értelmében ho­zott új nyugdíjtörvény intézkedik fokozatos leszállításáról. Eddig a férfi tsz-tag 65, a nő 60 éves életkorát elérve kérhette nyugdíjazását. 1976. január elsejétől 64, illetve 59 éves korában válik nyugdíjjogosult­tá. A következő négy esztendőben pedig évenként egy-egy évvel csök­ken aö korhatár, úgyhogy 1980-ban éppúgy, ahogy a népgazdaság min­den más ágazatában, a tsz-tagok is 60., azaz 55. életévüket elérve nyu­galomba vonulhatnak. Fontos, humánuá határozat ez. A nyugdíjkorhatár leszállí­tásának következményét, a tsz-dolgozók számának várha­tó alakulását a közelmúltban megvizsgálta a Pest megyei .Tanács munkaügyi osztálya. Vizsgálódása során a mun­kaügyi osztály arra a megálla­pításra jutott, hogy nem mind­egyik mezőgazdasági termelő- szövetkezet fordít kellő figyel­met az új nyugdíjtörvénynek a munkaerőhelyzetre gyako­rolt várható hatására. Akad tsz, ahol a nyugdíjkorhatárt elérők számát nem tartják nyilván, még több, ahol azt sem, hogy hányán akarnak az ösztönző nyugdíjpótlék alap­ján továbbra is rendszeresen dolgozni, vagy a nyugdíj mel­lett hányán kívánják foglal­koztatásukat. Azt sem tartják nyilván, hogy a nyugdíjba ké­szülők milyen munkakört töl­tenek be, ami pedig az után­pótlás megszervezése és az ez­zel kapcsolatos beiskolázás megtervezése szempontjából semmi esetre sem lehet kö­zömbös. Megállapítja a tanulmány, hogy a mezőgazdasági és élel­mezésügyi szakigazgatási szer­vek, valamint a területi tez- szövetségek átérzik ugyan a kérdés fontosságát és tervez­nek is intézkedéseket. Csak­hogy intézkedési tervet, aján­lásokat még nem dolgoztak ki és így mostanáig ki sem ad­tak. Pedig már néhány nap múlva itt az újév. a nyugdíj­korhatár-leszállítás ötéves üte­mének első napja. Mindenesetre a munkaügyi osztály összegyűjtötte, írásba foglalta és az érdekeltek tudo­mására hozta a statisztikai adatokat. Pest megye vala­mennyi termelőszövetkezeté­ben a most következő öt év folyamán minden esztendőben két, vagyis összesen tíz kor­osztály lépi túl a mostantól leszállított korhatárt. Szám szerint 2636 férfi és 2919 nő, tehát összesen 5555 dolgozó. Ez pedig nagyon nagy hánya­da a megye termelőszövetke­zetei 29 ezer 810-es taglétszá­mának. A 24 ezer 15 alkal­mazott hozzászámításával, 53 ezer 825 foglalkoztatottjuknak több mint tíz százalékát teszik ki. Ha öt év alatt ilyen sok ember hagyná abba a munkát, különösen megnőnének a munkaerőgond ok. A munkaügyi osztály tanul­mánya azonban végső soron mégis kedvezőbb előrejelzést ad. Csupán 700 férfire és 1400—1500 nőre összesen 2100 —2200-ra becsüli az öt eszten­dő alatt nyugdíjba vonuló tsz- dolgozók számát. Ezzel azon­ban az V. ötéves terv végére a megyében a tsz-járadékosok és nyugdíjasok száma várha­tóan 27 ezerre emelkedik. Arra is következtettek, hogy a nyugdíjasok — »noha már kevésbé hatékonyan — továbbra is részt vesz­nek a termelőmunkában. Rá­mutat arra, hogy a tovább dol­gozók számát növelné a háztá­ji gazdálkodásukat ösztönző többféle intézkedés. A tsz-eknek törekedni kell minél hatékonyabb foglalkoz­tatásuk lehetőségét megtalál­ni. Nem látszatfeladatokat kell rájuk bízni, hanem tényleges és hasznos munkát. Fontos lenne az is, hogy minden termelőszövetkezet­ben, a nyugdíjazást igénylők várható nagy száma miatt nyugdíjelökészítö bizottság alakuljon. Nemcsak a nyom­tatványok kitöltése, hanem a jogi felvilágosítás is feladata lenne a bizottságnak. Sz. E. A pilisvörösvári együttes ez­úttal saját megyéjének há­rom településén, Nagyma­roson, Nagybörzsönyben és Ikiadón ad műsort. A IV. né­met néptáncfesztivált 1976- ban Sopronban rendezik meg. Tovább folytatják Pest és Ba­ranya megyében az író—ol­vasó találkozók szervezését is. Az országos választmány az elmúlt két esztendő munkájá­ról szóló jelentést, valamint az 1976-os munkatervet el­fogadta. Ezt követően Képér Antal átnyújtotta az országos választmány tagjainak meg­bízólevelét. A választmány­nak öt Pest megyei tagja van: Szabó Imréné (Taksony), Pap­pert Adám (Solymár), Kovács Lajosné (Szigetújfalu), Hidas György (Pilisvörösvári és Gr äff Teréz (Dunabogdány). Az ülés befejezéseként az országos választmány, a tit­kárság javaslatára, elfogadta Klotz Miklós kérését és a saj­tóbizottság titkári funkció­jából felmentette. Egyúttal megválasztotta Kerner Fe­rencet a sajtóbizottság titká­rává. A választmány dr. Kiss Gábornét — nyugdíjazása miatt — a közművelődési bi­zottság titkári teendői alól felmentette és a titkárság ja­vaslatára a bizottság elnö­kévé választotta. A közmű­velődési bizottság titkára Karig Zsuzsa lett. Prukner Pál Fejlődött a szoláltatás, növekedett az ipari szövetkezetek exportja A megyei KISZÖY küldöttközgyűlése Pest megye 55 ipari szövet­kezetének küldöttei találkoztak hétfőn a Lenfonó- és Szövő­ipari Vállalat budakalászi kul­túrtermében idei évzáró kül­döttközgyűlésükön. A tanács­kozáson megjelent Balogh László, az MSZMP Pest me­gyei Bizottságának titkára is. Kooperáció, importmegtakarítás Borossné dr. Márton Mária, a KISZÖV elnöke ismertette az elnökség beszámolóját az idei terv teljesítéséről, s a követke­ző évi feladatokról. Elmond­ta, hogy a szövetkezetek az MSZMP Központi Bizottsága 1974. december 5-i határozatá­nak figyelembe vételével ké­szítették el elképzeléseiket. A megye 55 ipari szövetkezete termelési tervét 3,8 százalékkal túlteljesíti, az év utolsó nap­jáig várhatóan 1 milliárd 850 ezer forint értékű terméket gyártanak, illetve szolgáltatást végeznek, ami 15 százalékkal haladja meg az előző évit. A belkereskedelmi áruválaszték bővítésére 21 százalékkal több terméket kínáltak, mint egy évvel korábban, s a külkeres­kedelmi áruforgalom is a ter­vezettnek megfelelően alakult. A tőkés exportban erőteljes — 16 százalékos — növekedést sikerült elérni. Örvendetes, hogy az előirányzatnak meg­felelően 80 millió forint értékű lakossági szolgáltatást végez­tek a megyei szövetkezetek, 14 százalékkal többet mint 1974- ben. Fejlődött az állami ipar és a szövetkezetek közötti ko­operáció is. A vállalatok ré­szére alkatrészeket, félkész­termékeket, műszereket és egyedi gépeket, berendezéseket készítettek, s ezzel elősegítették az import-megtakarítást, a belföldi áruellátás javítását. Szervezési mintaüzemek A megyei KISZÖV elnöke bejelentette, hogy a szövetke­zetek nyeresége várhatóan el­éri a 350 millió forintot, ami 11 millió forinttal több mint az 1974-es nyereség. A növe­kedés mértéke 3,7 százalék, jóval alacsonyabb a korábbi években kialakult nyereség­szinteknél. Ezt az árba át nem hárítható anyag-, bér- és rezsi­költség-növekedés, az alacsony jövedelmezőségű szolgáltatá­sok körének bővülése és a gondosabb, erkölcsösebb ár­képzés okozta. A nyereségcsök­kentő tényezőket a szövetkeze­tek a termékszerkezet javítá­sával, jobb költséggazdálko­dással és főként takarékossági, üzem- és munkaszervezési in­tézkedésekkel igyekeznek el­lensúlyozni. A takarékossági intézkedési tervek megyei szinten 20 millió forintos meg­takarítást írtak elő, s ezt már szeptember végén teljesítették. Tehát jelentős túlteljesítés várható. A takarékosság mint­Egy mozdulat, s a megifjodott öreg gép egyszerre három mére­tet köszörül. Alkotó Ifjúság Kísérletező kedvből - know-how A munkás elindítja a gépet, a mágneses felfogó megragad­ja a munkadarabot, a gyé­mántszemcsés korongok egy­szerre három különböző mé­retre — nagy átmérő, kis át­mérő, belső lyukméret — meg­köszörülik és kész. Egy tévé­eltérítőgyűrűvel megint több. Az asszonyok dobozokba rak­ják, s irány a Videoton Gyár vagy — külföld. A régi módon nem lehet Csitári József mérnök, a vá­ci Híradástechnikai Anyagok Gyárának fejlesztési csoport­vezetője így mondja el az előz­ményeket: — 1973 elején a hazai és a külföldi piacon egyre nagyobb igény támadt a színes tévék­hez szükséges képeltérítő­gyűrűk iránt Mi évek óta gyártottunk eltérítőgyűrűket, de a fekete-fehér készülékek­hez. Most viszont azt a felada­tot kaptuk, hogy 0,1-es pon­tosságú gyűrűket készítsünk, ami a hagyományos technoló­giával lehetetlen. Elmondtuk a problémánkat Balázs Mátyás­nak, a FIM Gránit Csiszolóko­rong és Kőedénygyára akkori fejlesztési osztályvezetőjének, aki — kis fejtörés után — azt találta ki, hogy gyémántszer- számos technológiával meg­oldható. Az Ötlet jónak lát­szott, már csak a gyémánt­szerszámot kellett hozzá kita­lálni .., Valami gyémántszerszám kellene Van Kispesten egy fiatal gépészmérnök, aki végzős egyetemi hallgató korában az elektrokémiai köszörülés kí­sérleti vizsgálatait választotta diplomamunkája témájául. Kí­sérleteihez a szükséges gyé­mántszemcsés köszörűkoron­gokat a közeli Gránit gyárból szerezte be. A fiatalember neve Rózsás György, s ma a Gránit gyár gyémántgyáregységének gyár­tás- és gyártmányfejlesztő mérnöke. — Amikor még egyetemista­ként járogattam ide, már ak­kor láttam, hogy itt érdekes és komoly dolgokkal foglalkoz­nak: szerszámgyártással, rá­adásul biztosított a kísérlete­zési lehetőség is. Amint meg­kaptam a diplomámat, idejöt­tem. Ez 1973-ban történt, s még gyakorló mérnök volt, amikor főnöke. Balázs Mátyás szóba hozta a váciak problémáját: valami olyan szerkezet kelle­ne, amivel a színes tévé- élté rí tőgyűr ükön egyetlen fel­fogással, plusz-mínusz 0,1-es pontossággal koncentrikusan lehetne köszörülni három kü­lönböző méretet. Valami gyé­mántszerszám vagy ilyesmi... Jobb, mint az etalon Sapienti sat — a bölcsnek elég, mondták a rómaiak. Iga­zuk volt. — A leckét tehát feladták — emlékezik a továbbiakra Ró­zsás György: — a nagy pon­tosságú gyűrűhöz olyan köszö­rűkorongra volt szükség, ame­lyiknek csekély a kopása, így a beálló méretváltozás is. Er­re a fémrétegre felvitt gyé­mántszemcse látszott a legal­kalmasabbnak. Csináltam te­hát három gyémántszemcsés korongot, egyet a furat, kettőt pedig a palást köszörülésére, aztán kerestünk egy kimust­rált egyetemes palástköszörű­gépet, s erre terveztem egy mágneses felfogót, a tokmány helyére. Az egész megoldásnak egyébként ez a lelke, mert a mágneses felfogó nemcsak tartja, szorítja az eltérítőgyű­rűt, hanem tájolja is: helyére teszi. S hogy nem is akármilyen pontossággal, arról a váciak azt mondták: az ezen a gépen gyártott 143-as típusszámú el­térítőgyűrűk méretpontossága jobb, mint a nyugatnémet Sie­mens-gyártól kapott etalonéi A gép 1973 második felében került a váci HAGY-ba, s az­óta már két baráti országból is érdeklődnek iránta. Az NDK-beli KKWH-nak épp a napokban fejezte be Csitári József és Rózsás György az újabb típusok gyártására al­kalmas, korszerűsített beren­dezés know-howját, s már a lengyel POLFER is jelezte, szeretné a technológiai eljárást megismerni. Senki sem próféta ? I Rózsás György a KISZ Köz­ponti Bizottsága által meghir­detett Alkotó Ifjúság pályáza­ton — gyárában — első díjat nyert a színes tévé-képeitérí­tő-gyűrűk köszörülése című pályamunkájával. Ám mivel a gép akkor már javában műkö­dött Vácott, a zsűri valami­képp elfelejtette a pályamun­kát a következő fórumhoz, a FIM-nek továbbítani. A fiatal mérnök új technológiai eljá­rásának anyagi díjazását így nem követte kellő erkölcsi el­ismerés ... Nyíri Éva egy 10 százalékkal növelte a szövetkezetek nyereségtömegét. A jó eredmények alapja volt valamennyi szövetkezet­nél az üzem- és munkaszerve­zési terv, amely a legfonto­sabb feladatok megoldására ösztönözte a szövetkezeteket. Érdemes megemlíteni, hogy a megyében két szövetkezetei jelöltek ki szervezési minta­üzemnek. A Budai Járási Épí­tőipari Szövetkezet, az Építés­gazdasági és Szervezési Inté­zet bevonásával kialakította a számítógépes programozást és gépesítette ügyvitelét. A Du­nakanyar Vegyesipari Szövet­kezet transzformátorüzemé­ben a revizori iroda munka- szervezése alapján megkezdték a szalagszerű termelést. A bu­daörsi Texelektro rekonstruk­cióját befejezve önálló részle­geket szervezett, amelyekben szalagszerű termelést kezdtek és olyan gyártósort alakítottak ki. amit más vállalatok és szö­vetkezetek is alkalmazhat­nak. Az Aszódi Vegyesipari Szövetkezet a Központi Szol­gáltatásfejlesztési Kutató In­tézettel együttműködve szer­vezte meg vegytisztító szalon­jának üzemelését, a vállalási idők rövidítését. A szövetkezetek versenyké­pességének növelése és fejlő­désük szempontjából jelentős a beruházási tervek teljesíté­se. Az év végéig 23 szövetke­zet befejezte rekonstrukcióját, kilencnél pedig részleges re­konstrukciót valósítottak meg. További 6 szövetkezetnél meg­kezdődött a korszerűsítés, amely a következő évben va­lósul meg teljes egészében. A beruházások közül főként a termékszerkezet javítását, a tőkés export növelését, a mű­szaki színvonal emelését elő­segítő, gyorsan megtérülő be­ruházásokat ösztönözte a KI­SZÖV. A továbbiakban a KISZÖV elnöke a következő évi fel­adatokról beszélt, elmondta, hogy az ipari szövetkezetek­nek tervszerűen tovább kell javítaniuk termékszerkezetü­ket, növelniük a gazdaságos tőkés exportot. Fegyelmezett munkával A beszámolót vita követtej amelyben felszólalt Császi Sándor, a vecsési Ferroelekt- rika, Bányavári Péterné, a Dunakanyar Vegyipari, Szol­gáltató és Kálóczi Jenő, az isaszegi Lignifer Fa- és Fém- feldolgozó szövetkezet elnöke, valamint Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizottsá­gának titkára. A megyei párt- bizottság titkára elmondotta, hogy a KISZÖV jövő évi cél­jai megfelelnek a népgazdaság elvárásainak. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az eddigi­nél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a hatékonyság és termelékenység növelésére, a takarékosságra. Szükség van szemléletváltozásra is. Az új közgazdasági szabályozók fegyelmezett munkát követel­nek munkásoktól, vezetőktől egyaránt. A küldöttközgyűlés résztve­vői a továbbiakban értékelték a munka- és üzemszervezés, valamint a takarékossági ter­vek végrehajtását, Cz. V. Pedagógus szakszervezeti tanácskozás A Pedagógusok Szakszerve­zete december 28-án és 29-én 200 részvevővel tanácskozást tartott a budapesti Fáklya Klubban. A kétnapos tanács­kozáson dr. Voksán József, a Pedagógusok Szakszervezetfe­nek főtitkára ismertette a szakszervezet legutóbbi, vala­mint a Magyar Szakszerveze­tek XXIII. kongresszusa hatá­rozataiból adódó legfontosabb feladatokat. A tanácskozás másnapján a részvevők mun­katerületüknek megfelelő szekciókban vettek részt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom