Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-25 / 302. szám

%ß(nlav 1915. DECEMBER 25. CSÜTÖRTÖK Páratlan értekek - ülütt-kopott falak között A régészeti, történelmi, nép­rajzi emlékekben egyaránt gazdag ráckevei járás 19 tele­pülése közül háromban van múzeumi jellegű intézmény: Ráckevén, Dömsödön és Szi- getszentmiklóson. Az utóbbi községben * már 1961 tavaszán megindult a ré­gészeti. helytörténeti, néprajzi kutatómunka és megalakult a honismereti szakkör is. 1964- ben jubileumi kiállítást ren­deztek. majd 1966-ban a kiállí­tás gazdag anyagából egy régi iskola termeiben rendezték be a falumúzeumot. Jelenleg is ez az öreg, elhanyagolt épület őr­zi a gyűjtemény gazdag anya­gát. Az ütött-kapott omladozó falak között páratlanul értékes emlékanyagot, régészeti lelete­ket történelmi emlékeket gyűj­töttek össze. Vannak itt fél­százezer éves mammutleletek, bronzkori halotti urnák, edé­nyek, középkori, újkori okleve­lek, térképvázlatok, zászlók, pecsétek, fegyverek. A néprajzi gyűjtemény is na­gyon gazdag. A néprajzi te­rem. a népviselet, a szobabél- bő, a használati és munkaesz­közök gazdag tárháza, nem egy darabját ma már csak hír­ből ismerjük. Annak érdekében, hogy ez a rendkívül gazdag muzeális anyag, válóban közkinccsé vál­jon, új épületbe kellene költöz­tetni. A rossz állapotú, régi is­kola múzeum céljára nem al­mas. M. L. Az évtized végén Változó gimnázium Nagykőrösi tapasztalatok Az iskolákban most vitatták meg a neve­lők azokat a pedagógiai dokumentumokat, tantervezeteket, amelyeket majd az évti­zed végén vezetnek be a különböző iskola­típusokban. A minisztérium közreadta a2 Országos Pedagógiai Intézet szakbizottsá­gai által összeállított tervezetet és számos iskola tantestületét kérte fel, hogy beszél­je meg, s javaslataival egészítse ki a pe­dagógiai dokumentumokat. Pest megyében a nagykőrösi Arany János Gimnázium tan­testülete is megvitatta a tervezetet. Az ország néhány gimnáziumában 1970 óta éppen e tantervek és óratervek beveze­tését szolgáló kísérleteken dolgoznák. A tapasztalatok alapján az eredeti elképzelé­sekhez képest már bizonyos módosításo­kat is végrehajtottak. A nagykőrösi gimná­zium két évvel ezelőtt kapcsolódott be a kísérletekbe, és jelenleg is ezeknek az óra­terveknek megfelelően tanítanak az isko­lában. A pedagógusok tehát gyakorlati ta­pasztalatok alapján tudják értékelni, bí­rálni a tervezeteket. Rózsás Lászlóval, a gimnázium igazgató­jával o fakultatív tárgyak rendszerének kí­sérleteiről, eredményeiről és a tantestületi vitáról beszélgettünk. A fakultatív tárgyak rendszere — Mi a fakultatív tár­gyak rendszerének lénye­ge, s hogyan változtatja meg az évtized végén a gim­náziumokat? — A gimnázium első osztá­lyában nincs semmiféle tago­zat, tehát kiemelt, magasabb óraszámban tanított tantárgy. Egységes tanterv és óraterv alapján tanítunk. Másodikban már van lehetősége a tanuló­nak két alapozó tárgy közül választania. A természettudo­mányokhoz orientálódóknak a matematika, a társadalomtudo­mányok iránt érdeklődőknek pedig a történelem, a társadal­mi ismeretek az alapozó tárgy. A második félévben heti két órában önismeret, pályaisme­Zcbegény cs Dunaharaszíi ihletéséből Amrita Sher-Gil kiállítása a Műcsarnokban 1 Remek kiállításokkal, jól hajrázik év végén a Műcsar­nok. Egyik meglepetés — s most erről szólunk — Amrita Sher-Gil tárlata, melynek fo­tóanyaga Delhiből érkezett és megbízhatóan regisztrálja a félig magyar, félig indiai szár­mazású festőnő időt és teret összekapcsoló életművét Neveltetése, munkássága Pest megyéhez is kapcsolódik, hiszen ifjú éveiben, 1917-től 1921-ig Dunaharasztin tartóz­kodott, 1932-ben Zebegényben járt és alkotott. Amrita Sher- Gil hosszú utat tett meg. El­ső rajzait Baktay Ervin irá­nyítása nyomán még a nagy­bányai festészet szellemében készítette, később Párizsban tanult, innen érkezett 1934- ben második hazájába, Indiá­ba. Művészetének elévülhetet­len érdeme, hogy összegezte két világrész hagyományait, életérzését egy minden kötött­ségtől mentes, de annál sze­mélyesebb hangvételű képi fo­galmazásban. Nem hiába is­merte el képeinek igazságere­jét Gandhi és Nehru; Amrita Sher-Gil India jövőjéért küz­dött vizuális eszközökkeL Megrázóak az indiai szegény­séget és évezredes beidegződé­seket jelenítő, figurái, lassan mozduló tevéi és elefántjai, s azok a földön ülő Gyümölcs- árusok, akik India moccanat- lanságát sugallják. Békéjét, méltóságát is. Egyik főműve Az öreg mesemondó. Mint a képen látható, vakítóan fehér házfal előtt ül a nem egysé­ges csoport, s hallgatja nem is annyira az öreg bölcset, mint a saját életének belső rezdü­léseit, amely több' százmilliós sokszorozódásával maga India, melynek tartalmas, szegénysé­get szüntető távlatáért küzdött a festészet együtthatóival, Gandhi és Nehru eszméinek szövetségeseként Talán hama­rosan magyar és indiai kiállí­tásokon mutathatnánk be a Delhiben és Budapesten talál­ható Amrita Sher-Gil-festmé- nyeket gyűj teményes tárlat ke­retében. Ez a tény egyszerre jelentené életművének rend­szerezését és a magyar—indiai kulturális kapcsolatok gyara­podását Losonci Miklós Az öreg mesemondó. — Amrita Sher-Gil festménye. rét nevű tantárgy keretében újszerű tananyaggal ismerked­nek a diákok. Ezeken a foglal­kozásokon ismeri fel a tanuló, hogy milyen adottságok, ké­pességek rejlenek benne, mihez van tehetsége. Harmadikban aztán bővül az elméleti alapozó tárgyak köre: a matematikához a fizika tár­sul, a történelem, társadalmi ismeretekhez pedig a magyar nyelv és irodalom. A második idegen nyelv tanulása is köte­lező mindkét elméleti ág ta­nulóinak. A gyakorlati foglalkozást vá­lasztók viszont heti 9 órában szakmásító tárgyakat tanulnak. Harmadikban—negyedikben körülbelül 500 órában ismer­kednek a választott szakma alapkérdéseivel. Az egyetemre, főiskolára készülők negyedik­ben a felvételi tárgyak tanulá­sára újabb 3—3 órát kapnak hetenként. A második idegen nyelvet is heti 3 órában tanul­ják. Vita a tantervekről Ehhez a kísérteti Jelle­gű oktatáshoz hogyan kapcsolódik a közelmúlt­ban lebonyolított tantervi vita? — Az Országos Pedagógiai Intézet szakbizottságai által összeállított és most vitára bo­csátott tantervezetek alapján tanítunk. A vitában a gyakor­lati élet tapasztalatait tudtuk megbeszélni. Valójában nem hagyományos értelemben vett tan tervek megbeszéléséről volt csak sző, hanem egy műfajilag is új do kumentum-komplexumról. A vitára bocsátott első füzet cí­me Alapelvek a gimnázium ne­velőmunkájához. Ilyen jellegű dokumentum a mi iskolarend­szerünkben még egyáltalán nem volt, sőt más országok is­kolarendszerében sem találunk ezzel azonosat A füzet az is­kola célját, feladatait, működé­si elveit határozza meg. Ez­után következnek csak a ha­gyományos értelemben vett tantervek. — A szakemberek sokolda­lúan elemezték az egyes tár­gyak tanterveit, nemcsak a po­zitívumokat dicsérték, szóltak a hiányosságokról is. Kifogá­solták. hogy némelyik tantárgy anyaga zsúfolt, a begyakorlás­ra kevés idő jut Olyan téma­körök maradnak eJ, amelyeket fontosnak tartottak, és eddig tanítottak is. Például a szakta­nárok kellemetlen meglepetés­nek tartják, hogy a mai világ- és magyar irodalom tematiká­ját mindössze 18 órában tár­gyalják, sőt a kötelező, úgyne­vezett törzsanyagban nem sze­repel Németh László és Solo• hov életműve. Az is gond, hogy a helyesírás nagyon háttérbe szorul. A gondolkodás munkája — Bizonyára az illetékes szervek, összegezve az országos vita anyagát, módosításokat fognak eszkö­zölni a gyakorló pedagógusok észrevételei alapján? — A dolog lényege az, hogy korszerű tananyag álljon ren­delkezésünkre, amely lehetővé teszi a modern pedagógiai el­járások alkalmazását. Azt a törekvést, hogy a tanítás egyre nagyobb mértékben a tanulás irányításává, vezérlésévé vál­tozzék. Eddig sokan az ok­tatást csupán átadásnak és át­vételnek tekintették, a tanulást pedig inkább memória, mint­sem a gondolkodás munkájá­nak. — Ennek a koncepciónak a kibontakozását segítette a vita, és minden lehetőség megvan arra, hogy az új, korszerűbb, az évtized végén bevezetésre kerülő tantervek valóban o modem kor követelményeinek megfelelően változtassák meg a gimnáziumok oktató-nevelő munkáját, egész struktúráját. K. Gy. M. TV FIGYELŐ Fiatalok képernyője. Akedd — nyilván már a karácsony és a téli szünet jegyében — a fiataloké volt. A legkiseb­beknek délután Így csinálná Sherlock Holmes címmel új sorozat kezdődött. A Borisz Durov rendezte négyrészes vi­dám film első epizódja kissé ironikusan és kissé együttér­zően mutatta be két krimi­kedvelő ötödikes kalandjait egy eltűnt osztálykönyv előke- rítése közben. A Rólad van szó! vitaműso­rával folytatódott a fiatalok részvétele a keddi program­ban. Ezúttal az érdekről volt szó. A Hálák László és Ha­lász László vezette beszélge­tésben sok figyelemre méltó megállapítás, tapasztalatössze­gezés hangzott el. De hogy a kedd valóban a fiataloké volt, legjobban talán mégis a Játék a betűkkel mű­sora bizonyította. Ezúttal ugyanis első ízben vettek részt a népszerű vetélkedőben álta­lános iskolások. A két gyerek nagyon ügyesen, rutinosan ját­szott, ugyanolyan eredmé­nyekkel, mint a felnőttek. A sort késő este 'a Teleszüb- jektív zárta. Petrányi Judit színes, tartalmas összeállítást mutatott be. Az ugyan nem volt világos számunkra, hogy a jó műsort miért kellett egy olyan táncdal előadásával kez­deni, amely mindannak, amit a Teleszubjektív képvisel, ép­pen az ellenkezőjét mondta ki. A Teleszubjektív ki akarja nyitni a fiatalok szemét a vi­lágra, a Hungária együttes száma viszont fordítva, arra biztatott, hogy fütyüljenek mindarra, ami körülöttük tör­ténik, A műsorvezető köteles­ségének is érezte, hogy rögtön első szavaival cáfolja a tánc­dalt. A módszer kissé megle­pő volt. Nem a cáfolat, hanem a bemutatás. A Teleszubjektív ezzel ugyanis arra az ember­re emlékeztetett, aki egyszerre fúj hideget és meleget. Nem lett volna egyszerűbb a cáfo­latra kényszerítő szám bemu­tatását elhagyni? Az égvilá­gon semmit sem vesztettünk volna vele. A balsikerű nyitány után következő összeállítás azon­ban tetszett. Különösen a sze­gedi egyetemisták munkaak­cióit ismertető riportok. Mindenekelőtt azért, mert a tudósításokból az bizonyoso­dott be. hogy nemcsak lehet- séges, de érdemes és szüksé­ges is kilépni az egyetem fa­lai közül. Csontos Magda Merre röpül a páva? A pilisszentkereszti szlovák pávakör. Érdemes volt tehát részt venni a minősítő erőpróbákon. Megérte a fokozottabb felké­szülést, a több próbát, a ke­vesebb szabad időt. Megérte már csak azért is, mert sok új barátság szövődött e két hangversenyen, s legalább ugyanannyi meghívás, fellépé­si lehetőség. Éppen ezért nagy kár, hogy néhány kiváló együt­tes, mint' például a túrái, a h galgahévízi, a galgamácsai ú. vágyh pilisvörösvári nem ne­vezett a minősítő hangverse­nyek egyikére sem. Némely azért, mert éppen vezető nél­kül maradt vagy mert más meghívásnak tett eleget azon a napon, de volt olyan együt­tes is, amely azzal mentette ki magát, hogy nem volt ide­je az alaposabb felkészülésre. IGEN ÖRVENDETES volt B izonyára sokan emlékeznek még a televízió Röpülj páva népdalvetélkedő-sorozatára. Akár­csak a korábbi Ki mit tudok, ezek is szó sze­rint az egész ország nagy nyilvánossága előtt zajlottak le. Olyan együttesek váltak országszerte közismertté, amelyekről addig jószerivel csak a szűkebb pátria tudott. Rég feledésbe merült népdalok csendültek fel, gyakran hetven-nyolcvan éves asszonyok és férfiak álltak a kamerák elé, hogy újra felfedeztessék velünk az értékes népzenei hagyományainkat. Tartalmas es­ték voltak, ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy hat esztendő távlatából is ilyen könnyű felidézni emléküket. AZOKBAN A HETEKBEN, hónapokban még senki sem gondolt arra, hogy a vetélke­dők befejezése után új népze­nei mozgalom veszi kezdetét országszerte. Az pedig különö­sen öröm, hogy éppen az egyik Pest megyei községből f indult hódító útjára. Tápiószecsőn határozták el elsőként, hogy nem hagyják újra feledésbe veszni a visszaidézett népdal­kincseket. Ezért alakították meg a Röpülj páva kört, amely szinte hihetetlenül rövid idő alatt követőkre talált ország­szerte. Egymás után alakultak meg a megyében és másutt a pávakörök, amelyeknek leg­főbb célja a saját népdalha­gyományok megismerése és a legértékesebbek továbbélteié se volt, s ez ma is. Pest megyében negyven- nyolc pávakört tartanak szá­mon. Közülük nem egy, mint például a tápiószecsői, a túrái, a galgamácsai, a tököli vagy a nagytarcsai már nemcsak e szűkebb hazában, hanem a ha­tárokon túl is ismertté vált. A NEGYVENNYOLC páva­ként, amatőrök körében, akik addig legfeljebb önmaguk szó­rakoztatására énekeltek oda­haza esténként vagy munka közben, odakinn a határban. Ma viszont már közösségeket alkotva, szakemberek irányí­tásával készülnek műsoraikra, s a dalokat tanulva sok min­den másról is szó kerül a pró­bákon, összejöveteleken. Így tágítja látókörüket, gazdagítja a világról alkotott elképzelé­seiket a szórakozást is jelen­tő közös éneklés. Mindennek eredményeként jutottak el oda rövid öt esz­tendő vagy még kevesebb idő alatt, hogy néhány héttel ez­előtt megrendezhették — első ízben — a pávakörök országos minősítő hangversenyét. PEST MEGYÉBEN a páva­körök fele jelezte részvételét, s mi több, meg is jelent a Tá- piószecsőn, illetve Érden meg­rendezett hangversenyen. A huszonnégyből öt kiváló, hét pedig jó minősítést szerzett, és a többi tizenkettő is megfe­lelt ezen a találkozón. Hogy mit jelent ez a minősítés? Rangot, mely szerint ezután az országos találkozókra elsősor­ban a kiváló és a jó, országos és nemzetközi fesztiválokra pedig a kiváló együttesek kap­nak meghívást. S azt is, hogy a rádió és a televízió e minő­sítés figyelembevételével ké­szít majd felvételeket a páva- körökkeL kor mintegy ezer dalost tömö­rít. Ezer embert, akik nem­csak éneklik a népdalokat, hanem gyűjtik is, megmentve feledéstől azokat, amelye­ket ma már csak a nagyon öregek ismernek. Mindez spon­tánul kezdődött, egy szeren­csés televízióműsor folytatása­viszont, hogy a huszonnégy részt vevő pávakör közül tíz nemzetiségi együttes volt, szlovák, délszláv vagy német. Ez is azt bizonyítja, hogy a hazánkban élő nemzetiségek minden támogatást megkapnak anyanyelvi kultúrájuk ápolá­sához. A magyar együttesek­hez hasonlóan gyűjtik és tovább éltetik gazdag kulturá­lis örökségükből mindazt, ami megőrzésre érdemes. A minősítő hangversenyek színvonalas műsorai bebizonyí­tották, hogy egyre magasabb­ra röpül a páva, egyre igénye­sebb zenei követelményeknek is képesek eleget tenni a pá­vakörök. Ezt segítendő a jö­vő nyáron továbbképző tan­folyamokat rendeznek a páva­körök vezetőinek. A magyar együttesek művészeti irányítói Debrecenben találkoznak majd. A szlovák együttesek vezetői­nek Pest megye ad majd ott­hont több mint egy hétre. A németek Baranyában, a romá­nok Békésben, a délszlávok pe­dig Bács megyében vesznek részt az országos továbbkép­zésben. MINŐSÍTŐ HANGVERSE. NYÉK legközelebb csak három lesznek. év múlva lesznek. 1976 a szomszédolás éve lesz, ami azt jelenti, hogy azok az együtte­sek, amelyek három esztendő múltán minősítést kívánnak, jövőre kötelesek bemutatni műsorukat a környező telepü­léseken. 1977-ben kerül sor a megyei minősítőkre, ezeken azonban már csak azok ve- amelyek 1976­hetnek reszt, amelyek I97t>- ban több ízben is szomszédoló tak, illetve viszonzásként fellé­pést biztosítottak saját falu­jukban vendéglátóiknak. E két feltétel teljesítése után léphet­nek ezután közönség elé a pá­vakörök az országos minősítő hangversenyeken. P. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom