Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-30 / 304. szám

Hazaérkezett Ankarából Alekszej Koszigin Politikai dokumentum készül a baráti kapcsolatokról és együttműködésről Szovjet-török közös közleményt adtak ki a négynapos látogatásról Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök hétfőn Ankará­ban baráti légkörű megbeszélést folytatott Bülent Ecevittel, a Köztársasági Néppárt elnökével, majd hazautazott. A Szov­jetunió Minisztertanácsa elnökének vezetésével hétfőn hazaér­kezett Moszkvába a szovjet kormányküldöttség, amely hivata­los látogatást tett Törökországban. Szovjet—török közös közle­ményt hozták nyilvánosságra Alekszej Koszigin december 26-a és 29-e között Törökor­szágban, tett látogatásának eredményeiről. A közlemény­ben bejelentik: a Szovjetunió és Törökország elhatározta, hogy politikai dokumentumot készít elő a két ország baráti kapcsolatairól és együttműkö­déséről. A dokumentumot a legközelebbi jövőben legmaga­sabb szinten megrendezésre kerülő találkozón írják alá. A két kormányfő kijelentet- te, hogy a felék erőfeszítéseket i tesznek a szovjet—török kap­A realitásokra alapozva —\ A népgazdaság 1976. évi ** terve — amelyet a lapok, így lapunk is, hétfői számukban közöltek — az ötödik ötéves terv első 12 hónapjának céljait, teendőit tárja elénk. A népgazdaság éves terve már hosszú ide­je szerves része a középtávú programnak, azaz, főbb irá­nyaiban megegyezik azzal. A főbb irányokat azonban részleteire bontja, világo­sabban mutatja meg az egyes feladatcsoportokat, azok jelentőségét a terv egészén belül, számadatok­ba sűríti mindazt, amit kö­zös dolgunk lesz elérni, megteremteni. Ahogy az V. ötéves terv, úgy a jövő esztendei népgazdasági program is minden tekin­tetben a realitásokra alapo_ zódik, olyan célokat fogal­maz meg, amelyek kemény munkával elérhetőek. Miért hangsúlyozzuk a realitásokhoz való ragasz­kodást? Azért, mert óhatat­lanul számolni kell a közvé­lekedésnek azzal a — jobb kifejezés híján — tehetet­lenségi erejével, mely el­mossa a választóvonalat a szükséges és a lehetséges, a lehetséges és a kívánatos, a kívás-cos és az óhajtott kö­zött. A terv, például a nemzeti jövedelem 5—5,5 százalékos növelésének elő­irányzatával, azt számsze- rűsíti, amit a gazdasági nö­vekedés fenntartásához, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához mindenképpen szükséges elérni. Ettől viszont elvá­laszthatatlan nemcsak az ipari és a mezőgazdasági, termelés program szerinti bővülése — hat, illetve mintegy 4 százalék —, ha­nem a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának korábbinál mérsékeltebb növekedési léptéke is. Ez utóbbi érthetően kihat — a többi között — az egy kere­sőre jutó reálbér s az egy lakosra jutó reáljövedelem emelkedésére, azaz a nép- gazdasági tervbe foglaltak így válnak személyes üggyé. N incs semmi túlzás az előbbi állításban, bár természetesen nem dédelge­tünk olyan illúziókat, me­lyek azt hitetnék el, hogy mindenki mindenhol ér­ti a jelzett öszsze- függéseket, s cselekede­teit ehhez igazítja. Egy-egy termelői kollektívának eset­leg nem mond sokat az a summázát, hogy a társadal­mi tiszta jövedelmet rend­kívül gyors ütemben — IS— 18 százalékkal —. kell nö­velni, mert csak így tudjuk előteremteni a céljainkhoz szükséges fedezetet. Ám rögtön érthetővé válik szá­mukra a teendő, ha azt hallják: bővíti a társadalmi tiszta jövedelmet, ha válla­latunknál mérséklik a költ­ségeket, mint teszik ezt a Csepel Autógyárban, ha ész­szerűen hasznosítják a munkaerőt, ahogy az Ipari Szerelvény, és Gépgyárban csinálják, takarékosan bán­nak az anyaggal, az ener­giával, amint ez a Cement­es Mészművek váci gyárá­nál történik, ha gyarapítják a határokon túl is jól elad­ható áruk termelésbeli sú­lyát, amint ez az Ikladi Ipari Műszergyárban lemér­hető. Hajiunk arra, hogy en­gedve emberi gyengesé­günknek, csak azt jegyez­zük meg, ami nekünk ked­vező, ami gyarapodást ígér. Jó néhány ilyen alkotóelem­re lelhetünk az 1976. évi népgazdasági tervben — így például a 82 ezer felépíten­dő új otthonra, a társada­lombiztosítási kiadások 10 százalékos növekedésére, a tanácsok feljesztési alapjá­nak 25 milliárd forintra rú­gó összegére —, ám, mivel alkotóelemek, nem választ­hatjuk el azokat a többitől. Attól, hogy — sok egyéb más mellett —, a kivitelt nagy iramban, 11—12 száza­lékkal szükséges bővíteni, vagy attól, hogy a termelés- növekedés egészét a terme­lékenység emelkedésének kell fedeznie. Ami a megye ipara számára nem újdon­ság, hiszen a legutóbbi esztendőkben ez már szinte bevált gyakorlat. Az ilyen és hasonló sikerrel végre­hajtott teendők nyitják meg azokat a forrásokat, ame­lyekből a felhasználás min­den formája táplálkozik. TTgy mondják, s joggal: a népgazdasági terv­ben mindannyiunk sor­sa benne van. A vil- lamosenergia-iparban a kőolaj-feldolgozásban, a járműgyártásban dolgozó megnyugodva látja: ipar­ágában a dinamikus fejlő­dés töretlenül folytatódik. A beruházók kényszerűen tudomásul veszik, hogy a felhasználható pénz nem haladhatja meg a 150 mil- liárdot, a bölcsődei, óvodai alkalmazottak meg örülnek, mivel béremelésben része­sülnek. Nincs abban semmi hiba, hogy elsőként min­denki azt keresi, ami a tervből személyesen érinti, itt azonban nem érhet véget a gondolatmenet. Második­ként azt is fel kell fedez­ni, ami egyszerre személyes és közös, ami mindany- nyiunktól többet követel, ami nélkül a terv papíron maradna. Realitásokra alapozott program a népgazdaság jö­vő évi terve, s mert a leg­utóbbi esztendőkben kemé- nyedtek a világgazdasági körülmények, a reálisan meghatározott célokat sem könnyű elérni, azaz kemé­nyebb munka vár minden­kire. Nem lehet eléggé hangsúlyozni: az első nap­tól, január első hetétől szükség van erre! A tétlenül telt munkaóra, az előírtnál kisebb eredményt felmuta­tó műszak, a fölösen fo­gyasztott anyag, energia va­lamennyiünk vesztesége. Ne véljük tehát úgy, hogy ami elillant a kezdő napokban., hetekben, majd meglesz ké­sőbb. A fegyelemnek — értve ezen mindenfajta fe­gyelmet — nincs órarendje, hogy csak ettől-eddig érvé­nyes, s előtte, utána jöhet a szünet. A népgazdasági mé­retű realitások arra ser­kentik a munkahelyi közös­ségeket, hogy ők is szembe nézzenek a realitásokkal helyben, s megtegyék mind. azt, amit elvárnak tőlük társaik, a többi közösségek. csőlátók további kiszélesítésé­re és megszilárdítására — hangzik a közlemény. A jelenlegi világhelyzet idő­szerű kérdéseiről folytatott eszmecsere során a kormány­fők kijelentették, hogy a Szov­jetunió és Törökország nagy jelentőséget tulajdonít az eu­rópai biztonsági és együttmű­ködési értkezlet eredményei­nek. A felek véleménye szerint „az értekezlet záródokumentu­mában foglalt tételek teljes egészükben történő megvalósí­tása, konkrét tartalommal va­ló megtöltése, reális lehetősé­get teremt az enyhülésnek, a béke megszilárdulásának út­ján való továbbhaladásra”. A Szovjetunió és Törökország ál­lást foglal amellett, hogy ren­dezzenek össz-európai vitát a környezetvédelem, a közleke­dés és az energetika területén való együttműködésről. A tárgyaló felek az európai biztonság megerősítése szem­pontjából fontosnak minősítet­ték a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkenté­séről folytatott tárgyalásokat. A Szovjetunió és Törökor­szág — hangzik a dokumen­tum — „a leszerelést korunk egyik legfontosabb problémá­jának tekinti cs úgy véli, hogy az általános és teljes leszere­lés, ezen belül a nukleáris le­szerelés hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett történő meg­valósítása világszerte a béke és a biztonság reális szavato­lása lenne”. A Szovjetunió és Törökor­szág állást foglalt amellett, hogy az enyhülést terjesszék ki a világ valamennyi térségé­re. A feleknek meggyőződése, hogy a Közel-Keleten a tartós és igazságos béke „csupán úgy érhető el, ha az izraeli csapa­tokat teljes egészükben kivon­ják az 1967-ben megszállt ösz- szes arab területekről és elis­merik a Palesztinái arab nép törvényes nemzeti jogait, bele­értve a saját állam megterem­tésére való jogát”. A Szovjet­unió és Törökország úgy véli, hogy a Palesztinái Felszabadí- tási Szervezetnek részt kell vennie a Közel-Kelettel fog­lalkozó genfi békekonferen­cián. A felék véleménye szerint a ciprusi kérdést „békés úton, tárgyalások révén kell megol­dani, Ciprus szuverenitásának, függetlenségének, területi sért­hetetlenségének és el nem kö­telezettségi politikájának tisz­teletben tartása alapján, elis­merve a ciprusi törökök és a ciprusi görögök törvényes jo­gait és érdekeit, biztosítva bé­kés életüket a teljes bizton­ság viszonyai közepette”. Törökország elnöke és mi­niszterelnöke elfogadta azt a meghívást, hogy tegyenek hi­vatalos látogatást a Szovjet­unióba. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM ÁI1A SO TILLÉR 1975. DECEMBER 30., KEDD Moszkva—Washington Új tengerhajózási egyezmény Hétfőn Moszkvában és Wa­shingtonban egyidejűleg alá­írták az új szovjet—amerikai kormányközi tengerhajózási egyezményt. A jelenlegi egyez­ménytől eltérően az új megál­lapodást hosszabb időtartam­ra: 6 évre kötötték. • • Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott. Megtárgyalta és elfo­gadta az Elnöki Tanács az ál­tala adományozandó kitünte­tések 1976. évi keretszámait. Az Elnöki Tanács ezután bí­rákat választott meg és men­tett fel, végül egyéb ügyeket tárgyalt. A termeléskiesés ellenére Túlteljesítették az értékesítési tervet A Nagykőrösi Konzervgyár év végi mérlege — Rossz idők jártak az idén a konzerviparra — kezdte év végi tájékoztatóját Görbe Fe­renc, a Nagykőrösi Konzerv­gyár új igazgatója, szinte szó- szerint úgy, mint néhány hét­tel ezelőtt a Dunakeszi Gyü­mölcs- és Főzelékkonzervgyár vezetői. — A zöldborsót a kártevők, a gyümölcsöt a fagy, a jég- és homokverés vitte el. A legnagyobb kár a zöldborsóban esett — a nagy esőzések miatt ugyanis nem volt elég hatásos a perme­tezés —, nálunk például ke­reken ötvenszázalékos volt a kiesés: a tervezett 1600 va­gon helyéit csak 800 vagon zöldborsókonzervet készíthet­tünk. Ez egymaga 40 millió forinttal csökkentette az ár­bevételünket. Pedig, mint mondja, jól kezdték az idei évet: fél­készárukkal, étel- és hús­konzervek készítésével az év első öt hónapjára biztosított volt a munka. Ügy tervezték, hogy a tavalyihoz képest az idén 65 millió forint­tal megemelt termelési értékből az első öt hó­napban 50 milliót teljesí­tenek. Áprilisig rendben is ment minden. Ám ekkor kezdődtek a bajok. — Különböző finanszíro­zási problémák, illetve a bel­kereskedelem nem megfelelő ütemű rendelései miatt ép- rilisban-májusban a terve­zetthez képest csökkentenünk kellett az étel- és húskonzerv­gyártást, s a magunk elé tű­zött 50 milliós célból így csak 42 millió valósult meg. Érthető, hogy ezek után álig vártuk a friss áru szezonját, a borsót, s a korai — piros — gyümölcsöket: epret, cseresz­nyét, meggyet. A többit már tudja: borsóból felét kap­tuk a szerződött mennyiség­nek, cseresznye, meggy alig termett, és rendkívül gyen­gén sikerült a sárga- és őszi­barack-, valamint a szilvater­més. Aztán — mivel a baj sosem jár egyedül —, a várt­nál gyengébb minőségű lett a paradicsom is — a csapa­dékos időjárás miatt a kí­vántnál alacsonyabb volt a szárazanyag-tartalma. Vég­eredményben a legfőbb nyers­anyagok kiesése miatt az idei árbevételünk 140 mil­lióval lett kevesebb a terve­zettnél. A gyár összeszokott kollek­tívája, élén a szocialista bri­gádokkal persze mentette, amit lehetett. Kihasználva a széles termékskálát, arra törekedtek, hogy legalább a tavalyi szintet elérjék — sőt, ha lehet: túlteljesítsék — a termelési értékben. Ezért a tervezettnél több hús- és ételkonzervet gyár­tottak, s ugyancsak ter­ven felül vásároltak fel olyan zöldárukat, ame­lyekből bőséges volt a kínálat. Így például rekordmennyisé­get dolgoztak fel uborká­ból és zöldpaprikából, de mindez együttesen sem volt elég a veszteségek pótlá­sára. — A dolog úgy áll, hogy« zöldborsótermelés és -feldol­gozás maximálisan gépesí­tett művelet, így ennek a konzervfajtának a legkiseb­bek az előállítási költségei. A többi, az étel- és húskonzerv­készítés, az uborka vagy a zöldpaprika konzerválása vi­szont rengeteg élőmunkát igényel, ezért nem pótolták azt, amit a zöldborsón nyer­hettünk volna. — Végül is milyen ered­ményekkel zárják az idei évet? — A tervezett 65 millió he­lyett a tavalyihoz képest körülbelül nyolcmillióval tud­tuk növelni a termelési ér­téket. Értékesítési tervünket pe­dig —' részben az első félévben rendelkezésünk­re állt félkésztermékek segítségével — túlteljesít­jük: a belkereskedelmit körülbe­lül 10 százalékkal, a tőkés- exportot 8 százalékkal, a de­mokratikus exportot pedig 1 százalékkal. Ny. E. Vrimör tavaszra J A felsőpakonyi Búzakalász Tsz-ben megkezdték a salátamagok ve­tését. A nyolcszáz négyzetméter alapterületű fóliasátrak alatt mintegy 200 ezer tő palánta fejlődik majd. Ifj. Fekete József felvétele Egy év alatt három milliónál több után a kompokon, a hajókon Takarékos gazdálkodás az energiával ■0 Már csalc 100 ezer forint | el. Az átkelési fordulók éssze­■hiányzik ahhoz, hogy a Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat teljesítse évi szolgál­tatási tervét. A Duna 23 pontján 4 ladik (ebből 2 köteleskomp), egy elektromos komp, valamint 18 kishajó és komp közlekedik a két part között. A tervezett 3 millió 300 ez­res utasszám teljesítéséből is már alig 100 ezer hiányzik csak. Az Ismét enyhébbre for­duló idő lehetővé teszi a hajó­zást a folyó minden pontján, s mivel naponta sok ezren hasz­nálják a vállalat hídpótló já­ratait, az utastervet sem lesz gond teljesíteniük. Körülbelül 1 millió forint szükséges még a vállalat 8 milliós építőipari tervének tel­jesítéséhez, E terv keretében 4 pontont építettek a BKV számára, és hamarosan üzem­be állíthatják azt az 50 tonnás kompot is, amelyből immár a másodikat készítették el saját szolgáltatásaik javítására. A vállalati tervek teljesíté­sének értékelésekor az ener­giahordozókkal való takarékos gazdálkodást is az eredmé­nyek között könyvelhetik majd rü csökkentésével jelentős mennyiségű gáz- és kenőolajat sikerült megtakarítaniuk. A fáradtolaj hasznosításával, a hajómotorok fogyasztásának szabályozásával, a gépkocsik gazdaságosabb üzemeltetésével körülbelül 40 ezer forinttal tudták csökkenteni a költsége­ket. A fa- és fémhulladék fel­használásából, hasznosításából csaknem 100 ezer forintot nyertek. A korábbinál olcsóbb anyagok alkalmazásával és egyéb intézkedésekkel további 150 ezer forintot takarítottak meg. L. T. KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyette­se és Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke fogadta Vince Józsefet, hazánknak a Belga Királyságban akkreditált rend­kívüli és meghatalmazott nagy­követét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom