Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-24 / 301. szám

1975. DECEMBER 24., SZERDA UJ UTCANÉV Aranyossi Pál emlékére Ünnepi beszédet mondott Haness László, az MSZMP Szentendrei Városi Bizottságának titkára. A Vasvári Pál lakótelep bel­ső útját tegnap óta Aranyossi Pál utcának nevezik. Ugyanis, az MSZMP városi bizottságá­nak és a városi tanácsnak fon­tos törekvése, hogy mindazok­nak az emlékét megörökítse, akik a város és az ország fel- szabadulásának érdekében el­évülhetetlen érdemeket szerez­tek. Ennek jegyében december 23-án utcanévadó ünnepséget rendeztek. A márvány emlék­tábla avatásán megjelent pz író özvegye, a város párt-, ál­lami és társadalmi vezetői. Emlékbeszédet Bállá Miklós, a. munkásmozgalmi hagyomá­nyokat ápoló bizottság vezetője tartott, melyben méltatta Ara­nyossi Pál munkásságát. Aranyossi Pál 1887-ben szü­letett Szentendrén. íróként, új­ságíróként és műfordítóként dolgozott, a kommunista sajtó kiváló egyénisége, a magyar és a nemzetközi munkásmozga­lom kiemelkedő harcosa volt. Hazánk felszabadulása után a Magyar Újságírók Országos Szövetségének főtitkári tisztsé­gét töltötte be, 1962-ben halt meg. Emlékét Szentendrén a jövőben nemcsak utca őrzi, ha­nem a róla elnevezett utcában emléktábla is. A tábla leleplezése után Ha­ness László, az MSZMP váro­si bizottságának titkára mon­dott beszédet Szamtandre fel- szabadulásának 31. évforduló­ja alkalmából. Weszelits Gergelyné dr., a városi tanács elnökhelyettese köszönetét mondott a lakó­telep lakóinak társadalmi munkájukért, ami igen jelen­tős, hiszen 800 ezer forint értékű utat építettek. Év végi számadásra készülve A legjobban a Jubilejnaja és a Libeiulla fizetett Év vége van, közeleg a zár­számadás ideje. A mezőgazda- sági termelőszövetkezetekben felmérik az eredményeket, megvizsgálják, mennyivel gaz­dagodott a tagság az idén. A növénytermesztés, ezen belül a szemes termények termesz­tése a gazdaságok munkájá­nak csak egy hányada. A kö­vetkezőkben mégis - erről ej­tünk néhány szót, mivel a Központi Statisztikai Hivatal Pest megyei Igazgatóságának elemzését most kaptuk meg e témában. Legfontosabb gabonánk, a búza vetésterülete megyénk­ben fokozatosan növekszik. 1970-ben az összes területhez viszonyítva 20, idén 30 száza­lék, a kalászosokon belül pe­dig az elmúlt öt év alatt 60­ról 72 százalékra emelkedett az aránya. A szentendrei járás gaz­daságai’ jó eredményeket értek e!, a korábbinál töb­bet takarítottak be búzá­ból hektáronként: a pomázi Petőfi Tsz 39,2, a Matthiász János Tsz pedig 35,3 mázsát aratott, amellyel azon­ban még elmaradnak a me­gyei legjobb 40—44 mázsás terméseredménytől. Az idei esztendőben a Jubi­lejnaja és a Libeiulla búza- fajta adta a legjobb termést. A legnagyobb területen ter­mesztett Bezosztája hozama 14,7 százalékkal kevesebb a Jubilejnaja átlagánál. Javult a szövetkezetekben a búza termelésének koncentrációja. Egy-egy mezőgazdasági tsz-re az idéh 589 hektár vetésterü­let jutott, 2,1-szer több, mint 1970-ben. Őszi árpából 62 hektárról 22,6 mázsás átlagtermést gyűj­töttek be a járásban. A pomá­zi Petőfi Tsz ennél több mint 10 mázsával magasabb átlagot ért el, a dunabogdányi Üttörő Tsz tagjai viszont csupán 15,2 mázsát arattak. A járások kö­zül a ráckevei után a szent­endreiben érték el a leg­jobb terméseredményt ta­vaszi árpából. Ebben egyaránt része van a dunabogdányi Úttörőnek és a pomázi Petőfinek, mindkettő azonos területen, azonos mennyiséget termelt. Zabból is a megyei átlag feletti a ter­més, pedig a szentendrei Matthiász Tsz rendkívül ke­vés, 10 mázsa zabot aratott hektáronként/* A pártirányítás tapasztalatairól A gazdasági élet pártirányí- ' ásának. ellenőrzésének járási 'apasztalatairól szóló jelentést tárgyalta meg hétfőn az MSZMP járási bizottságán a szövetkezeti és gazdaságpoliti­kai bizottság Rozgonyi Ernőné dr. elnökletével. A jelentés a járás több ipari és mezőgazda- sági üzemében szerzett tapasz­talatok alapján készült. Vizs­gálták a pártszervezetek szere­pét a gazdaságpolitikai célok megvalósításában a Lenfonó- 4s Szövőipari Vállalat budaka­lászi gyárában, a Hazai Fésűs­fonó- és Szövőgyár pomázi gyáregységében, a szentendrei írószer Szövetkezetnél, a KÖ- VIZIG dunabogdányi kőbányá­jában. a Pilisi Parkerdőgazda­ságban, az Óbuda, a Kék Duna és a Petőfi tsz-nél. A jelentés megállapítja, hogy. a párt irányító és ellenőrző szerepe általában érvényesül a vizsgált üzemekben. A párt- szervezetek hatékonyan koor­dinálják a gazdasági vezetők, a KISZ- és a szakszervezeti bi­zottságok munkáját. Egy-egy vállalatnál hiányzik a jó kon­taktus, a Petőfi Termelőszövet­kezetben előfordul olykor, hogy fontosabb gazdasági dön­tésekről csak utólag értesül a pártszervezet. ELFOGYTAK A JÁTÉKOK Élénk forgalom aranyvasárnapon Nagy forgalmat bonyolítot­tak a szentendrei üzletek aranyvasárnap. A bevásárló- központ ruházati boltja rö- videbb nyitva tartási idő alatt is kétszer annyi árut adott el, mint egy átlagos hét­Ipari szakmunkásképzés Szentendrén /. Megfelelő alapok a továbbképzéshez Az MSZMP Szentendrei Városi Bizottságának agitációs, propagan­da- es gazdaságpolitikai bizottsága januárban tekinti át a 203. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet szentendrei kihelyezett részlegének helyzetét, az iskolában folyó oktató-nevelő munka tapasztalatait, to­vábbi feladatait, valamint az üzemekkel kialakított munkakapcsolatok eredményeit. Lapunk szentendrei oldalán a következő hetekben cikksorozatban foglalkozunk a legtöbb tanulót fogadó üzemekkel, az ott tanuló fiata­lok életével, az iparitanuló-képzés eredményeivel, problémáival. Mai számunkban az iskolát, az iskolában folyó oktató-nevelő munkát mu­latjuk be. Albérletből főbérletbe A 293. számú Ipari Szak­munkásképző Intézet szent­endrei kihelyezett részlege éveken át albérletben lakott a Rákóczi úti általános iskolá­ban. A tanulók délután jártak iskolába, a tanítás este há­romnegyed nyolcig tartott, önálló igazgatója, vezetője nem volt az intézetnek, az ál­talános iskola igazgatója lát­ta el ezt a feladatot. A Pest megyei pártbizottság segítsé­gével, a város vezetőinek tenniakarásával az idén az is­kola nagyot lépett előre: kü­lön épületbe költözött, a vá­rosi művelődési központ he­lyiségeit alakították át isko­lai célokra. Az átalakított, fel­újított épületet október elején vették birtokukba, addig — szeptemberben — különböző vállalatok ebédlőiben, termei­ben tartották meg az elméleti órákat, mert az általános is­kolában megszűnt az albérlet Az októberi beköltözés első­sorban a helvi Városgazdál­kodási Vállalat rugalmas, gyors munkájának köszönhető Van még tennivaló Az intézetnek 1974. szep­tember óta van kinevezett igazgatója. Kováts Zoltán i részlegvezető igazgatónak I nincs órakedvezménye, teljes j óraszámban tanít, az igazan- | tói teendők ellátása ilyen kö­rülmények között óriási meg­terhelés. öt tanterem van az épület­ben, az egyiket például sztn­Az oldalt összeállította: Czibor Valéria Foto: Gárdos Katalin padtérből alakították át. Még sok a kölcsönkért, kiselejte­zett .bútordarab, de már ér­keznek az új felszerelési tár­gyak. Két építőipari szakmában képeznek szakmunkásokat: kőműveseket és festőket. Ezenkívül autószerelő, gépsze­relő, villanyszerelő, gépi for­gácsoló és csőhálózat-szerelő ipari tanulóik vannak. A ta­nulói létszám jelenleg 180. A lemorzsolódás minimális, el­költözés, meggondolatlan szak­maválasztás miatt ment el 3—4 gyerek. Fegyelmileg sen­kit nem kellett eltávolítani. A járás általános iskoláiban az idei tanévben körülbelül 400 nyolcadikos gyerek végez. A szentendrei részleghez 40— 50 tanuló szándékozik jönni. Ez nagyon alacsony arány­szám. Azt is számításba kell venni, hogy a végzős tanulók 50 százaléka lány. Lányokat foglalkoztató szakmák Szent­endrén nincsenek. Ha lenne elég jelentkező lányosztály nyitásához, például varrónő szakmában, indítanának, de 2—3 lánytanulót nem tudnak felvenni. Pendliző szakoktatók A gyakorlati képzés helyileg szétszórt: 37 helyen dolgoznak a tanulók. Ezek között van ál­lami, tanácsi, szövetkezeti és kisipari munkahely. Ellenőr­zésük sok gondot jelent. Két ellenőrző szakoktatónk min­den héten járja a munkahe­lyeket, találkoznak a gyere­kekkel, a munkahelyi tanuló­felelősökkel. Az a legnagyobb gond, hogy a vállalatokkal nehéz megtartatni a gyakorla­ti tantervek utasításait. Sok esetben a tanulóknak olyan munkát adnak, amely nem tantervi anyag, vagy nehézsé­gi fokban megelőzi az elsajá­tított elméleti és gyakorlati alapokat. Az is gyakori, hogy a vállalat profilja meghatá­rozza, illetve beszűkíti a kép­zést. Közös tanműhely létesí­tése oldaná meg a gondokat. Az igazgató ügyiratokat mu­tat: szakoktatók jelentéseit, vállalatokkal folytatott leve­lezés dokumentumait. A példák azt mutatják, hogy az iskola sokat törődik a gye­rekekkel, de nemcsak rajtuk múlik, hogy valóban megfele­lően foglalkoznak-e az üze­mek a tanulókkal. Kezdődő kibontakozás Az igazgatóval együtt 9 fő­állású pedagógus dolgozik az iskolában és van három óra­adó tanár is. A közismereti tárgyakat — magyar nyelv és irodalom, történelem — az utóbbiak tanítják. Az órarend­készítés legnagyobb gondja, hogy a testnevelési órákat csak reggel fél héttől három­negyed nyolcig tudják megtar­tani a Rákóczi úti általános iskola tornatermében, mert nincs sajátjuk. Az iskolában két KISZ- alapszervezet működik, az el­sősök pedig a Kilián-körben tevékenykednek. A KISZ- munkát pártösszekötő tanár irányítja, az alapszerveknél pedig patronáló tanárok segí­tenek. Sakkszakkör, lövész­szakkör, természetjáró szak­osztály működik, de az igaz­sághoz tartozik, hogy ezeknek a munkája csak az idei tan­évben kezd kibontakozni. Kul­turális rendezvényeket, ün­nepségeiket a városi pince­klubban tartanak. Az új, önálló épület megte­remtette tehát a lehetőségét annak, hogy nívósabb oktató­nevelő munkával jobb szak­embereket képezhessenek. Most az a legfontosabb fel­adat, hogy a legjobb tárgyi feltételek biztosításával, gaz­dagításával, modern szemlél­tetőeszközök, pedagógiai módszerek alkalmazásával lép­jenek előre. Kiss György Mihály köznapon. Gancz Sándor üz­letvezető' elmondta, irogy az egész hónap igen erős volt, az eladókat fizikailag, szelle­mileg egyaránt kifárasztotta. A legtöbb vásárlót hétfőn, kedden és szerdán szolgálták, illetve szolgálják ki, ezeken a napokon 100 ezer forintnál több az üzlet bevétele. A boltvezető elmondta, hogy számításai szerint az év 12 hónapja közül a december lesz a legerősebb, kétmillió forintos várható forgalma kétszer, két és félszer na­gyobb a többi hónapénál. (Tavaly, amikor még cipőt is árusítottak, 1,6 millió fo­rint értékű terméket adtak el vásárlóiknak.) A szomszédos iparcikküz­letben ugyancsak élénk for­galom volt ezen a vasárna­pon. Különösen játékból fo­gyott sok. A raktár játéktáro­lója teljesen kiürült, elfogy­tak az elemes autók, a ba­bák, s szinte valamennyi kül­földi játék. Igen sok üveg- és porcelántárgy is gazdára ta­lált. A híradástechnikai cik­kek közül pedig már tegnap sem volt Szenzorion tv-ké- szülék, és import orsós mag­netofon. Vasárnap elfogyott az utolsó karácsonyi hangle­mez is. Bán Gyula üzletve­zető elmondta, hogy a mind­össze ötórás nyitva tartási idő alatt Í65 ezer forintot forgalmaztak. — A szentendrei oldal leg­közelebb január 3-án jelenik meg. — Tornázó nők. Szigetmo­nostoron hétfőnként a kultúr- házban adnak egymásnak ta­lálkozót a jobbára ülőmunkát végzők. Egyesek nem titkolt szándéka leadni a fölösleges kilókból. Nagy család — új lakásban Sok szentendrei család éle­tében hoznak gyökeres válto­zást az óév hátralevő napjai: megkezdődött a beköltözés a Felszabadulás lakótelep két legújabb épületébe. Az idén 390 új otthont adtak át s ezenkívül 35 nagy méretű, ré­gi lakást utaltak ki. A lakás­elosztás során — pártunk né­pesedéspolitikája szellemében — előnyben részesítették a há­rom-, vagy annál többgyer­mekes családokat. Az idén 31 nagy család költözhetett a ré­ginél sokkal jobb körülmé­nyek közé. Ezzel Szentendrén kielégítették minden olyan sokgyermekes család lakásigé­nyét, amely legalább két esz­tendeje adta be a tanácshoz lakáskérvényét. / ★ Az asztalon két tányér gő­zölgő leves. A szőke, szem­üveges, huncut arcú Zsófika, az egyszem leány — a hétéve­sek megfontoltságával kavar- gatja, hűti. Nem úgy öccse, BalázS’ka, aki mohón kapja szájához a kanalat, s bizony megégeti nyelvét. A harmadik gyerek odaát alszik a szobá­ban, a negyedik iskolában van, az ötödiket pedig kont­rollra vitte az édesanyja a Szabadság-hegyre, mert aszt­matikus betegség gyötri időn­ként. Dohán Mihályék tavasszal költöztek a C. jelű épületbe a Rózsakertből, ahol egy kétszo­bás lakásban éltek. A Buda- pestvidéki Postaigazgatóság — amelynek villamosmérnöke az édesapa — bérlőkijelölési jo­got vásárolt annak idején a tanácstól, így kapott 1971-ben, az akkor öttagú család ott­hont a Rózáakertben. A szü­lők azonban nagyobb csalá­dot terveztek, néhány hónap múlva kérvényt adtak be mi­nőségi cserére, s tavasszal be is költöztek a tágasabb há- romszobás lakásba. Közben a gyerekeknek még két kistest­vére született. — Nagyon kényelmetlenül éltünk, nemcsak a szobák száma, hanem a területe is kevésnek bizonyult, hiszen öt apróság (a legidősebb is csak 8 éves) sokat mozog, sealado- zik, s az ágyacskák, berende­zési tárgyak csaknem teljesen megtöltik a lakást — mond­ja az édesapa. Közben a gyerekek levese eltűnt a tányérokról, az apa a második fogást teszi eléjük: burgonyapürét sült hússal. — Nemigen szoktam fő- zőcskézni, igaz a feleségem már kilencedik éve itthon van. A gyerekek nevelése és a háztartási munkák zöme rá­hárul, természetesen én sem vonom ki alóla magam. Nein jelent-e nagy megter­helést, ennyi apróság gondo­zása, nevelése? — Fárasztónak fárasztó, de nem érezzük tehernek, hiszen ha a kényelmünket tartottuk volna szem előtt, akkor nem terveztünk volna ekkora csa­ládot. Különben valamelyest csökken a feleségem itthoni munkája, mert hamarosan visszamegy dolgozni. A gyógyszerkutató intézetben laboráns, de hívják ide Szent­endrére a Paprikabíró utcai patikába... — Apu, a Zsófinak nincs köpenye — jelenti be a kis Balázs, mire az apja a fejé­hez kao: — Hűűű, az én dolgom lett volna kivasalni. Hol a vasa­ló? — gyors keresgélés, Zsó­fika nem tudod hol tartja anyu? — de a vas nem ke­rül elő. A kislány magára kapja a kissé gyűrött köpenyt, s a kabátot, s már szalad is. Bojtos szárma és csésznica KARÁCSONYI SZERB SZOKÁSOK A járás szerb nemzetisé­gű lakói csak két hét múl­va tartják a ■ karácsonyt, mégis, mivel a lakosság nagyobb része ma és a kö­vetkező napokban ünne­pel, most kértem meg a Pomázon élő Nyári Ká­rolyt, a Hazafias Népfront nagyközségi bizottságának tagját, beszéljen a szerb karácsonyi szokásokról, ételekről. — Január 6-án a szabad fűzhelyek hagyományát felelevenítve, rönkgyújtás- ~al kezdődik az ünnep. Az égő rönköt legények őrzik az ünnepek alatt. Kará­csonyfa nincs, a gyermekek szalmában kapják az aján­dékokat. Az ünnepen ősi, pogány szokás szerint mé­zes almával kezdődik a va­csora, s újévig minden ét­kezés így indul. Az asztalra különféle halételek, lencse és bab vízben főve, olaj­ban pirított hagymával, borssal ízesítve, borban főtt aszalt szilva, mákos guba, diós és mákos tészta kerül az asztalra. Igazán különös a bojtos szárma, azaz bojtos töltöttkáposzta. Olajban pirított rizst és zsemlekockát göngyölnek káposztalevélbe, s pirított hagymával leöntik. A ka­rácsonyi tálat vagy szakaj­tót a következőképpen ké­szítik el: az aljára szemes­termény keverékét szór­nak, a tetejére 4 piros al­ma kerül, erre jön a kará­csonyi kalács kenyértész­tából sütve, köré narancsot, körtét, almát tesznek. Az asztalt nem bontják le ad­dig (s a háziasszony sem állhat föl mellőle), amíg a ház ura diót nem dob a négy égtáj felé. Karácsony első napján készül a csész­nica, azaz a karácsonyi sü­temény. A rétestésztából kihúzott lapokat cukorral hintik meg, majd össze­hajtogatva sorban egymás­ra helyezik a sütőben. A réteslapok közé régen aranypénzt is rejtettek, s akinek a pénzes sütemény- szelet jutott, annak sze­rencséje lesz. Második nap este összesöprilc a szalmát, s a legények 2—3 szálat elrejtve elmennek szalmát keresni a lányos házakhoz. Természetesen találnak, s ahány szálat felmutatna1' annyi csók jár nekik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom